Egyes, közfeladatokat ellátó szervezetek polgári jogi jogalanyiságának megalapozása, ezen belül az alapítványra vonatkozó szabályozással szemben támasztott gyakorlati igények kielégítése, valamint a gazdálkodó szervezeteket érintő szerződési szabályoknak – a felek magánautonómiáját tiszteletben tartó, a polgári jogi szabályozás egységét és a személyek egyenjogúságát kifejező – korszerűsítése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. § A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ez a törvény az állampolgárok, valamint az állami, önkormányzati, gazdasági és társadalmi szervezetek, továbbá más személyek vagyoni és egyes személyi viszonyait szabályozza. Az e viszonyokat szabályozó más jogszabályokat – ha eltérően nem rendelkeznek – e törvénnyel összhangban, e törvény rendelkezéseire figyelemmel kell értelmezni.”
2. § A Ptk. 7. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi szövege (1) bekezdésre módosul:
„(2) Ha a felek gazdálkodó szervezetek, írásban megállapodhatnak, hogy a szerződésükkel kapcsolatos jogvita eldöntésére választottbírósághoz fordulnak.”
3. § A Ptk. VI. fejezete a következő 7. ponttal, annak címével és cím alatti rendelkezéseivel egészül ki, egyben a fejezet jelenlegi 7. pontjának számozása 8. pontra, annak címe és a cím alatti része pedig a következők szerint módosul:
57. § (1) A közhasznú társaság közhasznú – a társadalom közös szükségleteinek kielégítését nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül szolgáló – tevékenységet rendszeresen végző jogi személy. A közhasznú társaság üzletszerű gazdasági tevékenységet a közhasznú tevékenység elősegítése érdekében folytathat; a társaság tevékenységéből származó nyereség nem osztható fel a tagok között.
(2) A közhasznú társaságra az e törvényben meghatározott eltérésekkel a korlátolt felelősségű társaságra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ideértve a gazdasági társaságok közös és az átalakulásra vonatkozó szabályait is.
(3) A társasági szerződésben meg kell határozni a közhasznú társaság által végzett közhasznú tevékenységet és – szükség szerint – az általa folytatott üzletszerű gazdasági tevékenységet.
58. § (1) Közhasznú társaságot természetes és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság alapíthat, illetve működő ilyen társaságba tagként beléphet.
(2) Közhasznú társaság alapítható úgy is, hogy a korlátolt felelősségű társaság a társasági szerződést az 57. § (1) bekezdésének megfelelően módosítja. Ebben az esetben a közhasznú társaság a korlátolt felelősségű társaság általános jogutódja.
(3) A közhasznú társaságnak a (2) bekezdés szerinti alapítására megfelelően alkalmazni kell a gazdasági társaságok átalakulására vonatkozó közös szabályokat.
(4) A közhasznú társaság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel – a társasági szerződés megkötésének, illetve a (2) bekezdés szerinti módosításának időpontjára visszaható hatállyal – jön létre.
(5) A közhasznú társaság elnevezést – vagy annak „kht.” rövidítését – a társaság cégszövegében (elnevezésében) fel kell tüntetni.
(6) A közhasznú társaság tagjait nyilvános felhívás útján is lehet gyűjteni.
59. § (1) A közhasznú társaság taggyűlésének kizárólagos hatáskörébe tartozik az olyan szerződés jóváhagyása, amelyet a társaság a társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelős szervvel köt a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről.
(2) A közhasznú társaságnál felügyelőbizottság létrehozása és könyvvizsgáló választása kötelező. Ha a felügyelőbizottság a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről kötött szerződés megszegését észleli, köteles haladéktalanul összehívni a közhasznú társaság taggyűlését.
(3) Az 59. § (1) bekezdése alapján kötött szerződések nyilvánosak, azokba bármely érintett személy betekinthet.
60. § (1) A közhasznú társaság más közhasznú társasággal, illetve korlátolt felelősségű társasággal vagy részvénytársasággal egyesülhet, és ilyen társaságokká válhat szét. A közhasznú társaság a társasági szerződés módosításával – a gazdasági társaságok átalakulására vonatkozó közös szabályok megfelelő alkalmazásával – gazdasági társasággá alakulhat át.
(2) A cégbíróság a közhasznú társaságot – megszűnése esetén – törli a cégjegyzékből, a társaság a törléssel szűnik meg.
61. § Az egyesület olyan önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely az alapszabályában meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét. Az egyesület jogi személy.
62. § (1) Az egyesület alapszabályában rendelkezni kell az egyesület nevéről, céljáról és székhelyéről, valamint szervezetéről.
(2) Az egyesület a bírósági nyilvántartásba vételével jön létre.
(3) Az egyesület a vagyonával önállóan gazdálkodik. Egyesület elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatására nem alapítható.
(4) Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
63. § Az egyesület megszűnik, ha
a) feloszlását vagy más egyesülettel való egyesülését a legfelsőbb szerve kimondja;
b) az arra jogosult szerv feloszlatja, illetőleg megszűnését megállapítja.
64. § Az egyesülési jog alapján létrehozott társadalmi szervezetekre e törvény alkalmazásakor az egyesületre vonatkozó szabályok az irányadók.
65. § (1) A köztestület önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezet, amelynek létrehozását törvény rendeli el. A köztestület a tagságához, illetőleg a tagsága által végzett tevékenységhez kapcsolódó közfeladatot lát el. A köztestület jogi személy.
(2) Köztestület különösen a Magyar Tudományos Akadémia, a gazdasági, illetve a szakmai kamara.
(3) Törvény meghatározhat olyan közfeladatot, amelyet a köztestület köteles ellátni. A köztestület a közfeladat ellátásához szükséges – törvényben meghatározott – jogosítványokkal rendelkezik, és ezeket önigazgatása útján érvényesíti.
(4) Törvény előírhatja, hogy valamely közfeladatot kizárólag köztestület láthat el, illetve, hogy meghatározott tevékenység csak köztestület tagjaként folytatható.
(5) A köztestület által ellátott közfeladatokkal kapcsolatos adatok közérdekűek.
(6) A köztestületre – ha törvény eltérően nem rendelkezik – az egyesületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.”
4. § (1) A Ptk. 74/A. §-ának (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Magánszemély, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság (a továbbiakban együtt: alapító) – tartós közérdekű célra – alapító okiratban alapítványt hozhat létre. Alapítvány elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatása céljából nem alapítható. Az alapítvány javára a célja megvalósításához szükséges vagyont kell rendelni. Az alapítvány jogi személy.
(2) Az alapítvány a bírósági nyilvántartásba vételével jön létre. A nyilvántartásba vétel nem tagadható meg, ha az alapító okirat az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelel.”
(2) A Ptk. 74/A. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A bíróság a nyilvántartásba vételről nemperes eljárásban, soron kívül határoz. A bíróság a nyilvántartásba vételről szóló határozatát az ügyészségnek is kézbesíti.”
(3) A Ptk. 74/A. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az alapítvány a nyilvántartásból való törléssel szűnik meg. A törlésre megfelelően alkalmazni kell az alapítvány nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályokat.”
5. § A Ptk. 74/B. §-a a következő (3)–(6) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az alapító az alapító okiratban az alapítvány szervezeti egységét jogi személynek nyilváníthatja, ha a szervezeti egységnek önálló ügyintéző és képviseleti szerve van, valamint, ha rendelkezik a működéséhez szükséges, az alapítvány céljára rendelt vagyonból elkülönített vagyonnal.
(4) Ha az alapító az alapítványhoz való csatlakozást megengedi (nyílt alapítvány), az alapítványhoz – az alapító okiratban meghatározott feltételek mellett – bárki csatlakozhat. Nyílt alapítvány alapításakor az alapítvány rendelkezésére legalább olyan mértékű vagyont kell bocsátani, amely a működése megkezdéséhez feltétlenül szükséges.
(5) Az alapító az alapító okiratot indokolt esetben – az alapítvány nevének, céljának és vagyonának sérelme nélkül – módosíthatja. A módosításra egyebekben az alapítvány nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(6) Az alapítvány gazdálkodására az egyesület gazdálkodására vonatkozó szabályok [62. § (3) bek.] az irányadók.”
6. § A Ptk. 74/C. §-a a következő új (3)–(5) bekezdéssel egészül ki, a jelenlegi (3) bekezdés számozása pedig (6) bekezdésre változik:
„(3) Nem jelölhető ki, illetve nem hozható létre olyan kezelő szerv (szervezet), amelyben az alapító – közvetlenül vagy közvetve – az alapítvány vagyonának felhasználására meghatározó befolyást gyakorolhat.
(4) Ha az alapító az alapítvány kezelésére külön szervezetet hoz létre, az alapító okiratban rendelkeznie kell annak összetételéről és meg kell jelölnie az alapítvány képviseletére jogosult személyt, ha pedig a képviseletre többen jogosultak, úgy a képviseleti jog gyakorlásának módját, illetőleg terjedelmét is. A képviseleti jog korlátozása jóhiszemű harmadik személy irányában hatálytalan.
(5) A kezelő szerv (szervezet) vagy annak tisztségviselője (tagja) által a feladatkörének ellátása során harmadik személynek okozott kárért az alapítvány felelős. A tisztségviselő (tag) az általa e minőségében az alapítványnak okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint felel.”
7. § (1) A Ptk. 74/E. §-ának (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A bíróság az alapítványt a nyilvántartásból törli, ha az alapító okiratban meghatározott
a) cél megvalósult;
b) idő eltelt;
c) feltétel bekövetkezett.
(2) Az alapítványt akkor is törölni kell a nyilvántartásból, ha a bíróság az alapítványt megszünteti vagy más alapítvánnyal való egyesítését rendeli el.”
(2) A Ptk. 74/E. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A bíróság az érdekelt alapítók közös kérelmére – új alapítvány létrehozása vagy más alapítványhoz való csatlakozás céljából – elrendelheti az alapítványok egyesítését, ha ez az érintett alapítványok céljainak megvalósításával összhangban áll. Az alapítványok egyesítésére irányuló kérelemhez az új, illetőleg a megfelelően módosított alapító okiratot is csatolni kell, egyebekben a bíróság eljárására az alapítvány nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.”
8. § A Ptk. a következő 74/G. §-sal egészül ki:
„74/G. § (1) A közalapítvány olyan alapítvány, amelyet az Országgyűlés, a Kormány, valamint a helyi önkormányzat képviselő-testülete közfeladat ellátásának folyamatos biztosítása céljából hoz létre. Törvény közalapítvány létrehozását kötelezővé teheti.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában közfeladatnak minősül az az állami vagy helyi önkormányzati feladat, amelynek ellátásáról – jogszabály alapján – az államnak vagy az önkormányzatnak kell gondoskodnia. A közalapítvány létrehozása nem érinti az államnak, illetve az önkormányzatnak a feladat ellátására vonatkozó kötelezettségét.
(3) Közalapítvány létrejöhet úgy is, hogy az alapítvány a teljes vagyonát – alapítójának hozzájárulásával – azonos célú közalapítvány létesítése érdekében az arra jogosult szervnek felajánlja. Ha a közalapítvány alapítására jogosult az ajánlatot elfogadja, a közalapítványt az alapítvány alapítójával közösen hozza létre. A közalapítvány létrehozásával az alapítvány megszűnik, jogutódja a közalapítvány, amelynek alapítói az alapítót megillető jogosultságokat – ha az alapító okirat eltérően nem rendelkezik – együttesen gyakorolják.
(4) Közalapítvány alapítására jogosult szerv alapítványt csak közalapítványként hozhat létre.
(5) Közalapítvány létesítése esetén az alapító okiratban a kezelő szervet is meg kell jelölni, vagy ilyen célra külön szervezet – ideértve a kezelő szerv ellenőrzésére jogosult szervet is – létrehozásáról kell gondoskodni.
(6) A közalapítvány alapító okiratát hivatalos lapban közzé kell tenni.
(7) A közalapítványhoz – ha törvény eltérően nem rendelkezik – bárki feltétel nélkül csatlakozhat, az alapító okirat azonban előírhatja, hogy a csatlakozás elfogadásához a kezelő szerv (szervezet) jóváhagyása szükséges.
(8) A kezelő szerv (szervezet) a közalapítvány működéséről köteles az alapítónak évente beszámolni és gazdálkodásának legfontosabb adatait nyilvánosságra kell hoznia. A közalapítvány gazdálkodásának törvényességét és célszerűségét – a helyi önkormányzat képviselő-testülete által alapított közalapítvány kivételével – az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
(9) A bíróság a közalapítványt az alapító kérelmére nemperes eljárásban megszünteti, ha a közfeladat iránti szükséglet megszűnt vagy a közfeladat ellátásának biztosítása más módon, illetőleg más szervezeti keretben hatékonyabban megvalósítható. A közalapítvány megszűnése esetén a közalapítvány vagyona – a hitelezők kielégítése után – az alapítót illeti meg, aki köteles azt a megszűnt közalapítvány céljához hasonló célra fordítani és erről a nyilvánosságot megfelelően tájékoztatni.
(10) A külön nem szabályozott kérdésekben a közalapítványra az alapítványra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.”
9. § A Ptk. 239. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„239. § A szerződés részbeni érvénytelensége esetén az egész szerződés csak akkor dől meg, ha a felek azt az érvénytelen rész nélkül nem kötötték volna meg. Jogszabály ettől eltérően rendelkezhet.”
10. § A Ptk. 260. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A felek megállapodhatnak, hogy a kézizálogjog jogosultját bírósági eljárás nélkül, a zálogtárgynak a kereskedelmi forgalomban, vagy, ha a jogosult záloghitel nyújtásával üzletszerűen foglalkozik, a jogosult által történő értékesítésével elégítik ki. A megállapodást írásba kell foglalni.”
11. § A Ptk. 277. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A kötelezett, dolog szolgáltatására irányuló szerződés esetén, köteles a dolgot – a jogszabályok rendelkezéseinek és a szakmai szokásoknak megfelelően – azonosításra alkalmas jelzéssel ellátni és a dologról a rendeltetésszerű használathoz, a felhasználáshoz szükséges tájékoztatást megadni. Ha a kötelezett gazdálkodó szervezet, a dolog minőségének tanúsítására is köteles.”
12. § A Ptk. 278. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Gazdálkodó szervezetek egymás közötti szerződéseinél a teljesítés helye – ha a jogosult más helyet nem jelöl meg – a jogosult székhelye (telephelye), illetőleg, fuvarozó közbenjöttével történő teljesítés esetén, a rendeltetési állomás. Jogszabály ettől eltérően rendelkezhet.”
13. § A Ptk. 281. §-ának (2)–(3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg e § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Az a szerződő fél, akinek a teljesítéssel elöl kell járnia, a szolgáltatást – biztosíték hiányában – megtagadhatja, ha
a) a szolgáltatást részletekben vagy folyamatosan kell teljesíteni, és a másik fél saját szolgáltatásával időközben késedelembe esik, amíg a késedelem tart;
b) a másik fél vagyoni viszonyainak időközben bekövetkezett jelentős megromlása folytán a viszontszolgáltatás veszélyeztetve van;
c) a másik félnek vele szemben pénzügyi fedezethiány miatt kiegyenlítetlen tartozása áll fenn.
(3) A szolgáltatás megtagadására jogosult fél elállhat a szerződéstől, ha a biztosíték nyújtására megfelelő határidőt szabott, és az eredménytelenül telt el.
(4) Annak a félnek a jogaira és kötelezettségeire, aki a szolgáltatás megtagadására jogosult, egyebekben a felelős őrzés szabályai irányadók.”
14. § A Ptk. 283. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre módosul:
„(2) A dolog átvétele során nem kell vizsgálni azokat a tulajdonságokat, amelyeknek a minőségét tanúsítják, illetőleg, amelyekre jótállás vonatkozik.”
15. § A Ptk. 355. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kárért felelős személy köteles az eredeti állapotot helyreállítani, ha pedig az nem lehetséges, vagy a károsult azt alapos okból nem kívánja, köteles a károsult vagyoni és nem vagyoni kárát megtéríteni.”
16. § A Ptk. 380. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„380. § A felek a dolog minőségét, a minőség és a mennyiség megvizsgálásának módját, a minőségi és a mennyiségi kifogásolás rendjét meghatározhatják szabványra, műszaki feltételre, más előírásra, mindkét fél által ismert szokványra vagy mintaszabályzatra utalással, mintával vagy részletes leírással.”
17. § A Ptk. a következő 383/A. §-sal egészül ki:
„383/A. § (1) Fuvarozó közbenjöttével történő szállítás esetén a megrendelő köteles – a szállító érdekében – a fuvarozóval szembeni igény érvényesítéséhez szükséges intézkedéseket megtenni, és erről a szállítót haladéktalanul értesíteni.
(2) Az (1) bekezdésben előírt intézkedések elmulasztása esetén a megrendelő nem követelheti a szállítótól azoknak a károknak a megtérítését, illetőleg felel azokért a károkért, amelyek a fuvarozóval szemben érvényesíthetők lettek volna.”
18. § A Ptk. 393. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A vállalkozó a munka megkezdését mindaddig megtagadhatja, amíg a megrendelő e kötelezettségét nem teljesíti. Ha a megrendelő e kötelezettségének a vállalkozó által megszabott megfelelő határidőn belül nem tesz eleget, a vállalkozó elállhat a szerződéstől és kártérítést követelhet.”
19. § A Ptk. 394. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A megrendelő a munkát és a felhasználásra kerülő anyagot ellenőrizheti, a szerződésben, illetőleg jogszabályban meghatározott esetben pedig ellenőrizni köteles. Nem mentesül a vállalkozó a felelősség alól, ha a megrendelő az ellenőrzést elmulasztotta vagy nem megfelelően végezte el.”
20. § A Ptk. 398. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„398. § Az alvállalkozó vagy más közreműködő hibás teljesítése alapján a vállalkozó mindaddig érvényesítheti jogait, amíg a vállalkozó a megrendelővel szemben a szerződésszegés miatt helytállni tartozik, feltéve, hogy a vállalkozó a minőség megvizsgálására vonatkozó kötelezettségének eleget tett.”
21. § A Ptk. 401. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„401. § Önálló feladat ellátására alkalmas, összetett gazdasági, illetve műszaki egység megvalósítására irányuló vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó köteles a munka gazdaságos és gyors, az ugyanazon a létesítményen dolgozó többi vállalkozóval összehangolt elvégzéséhez szükséges feltételeket megteremteni, valamint a többi vállalkozóval az együttműködés módjának és feltételeinek meghatározásához szükséges szerződéseket megkötni. A vállalkozó felelőssége az ilyen vállalkozási szerződésben kikötött műszaki, gazdasági és egyéb feltételek teljesítéséért akkor is fennáll, ha a teljesítéshez szükséges tervet a vállalkozó egészben vagy részben nem maga készítette (fővállalkozás).”
22. § A Ptk. 402. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„402. § Építési szerződés alapján a vállalkozó építési-szerelési munka elvégzésére, a megrendelő pedig annak átvételére és díj fizetésére köteles.”
23. § A Ptk. 404. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A munkahely az építési-szerelési munka végzésére akkor alkalmas, ha állapota a szerződés teljesítését nem gátolja, továbbá, ha a kitűzött alappontok és azok jegyzékének átadása megtörtént.”
24. § A Ptk. 405. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„405. § (1) A megrendelő köteles a munkát a vállalkozó értesítésében megjelölt időpontra kitűzött átadás-átvételi eljárás során megvizsgálni és a vizsgálat alapján felfedezett hiányokat, hibákat, a hibás munkarészekre eső költségvetési összegeket, valamint az érvényesíteni kívánt szavatossági igényeket jegyzőkönyvben rögzíteni.
(2) Ha a megrendelő egyes munkarészeket a teljesítés előtt ideiglenes jelleggel átvesz (előzetes átadás), ezek tekintetében a kárveszély az átvétel időpontjától a megrendelőre száll át.
(3) Határidőben teljesít a vállalkozó, ha az átadás-átvétel a szerződésben előírt határidőn belül, illetőleg határnapon megkezdődött, kivéve, ha a megrendelő a szolgáltatást nem vette át.
(4) Nem tagadható meg az átvétel a szolgáltatás olyan jelentéktelen hibái, hiányai miatt, amelyek más hibákkal, hiányokkal összefüggésben, illetve a kijavításukkal, pótlásukkal járó munkák folytán sem akadályozzák a rendeltetésszerű használatot.
(5) Az átadás-átvételi eljárástól számított egy éven belül a munkát az (1) bekezdésben foglaltak szerint újból meg kell vizsgálni (utófelülvizsgálati eljárás). A megrendelő készíti elő az utófelülvizsgálati eljárást és hívja meg arra a vállalkozót.”
25. § A Ptk. 407. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Szerelési szerződés alapján a vállalkozó technológiai szerelési munka elvégzésére, a megrendelő pedig annak átvételére és díj fizetésére köteles.”
26. § A Ptk. a következő 407/A. §-sal egészül ki:
„407/A. § (1) Az átadás-átvétel próbaüzemmel történik. A próbaüzem időtartama harminc nap.
(2) A próbaüzem előtt meg kell győződni arról, hogy a berendezés a próbaüzemre alkalmas-e. Az erre vonatkozó nyilatkozatokat, továbbá a hibákat, hiányokat és a kijavításukra, pótlásukra megállapított határidőket jegyzőkönyvbe kell foglalni.
(3) Ha a berendezés gyártása is a tevékenységi körébe tartozik, a szükséges irányító szakszemélyzetet a próbaüzem egész tartamára a vállalkozó biztosítja.
(4) A próbaüzemhez szükséges energiát, alap-, nyers- és segédanyagokat, valamint különleges műszereket a megrendelőnek kell biztosítania.
(5) A megrendelő az átvételt nem tagadhatja meg, ha a próbaüzem során olyan kisebb jelentőségű hibákat és hiányosságokat állapítottak meg, amelyek a rendeltetésszerű állandó és előírt üzemeltetést nem akadályozzák, és egyébként a berendezés a szerződésben kikötött feltételeknek megfelel.”
27. § A Ptk. 410. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„410. § (1) Ha a kivitelezés a terv szolgáltatásától számított három éven belül megkezdődött, a terv hibája miatt érvényesíthető szavatossági jogok elévülési idejének kezdete a terv alapján kivitelezett szolgáltatás teljesítésének időpontja.
(2) Ha a kivitelezés a terv szolgáltatásától számított három év után kezdődik meg, a felek megállapodhatnak abban, hogy a vállalkozó a tervet felülvizsgálja és nyilatkozik a terv kivitelezésre való alkalmasságáról vagy megváltoztatásának szükségességéről, illetve a tervet áttervezi, a megrendelő pedig díjat fizet (korszerűségi felülvizsgálat). Jogszabály a korszerűségi felülvizsgálatot kötelezővé teheti.
(3) Ha a korszerűségi felülvizsgálat esetén a terv alkalmassá nyilvánításától vagy az áttervezett terv szolgáltatásától számított három éven belül a kivitelezés megkezdődik, a terv hibája miatt érvényesíthető szavatossági igények elévülési idejének kezdetét a terv alapján kivitelezett szolgáltatás teljesítésének időpontjától kell számítani.
(4) A vállalkozó szavatol azért, hogy harmadik személynek nincs olyan joga, amely a terv kivitelezését akadályozza vagy korlátozza. Erre a szavatosságra az eladónak a tulajdonjog átruházásáért való szavatosságára irányadó szabályokat kell alkalmazni.
(5) A szerződéssel kapcsolatban rendelkezésre bocsátott, jogi oltalomban részesíthető szellemi alkotások tekintetében a kutatási szerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni.”
28. § A Ptk. 412. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„412. § (1) Kutatási szerződés alapján a vállalkozó kutatómunka végzésére, a megrendelő pedig díj fizetésére köteles. A felek megállapodhatnak abban, hogy a díj a munka eredménytelen befejezése esetén is jár.
(2) A szerződést írásba kell foglalni. A szerződés határozatlan időre is megköthető.
(3) A szerződéssel kapcsolatban rendelkezésre bocsátott, jogi oltalomban részesíthető szellemi alkotások tekintetében
a) ha a megrendelő a rendelkezés jogát kiköti, a vállalkozó a szellemi alkotást csak saját belső tevékenységéhez használhatja fel, nyilvánosságra nem hozhatja, harmadik személlyel nem közölheti; ilyen esetben a szellemi alkotással a megrendelő szabadon rendelkezik;
b) ha a megrendelő a rendelkezés jogát nem köti ki, a szellemi alkotást csak saját üzemi tevékenysége körében használhatja fel, nyilvánosságra nem hozhatja, harmadik személlyel nem közölheti; ilyen esetben a szellemi alkotással a vállalkozó szabadon rendelkezik.”
29. § A Ptk. 414. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„414. § A felek a határozatlan időre kötött szerződést hat hónapra felmondhatják.”
30. § A Ptk. a következő 414/A. §-sal egészül ki:
„414/A. § A kutatási szerződésre a külön nem szabályozott kérdésekben a vállalkozási szerződés általános szabályait, illetőleg a megbízási szerződésre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.”
31. § A Ptk. 417. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Gazdálkodó szervezet a nem maga termelte termény, termék és a nem saját nevelésű, illetve hizlalású állat továbbadására is köthet mezőgazdasági termékértékesítési szerződést.”
32. § A Ptk. 418. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki:
„(1) A felek a mennyiséget meghatározhatják a mezőgazdasági termék sajátosságának megfelelő mértékegységben vagy meghatározott terület teljes termésében, illetőleg meghatározott állat teljes hozamában vagy ezek hányadában. A minőséget, a minőség és a mennyiség megvizsgálásának módját, a minőségi és a mennyiségi kifogásolás rendjét meghatározhatják szabványra vagy más előírásra, mindkét fél által ismert szokványra vagy mintaszabályzatra utalással vagy szabatos leírással.”
33. § A Ptk. a következő 418/A. §-sal egészül ki:
„418/A. § (1) A szerződő felek a mezőgazdasági termékértékesítési szerződésben kötelezettséget vállalhatnak arra, hogy a megrendelő a termelő – illetve a termelő a megrendelő – részére a teljesítést elősegítő szolgáltatást nyújt és ezzel kapcsolatban tájékoztatást ad, a másik fél pedig a szolgáltatást az adott útmutatásnak megfelelően igénybe veszi.
(2) Ha a vetőmagot vagy más szaporítóanyagot a megrendelő szolgáltatja, a termelő csak ezt használhatja fel. Nem használható fel azonban az a vetőmag, szaporítóanyag, amellyel kapcsolatban a termelő minőségi kifogással élt, és azt a megrendelő elfogadta, vagy a minőség meghatározására jogosult szerv a minőségi hibát megállapította.”
34. § A Ptk. 421. §-a a következő (2)–(5) bekezdésekkel egészül ki, és a jelenlegi szövege (1) bekezdésre módosul:
„(2) A termelő jogosult a szerződésben kikötött mennyiségnél tíz százalékkal kevesebbet teljesíteni.
(3) A teljesítés helye a termelő telephelye.
(4) Fuvarozó közbenjöttével történő szállítás esetén a megrendelő köteles – a termelő érdekében – a fuvarozóval szembeni igény érvényesítéséhez szükséges intézkedéseket megtenni, és erről a termelőt haladéktalanul értesíteni.
(5) A (4) bekezdésben előírt intézkedések elmulasztása esetén a megrendelő nem követelheti a termelőtől azoknak a károknak a megtérítését, illetőleg felel azokért a károkért, amelyek a fuvarozóval szemben érvényesíthetők lettek volna.”
35. § A Ptk. 534. §-a a következő mondattal egészül ki:
„A pénzintézet azonban köteles tájékoztatást adni a bíróság (közjegyző) megkeresésére a vagyonelkobzást kimondó vagy a szándékos bűncselekménnyel okozott kár megtérítésére kötelező ítélet esetén, továbbá a hagyatékkal kapcsolatos eljárásban az örökhagyó takarékbetétjéről.”
36. § A Ptk. 568. §-ának (2)–(4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Gazdálkodó szervezetek polgári jogi társaságot közös gazdasági tevékenység üzletszerű folytatására is alapíthatnak, ilyen esetben a társasági szerződést közokiratba vagy ügyvéd (jogtanácsos) által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.
(3) A közös gazdasági tevékenységet üzletszerűen folytató polgári jogi társaság a tagjainak vagy a tagok egy részének nevét tartalmazó üzleti elnevezést használhat. Erre az üzleti elnevezésre a bírósági cégnyilvántartásról szóló jogszabálynak a cégek elnevezéséről rendelkező előírásait kell megfelelően alkalmazni.
(4) A közös gazdasági tevékenységet üzletszerűen nem folytató társaság valamelyik tagját a személyes tevékenység alól mentesítő megállapodás semmis; ha azonban a társaságnak jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság tagja is van, a szerződés úgy is rendelkezhet, hogy e tag csak vagyoni hozzájárulásra köteles.”
37. § A Ptk. 593. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Magánszemély, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság írásban kötelezettséget vállalhat arra, hogy általa meghatározott közérdekű célra ingyenesen vagyoni szolgáltatást teljesít.”
38. § A Ptk. 594. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„594. § (1) Ha a kötelezett nem jelölte ki azt a szervet, amely a szolgáltatást a meghatározott célra fordítja, annak kijelöléséről az ügyész keresete alapján a bíróság határoz.
(2) Ha a kijelölt szerv a szolgáltatást nem fordítja a meghatározott célra, az ebből eredő igények érvényesítésére az ügyész is jogosult.”
39. § A Ptk. 685. §-ának c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„c) gazdálkodó szervezet: az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a gazdasági társaság, a közhasznú társaság, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat, továbbá az egyéni vállalkozó. Az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, az egyesület, a köztestület, valamint az alapítvány gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataira is a gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha a törvény e jogi személyekre eltérő rendelkezést tartalmaz.”
40. § (1) Ez a törvény – a (2)–(3) bekezdésekben meghatározott kivételekkel – 1993. november 1-jén lép hatályba. A szerződésekre vonatkozó rendelkezéseit csak a hatálybalépését követően kötött szerződésekre kell alkalmazni, kivéve, ha a korábban hatályos rendelkezések alkalmazása olyan szerződés érvénytelenségét eredményezné, amely e törvény alapján érvényesnek minősülne.
(2) A törvény 3–8. §-a 1994. január 1-jén lép hatályba.
(3) A törvény 39. §-a a törvény kihirdetése napján lép hatályba.
(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) a Ptk. 31. §-a (1) bekezdésének első mondata, 70. §-ának (1) bekezdésében az „és más társadalmi szervezet” szövegrész, 83. §-a (2) bekezdésének második mondata, 206. §-ának (3) bekezdése, 246. §-ának (4) bekezdése, 290. §-a (1) bekezdésének második mondata, 290. §-a (2) bekezdésében pedig a „továbbá a gazdálkodó szervezetek egymás közti szerződései körében” szövegrész, 300. §-ának (3) bekezdése, 316. §-a (1) bekezdésének második mondata, 316. §-ának (2) bekezdése, 324. §-a (1) bekezdésének második mondata, 354. §-a, 377. §-a, 382. §-ának (1) bekezdésében az „– a felek eltérő megállapodásának hiányában –” szövegrész, 386. §-a, 391. §-a (2) bekezdésének második mondata, 395. §-ának (3) bekezdésében a „kötbért és” szövegrész, 396. §-ának (2) bekezdésében a „megállapodás vagy” szövegrész, 404. §-ának (2) bekezdésében a „megbízott helyszíni képviselője (műszaki ellenőr) útján” szövegrész, 404. §-ának (3) bekezdésében a „képviselői” szövegrész, 406. §-a, 407. §-ának (3) bekezdése, 411. §-a, 413. §-a (4) bekezdésének első mondata, 419. §-ának (1) bekezdése, 422. §-ának (1) és (5) bekezdése, 493. §-ának (4) bekezdésében az „a társadalmi tulajdont vagy” szövegrész, 530. §-ának második mondata, 674. §-a (2) bekezdésének a) pontja;
b) a Ptk. hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű rendelet 18. §-a, 52. §-a és 65. §-a;
c) a Ptk. módosításáról és egységes szövegéről szóló 1977. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1978. évi 2. törvényerejű rendelet 3. §-a és 4. §-ának (2) bekezdése;
d) a gazdálkodó szervezetek szállítási és vállalkozási szerződéseiről szóló 7/1978. (II. 1.) MT rendelet, valamint a mezőgazdasági termékértékesítési szerződésről szóló 14/1978. (III. 1.) MT rendelet.
(5) A Ptk. 70. §-a (2) bekezdésében a „Társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „Egyesület” szó lép, az „a társadalmi szervezet” szövegrész pedig „az egyesület” szövegrészre módosul. A Ptk. VI. fejezetének 4. címében „Az állami költségvetési szerv” szövegrész „Költségvetési szerv” szövegrészre módosul. A Ptk. XXXIV. fejezetének, továbbá a fejezet 2. pontjának címében, valamint 387. §-ában a „közszolgáltatási” szó „közüzemi” szóra változik, 383. §-ának (2)–(4) bekezdéseiben pedig az „az átvevő” szövegrész helyébe „a megrendelő” szövegrész lép. A Ptk. 499. §-ának (4) bekezdésében és 519. §-ának (3) bekezdésében az „az állami vagy szövetkezeti kereskedelem útján” szövegrész „a kereskedelmi forgalomban” szövegrészre, a Ptk. 685. §-ának a) pontjában a „minisztertanácsi rendelet” szövegrész a „kormányrendelet” szövegrészre módosul, a 226. § (3)–(5) bekezdéseire történő utalás pedig hatályát veszti.
(6) A törvény hatálybalépésekor működő alapítványok alapítói a Ptk. – e törvény 8. §-a alapján kiegészült – 74/G. §-ának (3) bekezdésében foglaltak szerint kérhetik a közalapítványként való nyilvántartásba vételüket. Az alapítvány – közalapítvány alapítására jogosult – alapítója az alapítványból az alapító okirat megfelelő módosításával létesíthet közalapítványt. A törvény hatálybalépésekor működő azok az alapítványok, amelyek megfelelnek a Ptk. 74/G. §-a (1)–(2) bekezdéseiben meghatározott rendelkezéseknek, a törvény hatálybalépését követően közalapítványnak minősülnek.
(7) Azok az egyesületek, amelyeknek a neve a „kamara” szót tartalmazza, vagy más köztestületi formára utal, 1995. december 31-ig kötelesek alapszabályuknak az egyesület nevére vonatkozó rendelkezését e törvény rendelkezéseire figyelemmel módosítani.
(8) E törvénynek az elévülési időt érintő rendelkezéseit azokra a követelésekre kell alkalmazni, amelyek a törvény hatálybalépésekor még nem évültek el.
(9) Mindkét fél által ismert szokvány vagy mintaszabályzat hiányában a felek a Ptk. 380. §-a, illetve 418. §-ának (1) bekezdése alapján a minőségi és a mennyiségi kifogásolás rendjét meghatározhatják szállítási szerződés esetén a 7/1978. (II. 1.) MT rendeletnek, mezőgazdasági termékértékesítési szerződés esetén a 14/1978. (III. 1.) MT rendeletnek a mennyiségi és minőségi kifogásolásra vonatkozó – e törvénnyel hatályon kívül helyezett – rendelkezéseire történő utalással is.
41. § (1) E törvény – a bekezdés a)–g) pontjaiban foglalt esetekben a 40. § (2) bekezdése szerinti – hatálybalépésével egyidejűleg
a) az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény a következő 4/A. §-sal egészül ki:
„4/A. § Az egyesületre (Ptk. 61–64. §) e törvény alkalmazásakor a társadalmi szervezetre vonatkozó szabályok az irányadók.”;
b) az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 4. §-a (1) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A társadalmi szervezet a nyilvántartásba vétellel jön létre.”;
c) az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 15. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A bíróság a nyilvántartásba vételről nemperes eljárásban, soron kívül határoz. A bíróság a nyilvántartásba vételről szóló határozatát az ügyészségnek is kézbesíti.”;
d) a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény 3. §-a (3) bekezdésének b) és c) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E törvény alkalmazásában egyéb szervezet)
„b) a társadalmi szervezet, a köztestület, az egyházi jogi személy és az általuk alapított intézmény;
c) az alapítvány, ideértve a közalapítványt is,”;
e) a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény 3. §-ának (3) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki, és a jelenlegi f) pont jelölése g) pontra módosul:
(E törvény alkalmazásában egyéb szervezet)
„f) a közhasznú társaság,”;
f) a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény 3. §-ának a) pontja a „gazdasági társaság,” szövegrész után a „közhasznú társaság,” szövegrésszel egészül ki, e törvény 3. §-a továbbá a következő (2) bekezdéssel is kiegészül, és jelenlegi szövege (1) bekezdésre változik:
„(2) A közhasznú társaságra e törvény alkalmazásakor a korlátolt felelősségű társaságra vonatkozó rendelkezések irányadók.”;
g) az időlegesen állami tulajdonban levő vagyon értékesítéséről, hasznosításáról és védelméről szóló 1992. évi LIV. törvény 20. §-a (1) bekezdésének a) pontja a „gazdasági társaságnak” szövegrész után a „vagy közhasznú társaságnak” szövegrésszel, e bekezdés b) pontja pedig a „gazdasági társaságban” szövegrész után az „illetve közhasznú társaságban” szövegrésszel egészül ki;
h) a takarékbetétről szóló 1989. évi 2. törvényerejű rendelet 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A pénzintézet azonban köteles tájékoztatást adni a bíróság (közjegyző) megkeresésére a vagyonelkobzást kimondó vagy a szándékos bűncselekménnyel okozott kár megtérítésére kötelező ítélet esetén, továbbá a hagyatékkal kapcsolatos eljárásban az örökhagyó takarékbetétjéről.”.
(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a) a közhasznú társaság, az egyesület, a köztestület, az alapítvány és a közalapítvány beszámolási és könyvvezetési kötelezettségére, valamint
b) a kiskereskedelmi árubeszerzés során szállított termékek tárolására szolgáló eszközök (göngyölegek) visszavételére és visszaszállítására
vonatkozó szabályokat rendelettel megállapítsa.
