Az Országgyűlés a környezetbarát és a közszolgáltatási feladatokat is ellátó vasút és a vasúti közlekedés fejlesztése, a közlekedéspolitikai célok megvalósítása érdekében a következő törvényt alkotja:
1. § (1) A törvény hatálya a vasúti közlekedésre, a vasúti közlekedéssel összefüggő állami és önkormányzati feladatokra, a vasút szolgáltatásainak alapvető szabályaira, továbbá egyes munkavállalói jogokra és kötelességekre terjed ki.
(2) Nemzetközi vasúti személyszállításra és árutovábbításra e törvény hatálya annyiban terjed ki, amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik.
2. § (1) A vasút személyszállításra és árutovábbításra szolgáló kötöttpályás közlekedési rendszer, amelyhez
a) a vasúti pálya és tartozékai;
b) az üzemi létesítmény;
c) a vasúti jármű;
valamint az a)-c) pontokban megjelölt elemeket működtető, továbbá személyszállítást és árutovábbítást végző üzemeltető szervezet tartozik.
(2) A vasút közforgalmú vagy saját használatú lehet.
(3) A közforgalmú vasút tevékenysége az ország területére (országos közforgalmú vasút), illetve egy vagy több önkormányzat területére (helyi közforgalmú vasút) terjedhet ki. Helyi közforgalmú vasút a közúti vasút (villamos), a közúttól elkülönített vasút (magasvasút, kéregvasút, mélyvezetésű vasút - metró, helyiérdekű vasút - HÉV). A különleges pályával rendelkező, helyi forgalmat ellátó vasút (fogaskerekű vasút, sikló, sífelvonó és függőpálya) saját használatú is lehet.
(4) A közforgalmú vasút szervezete tevékenysége szerint
a) pályavasút, amelynek feladata a vasúti pályák és tartozékaik létesítése, fejlesztése, felújítása, karbantartása, üzemeltetése (a továbbiakban együtt: működtetés);
b) vállalkozó vasút, amely vasúti járművekkel személyszállítást és árutovábbítást végez.
(5) A pályavasút és a vállalkozó vasút tevékenysége - megfelelő elkülönítéssel - ellátható egy gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: vasúti társaság) keretében is. Az elkülönítés szabályait a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) a pénzügyminiszterrel együtt állapítja meg.
(6) A pályavasút, illetve a vasúti társaság köteles a vasúti pálya és tartozékai igénybevételét - a miniszter rendeletében előírt szakmai feltételekkel, továbbá a pénzügyminiszterrel egyetértésben meghatározott díj ellenében - a belföldi székhelyű vállalkozó vasút részére lehetővé tenni. Ez a kötelezettség a külföldi székhelyű vasutak tekintetében nemzetközi szerződés vagy viszonosság esetén áll fenn.
(7) A közforgalmú vasutak kötelesek gazdálkodásukat úgy folytatni, hogy a társadalmi összköltségek az állami költségvetést a lehető legkisebb mértékben terheljék, és elfogadható szolgáltatási szintet nyújtsanak.
3. § (1) Az országos közforgalmú vasúti pálya és tartozékai az állam kizárólagos tulajdonában, a helyi közforgalmú vasúti pálya és tartozékai - törzsvagyonként - a települési önkormányzatok, a fővárosban a fővárosi önkormányzat tulajdonában vannak.
(2) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó vasúti pálya (saját használatú vasút pályája, iparvágány, üzemi vágány) és tartozékai, az üzemi létesítmény, a vasúti jármű bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet tulajdonában lehet.
4. § (1) Állami feladatok:
a) a vasúti közlekedés fejlesztésére vonatkozó - az épített és természeti környezet védelmével összehangolt - koncepciók jóváhagyása;
b) az a) pontban említett koncepciók végrehajtásának megszervezése az országos közforgalmú vasutak tekintetében;
c) a vasúti közlekedés hatósági feladatainak ellátása;
d) a hatósági feladatokon belül a vasúti szakemberek vizsgáztatása, és az egészségügyi alkalmasság feltételeinek megállapítása;
e) a vasúti közlekedési tevékenységgel összefüggő hatósági árak megállapítása;
f) a nemzetközi kapcsolatokban a vasúti közlekedéssel összefüggő érdekek és kötelezettségek érvényesítése;
g) a vasúti közlekedés irányításához szükséges adatgyűjtés elrendelése;
h) az országos közforgalmú vasúti társaság alapítása és működtetése;
i) a vasúti pálya és tartozékai működtetése;
j) a központi költségvetésből - a 6. § (4) bekezdésének b) pontjában említett díjra is figyelemmel - a tulajdonában lévő vasúti pályák és tartozékaik működtetésének biztosítása;
k) a közszolgáltatási tevékenység [12. § (1) bek.] körében a szociálpolitikai és egyéb okból szükséges - jogszabályban meghatározott - fogyasztói árkiegészítés folyósítása a központi költségvetésből;
l) a közszolgáltatási tevékenység alapellátási feladatköréből származó bevételek [12. § (2) bek.] kiegészítése a központi költségvetésből;
m) az országos közforgalmú vasútnál koncessziós pályázat kiírása, elbírálása és a koncessziós szerződés megkötése;
n) a honvédelemmel és a polgári védelemmel összefüggő vasúti közlekedési feladatok ellátása.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt feladatok közül - az a) és a j) pontban említett feladatot az Országgyűlés, a g), az i), a k), az l) és az n) pontban említett feladatokat a Kormány, a b), a c), az e) és a h) pontban említett feladatokat a miniszter; a d) és az f) pont szerinti feladatokat a miniszter az érdekelt miniszterekkel együtt látja el.
5. § (1) Önkormányzati feladatok:
a) a helyi közforgalmú vasúti közlekedés fejlesztésére vonatkozó - az épített és természeti környezet védelmével összehangolt - koncepciók jóváhagyása;
b) az a) pontban említett koncepciók végrehajtásának megszervezése;
c) a vasúti közlekedési tevékenységgel összefüggő - önkormányzati feladatkörbe utalt - hatósági árak megállapítása;
d) a helyi közforgalmú vasúti társaság alapítása és működtetése;
e) a vasúti pálya és tartozékai működtetése;
f) hozzájárulás az önkormányzat költségvetéséből - a 7. §-ban foglaltakra is figyelemmel - a tulajdonában lévő vasúti pályák és tartozékaik működtetéséhez;
g) a közszolgáltatási tevékenység alapellátási feladatköréből származó bevételek [12. § (2) bek.] kiegészítése az önkormányzat költségvetéséből;
h) a helyi közforgalmú vasútnál a koncessziós pályázat kiírása, elbírálása és a koncessziós szerződés megkötése.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt feladatokat - a b) pontban említett, a jegyző (Budapesten a fővárosi önkormányzat főjegyzője) hatáskörébe tartozó feladat kivételével - a képviselő-testület látja el.
6. § (1) Az országos közforgalmú vasúti pályát és tartozékait az állam nevében a miniszter átadja szerződéssel a pályavasút, illetve a vasúti társaság használatába.
(2) A szerződés legrövidebb időtartama két év, leghosszabb időtartama öt év.
(3) A szerződés érvényességéhez a pénzügyminiszter egyetértése szükséges.
(4) A szerződésnek tartalmaznia kell
a) a használatba adott vasúti pályák és tartozékaik meghatározását;
b) a vasúti pályák és tartozékaik használatának díját, illetve a díj megállapítására vonatkozó eljárás szabályait;
c) a vasúti pályák és tartozékaik használatának, továbbá hasznosításának jogi, pénzügyi és műszaki feltételeit;
d) a közszolgáltatási - ezen belül az alapellátási - feladatok meghatározását a 4. § (1) bekezdés l) pontjában foglaltakra figyelemmel;
e) a szerződés időtartamát;
f) a szerződésnek a szerződő felek által lényegesnek minősített elemeit.
7. § (1) A helyi közforgalmú vasúti pályát és tartozékait az önkormányzat képviselő-testülete - tulajdonosi jogkörében eljárva - átadja szerződéssel a pályavasút, illetve a vasúti társaság használatába. A szerződés előkészítésével és megkötésével kapcsolatos feladatot a jegyző látja el.
(2) Az (1) bekezdésben említett szerződésnek a 6. § (4) bekezdésében felsorolt elemeket kell tartalmaznia.
8. § (1) Ha a közforgalmú vasút működtetésének vagy azon a személyszállítási, árufuvarozási tevékenységnek a fejlesztése indokolt, arra a miniszter, illetve az önkormányzat képviselő-testülete a pályavasutat, a vállalkozó vasutat vagy a vasúti társaságot felhívja.
(2) A fejlesztést a pályavasút, a vállalkozó vasút vagy a vasúti társaság maga is kezdeményezheti a miniszternél, nyilatkozva egyúttal arról is, hogy a fejlesztést vállalja vagy arra koncessziós pályázat kiírását kéri.
(3) Ha a vasúti társaság a felhívástól számított három hónapon belül az igény szerinti fejlesztést - az előírt határidőre - nem vállalja, a miniszter, illetve az önkormányzat képviselő-testülete új gazdálkodó szervezetet alapíthat vagy koncessziós pályázatot írhat ki.
(4) A koncessziós pályázatot
a) országos közforgalmú vasút esetében a miniszter;
b) a helyi közforgalmú vasút esetében az önkormányzat képviselő-testülete írja ki.
(5) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell, hogy a pályázat kizárólag a működtetésre, a személyszállítási, árufuvarozási tevékenység végzésére, illetve e tevékenységekre együttesen vagy külön-külön vonatkozik.
(6) A pályázati kiírásnak - a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 8. §-ában foglaltakon túlmenően - tartalmaznia kell
a) a közforgalmú személyszállítási és árufuvarozási szolgáltatások díjai megállapításának és megváltoztatásának módját és feltételeit, ideértve a hatósági árakra vonatkozó tájékoztatást is;
b) a (7) bekezdés szerinti kapcsolódó létesítmények üzemeltetésére vonatkozó jogosultságot;
c) a koncessziós társaság alaptőkéjének a beruházott tőkéhez viszonyított legkisebb mértékét;
d) a koncessziós tevékenység környezet- és természetvédelmi követelményeit;
e) a pályázaton való részvétel feltételeit (pl. részvételi díj, biztosíték, a pályázó gazdálkodási, pénzügyi helyzetéről nyújtott tájékoztatás);
f) a pályázatok elbírálásának főbb szempontjait (pl. a helyi munkaerő foglalkoztatásának, a belföldi vállalkozók igénybevételének vállalása; a pályázat elbírálása során előminősítési eljárás alkalmazása).
(7) A pályázat nyertesének a koncessziós társaságot részvénytársaságként kell megalapítania, amely jogosult a következő tevékenységek gyakorlására is:
a) kereskedelmi, vendéglátó, egyéb utaskiszolgáló létesítmények építése és üzemeltetése;
b) szállítmányozási szolgáltatás végzése;
c) idegenforgalmi tevékenység folytatása.
(8) Nem kell koncessziós társaságot alapítania a koncessziós pályázat nyertesének, ha az vasút működtetésére, illetve vasúti személyszállításra, árufuvarozásra az állam vagy az önkormányzat által - az állam vagy az önkormányzat többségi részesedésével - létrehozott gazdálkodó szervezet.
(9) Nem minősül koncesszióköteles tevékenységnek a múzeumvasút, a sikló, a függőpálya - ideértve a sífelvonókat is - az iparvágány és a saját használatú vasút működtetése, továbbá az azon végzett személyszállítás, árufuvarozás.
9. § (1) A pályavasút, a vállalkozó vasút, illetve a vasúti társaság és a saját használatú vasút tulajdonosa (a továbbiakban: üzemben tartó) köteles gondoskodni a vasúti közlekedés biztonságáról, köteles továbbá a létesítményeket, azok tartozékait, a járműveket üzembiztos állapotban tartani.
(2) A vasúti közlekedés biztonsága érdekében
a) az üzemben tartót figyelmeztetési kötelezettség is terheli;
b) az üzemben tartó jogosult a veszélyeztetett vasúti pályának, illetve pályaszakaszának lezárására, a veszélyhelyzet megszűnéséig;
c) a vasút területét igénybe vevő, a vasút területén tartozik az ott érvényben lévő rendelkezéseket és biztonsági szabályokat megtartani;
d) az üzemben tartó köteles haladéktalanul intézkedni a veszélyhelyzet megszüntetése érdekében.
(3) A vasutat keresztező és megközelítő út, vezeték vagy egyéb építmény létesítéséhez, átalakításához és megszüntetéséhez, a terep szintjét megváltoztató földmunka és fásítás végzéséhez - ha jogszabály kivételt nem tesz - az üzemben tartó hozzájárulása szükséges.
(4) A vasúti közlekedés biztonságára vonatkozó további alapvető szabályokat - rendeletben - a miniszter; a részletes belső szabályzatot a hatóság jóváhagyásával - a rendelet alapján - az üzemben tartó állapítja meg.
10. § (1) A vasúti közlekedés - a 4. § (1) bekezdésének c) és d) pontjában említett - hatósági feladatait - az egészségügyi alkalmasság feltételei megállapításának kivételével - a miniszter irányítása és felügyelete alatt működő egységes államigazgatási szerv (a továbbiakban: hatóság) látja el.
(2) A hatóság feladat- és hatáskörét, továbbá illetékességét a Kormány rendelettel állapítja meg.
(3) A hatóság engedélye szükséges
a) a vasúti pálya és tartozékai építéséhez (létesítéséhez), átalakításához, használatbavételéhez és megszüntetéséhez;
b) a vasúti jármű belföldi üzemben tartás céljából történő gyártásához, behozatalához, átalakításához és első üzembe helyezéséhez;
c) vasúti járművekre szerelt és vasútüzemi célt szolgáló kazánok, nyomástartó edények gyártásához, üzemben tartásához, átalakításához;
d) vasúti személyszállításhoz és vasúti árufuvarozáshoz;
e) a külön jogszabályban megjelölt tevékenységek ellátásához.
(4) A hatóság a vasúti pálya és tartozékai létesítésének, illetve azok átalakításának engedély nélküli vagy az engedélytől eltérő végzése esetén
a) a létesítési, illetve az átalakítási költség legfeljebb 10%-áig terjedő bírságot szab ki, és egyúttal
b) a vasúti pálya és tartozékai lebontását, átalakítását vagy üzemének megszüntetését rendelheti el.
(5) Engedély nélkül vagy engedélytől eltérő módon létesített, átalakított pálya és tartozékai lebontását, üzemeltetésének megszüntetését a hatóság akkor rendeli el, ha azok fennmaradása az élet- és a vagyonbiztonságot, illetve az emberi környezetet és a természeti értékeket veszélyezteti, és a veszély megfelelő átalakítással nem szüntethető meg.
(6) A hatóság a vasúti pályák és tartozékaik, az üzemi létesítmények és a vasúti járművek üzem- és forgalombiztos állapotát, valamint az időszakos vizsgálatok és a szükséges javítások elvégzését ellenőrzi. Ha az ellenőrzés során mulasztást állapít meg:
a) az üzemben tartót a vizsgálat vagy a javítás elvégzésére utasítja;
b) ismételt esetben a pálya- és üzemi létesítmények használatbavételi, illetve a vasúti jármű üzembe helyezési hatósági eljárási díjának legfeljebb háromszoros összegét bírságként szabja ki;
c) az élet- és a vagyonbiztonságot veszélyeztető mulasztás esetében a pálya és tartozékai üzemének megszüntetését, illetve a vizsgált jármű forgalomból való kivonását rendeli el.
(7) A hatóság eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a vasúti pályák és tartozékaik létesítésével, átalakításával, használatbavételével és megszüntetésével kapcsolatos kérelmek elintézési határideje 60 nap.
11. § (1) A vasúti társaság által végzett szolgáltatásra a Polgári Törvénykönyvnek a szerződésre vonatkozó általános szabályait, ezen túlmenően a személyszállítási szerződésre a vállalkozási szerződés; az árufuvarozási szerződésre a fuvarozási szerződés rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A személyszállítás és az árufuvarozás minőségi követelményeit, a személyszállítási és az árufuvarozási szerződés lényeges elemeit, ezen belül az utasok, fuvaroztatók és a vasúti társaság alapvető jogait és kötelezettségeit a Kormány - az ezzel összefüggő szakmai szabályokat a miniszter - rendeletben állapítja meg.
12. § (1) A menetrend alapján végzett helyi és helyközi személyszállítás közszolgáltatási tevékenység. A vállalkozó vasutat, illetve a vasúti társaságot a közszolgáltatási tevékenység végzésére - külön jogszabályban meghatározott kivételekkel - szerződéskötési kötelezettség terheli.
(2) A közszolgáltatási tevékenységnek a 6. §, illetve a 7. § alapján kötött szerződésben meghatározott része minősül alapellátásnak.
(3) A menetrend a helyi és a helyközi személyszállításra vonatkozó - az útvonal, a megállóhelyek, az érkezési és az indulási időpontok, illetve a gyakoriság meghatározását tartalmazó - kihirdetett szolgáltatási előírás.
(4) A helyi vasút menetrendjét a jegyző - Budapesten a fővárosi önkormányzat főjegyzője - az országos közforgalmú vasút menetrendjét a miniszter hagyja jóvá. Kihirdetésére a közszolgáltatást nyújtó vállalkozó vasút, illetve vasúti társaság köteles.
13. § (1) A vasúti pályával szomszédos ingatlan tulajdonosa (használója) tűrni köteles, hogy a pályavasút, a vállalkozó vasút, illetve a vasúti társaság az ingatlanon, az alatt vagy felett gyengeáramú vezetéket, ehhez tartószerkezetet, jelzőkövet, egyéb jelzést és ideiglenes eszközt helyezzen el, ezeket javítsa, karbantartását elvégezze. Az elhelyezés, a javítás és a karbantartás a környezet- és a természetvédelmi érdekek figyelembevétele mellett történhet. Az ingatlan tulajdonosát (használóját) az ingatlan rendeltetésszerű használatának akadályozása miatt az akadályozás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg.
(2) A pályavasút, a vállalkozó vasút, illetve a vasúti társaság az ingatlan tulajdonosának (használójának) kártalanítása mellett jogosult a vasúti pályán a szabad kilátást akadályozó, továbbá a vasúti vezetékek nyomvonalában lévő növényzet eltávolítására, ha azt a közlekedés biztonsága az üzemzavar megelőzése, valamint a vezeték létesítése, javítása vagy karbantartása indokolja.
(3) A vasúti célra szolgáló erősáramú vezetékek és tartószerkezetek idegen ingatlanon történő elhelyezésére és üzemben tartására a külön törvényben foglaltakat kell alkalmazni.
14. § (1) A vasúti forgalom közvetlen ellátásában az vehet részt, aki a külön jogszabályban meghatározott képesítéssel rendelkezik, és az egészségügyi alkalmasság követelményeinek megfelel.
(2) A közforgalmú vasút munkavállalója egyenruha (formaruha) viselésére kötelezhető.
(3) A közforgalmú vasút munkavállalóját, nyugdíjasát és igényjogosult hozzátartozóikat utazási és fuvarozási kedvezmény illeti meg.
(4) A miniszter - a (3) bekezdésen túlmenően - rendeletben állapítja meg az egyenruha (formaruha) viselésére kötelezettek és az utazási és fuvarozási kedvezmény igénybevételére jogosultak körét, továbbá a viselés, illetve az igénybevétel feltételeit.
(5) A vasutas biztosítottak az elkülönült, egységes vasútegészségügyi szervezeten belül gyógyító-megelőző és teljes körű üzemegészségügyi ellátásra, továbbá közegészségügyi és járványügyi szolgáltatás igénybevételére jogosultak. A vasutas biztosítottak körét és a jogosultság mértékét a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter a népjóléti miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítja meg.
(6) A közforgalmú vasút végrehajtó szolgálatot ellátó munkavállalói mentesülnek az 1967. évi 29. tvr.-ben meghatározott időleges munkakötelezettség alól.
15. § A törvény alkalmazásában:
a) vasúti pálya: a sínpálya, a hozzá tartozó - jogszabályban vagy hatósági előírásban megállapított - védő (biztonsági) földterülettel; valamint a magasvasút, a függőpálya és a sífelvonó esetében a hordozásukra és mozgásirányuk vezérlésére szolgáló tartószerkezet, kötél és sín, ideértve ezek tartozékait és az elhelyezésükre szolgáló földterületet;
b) vasúti pálya tartozékai: a vasúti alagút, a híd és az áteresz, a vasútnak vasúttal és más közlekedési úttal való kereszteződése, a vasúti peron, a rakodó-, járműmozgató, mérlegelő- és egyéb - a személyszállítást és áruforgalmat kiszolgáló - berendezés, a vasúti távközlő, jelző- és biztosítóberendezés, a vasúti villamos felsővezeték és az ehhez kapcsolt berendezés;
c) iparvágány: a közforgalmú vasúti pályát és a vasúti szolgáltatást igénybe vevő telephelyét összekötő sínpálya;
d) üzemi vágány: a vasúti pályának (sínpályának) az a része, amelyet nem személyszállítás, illetve árutovábbítás céljára létesítenek (pl. javítóvágány);
e) üzemi létesítmény: a vasúti ingatlan (föld, épület, építmény), az a) pontban említett földterületek kivételével;
f) vasúti jármű: a vasúti pályán, az iparvágányon és az üzemi vágányon közlekedő vontató, vontatott és önjáró jármű;
g) árutovábbítás: árufuvarozási szerződés vagy szállítmányozási szerződés alapján - díj ellenében - végzett árufuvarozás, valamint a saját áru szállítása;
h) állami erdei vasút: erdőgazdálkodó által üzemeltetett, az állam tulajdonában levő saját használatú vasút.
16. § (1) Győr-Sopron-Ebenfurt Vasút Rt. és a Fertő Vidéke Helyiérdekű Vasút Rt. országos közforgalmú vasútnak minősül. E társaságokra a törvény rendelkezéseit a 2. § (4) és (5) bekezdésének, a 3. § (1) bekezdésének, a 4. § (1) bekezdés i) pontjának, valamint a 6. §-nak a kivételével alkalmazni kell.
(2) Az állami erdei vasútnak a 12. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott menetrend alapján végzett személyszállítási tevékenysége közszolgáltatási tevékenységnek minősül.
(3) Az (1) bekezdésben említett társaságok vasúti pályái és tartozékai a társaságok tulajdonában vannak. Az állami tulajdon mértékének megállapításánál az e társaságokra vonatkozó külön törvények is irányadóak.
(4) Az elkülönült, egységes vasútegészségügyi szervezet és a vasutas nyugdíjfolyósító szerv munkavállalóit a 14. § (3) és (5) bekezdésének alkalmazása szempontjából a közforgalmú vasút munkavállalójának kell tekinteni.
17. § (1) Ez a törvény 1994. január 1. napján lép hatályba, egyidejűleg a vasutakról szóló 1968. évi IV. törvény, a társadalombiztosítás szervezetéről és irányításáról szóló 1984. évi 5. törvényerejű rendelet 9. §-ának (4) bekezdése, a közlekedéssel összefüggő hatósági engedélyezési rendszer módosításáról szóló 1985. évi 5. törvényerejű rendelet 1. §-a, valamint a vízügyi és egyes közlekedési törvények, törvényerejű rendeletek módosítása a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvénnyel összefüggésben című, 1992. évi XXXIX. törvény 4-6. §-ai hatályukat vesztik.
(2) A törvény hatálybalépését követő hat hónapon belül a miniszter megköti a 6. § (1) bekezdésében megjelölt szerződést a vasúti társasággal. E rendelkezés alkalmazása szempontjából vasúti társaságnak a Magyar Államvasutak Rt. minősül.
