| 03.03 | Fagyasztott hal, a 03.04 vtsz. alá tartozó filézett vagy más halhús kivételével | ||||
| ex 03.03 | - | Édesvízi hal, fagyasztott | |||
| 03.04 | Halfilé és más halhús (aprított is), frissen, hűtve vagy fagyasztva | ||||
| ex 03.04 | - | Édesvízi halból | |||
| 03.05 | Szárított, sózott vagy sós lében tartósított hal; füstölt vagy a füstölési eljárás előtt vagy alatt főzött hal is; emberi fogyasztásra alkalmas liszt, dara és labdacs (pellet) halból | ||||
| ex 03.05 | - | Édesvízi hal, szárított, sózott, füstölt; emberi fogyasztásra alkalmas liszt, dara és labdacs (pellet) halból | |||
Az alábbiakban felsorolt, emberi fogyasztásra alkalmas halak és tengeri eredetű termékek esetében Magyarország mennyiségi importkorlátozásokat alkalmazhat. Magyarországnak 3 millió USD értékben éves plafont kell nyitnia - a Megállapodás hatályba lépésétől kezdődően - az alábbiakban említett, az EFTA államokból származó termékekre, amelyet - ha a Vegyesbizottságban más megegyezés nem születik - a következők szerint kell elosztani:
| - Izlandnak | 1 millió USD | |||
| - Norvégiának | 1 millió USD | |||
| - Svédországnak | 1 millió USD | |||
| KTJ szám | A TERMÉK LEÍRÁSA | |||
| 83-63-1 | Sózott hal | |||
| 83-63-2 | Ecetes hal | |||
| 83-63-3 | Paradicsomos hal | |||
| 83-63-4 | Olajos hal | |||
| 83-63-5 | Füstölt hal | |||
| 83-63-6 | Halpástétom | |||
| 83-63-7 | Fagyasztott hal és haltermékek | |||
| 83-63-9 | Más hal és tengeri termékek | |||
1. Azon termékekre vonatkozó megállapodásokat, amelyekre jelen Melléklet Cikkei nem fektetik le a vámok és egyéb kereskedelmi intézkedések teljes felszámolásának ütemtervét, 1996. január 1. előtt felül kell vizsgálni azzal a céllal, hogy e termékek vonatkozásában, a Megállapodás 1. Cikke 1. bekezdésében foglaltaknak megfelelően és az ott meghatározott határidőn belül, teljesüljenek a Megállapodás céljai.
2. A vizsgálat célja annak megállapítása lesz, hogy hogyan érhetők el a legjobban az előbbiekben utalt célok. A Felek, érdekeiket figyelembe véve, megvizsgálják a céloknak az összes vagy néhány termék vonatkozásában való, a Megállapodás 1. Cikke 1. bekezdésében előirányzottnál korábbi szakaszban történő elérésének lehetőségét.
3. A 3. és 5. Cikk az átmeneti időszak után mindaddig érvényben marad, amíg más megegyezés nem születik.
1. A Megállapodás alkalmazásának céljából - és a 2. Cikkben foglalt rendelkezések érintetlenül hagyásával - az alábbi termékeket kell származónak tekinteni a jelen Megállapodást Aláíró Államban:
(a) a 4. Cikk értelmében, abban az államban teljes egészében előállított termékek;
(b) abban az államban előállított termékek, melyek olyan anyagokat tartalmaznak, amelyeket nem teljes egészében ott állítottak elő, feltéve ha:
(i) ezen anyagok elegendő megmunkáláson vagy feldolgozáson mentek keresztül az 5. Cikk értelmében abban az államban, vagy
(ii) az ilyen anyagok a jelen Megállapodás valamely más aláíró Államából származnak a jelen Megállapodás értelmében, vagy
(iii) az ilyen anyagok, egyrészről az EFTA államok, másrészről a Cseh Köztársaság, Lengyelország vagy a Szlovák Köztársaság közötti szabadkereskedelmi területeket létrehozó Megállapodásokban rögzített származási szabályokat alkalmazva a Cseh Köztársaságból, Lengyelországból vagy a Szlovák Köztársaságból származóak, amennyiben az említett szabályok megegyeznek a jelen Jegyzőkönyvben foglalt szabályokkal.
2. A Magyarországon előállított termékek esetében az 1. bekezdés (b) (iii) alpontjának rendelkezéseit csak azzal a feltétellel lehet alkalmazni, hogy az ezen rendelkezések végrehajtása érdekében szükséges adminisztratív együttműködést Magyarország, a Cseh Köztársaság, Lengyelország és a Szlovák Köztársaság között a jelen Jegyzőkönyv rendelkezéseinek megfelelően létrehozzák.
1. Az 1. Cikk 1. bekezdés (b) (ii) és (iii) alpontjában foglalt rendelkezések ellenére azok a termékek, amelyek a jelen Jegyzőkönyv értelmében a jelen Megállapodást aláíró bármely Államból, vagy a Cseh Köztársaságból, Lengyelországból vagy a Szlovák Köztársaságból származnak, az 1. Cikk 1. bekezdés (b) (iii) alpontjában hivatkozott származási szabályok alkalmazása szerint, és amelyeket a jelen Megállapodást aláíró valamely államból egy másik államba változatlan állapotban exportálnak, vagy amelyek az exportáló Államban nem mennek át az 5. Cikk 5. bekezdésében hivatkozottakon túlmenő megmunkálási vagy feldolgozási műveleteken - megőrzik származásukat.
2. Az 1. bekezdés alkalmazásának céljából, ha a termékek a jelen Megállapodást aláíró két vagy több Államból, vagy a jelen Megállapodást aláíró egy vagy több Államból és a Cseh Köztársaságból, Lengyelországból és/vagy a Szlovák Köztársaságból származnak, és nem mennek át az 5. Cikk 5. bekezdésében hivatkozottakon túlmenő megmunkáláson vagy feldolgozáson az exportáló Államban, a származást a legmagasabb vámértékű termék határozza meg, ha ez nem ismeretes, és nem állapítható meg, akkor az adott államban az áruért fizetett legmagasabb első megállapítható ár az irányadó.
(A jelen Jegyzőkönyvben nincs 3. Cikk.)
Az 1. Cikk 1. bekezdésének (a) pontja értelmében a jelen Megállapodást Aláíró Államban teljes egészében előállítottnak kell tekinteni az alábbiakat:
(a) azok földjéből vagy a hozzájuk tartozó tengerfenékről kinyert ásványi termékek;
(b) az ott betakarított növényi termékek;
(c) az ott született és nevelt élőállatok;
(d) az ott nevelt élőállatoktól származó termékek;
(e) az ott folytatott vadászatból vagy halászatból származó termékek;
(f) azok hajóival a tengerből nyert tengeri halászati és más termékek;
(g) a kizárólag az (f) pontban hivatkozott termékekből feldolgozó hajókon előállított termékek;
(h) kizárólag nyersanyagok visszanyerésére szolgáló, ott összegyűjtött használt cikkek; a használt gumiabroncsokra vonatkozó 5a. Megjegyzést a jelen Jegyzőkönyv I. Melléklete tartalmazza;
(i) az ott folytatott feldolgozási műveletekből visszamaradt hulladék és törmelék;
(j) a kizárólag az (a)-(i) pontokban meghatározott termékekből ott előállított áruk.
1. A jelen Jegyzőkönyvben használt „árucsoportok” és „vámtarifaszámok” kifejezések a Harmonizált Áruleírási és Jelölési Rendszert (a továbbiakban „Harmonizált Rendszer” vagy HR) alkotó nomenklatúrában használt árucsoportokat és vámtarifaszámokat (négy-számjegyes kódok) jelentik. Az „osztályozott” kifejezés valamely terméknek vagy anyagnak egy meghatározott vámtarifaszám alá történő osztályozására utal.
2. Az 1. Cikkben foglaltak szempontjából a nem származó anyagokat kielégítően megmunkáltnak vagy feldolgozottnak kell tekinteni, ha az így előállított terméket olyan vámtarifaszám alá kell osztályozni, amely eltér azon vámtarifaszámoktól, amelyek alá a feldolgozás során használt nem származó anyagokat kell osztályozni az alábbi 3., 4. és 5. bekezdések rendelkezéseinek megfelelően.
3. A II. Mellékletben foglalt Jegyzék 1. és 2. oszlopában említett termék esetén a 3. oszlopban megadott feltételeket kell teljesíteni a 2. bekezdésben foglalt szabály helyett.
4. A 84-91. árucsoportokba tartozó termékek esetén a 3. oszlopban meghatározott feltételeknek történő megfelelés helyett, a 4. oszlopban meghatározott feltételek alkalmazását is választhatja az exportőr.
5. Az 1. Cikk 1. bekezdés (b) pont (i) alpontja alkalmazása céljából a származó termékhelyzet megszerzéséhez elégtelen megmunkálásnak vagy feldolgozásnak kell tekinteni az alábbiakat, akár bekövetkezett a vámtarifaszámváltozás, akár nem:
(a) a szállítás és tárolás során az áru jó állapotban való megőrzését biztosító műveletek (szellőztetés, szétterítés, szárítás, hűtés, sóba, kéndioxidba vagy egyéb vizes oldatokba való helyezés, a sérült részek eltávolítása, és más hasonló műveletek);
(b) a por eltávolításából, szitálásából vagy rostálásból, válogatásból, osztályozásból, összeállításból (beleértve a készletek összeállítását), mosásból, festésből, vágásból álló egyszerű műveletek;
(c)
(i) A szállítmány csomagolásának, kiszerelésének és összeállításának megváltoztatása;
(ii) egyszerű palackozás, üvegekbe, zsákokba, ládákba, dobozokba helyezés, lapokon vagy táblákon való rögzítés stb. és minden más egyszerű csomagolási művelet;
(d) jelzések, címkék és más hasonló megkülönböztető jelek elhelyezése a termékeken vagy csomagolásukon;
(e) a termékek egyszerű vegyítése, fajtájukra való tekintet nélkül, ahol a keverék egy vagy több összetevője nem elégíti ki a jelen Jegyzőkönyvben megfogalmazott, a származó termékekre vonatkozó feltételeket;
(f) árucikkek részeinek egyszerű összeillesztése, hogy azok teljes árucikket képezzenek;
(g) az (a)-(f) pontokban meghatározott két vagy több művelet kombinációja;
(h) állatok levágása.
1. A II. Melléklet Jegyzékében szereplő „érték” kifejezés a felhasznált nem származó anyagok behozatala idején megállapított vámértéket jelenti, vagy ha ez nem ismeretes és nem lehet megállapítani, akkor az ezen anyagokért az érintett területen fizetett első megállapítható árat jelenti.
Ahol a felhasznált származó anyagok értékét meg kell állapítani, ott ezt a bekezdést értelemszerűen kell alkalmazni.
2. A II. Melléklet Jegyzékében szereplő „gyártelepi ár” kifejezés az előállított termék gyártelepi árát jelenti, levonva ebből az előállított termék kivitele esetén visszatérítésre kerülő vagy visszatéríthető belső adókat.
A jelen Jegyzőkönyv értelmében a származónak minősülő és meg nem osztott egységes szállítmányt képező árukat át lehet szállítani a jelen Megállapodást Aláíró Államok, a Cseh Köztársaság, Lengyelország vagy a Szlovák Köztársaság területén kívüli más területeken is, szükség esetén az ilyen területen történő átrakodással vagy ideiglenes raktározással, feltéve hogy az utóbbi területen való áthaladást földrajzi okok indokolják, továbbá az áruk a tranzit vagy a raktározás országa vámhatóságának felügyelete alatt maradtak, ezekben az országokban nem kerültek kereskedelmi forgalomba vagy nem belföldi felhasználásra szállították oda és nem mentek keresztül más műveleteken, mint kirakás, ismételt berakás vagy a jó állapotban való megőrzésüket célzó bármely más művelet.
1. A jelen Jegyzőkönyv szerinti származó termékek, a jelen Megállapodást Aláíró Államok egyikébe történő bevitele alkalmával az alábbi okmányok egyikének benyújtásával részesülnek a Megállapodás előnyeiből:
(a) az EUR.1 szállítási bizonyítvány, a továbbiakban „EUR.1 bizonyítvány” vagy a hosszú távú EUR.1 bizonyítvány és az ilyen bizonyítványra vonatkozó, a 13. Cikknek megfelelően kitöltött számlák. Az EUR.1 bizonyítvány mintapéldányát a jelen Jegyzőkönyv III. melléklete tartalmazza;
(b) a jelen Jegyzőkönyv IV. Melléklete szerinti, az exportőr nyilatkozatát tartalmazó, a 13. Cikknek megfelelően kitöltött számla;
(c) a jelen Jegyzőkönyv IV. Melléklete szerinti, az exportőr nyilatkozatát tartalmazó, bármely exportőr által egy vagy több csomagból álló, az 5110 elszámolási egységet meg nem haladó összértékben származó termékeket tartalmazó szállítmányhoz kiállított számla.
2. A jelen Jegyzőkönyv szerinti alábbi származó termékek, a Megállapodást Aláíró Államok egyikébe történő bevitel alkalmával részesülnek a Megállapodás nyújtotta kedvezményekből anélkül, hogy szükség lenne az 1. bekezdésben hivatkozott bármely okmány benyújtására:
(a) magánszemélyek által magánszemélyek részére kiscsomagként küldött termékek, feltéve, ha a termékek értéke nem haladja meg a 365 elszámolási egységet;
(b) az utasok személyes poggyászának részét képező termékek, feltéve, ha a termékek értéke nem haladja meg az 1025 elszámolási egységet.
Ezen rendelkezéseket csak akkor alkalmazzák, ha e termékeket nem kereskedelmi forgalomban hozzák be és a Megállapodás alkalmazásához megkövetelt feltételeknek megfelelően jelentették be azokat, továbbá nem fér kétség ahhoz, hogy ezen nyilatkozatok a valóságnak megfelelnek.
Az esetenkénti és kizárólag a címzettek vagy az utasok, vagy családtagjaik személyes használatára szolgáló termékeket tartalmazó behozatalokat nem lehet kereskedelmi behozatalnak tekinteni, ha a termékek jellegéből és mennyiségéből nyilvánvaló, hogy nem kereskedelmi célról van szó.
3. Az elszámolási egységekben kifejezett összegekkel megegyező, a Megállapodást aláíró exportáló Állam nemzeti valutájában megállapított összegeket az exportáló Állam határozza meg és közli a Megállapodást Aláíró Államokkal. Amennyiben az összegek meghaladják az importáló Állam által megállapított megfelelő összegeket, az utóbbi elfogadja azokat, ha az árukat az exportáló Állam valutájában számlázzák.
Amennyiben az árukat a jelen Megállapodást Aláíró más Állam, a Cseh Köztársaság, Lengyelország vagy a Szlovák Köztársaság valutájában számlázták, az importáló Állam elismeri a szóban forgó állam által közölt összeget.
4. A jelen Megállapodást Aláíró Államok, a Cseh Köztársaság, Lengyelország vagy a Szlovák Köztársaság nemzeti valutájában kifejezett elszámolási egységeket a jelen Jegyzőkönyv VI. Melléklete tartalmazza.
5. Az elszámolási egységben kifejezett összegeket szükség szerint, de legalább két évenként felül kell vizsgálni.
6. Azokat a berendezéssel, géppel, készülékkel vagy a járművel együtt szállított tartozékokat, pótalkatrészeket és szerszámokat, melyek a berendezés szokásos tartozékai, és annak árában benne is foglaltatnak, illetve nem külön számlán szerepelnek, a szóban forgó berendezéshez, géphez, készülékhez vagy járműhöz tartozónak kell tekinteni.
7. A Harmonizált Rendszer alkalmazása 3. Általános Szabálya szerinti készleteket származónak kell tekinteni, ha a tartalmát alkotó valamennyi cikk származó termék. Ha azonban egy készlet származó és nem származó cikkekből tevődik össze, a készletet, mint egészet származónak kell tekinteni, feltéve ha a nem származó cikkek értéke nem haladja meg a készlete gyártelepi árának 15%-át.
1. Az EUR.1 bizonyítványt az exportáló ország vámhatóságai akkor adják ki, ha az árukat, amelyekre vonatkozik exportálják. A bizonyítványt az exportőr rendelkezésére bocsátják, amikor a tényleges kivitel történik vagy azt biztosították.
2. Az EUR.1 bizonyítványt a jelen Megállapodást Aláíró Államok egyikének vámhatóságai bocsátják ki, ha a kivinni kívánt áruk - az 1. Cikk értelmében - az adott államból származó termékeknek tekinthetők.
3. A jelen Megállapodást Aláíró Államok vámhatóságai - feltéve hogy az EUR.1 bizonyítvány által fedezni kívánt áruk területén vannak - EUR.1 bizonyítványt adhatnak ki a jelen Jegyzőkönyvben lefektetett feltételek szerint, ha a kivinni kívánt árukat a jelen Megállapodást Aláíró Államok egyikéből vagy a Cseh Köztársaságból, Lengyelországból vagy a Szlovák Köztársaságból származónak lehet tekinteni a jelen Jegyzőkönyv 2. Cikke értelmében.
Ezen esetekben az EUR.1 bizonyítvány kibocsátása a korábban kiadott vagy kiállított származási igazolások benyújtásától függ.
4. Az EUR.1 bizonyítványt csak a jelen Megállapodásban vagy az 1. Cikk 1. bekezdés (b) (iii) alpontjában hivatkozott megállapodásokban meghatározott preferenciális elbánás alkalmazásának céljára megkövetelt okmányszerű igazolás céljából lehet kiadni.
Az EUR.1 bizonyítvány kiadásának keltét az EUR.1 bizonyítványnak, a vámhatóság részére fenntartott rovatában kell feltüntetni.
5. Kivételes körülmények esetén az EUR.1 bizonyítványt a vonatkozó áruk kivitele után is ki lehet adni, ha azt tévedés, nem szándékos mulasztás vagy különleges körülmények miatt a kivitel alkalmával nem adták ki.
A vámhatóságok az EUR.1 bizonyítványt visszamenőleges hatállyal csak akkor adhatják ki, ha meggyőződnek arról, hogy az exportőr által a kérelemben megadott adatok megegyeznek a megfelelő okmányokon szereplőkkel.
A visszamenőleges hatállyal kiadott EUR.1 bizonyítványokat az alábbi kifejezések egyikével kell jóváhagyni:
„ISSUED RETROSPECTIVELY, „ ANNETTU JÄLKIKÄTEEN”, „DELIVRE A POSTERIORI”, „NACHTRÄGLICH AUSGESTELLT”, ÚTGEFID EFTIR Á”, „RILASCIATO A POSTERIORI”, „UTSTEDT SENERE”, „UTFÄRDAT I ETTERHAND”, „KIADVA VISSZAMENŐLEGES HATÁLLYAL”, VYSTAVENO DODATECNE”, „VYSTAVENÉ DODATOCNE”, „WYDANE RETROSPEKTYWNIE”.
6. Az EUR.1 bizonyítvány ellopása, elvesztése vagy megsemmisülése esetén az exportőr az eredeti bizonyítványt kiállító vámhatósághoz fordulhat, és másodpéldány kiadását kérheti a vámhatóság birtokában lévő okmányok alapján. Az így kibocsátott másodlatot az alábbi szavak egyikével kell jóváhagyni: „DUPLICATE”, „KAKSOISKAPPALE”, „DUPLICATA”, „DUPLIKAT”, „EFTIRRIT”, „DUPLICATO”, „MÁSOLAT”, „DUPLIKÁT”.
A másodpéldányon fel kell tüntetni az eredeti EUR.1 bizonyítvány kibocsátásának napját, s a másodlat e naptól kezdve érvényes.
7. Az 5. és 6. bekezdésekben hivatkozott jóváhagyásokat az EUR.1 bizonyítvány „Megjegyzések” rovatába kell bejegyezni.
8. Mindig lehetséges egy vagy több EUR.1 bizonyítvány helyettesítése egy vagy több EUR.1 bizonyítvánnyal, feltéve ha ezt az áruk feltalálási helye szerinti vámhivatalnál teszik.
9. A 2. és 3. bekezdésekben meghatározott feltételek ellenőrzése céljából a vámhatóságoknak jogukban áll bekérni bármilyen okmányszerű bizonyítékot vagy elvégezni az általuk szükségesnek tartott ellenőrzéseket.
10. A fenti 2-9. bekezdéseket kell - értelemszerűen - alkalmazni az elfogadott exportőr által, a 13. Cikkben megfogalmazott feltételek szerint kiállított származási igazolásokra is.
1. Az EUR.1 bizonyítvány csak az exportőr, vagy az exportőr felelősségére annak meghatalmazott képviselője írásos kérelmére adható ki. A kérelmet a jelen Jegyzőkönyvnek megfelelően kitöltött űrlapon kell benyújtani, amelynek mintapéldányát a jelen Jegyzőkönyv III. Melléklete tartalmazza.
2. Az exportáló ország vámhatóságai a felelősek annak biztosításáért, hogy az 1. bekezdésben említett űrlapokat helyesen töltsék ki. Különösen ellenőrizniük kell a termékek megnevezésére szolgáló rész oly módon való kitöltését, hogy az kizárja a csalárd kiegészítés minden lehetőségét. Ennek érdekében a termékek megnevezését úgy kell jelezni, hogy ne maradjanak üres sorok. A teljesen ki nem töltött helyeken a megnevezés utolsó sora alatt egy vízszintes vonalat kell húzni, az üres részt pedig át kell húzni.
3. Mivel az EUR.1 bizonyítvány a Megállapodásban meghatározott kedvezményes vámtétel és kvóta előírások alkalmazásához szolgál okmányszerű igazolásként, az exportáló Állam vámhatóságainak felelőssége, hogy megtegyék a szükséges lépéseket az áruk származásának és a bizonyítványban feltüntetett egyéb adatok ellenőrzésére.
4. Amennyiben a jelen Jegyzőkönyv 9. Cikke 5. bekezdésének értelmében, a vonatkozó áruk tényleges kivitele után adják ki az EUR.1 bizonyítványt, az exportőr az 1. bekezdésben említett kérelemben köteles:
- jelezni azon áruk kivitelének helyét és idejét, amelyekre az EUR.1 bizonyítvány vonatkozik.
- igazolni, hogy a szóbanforgó árukra a kivitel alkalmával nem adtak ki EUR.1 bizonyítványt, és megadni ennek okait.
5. Az exportáló ország vámhatóságainak legalább két évig meg kell őrizniük az EUR.1 bizonyítvány iránti kérelmeket és a jelen jegyzőkönyv 9. Cikk 3. bekezdésének második szakaszában hivatkozott azon származási igazolásokat, melyek benyújtása alapján új EUR.1 bizonyítványt adnak ki.
1. Az EUR.1 bizonyítványt űrlapon kell kiállítani, amelynek mintapéldányát a jelen Jegyzőkönyv III. Melléklete tartalmazza. Ezt az űrlapot a jelen Megállapodást Aláíró Államok hivatalos nyelve közül egyen, többön vagy angolul kell kinyomtatni. Az EUR.1 bizonyítványt ezen nyelvek egyikén és az exportáló ország belső jogszabályi rendelkezéseinek megfelelően kell kiállítani; ha a bizonyítvány kitöltése kézzel történik, akkor tintával és nagybetűkkel kell kitölteni.
2. Az EUR.1 bizonyítványnak 210x297 mm méretűnek kell lennie. A hosszúságban plusz 8 mm vagy mínusz 5 mm eltérés megengedett. Fehér írópapírt kell használni, amely nem tartalmazhat mechanikus pépet és súlya négyzetméterenként nem lehet kevesebb 25 grammnál. A bizonyítványon zöld nyomtatott guilloche mintájú háttérnek kell lennie, amely bármilyen mechanikus vagy vegyi eszközű hamisítást szembetűnővé tesz.
3. A jelen Megállapodást Aláíró Államok fenntarthatják maguknak a jogot, hogy az EUR.1 bizonyítványokat maguk nyomtassák ki vagy az általuk elfogadott nyomdákkal készíttessék el. Az utóbbi esetben minden egyes EUR.1 bizonyítványnak tartalmaznia kell az e jóváhagyásra való utalást. Minden egyes EUR.1 bizonyítványon fel kell tüntetni a nyomda nevét és címét vagy a nyomda azonosítására szolgáló jelet. Az azonosítás céljából a bizonyítványokat sorszámozni kell. Ez történhet előrenyomtatással is.
1. Az EUR.1 bizonyítványt az exportáló Állam vámhatóságai által történt kibocsátástól számított négy hónapon belül be kell mutatni az importáló Állam azon vámhatóságainak, ahol az áruk belépnek, az ezen Állam által meghatározott eljárásnak megfelelően.
A fent említett hatóságok megkövetelhetik a bizonyítvány fordítását. Megkövetelhetik továbbá azt is, hogy az import árunyilatkozathoz mellékeljen az importőr egy nyilatkozatot, melyben kijelenti, hogy az áruk megfelelnek a Megállapodás alkalmazásához megkövetelt feltételeknek.
2. A jelen Jegyzőkönyv 5. Cikke 5. bekezdésének érintetlenül hagyása mellett, amikor a vámhatóság számára árunyilatkozatot adó személy kérésére a Harmonizált Rendszer 84. vagy 85. árucsoportjába tartozó cikket szétszerelve vagy összeszereletlenül részletekben importálnak, az illetékes hatóságok által meghatározott feltételeknek megfelelően, azt egy cikknek kell tekinteni és az egész cikkre az első részlet behozatala alkalmával egy EUR.1 bizonyítványt lehet benyújtani.
3. Az importáló Állam vámhatóságaihoz az 1. bekezdésben megállapított végső benyújtási határidő után bemutatott EUR.1 bizonyítványt akkor lehet elfogadni a kedvezményes elbánás alkalmazásának céljából, ha a bizonyítványnak a megállapított végső határidő előtt történő benyújtását vis maior vagy különleges körülmények tették lehetetlenné.
A késedelmes benyújtás más eseteiben az importáló Állam vámhatóságai elfogadhatják az EUR.1 bizonyítványokat, ha az árukat az említett végső határidő előtt bemutatták számukra.
4. Az EUR.1 bizonyítványon és az áruk importjához szükséges alakiságok elvégzése céljából a vámhivatalhoz benyújtott okmányokon tett nyilatkozatok közötti kisebb eltérések felfedezése nem teszi az okmányt eleve érvénytelenné vagy semmissé, ha kielégítően megállapítást nyer, hogy az megfelel a bemutatott áruknak.
5. Az importáló Állam vámhatóságai az államukban hatályban levő előírások szerint kötelesek megőrizni az EUR.1 bizonyítványokat.
6. A 7. Cikkben rögzített feltételeknek való megfelelést az importáló ország vámhatóságaihoz benyújtott alábbi okmányok egyikével kell bizonyítani:
(a) egységes fuvarokmány, melyet az exportáló Államban bocsátottak ki és kiterjed a tranzit országon való áthaladásra is; vagy
(b) a tranzit ország vámhatóságai által kiadott igazolás, amely tartalmazza:
- az áruk pontos megnevezését;
- az áruk kirakásának és ismételt berakásának időpontját, valamint lehetőség szerint a hajók neveit;
- annak igazolását, hogy az áruk milyen feltételek mellett maradtak a tranzit országban;
(c) vagy ezek hiányában bármilyen bizonyító erejű okmány.
1. A 9. Cikk 1-7., valamint a 10. Cikk 1., 4. és 5. bekezdéseitől eltérően a származási igazolásra vonatkozó okmányok kiadásának egyszerűsített eljárását lehet alkalmazni az alábbi rendelkezések szerint.
2. Az exportáló Állam vámhatóságai az olyan exportőrt (a továbbiakban: „elfogadott exportőr”), aki gyakran végez olyan szállításokat, amelyekhez EUR.1 bizonyítványt lehet kiadni és aki a vámhatóságok megelégedésére minden szükséges garanciát megad az áruk származási helyzetének ellenőrzésére - felhatalmazhatják arra, hogy az EUR.1 bizonyítványnak a 9. Cikk 1-4. bekezdésében megfogalmazott feltételek szerinti megszerzése érdekében az exportáló Állam vámhivatalához a kivitel alkalmával vagy nem mutassa be az árukat, vagy ne nyújtson be az ezen árukra vonatkozó EUR.1 bizonyítvány iránti kérelmet.
3. A vámhatóságok továbbá felhatalmazhatják az elfogadott exportőrt a kiállítás napjától számított legfeljebb egy évig érvényes EUR.1 bizonyítványok - a továbbiakban: „LT bizonyítvány” kiállítására. E felhatalmazást csak akkor adják meg, ha az exportálni kívánt áruk származási helyzete várhatóan változatlan marad az LT bizonyítvány érvényességének időtartama alatt. Ha bármely árut a továbbiakban már nem fedez az LT bizonyítvány, az elfogadott exportőrnek e tényről haladéktalanul értesíteni kell a felhatalmazást adó vámhatóságokat.
Egyszerűsített eljárás alkalmazása esetén az exportáló Állam vámhatóságai előírhatják az azonosítást szolgáló megkülönböztető jelet viselő EUR.1 bizonyítvány használatát.
4. A 2. és 3. bekezdésekben hivatkozott felhatalmazásban meg kell határozni, hogy a vámhatóságok választása szerint az EUR.1 bizonyítvány a 11., „Vámhivatal igazolása” rovatát:
(a) vagy előzetesen jóvá kell hagyni az exportáló Állam illetékes vámhivatalának bélyegzőlenyomatával és e hivatal tisztviselőjének aláírásával, amely lehet sokszorosított is; vagy
(b) el kell látni az elfogadott exportőr különleges bélyegzőjének lenyomatával, melyet az exportáló Állam vámhatóságai jóváhagytak és megfelel a jelen Jegyzőkönyv V. Mellékletében szereplő mintának; az űrlapon e bélyegzőlenyomat előre nyomtatott is lehet.
Az EUR.1 bizonyítvány 11., „Vámhivatali igazolása” rovatát az elfogadott exportőrnek szükség szerint kell kitöltenie.
5. A 4. bekezdés (a) pontjában hivatkozott esetekben az EUR.1 bizonyítvány 7., „Megjegyzések” rovatába az alábbi kifejezések egyikét kell beírni:
”Simplified procedure”, „Yksinkertaistettu menettely”, „Procédure simplifiée”, „Vereinfachtes Verfahren”, „Einföldud afgreidsla”, „Procedura semplificata”, „Forenklet prosedyre”, „Förenklad procedur”, „Egyszerűsített eljárás”, „Zjednodusené rizeni”, „Zjedodusené konanie”, „Uproszczona procedura”. Az elfogadott exportőr szükség esetén a 13., „Utólagos ellenőrzés kérése” rovatban jelzi az EUR.1 bizonyítvány ellenőrzésére illetékes vámhatóság nevét és címét.
6. A 3. bekezdésben hivatkozott esetben az elfogadott exportőr az alábbi kifejezések egyikét szintén feltünteti az EUR.1 bizonyítvány 7. rovatában:
- „LT certificate valid until...”;
- „LT-todistus voimassa...saakka”;
- „Certificat LT calable jusqu’au...”;
- „LT-Zertificat gültig bis...”;
- „LT-skírteini gildir til...”;
- „Certificato LT valido fino al...”;
- „LT-sertifidat gyldig til...”;
- „LT-certificat giltigt till...”;
- „LT bizonyítvány érvényes...-ig”;
- „LT osvedceni platné do...”;
- „LT osvedcenie platné do...”;
- „LT-certifikat wazny do...”
(a dátum arab számokkal jelezve), és az adott LT bizonyítvány kiadására vonatkozó felhatalmazásra történő utalást.
Az elfogadott exportőrnek nem szükséges utalni a csomagok jeleire és számaira, számára és fajtájára, valamint a bruttó súlyra (kg), vagy egyéb mértékegységeire (liter, m3 stb.) az LT bizonyítvány 8. és 9. rovataiban. A 8. rovatnak azonban tartalmaznia kell az áruk leírását és megnevezését az azonosításukat lehetővé tevő pontossággal.
7. A 12. Cikk 1-3. bekezdéseiben foglaltak ellenére az LT bizonyítványt be kell nyújtani behozatali vámhivatalhoz bármely olyan áru első ízben történő behozatala alkalmával, vagy azt megelőzően, amelyre vonatkozik. Ha az importőr az importáló Állam több vámhivatalánál végzi el a vámkezelést, a vámhatóságok megkövetelhetik tőle az LT bizonyítvány egy másolatának benyújtását minden ilyen hivatalhoz.
8. Amennyiben LT bizonyítványt nyújtanak be a vámhatóságokhoz, az importált áruk származási helyzetét - az LT bizonyítvány érvényessége alatt - az alábbi feltételeknek megfelelő számlákkal kell igazolni:
(a) ha a számla mind a jelen Megállapodást Aláíró Államok egyikéből, a Cseh Köztársaságból, Lengyelországból vagy a Szlovák Köztársaságból származó árukat, mind pedig nem származó árukat is tartalmaz, az exportőrnek egyértelműen el kell különítenie e két kategóriát egymástól;
(b) az exportőrnek minden egyes számlán fel kell tüntetnie az árukat fedező LT bizonyítvány számát és a bizonyítvány érvényességi idejének lejártát, valamint az áruk származási országának vagy országainak nevét.
Az exportőrnek a származási ország megjelölésével az LT bizonyítvány számáról tett bejelentése olyan nyilatkozatnak minősül, hogy az áruk megfelelnek a jelen Megállapodást Aláíró Államok közötti kereskedelemben a kedvezményes származási helyzet megszerzéséhez szükséges, a jelen Jegyzőkönyvben lefektetett feltételeknek.
Az exportáló Állam vámhatóságai megkövetelhetik, hogy a fenti rendelkezések értelmében a számlán kötelezően feltüntetett adatokat olvasható névvel kísért saját kezű aláírással igazolják;
(c) a számlákon az áruk leírását és megnevezését megfelelő részletezéssel kell feltüntetni, hogy egyértelműen mutassák: az áruk, amelyekre a számla vonatkozik, az LT bizonyítványon is szerepelnek;
(d) a számlákat csak a vonatkozó LT bizonyítvány érvényességi ideje alatt exportált árukra lehet kiállítani. E számlák azonban az exportőr által történt kiállításától számított négy hónapon belül bemutathatók a behozatali vámhivatalnál.
9. Az egyszerűsített eljárás keretében a jelen cikk feltételeinek megfelelő számlákat ki lehet állítani és/vagy továbbítani lehet távközlési vagy elektronikus adatfeldolgozási módszerek felhasználásával is. Az ilyen számlákat az importáló Állam vámszervei az ottani vámhatóságok által meghatározott eljárásoknak megfelelően elfogadják a behozott áruk származó státuszának igazolásaként.
10. Amennyiben az exportáló Állam vámhatóságai megállapítják, hogy a jelen cikk rendelkezései szerint kiadott bizonyítvány és/vagy számla valamilyen szállított áru vonatkozásában érvénytelen, haladéktalanul kötelesek értesíteni e tényről az importáló Állam vámhatóságait.
11. A vámhatóságok felhatalmazhatják az elfogadott exportőrt, hogy a jelen Jegyzőkönyv IV. Mellékletében szereplő nyilatkozattal ellátott számlákat állítson ki az EUR.1 bizonyítvány helyett.
A számlán levő nyilatkozatot az elfogadott exportőr a jelen Megállapodást Aláíró Államok, a Cseh Köztársaság, Lengyelország, a Szlovák Köztársaság hivatalos nyelvének egyikén vagy angolul állítja ki. A nyilatkozatot saját kezű aláírással kell ellátni és:
(a) fel kell tüntetni az elfogadott exportőr meghatalmazásának számát, vagy
(b) a 4. bekezdés (b) pontjában hivatkozott, az exportáló Állam vámhatóságai által jóváhagyott különleges bélyegzővel kell igazolnia az elfogadott exportőrnek. A bélyegzőlenyomatot előre is lehet nyomtatni a számlán.
12. Az exportáló Állam vámhatóságai azonban felhatalmazhatják az elfogadott exportőrt, hogy ne írja alá a számlán a 8. bekezdés (b) pontjában vagy a (11) bekezdésben említett nyilatkozatot, ha a számlát távközlési vagy elektronikus adatfeldolgozási módszerek felhasználásával állítják ki és/vagy továbbítják.
Az említett vámhatóságok meghatározzák a jelen bekezdés alkalmazásának feltételeit, továbbá írásos kötelezettségvállalást kérhetnek az elfogadott exportőrtől, amelyben kijelenti, hogy ugyanolyan teljes körű felelősséget vállal az ilyen nyilatkozatokért, mintha azokat ténylegesen sajátkezűleg írta volna alá.
13. A 2., 3. és 11. bekezdésekben említett felhatalmazásokban a vámhatóságok meghatározzák, hogy:
(a) mely feltételek mellett lehet az EUR.1 bizonyítvány vagy az LT bizonyítvány iránti kérelmeket benyújtani, illetve az áruk származására vonatkozó nyilatkozatot a számlán megtenni;
(b) mely feltételek mellett kell e kérelmeket, valamint az LT bizonyítványra vonatkozó, valamint az exportőr nyilatkozatát tartalmazó számlák másolatait legalább két évig megőrizni. Az LT bizonyítványok vagy az LT bizonyítványra vonatkozó számlák esetében ezen időszak a LT bizonyítvány érvényessége lejártának napjától kezdődik. E rendelkezéseket kell alkalmazni a jelen Jegyzőkönyv 9. Cikk 3. bekezdés második szakaszában megfogalmazott feltételek szerint használt EUR.1 bizonyítványokra vagy a LT bizonyítványokra és az LT bizonyítványra vonatkozó számlákra, valamint a származás egyéb igazolása kiadásának alapjául szolgáló, az exportőr nyilatkozatát magában foglaló számlákra.
14. Az exportáló Állam vámhatóságai megállapíthatnak bizonyos árukört, melyekre a 2., 3. és a 11. bekezdésekben meghatározott különleges elbánás nem alkalmazható.
15. A vámhatóságok megtagadják a 2., 3. és 11. bekezdésben hivatkozott felhatalmazást az exportőrtől, ha nem biztosítja a vámhatóságok által szükségesnek tartott teljes körű garanciát.
A vámhatóságok bármikor visszavonhatják a felhatalmazást. Ezt kötelesek is megtenni akkor, ha az elfogadott exportőr a feltételeknek már nem felel meg, vagy már nem biztosítja az említett garanciákat.
16. Az elfogadott exportőrtől meg lehet követelni, hogy tájékoztassa a vámhatóságokat - az általuk meghatározott szabályoknak megfelelően - az általa szállítani kívánt árukról, hogy az illetékes vámhivatal még az áruk elszállítása előtt végezhesse el a szükségesnek tartott vizsgálatokat.
17. A jelen Cikk rendelkezései nem érintik a jelen Megállapodást Aláíró Államok által a vámalakiságokra és a vámokmányok használatára megállapított szabályok alkalmazását.
A 8. Cikk 1. bekezdés (c) pontjában említett nyilatkozatot az exportőrnek - a jelen Jegyzőkönyv IV. Mellékletében szereplő - nyomtatványon, a jelen Megállapodást Aláíró Államok, a Cseh Köztársaság, Lengyelország, a Szlovák Köztársaság hivatalos nyelvének egyikén vagy angolul kell megtennie. A nyilatkozatot írógéppel vagy bélyegzővel kell elkészíteni és sajátkezűleg kell aláírni. Az exportőrnek legalább két évig meg kell őríznie az említett nyilatkozatot tartalmazó számla másolatát.
1. Az exportőrnek vagy képviselőjének az EUR.1 bizonyítványra vonatkozó kérelmével együtt be kell nyújtania minden olyan okmányt, mely bizonyítja, hogy az exportálni kívánt árukra kiállítható az EUR.1 bizonyítvány.
A kérelmező vállalja, hogy a megfelelő hatóságok felkérésére benyújtja az általuk, a kedvezményes elbánásra jogosult áruk helyes származási helyzetének megállapítása céljából kért bármely kiegészítő bizonyítékot és hozzájárul, hogy az említett hatóságok könyveit átvizsgálják, valamint a fenti áruk előállítási eljárásait ellenőrizzék.
2. Az exportőrnek legalább két évig meg kell őriznie az 1. bekezdésben említett okmányokat.
3. Az 1. és 2. bekezdések rendelkezéseit kell - értelemszerűen - alkalmazni, a 13. Cikk 2. és 3. bekezdésében meghatározott eljárások, a 8. Cikk 1. bekezdés (b) és (c) pontjában hivatkozott nyilatkozatok használata esetén.
1. Valamely EFTA államból, vagy Magyarországról nem a jelen Megállapodást Aláíró Államok egyikében, a Cseh Köztársaságban, Lengyelországban vagy a Szlovák Köztársaságban megrendezésre kerülő kiállításra küldött és a kiállítás után Magyarországra vagy bármely EFTA államba történő bevitel céljából eladott áruk bevitelükkor részesednek a jelen Megállapodás rendelkezéseinek előnyeiből azzal a feltétellel, hogy az áruk megfelelnek a jelen Jegyzőkönyvbe foglalt azon követelményeknek, amelyek biztosítják számukra, hogy bármely EFTA államból vagy Magyarországról származónak ismerjék el azokat, feltéve ha a vámhatóságok számára kielégítően igazolják, hogy:
(a) ezeket az árukat bármely EFTA állam vagy Magyarország exportőre szállította abba az országba, ahol a kiállítást tartották és ott ezeket ki is állította;
(b) az árukat ez az exportőr adta el, vagy azokkal rendelkezett valamely Magyarországon vagy bármely EFTA államban élő személy részére;
(c) az árukat a kiállítás alatt vagy közvetlen utána szállították Magyarországra vagy bármely EFTA államba ugyanabban az állapotban, ahogyan a kiállításra kiküldték azokat;
(d) az árukat a kiállításra történt kiszállításuk után nem használták más célra, mint a kiállításon való bemutatás.
2. Az EUR.1 bizonyítványt a szokásos módon kell benyújtani a vámhatóságokhoz.
A bizonyítványon fel kell tüntetni a kiállítás nevét és címét. Amennyiben szükséges, az áruk természetére és a kiállításuk feltételeire vonatkozó további okmányszerű igazolásokat lehet megkövetelni.
3. Az 1. bekezdést kell alkalmazni bármely olyan kereskedelmi, ipari, mezőgazdasági vagy kézműipari kiállításra, vásárra vagy hasonló nyilvános bemutatóra, vagy bemutatásra, amelyet nem magáncélból, szerveztek üzletekben vagy üzleti helyiségekben külföldi termékek eladására és amelynek során az áruk vámellenőrzés alatt maradnak.
1. E Cím helyes alkalmazásának biztosítása érdekében a jelen Megállapodást Aláíró Államok segítséget nyújtanak egymásnak vámhatóságaikon keresztül az EUR.1 bizonyítványok - beleértve a 9. Cikk 3. bekezdésének értelmében kiadottakat, valamint az exportőrök számlára vezetett nyilatkozatait - hitelességének és pontosságának ellenőrzésében.
2. A Vegyesbizottság felhatalmazást nyer arra, hogy a jelen Megállapodást Aláíró Államokban az alkalmazásra kerülő adminisztratív együttműködés módszereihez szükséges bármely döntést kellő időben meghozza.
3. A jelen Megállapodást Aláíró Államok vámhatóságai az EFTA Titkárságán keresztül megküldik egymásnak az EUR.1 bizonyítványok kiadásához, vámhivatalaiknál használt bélyegzők lenyomatainak mintáit.
4. Büntetést kell kiróni minden olyan személyre, aki az áruk preferenciális elbánásának megszerzése céljából helytelen adatokat tartalmazó dokumentumot készít vagy készíttet.
5. A jelen Megállapodást Aláíró Államok minden szükséges lépést megtesznek annak biztosítására, hogy az EUR.1 bizonyítvány fedezete alatt szállított, a szállítás során területükön levő vámszabadterületet használó árukat nem helyettesítik más árukkal és a jó állapotban való megőrzésüket célzó szokásos műveleteken kívül más kezelésen nem mennek keresztül.
6. Ha a jelen Megállapodást Aláíró Államok egyikéből származó és EUR.1 bizonyítvány fedezete alatt vámszabadterületre bevitt termékek kezelésen vagy feldolgozáson mennek keresztül, az érintett vámhatóságoknak egy új EUR.1 bizonyítványt kell kiállítaniuk az exportőr kérelmére, ha az elvégzett kezelés vagy feldolgozás megfelel a jelen Jegyzőkönyv rendelkezéseinek.
1. Az EUR.1 bizonyítványok és az exportőrök számlán tett nyilatkozatainak utólagos ellenőrzését szúrópróbaszerűen végzik vagy akkor, amikor az importáló Állam vámhatóságainak alapos okuk van kételkedni az okmányok hitelességében, vagy a kérdéses áruk tényleges származásával kapcsolatos tájékoztatás pontosságában.
2. Az 1. bekezdésben foglaltak alkalmazásának céljából az importáló Állam vámhatóságai visszaküldik az exportáló Állam vámhatóságainak az EUR.1 bizonyítványt és a számlát, ha azt benyújtották vagy az LT bizonyítványra vonatkozó számlát, vagy exportőr nyilatkozatát tartalmazó számlát, avagy ezek másolatát, megadva szükség szerint a vizsgálat lényeges okait vagy formáját.
A vámhatóságok - az utólagos ellenőrzés iránti kérelmükhöz csatolva - megadják azon okmányokat és információt, melyek arra utalnak, hogy az EUR.1 bizonyítványon, vagy a számlán szereplő adatok helytelenek.
Ha az importáló Állam vámhatóságai úgy határoznak, hogy a vizsgálat eredményének megérkezéséig felfüggesztik a Megállapodás rendelkezéseinek végrehajtását, felajánlják az áruk kiadását az importőrnek bármely szükségesnek tartott óvintézkedés mellett.
3. Az importáló Állam vámhatóságait haladéktalanul tájékoztatni kell a vizsgálat eredményeiről. Az eredménynek olyannak kell lennie, amely lehetővé teszi annak megállapítását, hogy a 2. bekezdés értelmbéen visszaküldött okmányok a tényleges exportált árukra vonatkoznak-e, és ezen áruk jogosultak-e a kedvezményes elbánás alkalmazására.
Az importáló Állam és az exportáló Állam vámhatóságai közötti rendezetlen vitákat, vagy a jelen Jegyzőkönyv értelmezéséből eredő kérdéseket a 26. Cikkben említett Vám és Származási Albizottság elé kell terjeszteni. A döntést a Vegyesbizottság hozza meg.
Az EUR.1 bizonyítványok utólagos ellenőrzésének céljából az exportáló Állam vámhatóságai legalább két évig megőrzik az exportokmányokat, vagy az azok helyett használt EUR.1 bizonyítványok másolatait.
A jelen Megállapodást Aláíró Államok minden szükséges lépést megtesznek a jelen Jegyzőkönyv végrehajtása érdekében.
A jelen Jegyzőkönyv mellékletei annak szerves részét képezik.
Az I. Cím rendelkezéseinek megfelelő, a Megállapodás hatályba lépésének napján vagy szállítás alatt álló, vagy a jelen Megállapodást Aláíró Államok egyikében ideiglenesen raktározott, vámraktárakban vagy vámszabadterületeken tárolt árukat származó termékeknek lehet elfogadni, feltéve ha ettől az időponttól számított négy hónapon belül az importáló Állam vámhatóságaihoz benyújtják a visszamenőleges hatállyal kiállított származási igazolást és bármely olyan okmányt, amely bizonyítékul szolgál a szállítás feltételeit illetően.
A jelen Megállapodást Aláíró Államok vállalják, intézkednek annak érdekében, hogy a jelen Megállapodás értelmében, az EUR.1 bizonyítványok kiadására felhatalmazott - vámhatóságaik a jelen Megállapodásban meghatározott feltételek szerint járjanak el. Az aláíró Államok vállalják továbbá azt is, hogy a fenti cél érdekében adminisztratív együttműködést alakítsanak ki, különösen a jelen Megállapodás alapján szállított áruk útvonalának és azon helyek ellenőrzésében, ahol azokat tartották.
1. Az A) Jegyzőkönyv rendelkezéseinek érintetlenül hagyása mellett, a Megállapodás hatálya alá tartozó termékekre, amelyeket olyan termékek előállításához használnak fel, amelyekhez EUR.1 bizonyítványt, LT bizonyítványt vagy LT bizonyítványra vonatkozó számlákat vagy az exportőr nyilatkozatát tartalmazó számlát adnak vagy töltenek ki, csak akkor lehet alkalmazni a vámvisszatérítést vagy bármilyen fajta vámmentességi kedvezményt, ha az érintett termékek a jelen Megállapodást Aláíró egyik államból, a Cseh Köztársaságból, Lengyelországból vagy a Szlovák Köztársaságból származnak.
2. A jelen Cikkben a „vám” kifejezés a vámokkal megegyező hatású költségeket is jelenti.
1. Ahol a jelen Megállapodás értelmében bármely EFTA államban történő import esetén eltérően kell eljárni, mint az EFTA Konvenció szerinti importnál, a jelen Megállapodás szerinti elbánást kell alkalmazni minden olyan termékre, amely el van látva Magyarországon kiállított vagy kibocsátott, a 8. Cikk 1. bekezdése szerinti származási bizonyítvánnyal, vagy bármely EFTA államban kibocsátott és az „EFTA-Magyarország kereskedelem” kifejezést feltüntető ilyen származási bizonyítvánnyal.
2. Bármely EFTA államban az exportőrnek vagy képviselőjének fel kell tüntetnie az „EFTA-Magyarország kereskedelem” kifejezést az EFTA államok közötti kereskedelemben alkalmazott származási bizonyítványon, ha a termékek a származó helyzetet a jelen Megállapodás révén nyerték el Magyarországról, a Cseh Köztársaságból, Lengyelországból vagy a Szlovák Köztársaságból származó anyagok felhasználása révén.
3. Az 1. bekezdés rendelkezéseinek érintetlenül hagyása mellett bármely EFTA államból származó és Magyarországról reexportált termékek előnyben részesülnek bármely EFTA államba történő importáláskor, mivel olyan elbánásban részesülnének, mint ami abban az esetben lenne érvényes, ha közvetlenül az egyik EFTA államból a másikba küldték volna az árukat. A termékeknek változatlan állapotban kell maradniuk, illetve nem mehetnek át az 5. Cikk 5. bekezdésében említetteken túlmenő feldolgozási vagy megmunkálási eljárásokon Magyarországon. Ezt az elbánást abban az esetben biztosítják, ha az importáló EFTA állam vámhatóságai elé beterjesztik az illetékes magyar vámhivatal által kibocsátott EUR.1 bizonyítványt, amelyen fel van tüntetve az „24.3 Cikk alkalmazása” kifejezés és rajta van az említett vámhivatal bélyegzője.
1. A jelen Jegyzőkönyv értelmében származó termékek Magyarországra történő importáláskor abban az esetben részesednek a Megállapodás előnyeiből, ha a Cseh Köztársaság, Lengyelország vagy a Szlovák Köztársaság vámhivatala által kiadott olyan EUR.1 bizonyítványt nyújtanak be, amelyen fel van tüntetve a „25. Cikk alkalmazása” kifejezés, és azt az említett vámhivatal a bélyegzőjével igazolja.
2. Amennyiben a Magyarországra korábban bevitt, a 8. Cikk 1. bekezdésében hivatkozott, és bármely EFTA államban kiadott vagy kiállított származási igazolással kísért terméket reexportálnak, a Cseh Köztársaságba, Lengyelországba vagy a Szlovák Köztársaságba, akkor Magyarország vállalja a „25. Cikk alkalmazása” kifejezéssel ellátott EUR.1 bizonyítvány kiadását, feltéve ha a terméket ugyanolyan állapotban reexportálják, vagy azok nem mentek keresztül az 5. Cikk 5. bekezdésében hivatkozottakat meghaladó megmunkáláson vagy feldolgozáson Magyarországon.
A Megállapodás 29. Cikke 5. bekezdésének értelmében a Vegyesbizottság felügyelete alatt Vám és Származási Albizottság létesül, amely felelős a jelen Jegyzőkönyv gyakorlati, helyes és egységes alkalmazását célzó adminisztratív együttműködésért, valamint a szakértők közötti folyamatos tájékoztatásért és a konzultációkért.
Az Albizottság a Megállapodást Aláíró Államok vámügyekkel és származási szabályokkal foglalkozó szakértőiből áll.
Az 1. Cikk 1. bekezdés (b) (ii) vagy (iii) alpontjának alkalmazása céljából a jelen Megállapodást Aláíró Államok egyikének területéről származó bármely terméket a jelen Megállapodást Aláíró másik Állam területére történő bevitele alkalmával nem származó termékként kell kezelni azon időszak vagy időszakok alatt, amikor a jelen Megállapodást Aláíró utóbb említett Állam harmadik országokra vonatkozó vámtételeket, vagy bármilyen megfelelő, a jelen Megállapodással összhangban levő védőintézkedést alkalmaz ezekre a termékekre.
1. Megjegyzés - 1. Cikk
A „jelen Megállapodást Aláíró Állam” kifejezés magában foglalja ezen állam területi vizeit is.
A tengeri hajókat - beleértve a feldogozó hajókat, amelyeken a kifogott halakat feldolgozzák - a jelen Megállapodást Aláíró Állam területe részének kell tekinteni, feltéve ha kielégítik a 4. Magyarázó Megjegyzésben megállapított feltételeket.
2. Megjegyzés - 1., 2. és 4. Cikk
Az 1. Cikkben a származó státusz megszerzésével kapcsolatban megállapított feltételeknek a jelen Megállapodást Aláíró Államban megszakítás nélkül eleget kell tenni, a 2. Cikkben foglaltak kivételével.
Ha a jelen Megállapodás egyik aláíró Államából egy másik országba származó termékeket exportálnak és azokat visszaszállítják, e termékeket - a 2. Cikkben foglaltak kivételével - nem származónak kell tekinteni, hacsak nem bizonyítják kielégítően a vámhatóságoknak, hogy:
- a visszaszállított áruk azonosak az exportált árukkal, és
- nem mentek keresztül az adott országban a jó állapotban való megőrzésükhöz szükséges meghaladó műveleteken.
3. Megjegyzés - 1. és 2. Cikk
Az áruk származási helyzetének meghatározásakor nem kell figyelembe venni azt, hogy az áruk előállításához felhasznált energia és üzemanyag, berendezés és felszerelés, valamint gépek és szerszámok harmadik országokból származnak-e vagy sem.
4. Megjegyzés - 4. Cikk (f) pont
A „hajóik” kifejezés csak olyan hajókra vonatkozik:
(a) melyeket a jelen Megállapodást Aláíró Államok egyikében jegyeztek be, illetve vettek nyilvántartásba;
(b) melyek a jelen Megállapodást Aláíró Államok egyikének zászlaja alatt hajóznak;
(c) melyek legalább 50%-ban a jelen Megállapodást Aláíró Állam állampolgárainak tulajdonában vannak, vagy olyan vállalat tulajdonát képezik, amelyek központi irodája ezen országban van, amelynek igazgatója vagy igazgatói, az igazgatótanács vagy a felügyelő bizottság elnöke és tagjainak többsége a jelen Megállapodást Aláíró Államok egyikének állampolgárai, továbbá gazdasági társaságok esetében a tőkének legalább a fele ezen államnak, köztesterületeinek vagy állampolgárainak tulajdonában van;
(d) melyek kapitánya és tisztjei a jelen Megállapodást Aláíró Államok egyikének állampolgárai;
(e) melyek legénységének legalább 75%-a a jelen Megállapodást Aláíró Államok egyikének állampolgárai.
5. Megjegyzés - 4. és 5. Cikk
1. A származási szabályok alkalmazásánál a minősítési egység az a termék, amelyet a Harmonizált Rendszer nomenklatúráját használva alapegységnek kell tekinteni az áruosztályozásnál. A 3. Általános Szabály szerint osztályozott termékkészletek esetében a minősítési egységet a készletben levő minden egyes összetevő tekintetében meg kell határozni; e szabályt kell alkalmazni a 63.08, 82.06 és a 96.05 vámtarifaszámok alá tartozó készletekre is.
Ebből következően:
- ha egy bizonyos cikkcsoportból vagy cikkösszeállításból álló terméket egyetlen vámtarifaszám alá kell osztályozni a Harmonizált Rendszer értelmében, akkor az egész képezi a minősítési egységet;
- ha egy szállítmány a Harmonizált Rendszer ugyanazon vámtarifaszám alá tartozó egyedi termékből áll, akkor a származási szabályok alkalmazásánál minden egyes terméket külön kell értékelni.
2. Ha a Harmonizált Rendszer alkalmazásának 5. Általános Szabálya értelmében áruosztályozási célokra a csomagolást a termékkel együtt kell figyelembe venni, akkor a származás meghatározásánál is ugyanígy kell eljárni.
5a. Megjegyzés - 4. Cikk (h) pontja
Használt gumiabroncsok esetében a „nyersanyagok visszanyerésére szolgáló, ott összegyűjtött használt cikkek” kifejezés nemcsak a kizárólag nyersanyag visszanyerésére alkalmas használt gumiabroncsokra, hanem a kizárólag csak felújtásra vagy hulladékként való felhasználásra alkalmas használt gumiabroncsokra is vonatkozik.
6. Megjegyzés - 5. Cikk 2. bekezdés
Szükség szerint a II. Melléklet Bevezető Megjegyzéseit is alkalmazni kell a nem származó anyagok felhasználásával készült termékekre még akkor is, ha nem tartoznak a II. Melléklet Jegyzékébe foglalt speciális feltételek alá, hanem ehelyett az 5. Cikk 2. bekezdésében meghatározott vámtarifaszám változási szabály vonatkozik rájuk.
7. Megjegyzés - 6. Cikk
A „gyártelepi ár” kifejezés a gyártónak fizetett árat jelenti, melynek vállalkozásában az utolsó megmunkálást vagy feldolgozást elvégezték, feltéve hogy az ár magában foglalja a megmunkálás során felhasznált valamennyi termék értékét.
A „Vámérték” kifejezés alatt az általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény VII. Cikkének végrehajtásáról szóló, Genfben 1979. április 12-én kelt Megállapodással összhangban megállapított vámértéket kell érteni.
8. Megjegyzés - 8. Cikk 1. bekezdés
A jelen Jegyzőkönyv értelmében az áruk származó státuszának igazolásaként a számla használatának kedvezményét ki kell terjeszteni a szállítólevélre vagy bármely más olyan kereskedelmi okmányra, amely az érintett árukat, az azonosításukat lehetővé tevő részletességgel írja le.
A postán küldött termék esetében - melyeket a 8. Cikk 2. bekezdése értelmében nem lehet kereskedelmi behozatalnak tekinteni -, a származó státuszra vonatkozó nyilatkozatot meg lehet tenni a C2/CP3 vámárunyilatkozaton vagy a nyilatkozathoz csatolt papírlapon.
9. Megjegyzés - 17. Cikk 1. bekezdés és 22. Cikk
Amennyiben az EUR.1 bizonyítványt a 9. Cikk 3. bekezdésében meghatározott feltételek szerint adtak ki és változatlan állapotban reexportált árukra vonatkozik, a rendeltetési ország vámhatóságainak számára lehetővé kell tenni, hogy az adminisztratív együttműködés révén valós másolatokat szerezhessenek be az árukra vonatkozóan korábban kiadott vagy kiállított származási igazolásokról.
10. Megjegyzés - 23. Cikk
A „vámvisszatérítés vagy bármilyen fajta vámmentesség” kifejezés a megmunkálás során felhasznált termékekre alkalmazott vámok részleges vagy teljes visszatérítésére vagy visszafizetésére vonatkozó bármely rendelkezést jelenti, feltéve ha az említett rendelkezés - kifejezetten vagy ténylegesen - megengedi a visszafizetést vagy a fel nem számítást vagy a ki nem vetést amennyiben az említett termékekből előállított árukat exportálják nem pedig hazai felhasználásra tartják vissza.
Az „előállítás során felhasznált termékek” kifejezés olyan terméket jelent, amellyel kapcsolatosan „vámvisszatérítést vagy bármely fajta vámmentességet” kérnek a származó termék kivitelének eredményeként, s melyekhez EUR.1 bizonyítványt, LT bizonyítványt vagy az LT bizonyítványra hivatkozó számlát, vagy az exportőr nyilatkozatát tartalmazó számlát adtak ki vagy állítottak ki.
1. Megjegyzés
1.1 A Jegyzék első két oszlopa az előállított terméket írja le. Az első oszlop tartalmazza a Harmonizált Rendszerben használt vámtarifaszámot vagy árucsoport számot és a második oszlop írja le az ebben a Rendszerben az adott vámtarifaszámhoz vagy árucsoporthoz tartozó árukat. Az első két oszlopban szereplő minden egyes tételhez a 3. és 4. oszlop állapítja meg a szabályt. Ahol néhány esetben az első oszlopban szereplő adatot egy „ex” előzi meg, ez azt jelenti, hogy a 3. vagy 4. oszlopban szereplő szabály csak a vámtarifaszámnak vagy árucsoportnak a 2. oszlopban leírt részére vonatkozik.
1.2 Ahol az 1. oszlopban több vámtarifaszámot összevontak vagy egy árucsoport száma szerepel és ezért a termékleírásra a 2. oszlopban általános kifejezéseket használtak, a 3. vagy 4. oszlopban szereplő hozzátartozó szabály mindazokra a termékekre vonatkozik, amelyek a Harmonizált Rendszer szerint az adott árucsoport vámtarifaszámai vagy az 1. oszlopban összevont bármely vámtarifaszám alá tartozik.
1.3 Ha a Jegyzékben különböző szabályok vonatkoznak az egy vámtarifaszámon belüli különböző termékekre, minden egyes bekezdés tartalmazza a vámtarifaszám azon részének leírását, amelyre a 3. vagy a 4. oszlop azonos sorában szereplő szabály vonatkozik.
1.4 A 84-91. árucsoportba tartozó termékekre, ha a 4. oszlop nem tartalmaz származási szabályt, a 3. oszlopban meghatározott szabályt kell alkalmazni.
2. Megjegyzés
2.1. Az „előállítás” kifejezés magában foglal mindenfajta megmunkálást vagy feldolgozást, beleértve az „összeállítást” vagy a különleges műveleteket is. Lásd azonban még a 3.5 Megjegyzést is.
2.2 Az „anyag” kifejezés magában foglalja a termék megmunkálása során felhasznált bármely „alkotórészt”, „nyersanyagot”, „összetevőt” vagy „alkatrészt” stb.
2.3 A „termék” kifejezés az előállítani kívánt termékre vonatkozik még akkor is, ha azt egy másik előállítási műveletben való későbbi felhasználásra szánják.
3. Megjegyzés
3.1. A Jegyzékben nem szereplő vámtarifaszámokra vagy egy vámtarifaszámnak bármely, a Jegyzékben nem szereplő részére az 5. Cikk 2. bekezdésében megállapított „vámtarifaszám változási” szabályt kell alkalmazni. Ha a Jegyzékben szereplő tételekre „vámtarifaszám változási” feltételt kell alkalmazni, akkor azt a 3. oszlop szabálya tartalmazza.
3.2. A 3. vagy 4. oszlopban szereplő szabály által megkövetelt megmunkálást vagy feldolgozást csak a felhasznált nem származó anyagok vonatkozásában kell elvégezni. A 3. vagy a 4. oszlopban foglalt szabályban szereplő korlátozások, a fentiekhez hasonlóan, csak a felhasznált nem származó anyagokra vonatkoznak.
3.3 Ahol egy szabály azt mondja, hogy „bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagot” fel lehet használni, a termékkel azonos vámtarifaszám alá tartozó anyagot is fel lehet használni, de specifikus korlátozó feltételeknek alávetve, amelyet szintén tartalmazhat a szabály. A „megmunkálás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból, beleértve a ... vámtarifaszám alá tartozó más anyagokat is” kifejezés azonban azt jelenti, hogy csak a termékkel azonos vámtarifaszám alá tartozó, a Jegyzék 2. oszlopában megadott termék leírásától különböző anyagokat lehet felhasználni.
3.4 Ha egy, a vámtarifaszám változás szabálya vagy a saját Jegyzéki szabály értelmében a származó helyzetet a megmunkálás során megszerzett - nem származó anyagokból készült - terméket anyagként használnak fel egy másik termék megmunkálásának folyamatában, akkor a befoglaló termékre vonatkozó szabály azután nem vonatkozik rá.
- Például:
Egy, a 84.07 vámtarifaszám alá tartozó motort - melyre a szabály kimondja, hogy a befoglalható nem származó anyagok értéke nem haladhatja meg a gyártelepi ár 40%-át - a 72.24 vámtarifaszám alá tartozó „kovácsolással durván alakított egyéb acél ötvözetből” készítettek.
Ha ezt a kovácsolást az érintett országban végezték el nem származó ingotból, akkor a kovácsolt termék már megszerezte a származást a Jegyzék ex 72.24 vámtarifaszáma szabályának értelmében. A kovácsolt terméket származóként lehet figyelembe venni a motor értékének kiszámításánál, függetlenül attól, hogy azt ugyanabban a gyárban vagy egy másikban gyártották-e. Tehát a nem származó ingot értékét nem kell figyelembe venni a felhasznált nem származó anyagok értékének összeadásánál.
3.5 Még ha a vámtarifaszám változási szabályt vagy a Jegyzékben foglalt más szabályokat ki is elégítik, a termék nem szerzi meg a származást, ha az elvégzett feldolgozás, mint egész, elégtelennek számít az 5. Cikk 5. bekezdése értelmében.
4. Megjegyzés
4.1 A Jegyzékben szereplő szabály a megkövetelt minimális mennyiségű megmunkálást vagy feldolgozást jelenti és több megmunkálás vagy feldolgozás elvégzése szintén a származó helyzet megszerzését eredményezheti; viszont a kevesebb megmunkálás vagy feldolgozás elvégzése nem eredményezhet származást. Tehát, ha egy szabály azt mondja, hogy a megmunkálás egy bizonyos szintjén nem származó anyagok felhasználhatók, az ilyen anyagok felhasználása a megmunkálás egy korábbi fázisában megengedett és az ilyen anyagok felhasználása egy későbbi fázisban nem megengedett.
4.2. Ha a Jegyzék szabálya úgy szól, hogy egy terméket egynél több anyagból is elő lehet állítani, ez azt jelenti, hogy az anyagok bármelyike vagy több ilyen anyag is felhasználható. Ez nem jelenti azt, hogy valamennyi anyagot fel is kell használni.
- Például:
A szálakra vonatkozó szabály kimondja, hogy természetes szálak felhasználhatók és egyéb anyagok között vegyianyagok is felhasználhatók. Ez nem jelenti azt, hogy mindkettőt fel lehet használni, lehet az egyiket vagy a másikat, de lehet mindkettőt is.
Ha a szabály korlátozást tartalmaz egy anyaggal kapcsolatban, és ugyanezen szabály más anyagok korlátozásáról is szól, akkor a korlátozások csak a ténylegesen felhasznált anyagokra vonatkoznak.
- Például:
A varrógépekre vonatkozó szabály meghatározza, hogy a felhasznált fonalfeszítő mechanizmusnak származónak kell lennie és a felhasznált cikcakk mechanizmusnak szintén származónak kell lennie; e két korlátozást csak akkor kell alkalmazni, ha a varrógép ténylegesen tartalmazza is az említett mechanizmusokat.
4.3 Ha a Jegyzék egy szabálya meghatározza, hogy egy terméket egy bizonyos anyagból kell előállítani, a feltétel nyilvánvalóan nem tiltja más olyan anyagok felhasználását, amelyek belső természetüknél fogva nem tudják kielégíteni a szabályt.
- Például:
Az 19.04 vámtarifaszámra vonatkozó szabály kifejezetten kizárja gabonaneműek vagy származékaik használatát, de nem akadályozza meg ásványi sók, vegyianyagok és más, nem gabonaneműekből előállított adalékanyagok használatát.
- Például:
Egy nem szövött anyagokból készült cikk esetében, ha csak nem származó fonal felhasználása van megengedve a termékosztályban, nem lehet nem-szövött ruhaanyagból kiindulni - még akkor sem, ha a nem-szövött ruhaanyagokat általában nem is lehet előállítani fonalból. Ilyen esetekben a kiinduló anyag általában a fonal előtti fázis - a szálfázis lesz.
A textíliákkal kapcsolatban lásd még a 7.3 Megjegyzést is.
4.4. Ha a Jegyzék egyik szabályában két vagy több százalékértéket is megadnak a felhasználható nem származó anyagok maximális értékére, akkor ezen százalékértékeket nem lehet összeadni. Valamennyi felhasznált nem származó
anyag maximális értéke sohasem haladhatja meg a megadott legmagasabb százalékértéket. Nem lehet továbbá túllépni az egyes anyagokra megjelölt százalékos arányokat a kérdéses anyagok felhasználása tekintetében sem.
5. Megjegyzés
5.1 A „természetes szálak” kifejezés a Jegyzékben a mesterséges és szintetikus szálakon kívüli egyéb szálakra vonatkozik és a fonást megelőző fázisokra korlátozódik, beleértve a hulladékot is. Egyéb megjelölés hiányában a „természetes szálak” kifejezés magában foglalja a kártolt, fésült vagy másként megmunkált, de nem fonott szálakat.
5.2 A „természetes szálak” kifejezés magába foglalja a 05.03 vámtarifaszám alá tartozó lószőrt, az 50.02 és az 50.03 alá tartozó selymet, valamint az 51.01-51.05 vámtarifaszámok alá tartozó gyapjú szálakat, a finom vagy durva állati szőröket, az 52.01-52.03 vámtarifaszámok alá tartozó pamutszálakat és az 53.01-53.05 vámtarifaszámok alá tartozó más növényi szálakat is.
5.3 A „textilpép”, „vegyianyagok” és „papíripari rostanyagok” kifejezések a Jegyzékben a mesterséges, szintetikus vagy papírszálak vagy fonalak előállítására felhasználható, az 50-63. árucsoportokba nem osztályozható anyagok leírására szolgálnak.
5.4. A „mesterséges szálak” kifejezés a Jegyzékben a szintetikus vagy mesterséges fonókábel, vágott szál vagy az 55.01-55.07 alá tartozó hulladék megjelölésére szolgál.
6. Megjegyzés
6.1 Az e Megjegyzésre való hivatkozással a Jegyzékben feltüntetett vámtarifaszámok alá sorolt termékek esetén, a Jegyzék 3. oszlopában meghatározott feltételek nem vonatkoznak a megmunkálásukhoz felhasznált azon textil alapanyagokra, melyek együtt a felhasznált összes textil alapanyag tömegének legfeljebb 10%-át képviselik (de lásd az alábbi 6.3 és 6.4 Megjegyzéseket is).
6.2 E tűréshatárt azonban csak a kevert összetételű, két vagy több textil alapanyagból készült termékekre lehet alkalmazni, az összetételi aránytól függetlenül.
Az alábbiakat kell textil alapanyagoknak tekinteni:
- selyem,
- gyapjú,
- durva állati szőr,
- finom állati szőr,
- lószőr,
- pamut,
- papírgyártási anyagok és papír,
- len,
- kender,
- juta és egyéb textilipari rostszálak,
- szizál és egyéb textilipari agave-szálak,
- kókusz, manila-kender, rami és egyéb növényi alapú textilipari szálak,
- szintetikus végtelen szál,
- mesterséges végtelen szál,
- szintetikus vágott szál,
- mesterséges vágott szál.
- Például:
Az 52.05 vámtarifaszám alá tartozó, pamutszálból és szintetikus vágott szálból előállított fonal - kevert fonal. Következésképpen a származási szabályokat ki nem elégítő nem származó anyagokat csak a fonal tömegének 10%-áig lehet felhasználni.
- Például:
Az 51.12 vámtarifaszám alá tartozó, gyapjúszálból és szintetikus vágott szálból álló fonalból készült gyapjúszövet - kevert szövet. Következésképpen nem származó szintetikus fonalat vagy nem származó gyapjúfonalat, vagy a származási szabályokat ki nem elégítő, s a fenti két anyag keverékéből készült fonalat a szövet tömegének legfeljebb 10%-áig lehet csak felhasználni.
- Például:
Az 58.02 vámtarifaszám alá tartozó, pamutszálból és pamutszövetből készült frottír textilszövet is csak akkor kevert termék, ha maga a pamutszövet is kevert szövet, amely két vagy több különböző textil alapanyagból készült, vagy ha a felhasznált pamutfonal maga is kevert.
- Például:
Ha a szóbanforgó frottír textilszövet pamutfonalból és szintetikus szövetből készült, akkor nyilvánvalóan két különböző textil alapanyagot kellett felhasználni.
- Például:
A mesterséges fonalból és pamutfonalból készült frottírból előállított szőnyeg, juta hátoldallal kevert termék, mivel három textilipari alapanyagot használnak fel hozzá. Tehát bármely nem származó anyag, amely a feldolgozás későbbi fázisában van, mint amit a szabály megenged, felhasználható, feltéve ha együttes tömegük nem haladja meg a szőnyeg textilanyagai tömegének 10%-át, így a juta hátoldal, a mesterséges és/vagy a pamutfonal importálható a megmunkálásnak ebben a szakaszában, feltéve hogy eleget tesznek a tömeggel kapcsolatos követelményeknek.
6.3 „Paszományozott vagy anélküli rugalmas poliészter szegmensekkel ellátott poliuretán fonalat” tartalmazó szövet esetén ez a tűréshatár e fonal tekintetében 20%.
6.4 A legfeljebb 5 mm széles, alumíniumfólia magból, vagy alumíniumporral bevont vagy be nem vont műanyagfilm magból álló, ragasztóval két műanyagfilm közé fogott csíkot magában foglaló szövet esetén ez a tűréshatár 30% e csík vonatkozásában.
7. Megjegyzés
7.1 Azon textiltermékek esetében, melyek a Jegyzékben a jelen Megjegyzésre utaló lábjegyzettel vannak megjelölve, az érintett késztermékre a Jegyzék 3. oszlopában meghatározott szabályt ki nem elégítő bélések és közbélések kivételével a textilanyagok felhasználhatók, feltéve ha a készterméktől eltérő vámtarifaszám alá kell azokat osztályozni és értékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 8%-át.
7.2 Bármely nem textil paszomány és tartozék vagy textilt tartalmazó más felhasznált anyagoknak nem kell kielégíteniük a 3. oszlopban meghatározott feltételeket még akkor sem, ha a 4.3 Megjegyzés hatályán kívül esnek.
7.3 A 4.3 Megjegyzésnek megfelelően a semmilyen textilt sem tartalmazó nem származó nem-textil paszományok és tartozékok vagy más termékek azonban szabadon felhasználhatók ott, ahol azokat nem lehet a 3. oszlopban felsorolt anyagokból készíteni.
- Például:
Ha a Jegyzék egyik szabálya kimondja, hogy egy bizonyos textilterméket - például blúzokat - fonalból kell előállítani, ez nem jelenti azt, hogy fémcikkeket, például gombokat ne lehessen felhasználni, mivel ezeket nem lehet textilből elkészíteni.
7.4 Ahol százalékos szabály kerül alkalmazásra, a paszományok és tartozékok értékét figyelembe kell venni a befoglalt nem származó anyagok értékének kiszámításánál.
| HR vámtarifaszám | A termék leírása | A nem származó anyagokon végzett megmunkálás vagy feldolgozás, a származó állapot elnyerése érdekében | |||
| (1) | (2) | (3) | |||
| 03.02-tól 0.30.5-ig | Hal, az élőhal kivételével | Előállítás, melynek során a 3. árucsoportba tartozó valamennyi felhasznált anyagnak már származónak kell lennie | |||
| ex 04.03 | Író, aludttej, tejföl, joghurt, kefír és más erjesztett vagy savanyított tej, tejföl sűrítve is, cukrozva vagy más anyaggal édesítve, ízesítve, gyümölcs, dió vagy kakaó hozzáadásával is; | Előállítás, melynek során: - a 4. árucsoportba tartozó valamennyi felhasznált anyagnak teljes egészében származónak kell lennie, - a 20.09 vtsz. alá tartozó gyümölcsleveknek (az ananászlé, a citromlé vagy a grapefruitlé kivételével) már származóaknak kell lenniük és - a 17. árucsoportba tartozó bármely felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30%-át | |||
| ex 1302 | Növényi nyálka és dúsító átalakítva is | Előállítás nem átalakított nyálkából és dúsítóból | |||
| 16.04 | Elkészített vagy konzervált hal; kaviár és halikrából készített kaviárpotló | Előállítás, melynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50%-át | |||
| 16.05 | Elkészített vagy konzervált héjas, puhatestű és más gerinctelen vízi állat | Előállítás, melynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50%-át | |||
| ex 17.02 | Vegytiszta gyümölcscukor és maltóz | Előállítás bármely vtsz. alá tartozó anyagokból, beleértve a 17.02 vtsz alá tartozó más anyagokat is | |||
| 17.04 | Cukorkaáru (beleértve a fehér csokoládét is) kakaótartalom nélkül | Előállítás, melynek során felhasznált összes anyag a terméktől eltérő vtsz. alá tartozik, feltéve hogy a 17. árucsoportba tartozó bármely más felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30%-át | |||
| 18.06 | Csokoládé és kakaótartalmú más élelmiszerkészítmény | Előállítás, melynek során felhasznált összes anyag más vtsz. alá tartozik, mint a termék, feltéve hogy a 17. árucsoportba tartozó bármely más felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30%-át | |||
| 19.01 | Malátakivonat; lisztből, darából, keményítőből vagy malátakivonatból előállított másutt nem említett élelmiszerkészítmény, amely kakaóport nem, vagy 50 tömegszázaléknál kisebb mennyiségben tartalmaz; a 04.01-tól 04.04-ig vtsz. alá tartozó árukból készített, másutt nem említett olyan élelmiszerkészítmény, amely kakaóport nem, vagy 10 tömegszázaléknál kisebb mennyiségben tartalmaz: | ||||
| - Malátakivonat | Előállítás a 10. árucsoportba tartozó gabonafélékből | ||||
| - Egyéb | Előállítás, melynek során valamennyi felhasznált anyag a terméktől eltérő vtsz. alá tartozik, feltéve ha a 17. árucsoportba tartozó bármely felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30%-át | ||||
| ex 19.02 | Tészta főzve vagy töltve (hússal vagy más anyaggal) vagy másképp elkészítve is, mint pl. spagetti, makaróni, metélt, lasagne, gnochi, ravioli, cannelloni - kivéve azokat, amelyek több mint 20 tömegszázalék héjas, puhatestű és más gerinctelen víziállatot, kolbászt stb. vagy húst, belsőséget, vágási hulladékot stb. tartalmaznak, mindenféle eredetű zsírt is beleértve; kuszkusz (búzadara-kása), elkészítve is | Előállítás, melynek során minden gabonafélének és származékainak (kivéve a durumbúzát és származékait), teljes egészében származónak kell lennie | |||
| HR vámtarifaszám | A termék leírása | A nem származó anyagokon végzett megmunkálás vagy feldolgozás, a származó állapot elnyerése érdekében | |||
| (1) | (2) | (3) | |||
| 19.03 | Tápióka és keményítőből készült tápiókapótló, mindezek pehely, szem, gyöngy, és hasonló formában | Előállítás bármely vtsz. alá tartozó anyagból, kivéve a 11.08 vtsz. alatti burgonyakeményítőt | |||
| 19.04 | Gabonából puffasztással vagy pirítással előállított, elkészített élelmiszer (pl. kukoricapehely); gabona - a kukorica kivételével - szem formában, előfőzve vagy másképp elkészítve | ||||
| - Kakaót nem tartalmazók | |||||
| - - Gabonafélék, kivéve a kukoricát, szemes formában, előfőzve vagy másképpen elkészítve | Előállítás bármely vtsz. alá tartozó anyagból. A 20.01, 20.04 és a 20.05 vtsz. alá tartozó elkészített vagy tartósított kukoricaszemet vagy csövet és a 07.10 vtsz. alá tartozó nyers, főzött vagy gőzölt kukoricát, fagyasztva azonban nem szabad felhasználni | ||||
| - - Egyéb | Előállítás, melynek során: | ||||
| - valamennyi felhasznált gabonafélének és származékainak (a Zea indurata fajtájú kukorica és a durumbúza és származékai kivételével) teljes egészében származónak kell lennie, és | |||||
| - a 17. árucsoportba tartozó bármely felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30%-át | |||||
| - Kakaót tartalmazók | Előállítás a nem a 18.06 vtsz. alá tartozó anyagokból, feltéve hogy a 17. árucsoportba tartozó bármely felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30%-át | ||||
| 19.05 | Kenyér, cukrászsütemény, kalács, biscuit és más pékáru, kakaótartalommal is; áldozóostya, üres gyógyszerkapszula, pecsételő ostya, rizspapír és hasonló termékek: | Előállítás bármely vtsz. alá tartozó anyagból, a 11. árucsoportba tartozók kivételével * | |||
| ex 21.03 | Mártás (szósz) és ennek előállítására szolgáló készítmény; ételízesítő keverék | Előállítás, melynek során valamennyi felhasznált anyag a terméktől eltérő vtsz. alá tartozik. Mustárliszt vagy mustárdara vagy elkészített mustár azonban felhasználható | |||
| ex 21.04 | Levesek és erőlevesek és ezek előállítására szolgáló készítmény | Előállítás bármely vtsz. alá tartozó anyagból, a 20.02-20.05 vtsz. alá tartozó feldolgozott és tartosított zöldségek kivételével | |||
| ex 22.02 | Víz, ásványvíz és szénsavas víz, más alkoholmentes ital, a 20.09 vtsz. alá tartozó gyümölcs- és zöldséglevek kivételével; cukor vagy tej vagy tejzsír hozzáadásával | Előállítás, melynek során - valamennyi felhasznált anyag terméktől eltérő vtsz. alá tartozik, - a 17. árucsoportba tartozó bármely felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30%-át, és - bármely felhasznált gyümölcslének (az ananászlé, a citromlé és a grapefruitlé kivételével) már származónak kell lennie | |||
| 22.05 | Vermut és friss szőlőből készült más bor növényekkel vagy aromatikus anyagokkal ízesítve | Előállítás, melynek során valamennyi felhasznált szőlőnek vagy szőlőszármazéknak teljes egészében származónak kell lennie | |||
| HR vámtarifaszám | A termék leírása | A nem származó anyagokon végzett megmunkálás vagy feldolgozás, a származó állapot elnyerése érdekében | |||
| (1) | (2) | (3) | |||
| ex 22.08 | Likőrök és egyéb szeszesitalok, melyek szacharózt, invert cukrot, tojást vagy tojássárgáját tartalmaznak | Előállítás, melynek során: - valamennyi felhasznált anyag más vtsz. alá tartozik, mint a termék, és - valamennyi felhasznált szőlő vagy szőlőszármazéknak teljes egészében származónak kell lennie | |||
| VAGY | |||||
| - ha az összes felhasznált egyéb anyag már származó, akkor maximum 5 tömegszázalékig rizspálinka felhasználható | |||||
| ex 25.04 | Természetes kristályos grafit növelt karbontartalommal tisztítva és őrölve | A karbontartalom növelése, a kristályos nyersgrafit tisztítása és őrlése | |||
| ex 25.15 | Márvány, fűrészelve vagy más módon alakítva, tömb, négyzetes (téglalap) alakú tábla formában, 25 cm vagy ennél keskenyebb méretben | A 25 cm-t meghaladó vastagságú márvány (a már elfűrészelt is) fűrészelése vagy más módon történő vágása | |||
| ex 25.16 | Gránit, porfir, bazalt, homokkő és más emlékmű vagy építőkő, fűrészelve vagy más módon alakítva, tömb, négyzetes (téglalap) alakú tábla formában, legfeljebb 25 cm vastagságú méretben | A 25 cm-t meghaladó vastagságú kő (a már elfűrészelt is) fűrészelése vagy más módon történő vágása | |||
| ex 25.18 | Kalcinált dolomit | A nem kalcinált dolomit kalcinálása | |||
| ex 25.19 | Aprított természetes magnéziumkarbonát (magnezit) hermetikusan zárt tartályban, és magnéziumoxidok, vegyileg tisztán is, az olvasztott vagy túlégetett (zsugorított) magnézium kivételével | Előállítás, melynek során valamennyi felhasznált anyag a terméktől eltérő vtsz. alá tartozik. Természetes magnéziumkarbonát (magnezit) azonban felhasználható | |||
| ex 25.20 | Fogászati felhasználásra szolgáló speciális gipsz | Előállítás, melynek során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50%-át | |||
| ex 25.24 | Természetes azbesztszálak | Előállítás azbesztkoncentrátumból | |||
| ex 25.25 | Csillámpor | Csillám vagy csillámhulladék őrlése | |||
| ex 25.30 | Kalcinált vagy porított földfesték vagy őrlése | A földfesték kalcinálása | |||
| ex 27.07 | Olajok, amelyekben az aromás alkotórészek tömege meghaladja a nem aromás alkotórészek tömegét, lévén olyan olajok, amelyek hasonlóak a kőszénkátrány magas hőmérsékleten történő desztillációja során nyert ásványi olajokhoz, amelyek több mint 65 tömegszázalékban 250 °C-ig desztillálódnak (beleértve a petroleum és a benzol keverékeit), üzemanyag és fűtőanyag céljára | Előállítás bármely vtsz. alá tartozó anyagból | |||
| HR vámtarifaszám | A termék leírása | A nem származó anyagokon végzett megmunkálás vagy feldolgozás, a származó állapot elnyerése érdekében | |||
| (1) | (2) | (3) | |||
| 27.10 | Kőolaj és bitumenes ásványokból előállított olaj, a nyers kivételével; másutt nem említett olyan készítmény, amely legkevesebb 70 tömegszázalékban kőolajat vagy bitumenes ásványokból előállított olajat tartalmaz, és amelyeknek ez az olaj a lényeges alkotórésze | Előállítás bármely vtsz. alá tartozó anyagból | |||
| ex 27.12 | Finomított vazelin | Előállítás nyers vazelinből | |||
| ex 27.12 | Paraffin viasz | Előállítás nyers paraffinból vagy paraffingácsból | |||
| ex 27.12 | Mikrokristályos kőolajviasz, paraffingács, tisztított ozokerit, lignitviasz, tőzegviasz, egyéb ásványi viasz és szintézissel vagy más eljárással előállított hasonló termékek, színezve is | Előállítás nyers ozokeritből | |||
| ex 28. árucsoport | Szervetlen vegyianyagok; szervetlen vagy szerves vegyületek nemesfémekből, ritkaföldfémekből, radioaktív elemekből vagy izotópokból; az ex 28.11, ex 28.33 és ex 28.40 vtsz. alá tartozók kivételével, az ezekre vonatkozó szabályokat lásd alább | Előállítás, melynek során valamennyi felhasznált anyag a terméktől eltérő vtsz. alá tartozik. Az azonos vtsz. alá tartozó felhasznált anyagok értéke azonban nem haladhatja meg a termék gyártelepi árának 20%-át | |||
| ex 28.11 | Kén-trioxid | Előállítás kéndioxidból | |||
| ex 28.33 | Alumínium-szulfát | Előállítás, melynek során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50%-át | |||
| ex 28.40 | Nátriumperborát | Előállítás dinátrium-tetraborát-pentahidrátból | |||
| ex 29. árucsoport | Szerves vegyianyagok, az ex 29.05, 29.15, az ex 29.32, 29.33 és a 29.34 vtsz. kivételével, az ezekre vonatkozó szabályokat lásd alább | Előállítás, melynek során valamennyi felhasznált anyag a terméktől eltérő vtsz. alá tartozik. Az azonos vtsz. alá tartozó felhasznált anyagok értéke azonban nem haladhatja meg a termék gyártelepi árának 20%-át | |||
| ex 29.05 | Az e vtsz. alá tartozó alkoholok és az etanol vagy glicerin fémalkoholátjai | Előállítás bármely vtsz. alá tartozó anyagból, beleértve a 29.05 vtsz. alá tartozó más anyagokat is. Az ezen vtsz. alá tartozó fémalkoholátok azonban csak akkor használhatók, ha az értékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20%-át | |||
| 29.15 | Telített aciklikus egybázisú karbonsavak és ezek anhidridjei, halogenidjei, peroxidjai és peroxisavai; valamint ezek halogén-, szulfo-, nitro- vagy nitrozoszármazékai | Előállítás bármely vtsz. alá tartozó anyagból. A 29.15 és 29.16 vtsz. alá tartozó valamennyi felhasznált anyag értéke azonban nem haladhatja meg a termék gyártelepi árának 20%-át | |||
| ex 29.32 | Belső éterek és halogénezett, szulfo-, nitro- vagy nitrozoszármazékai | Előállítás bármely vtsz. alá tartozó anyagból. A 29.09 vtsz. alá tartozó valamennyi felhasznált anyag értéke azonban nem haladhatja meg a termék gyártelepi árának 20%-át | |||
| ex 29.32 | Ciklikus acetátok és belső félacetátok, valamint halogénezett, szulfo-, nitro- vagy nitrozoszármazékai | Előállítás bármely vtsz. alá tartozó anyagból, beleértve a 29.32 vtsz. alá tartozó más anyagokat | |||
| HR vámtarifaszám | A termék leírása | A nem származó anyagokon végzett megmunkálás vagy feldolgozás, a származó állapot elnyerése érdekében | |||
| (1) | (2) | (3) | |||
| 29.33 | Csak nitrogén-heteroatomos heterociklikus vegyületek; nukleinsavak és sóik | Előállítás bármely vtsz. alá tartozó anyagokból. A 29.32 és 29.33 vtsz. alá tartozó valamennyi felhasznált anyag értéke azonban nem haladhatja meg a termék gyártelepi árának 20%-át | |||
| 29.34 | Más heterociklikus vegyületek | Előállítás bármely vtsz. alá tartozó anyagból. A 29.32, a 29.33 és a 29.34 vtsz. alá tartozó valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladhatja meg a termék gyártelepi árának 20%-át | |||
| ex 30. árucsoport | Gyógyszeripari termékek, a 30.02, 30.03 és 30.04 vtsz. alá tartozók kivételével, az ezekre vonatkozó szabályokat lásd alább | Előállítás, melynek során valamennyi felhasznált anyag a terméktől eltérő vtsz. alá tartozik. Az azonos vtsz. alá tartozó felhasznált anyagok értéke azonban nem haladhatja meg a termék gyártelepi árának 20%-át | |||
| 30.02 | Emberi vér; állati vér terápiás megelőzési vagy diagnosztikai célra előkészítve; ellenszérumok és más vérfrakciók; vakcinák, toxinok, mikrobiológiai kultúrák (az élesztők kivételével) és hasonló termékek: | ||||
| - Gyógyászati vagy megelőzési célra két vagy több alkotó elemből álló kevert vagy nem kevert termékek, kimért adagokban vagy kiskereskedelmi forgalom számára kiszerelt csomagolásban | Előállítás bármely vtsz. alá tartozó anyagból, beleértve a 30.02 vtsz. alá tartozó egyéb anyagokat is. A jelen leírásban szereplő anyagok is felhasználhatók, ha értékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20%-át | ||||
| - Más | |||||
| - - Emberi vér | Előállítás bármely vtsz. alá tartozó anyagból, beleértve a 30.02 vtsz. alá tartozó más anyagokat is. A jelen leírásban szereplő anyagok is felhasználhatók, ha értékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20%-át | ||||
| - - Gyógyászati vagy megelőzési célokra elkészített állati vér | Előállítás bármely vtsz. alá tartozó anyagból, beleértve a 30.02 vtsz. alá tartozó más anyagokat is. A jelen leírásban szereplő anyagok is felhasználhatók, ha értékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20%-át | ||||
| - - Vérfrakciók, az antiszérum, hemoglobin és szérumglobulin kivételével | Előállítás bármely vtsz. alá tartozó anyagból, beleértve a 30.02 vtsz. alá tartozó más anyagokat is. A jelen leírásban szereplő anyagok is felhasználhatók, ha értékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20%-át | ||||
| - - Hemoglobin, vérglobulin és szérumglobulin | Előállítás bármely vtsz. alá tartozó anyagból, beleértve a 30.02 vtsz. alá tartozó más anyagokat is. A jelen leírásban szereplő anyagok is felhasználhatók, ha értékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20%-át | ||||
