| 78-8 | - | Sátor és ponyva | |
| 78-9 | - | Egyéb különféle ruházati és konfekcionált termék (a használt ruhát is beleértve) |
1. A Megállapodásban résztvevő tagállamok közötti technikai tárgyalásokat követően Magyarország minél előbb áttér a Harmonizált Áruleírási és Kódolási Rendszerre (Harmonizált Rendszer) az e Mellékletben felsorolt terméknél. A felvétel után a kereskedelmi forgalmi adatoknak a Harmonizált Rendszeren kell alapulniuk. A jelen Megállapodásban Résztvevő Fél kérésére a Vegyesbizottságban konzultációkat kell tartani az áttérés hatásairól.
2. Az e Mellékletben felsorolt termékek esetében Magyarország bármely EFTA-állam kérésére tárgyalásokat kezd azzal a céllal, hogy az EFTA-államból importált még importengedély-köteles specifikus termékekre mennyiségi plafonokat nyissanak meg, amely termékekre ilyen plafonokat a X. Mellékletben nem rögzítettek.
Magyarország 1993-tól kezdődően az alábbiakban meghatározott éves plafonokat nyitja, (ezek nem vonatkoznak a külső bérfeldolgozásra szállított árukra).
1. Magyarország az Ausztriából származó termékekre a következő plafonokat nyitja.
| TERMÉKLEÍRÁS | ÖSSZEG USD-BEN | ||
| Háztartási mosószerek1 | 5,000,000 | ||
| Gyógyszeripari termékek2 | 10,000,000 | ||
| Lábbeli1 | 6,000,000 | ||
| Felsőruházat1 | Szükség esetén megfontolandó | ||
| Szövetek1 | Szükség esetén megfontolandó | ||
2. Magyarország a Finnországból származó termékekre a következő plafonokat nyitja.
| TERMÉKLEÍRÁS | ÖSSZEG USD-BEN | ||
| Mosószerek és más háztartási vegyiáruk1 | 150,000 | ||
| Lábbeli1 | 150,000 | ||
| Vegyes1 | 100,000 | ||
3. Magyarország a Svédországból származó termékekre a következő plafonokat nyitja.
| TERMÉKLEÍRÁS | ÖSSZEG USD-BEN | ||
| Háztartási mosószerek1 | 100,000 | ||
| Egyéb iparcikkek1 | 900,000 | ||
| Személygépkocsik1 | 1,500 db | ||
| Gyógyszeripari termékek2 | 6,500,000 | ||
| Felsőruházat1 | 2,500,000 | ||
| Egyéb ruházat1 | 300,000 | ||
4. Magyarország a Svájcból vagy Liechtensteinből származó termékekre a következő plafonokat nyitja.
| TERMÉKLEÍRÁS | ÖSSZEG USD-BEN | ||
| Gyógyszeripari termékek1 | 30,000,000 | ||
5. Valamely érintett Fél kérésére a fent említett mennyiségek illetve összegek megvizsgálásra és kiigazításra kerülnek az érintett Fél piacra jutási feltételeinek javítása céljából, amennyiben a magyarországi belső fogyasztás jelentős mértékben megemelkedett.
1 E Melléklet Függelékében határozandó meg; a Függelék szövegét a Vegyesbizottság fogadja el, a Megállapodás hatályba lépését követő első ülésén.
2 Az érintett EFTA államokkal való technikai megbeszéléseket követően Magyarország al-kvótákat nyithat.
Azon termékek felsorolása, amelyekre az EFTA-államokban nem érvényesek a mennyiségi exportkorlátozásokat és ezekkel egyenértékű hatású intézkedéseket tiltó és az azok felszámolására vonatkozó rendelkezések.
| HR VÁMTARIFASZÁM | TERMÉKLEÍRÁS | ORSZÁG | |
| 72.04 | Vas- és acélhulladék; ingot újraolvasztott hulladékvasból vagy -acélból | Ausztria Finnország Svédország Liechtenstein Svájc | |
| ex 72.04 | Vas- és acélhulladék, kivéve a hulladékvasból újraolvasztott ingotot | Norvégia | |
| ex 72-73. árucsoport | A Svédország és az Európai Szén- és Acélközösség közötti Megállapodás hatálya alá tartozó termékek, amelyeket nyilvánvalóan, illetve valószínűleg új fém termelésére használnak | Svédország | |
| 74.03 | Finomított réz és rézötvözet, megmunkálás nélkül: | ||
| ex 74.03 | - Ingot vagy hasonló nem megmunkált formák, újraolvasztott rézből és réztörmelékből öntve | Ausztria | |
| 74.04 | Rézhulladék és -törmelék | Ausztria | |
| 76.02 | Alumíniumhulladék és -törmelék | Ausztria | |
| 89.08 | Bontásra (szétszerelésre) szánt vízi jármű és más úszószerkezet | Finnország | |
Azon termékek jegyzéke, amelyekre Magyarországon az export-korlátozások tiltása vagy kiküszöbölése nem vonatkozik.
| Az exporttermékek magyar termékjegy- zéke (KTJ) | Árumegnevezés | |||
| 11-2 | - | Kőolaj | ||
| 11-3 | - | Földgáz | ||
| 12 | - | Ércbányászati termékek | ||
| 13-15 | - | Drágakövek, féldrágakövek és ipari gyémánt | ||
| 13-31-000 | - | 39%-os nyers foszfát | ||
| 14-10-000 | - | Villamosenergia | ||
| 16-0 | - | Félkész és komplett épület (ipari, mezőgazdasági, közlekedési, kereskedelmi, tároló, igazgatási, művelődési, szociális, lakó-, szálló jellegű, vízi és egyéb épület) | ||
| 18-99-000 | - | Üvegipari hulladék | ||
| 21-14 | - | Nyersvas | ||
| 21-2 | - | Nyersacél | ||
| 21-3 | - | Vas alapú öntvény | ||
| 21-5 | - | Melegen hengerelt acél féltermék 2 | ||
| 21-6 | - | Melegen hengerelt rúd- és idomacél 2 | ||
| 21-7 | - | Hengerelt acéllemez és széles szalag 3 | ||
| 21-8 | - | Melegen hengerelt acélcső 2 | ||
| 21-9 | - | Vaskohászati hulladék és melléktermék | ||
| 22-1 | - | Húzott, hántolt és csiszolt acélrúd 2 | ||
| 22-2 | - | Hidegen húzott acélhuzal 2 | ||
| 22-3 | - | Hidegen húzott acélszalag 2 | ||
| 22-4 | - | Hegesztett acélcső 2 | ||
| 22-5 | - | Hidegen vont acélcső 2 | ||
| 22-6 | - | Csőkészítmény 2 | ||
| 22-7 | - | Hajlított acélidom 2 | ||
| 22-8 | - | Bevont és borított acéllemez 2 | ||
| 22-91 | - | Sodrott acélhuzal 2 | ||
| 22-92-000 | - | Hegesztő elektróda acélból 2 | ||
| 22-93-000 | - | Vasalapú őrlemény | ||
| 23-1 | - | Réztermékek | ||
| 23-2 | - | Horganytermékek | ||
| 23-3 | - | Nikkeltermékek | ||
| 23-4 | - | Ólomtermékek | ||
| 23-5 | - | Óntermékek | ||
| 23-6 | - | Egyéb színesfém | ||
| 23-7 | - | Ritkafémek és földfémek | ||
| 23-9 | - | Nemesfémek és ötvözetei | ||
| 24-21-900 | - | Ötvözetlen alumíniumhulladék | ||
| ex 24-22-100 | - | Újraolvasztott ötvözött alumíniumtömb | ||
| 24-22-900 | - | Ötvözött fémhulladék | ||
| 24-23-200 | - | Alumíniumdara | ||
| 24-23-300 | - | Alumíniumhuzal, méretre vágva | ||
| 24-31-900 | - | Ötvözetlen magnéziumhulladék | ||
| 24-32-900 | - | Ötvözött magnéziumhulladék | ||
| 29-32-100 | - | Evőeszköz, tálalóeszköz és edény nemesfémből | ||
| 29-71-110 | - | Érme és jelvény nemesfémből | ||
| 29-71-130 | - | Pénzérme | ||
| Az exporttermékek magyar termékjegy- zéke (KTJ) | Árumegnevezés | |||
| 29-80-001 | - | Fegyverek | ||
| 29-90-001 | - | Lőszerek és robbanóeszközök | ||
| 32-90-001 | - | Tüzérségi fegyverek, egyéb speciális berendezések | ||
| 41-6 | - | Légi jármű | ||
| 41-80-001 | - | Speciális járművek | ||
| 41-90-001 | - | Speciális légi járművek, speciális vízijárművek és átkelési eszközök | ||
| 44-90-001 | - | Speciális híradástechnikai termékek | ||
| 47-90-001 | - | Speciális műszerek | ||
| 51-22-130 | Foszgén | |||
| ex 51-67-100 | - | Klórcián és hidrogéncianid | ||
| 51-80-000 | - | Radioaktív hasadóanyagok és izotópok | ||
| 51-99-000 | - | Szervetlen vegyi anyagok újrahasznosítására alkalmas hulladék | ||
| 52-13-118 | - | Telített freonok és halonok | ||
| ex 52-14-790 | - | Triklór-nitrometán | ||
| ex 52-22-42 | - | Fenil-1 és propanon-2 | ||
| ex 52-25-190 | - | Antranilsav | ||
| 52-12-581 | - | Ecetsav anhidrid | ||
| ex 52-12-340 | - | Etiléter | ||
| ex 52-35-900 | - | Piperidin | ||
| 53-12 | - | Alkaloidok | ||
| 53-31-000 | - | A központi idegrendszerre ható gyógyszerek | ||
| 53-32-000 | - | A környéki idegekre és izmokra ható gyógyszerek | ||
| 53-90-001 | - | Speciális gyógyszeripari termékek | ||
| 55-11-400 | - | Propán-bután gáz (cseppfolyós földgáz) | ||
| 55-13-001 | - | Aromás szénhidrogéneket nem tartalmazó alacsony oktánszámú benzin ipari feldolgozásra | ||
| 55-13-110 | - | Normál benzin | ||
| 55-13-120 | - | Szuperbenzin | ||
| 55-13-130 | - | Extraszuper benzin | ||
| 55-13-180 | - | Repülőgép benzin | ||
| 55-13-300 | - | Vegyipari benzin | ||
| 55-13-400 | - | Pirobenzin | ||
| 55-14-200 | - | Sugárhajtóművek üzemanyaga | ||
| 55-15-000 | - | Gázolaj | ||
| 55-22-000 | - | Fűtőolaj | ||
| 56-13-000 | - | Gumi regenerát | ||
| 56-19-000 | - | Gumiipari hulladék | ||
| 56-80-001 | - | Speciális gumiipari termékek | ||
| 57-00-001 | - | Speciális műanyag termékek | ||
| 57-29-000 | - | Műanyag alapanyag gyártási hulladék | ||
| 57-98-000 | - | Vegyi gyártási szál hulladék | ||
| 57-99-000 | - | Műanyagfeldolgozási hulladék | ||
| 59-00-001 | - | Egyéb vegyipari vagy vele rokon iparágak speciális termékei | ||
| 59-26 | - | Ipari robbanóanyagok és tűzijáték anyag | ||
| 59-80-001 | - | Lőporok, robbanóanyagok és pirotechnikai cikkek | ||
| 66-63 | - | Bélyegek | ||
| 69-31 | - | Ékszer | ||
| 69-32-000 | - | Bizsutéria | ||
| 69-33-100 | - | Díszműáru nemesfémből | ||
| 69-51-230 | - | Honvédelmi sportágak eszközei | ||
| 69-94 | - | Műalkotás, gyűjtemény és régiség | ||
| 73-11-000 | - | Fehérítetlen nyers pamutszövet | ||
| Az exporttermékek magyar termékjegy- zéke (KTJ) | Árumegnevezés | |||
| 76-11-100 | - | Férfi ing 1 | ||
| 76-13-100 | - | Fiú ing 1 | ||
| 77-1 | - | Felső szövött konfekció 1 | ||
| 78-11-000 | - | Lepedő 1 | ||
| 78-12-000 | - | Paplanhuzat 1 | ||
| 78-13-000 | - | Dunnahuzat 1 | ||
| 78-14-000 | - | Párnahuzat 1 | ||
| 78-15-000 | - | Ágynemű garnitúra 1 | ||
| 78-8 | - | Sátor és ponyva | ||
| Az exporttermékek magyar termékjegy- zéke (KTJ) | Árumegnevezés | |||
| 94-2 | - | Fatermékek, kivéve a 94-21-4 faipari egzotarönk | ||
| 94-36-000 | - | Vastag tűzifa | ||
| 94-37-000 | - | Vékony tűzifa | ||
| - | Kokacserje | |||
| - | Indiai kender (Cannabis sativa) | |||
1 Az engedélyezés csak Norvégiába.
2 Az engedélyezés csak Finnországba.
A Megállapodás 12. Cikke Svájc és Liechtenstein esetében az állami só- és puskapor- monopóliumra, valamint az izlandi műtrágya-monopóliumra csak olyan mértékben vonatkozik, ahogy ezeknek az államoknak teljesíteniük kell az EFTA-államok illetve az Európai Közösségek és tagállamok között az Európai Gazdasági Tér tárgyában kötött Megállapodásból eredő, vonatkozó kötelezettségeiket.
A 12. Cikk legkésőbb 1995. január 1-jéig alkalmazandó az osztrák só-monopólium esetében.
Az EFTA-államok és Magyarország a lehető legkorábbi szakaszban értesítik egymást azon műszaki szabályzat-tervezetekről és -módosítás-tervezetekről, amelyeket ki kívánnak bocsátani.
1. A bejelentés kötelezően:
(a) tartalmazza a műszaki szabályzat-tervezet teljes szövegét eredeti nyelven és teljes egészében vagy kivonatolva, angol nyelvre fordítva;
(b) feltünteti, hogy a műszaki szabályzat-tervezet megegyezik-e egy, az érintett tárgykörben valamely nemzetközi vagy regionális szerv által kidolgozott műszaki előírással, vagy eltér az ilyen előírásoktól; amennyiben eltér az ilyen előírásoktól, az eltérések okait is meg kell jelölni;
(c) megadja annak a nemzeti hatóságnak a nevét és címét, amely a szabályzatról további tájékoztatást adni illetékes;
(d) tartalmazza a hatályba lépés tervezett időpontját.
2. Amikor a műszaki szabályzat-tervezet pusztán átveszi egy nemzetközi vagy európai szabvány teljes szövegét, elegendő utalni a vonatkozó szabványra.
Bármely Fél további tájékoztatást kérhet a jelen eljárás szerint bejelentett műszaki szabályzat-tervezetekről.
A Felek az EFTA Titkárságon keresztül értesítik egymást.
Az EFTA Titkárságon keresztül bármely Fél megjegyzéseket fűzhet a hozzá eljuttatott műszaki szabályzat-tervezetekhez.
A bejelentésekre vonatkozó megjegyzések határideje három hónap attól a naptól kezdve, amikor az EFTA Titkárság kézhez kapja a szabályzat-tervezet szövegét. Ezen időszak alatt a műszaki szabályzat-tervezetet nem lehet elfogadni.
További bejelentés formájában kell ismertetni, hogy milyen mértékben volt lehetséges a Felektől kapott bármely megjegyzés figyelembevétele, eszközöltek-e bármilyen lényegi változtatást a bejelentett tervezettel összehasonlítva, illetve mely időpontban lép hatályba a szabályzat.
A három hónapos várakozási idő azonban nem vonatkozik azokra a sürgős esetekre, amikor a közegészség vagy a közbiztonság védelme, az állatok vagy a növények egészség- és életvédelme érdekében az illetékes hatóságok kötelesek a műszaki szabályzatokat igen rövid idő alatt elkészíteni, hogy azokat azonnal elrendeljék vagy bevezessék, anélkül, hogy bárminemű konzultációra lehetőség lenne. A meghozott intézkedések sürgősségét igazoló okokat ismertetni kell.
A Felek, jelen Megállapodás keretein belül, rendszeres konzultációkat tartanak, hogy biztosítsák az eljárás kielégítő működését.
E Melléklet szempontjából:
(a) A „műszaki előírás” valamely dokumentumban foglalt előírás, amely rögzíti egy termék olyan előírt jellemzőit, mint minőségi szintje, teljesítménye, biztonságossága vagy méretei, beleértve a termékre alkalmazandó, a terminológiára, jelképekre, vizsgálatokra és vizsgálati módszerekre, csomagolásra, megjelölésre illetve cimkézésre vonatkozó követelményeket;
(b) A „műszaki szabályzatok” műszaki előírások, beleértve azokat a vonatkozó adminisztratív rendelkezéseket is, amelyek betartása - de jure vagy de facto - kötelező a termék valamely Fél területén vagy annak nagyobb részén történő marketingje vagy használata esetén, a helyi hatóságok által hozott rendelkezések kivételével;
(c) A „műszaki szabályzat-tervezet” valamely műszaki előírás szövege, beleértve az annak műszaki szabályzatként való elrendelése vagy elrendeltetése céljából megfogalmazott adminisztratív rendelkezéseket, amely szöveg elkészítésének olyan fázisában van, amikor még jelentős változtatásokat tehetnek rajta;
(d) „Termék” a jelen Megállapodás hatálya alá tartozó valamennyi árucikk.
A „szellemi tulajdon védelme” különösen a számítógépes programokat és adatbázisokat is magában foglaló szerzői jogok és a szomszédos jogok, márkavédjegyek, földrajzi jelzések, ipari minták, szabadalmak, integrált áramköri topográfiák, valamint a know-how-val kapcsolatos közzé nem tett információk védelmét öleli fel.
(1) A Felek megállapodnak, hogy 1997. január 1-ig eleget tesznek az alábbi sokoldalú megállapodások lényeges követelményeinek:
- az ipari tulajdon védelméről szóló 1883. március 20-i Párizsi Egyezmény (1967. évi Stockholmi Okmány);
- az irodalmi és művészeti alkotások védelméről szóló 1886. szeptember 9-i Berni Egyezmény (1991. évi Párizsi Okmány);
- az előadóművészek, a hangfelvétel előállítás és a műsorsugárzó szervezetek védelméről szóló 1961. október 25-i nemzetközi egyezmény (Római Egyezmény);
- 1973. október 5-i Európai Szabadalmi Egyezmény.
(2) A Felek minden tőlük telhetőt megtesznek az (1) bekezdésben felsorolt egyezmények, valamint a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok terén az együttműködést megkönnyítő más sokoldalú megállapodások betartására.
A Felek, a szabadalmi engedély piaci értékével arányos ellenszolgáltatás és a bírósági revízió szerint, nemzeti jogszabályaikban biztosítják, hogy a szabadalomra vonatkozó kényszerengedélyezés ne legyen kizárólagos és diszkriminatív. Az ilyen engedély tárgyát és időtartamát arra a célra kell korlátozni, amelyre a szabadalmat megadták. A nemhasznosítás miatt kiadott engedélyeket csak a helyi piac ésszerű kereskedelmi feltételeinek kihasználásához szükséges mértékben lehet használni.
(1) A Felek a szellemi tulajdon terén nem nyújthatnak kevésbé kedvező elbánást egymás állampolgárainak, mint amelyet bármely más ország állampolgárainak megadtak. Bármely olyan előny, kedvezmény, előjog vagy mentesség, amely
a) e Megállapodás hatálybalépésekor a Felet már kötelező és 1993. január 1-ig a másik Félnek bejelentett kétoldalú megállapodásokból,
b) jelenlegi és jövőbeni - beleértve azokat a regionális gazdasági integrációs megállapodásokat is, amelyekben nem mindegyik Fél vesz részt - sokoldalú megállapodásokból
származik, e kötelezettség alól kivételt jelenthet, feltéve, ha az nem eredményezi a többi Fél állampolgárainak önkényes vagy indokolatlan megkülönböztetését.
(2) Két vagy több Fél e Megállapodás követelményein túlmenő további megállapodásokat köthet, amennyiben ezek a megállapodások az összes többi Fél számára a megállapodásban foglalt egyező feltételekkel nyitottak és ha a Felek e célból készek jóhiszemű tárgyalásokat kezdeményezni.
A Feleknek biztosítják, hogy a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok megadásával vagy nyilvántartásával vagy fenntartásával kapcsolatos eljárások, valamint a végrehajtási eljárások korrektek és méltányosak lesznek. Ezek nem lesznek feleslegesen bonyolultak és költségesek vagy indokolatlanul hosszadalmasak, illetőleg elhúzódóak. A végrehajtási rendelkezéseknek különösen az intézkedést, a jogosult által elszenvedett sérelem orvoslására alkalmas kártérítést kell tartalmazniuk, valamint az ideiglenes intézkedéseket, beleértve a másik Fél meghallgatását is.
(1) A Feleknek meg kell állapodniuk illetékes hatóságaik műszaki segítségnyújtásának és együttműködésének megfelelő módozatairól. E célból koordinálniuk kell erőfeszítéseiket olyan nemzetközi szervezetekkel, mint a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) és az Európai Szabadalmi Szervezete (EPO).
(2) A Felek megállapodnak, hogy bármely Fél kérésére haladéktalanul szakértői konzultációkat tartanak a szellemi tulajdon harmonizálásáról, kezeléséről és érvényesítéséről szóló meglévő vagy jövőbeni nemzetközi egyezményekkel az olyan nemzetközi szervezetekkel kapcsolatos tevékenységről, mint az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény (GATT), a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO), továbbá a Felek harmadik országokkal való kapcsolatáról a szellemi tulajdont érintő kérdésekben.
Az EFTA-államok és Magyarország egyetért abban, hogy a 20. Cikk alkalmazása az alábbi kritériumok szerint történik:
(a) Csak azok az intézkedések minősülnek állami támogatásnak, amelyek eredményeként az állami forrásokból alapok nettó átutalása történik a fogadó fél számára nyújtott, közvetlen támogatás révén, vagy amelyek adókedvezmény révén eleve biztosított adóbevételhez vezetnek; a 20. Cikk értelmében nem minősül állami támogatásnak a kedvezményezettek által teljes körűen fizetett programok keretében nyújtott támogatás; az állami támogatás hatásának értékelésekor figyelembe kell venni a fogadó felek számára biztosított támogatási intézkedések valamennyi típusának kumulatív hatását.
(b) Az alábbi intézkedések általában nem tartoznak a 20. Cikk hatálya alá:
(i) állami forrásokból vagy állami szervek részéről nyújtott hitelek és kölcsönök, ha a kamat és a tőke visszafizetése az aktuális piaci viszonyok szerint történik;
(ii) az állam vagy az állami szervek által nyújtott garanciák, ha a prémiumok fedezik a program hosszú távú költségeit;
(iii) az állam vagy az állami szervek részéről nyújtott tőkeinjekció, ha az ilyen befektetés megtérülési rátája ésszerű elvárás szerint legalább megegyezik az állami kölcsön költségével;
(iv) a valamennyi vállalat rendelkezésére álló, és az országban egységesen alkalmazott adóintézkedések, beleértve a társadalombiztosítási díjakat is, amelyek adózási szempontból az általános nemzeti jövedelem norma részét képezik.
(c) A következő intézkedések példát szolgáltatnak a 20. Cikk rendelkezéseinek általában megfelelő támogatási típusokra:
(i) kutatási, fejlesztési és innovációs támogatás, ha egyértelmű célja az ilyen tevékenységek ösztönzése, és az, hogy az ilyen tevékenységek a versenyt megelőző szinten vannak; a versenyt megelőző szint úgy értendő, hogy az magában foglalja az alkalmazott kutatást és fejlesztést, valamint az első prototípus kifejlesztését; ilyen támogatás a projekt-költségek 50%-áig vagy hasonló hatású differenciált adókulcsok mellett adható; minél közelebb van a projekt a piachoz, annál kisebb támogatásban részesíthető;
(ii) támogatás a kapacitásfelesleggel rendelkező ágazatok részére az iparszerkezet racionalizálása céljából, a termelés és a foglalkoztatás szabályozott leépítésének biztosításával; az ilyen intézkedések szigorúan korlátozott időtartamúak legyenek és adaptációs programmal egészüljenek ki; a kapacitásfelesleggel kapcsolatos problémák értékelésekor nemcsak a kérdéses ország helyzetét, hanem a nemzetközi helyzetet is figyelembe kell venni;
(iii) általános támogatás exportösztönzésre, pl. nemzeti hetek, árubemutatók, ipari vásárok, feltéve, hogy ez a támogatás nem vállalatspecifikus;
(iv) regionális fejlesztési támogatás oly mértékben, hogy az ne zavarja a tisztességes verseny feltételeit; célja az, hogy a regionális fejlesztési területeken a termelést azonos gazdasági helyzetbe hozza az ország többi részében folyó termeléssel és ne növekedjen a kapacitás azokban az ágazatokban, amelyeknek már így is a kapacitásfelesleg okoz gondot; a hanyatló ipari területeket is magában foglaló regionális fejlesztési területek definíciója a jelen Megállapodásban résztvevő Felek kizárólagos illetékességi körébe tartozik, mely Feleket felkérhetnek az ilyen területek minősítésének indokait részletező statisztikák ismertetésére;
(v) támogatás a kereskedelem és az ipar számára nyújtott általános közszolgálatok formájában olyan feltételek mellett, amelyek nem kedveznek bizonyos ágazatoknak és vállalatoknak;
(vi) általános támogatás új foglalkoztatási lehetőségek megteremtésére, feltéve hogy az ilyen állások nem a kapacitásfelesleggel küzdő ágazatokban jönnek létre;
(vii) környezetvédelmi támogatás a „Szennyező fizet” általános elv betartása mellett; a kifejezetten környezetszennyezés csökkentésre irányuló beruházás legfeljebb 25%-ban vagy hasonló hatású differenciált adókulcsok mellett támogatható; más országok törvényei vagy szabványai eltérő jellemzőinek és a kereskedelemre és a versenyre gyakorolt eltérő potenciális hatásának elismerése mellett állandóan figyelemmel kell kísérni az adott iparágak támogatottságának fokát;
(viii) támogatás a kis- és közepes vállalatok számára, ha a cél a kérdéses vállalat méretéhez közvetlenül kapcsolódó hátrányok kiküszöbölése, ilyen vállalatnak tekinthetők a legfeljebb 100 főt foglalkoztató és évi legfeljebb 10 millió ECU forgalmú vállalatok.
(d) A következő intézkedések a 20. Cikknek általában nem megfelelő támogatási típusokra adnak példát:
(i) támogatás a vállalat üzemi veszteségeinek fedezésére, vagy közvetlenül, vagy közhatóságok számára esedékes fizetésekről való lemondás révén;
(ii) tőkeinjekció a cégekbe, ha ez ugyanolyan hatással jár, mint az üzemi veszteségek fedezését célzó támogatás;
(iii) támogatás a strukturális kapacitásfelesleggel küzdő problematikus ágazatokban folyó termelés számára vagy a nehéz helyzetben lévő vállalatok részére, ha ez nem jár együtt adaptációs programmal és nem korlátozott időtartamú;
(iv) támogatás, mint mentő intézkedés meghatározott cégek számára, ha nem pusztán arra szolgál, hogy időt adjon a hosszú távú megoldások kidolgozására és az akut szociális problémák elkerülésére;
(v) támogatási intézkedések - a közvetett adókat is beleértve-, amelyeket úgy alkalmaznak, hogy pozitív diszkriminációban részesüljenek a hazai gyártású áruk, és háttérbe szoruljanak a jelen megállapodásban résztvevő másik Fél országában előállított hasonló áruk;
(vi) a jelen Megállapodásban résztvevő másik Fél országába irányuló áruexport támogatása a jelen Melléklet Függelékében foglaltak szerint.
(a) Fizetőeszköz-visszatartási programok vagy bármely hasonló gyakorlat, amely export- vagy reexport prémiumot foglal magában.
(b) Közvetlen kormányzati támogatás az exportőrök számára.
(c) Az ipari vagy kereskedelmi vállalatok közvetlen adóinak vagy társadalombiztosítási járulékainak az exporttal összefüggésben kalkulált elengedése.
(d) Az exportált árukkal kapcsolatban járulék- vagy adómentesség, kivéve az ugyanazon árukra egy vagy több szakaszban kivetett közvetlen adókat vagy az importtal összefüggésben számított járulékokat, ha az árukat belső fogyasztásra értékesítették, vagy az exportált árukkal kapcsolatban olyan összegek fizetése, melyek meghaladják az ezen árukra egy vagy több szakaszban ténylegesen kivetett közvetett adókat, vagy az importtal kapcsolatos járulékokat vagy mindkettőt.
(e) Importált nyersanyagok exporttevékenységhez a hazai tevékenységtől eltérő feltételek mellett, a kormányzat vagy kormányzati szervek részéről történő szállítása esetén a világpiaci árak alatti árak felszámítása.
(f) Kormányzati exporthitel garancia esetén a prémium olyan kulccsal történő számítása, ami egyértelműen nem fedezi a hosszú távú üzemi költségeket és a hitelbiztosító intézetek veszteségeit.
(g) A kormányzat (vagy kormányzati ellenőrzés alatt álló speciális intézmények) részéről az exporthitelek olyan kamatláb mellett történő nyújtása, amely alacsonyabb annál, mint amit az ilyen alapok megszervezéséért kell fizetniük.
(h) Az exportőrök hitelfelvételi költségeinek részben vagy egészben a kormányzat által történő viselése.
Liechtenstein és Svájc elrendelheti kötelező tartalékok rendszerének kialakítását, mely termékek elengedhetetlenek a lakosság túlélése szempontjából, és Svájc esetében a hadsereg számára, továbbá súlyos ellátási hiány esetén, és ha e termékek gyártása nem elegendő mértékű vagy nem is folyik ilyen gyártás Liechtensteinben és Svájcban, és a termékek jellege és természete lehetővé teszi tartalékok képzését.
Liechtensteinnek és Svájcnak oly módon kell alkalmaznia ezt a sémát, hogy ez ne okozzon diszkriminációt, se közvetlenül, se közvetve, a jelen Megállapodásban résztvevő másik államokból importált, illetőleg a hasonló vagy helyettesítő hazai termékek között.
1. Figyelembe véve azt a tényt, hogy a Finnország és Magyarország közötti kereskedelemben az ipari termékekre a Magyar-Finn Megállapodás alapján már minden vámot eltöröltek, a következő, a 23. Cikkre vonatkozó szabályok lesznek érvényesek.
Mielőtt a 23. Cikk felhatalmazása alapján rendkívüli intézkedéseket tenne a Finnországból származó termékekre vonatkozóan, Magyarországnak tájékoztatnia kell Finnországot, és Finnország kérésére konzultációkat kell kezdenie a tervezett, Finnországból való importra vonatkozó intézkedések alkalmazásáról.
2. A Finn-Magyar Megállapodás rendelkezései szerinti vámmentes bejutást, a két ország közötti kereskedelemben, a nevezett Megállapodás származásai szabályai szerinti származási nyilatkozat bemutatása esetén kell biztosítani.
3. Kizárólag azon termékekre vonatkozóan adható ki Finnországban vagy Magyarországon származási nyilatkozat, amelyek teljesítik a nevezett Megállapodás származási szabályaiban foglaltakat.
4. A származási szabályok megengedik a Finnországból illetve Magyarországról származó anyagok felhasználását (bilaterális kumuláció), ellenben a Finnországon kívüli, egyéb EFTA-országokból származó anyagokat harmadik országból származónak tekintik.
5. Az EFTA-Magyarország Megállapodás szerinti elbánást, a Finnország és Magyarország közötti kereskedelemben, a nevezett Megállapodás származási szabályai szerinti származási bizonyítvány bemutatása esetén kell biztosítani. (EUR. 1. és számlanyilatkozat.)
6. Azon termékekre vonatkozóan adható ki Finnországban vagy Magyarországon ilyen származási bizonyítvány, amelyek teljesítik a nevezett Megállapodás származási szabályaiban foglaltakat.
7. A származási szabályok megengedik a más EFTA országokból és, a B) Jegyzőkönyv 1. Cikke 2. bekezdésének feltételei szerint, a Cseh Köztársaságból, Lengyelországból és a Szlovák Köztársaságból származó anyagok felhasználását.
3. § (1) A Megállapodás egyrészről a Magyar Köztársaság, másrészről a Norvég Királyság, az Osztrák Köztársaság és a Svéd Királyság között 1993. október 1-jén lép hatályba.
(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy elrendelje a Megállapodás ideiglenes alkalmazását, egyrészről a Magyar Köztársaság, másrészről a Liechtensteini Hercegség, illetve a Svájci Államszövetség között.
(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a Finn Köztársaság, az Izlandi Köztársaság, a Liechtensteini Hercegség, valamint a Svájci Államszövetség vonatkozásában - miután ezek az államok a Megállapodás hatálybalépéséhez szükséges feltételeket teljesítették - a Megállapodás hatálybalépésének napját közzétegye.
4. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a Megállapodás továbbfejlesztése érdekében, az Európai Szabadkereskedelmi Társulás tagállamaival kötendő szerződések útján a Megállapodás egyes, kereskedelmi kedvezményeket érintő részeit - úgymint vámtételek, nem-vámjellegű korlátozások, származási szabályok -, valamint a Megállapodás által érintett termékkört módosítsa, illetőleg kiegészítse, továbbá gondoskodjék a Megállapodás és az azt módosító, kiegészítő szerződések végrehajtásáról.
5. § Ez a törvény 1993. október 1-jén lép hatályba.
