Időállapot: közlönyállapot (1993.VIII.3.)

23. Fejezet

A doktori képzés és fokozatszerzés

91. § (1) Az egyetem doktori képzésre és doktori (PhD) fokozat odaítélésére azon a tudományterületen, illetőleg tudományágban jogosult, amelyben arra való alkalmasságát az Országos Akkreditációs Bizottság állásfoglalásában elismerte.

(2) A doktori képzés szervezésére és a fokozat odaítélésére az egyetem doktori tanácsot hoz létre; nagylétszámú egyetemeken a doktori tanács karonként és szakonként is létrehozható.

(3) A doktori tanács valamennyi tagjának doktori (PhD) fokozattal kell rendelkeznie; a tanács tagja lehet az is, aki az egyetemnek nem dolgozója.

(4) A doktori eljárásban nem vehet részt az a személy, aki a pályázóval függelmi, hozzátartozói viszonyban van, vagy akitől az ügy tárgyilagos elbírálása egyéb okból nem várható el.

92. § (1) A doktori (PhD) fokozat egyetemi szervezett képzésben való részvétel keretében, illetve egyéni felkészülés alapján szerezhető meg.

(2) A doktori (PhD) fokozat megszerzésének feltételei:

a) az egyetemi doktori szabályzat alapján előírt kötelezettségek teljesítése, továbbá a doktori vizsgák (szigorlatok) eredményes letétele;

b) az önálló tudományos munkásság - cikkekkel, tanulmányokkal vagy más módon történő - bemutatása;

c) két idegen nyelvnek a tudományterület műveléséhez szükséges ismeretének igazolása;

d) a fokozat követelményeihez mért tudományos feladat önálló megoldása; értekezés, alkotás bemutatása; az eredmények megvédése nyilvános vitában.

(3) Az egyetem doktori tanácsa felmentést adhat bármely pályázónak a szervezett képzésben vagy a képzés egy részében való részvétel alól.

93. § (1) Doktori szigorlatot szigorlati (vizsga) bizottság előtt kell tenni. A szigorlati bizottságot a doktori tanács hozza létre. A szigorlati (vizsga) bizottság legalább egyharmada az egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban nem álló külső szakember.

(2) A doktori munkát bírálóbizottság előtt nyilvános vitában kell megvédeni. A doktori munka bírálóbizottságának elnöke az egyetem szakmailag illetékes tanára; a bizottság tagjait a doktori tanács - az (1) bekezdésben foglaltak értelemszerű alkalmazásával - jelöli ki.

(3) A doktori (PhD) fokozat megszerzésére irányuló eljárásban hozott határozatok kizárólag jogszabálysértés, illetőleg az egyetemi doktori szabályzat megsértése miatt fellebbezhetők meg.

94. § (1) A doktori (PhD) fokozat odaítéléséről vagy elutasításáról központi nyilvántartást kell vezetni. Ennek megszervezése az Országos Akkreditációs Bizottság feladata. A nyilvántartás mindenki számára nyilvános.

(2) A doktori (PhD) képzés és a fokozat odaítélésének részletes szabályait az egyetem doktori szabályzata állapítja meg.

24. Fejezet

Záróvizsgák, oklevelek és címek

95. § (1) A hallgató felsőfokú tanulmányait az alapképzésben és a szakirányú továbbképzésben záróvizsgával fejezi be.

(2) A záróvizsga a felsőfokú iskolai végzettség megszerzéséhez szükséges tudás (készség) ellenőrzése és értékelése, amelynek során a jelöltnek arról is tanúságot kell tennie, hogy a tanult ismereteket alkalmazni tudja.

(3) A záróvizsga

a) szakdolgozat (diplomamunka) elkészítéséből és megvédéséből;

b) a képesítési követelményekben előírt írásbeli, illetőleg szóbeli vizsgából;

c) egyes szakokon meghatározott gyakorlatok elvégzéséből áll.

(4) A záróvizsga típusát és eredményének kiszámítási módját, a záróvizsga jellegétől függően a képesítési követelmények határozzák meg.

96. § (1) A záróvizsgát vizsgáztató bizottság előtt kell tenni.

(2) A záróvizsga-bizottságnak az elnökön kívül legalább két tagja van.

(3) A záróvizsga-bizottságot úgy kell összeállítani, hogy legalább egy tagja külső szakember legyen.

(4) A záróvizsga írásbeli részének módszerét és az elbírálás módját a Szabályzat határozza meg.

(5) A záróvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni.

(6) Az azonos szakterületen működő intézmények (karok, szakok) közös vizsgabizottságot is létrehozhatnak.

97. § (1) Sikeres záróvizsga alapján a felsőoktatási intézmény a hallgató számára oklevelet állít ki. Az oklevél a Magyar Köztársaság címerével ellátott közokirat, amely tanúsítja a tanulmányok sikeres elvégzését, az oklevélben megnevezett szakon.

(2) A felsőoktatási intézmények az oklevelet - a (3) és (4) bekezdésekre figyelemmel - hagyományaiknak megfelelő formában és tartalommal oly módon adják ki, hogy az azonosítható és ellenőrizhető legyen.

(3) Az oklevél tartalmazza a kibocsátó felsőoktatási intézmény nevét, az oklevél birtokosának azonosításra alkalmas nevét, születésének helyét és idejét, a végzettség, illetve az odaítélt fokozat és a tanulmányi szakirány(szak), a képzési forma megnevezését, a kibocsátás (avatás) helyét, évét, hónapját és napját. Tartalmaznia kell továbbá a felsőoktatási intézmény vezetőjének (illetőleg a Szabályzatban meghatározott intézményi, kari vezetőnek), a záróvizsga-bizottság vagy a doktori szigorlati bizottság elnökének az eredeti aláírását, az intézmény pecsétjét, továbbá mindazokat az adatokat, amelyeket a felsőoktatási intézmény Szabályzata feltüntetni rendel.

(4) Az oklevelet magyar nyelven vagy magyar és latin nyelven, nemzeti és etnikai kisebbségi képzés esetében a nemzeti és etnikai kisebbségek nyelvén, továbbá - kivételesen, a felsőoktatási intézmény döntésének megfelelően - a képzés nyelvén kell kiadni.

(5) Külföldi felhasználásra, kérelem alapján, idegen nyelvű oklevélmelléklet adható ki, amely a tanulmányi kötelezettség legfontosabb adatairól és a tanulmányi eredményekről ad tájékoztatást.

(6) A Magyarországon szerzett felsőfokú végzettséggel rendelkező személyek külföldön az alábbi, angol nyelvű elnevezéseket használhatják a tanulmányi irány megjelölésével:

a) a főiskolai végzettséggel rendelkezők a „Bachelor” (rövidítve: BA, BSc stb.);

b) egyetemi végzettséggel rendelkezők „Master” (rövidítve MA, MSc stb.);

c) a doktori (PhD) fokozattal rendelkezők a „Doctor of Philosophy” (rövidítve: PhD).

98. § (1) Az egyetemi végzettséget igazoló doktori címet az orvosok, fogorvosok, állatorvosok, jogászok nyerhetik el; ezeknek rövidített jelölése: dr. med., dr. dent., dr. vet., dr. jur.

(2) Az (1) bekezdésben nem említett egyetemi végzettséggel rendelkezők címe: okleveles mérnök, okleveles közgazdász, okleveles tanár, illetőleg - a szaktól függően - a képesítési követelményekben meghatározott más cím.

(3) A főiskolai végzettséggel rendelkező személyek általában - a tanulmányi iránytól függően - a következő címeket viselhetik: mérnök, közgazdász, tanár, tanító, óvópedagógus, gyógypedagógus, illetőleg - a szaktól függően - a képesítési követelményekben meghatározott más cím.

(4) A felsőoktatási intézmények által alapképzés alapján kiállított, egyetemi vagy főiskolai végzettséget tanúsító oklevél

a) további egyetemi, illetőleg főiskolai képzésben való részvételre jogosít;

b) egyetemi vagy főiskolai végzettséghez, illetőleg jogszabályban, képesítési követelményekben, valamint alkalmazási előírásokban meghatározott munkakörök betöltésére, foglalkozás (tevékenység) gyakorlására képesít.

(5) A (4) bekezdés b) pontjában meghatározott szakképesítés munkakör betöltésére, foglalkozás (tevékenység) folytatására jogszabályban meghatározott feltételek alól nem mentesít.

99. § (1) A szakirányú továbbképzés befejezése után a

hallgató záróvizsgát tesz, amelyre az értelemszerű eltérésekkel a 96-97. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A szakirányú végzettségről a záróvizsga után a felsőoktatási intézmény oklevelet állít ki. Az oklevélre a 97. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A szakirányú egyetemi és főiskolai végzettséggel rendelkezők a szakosító képzésre való utalással használhatják az egyetemi, illetőleg a főiskolai címet (pl. szakorvos, szakmérnök).

(3) A szakirányú egyetemi és főiskolai képzésben nyert oklevél különleges szakképzettséget tanúsít, és az alkalmazási előírásokban meghatározott munkakör betöltésére, foglalkozás (tevékenység) gyakorlására képesít. E rendelkezés nem érinti azonban a külön jogszabályokban a felsőoktatásban folytatott továbbképzéstől függetlenül előírt képesítési követelményeket.

100. § (1) Az egyetem a doktort a hagyományoknak megfelelően ünnepélyesen avatja.

(2) Az egyetem - a köztársasági elnök előzetes hozzájárulásával - Promotio sub auspiciis praesidentis Rei Publicae kitüntetéssel avatja doktorrá azt, aki középiskolai, egyetemi és doktori tanulmányait kiváló eredménnyel végezte. Az adományozás részletes feltételeit a miniszter állapítja meg.

(3) Az egyetem doktori szabályzatában foglalt követelményeknek megfelelően, az arra érdemes bel- és külföldi személyeket tiszteletbeli doktorrá (doctor honoris causa) avathatja.

(4) A felsőoktatási intézmény arany, gyémánt, vas, illetve rubin díszoklevelet adományozhat annak, aki oklevelét 50, 60, 65 vagy 70 éve szerezte, közmegbecsülésre méltó, megfelel a felsőoktatási intézmény Szabályzatában foglalt követelményeknek, és így a felsőoktatási intézmény hírnevét öregbítette.

(5) A doktori (PhD) fokozattal rendelkező személyek nevük mellett, címként a „doktor (PhD)” vagy a „Dr.” rövidítést használhatják. A (3)-(4) bekezdésekben említett személyek nevük mellett az adományozott címet, vagy az erre utaló, a felsőoktatási intézmény Szabályzatában megállapított rövidítést használhatják.

HETEDIK RÉSZ

NEMZETKÖZI TANULMÁNYI KAPCSOLATOK

25. Fejezet

Magyar állampolgárok külföldi tanulmányai

101. § Magyar állampolgár külföldön magyar hatósági engedély nélkül folytathat felsőfokú tanulmányokat.

102. § (1) Külföldi felsőoktatási intézményekben tanulmányok folytatására pályázat alapján állami ösztöndíj adományozható.

(2) A pályázó jogait és kötelezettségeit az elfogadott pályázatot kiíró állami szerv és a pályázó közötti megállapodás határozza meg.

26. Fejezet

Külföldiek magyarországi tanulmányai

103. § (1) A külföldiek felvételére és hazai felsőoktatási intézményben való tanulmányaira, ha jogszabály vagy nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, az idegenrendészeti előírásokat, valamint az intézményi szabályokat kell alkalmazni.

(2) A külföldi hallgatók felvételének, jogállásának és tanulmányainak részletes szabályait a felsőoktatási intézmény Szabályzatban állapítja meg.

104. § A külföldi hallgatók, ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, a 31. § rendelkezéseinek megfelelően tandíjat és egyéb díjat fizetnek.

27. Fejezet

Külföldi tanulmányok magyarországi elismerése

105. § (1) Külföldön folytatott, nem befejezett felsőfokú iskolai (rész-) tanulmányok beszámításáról - a tanulmányi kötelezettségek összehasonlítása alapján - a felsőoktatási intézmény dönt.

(2) Nemzetközi szerződés a résztanulmányok ajánlott vagy kötelező beszámítását is előírhatja.

106. § (1) A külföldi felsőoktatási intézményben szerzett, befejezett felsőfokú tanulmányokat tanúsító oklevél, fokozat (a továbbiakban: oklevél) elismerése történhet

a) honosítással;

b) a megszerzett végzettségi szint elismerésével;

c) az oklevél által tanúsított szakképzettség elismerésével.

(2) A honosítás a felsőoktatási intézmények, az oklevél által tanúsított végzettségi szint, valamint szakképzettség elismerése a Művelődési és Közoktatási Minisztérium hatáskörébe tartozik.

107. § (1) Felsőoktatási intézmény az alapképzésben, illetőleg a szakirányú továbbképzésben szerzett külföldi oklevelet akkor honosíthatja, ha

a) az oklevél által tanúsított végzettségi szintet a Művelődési és Közoktatási Minisztérium elismerte, és az elismert végzettségi szint a hazai felsőoktatási intézményben megszerezhető azonos oklevél által tanúsított végzettséggel egyenértékű, vagy annál magasabb;

b) az oklevél olyan szakképzettséget tanúsít, amely az eljáró felsőoktatási intézményben megszerezhető;

c) a honosítást kérő személy által teljesített tanulmányi követelmények megfelelnek vagy kiegészítő feltételek előírásával megfeleltethetők az adott szak elvégzéséhez, oklevél megszerzéséhez előírt magyarországi tanulmányi (képesítési) követelményeknek.

(2) Hazai egyetemi doktori (PhD) fokozatként honosíthatja a külföldön szerzett tudományos fokozatot akkor, ha a tudományos fokozat megszerzésének követelményei megfelelnek vagy kiegészítő feltételek előírásával megfeleltethetők a doktori (PhD) fokozat megszerzéséhez előírt követelményeknek.

(3) A felsőoktatási intézmény által honosított oklevél jogi hatálya megegyezik a honosító felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok alapján kiadott oklevelek jogi hatályával.

(4) A felsőoktatási intézmény az (1) és (2) bekezdésben meghatározott feltételek megléte esetében is csak akkor honosíthatja a külföldi oklevelet, ha azt olyan külföldi intézmény adta ki, amely tudományos fokozat odaítélésére jogosult, és ha az oklevél a külföldi állam joga alapján felsőfokú végzettséget tanúsít. Abban a kérdésben, hogy az oklevelet kibocsátó külföldi intézmény rendelkezik-e oklevélkibocsátási joggal, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium állásfoglalása az irányadó.

(5) A honosított oklevél birtokosa azt a címet jogosult viselni, amelyet a hazai felsőoktatási intézmény számára a honosítás által adományoz.

108. § (1) A külföldön szerzett oklevél által tanúsított végzettségi szint elismerése során a Művelődési és Közoktatási Minisztérium azt igazolja, hogy a külföldön szerzett oklevél

a) a hazai felsőoktatási intézményekben megszerezhető egyetemi vagy főiskolai végzettségnek megfelelő (azzal egyenértékű) végzettséget tanúsít;

b) felsőfokú végzettséget tanúsít.

(2) A külföldön szerzett oklevél által tanúsított szakképzettség elismerése azt igazolja, hogy az oklevél birtokosa rendelkezik a külföldi oklevél által tanúsított képesítéssel és a szakképzettség megszerzéséhez alapvetően szükséges ismeretekkel. A szakképzettség elismerésére akkor kerülhet sor, ha

a) az oklevél nem honosítható;

b) a külföldi oklevél birtokosa azt honosíttatni nem akarja.

(3) A végzettségi szint, illetőleg a szakképesítés elismerésekor a 107. § (4) bekezdésében foglaltakon túlmenően a külföldi felsőoktatási intézmény jogállását, az oklevél jellegét, a tanulmányi idő hosszát és a tanulmányi követelményeket kell figyelembe venni.

(4) A szakképesítés elismeréséhez a Művelődési és Közoktatási Minisztérium kiegészítő feltételek teljesítését írhatja elő; ebben az esetben az eredeti oklevél és a kiegészítő feltételek teljesítése együttesen képezi az elismerés alapját.

(5) Az elismert oklevél a tanúsított végzettségi szinthez és szakképzettséghez igazodó továbbtanulásra, illetőleg jogszabályban meghatározott tevékenység, foglalkozás gyakorlására jogosít.

(6) Az elismert oklevél birtokosa, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium döntésében foglaltak szerint, eredeti címét, illetőleg szakképesítését vagy annak magyar megfelelőjét viselheti.

109. § (1) Jogszabály vagy nemzetközi egyezmény kimondhatja a felsőoktatásban szerzett oklevelek feltétlen egyenértékűségét. Az ilyen oklevél hazai felsőoktatási intézményben szerzett oklevéllel azonos jogi hatályú. Az erről szóló záradékot a Művelődési és Közoktatási Minisztérium vezeti rá az oklevélre.

(2) Törvény vagy nemzetközi szerződés e törvényben foglaltaktól eltérő rendelkezéseket állapíthat meg; ebben az esetben e törvény rendelkezéseit csak akkor kell alkalmazni, ha a törvény vagy nemzetközi szerződés valamelyik kérdésben eltérően nem rendelkezik.

(3) A felsőoktatási intézménynek a 106. § alapján hozott döntése ellen a Művelődési és Közoktatási Minisztériumhoz lehet fellebbezni.

28. Fejezet

Külföldi felsőoktatási intézmények Magyarországon

110. § (1) Külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon akkor folytathat rendszeres alapképzést, szakirányú vagy doktori képzést (önállóan, más szervezet keretében vagy azzal együttműködve), illetve akkor adhat ki külföldi oklevelet, ha

a) abban az országban, ahol székhelye van, az intézményt hivatalosan felsőoktatási intézménynek, az általa kiadott oklevelet (adományozott fokozatot) felsőoktatási oklevélnek (fokozatnak) ismerik el, és ezt hitelt érdemlően bizonyították;

b) a művelődési és közoktatási miniszter a külföldi felsőoktatási intézmény ilyen működését engedélyezte.

(2) Magyar felsőoktatási intézmény külföldi felsőoktatási intézménnyel akkor folytathat közös alap- és szakirányú, továbbá doktori képzést, amennyiben az együttműködő külföldi felsőoktatási intézmény megfelel az (1) bekezdés a) pontjában említett feltételeknek. Az ilyen együttműködést a művelődési és közoktatási miniszternek be kell jelenteni.

NYOLCADIK RÉSZ

TUDOMÁNYOS KUTATÁS

29. Fejezet

111. § (1) A felsőoktatási intézmény az oktatók, a tudományos kutatók és a hallgatók számára biztosítja a 33. § rendelkezéseivel összhangban a tudományos értékű tevékenységek szabadságát, és támogatja azok feltételeinek megvalósulását; megteremti a tudományos kutatás eszköztárát, könyvtárakat, műszerparkot létesít és tart fenn, és biztosítja azok hozzáférhetőségét.

(2) A felsőoktatási intézmények egyéni, csoportos és intézményi programok indításával, finanszírozásával, tudományos rendezvények szervezésével, a hazai és külföldi tudományos kapcsolatok kiépítésével és fenntartásával, az egyetemek a doktorjelöltek képzésével, tudományos művek kiadásával és más formában segítik az (1) bekezdésben említettek megvalósulását.

(3) A felsőoktatási intézmény szabályzatban rendelkezik az intézmény, illetőleg az oktatási és a tudományos kutatási szervezeti egység tudományos célú műszereinek és más eszközeinek használatáról és a használat feltételeiről.

KILENCEDIK RÉSZ

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEK A FELSŐOKTATÁSBAN

30. Fejezet

112. § (1) A felsőoktatási intézményekben foglalkoztatottak érdekképviseleti szerve vagy szervei a jogszabályokban, továbbá az intézményi Szabályzatban, illetve e szervekkel kötött külön megállapodásban foglaltak szerint működnek.

(2) A felsőoktatási intézményekben érdekegyeztető tanács hozható létre. A tanács szervezetét és működését a felsőoktatási intézmény Szabályzatában kell megállapítani.

(3) A felsőoktatás munkavállalói ágazati jelentőségű, szociális kérdéseinek egyeztetésére Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanács hozható létre.

TIZEDIK RÉSZ

KÜLÖNÖS ÉS ÁTMENETI SZABÁLYOK

31. Fejezet

Különös rendelkezések

113. § (1) Amennyiben a törvény eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya a nem állami felsőoktatási intézményekre a (2)-(3) bekezdésekben és a 114. §-ban foglaltak szerint terjed ki.

(2) A nem állami felsőoktatási intézmények fenntartói rendelkezéseiben, valamint ezen intézmények Szabályzataikban e törvény 14. § (2)-(3) bekezdéseiben, 17. § (2)-(3) bekezdéseiben, 22. §-ában, 52. § (2)-(4) bekezdéseiben, 53. § (2)-(4) bekezdéseiben, 54. § (2)-(3) bekezdéseiben, 55. §-ában, 56. § (3)-(5) bekezdéseiben, 57. § (2)-(3) bekezdéseiben, 58. §-ban, 61. § (3)-(4) bekezdéseiben, 62-65. §-aiban, 66. § (3)-(6) bekezdéseiben, 67. § (1) bekezdés b), f), j) és k) pontjaiban, 83. § (4) bekezdésében, valamint 85. § (3) bekezdésében foglaltaktól eltérő rendelkezéseket állapíthatnak meg; ellenkező esetben e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A művelődési és közoktatási miniszter a nem állami felsőoktatási intézmények esetén a 17. § (1) bekezdésben és a 18. § (1) bekezdésében, valamint az 56. § (1)-(2) bekezdéseiben említett javaslatát, illetőleg előterjesztését a fenntartóval egyetértésben teszi meg.

(4) Az állami felsőoktatási intézmények tulajdonáról később elkészítendő jogszabály rendelkezik.

114. § (1) Az egyházi egyetemek, főiskolák és a teológiai karok, illetőleg szakok állami elismerésekor a hitélettel összefüggő tárgyak, ismeretek tartalma nem vizsgálható, ezek tekintetében a képesítési követelményeket az egyházi egyetemek és főiskolák a rájuk vonatkozó egyházi jogszabályok alapján határozzák meg.

(2) Az egyházi egyetemek, főiskolák a képesítési feltételekben foglaltak szerint és az Akkreditációs Bizottság állásfoglalása alapján hitélettel össze nem függő világi szakokat indíthatnak.

(3) A hitélettel összefüggő képesítést nyújtó egyházi egyetemek, főiskolák, karok, szabályzatukban a 113. § (2) bekezdésében foglaltakon kívül a 17. § (1) és (5) bekezdéseiben, a 18. §-ban, az 53. § (1) bekezdésében, az 56. § (1) és (2) bekezdéseiben, valamint a 97. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérő rendelkezéseket is megállapíthatnak.

(4) A művelődési és közoktatási miniszter az egyházi felsőoktatási intézmények esetén a 17. § (1) bekezdésében és a 18. § (1) bekezdésében, valamint az 56. § (1) és (2) bekezdéseiben foglalt feladatait az érintett egyház képviseletére jogosulttal egyetértésben teszi meg.

(5) Az egyházi egyetemeken és főiskolákon, illetőleg szakon folytatott tanulmányok alapján szerzett oklevél az általa tanúsított végzettség szintje tekintetében egyetemi, illetőleg főiskolai oklevéllel egyenértékű és

a) a 98. § (4) bekezdésének a) pontjában említett további képzésben való részvételre;

b) az egyházi szolgálatot ide nem értve, a 98. § (4) bekezdésének b) pontjára is figyelemmel, egyetemi, illetőleg főiskolai végzettséghez kötött munkakörök betöltésére, foglalkozás (tevékenység) gyakorlására jogosít.

115. § (1) A katonai felsőoktatási intézmények felett a honvédelmi miniszter, a rendészeti felsőoktatási intézmény felett a belügyminiszter közvetlen felügyeletet gyakorol. E jogkörének gyakorlása során előterjesztést tesz

a) az oktatók, illetve az intézményi vezetők kinevezésének és jogállásának törvényi szabályozására;

b) a hallgatók jogállásának, a számukra nyújtott támogatások és az általuk fizetett tandíjak törvényi szabályozására.

(2) A honvédelmi, illetőleg a belügyminiszter külön szabályozza

a) a felsőoktatási intézményben működő szervezeti egységek létesítésének és működésének rendjét;

b) az évenként felvehető hallgatók számát és a felvétel különös feltételeit;

c) a külföldi hallgatók felvételének, jogállásának és tanulmányainak részletes szabályait, a juttatások és a tandíjfizetés rendjét.

116. § (1) Az egészségügyi felsőoktatási intézmények az egészségügy körébe tartozó feladatok ellátásában, az agrár-felsőoktatási intézmények az agrárgazdaság körébe tartozó feladatok ellátásában külön törvény, illetve kormányrendelet rendelkezései szerint vesznek részt.

(2) Az egészségügyi felsőoktatási intézmények az Egészségbiztosítási Alap kezelőjével kötött finanszírozási szerződésben foglaltak szerint

a) egészségügyi szolgáltatást nyújtanak az ellátási területükhöz tartozó biztosítottak számára;

b) ellátják a jogszabályokból és a progresszív betegellátásból rájuk háruló feladatokat.

117. § A felsőoktatási intézmények e törvény 2. számú mellékletében meghatározott adatokat tartják nyilván, illetve kezelik azokat. Jogszabályban meghatározott kivételtől eltekintve az adatok harmadik személy számára csak az érintett hozzájárulásával adhatók ki.

118. § (1) Az 1984. szeptember 1-je előtt doktori cselekmények alapján szerzett, illetőleg e nap előtt engedélyezett doktori cselekmények alapján később megszerzett egyetemi doktori cím továbbra is viselhető.

(2) Az a személy, aki 1984. szeptember 1-je után egyetemi tudományos fokozatot (doctor universitatis) szerzett, továbbra is használhatja a „dr. univ.” megjelölést.

(3) Hittudományi egyetemeken e törvény hatálybalépése előtt szerzett hittudományi doktori cím továbbra is viselhető.

(4) Az (1) és (3) bekezdésben említett doktori cím és a (2) bekezdésben említett egyetemi doktori fokozat (doctor universitatis) birtokosának az adományozó egyetem, amennyiben a doktori (PhD) fokozat odaítélésére jogosult - kérelemre, és egyedi elbírálás alapján, az általa meghatározott feltételek teljesítése esetén - doktori (PhD) fokozatot ítélhet oda, illetőleg megállapíthatja annak e törvény szerinti doktori (PhD) fokozattal való egyenértékűségét.

(5) Amennyiben az egyetem a (4) bekezdésben említett egyenértékűséget megállapítani nem tudja, indokolt határozatban utasítja el a kérelmet. Az elutasító határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

119. § (1) Amennyiben e törvény alkalmazási, foglalkoztatási, képesítési előírásként doktori (PhD) fokozatot említ, illetőleg más jogszabály alkalmazási, foglalkoztatási, képesítési előírásként „tudományos fokozat”-ot említ, azon e törvény szerinti doktori (PhD) fokozatot, a tudomány(ok) kandidátusa, a tudomány(ok) doktora, illetve a külföldön szerzett és honosított vagy elismert tudományos fokozatot kell érteni.

(2) A tudomány(ok) kandidátusa fokozattal rendelkező személyek e törvény hatálybalépésétől a „doktori (PhD) fokozat” megjelölést használhatják.

(3) Az (1) bekezdésben említett fokozattal rendelkező és az e törvény hatálybalépését követően habilitációt szerzett személyek illetménykiegészítéséről és nyilvántartásukról kormányrendelet rendelkezik.

120. § (1) A felsőoktatási intézményekben oktatott művészeti tárgyak tekintetében a 3. § (1) bekezdés d) és e) pontjában, illetőleg a 4. § c) pontjában, továbbá a 14. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint a 20. § (1)-(2) bekezdéseiben meghatározott követelményektől el lehet térni. Ebben az esetben a megítélés alapja a képzést folytató személy művészi teljesítménye.

(2) A művészeti egyetemeken, illetőleg a művészeti karokon, továbbá az egyetemek művészeti szakjain a doktori képzést „mester”-fokozattal záruló mesterképzés helyettesítheti, amelynek időtartama legalább két év.

(3) A művészeti egyetemeken folytatott habilitáció keretében a pályázónak művészeti alkotóképességéről kell tanúbizonyságot adnia.

121. § (1) Azok a személyek, akik e törvény hatálybalépése előtt szereztek magyar egyetemen vagy főiskolán oklevelet, jogosultak e törvényben említett címek használatára (98-100. §).

(2) Az oklevelet kibocsátó felsőoktatási intézmény (vagy annak jogutódja) az (1) bekezdésben említett jogosultságról igazolást állít ki.

(3) A honosított (elismert) oklevelekre is az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy amennyiben az elismerést vagy honosítást valamely korábbi irányító minisztérium végezte, az igazolást a Művelődési és Közoktatási Minisztérium adja ki.

122. § E törvény hatálybalépését követően - legkésőbb 1998. június 30-ig - valamennyi felsőoktatási intézményt egységes eljárás alkalmazásával akkreditálni kell. A felsőoktatási intézmények 1998. június 30-a után az e törvény 3. § (1) bekezdésében foglalt követelmények teljesítése nélkül nem működhetnek egyetemként.

123. § (1) A 3. § (1) bekezdés d) pontja e tekintetében e törvény hatálybalépését megelőzően kinevezett egyetemi tanárokat habilitáltnak kell tekinteni.

(2) A 14. § (2) bekezdésében foglaltak nem érintik a törvény hatálybalépése előtt határozatlan időre kinevezett tanársegédek és adjunktusok közalkalmazotti jogviszonyát.

(3) A felsőoktatási intézmény Szabályzatában állapítja meg az oktatók és a tudományos kutatók munkaidőbeosztását, s ennek keretében a rendszeresen ellátandó oktatási és egyéb feladatok körét, s azok teljesítésének feltételeit.

(4) A felsőoktatási intézmények az oktatók évi rendes szabadságát elsősorban a nyári szünidőben, szorgalmi időben csak méltánylást érdemlő esetekben, vagy az intézményi Szabályzatban meghatározott időszakokban adják ki.

(5) A felsőoktatási intézményekben a rektorhelyettes, főiskolai főigazgató-helyettes, dékánhelyettes és az oktatási szervezeti egység vezetőhelyettesének megbízása határozott időre történik.

(6) Akik tudományos továbbképzésüket a 72/1982. (XII. 10.) MT rendelet alapján belföldi ösztöndíjasként e törvény hatálybalépése előtt egy évvel, vagy azt követően kezdték meg, választásuktól függően kérhetik, hogy tanulmányaikat doktori (PhD) fokozat megszerzése érdekében e törvény rendelkezése szerint folytathassák azon az egyetemen, amely az adott tudományágban doktori képzésre jogosultsággal rendelkezik, és a doktori képzést megkezdte. Az egyetem köteles a tudományos képzésben részt vevő kérelmezőt külön vizsgálat nélkül doktori képzésre felvenni. Ebben az esetben a kérelmezőnek a Tudományos Minősítő Bizottsággal kötött szerződése felbontását, továbbá az egyetemmel létrejött megállapodást új szerződésben kell meghatározni.

(7) A (6) bekezdésben foglalt rendelkezéseket az egyetem megfelelő módon alkalmazhatja azokra, akik tudományos továbbképzésüket a 72/1982. (XII. 10.) MT rendelet alapján belföldi levelező ösztöndíjasként végzik, és tanulmányaikat doktori képzésben kívánják folytatni.

124. § (1) A címzetes egyetemi tanárok és docensek az egyetemi Szabályzatban foglaltaknak megfelelően viselhetik továbbra is címüket, illetve - amennyiben megfelelnek a 20. §-ban foglaltaknak - számukra egyetemi magántanári cím adományozható.

(2) A címzetes főiskolai tanárok és docensek a főiskolai Szabályzatnak megfelelően viselhetik tovább címeiket, illetve a 20. §-ban, valamint a főiskola Szabályzatában foglaltaknak megfelelően a címzetes főiskolai tanárok címének viselését megerősítheti, a címzetes főiskolai docenseknek címzetes főiskolai tanári címet adományozhatnak.

TIZENEGYEDIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

32. Fejezet

125. § (1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésekben foglalt kivétellel - 1993. szeptember 1-jén lép hatályba.

(2) A törvény 9. és 10. §-a 1995. január 1-jétől lép hatályba. A 9. és 10. §-ban foglaltak szerinti költségvetési támogatást 1995. január 1-jétől egy fejezetben - a Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezetében - állapítja meg az Országgyűlés. 1995. január 1-jéig az agrár-felsőoktatás és az egészségügyi felsőoktatás költségvetését az agrár-felsőoktatás tekintetében a Földművelésügyi, az egészségügyi felsőoktatás tekintetében a Népjóléti Minisztérium költségvetési fejezetében állapítja meg az Országgyűlés.

(3) A törvény tandíjfizetésre vonatkozó rendelkezései 1994. szeptember 1-jén lépnek hatályba.

(4) A Kormány a felsőoktatás fejlesztési tervére vonatkozó törvényjavaslatot 1994. december 31-ig az Országgyűlés elé terjeszti.

(5) A felsőoktatási intézmények valamennyi hivatalos iraton és okiraton használhatják a Magyar Köztársaság címerét.

(6) A felsőoktatási intézmények e törvény alapján 1994. szeptember 1-jéig készítik el Szabályzatukat (51. §). A Szabályzat elfogadásáig az eddigi szabályzatok hatályosak azon rendelkezések kivételével, amelyek e törvénnyel ellentétesek.

126. § A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

- az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény felsőoktatásra vonatkozó rendelkezései [23. § (2)-(3) bekezdése, 24. § b) pontja, 28-30. §, 94-96. §, 97. § (1) bekezdése, 98-101. §, 102. § (1) bekezdése, 104-106. §, 107. § (3) bekezdése, 108. § (1), (3) bekezdése, 109-110. §, 111. § (1), (2), (4) bekezdése, 112-114. §, 115. § (1), (3) bekezdése, 116. § (1) bekezdése, 117. §, 118. § (1), (2) bekezdése, 119-122. §, 123. § (4) bekezdése, 124. §, 127. §, 155. § (1) bekezdés b) pontja, 162. §],

- az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény módosításáról rendelkező 1990. évi XXIII. törvény felsőoktatásra vonatkozó rendelkezései (11. §, 31-43. §, 50. §),

- az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény hatálybalépéséről rendelkező 1985. évi 17. törvényerejű rendelet,

- az egyetemekről szóló 30/1990. (III. 21.) OGY határozat,

- az egyetemekről szóló 30/1990. (III. 21.) OGY határozat módosításáról rendelkező 2/1993. (II. 4.) OGY határozat,

- a kitüntetéses doktorrá avatásról szóló 1958. évi 1-6. NET határozat,

- a kiváló egyetemi (főiskolai) hallgatók kitüntetéséről szóló 1958. évi 1-7. NET határozat.

1. számú melléklet az 1993. évi LXXX. törvényhez

A Magyar Köztársaság felsőoktatási intézményei

I.

Egyetemek

A)

Állami egyetemek

Állatorvostudományi Egyetem

Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem

Budapesti Műszaki Egyetem

Debreceni Agrártudományi Egyetem

Debreceni Orvostudományi Egyetem

Eötvös Loránd Tudományegyetem

Erdészeti és Faipari Egyetem

Gödöllői Agrártudományi Egyetem

Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem

Janus Pannonius Tudományegyetem

József Attila Tudományegyetem

Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem

Kossuth Lajos Tudományegyetem

Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola

Magyar Iparművészeti Főiskola

Magyar Képzőművészeti Főiskola

Magyar Testnevelési Egyetem

Miskolci Egyetem

Pannon Agrártudományi Egyetem

Pécsi Orvostudományi Egyetem

Semmelweis Orvostudományi Egyetem

Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem

Színház- és Filmművészeti Főiskola

Veszprémi Egyetem

Zrínyi Miklós Katonai Akadémia

B)

Nem állami egyetemek

a)

Egyházi egyetemek

Budapesti Református Teológiai Akadémia

Debreceni Református Teológiai Akadémia

Evangélikus Teológiai Akadémia

Országos Rabbiképző Intézet

Pázmány Péter Katolikus Egyetem

b)

Magán-, illetve alapítványi egyetemek

II.

Főiskolák

A)

Állami főiskolák

Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola

Államigazgatási Főiskola

Bánki Donát Műszaki Főiskola

Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola

Benedek Elek Óvóképző Főiskola

Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola

Bessenyei György Tanárképző Főiskola

Bolyai János Katonai Műszaki Főiskola

Brunszvik Teréz Óvóképző Főiskola

Budapesti Tanítóképző Főiskola

Comenius Tanítóképző Főiskola

Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola

Eötvös József Tanítóképző Főiskola

Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola

Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola

Hajdúböszörményi Óvóképző Főiskola

Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola

Jászberényi Tanítóképző Főiskola

Juhász Gyula Tanárképző Főiskola

Kandó Kálmán Műszaki Főiskola

Kecskeméti Tanítóképző Főiskola

Kereskedelmi és Gazdasági Főiskola

Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskola

Kossuth Lajos Katonai Főiskola

Könnyűipari Műszaki Főiskola

Kőrösi Csoma Sándor Főiskola

Külkereskedelmi Főiskola

Magyar Táncművészeti Főiskola

Pénzügyi és Számviteli Főiskola

Pollack Mihály Műszaki Főiskola

Rendőrtiszti Főiskola

Széchenyi István Főiskola

Szolnoki Repülőtiszti Főiskola

Ybl Miklós Műszaki Főiskola

B)

Nem állami főiskolák

a)

Egyházi főiskolák

Baptista Teológiai Akadémia

Egri Hittudományi Főiskola

Esztergomi Hittudományi Főiskola

Evangéliumi Pünkösdi Közösség Bibliai Főiskolája

Ferences Hittudományi Főiskola

Görög Katolikus Hittudományi Főiskola

Győri Hittudományi Főiskola

H. N. Adventista Egyház Lelkészképző Intézete

Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola

Közép-Kelet Európai Bibliaiskola és Lelkészképző Intézet

Nagykőrösi és Dunamelléki Református Hitoktató és Tanítóképző Főiskola

Pannonhalmi Szent Gellért Főiskola

Pápai Református Teológiai Akadémia

Pécsi Hittudományi Főiskola

Piarista Hittudományi és Tanárképző Főiskola

Sárospataki Református Teológiai Akadémia

Sola Scriptura Lelkészképző és Teológiai Főiskola

Szegedi Hittudományi Főiskola

Szent Bernát Hittudományi Főiskola

Tan Kapuja Buddhista Főiskola

Veszprémi Hittudományi Főiskola

Vitéz János Katolikus Tanítóképző Főiskola

Wesley János Lelkészképző Főiskola

Zsámbéki Katolikus Tanítóképző Főiskola

b)

Magán-, illetve alapítványi főiskolák

Gábor Dénes Műszaki Informatikai Főiskola

Kodolányi János Főiskola

Modern Üzleti Tudományok Főiskolája

Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézete

2. számú melléklet az 1993. évi LXXX. törvényhez

A felsőoktatási intézményekben kezelt személyes és különleges adatok

A dolgozók adatai

1. E törvény alapján nyilvántartott adatok:

a) név, születési hely és idő, állampolgárság;

b) állandó és ideiglenes lakcím, telefonszám;

c) munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó adatok, így különösen

- iskolai végzettség, szakképesítés, alkalmazási feltételek, képesítési feltételek alóli mentesítés,

- továbbképzés, szakirányú továbbképzés, továbbképzésben szerzett szakképesítés,

- tudományos fokozatok, címek,

- idegen nyelv tudása,

- kinevezési okmány, munkakör, munkaköri leírás,

- vezetői megbízások,

- gyakornoki idő, vizsga, próbaidő,

- fegyelmi eljárás, büntetés, felmentés,

- fizetési fokozat,

- tudományos kutatás (publikáció), művészeti alkotói tevékenység, tudományos kapcsolatok,

- munkában töltött idő, közalkalmazotti jogviszonyba beszámítható idő, besorolással kapcsolatos adatok,

- dolgozó által kapott kitüntetések, díjak és más elismerések, címek,

- munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történő megbízás, munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés, kártérítésre kötelezés,

- munkavégzés ideje, túlmunka ideje, alapilletmény, pótlékok (jogcím szerint), illetménykiegészítés, megbízási díj, továbbá az azokat terhelő tartozás és annak jogosultja,

- szabadság, kiadott szabadság,

- dolgozó részére történő kifizetések és azok jogcímei,

- a dolgozó részére adott juttatások és azok jogcímei,

- a dolgozó munkáltatóval szemben fennálló tartozásai, azok jogcímei,

- a többi adat az érintett hozzájárulásával.

A hallgató adatai

1. E törvény alapján kezelt adatok:

a) hallgató neve, születési helye és ideje, állampolgársága, állandó és ideiglenes lakásának címe és telefonszáma;

b) a hallgatói jogviszonnyal összefüggő adatok, így különösen

- felvételeivel kapcsolatos adatok,

- a hallgató tanulmányainak értékelése és minősítése, vizsgaadatok,

- a hallgatói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok,

- a többi adat az érintett hozzájárulásával;

c) a hallgató részére a különböző juttatások (ösztöndíj, szociális támogatás, segély stb.) megállapításához a szülő (eltartó) neve, állandó és ideiglenes lakásának címe, telefonszáma, valamint a szülő (eltartó), illetve a hallgató jövedelmi és szociális helyzetét igazoló adatok.

Az adatok statisztikai célú felhasználása

A mellékletben felsorolt adatok statisztikai célra felhasználhatók, és statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók.


  Vissza az oldal tetejére