Időállapot: közlönyállapot (1993.VIII.3.)

1993. évi LXXIX. törvény - a közoktatásról 2/3. oldal

71. § (1) A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket legalább elégséges (2) minősítéssel teljesítette.

(2) Az iskola magasabb évfolyamára lépő tanulót nem kell beíratni.

(3) A tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti.

(4) A tanuló részére kérelemre – a szakképzés kivételével – engedélyezhető egy vagy több évfolyam megismétlése, abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamra léphetne.

72. § (1) Az alapvizsga és az érettségi vizsga állami vizsga, amelyet országosan egységes követelmények szerint kell letenni, illetve megtartani. Az alapvizsga követelményeit az Országos alapvizsga-követelmények, az érettségi vizsga követelményeit az Országos érettségi vizsgakövetelmények határozzák meg.

(2) A tanuló alapvizsgát és érettségi vizsgát a tanulói jogviszonyának megszűnése után is tehet, a vizsgázáskor érvényes vizsgakövetelmények szerint. Azokból a vizsgatárgyakból, amelyekből érvényes vizsgát tett, nem kell újból vizsgáznia.

(3) Az alapvizsgát és az érettségi vizsgát az iskola szervezi. A szóbeli vizsgák nyilvánosak. A vizsgákat vizsgabizottság előtt kell letenni.

(4) Az alapvizsga és az érettségi vizsga megszervezésére, lebonyolítására, a vizsgázók teljesítményének értékelésére, tartalmi követelményeire, a jelentkezésre és az ügyvitelre vonatkozó rendelkezéseket a vizsgaszabályzat határozza meg.

(5) A szakmai vizsgára vonatkozó rendelkezéseket a szakképzési törvény állapítja meg.

73. § (1) A tanuló az egyes évfolyamok, továbbá az alapvizsga, az érettségi vizsga és a szakmai vizsga tanulmányi követelményeinek teljesítéséről bizonyítványt kap. A bizonyítvány közokirat. A bizonyítványt magyarul, illetve, ha az iskolai oktatás – részben vagy egészben – a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén vagy más idegen nyelven folyik, akkor két nyelven, magyarul és a nemzeti vagy etnikai kisebbség, illetve az idegen nyelven kell kiállítani.

(2) Az iskolában – a szakképesítést tanúsító bizonyítványok kivételével – csak olyan bizonyítvány, illetve bizonyítvány kiállításához szükséges nyomtatvány alkalmazható, melyet a művelődési és közoktatási miniszter jóváhagyott. A bizonyítvány a nyomtatvány előállításához, forgalmazásához a művelődési és közoktatási miniszter engedélye szükséges.

Az óvodai elhelyezés, a tanulói jogviszony és a kollégiumi tagsági viszony megszűnése

74. § (1) Megszűnik az óvodai elhelyezés, ha

a) a gyermeket másik óvoda átvette;

b) a szülő írásban bejelenti, hogy gyermeke kimarad, a bejelentésben megjelölt napon;

c) az óvodai elhelyezést fizetési hátralék miatt az óvodavezető – a szülő eredménytelen felszólítása és a gyermek szociális helyzetének vizsgálata után – megszüntette, a megszűnés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján;

d) a gyermeket felvették az iskolába, a nevelési év utolsó napján;

e) a gyermeket nem vették fel az iskolába annak a nevelési évnek az utolsó napján, amelyben a hetedik életévét betölti.

(2) Megszűnik az óvodai elhelyezés akkor is, ha a gyermek a jogszabályban meghatározottnál igazolatlanul többet van távol az óvodai foglalkozásokról.

(3) Az (1) bekezdés b)–c) pontjában és a (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, ha a gyermek óvodai nevelés keretében folyó iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson vesz részt.

75. § (1) Megszűnik a tanulói jogviszony

a) ha a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján;

b) ha az általános iskolának tíz évfolyamnál kevesebb évfolyama van, az utolsó évfolyam elvégzéséről szóló bizonyítvány kiállításának napján;

c) a tankötelezettség utolsó éve szorgalmi idejének utolsó napján, ha a tanuló tanulmányait nem kívánja tovább folytatni;

d) a tizedik évfolyam elvégzése után, az alapvizsga vizsgaidőszakának utolsó napján, középiskolában és szakiskolában abban az esetben, ha a tanuló nem kíván továbbtanulni, vagy a szakiskolában a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább;

e) középiskolai tanulmányok esetén az utolsó évfolyam elvégzését követő első vizsgaidőszak utolsó napján, szakközépiskolában abban az esetben, ha a tanuló a szakképzésben nem kíván továbbtanulni, vagy a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább;

f) szakiskolában és szakközépiskolában folyó szakképzésben

– az utolsó évfolyam elvégzését követő első szakmai vizsgaidőszak utolsó napján,

– ha a tanuló a gyakorlati képzésben tanulószerződés alapján vesz részt, az első szakmai vizsga utolsó napján,

– ha a tanuló tanulmányainak folytatására egészségileg alkalmatlanná vált,

és az iskolában nem folyik másik megfelelő szakképzés, vagy a tanuló nem kíván továbbtanulni, illetve a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább;

g) az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó évfolyamát követő vizsga letételének napján, illetve, ha a tanuló nem tesz vizsgát, az utolsó évfolyam elvégzését tanúsító bizonyítvány kiállításának napján;

h) a tankötelezettség megszűnése után – ha a tanuló írásban bejelenti, hogy kimarad –, a bejelentés tudomásulvételének napján;

i) ha a tanuló tanulói jogviszonyát – a tanköteles tanuló kivételével – fizetési hátralék miatt az igazgató a szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló eredménytelen felszólítása és a tanuló szociális helyzetének vizsgálata után megszünteti, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján.

(2) A tankötelezettség megszűnése után az iskola kérelem hiányában is megszüntetheti a tanulói jogviszonyt, ha a tanuló nem végezte el legalább a nyolcadik évfolyamot és az iskolában nem folyik felnőttoktatás, illetve ott a tanuló nem kívánja folytatni a tanulmányait.

(3) Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya – a tanköteles tanuló kivételével – ha az iskola kötelező foglalkozásairól a jogszabályban meghatározott időnél igazolatlanul többet mulasztott.

(4) A tanuló kollégiumi tagsága megszűnik

a) a jogszabályban meghatározott esetben a tanulói jogviszony megszűntével, egyébként a tanév végén;

b) a kollégiumból kizáró fegyelmi határozat jogerőre emelkedésével;

c) ha a tanuló kollégiumi tagságát fizetési hátralék miatt az igazgató – a szülő, tanuló eredménytelen felszólítása és a tanuló szociális helyzetének vizsgálata után – megszünteti, a megszűnés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján;

d) ha a tanuló kollégiumi tagságáról írásban, a szülő egyetértésével lemond, a nyilatkozatban megjelölt napon.

A tanuló fegyelmi és kártérítési felelőssége

76. § (1) Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető.

(2) A fegyelmi büntetés lehet

a) megrovás;

b) szigorú megrovás;

c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása;

d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába;

e) eltiltás a tanév folytatásától;

f) kizárás az iskolából.

(3) Tanköteles tanulóval szemben a (2) bekezdés e)–f) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés nem alkalmazható. A (2) bekezdés d) pontjában szabályozott fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával megállapodott. A (2) bekezdés c) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható.

(4) A szakközépiskola és a szakiskola tanulója ellen folytatott fegyelmi eljárásba, ha a tanuló tanulószerződést kötött, be kell vonni az érdekelt munkáltatói érdekképviseleti szervet.

(5) A kollégium tagja ellen a kollégium rendjének megsértéséért

a) megrovás;

b) szigorú megrovás;

c) kizárás

fegyelmi büntetés szabható ki.

(6) A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni. A fegyelmi büntetést a (2) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott esetben az iskola igazgatója, az (5) bekezdés a)–b) pontjában meghatározott esetben a kollégium igazgatója, illetve vezetője, a (2) bekezdés d)–f) pontjában meghatározott esetben az iskola nevelőtestülete, az (5) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben pedig a kollégium nevelőtestülete hozza. A tanulóközösség, illetőleg a diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni.

(7) A fegyelmi eljárás során a tanulónak joga van arra, hogy meghallgassák, és biztosítani kell, hogy védekezhessen, hogy az eljárásban a szülő vagy más megbízott jelen legyen, illetőleg képviselje.

(8) A tanulóval szemben ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés állapítható meg. Ha a kötelességszegés miatt az iskolában és a kollégiumban is helye lenne fegyelmi büntetés megállapításának – a nevelési-oktatási intézmények eltérő megállapodásának hiányában – a fegyelmi büntetést abban a nevelési-oktatási intézményben lehet megállapítani, amelyikben az eljárás előbb indult.

(9) A gyakorlati képzés keretében elkövetett kötelességszegésért a fegyelmi eljárást az iskolában kell lefolytatni.

(10) Végrehajtani csak jogerős fegyelmi határozatot lehet. A fegyelmi eljárás lefolytatásának szabályait jogszabály határozza meg.

77. § (1) A tanuló által tanulmányai folytatásával összefüggésben a nevelési-oktatási intézménynek, illetve a gyakorlati képzés szervezőjének jogellenesen okozott kárért a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint kell helytállni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a legkisebb munkabér – a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított – egyhavi összegének

a) gondatlan károkozás esetén ötven százalékát,

b) szándékos károkozás esetén háromszorosát.

(3) Ha a tanulót az iskolai tanulmányai folytatásával összefüggésben vagy a gyakorlati képzés során kár éri, az iskola, illetve a gyakorlati képzés szervezője köteles a kárt megtéríteni. A kártérítésre a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az iskola, illetve a gyakorlati képzés szervezője felelőssége alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.

(4) Ha a szakközépiskola, illetve a szakiskola tanulója tanulószerződést kötött, a gyakorlati képzés szervezőjének, illetve a tanulónak okozott kár megtérítésére a szakképzési törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

A felnőttoktatásra vonatkozó külön rendelkezések

78. § (1) Felnőttoktatás szervezhető – az e célra létesített iskolában vagy iskolai tagozaton, osztályban – a nem tanköteles tanulók részére.

(2) Kizárólag felnőttoktatás keretében kezdhetők meg, illetve folytathatók az iskolai tanulmányok attól a tanévtől kezdődően, amelyben a tanuló

a) általános iskolai tanulmányok esetén huszadik;

b) középiskolai és szakiskolai tanulmányok esetén huszonhatodik

életévét betölti.

(3) A nagykorúság elérése után a 13. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott jogokat a tanuló gyakorolja.

(4) A felnőttoktatásban az iskolai nevelés és oktatás a tanulók önképzésére épül.

(5) A nevelés és oktatás megszervezhető a nappali oktatás munkarendje, továbbá a tanulók elfoglaltságához igazodó esti, levelező vagy más sajátos (pl. távoktatás) munkarend szerint.

(6) Ha a tanítást nem a nappali oktatás munkarendje szerint szervezik, a százkilencven tanítási napot az önképzés keretében tanulásra szánt napokkal együtt kell számítani.

A nem helyi önkormányzatok által fenntartott közoktatási intézményekre vonatkozó külön szabályok

79. § (1) Ha a nevelési-oktatási intézményt nem helyi önkormányzat alapítja, működésének megkezdéséhez engedély szükséges.

(2) Az engedély kiadása iránti kérelemhez csatolni kell a nevelési-oktatási intézmény alapító okiratát, foglalkozási, illetve pedagógiai programját, továbbá azokat az okiratokat, amelyekből megállapítható, hogy a működés megkezdéséhez, a nevelő és oktató munkához szükséges személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak. A kérelem és mellékletei jogszabályban meghatározott formában nyújthatók be.

(3) Az engedély kiadásáról az intézmény székhelye szerint illetékes jegyző dönt. A jegyző döntése előtt a (4) bekezdés a) pontja tekintetében beszerzi a tankerületi oktatásügyi központ szakértői véleményét.

(4) Az engedély kiadása akkor tagadható meg, ha a nevelési-oktatási intézmény

a) a foglalkozási, illetve a pedagógiai programja az e törvényben meghatározottaknak nem felel meg;

b) nem rendelkezik a működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, illetőleg a költségvetésből nem állapítható meg, hogy a feladata ellátásához egy tanévre (nevelési évre) szükséges költségeket milyen forrásból biztosítják.

(5) Ha a nevelési-oktatási intézmény tevékenysége, illetve székhelye megváltozik az (1) bekezdésben meghatározott engedélyt a fenntartónak ismételten be kell szereznie.

(6) Ha a jegyző elutasítja a működés megkezdéséhez szükséges engedély kiadását, a nevelési-oktatási intézmény nyilvántartásba vételét is meg kell tagadnia; ha a nevelési-oktatási intézményt már nyilvántartásba vette, törli a nyilvántartásból. Költségvetési szerv esetén megkeresi a Pénzügyminisztériumot a törlés céljából.

80. § (1) A jegyző látja el a nem helyi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény fenntartói tevékenységének törvényességi ellenőrzését. * 

(2) A jegyző a hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja, hogy a fenntartó a nevelési-oktatási intézményt az alapító okiratban és a működéshez szükséges engedélyben meghatározottak szerint működteti-e.

(3) A jegyző a törvényességi ellenőrzés körében – megfelelő határidő biztosításával – felhívja a fenntartót a törvénysértés megszüntetésére. Ha a fenntartó a megadott határidőn belül nem intézkedett, a jegyző kezdeményezheti a törvénysértő intézkedés, döntés, mulasztás bírósági megállapítását. A pert a törvénysértés megszüntetésére meghatározott határidő lejártától számított harminc napon belül kell kezdeményezni. Ha a bíróság megállapítja a törvénysértést, és azt a fenntartó a bíróság által megállapított határidőn belül nem szünteti meg, a jegyző a működéshez szükséges engedélyt visszavonja, és a nevelési-oktatási intézményt törli a nyilvántartásból, illetve költségvetési szerv esetén megkeresi a Pénzügyminisztériumot a nyilvántartásból való törlés céljából.

(4) A törvényességi ellenőrzést ellátó jegyző a nevelési-oktatási intézmény működését felfüggesztheti, ha az ott folyó nevelő és oktató munka a közbiztonságot, a közrendet, a közegészségügyet, a közerkölcsöt sérti, vagy mások jogai, szabadságjogai ellen irányul, továbbá, ha a nevelési-oktatási intézmény a feladatainak ellátásához szükséges feltételekkel nem rendelkezik. A működés felfüggesztése előtt – kivéve, ha a késedelem jelentős vagy helyrehozhatatlan kárral, illetve veszéllyel járna – megfelelő határidő biztosításával fel kell hívni a fenntartót a kifogásolt tevékenység megszüntetésére, illetve a hiányosságok pótlására. A jegyző elrendelheti a határozat azonnali végrehajtását. A jegyző a határozat jogerőre emelkedését követő tizenöt napon belül – kivéve, ha annak oka megszűnt – köteles a (3) bekezdés szerint a pert megindítani, s az ott szabályozottak szerint eljárni.

(5) Ha nevelési-oktatási intézménynek a székhelyén kívül másik telephelye is van, a telephelyre a 79. §-ban foglaltak szerint engedélyt kell kérni a telephely szerint illetékes jegyzőtől. A jegyző a telephelyen működő tagintézmény tekintetében ellátja az (1)–(4) bekezdésben meghatározott hatáskört, azzal az eltéréssel, hogy a nyilvántartásból történő törlésről – megkeresésére – a székhely szerint illetékes jegyző intézkedik.

81. § (1) Ha a nevelési-oktatási intézményt nem helyi önkormányzat, illetve állami szerv tartja fenn

a) a nevelési-oktatási intézmény vallási, illetve világnézeti tekintetbe elkötelezett intézményként is működhet;

b) a gyermek, tanuló felvételével kapcsolatos rendelkezések közül a 65. § (2) bekezdésében és a 66. § (2) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni;

c) az intézményvezető kiválasztására vonatkozó rendelkezéseket [18. § (8) bekezdés] nem kell alkalmazni;

d) a fenntartó meghatározott feladata elvégzését a feladat ellátásáért felelős helyi önkormányzattól – írásbeli megállapodással – elvállalhatja (a továbbiakban: közoktatási megállapodás). A megállapodás keretében a nevelés és oktatás a gyermek, a tanuló számára ingyenessé válik.

(2) Ha az (1) bekezdés d) pontja alapján kötött közoktatási megállapodás alapján az önkormányzati feladatellátásban olyan nevelési-oktatási intézmény működik közre, amelyik vallásilag vagy világnézetileg elkötelezett, a megállapodás megkötése nem mentesíti a helyi önkormányzatot a feladatellátási kötelezettsége alól azon gyermekek tekintetében, akiknek a szülei nem akarják vallási, illetve világnézetileg elkötelezett iskolába járatni gyermeküket. Ezekre a szülőkre, gyermekekre, illetve tanulókra a közoktatási megállapodás miatt aránytalan teher nem hárulhat.

(3) A közoktatási megállapodás tartalmát a felek szabadon állapítják meg azzal a megkötéssel, hogy a megállapodásnak tartalmaznia kell:

a) a nevelési és oktatási feladatokat;

b) a gyermekek, tanulók számát;

c) az óvodai nevelési feladatokban, illetve a tankötelezettség teljesítésével és az iskolai neveléssel és oktatással összefüggő feladatokban való részvételt, s ezzel összefüggésben a fenntartói irányítás egyes jogosítványai gyakorlásának a megbízóra történő esetleges átruházását;

d) azt az időszakot, amelyre a szerződést kötötték;

e) a fenntartó részére a feladatellátáshoz igénybe vehető forrásokat, valamint az ehhez nyújtott kiegészítő támogatás összegét, továbbá azokat a szolgáltatásokat, amelyek a megállapodás alapján a gyermekek, tanulók, szülők részére ingyenessé válnak.

(4) A megállapodásban kikötött időszaknak biztosítania kell, hogy az érdekelt gyermekek az óvodát, illetőleg a tanulók iskolai tanulmányaikat a megállapodás alapján be tudják fejezni. Iskola esetén ez az időszak tíz évnél nem lehet kevesebb.

(5) A közoktatási megállapodást a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

(6) A művelődési és közoktatási miniszter is köthet a fenntartóval közoktatási megállapodást abban az esetben, ha a nevelési-oktatási intézmény sajátos lakossági igényt elégít ki, vagy tevékenysége kiterjed a székhely település határán kívülre és a fenntartó eredménytelenül kezdeményezte a megállapodás megkötését a székhely szerint illetékes községi, városi, fővárosi kerületi, megyei jogú városi önkormányzatnál. Szakközépiskola vagy szakiskola esetén a művelődési és közoktatási miniszter a megállapodást a fenntartóval, a munkaügyi miniszterrel és a szakképesítésért felelős miniszterrel egyetértésben kötheti meg.

82. § Ha a pedagógiai szakszolgálat intézményét vagy a pedagógiai szakmai szolgáltató intézményt

a) nem helyi önkormányzat vagy állami szerv tartja fenn, tevékenységére a 81. § (1) bekezdésének d) pontjában és (5)–(6) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell;

b) a jegyző vette nyilvántartásba, a 80. § (3) bekezdésében szabályozott eljárás szerint törölhető a nyilvántartásból.

Eljárási szabályok

83. § (1) A nevelési-oktatási intézmény a gyermekkel, a tanulóval kapcsolatos döntéseit – jogszabályban meghatározott esetben és formában – írásban közli a tanulóval, illetve a szülővel.

(2) A tanuló, a szülő, az óvoda, az iskola, a kollégium döntése vagy intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen – a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül – a gyermek, tanuló érdekében eljárást indíthat, kivéve a magatartás, a szorgalom, valamint a tanulmányok értékelését és minősítését.

(3) Az eljárást megindító kérelem, ha

a) egyéni érdeksérelemre hivatkozással nyújtják be, felülbírálati kérelem;

b) jogszabálysértésre hivatkozással nyújtják be, törvényességi kérelem.

(4) A fenntartó képviselője jár el, és hoz másodfokú döntést

a) a törvényességi kérelem; továbbá

b) az óvodai felvételekkel és az óvodából való kizárással, a tanulói jogviszony, valamint a kollégiumi tagsági viszony létesítésével, megszüntetésével, a tanulói fegyelmi ügyekkel kapcsolatban benyújtott felülbírálati kérelem tekintetében.

(5) A felülbírálati kérelmet – a (4) bekezdésben felsorolt felülbírálati kérelmek kivételével – az iskolaszék, illetve, ha ilyen nem működik, a nevelőtestület tagjaiból álló, legalább három tagú bizottság vizsgálja meg. A vizsgálat eredményeképpen az iskolaszék, illetve a bizottság

a) a felülbírálati kérelmet elutasítja;

b) a döntés elmulasztóját döntéshozatalra utasítja;

c) a hozott döntést megsemmisíti, és a döntéshozót új döntés meghozatalára utasítja.

(6) A felülbírálati kérelem és a törvényességi kérelem benyújtásával kapcsolatos határidő számítására, a mulasztásra, a kérelem elbírálásával kapcsolatos eljárásra az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a fellebbezési eljárására vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(7) A tanuló, a szülő a fenntartónak a törvényességi kérelem, továbbá – a 76. § (2) bekezdésének a)–b) pontjában és a 76. § (5) bekezdésének a)–b) pontjában meghatározott fegyelmi ügyek kivételével – a felülbírálati kérelem tárgyában hozott döntésének bírósági felülvizsgálatát kérheti, a közléstől számított harminc napon belül, jogszabálysértésre hivatkozással.

(8) A közoktatásban intézkedésre jogosult személy vagy szervezet a diákönkormányzat, a nevelőtestület, az iskolaszék javaslatára, harminc napon belül, a helyi önkormányzat képviselő-testülete (közgyűlése) legkésőbb a harmincadik napot követő első ülésen érdemi választ köteles adni.

84. § (1) Ha a fenntartó a nevelési-oktatási intézmény foglalkozási, illetve pedagógiai programját vagy a szervezeti és működési szabályzatát nem hagyja jóvá, a nevelőtestület – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a döntés felülvizsgálatát – a közléstől számított harminc napon belül, jogszabálysértésre hivatkozással – kérheti a bíróságtól.

(2) Az iskolaszék és a diákönkormányzat jogainak megsértése esetén tizenöt napon belül a fenntartóhoz törvényességi kérelmet nyújthat be. A fenntartó döntése ellen – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – az (1) bekezdésben foglaltak szerint a bírósághoz lehet fordulni.

(3) Ha az (1)–(2) bekezdés szerinti döntést a nevelési-oktatási intézményt fenntartó önkormányzat képviselőtestülete (közgyűlése) hozta, a köztársasági megbízottnál törvényességi ellenőrzést lehet kezdeményezni.

(4) A 83. § (7) bekezdésében és az (1)–(2) bekezdésben meghatározott bírósági ügyekben a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezetét kell alkalmazni. A bíróság a döntést megváltoztathatja.

(5) Az, aki nevelési-oktatási intézményben a közoktatással kapcsolatos döntés meghozatalakor egyetértési jog gyakorlója, nyilatkozatát harminc napon belül teheti meg. Ez a határidő – a határidő lejárta előtt, a másik félhez intézett nyilatkozattal, legfeljebb egy alkalommal – harminc nappal meghosszabbítható. A határidő elmulasztása jogvesztő, igazolásnak nincs helye. A határidő számítására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha az egyetértési jog gyakorlása során az érdekeltek közötti vitás kérdés egymás közötti egyeztetéssel nem oldható meg, a nevelési-oktatási intézményben kilenc tagból álló bizottságot kell létrehozni. A bizottságba három-három tagot delegál a nevelőtestület és az egyetértési jog gyakorlója. Három tagot pedig a nevelési-oktatási intézmény fenntartója kér fel – a nevelési-oktatási intézmény költségvetése terhére – az Országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértők közül. A bizottság maga határozza meg működésének rendjét azzal a megkötéssel, hogy döntését egyszerű szótöbbséggel hozza. A döntés az egyetértést pótolja.

VI. FEJEZET

A KÖZOKTATÁS SZERVEZÉSE ÉS IRÁNYÍTÁSA
A közoktatás közfeladatai, a helyi önkormányzatok feladatellátási kötelezettsége

85. § (1) A helyi önkormányzatok az e törvényben meghatározottak szerint látják el a közoktatással kapcsolatos feladataikat.

(2) A közoktatás feladatainak megoldásában az állam intézmény alapításával és fenntartásával, illetve nem állami vagy nem helyi önkormányzati alapítású intézmény fenntartójával kötött megállapodással közvetlenül is részt vesz.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott közoktatási feladatok teljesítésében – nevelési-oktatási intézmény, illetve pedagógiai szakszolgálat és pedagógiai szakmai szolgáltató intézmény létesítésével és fenntartásával – jogi személyek és természetes személyek is részt vehetnek.

86. § (1) A község, a városi, a megyei jogú városi és a fővárosi kerületi önkormányzat köteles gondoskodni az óvodai nevelésről, az általános iskolai nevelésről és oktatásról, továbbá a nemzeti és etnikai kisebbségek által lakott településen a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozók óvodai neveléséről és az általános iskolai neveléséről és oktatásáról.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség magában foglalja a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható testi, érzékszervi, enyhe értelmi, beszéd- és más fogyatékos tanulók ellátását is.

(3) Ha a községi, városi, fővárosi kerületi önkormányzat a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései alapján tulajdonába került intézmény esetében a feladat ellátását nem vállalja, illetve a feladat ellátása a megye, megyei jogú város, a főváros területén megoldatlan, a fővárosi, megyei, megyei jogú városi önkormányzat köteles gondoskodni

a) a kollégiumi és a nemzeti és etnikai kisebbségi kollégiumi ellátásról;

b) a középiskolai és a szakiskolai ellátásról;

c) a nemzeti és etnikai kisebbség középiskolai és szakiskolai ellátásáról;

d) a felnőttoktatásról;

e) az alapfokú művészetoktatásról;

f) a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadásról, a nevelési tanácsadásról, a logopédiai szolgáltatásról.

87. § (1) A fővárosi, megyei önkormányzat köteles gondoskodni

a) az egészségügyi intézményekben tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek tankötelezettségének teljesítéséhez szükséges oktatásról;

b) a többi gyermekkel, tanulóval együtt nem foglalkoztatható, illetőleg oktatható testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos gyermekek, tanulók óvodai, iskolai, továbbá kollégiumi ellátásáról;

c) a képzési kötelezettség teljesítéséhez szükséges feltételekről;

d) azoknak a tanulóknak különbözeti vizsga vagy évfolyamismétlés nélküli iskolaváltásáról, akiknek az állandó lakóhelyén a tankötelezettség végéig nem biztosítottak az iskolai nevelés és oktatás feltételei;

e) korai fejlesztő, tanácsadó és gondozó szolgálatról és a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenységről, továbbá a konduktív pedagógiai ellátásról;

f) a középiskolai és a szakiskolai felvételekkel összefüggő tájékoztató tevékenységről;

g) a területi pedagógiai-szakmai szolgáltatásról.

(2) A fővárosi önkormányzat köteles gondoskodni a fogyatékosság megállapításához szükséges országos szakértői és rehabilitációs tevékenység ellátásáról. Az országos szakértői és rehabilitációs feladatokat jogszabály határozza meg.

88. § (1) Az önkormányzatok feladataikat intézmények létesítésével, fenntartásával, társulásban való részvétellel vagy más fenntartókkal való megállapodás útján láthatják el.

(2) A helyi önkormányzat a kötelező feladatot ellátó közoktatási intézményét akkor szüntetheti meg, szervezheti át, ha az adott tevékenységről, szolgáltatásról, továbbra is megfelelő színvonalon gondoskodik oly módon, hogy annak igénybevétele a gyermeknek, tanulónak és a szülőnek ne jelentsen aránytalan terhet.

(3) A helyi önkormányzat a tulajdonában lévő nevelési-oktatási intézmény tulajdoni vagy fenntartói jogát részben vagy egészben akkor engedheti át világnézeti alapon szerveződő vagy más fenntartónak, ha azon gyermekek részére is, akiknek szülei nem akarják az elkötelezett, illetve az átadott nevelési-oktatási intézménybe járatni gyermeküket, a fenntartó a nevelést és oktatást megfelelő színvonalon biztosítja, és annak igénybevétele a gyermeknek, tanulónak, szülőnek nem jelent aránytalan terhet.

(4) Ha a községi, városi, fővárosi kerületi önkormányzat a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 107. §-a alapján tulajdonába került közoktatási intézménnyel a körzeti feladat ellátását nem vállalja, az intézmény vagyonát köteles használatra átengedni a fővárosi, megyei, megyei jogú városi önkormányzatnak. Az átadás időpontja – a felek eltérő megállapodásának hiányában – nevelési-oktatási intézmény esetén a bejelentést követő év július 1-je, más közoktatási intézmény esetén pedig a bejelentést követő év január 1-je.

89. § A közoktatási feladatok zavartalan biztosítása érdekében a fővárosi, megyei önkormányzat a főváros, megye területén működő önkormányzatokkal együttműködési megállapodás megkötését kezdeményezi a közoktatással összefüggő – körzeti jellegű – szolgáltatások megszervezésére, így különösen

a) a tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos feladatok (iskolahálózat kialakítása, a kilencedik, tizedik évfolyamon folyó oktatás biztosítása, beiratkozás, áthelyezés, a pedagógiai szakszolgálatok működtetése) ellátására;

b) a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek, tanulók, továbbá a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos gyermekek, tanulók óvodai, iskolai ellátásának megoldására;

c) a képzési kötelezettséghez szükséges feltételek megteremtésére, az utazó gyógypedagógusi, logopédusi, konduktori hálózat működtetésére;

d) az iskolaváltás biztosítása különbözeti vizsga, illetőleg évfolyamismétlés nélkül azoknak, akiknek az állandó lakóhelyén nem biztosítottak az iskolai nevelés és oktatás feltételei a tankötelezettség végéig;

e) a középiskolai és a szakiskolai felvételi ügyekkel kapcsolatos kérdések rendezésére, sajátos feladatok megoldására;

f) a körzeti szolgáltatást ellátó intézmény (fogyatékosok nevelését-oktatását ellátó iskola és diákotthon, kollégium, beszédjavító intézet stb.) működési (felvételi) körzetének megállapítására, fenntartásához, működtetéséhez szükséges hozzájárulás megállapítására.

90. § (1) A közoktatási intézményt fenntartó önkormányzat meghatározza az óvoda, az alapvizsgára felkészítő iskola, a pedagógia szakszolgálatot ellátó intézmény működési körzetét, továbbá az óvoda nyitvatartásának rendjét, s a helyben szokásos módon gondoskodik azok közzétételéről.

(2) A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos gyermekek nevelését ellátó óvoda, óvodai csoport, valamint a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos tanulók nevelését, oktatását ellátó iskola, iskolai csoport, osztály, tagozat, továbbá a beszédjavító intézet működési (felvételi) körzetének megállapítása előtt a fenntartó önkormányzat beszerzi az érdekelt önkormányzatok véleményét.

(3) A fővárosi, megyei önkormányzat által fenntartott, a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos tanulók nevelését, oktatását több megyére, országrészre kiterjedően ellátó nevelési-oktatási intézmény felvételi körzetének meghatározása előtt be kell szerezni a Művelődési és Közoktatási Minisztérium véleményét.

(4) A nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek óvodai nevelését, iskolai nevelését és oktatását ellátó nevelési-oktatási intézmény működési körzetének meghatározása előtt a helyi önkormányzat beszerzi a nemzeti és etnikai kisebbség érdekképviseleti szervének a véleményét.

(5) A középiskolai és a szakiskolai felvételekkel összefüggő tájékoztató elkészítéséhez be kell szerezni a fővárosi, megyei munkaügyi központtól az iskolákba felvehető tanulók létszámát befolyásoló információkat a foglalkoztatásszerkezet várható változásáról.

91. § A gyermek állandó lakóhelye szerint illetékes

a) polgármester a tankötelezettség ideje alatt segítséget nyújt a szülőnek gyermeke iskolai elhelyezéséhez és utaztatásához, ha a településen nem működik a tankötelezettség végéig nevelő és oktató iskola;

b) jegyző az óvodáskorú, a tanköteles és a képzési kötelezettség alá eső gyermekekről, tanulókról nyilvántartást vezet;

c) jegyző elrendeli az óvodai nevelés keretében folyó iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson való részvételt, a tankötelezettség teljesítését, a képzési kötelezettség teljesítését, ha a szülő nem tesz eleget kötelességének.

A miniszter

92. § (1) A művelődési és közoktatási miniszter e törvényben meghatározottak szerint ellátja a közoktatás ágazati irányítását.

(2) A művelődési és közoktatási miniszter ágazati irányító hatásköre kiterjed e törvény hatálya alá tartozó valamennyi tevékenységre, függetlenül attól, hogy a tevékenységet milyen intézményben, szervezetben látják el, illetőleg ki az intézmény fenntartója.

(3) A szakközépiskolában és a szakiskolában folyó szakképzés tekintetében az irányítási hatásköröket a szakképzési törvény határozza meg.

93. § (1) A művelődési és közoktatási miniszter

a) kiadja az Országos óvodai nevelési programot és – a Tantervi alapelvek kivételével – a Nemzeti alaptantervet, továbbá iskolatípusonként a kerettanterveket, és ellátja az azok felülvizsgálatával kapcsolatos feladatokat;

b) ajánlott óvodai foglalkozási programot és ajánlott iskolai tantervet készíttet, külön a nemzeti és etnikai kisebbségi, továbbá a testi, érzékszervi, enyhe vagy középsúlyos értelmi, a beszéd- vagy más fogyatékos, továbbá a halmozottan fogyatékos gyermekek, tanulók nevelési-oktatási intézményeinek;

c) meghatározza az alapvizsga és az érettségi vizsga követelményeit, és ellátja az azok felülvizsgálatával kapcsolatos feladatokat;

d) ellátja – a szakképzés kivételével – az Országos szakértői névjegyzékkel és az Országos vizsgáztatói névjegyzékkel kapcsolatos feladatokat;

e) gondoskodik – a szakképzés szakmai, tartalmi kérdései kivételével – az országos pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról;

f) dönt – a szakképzés szakmai tankönyvei kivételével – a tankönyvjegyzékbe történő felvételről, és gondoskodik azok nyilvántartásáról;

g) gondoskodik – a szakképzés szakmai, tartalmi követelményei kivételével – a nevelési-oktatási intézményekben folyó pedagógiai munka szakmai ellenőrzéséről;

h) meghatározza a közoktatási intézmény tervezésével, egészséges és biztonságos üzemeltetésével, továbbá – a szakképzés kivételével – a berendezésével, taneszköz-ellátottságával kapcsolatos követelményeket;

i) javaslatot tesz statisztikai adatszolgáltatásra;

j) jóváhagyja – a szakképesítést tanúsító bizonyítvány, valamint a kiállításának alapjául szolgáló nyomtatványok kivételével – az iskolák által használt bizonyítvány-nyomtatványokat és a kiállításuk alapjául szolgáló nyomtatványokat, engedélyezi előállításukat és forgalomba hozatalukat.

(2) A művelődési és közoktatási miniszter a tanév rendjében évenként meghatározza a tanév szervezésével kapcsolatos feladatokat, így különösen a tanév kezdő és befejező napját, azt az időszakot, amelynek keretében az iskolai nevelés és oktatás folyik (szorgalmi idő, tanítási év), a tanítási szünetek szervezésének időszakát és időtartamát, az alapvizsga, az érettségi vizsga és a szakmai vizsga időszakát. A tanév rendjében foglaltak minden iskolára kötelezőek.

94. § (1) A művelődési és közoktatási miniszter szabályozza

a) a Tantervi alapelvek kivételével a Nemzeti alaptanterv bevezetését és kiadását, a kerettantervek kiadását;

b) a közoktatási intézmények működésének szakmai szabályait, a tanév rendjét, a kötelező óra keretében történő munkavégzést, a közoktatási intézmények vezetői megbízásával kapcsolatos eljárást; a nevelési-oktatási intézmények névhasználatával kapcsolatos kérdéseket, a diáksportegyesületek és a nevelési-oktatási intézmények kapcsolatát, a közoktatási intézmények ügyintézésének, iratkezelésének általános szabályait, valamint a tanügyi nyilvántartásokat, az adatkezelés rendjét,

c) a tankerületi oktatásügyi központok működését;

d) a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd-, vagy más fogyatékos gyermekek nevelésével és oktatásával kapcsolatos szakértői javaslat és vélemény, továbbá a beilleszkedési zavarokkal, tanulási nehézségekkel, magatartási rendellenességgel küzdő gyermekekkel kapcsolatos szakvélemény készítésével összefüggő eljárást, a szakértői és rehabilitációs bizottság működését, az országos és más szakértői és rehabilitációs feladatokat;

e) a tankönyvvé nyilvánítás és a tankönyvtámogatás rendjét;

f) az iskolaelőkészítés, a tankötelezettség, a képzési kötelezettség teljesítésével kapcsolatos feladatokat, a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos egyes kérdéseket, a tanulókat – a szakképzésben való részvétel alapján járó juttatások, kedvezmények kivételével – megillető juttatásokat, kedvezményeket, továbbá az általuk fizetendő díjak mértékét; a diákigazolvánnyal kapcsolatos kérdéseket;

g) a szakmai vizsgák kivételével a vizsgák rendjét;

h) a nem helyi önkormányzat által alapított nevelési-oktatási intézmény működése megkezdéséhez szükséges engedély kiadásával kapcsolatos mellékleteket, a pedagógiai szakszolgálatok és a pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátásában való közreműködés feltételeit;

i) az Országos szakértői névjegyzék és az Országos vizsgáztatási névjegyzék elkészítését és a névjegyzékre történő felvétel eljárási kérdéseit, valamint a felvétel meghosszabbításának feltételeit;

j) a közoktatással összefüggő feladatok ellátását szolgáló képzéseket;

k) a bizonyítványok elismerésének és honosításának szabályait, a szakképesítést tanúsító bizonyítványok kivételével.

(2) A művelődési és közoktatási miniszter az (1) bekezdésben meghatározott jogkörét – a szakképzés tekintetében – a munkaügyi miniszterrel, illetve a szakképesítésért felelős miniszterekkel egyetértésben gyakorolja.

95. § A művelődési és közoktatási miniszter közoktatásfejlesztéssel kapcsolatos feladata

a) a közoktatás hosszú és középtávú fejlesztési terveinek kidolgozása;

b) a szakmai vizsgák kivételével az országos vizsgarendszer fejlesztése és korszerűsítése;

c) az iskolahálózat és iskolaszerkezet alakulásához fejlesztési program kidolgozása, az átalakulása figyelemmel kísérése;

d) a közoktatásban jelentkező pedagógiai problémák vizsgálata, pedagógiai megoldások és eljárások kifejlesztése;

e) a neveléstudományi kutatások anyagi, intézményi feltételeinek biztosítása.

Az Országos Köznevelési Tanács

96. § (1) Az Országos Köznevelési Tanács a művelődési és közoktatási miniszter szakmai döntéselőkészítő, véleményező és javaslattevő országos szakmai testülete.

(2) Az Országos Köznevelési Tanács figyelemmel kíséri az oktatásügy helyzetét, javaslatot készít, állást foglal az oktatásüggyel összefüggő oktatáspolitikai, kutatási és fejlesztési kérdésekben. Erről évente jelentést készít, melyet nyilvánosságra hoz.

(3) Az Országos Köznevelési Tanács feladata különösen:

a) állást foglal a tantervi szabályozás kérdéseiben, javaslatot tesz a Tantervi követelményrendszer, az Országos óvodai nevelési program és a kerettantervek kiadására, ajánlást készít a tantervek és a tankönyvek elbírálásának rendjére;

b) figyelemmel kíséri az Országos óvodai nevelési program és a Nemzeti alaptanterv alkalmazását, véleményezi – a szakképzés tankönyvei kivételével – a tankönyveket, és javaslatot tesz a tankönyvjegyzékbe való felvételükre;

c) az országos pedagógus szakmai szervezetek véleményének kikérésével kidolgozza és közzéteszi a pedagógusokra vonatkozó szakmai és erkölcsi követelményeket;

d) figyelemmel kíséri a közoktatás színvonalának alakulását, a közoktatás fejlesztését szolgáló kutatási feladatokat kezdeményez;

e) javaslatot tesz a közoktatást érintő szakmai kérdésekben a művelődési és közoktatási miniszternek.

(4) Az Országos Köznevelési Tanácsnak huszonegy tagja van. Tagjait az országos pedagógiai szakmai szervezetek és a pedagógusképző felsőoktatási intézmények és a Magyar Tudományos Akadémia delegálják a következő eljárás szerint:

a) minden intézmény egy-egy jelöltre tehet javaslatot;

b) a jelöléseket a Művelődési és Közoktatási Minisztérium összegyűjti és megküldi a javaslattevőknek;

c) a javaslattevő megjelöli azt a huszonegy személyt, akit az Országos Köznevelési Tanácsba javasol;

d) az Országos Köznevelési Tanács rendes tagja az a huszonegy jelölt, aki a legtöbb szavazatot kapta, póttagja a sorrendben következő tíz jelölt; azonos számú szavazatok esetén a sorrendet sorsolással kell eldönteni;

e) a szavazatok összesítését és a sorsolást – a közjegyző jelenlétében – a Művelődési és Közoktatási Minisztérium végzi;

f) a tagokat és póttagokat a művelődési és közoktatási miniszter kéri fel – három évre – feladatuk ellátására.

(5) Az Országos Köznevelési Tanács megválasztja tisztségviselőit, meghatározza működésének rendjét.

97. § (1) Az Országos Köznevelési Tanács keretei között Tanterv-, Tankönyv- és Taneszköztanács, valamint Iskolai Testnevelés és Sporttanács, továbbá állandó és ideiglenes szakmai és szakértői bizottságok működnek. Állandó bizottságként létre kell hozni

a) a tankerületi oktatásügyi központok szakmai testületeinek elnökeiből álló bizottságot;

b) a nemzeti és etnikai kisebbségek országos érdekképviseleti szerveinek küldötteiből álló bizottságot;

c) a pedagógus képzési és továbbképzési bizottságot.

(2) Az Országos Köznevelési Tanács munkáját titkárság segíti. Az Országos Köznevelési Tanács működéséhez szükséges feltételekről a Művelődési és Közoktatási Minisztérium gondoskodik.

A Közoktatáspolitikai Tanács

98. § (1) A Közoktatáspolitikai Tanács a művelődési és közoktatási miniszter közoktatáspolitikai döntéselőkészítő, véleményező és javaslattevő testülete.

(2) A Közoktatáspolitikai Tanács tagjai

a) az országos pedagógus szakmai szervezetek;

b) az országos pedagógus szakszervezetek;

c) az országos szülői szervezetek;

d) az országos diákszervezetek;

e) a helyi önkormányzatok érdekképviseleti szervezetei;

f) a nem önkormányzati iskolafenntartók

négy-négy; továbbá a

g) a Művelődési és Közoktatási Minisztérium és más, az oktatásban érdekelt minisztérium, országos hatáskörű szerv egy-egy

delegált képviselője.

(3) A Közoktatáspolitikai Tanács megválasztja tisztségviselőit, meghatározza működésének rendjét.

(4) A Közoktatáspolitikai Tanácsot a művelődési és közoktatási miniszter hívja össze, és gondoskodik a működéséhez szükséges feltételekről.

A tankerületi oktatásügyi központok

99. § (1) A tankerületi oktatásügyi központ közreműködik a művelődési és közoktatási miniszter irányítási feladatainak ellátásában, segíti a nevelési-oktatási intézmények fenntartói irányítói tevékenységét és a nevelési-oktatási intézmények szakmai munkáját.

(2) A tankerületi oktatásügyi központ

a) vizsgálja, elemzi, értékeli a régió tanügyi helyzetét;

b) figyelemmel kíséri a nemzeti és etnikai kisebbségi oktatás helyzetét;

c) figyelemmel kíséri a tankönyv- és taneszközellátást;

d) végzi az iskolák szakmai tevékenységének értékelését;

e) részt vesz a vizsgarendszer működtetésében, országos versenyek szervezésében;

f) szakvéleményt ad a közoktatási intézmény alapításához, átalakításához, megszüntetéséhez, az oktatásellátás, az iskolaszerkezet és a képzési célok kérdéseiről;

g) vizsgálja az intézmények működési feltételeit, a szakmai követelmények és képesítési előírások megtartását;

h) közreműködik az oktatási statisztikai adatszolgáltatással kapcsolatos feladatok ellátásában.

(3) A tankerületi oktatásügyi központ átfogó vizsgálatainak eredményeit nyilvánosságra hozza.

(4) A tankerületi oktatásügyi központ jegyzéket készít a területén működő közoktatási intézményekről. A jegyzék nyilvános.

100. § (1) A tankerületi oktatásügyi központot a művelődési és közoktatási miniszter létesíti és tartja fenn. Illetékességi területe azonos a köztársasági megbízott illetékességi területével. A tankerületi oktatásügyi központ együttműködik az illetékességi területén működő helyi önkormányzatokkal.

(2) A tankerületi oktatásügyi központ igazgatóságból és a régió pedagógusaiból választott szakmai testületből áll.

(3) A tankerületi oktatásügyi központ igazgatóját nyilvános pályázat útján a művelődési és közoktatási miniszter nevezi ki. A tankerületi oktatásügyi központ határozatlan időre, teljes munkaidőben kinevezett közalkalmazottainak alkalmazásához a művelődési és közoktatási miniszter egyetértése szükséges.

(4) A tankerületi oktatásügyi központ szervezeti és működési szabályzatát a művelődési és közoktatási miniszter hagyja jóvá.

Az Országos szakértői és vizsgáztatási névjegyzék

101. § (1) Az Országos szakértői névjegyzék tartalmazza azok nevét, szakterületét, lakcímét és munkahelyét, akik a nevelési-oktatási intézményben szakmai ellenőrzésben vehetnek részt.

(2) Az Országos vizsgáztatási névjegyzék az (1) bekezdésben szabályozottak szerint tartalmazza azok adatait, akik alapvizsgaelnöki vagy érettségi vizsgaelnöki megbízást kaphatnak.

(3) Az Országos szakértői névjegyzékbe az vehető fel, aki büntetlen előéletű és

– a vezető tanári (gyakorlatvezető óvónői, tanítói) megbízáshoz szükséges pedagógusképesítéssel és pedagógus-, illetve oktatói munkakörben szerzett tíz év gyakorlattal rendelkezik, vagy a szakterületén kiemelkedő kutatómunkát végez, illetve

– szakirányú felsőfokú végzettséggel és szakterületén szerzett tízéves gyakorlattal rendelkezik, és szakterületének elismert képviselője.

(4) Az Országos vizsgáztatási névjegyzékbe az vehető fel, aki megfelel a (3) bekezdés első fordulatában meghatározott követelményeknek.

(5) Az (1)–(2) bekezdésben említett névjegyzékbe való felvétel az első alkalommal öt évre szól, amely ismételten meghosszabbítható. A meghosszabbítást külön jogszabály továbbképzéshez, szakvizsga letételéhez kötheti.

(6) Az (1)–(2) bekezdésben említett névjegyzékbe nyilvános pályázat útján lehet felvételt nyerni. A pályázatokat a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, a szakképzés szakértői névjegyzéke tekintetében a Munkaügyi Minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni. A pályázatokat az országos pedagógus szakmai szervezetek, az egyetemek, főiskolák és a művelődési és közoktatási miniszter; szakképzés tekintetében továbbá a munkaügyi miniszter és a szakképesítésért felelős miniszter képviselőiből álló bizottság bírálja el. A bizottság tagjait a művelődési és közoktatási miniszter kéri fel és nevezi ki három évre. A kinevezés megismételhető.

A fenntartói irányítás

102. § (1) Ha a fenntartó három vagy annál több nevelési-oktatási intézményt tart fenn, köteles közoktatási ügyekkel foglalkozó bizottságot létesíteni és működtetni.

(2) A fenntartó

a) dönt a közoktatási intézmény létesítéséről, gazdálkodási jogköréről, átszervezéséről, megszüntetéséről, tevékenységi körének módosításáról, nevének megállapításáról, az óvodába történő jelentkezés módjáról, a nagyobb létszámú gyermekek egy időszakon belüli óvodai felvételének időpontjáról;

b) meghatározza a közoktatási intézmény költségvetését, továbbá a kérhető költségtérítés és tandíj megállapításának szabályait, a szociális alapon adható kedvezmények feltételeit;

c) ellenőrzi a közoktatási intézmény gazdálkodását és működésének törvényességét;

d) megbízza a közoktatási intézmény vezetőjét, és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat;

e) jóváhagyja a nevelési-oktatási intézmény foglalkozási, illetve pedagógiai programját, valamint szervezeti és működési szabályzatát;

f) értékeli a nevelési-oktatási intézmény foglalkozási, illetve pedagógiai programjában meghatározott feladatok végrehajtását, a pedagógiai-szakmai munka eredményességét.

(3) A fenntartó a közoktatási intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával, vezetőjének megbízásával és megbízásának visszavonásával összefüggő döntése előtt beszerzi az intézmény alkalmazotti közösségének, az iskolaszéknek, az iskolai diákönkormányzati szervnek, a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén, illetve a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén és magyarul nevelő és oktató nevelési-oktatási intézmény esetén a fentieken kívül a nemzeti vagy etnikai kisebbség; szakközépiskola és szakiskola esetén a munkáltatók érdekképviseleti szervének véleményét.

(4) A magyar nyelvi előkészítés, illetve a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén folyó nevelés és oktatás iránti igényt a képviselő-testület (közgyűlés) évente köteles felmérni az érdekelt nemzeti és etnikai kisebbség érdekképviseleti szervének bevonásával.

(5) A fenntartó a közoktatási intézmény részére új feladatot az ellátáshoz szükséges feltételek biztosításával állapíthat meg.

(6) A fenntartó – a nevelési-oktatási intézmény költségvetésében – gondoskodik az iskolaszék működési feltételeiről.

103. § (1) A fenntartó a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyását akkor tagadhatja meg, ha az jogszabályt sért. A szervezeti és működési szabályzatot, illetőleg módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a fenntartó harminc napon belül, helyi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény esetén – ha a döntést a képviselő-testület (közgyűlés) hozza – a harmincadik napot követő első képviselő-testületi (közgyűlési) ülésen sem nyilatkozik.

(2) A fenntartó a foglalkozási, illetve pedagógiai program jóváhagyását akkor tagadhatja meg, ha az

a) nem felel meg az e törvényben előírt követelményeknek;

b) olyan többletfeladatokat tartalmaz, amelyekhez a feltételek nem biztosítottak, és annak megteremtését nem vállalja, illetve nem tartalmazza azokat a feladatokat, amelyeket – a szükséges feltételek biztosítása mellett – meghatározott.

(3) A foglalkozási, illetve pedagógiai programot, annak módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a fenntartó harminc napon belül, helyi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény esetén – ha a döntést a képviselő-testület (közgyűlés) hozza – a harmincadik napot követő első képviselő-testületi (közgyűlési) ülésen sem nyilatkozik.

104. § (1) A törvényesség biztosítása keretében kell

a) ellenőrizni a házirend, valamint – a kollektív szerződés és a közalkalmazotti szabályzat kivételével – más belső szabályzatok elfogadására előírt eljárási rendelkezések megtartását, a szabályzatokban foglaltak jogszerűségét, a működés és döntéshozatal jogszerűségét;

b) elbírálni a 83. § (4) bekezdésében meghatározott kérelmeket.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában szabályozott ellenőrzés eredményeképpen a fenntartó felhívja a közoktatási intézmény vezetőjét a jogszabálysértő döntés orvoslására. Ha a felhívás nem vezet eredményre, a jogszabálysértő döntést megsemmisíti, és a közoktatási intézmény vezetőjét új döntés, illetve az elmulasztott intézkedés meghozatalára utasítja. Ezeket a rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásának megtagadása esetén is alkalmazni kell.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában szabályozott jogkörben helyi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény esetén a jegyző, főjegyző, más fenntartó esetén jogi egyetemen vagy Államigazgatási Főiskolán szerzett, illetve a döntéshozó nevelési-oktatási intézményben igazgatói munkakör betöltésére jogosító felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező személy járhat el. Az eljárás eredményeképpen a döntés jogszabálysértés, egyéni érdeksérelem esetén megváltoztatható, illetve megsemmisíthető és a nevelési-oktatási intézmény új döntés meghozatalára utasítható.

(4) A fenntartó a foglalkozási, illetve pedagógiai program végrehajtását, a nevelési-oktatási intézményben folyó szakmai munka eredményességét

a) az e törvényben meghatározott ellenőrzés szabályai szerint a tankerületi oktatásügyi központ útján felkért szakértő által készített szakértői vélemény; illetve

b) a nevelési-oktatási intézmény által készített beszámoló;

c) az iskolaszék véleményezése

alapján értékelheti.

(5) A nevelési-oktatási intézmény tanévenként egy alkalommal kötelezhető arra, hogy tevékenységéről átfogó beszámolót adjon a fenntartónak.

105. § Azt a nevelési-oktatási intézményt, amelyiknek fenntartása közoktatási érdekből indokolt, de amelyet a fenntartó saját erejéből a jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelően nem képes ellátni, a fenntartóval kötött megállapodás alapján állami fenntartású intézményként lehet működtetni. A megállapodás megkötéséhez a pénzügyminiszter egyetértése szükséges.

106. § A fenntartói irányítás nem sértheti a nevelési-oktatási intézmény szakmai önállóságát, az intézmény szakmai döntési hatásköreit.

A közoktatási intézmény ellenőrzése

107. § (1) A nevelési-oktatási intézmény szakmai ellenőrzésében az vehet részt, aki szerepel az Országos szakértői névjegyzékben.

(2) Ha a szakmai ellenőrzés nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén, illetve nemzeti vagy etnikai kisebbségi és magyar nyelven nevelő és oktató nevelési-oktatási intézményben folyik, az ellenőrzést a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvét beszélő szakértő vezetheti. Ha nincs ilyen szakértő, a vizsgálatot nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén beszélő pedagógus bevonásával kell végezni.

(3) A szakmai ellenőrzés megkezdése előtt legalább hét nappal az ellenőrzés vezetőjének egyeztetnie kell a közoktatási intézmény vezetőjével és azzal, aki az ellenőrzést kezdeményezte, a szakmai ellenőrzés időtartamát, formáját, módszereit, az ellenőrzés időpontját, továbbá, hogy az érdekeltek milyen módon nyilváníthatnak véleményt az ellenőrzés megállapításairól.

(4) A szakmai ellenőrzés megállapításait megkapja az, akit az ellenőrzés érintett, továbbá az, akinek a kezdeményezésére az ellenőrzés indult. A szakmai ellenőrzés megállapításait a személyiségvédelemre vonatkozó jogszabályok megtartásával lehet nyilvánosságra hozni.

(5) Az, aki az ellenőrzés megállapításaival nem ért egyet, másik szakmai ellenőrzés keretében kérheti annak felülvizsgálatát.

(6) Az értékelés eredményeképpen a fenntartó – ha az intézkedésre nem ő jogosult – megfelelő határidő biztosítása mellett felhívja a közoktatási intézmény vezetőjét, hogy a szükséges intézkedéseket tegye meg.

(7) A pedagógiai értékelő tevékenység eredményeit nyilvánosságra kell hozni.

(8) A közoktatási intézményben folyó törvényességi ellenőrzésnél a (2)–(6) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy az előzetes egyeztetésre vonatkozó rendelkezéseket nem kell megtartani, ha az az ellenőrzés eredményességét veszélyezteti.

(9) A közoktatási intézményben szakmai ellenőrzést végző személynek és a tankerületi oktatásügyi központnak, illetve a törvényességi ellenőrzést végző személynek, szervezetnek nincs döntési, intézkedési jogköre.

VII. FEJEZET

NEMZETKÖZI VONATKOZÁSÚ RENDELKEZÉSEK
Külföldi nevelési-oktatási intézmények Magyarországon, magyar nevelési-oktatási intézmények külföldön

108. § (1) Külföldi nevelési-oktatási intézmény Magyarországon akkor működhet – önállóan, más szervezet keretében vagy más szervezettel együttműködve –, illetve akkor adhat ki külföldi bizonyítványt, ha

a) abban az államban, ahonnan származik, az intézményt nevelési-oktatási intézménynek, az általa kiadott bizonyítványt pedig az ilyen nevelési-oktatási intézménynek megfelelő bizonyítványnak jogszerűen elismerik, s az elismerést hitelt érdemlően bizonyították; és

b) a művelődési és közoktatási miniszter a működést a nem állami, illetve nem helyi önkormányzati nevelési-oktatási intézményekre vonatkozó magyar jogszabályok alapján engedélyezte.

(2) Magyar állampolgár tankötelezettségét az (1) bekezdés szerinti iskolában is teljesítheti.

(3) Az (1) bekezdésben megjelölt nevelési-oktatási intézmény Magyarországon a Művelődési és Közoktatási Minisztériummal kötött megállapodás alapján is működhet.

(4) Magyar állami óvodát, általános iskolát és középiskolát külföldön a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, szakiskolát a Munkaügyi Minisztérium létesíthet és tarthat fenn, ha a működés helye szerinti állam belső joga vagy nemzetközi megállapodás ezt lehetővé teszi.

(5) Magyar óvoda és iskola külföldön a Művelődési és Közoktatási Minisztérium – szakközépiskola és szakiskola esetén a Munkaügyi Minisztérium egyetértésével adott – engedélyével alapítható, ha a működés helye szerinti állam belső joga vagy nemzetközi megállapodás ezt lehetővé teszi.

Magyar állampolgárok külföldi tanulmányai

109. § (1) Magyar állampolgár hatósági engedély nélkül folytathat tanulmányokat külföldön.

(2) Magyar állampolgár tankötelezettségét külföldi nevelési-oktatási intézményben is teljesítheti.

(3) A belföldi állandó lakóhellyel rendelkező, tanköteles tanuló esetén a tanulmányok külföldön történő folytatását – a tanköteles gyermek nyilvántartása céljából – be kell jelenteni az állandó belföldi lakóhely szerint illetékes községi, városi, fővárosi kerületi, megyei jogú városi önkormányzat jegyzőjének, illetőleg, ha a tanuló már hazai iskolába beiratkozott, az iskola igazgatójának.

(4) A belföldi állandó lakóhellyel rendelkező tanulónak a külföldi tanulmányok alatt szünetel a magyarországi tanulói jogviszonya.

Nem magyar állampolgárok magyarországi tanulmányai
és a külföldön megkezdett tanulmányok magyarországi folytatása

110. § (1) Nem magyar állampolgár akkor tanköteles Magyarországon, ha legalább tartózkodási engedéllyel rendelkezik.

(2) Ha nemzetközi szerződés vagy jogszabály másképpen nem rendelkezik, az (1) bekezdésben megjelölt nem magyar állampolgár a magyar állampolgárokkal azonos feltételek mellett részesülhet nevelésben és oktatásban.

111. § (1) A nem magyar állampolgár felvételéről és külföldön végzett, befejezetlen tanulmányainak beszámításáról az iskola igazgatója dönt.

(2) Ha a beszámítás kérdésében az iskola igazgatója nem tud dönteni, beszerzi a művelődési és közoktatási miniszter, szakképzés esetén a szakképesítésért felelős miniszter véleményét.

Elismerés és honosítás

112. § (1) A külföldi oktatási intézményben szerzett és a Magyar Köztársaságban – nemzetközi szerződés alapján – egyenértékűnek elismert bizonyítvány a megfelelő hazai nevelési-oktatási intézményben szerezhető iskolai végzettséggel egyenértékű iskolai végzettséget tanúsít, és ehhez igazodó továbbtanulásra való jelentkezésre jogosít, illetve szakképesítést tanúsít, továbbá azzal azonos munkakör betöltésére vagy foglalkozás (tevékenység) gyakorlására jogosít.

(2) Ha a külföldi oktatási intézményben szerzett bizonyítvány egyenértékűségét nemzetközi szerződés nem ismeri el, a bizonyítvány elismerésére vagy honosítására van szükség. Elismerés esetén a bizonyítvány a megfelelő hazai nevelési-oktatási intézményben szerezhető iskolai végzettséggel azonos iskolai végzettséget tanúsít. A honosítással egyenértékűnek elismert bizonyítvány a megfelelő hazai nevelési-oktatási intézményben szerezhető iskolai végzettséggel egyenértékű iskolai végzettséget, illetve szakképesítést tanúsít, és ahhoz igazodó továbbtanulásra való jelentkezésre, továbbá azzal azonos munkakör betöltésére vagy foglalkozás (tevékenység) gyakorlására jogosít.

Az oktatási intézmények iratainak külföldre vitele

113. § Ha az iskolák okiratait külföldön kívánják felhasználni, azokat hitelesíteni kell, illetve megfelelő felülhitelesítéssel kell ellátni, feltéve, hogy nemzetközi szerződés másképpen nem rendelkezik. A hitelesítést az iskola fenntartója, helyi önkormányzat által fenntartott iskola esetén a jegyző (főjegyző) végzi el, és a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, a Külügyminisztérium és az okirat felhasználása szerinti állam magyarországi külképviselete hitelesíti felül.

VIII. FEJEZET

A KÖZOKTATÁS FINANSZÍROZÁSÁNAK ELVEI
Az ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások

114. § (1) A helyi önkormányzatok és az állami szervek által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben, továbbá a helyi önkormányzati feladatellátás keretében ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások:

a) az óvodában

– az óvodai foglalkozások [24. § (1) bekezdés] szükség esetén logopédiai, dyslexia-megelőző foglalkozás, a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos gyermeknek napi két óra felzárkóztató foglalkozás,

– a gyermekek rendszeres egészségügyi felügyelete,

– az óvoda létesítményeinek, eszközeinek használata az ingyenes szolgáltatások igénybevételéhez;

b) az általános iskolában, illetve az általános műveltséget megalapozó évfolyamokon minden esetben, továbbá – a 115–116. §-ban meghatározott kivétellel – a szakiskolában és a középiskolában

– a tanórai foglalkozások [52. § (3)–(5) bekezdés], továbbá – szükség esetén – a logopédiai, dyslexia-megelőző foglalkozás, a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos gyermeknek ezenkívül napi két óra felzárkóztató foglalkozás,

– első szakképesítés megszerzésekor, továbbá szakképesítés hiányában a munkába álláshoz, önálló életkezdéshez szükséges ismeretek elsajátításakor a gyakorlati képzés keretében biztosított munkaruha, egyéni védőfelszerelés (védőruha) és tisztálkodási eszköz,

– az évfolyam megismétlése, ha arra nem a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt van szükség, továbbá a tizedik évfolyamig akkor is, ha a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt van rá szükség; a tizenegyedik évfolyamtól és a szakképzésben a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatti évfolyamismétlés az első alkalommal,

– az 52. § (4) bekezdésében meghatározott órakeret terhére szervezett tanórán kívüli foglalkozás,

– pedagógiai szakszolgálatok,

– a tanulmányi és szakmai versenyek, diáknapok,

– a tanítás kezdete előtti felügyelet, az étkezés ideje, továbbá a tankötelezettség fennállása alatt a napközis és tanulószobai foglalkozás,

– a rendszeres egészségügyi felügyelet,

– az énekkar és a pedagógiai programban szereplő más művészeti tevékenység,

– az iskolai sportkör, a mindennapos testedzés, házibajnokságok, iskolák közötti versenyek, bajnokságok,

– az iskola létesítményeinek (könyvtár, laboratórium, számítástechnikai központ, sport- és szabadidő-létesítmények stb.) eszközeinek használata az ingyenes szolgáltatások igénybevételéhez,

– a felvételi vizsga, az osztályozóvizsga, a javítóvizsga, a szakmai alkalmassági vizsga, továbbá első alkalommal az alapvizsga és az érettségi vizsga, első szakképesítés esetén a szakmai vizsga, valamint e vizsgák esetében tantárgyanként egy-egy javítóvizsga;

c) a kollégiumban a b) pontban meghatározott oktatásban való részvétel esetén

– a kollégiumi foglalkozások [53. § (7) bekezdés],

– a tanulmányi és szakmai versenyek, diáknapok, az 53. § (7) bekezdésében meghatározott órakeret terhére szervezett tanórán kívüli foglalkozás,

– az énekkar,

– a kollégiumi sportkör, a mindennapi testedzés, a házibajnokságok, kollégiumok közötti versenyek, bajnokságok,

– a lakhatási feltételek biztosítása,

– a kollégium létesítményeinek, eszközeinek (könyvtár, laboratórium, számítástechnikai központ, sport- és szabadidő-létesítmények stb.) használata, az ingyenes szolgáltatások, a lakhatás igénybevételéhez,

– a rendszeres egészségügyi felügyelet,

– testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos tanuló esetén az állapotának megfelelő teljes ellátás.

(2) A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos tanuló esetén az oktatásban való részvétel és a kollégiumi ellátás minden esetben ingyenes.

A térítésidíj-fizetési kötelezettség

115. § (1) A helyi önkormányzatok és az állami szervek által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben, továbbá a helyi önkormányzati feladatellátás keretében térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatások:

a) szakközépiskolában és szakiskolában a második és a további szakképesítés megszerzésekor, továbbá szakképesítés birtokában a munkába álláshoz, önálló életkezdéshez szükséges ismeretek elsajátítását biztosító képzésben való részvételkor a 114. § (1) bekezdés b)–c) pontjában felsoroltak;

b) a 114. §-ban fel nem sorolt, tanórán kívüli foglalkozások, az iskolai oktatás tizenegyedik évfolyamától és az iskolai szakképzési évfolyamon a napközis foglalkozás és a tanulószoba;

c) az alapfokú művészetoktatási intézményben

– heti hat tanórai foglalkozás a főtárgy gyakorlatának és elméletének elsajátításához, évenkénti egy meghallgatás (vizsga) és egy művészi előadás, egy alkalommal – tanulmányi eredmények nem teljesítése miatt – az évfolyam megismétlése,

– az iskola létesítményeinek, felszereléseinek igénybevétele, használata e szolgáltatások körében;

d) a felnőttoktatásban a tizenegyedik évfolyamtól a gimnáziumban és a szakközépiskolában, valamint a szakközépiskolában vagy a szakiskolában első szakképesítés megszerzésekor, továbbá szakképesítés hiányában a munkába álláshoz, önálló életkezdéshez szükséges ismeretek elsajátítása esetén a 114. § (1) bekezdés b)–c) pontjában felsoroltak;

e) gimnáziumban, szakközépiskolában a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően, továbbá szakközépiskolában, szakiskolában a szakképzési évfolyamon tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam második alkalommal történő megismétlésekor a 114. § (1) bekezdés b)–c) pontjában meghatározottak;

f) az alapvizsga, az érettségi vizsga, a szakmai vizsga tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt, második alkalommal történő megismétlése, ezeken a vizsgákon ilyen okból a javítóvizsga, továbbá az első alkalommal tett vizsgákon ilyen okból a második javítóvizsga.

(2) Az (1) bekezdés e)–f) pontjában foglaltakat a felnőttoktatásban részt vevők tekintetében is alkalmazni kell.

(3) A gyermek, tanuló a nevelési-oktatási intézményben igénybe vett étkezésért jogszabályban meghatározottak szerint térítési díjat fizet.

A tandíjfizetési kötelezettség

116. § (1) A helyi önkormányzatok és az állami szervek által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben, továbbá a helyi önkormányzati feladatellátás keretében tandíjért igénybe vehető szolgáltatások:

a) az alapfokú művészetoktatásban a 115. §-ban meghatározottakat meghaladó tanórai foglalkozás;

b) felnőttoktatásban a második és további szakképesítés megszerzésekor, szakképesítés birtokában a munkába álláshoz, önálló életkezdéshez szükséges ismeretek elsajátításakor – beleértve az évfolyamismétlést is – a 114. § (1) bekezdés b)–c) pontjában felsoroltak;

c) az óvodában, az iskolában, a kollégiumban a pedagógiai programhoz, illetve a helyi tantervhez nem kapcsolódó vállalkozás alapján folyó nevelés, oktatás és az ezzel összefüggő más szolgáltatás;

d) gimnáziumban, szakközépiskolában a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően, továbbá a szakközépiskolában vagy a szakiskolában a szakképzési évfolyamon tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam harmadik és további alkalommal történő megismétlésekor – tanulmányi eredmények nem teljesítése miatt az évfolyam, az alapvizsga, az érettségi vizsga megismétlésére vonatkozó rendelkezések kivételével – a 114. § (1) bekezdés b)–c) pontjában meghatározottak;

e) az alapvizsga, az érettségi vizsga, a szakmai vizsga tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt, harmadik és további alkalommal történő megismétlése, ezeken a vizsgákon ilyen okból a javítóvizsga, továbbá az első alkalommal tett vizsgákon ilyen okból a harmadik és további javítóvizsga.

(2) Az (1) bekezdés d)–e) pontjában foglaltakat a felnőttoktatásban részt vevők tekintetében is alkalmazni kell.

A térítési díj és a tandíj mértéke

117. § (1) A térítési díj tanévenként, a szakfeladatra jutó folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának

a) hat–tizenkettő százaléka a 115. § (1) bekezdésének a)–b) pontjában meghatározott esetben;

b) három–hat százaléka a 115. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott esetben, tizennyolc éven aluli tanulóknál;

c) hat–tizenkettő százaléka a 115. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott esetben, tizennyolc éven felüli tanulóknál;

d) tíz–huszonöt százaléka a 115. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott esetben;

e) huszonöt–ötven százaléka a 115. § (1) bekezdésének e)–f) pontjában meghatározott esetben.

(2) A térítési díjat – a fenntartó által meghatározottak szerint – a tanulmányi eredménytől függően csökkenteni kell.

(3) A tandíj tanévenként nem haladhatja meg a szakfeladatra jutó folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadát. A tandíjat – a vállalkozás alapján folyó nevelés, oktatás kivételével – a tanulmányi eredménytől függően csökkenteni kell.

(4) A fenntartó határozza meg azokat a szabályokat – a vállalkozás alapján folyó nevelés, oktatás, illetve az ezzel összefüggő más szolgáltatás kivételével –, amelyek alapján az óvoda vezetője, az iskola igazgatója, a kollégium vezetője dönt a 114. §-ban meghatározottakon kívüli további ingyenes ellátásról, a térítési díj és a tandíj összegéről, a tanulmányi eredmények alapján járó és a szociális helyzet alapján adható kedvezményekről és a befizetés módjáról.

(5) Az alapító okirat szerint vállalkozás alapján folyó nevelés és oktatás, illetve az ezzel összefüggő szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos tandíjról, a kedvezményekről, és a befizetés módjáról az iskolaszék, ennek hiányában a nevelőtestület által meghatározott szabályok szerint az óvoda vezetője, az iskola igazgatója, illetve a kollégium vezetője dönt.

A finanszírozás egyéb kérdései

118. § (1) A közoktatás rendszerének működéséhez szükséges fedezetet az állami költségvetés és a fenntartó hozzájárulása biztosítja, melyet a tanuló által igénybe vett szolgáltatás díja és a közoktatási intézmény más saját bevétele egészíthet ki.

(2) A közoktatás feladatainak ellátását szolgáló költségvetési hozzájárulás összegét az éves költségvetési törvényben kell meghatározni.

(3) A költségvetési hozzájárulás összegének biztosítania kell az óvoda, iskola, alapfokú művészetoktatási intézmény, kollégium alapszolgáltatásainak ellátásához az 1. és 3. számú mellékletben meghatározottak szerint a feladatellátáshoz szükséges pedagógusok és egyéb közalkalmazottak, közalkalmazotti törvény szerinti illetményét, pótlékait és ezek járulékait.

(4) Költségvetési hozzájárulás jár

a) a helyi önkormányzatoknak és az állami költségvetési szerveknek;

b) más intézményfenntartóknak, ha az óvodai nevelést, iskolai nevelést és oktatást közoktatási megállapodás keretében látják el.

(5) Az éves költségvetési törvényben kell meghatározni annak a támogatásnak az összegét, amelyet az iskolafenntartó – tanulói létszám alapján számítva – más célra fel nem használható támogatásként kap, a piaci áron forgalomba kerülő tanulói tankönyvek megvásárlásának támogatásához. A támogatás módjáról a nevelőtestület dönt, az iskolaszék és az iskolai diákönkormányzat véleményének meghallgatásával. A döntésnél a tanulók szociális helyzete figyelembe vehető. A támogatás felhasználható a tankönyvek iskolai könyvtári elhelyezés céljára történő beszerzésére, ha könyvtári kölcsönzéssel biztosítják a tanulók ingyenes tankönyvellátását.

119. § (1) A megyei és a fővárosi önkormányzatnak a főváros, megye területén működő önkormányzatok közötti együttműködési megállapodás megkötésekor kezdeményezniük kell pénzalap létesítését az iskolai és kollégiumi körzeti feladatok pénzügyi támogatása, a kiemelkedő képességű, hátrányos helyzetben lévő tanulók segítése céljából.

(2) A Művelődési és Közoktatási Minisztérium, a Munkaügyi Minisztérium, a szakképesítésért felelős minisztérium és a Honvédelmi Minisztérium költségvetésében kell tervezni azt a többlettámogatást, amely a tankönyv, az ajánlott tantervek, a vizsgakövetelmények és más mérési programok készítéséhez szükséges. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium költségvetésében kell tervezni a közoktatás fejlesztésének segítésére, a fenntartók támogatására szolgáló összeget. A minisztériumok költségvetésében kell tervezni az általuk működtetett nevelési-oktatási intézmények költségvetési támogatását. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium költségvetésében kell tervezni az általa kötött állami megbízások alapján kifizetésre kerülő támogatás összegét. Az Igazságügyi Minisztérium költségvetésében kell tervezni a büntetés-végrehajtási intézetekben működő nevelési-oktatási intézményekben tanulók után számított költségvetési támogatást.

A magántanulóra, a képzési kötelezettséget teljesítőre
és a pedagógiai szakszolgáltatást igénybe vevőre
vonatkozó külön rendelkezések

120. § (1) Ha a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékos tanuló vagy a beilleszkedési, magatartási, tanulási zavarral küzdő tanuló szakértői vélemény alapján

– tanulmányait magántanulóként folytatja, illetve

– a szülő otthoni ellátás keretében tesz eleget a képzési kötelezettségnek,

a szakértői véleményben megjelölt szakember foglalkoztatásának költségeit a szakértői véleményt készítő intézet fizeti.

(2) Meg kell téríteni

a) a pedagógiai szakszolgáltatást nyújtó intézmény, továbbá a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékos gyermek nevelését és oktatását végző intézmény eléréséhez szükséges utazás költségeit, valamint a gyermek vizsgálatához szükséges szállás költségét, a gyermeknek, tanulónak és kísérőjének, továbbá

b) a szülő részére szervezett gondozói tanfolyam költségét.

(3) A szülőt a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott térítés az egészségügyi szolgáltatások igénybevételével felmerülő utazási költségek megtérítésére vonatkozó rendelkezések szerint, a szolgáltatást nyújtó intézmény igazolása alapján illeti meg, melyet a társadalombiztosítási igazgatóság, illetőleg a társadalombiztosítási kifizetőhely fizet ki.

(4) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott térítést a tanfolyamot szervező közoktatási intézmény fizeti ki.

(5) A szülőt a pedagógiai szakszolgáltatáson, gondozói tanfolyamon való megjelenés, illetve részvétel napján átlagkeresete illeti meg.

IX. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Értelmező rendelkezések

121. § (1) E törvény alkalmazásában

a) alapszolgáltatás: az óvodai foglalkozás, az iskola, a kollégium által – e törvény alapján – ingyenesen biztosított tanórai és tanórán kívüli foglalkozás, a logopédiai és a dyslexia-megelőző foglalkozás, a mindennapos testedzés, a rendszeres egészségügyi felügyelet, a tanítás kezdete előtti és az étkezés alatti felügyelet, továbbá az iskolában, kollégiumban térítésidíj-fizetési kötelezettség mellett biztosított tanórai és kollégiumi foglalkozás;

b) első szakképesítés: minden olyan szakképesítés, amely jogszabály rendelkezése alapján munkakör betöltésére, foglalkozás, tevékenység gyakorlására képesít;

c) felmenő rendszer: az iskolai nevelés és oktatás szervezési rendje, amely alapján tanulmányi és vizsgakövetelményekben változást az érintett legalacsonyabb iskolai évfolyamon kezdve lehet bevezetni;

d) felügyelet a nevelési-oktatási intézményekben: a gyermek, tanuló testi épségének megóvásáról és erkölcsi védelméről történő gondoskodás, a nevelési-oktatási intézménybe történő belépéstől a nevelési-oktatási intézmény jogszerű elhagyásáig terjedő időben, továbbá a foglalkozási, illetve a pedagógiai program részeként tartott kötelező, a nevelési-oktatási intézményen kívül tartott foglalkozások, programok ideje alatt;

e) fenntartó: az a jogi személy (helyi önkormányzat, állami szerv, egyházi jogi személy, felsőoktatási intézmény, vállalat, szövetkezet, alapítvány, társadalmi szervezet, nemzeti és etnikai kisebbségi érdekképviseleti szervezet, kisebbségi önkormányzat, egyesület és más jogi személy), illetőleg természetes személy amely, illetve, aki a közoktatási szolgáltató tevékenység folytatásához szükséges jogosítvánnyal rendelkezik, és az e törvényben meghatározottaknak megfelelően a közoktatási intézmény működéséhez szükséges feltételekről gondoskodik;

f) iskolai évfolyam: a pedagógiai programban meghatározott követelmények oktatásának és elsajátításának pedagógiai szakasza;

g) fogyatékosok sajátos neveléséhez és oktatásához szükséges feltételek: a fogyatékos gyermek, tanuló külön óvodai neveléséhez, illetve iskolai neveléséhez és oktatásához, a fogyatékosság típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógus foglalkoztatása, a neveléshez és oktatáshoz szükséges speciális tanterv, tankönyv és más segédletek; magánoktatáshoz, integrált óvodai neveléshez, iskolai neveléshez és oktatáshoz, a képzési kötelezettséghez, az illetékes szakértői bizottság által meghatározottak szerinti foglalkozáshoz szükséges szakirányú végzettségű gyógypedagógus foglalkoztatása; a foglalkozásokhoz szükséges speciális tanterv, tankönyv, valamint speciális gyógyászati és technikai eszközök; a gyermek, tanuló részére a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások biztosítása;

h) jogszabály: a miniszteri rendelet és ennél magasabb szintű jogszabály, illetve a 39. § (2) bekezdése, a 40. § (2) bekezdése, az 56. § (3) bekezdése, az 57. § (1) bekezdésének j) pontja, a 60. § (3) bekezdésének a) pontja, a 64. § (2) bekezdésének a) pontja, a 68. § (3) bekezdése és a 115. § (3) bekezdése tekintetében a helyi önkormányzat rendelete is;

i) készségtantárgyak: az ének-zene, a rajz, a testnevelés, a technika-gyakorlati foglalkozás tantárgyak;

j) közoktatási érdek: ha az intézmény megszüntetésének következtében ellátatlan maradna olyan közoktatási feladat, amelynek ellátására helyi önkormányzat nem köteles, illetve amely fejlesztési célt szolgál;

k) más fogyatékos gyermek, tanuló: a halmozottan fogyatékos, továbbá az ép intellektusú és ép érzékszervű, a kapcsolatteremtésben, kommunikációban súlyosan gátolt gyermek, tanuló, mint például az autista, dyslexia-dysgráfiás, dyscalculiás, POS sindromás, dysphasiás, spina bifidás, astheniás;

l) második és további szakképesítés: az a szakképesítés, amely jogszabály rendelkezése alapján az első szakképesítéstől eltérő új munkakör betöltésére, tevékenység folytatására nyújt lehetőséget. Nem tekinthető második és további szakképesítésnek a meglévő szakképesítéssel betölthető munkakör magasabb színvonalon való ellátását biztosító képzésben szerzett szakképesítés;

m) nevelési év: az óvodában szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig tartó időszak;

n) tanév: az iskolában, kollégiumban általában szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig tartó időszak;

o) tanítási nap: az egyes osztályokban a kötelező tanítási órák megtartására fordított nap;

p) tanórai foglalkozás: amelynek keretében a tananyag feldolgozása folyik. Tanórai foglalkozás elméleti és gyakorlati tanítási óra lehet. Elméleti tanítási óra minden olyan foglalkozás, amelynek keretében nem gyakorlati képzés folyik.

(2) Az általános iskolai oktatás a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. §-a (4) bekezdésének alkalmazásában az alapfokú oktatás.

(3) Tanulói viszony a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 30. §-a (2) bekezdésének alkalmazásában az óvodai nevelésben való részvétel, a tanulói jogviszony és a tanulószerződéses jogviszony.

Vegyes rendelkezések

122. § (1) A nem állami szerv, illetve nem helyi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény pedagógusának kötelező óraszámára a közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) Az állami felsőoktatási intézmények által fenntartott nevelési-oktatási intézményekre – a nyilvántartásba vétel és az onnan történő törlés kivételével – az állami nevelési-oktatási intézményekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3) E törvénynek a nevelési-oktatási intézmények működésére vonatkozó rendelkezései – feladatukhoz igazodva – a gyermekgyógyüdülőkben, az egészségügyi intézményekben és a büntetés-végrehajtási intézményekben folytatott nevelésre és oktatásra is irányadók. Ezekben az intézményekben a nevelés és oktatás sajátos, a körülményekhez igazodó pedagógiai program szerint folyhat, és a tanév rendjére vonatkozó előírásoktól eltérhetnek.

(4) A fegyveres erők, fegyveres testületek és rendészeti szervek által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben a tanulói képviseletre, a pedagógusok jogaira és kötelességeire, a tanulók jogaira és kötelességeire az alapító okirat, a működési szabályzat, a házirend a sajátosságoknak megfelelő eltéréseket állapíthat meg, illetve ebben a körben az illetékes miniszter – a művelődési és közoktatási miniszterrel közösen – rendeletet adhat ki.

Hatálybalépés

123. § (1) E törvény – a (2)–(6) bekezdésben foglalt kivételekkel – 1993. szeptember 1. napján lép hatályba.

(2) Az iskolai évfolyamok számozására vonatkozó rendelkezéseket 1996. szeptember 1. napjától kell alkalmazni.

(3) A követelményrendszerre vonatkozó rendelkezések (8–9. §, 44–52. §) alkalmazása az Országos óvodai nevelési program és a Nemzeti alaptanterv kiadását követő harmadik év szeptember 1. napjától kötelező.

(4) E törvényben meghatározott osztály-, csoportlétszámokat az 1994/95. tanévtől felmenő rendszerben kell bevezetni.

(5) E törvénynek a térítési díjra és a tandíjra vonatkozó rendelkezéseit az 1994/95. tanévtől kell alkalmazni.

(6) Az 1. számú mellékletben foglaltak alkalmazása 1995. szeptember 1-jétől kötelező.

(7) Az e törvény alapján kialakítható iskolaszerkezet bevezetése a fenntartó döntésével történik. Az iskolaszerkezet átalakítása céljából többlet költségvetési támogatás nem igényelhető.

(8) A költségvetési hozzájárulásra vonatkozó rendelkezések [118. § (3) bekezdés] alkalmazása 1995. január 1-jétől, a tankönyvtámogatásra vonatkozó rendelkezések [118. § (5) bekezdés] alkalmazása 1994. január 1-jétől kötelező. A költségvetési hozzájárulás számításánál az e törvény 52. §-ban meghatározott tanítási, képzési időt, valamint a 3. számú mellékletben meghatározott osztály és csoport létszámhatárokat kell figyelembe venni.

(9) E törvény hatálybalépése nem érinti

a) a hatálybalépése előtt a nem önkormányzati nevelési-oktatási intézmények működésének megkezdéséhez kiadott engedélyeket;

b) a hatálybalépésének napja előtt az általános iskola nyolcadik évfolyamának elvégzésével szerzett alapfokú iskolai végzettség érvényét. Az alapfokú iskolai végzettséggel rendelkező az iskolai oktatás kilencedik évfolyamán folytathatja tanulmányait, illetve a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint részt vehet a szakképzésben;

c) a szakközépiskolában, szakmunkásképző iskolában, szakiskolában szerzett szakképzettség, továbbá a gimnáziumban szerzett érettségi bizonyítvány érvényét;

d) a középiskola negyedik osztályának elvégzésével – 1974 és 1986 közötti időszakban – szerzett középiskolai végzettség érvényét.

(10) E törvény hatálybalépése előtt szerzett érettségi és érettségi-képesítő bizonyítvány az e törvényben meghatározott módon felsőoktatási intézményben való továbbtanulásra jogosít.

(11) E törvény hatálybalépése napján hatályát veszti.

a) az oktatásról szóló 1985. évi I. törvénynek és az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény módosításáról rendelkező 1990. évi XXIII. törvénynek (a továbbiakban együtt: oktatási törvény) az óvodai nevelésre, az alap- és középfokú iskolai oktatásra, a diákotthoni kollégiumi nevelésre-oktatásra, az alapfokú művészetoktatásra vonatkozó rendelkezései, továbbá

b) a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköréről szóló 1991. évi XX. törvény 96–106. §-a.

Átmeneti rendelkezések

124. § (1) Alapvizsgát a továbbtanulás feltételeként azoktól a tanulóktól lehet első ízben megkövetelni, akik az alapvizsga követelményének kiadását követő tanévben kezdik meg a tanulmányaikat az iskolai oktatás hatodik évfolyamán.

(2) E törvény hatálybalépését követő három évig a tankönyvfejlesztési támogatás összegének és módjának a Nemzeti alaptanterv követelményeire épülő tankönyvcseréket kell szolgálnia.

(3) A törvény hatálybalépését követő egy éven belül felül kell vizsgálni a hatálybalépést megelőző öt évben, a szülő kérésére a tankötelezettség idején belül az iskolai nevelés-oktatás szempontjából képezhetetlen tanköteles gyermek, tankötelezettség alóli felmentése tárgyában hozott döntéseket, a 30. § (6) bekezdése alapján.

(4) E törvény hatálybalépését követően

a) a fenntartó hat hónapon belül felülvizsgálja a közoktatási intézmény alapító okiratát, és megküldi nyilvántartásba vétel, illetve a nyilvántartás helyesbítése céljából a nyilvántartást vezető Pénzügyminisztériumnak, illetve jegyzőnek;

b) a jegyző ettől az időponttól számított kettő hónapon belül elkészíti az általa nyilvántartásba vett közoktatási intézmények jegyzékét, és megküldi a tankerületi oktatásügyi központnak;

c) a tankerületi oktatásügyi központ ettől az időponttól számított három hónapon belül elkészíti a közoktatási intézmények jegyzékét, és gondoskodik nyilvánosságra hozataláról.

(5) Az a tanuló, aki 1996-ig fejezi be az általános iskola nyolcadik évfolyamát, tankötelezettségét iskolarendszeren kívüli oktatásban való részvétellel is teljesítheti.

(6) 1993. szeptember 1-jétől addig az időpontig, ameddig a Nemzeti alaptanterv alkalmazása nem kötelező [123. § (3) bekezdés]

a) a kiadott nevelési-oktatási terveket a nevelési-oktatási intézmények pedagógiai programként, illetve helyi tantervként szabadon alkalmazhatják;

b) az általános iskolák a kilencedik és tizedik évfolyamon a speciális szakiskolák részére kiadott nevelési-oktatási terveket alkalmazzák;

c) a szakközépiskolák és a szakiskolák a pedagógiai programjuk elkészítésénél a közismereti és a szakmai elméleti tantárgyak oktatását átszervezik oly módon, hogy a szakképzés csak az iskola felsőbb évfolyamain folyjék;

d) az általános iskola nyolcadik évfolyamának elvégzéséről szóló bizonyítvány alapfokú iskolai végzettséget tanúsít, és középiskolába, illetve szakiskolába való jelentkezésre jogosít.

(7) 1996. szeptember 1-jétől a szakképzésben a tankötelezettség megszűnését, az utolsó középiskolai évfolyamot, illetve az érettségi vizsgát követően indítható új első évfolyam [25. § (5) bekezdés].

(8) Az e törvény hatálybalépése előtt – az oktatási törvény 24. §-a alapján – egyedi megoldások alkalmazására, kísérletek folytatására adott engedély szerinti óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás a Nemzeti alaptanterv, illetve az Országos képzési jegyzék kötelező alkalmazását követően új óvodai csoportban, illetve iskolai osztályban nem indítható. A már megkezdett óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás a kiadott engedély alapján befejezhető. E tekintetben a fenntartó és a nevelőtestület kikéri a szülők véleményét.

(9) Az iskolában az iskolaszéket a törvény a hatálybalépését követő hat hónapon belül kell létrehozni. Addig az időpontig a hatáskörébe tartozó felülbírálati kérelmeket [83. § (5) bekezdés] a nevelőtestület tagjaiból álló – legalább háromtagú – bizottság bírálja el.

125. § (1) E törvény hatálybalépését követően öt tanévig, illetőleg öt nevelési évig tovább működtethető a helyi önkormányzat, illetve állami szerv által fenntartott, e törvény hatálybalépése előtt létrehozott világnézetileg elkötelezett nevelési-oktatási intézmény. Eddig az időpontig a fenntartói jogokat e törvényben foglaltak szerint rendezni kell.

(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt nevelési-oktatási intézményt nem állami, nem önkormányzati fenntartó átveszi, az átadó helyi önkormányzat, illetőleg, ha az nem vállalja, és a nevelési-oktatási intézmény fenntartása közoktatási érdeket szolgál, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium köteles az átvétel napjától számított húsz évig tartó időszakra közoktatási megállapodást kötni.

126. § E törvény hatálybalépése

a) a tanulóknak az oktatási törvény alapján létesített tanulói jogviszonyát – beleértve a kiegészítő képzésben részt vevőket is – nem érinti, tanulmányaikat a középiskolában, illetve a szakiskolában azokkal a szakmai feltételekkel folytathatják, illetve fejezhetik be, amelyekkel megkezdték. Az új vizsgarendszer bevezetéséig az oktatási törvény 78. §-ában, 80. §-ában, 82. §-ában, 84–86. §-ában, 134. §-ában, 138–139. §-ában meghatározott bizonyítványt kell kiállítani, amely a hivatkozott §-okban foglaltak szerint középiskolai végzettséget tanúsít, illetve munkakör betöltésére képesít. Az új vizsgaszabályzat hatálybalépéséig az alapvizsgára és az érettségi vizsgára vonatkozó rendelkezéseket (72. §) nem kell alkalmazni;

b) a közoktatási intézmények vezetőinek megbízását nem érinti.

127. § (1) Az alkalmazott alkalmazásakor főiskolai végzettségként kell figyelembe venni a felsőfokú intézményként alapított oktatási intézményben szerzett végzettséget, továbbá az óvónőképzőben, a tanítóképzőben, az állami zenekonzervatóriumban, valamint a szaktanárképzőben szerzett végzettséget.

(2) Szakközépiskolában és szakiskolában gyakorlati képzésre – a szakközépiskolai elméletigényes szakmai képzés kivételével – határozott időre alkalmazható középiskolai végzettséggel és szakirányú szakmai képesítéssel, valamint hároméves szakmai gyakorlattal rendelkező szakember, ha a feladatot felsőfokú szakképesítéssel rendelkező pedagógussal nem tudják ellátni.

(3) Ha nincs a képzés szakirányának megfelelő hazai felsőfokú képzés, határozott időre alkalmazható

a) szakiskolában a szakmai elméleti tantárgyak oktatására technikusi, illetőleg szakközépiskolai szakképesítéssel és legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező szakember;

b) alapfokú művészetoktatási intézményben, művészetoktatási szakközépiskolában a gyakorlati és elméleti oktatáshoz középiskolai végzettséggel és legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező szakember.

(4) Iskolai, kollégiumi könyvtárosként, ha nem jelentkezett a 17. § (1) bekezdés j) pontjában előírt képesítéssel rendelkező szakember – határozott időre – alkalmazható középfokú könyvtárosi szakképesítéssel rendelkező, felsőfokú iskolai végzettségű szakember.

(5) A (2)–(4) bekezdés alapján, határozott időre megállapodás azzal köthető, aki vállalja a munkakör betöltéséhez szükséges – a 17. § (1) bekezdésben előírt –, a (3) bekezdésben meghatározott esetben a felsőfokú pedagógus szakképesítés megszerzését. Az alkalmazás legfeljebb a felsőfokú tanulmányok elvégzéséhez szükséges időre szólhat. A szerződés legfeljebb további két évre meghosszabbítható akkor, ha a pedagógus önhibáján kívül nem tudta tanulmányait befejezni.

(6) Tanulmányai befejezéséig szóló határozott idejű kinevezéssel alkalmazható a felsőfokú oktatási intézmény utolsó évfolyamos hallgatója is, ha olyan tanulmányokat folytat, amelyben a munkakörére előírt szakképesítést fogja megszerezni.

128. § (1) Ha a pedagógus szakképesítése e törvényben meghatározott képesítésnek nem felel meg, és e törvénynek a hatálybalépésekor a pedagógusnak

a) a nyugdíjjogosultság eléréséhez szükséges korhatárig tíz évnél kevesebb ideje van, legfeljebb a nyugdíjkorhatár eléréséig változatlan munkakörben tovább foglalkoztatható;

b) a nyugdíjjogosultság eléréséhez szükséges korhatárig tíz évnél több ideje van, e törvény hatálybalépésének napjától számított öt év után csak akkor foglalkoztatható tovább pedagógus-munkakörben, ha tanulmányait a felsőfokú pedagógus-szakképesítést nyújtó oktatásban megkezdte, illetve pedagógiai államvizsgát tett. Foglalkoztatására a 127. § (5) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(2) E törvény hatálybalépésétől számított öt évig alkalmazható a kollégiumban nevelőtanárként, aki hittudományi egyetemi vagy főiskolai oklevéllel rendelkezik. Foglalkoztatására a 127. § (5) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.