A szociális biztonság erősítése sürgető társadalmi érdek. A szociális biztonságot szolgáló rendszerek újjáépítése, a szolidaritás, a rendszerszerűség, a kiszámíthatóság és az önkéntesség elve alapján a szociális piacgazdaság kiépítéséhez nélkülözhetetlen. Az ezt szolgáló önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak új, intézményes formát adnak az öngondoskodásnak, s a tartósan befektethető források bővítésével elősegítik a hazai tőkepiac fejlődését. Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak meghonosítása Magyarországon a társadalombiztosítás reformjának szerves része.
A pénztárszervezet és működési forma bevezetése, új intézménytípusként a hazai jogrendbe történő illesztése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja.
1. § E törvény hatálya alá tartozik természetes személyek elhatározásából, illetve a munkáltató kezdeményezésére munkavállalók által alapított valamennyi olyan pénztári szervezet, amely az e törvényben meghatározott működési elvek alapján tagjai – vagy a pénztártag jogán annak közeli hozzátartozói – részére társadalombiztosítási, illetve más szociális ellátást kiegészítő, pótló vagy – külön törvényben meghatározott feltételek szerint – azt helyettesítő szociális, illetve egészségvédelmi szolgáltatást szervez és nyújt.
2. § (1) E törvény alkalmazásában a társadalombiztosítás és más szociális ellátás (a továbbiakban együtt: társadalombiztosítási ellátások) mindazokat a szociális ellátásokat jelenti, amelyeket jogszabály, társadalombiztosítási vagy más szociális ellátásként megjelöl.
(2) E törvény alkalmazásában
a) önkéntes kölcsönös biztosító pénztár (a továbbiakban: pénztár): munkahelyi, szakmai, ágazati vagy területi alapon kizárólag természetes személyek (a továbbiakban: pénztártag) által a függetlenség, a kölcsönösség, a szolidaritás és az önkéntesség elve alapján létrehozott, társadalombiztosítási ellátásokat kiegészítő, pótló, illetve ezeket helyettesítő szolgáltatásokat, továbbá az egészség védelmét elősegítő szolgáltatásokat, továbbá az egészség védelmét elősegítő ellátásokat (a továbbiakban: szolgáltatások) szervező és finanszírozó társulás. A pénztár szolgáltatásait rendszeres tagdíjbefizetésekből, egyéni számlavezetés alapján szervezi, finanszírozza, illetve nyújtja. A pénztártevékenységhez kapcsolódó gazdálkodási és felelősségi szabályokat és jogosultságokat e törvény szabályozza;
b) kiegészítő pénztár: önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, amely a társadalombiztosítási ellátásokat kiegészíti, pótolja és tagjai igénye szerint szervezi;
c) elismert pénztár: önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, amely az (1) bekezdésben foglalt jogszabályok szerint, külön törvény által feljogosítva az adott társadalombiztosítási, szociális ágazatban társadalombiztosítási ellátást szervez és helyettesít, illetve azokat kiegészítő szolgáltatásokat nyújt.
(3) E törvény alkalmazásában
a) alapszabály: a taggá válás feltételeit, a tagok jogait és kötelezettségeit, a pénztár szolgáltatásait, önkormányzati működését és gazdálkodási rendjét a jogszabályok keretei között az alapszabály határozza meg. A pénztártagok, illetve a pénztártagok és a pénztár közötti vitás kérdéseket a pénztár gazdálkodására és felelősségi viszonyaira vonatkozó jogszabályok és az adott pénztár alapszabálya alapján kell eldönteni. Az alapszabály a pénztár alkalmazottaira, a munkáltatói tagra és a támogatókra nézve is kötelező érvényű;
b) tagdíj: a pénztár szolgáltatásainak fedezetére, valamint a pénztárszervezet működtetésére a pénztártagok rendszeresen fizetett pénzbeli hozzájárulása, amelyet megállapodás keretében a munkáltató egyoldalú kötelezettségvállalás alapján részben vagy egészben átvállalhat;
c) egyéni számla: az az alapnyilvántartás, amelyen a pénztár gazdálkodása és üzemvitele alapul, és amelyet a pénztár – számviteli rendjével összhangban – a pénztártagok részére vezet. A pénztár gazdálkodása során az egyéni számla tartalmazza a pénztártagok rendszeresen fizetett tagdíjának, a munkáltatói tag hozzájárulásának, valamint a pénztárnak juttatott adományoknak azt a részét, amelyet a pénztár tagjai számára az éves pénzügyi terv alapján a szolgáltatások fedezeteként jóváír, illetve a tagnak a pénztárral szembeni követeléseként az alapszabályban rögzítettek szerint elismer. A pénztár szolgáltatásait az egyéni számlák megterhelésével, az alapszabályban rögzített tevékenységi rendhez igazodó szolgáltatási számlákról teljesíti. A pénztár felszámolásakor, illetve végelszámolásakor az egyéni számla a pénztár kötelezettségekkel nem terhelt közös vagyona tagok közötti felosztásának eszköze.
(4) E törvény alkalmazásában
a) közeli hozzátartozó: a Ptk. 685. §-ának b) pontjában megjelölt személy és az élettárs;
b) hozzáférhetőség: a pénztár által szervezett és nyújtott szolgáltatásokra a pénztár alapszabályában meghatározott módon kizárólag a pénztártagok, illetve a pénztártag jogán a közeli hozzátartozók jogosultak;
c) várakozási idő: a tagsági viszonynak a belépéstől számított alapszabály szerinti azon időszaka, amelynek elteltével az egyéni számlaköveteléshez, illetve a szolgáltatáshoz a pénztártag hozzájuthat;
d) kiegészítő vállalkozási tevékenység: a pénztár szervezetében folytatott mindazon gazdálkodási tevékenység, amelyet az alaptevékenységként megjelölt szolgáltatások szervezéséhez és nyújtásához kapcsolódóan, arra visszahatóan, a pénztár szolgáltatási kötelezettségén felül, ellenszolgáltatás fejében nyújt.
(5) E törvény alkalmazásában a kiegészítő nyugdíjpénztárnál
a) nyugdíjkorhatár: az alapszabályban – a társadalombiztosítási jogszabályok rendelkezéseivel azonosan – meghatározott életkor, amelynek betöltése után a pénztártag a tagsági viszony időtartamától függetlenül jogosult a pénztár alapszabályában meghatározott nyugdíjszolgáltatásra;
b) felhalmozási időszak: a tagsági viszonynak a belépéstől a c) pont szerinti nyugdíjszolgáltatás megnyílásáig terjedő időszaka;
c) nyugdíjszolgáltatás (kiegészítő nyugdíj): a nyugdíjkorhatár elérése után a pénztártag részére, az egyéni számláján nyilvántartott összeg terhére, az alapszabályban rögzített módozatok szerint egy összegben vagy járadék formában történő pénzbeli kifizetés.
(6) E törvény alkalmazásában a járadékszolgáltatást nyújtó önsegélyező pénztárnál
időszaki járadék: a pénztártag részére nyújtott rendszeres pénzbeli szolgáltatás, amely az alapszabályban meghatározott esetekben és feltételek szerint határozott időtartamig, illetve legfeljebb a kiváltó esemény megszűnéséig tart.
3. § (1) Önkormányzati működés: A pénztárra vonatkozó alapvető döntések meghozatalára kizárólag a pénztártagok jogosultak. A döntés meghozatala során a pénztártagok azonos jogokkal rendelkeznek.
(2) A zárt gazdálkodás elve:
a) a pénztár gazdálkodása kizárólag csak az alapszabályban meghatározott szolgáltatások szervezésére és teljesítésére irányulhat;
b) a pénztár gazdálkodásához alapokat képez, és a tagok részére egyéni számlát vezet;
c) a pénztár szolgáltatásaira kizárólag a 2. § (4) bekezdésének b) pontja szerinti személyek jogosultak;
d) a pénztár gazdálkodása során az alapszabály felhatalmazása alapján, a jogszabályi előírások keretei között a pénztárvagyon erejéig vállalhat más jogi, illetve természetes személyekkel szemben kötelezettséget;
e) a pénztár a tartozásaiért saját vagyonával felel;
f) a tagsági viszony megszűnése, illetve a pénztár felszámolása esetén a pénztártag az egyéni számláján levő összeget az alapszabály szerint követelheti a pénztártól;
g) a pénztár szolgáltatásait rendszeres tagdíjbefizetésekből és egyéb bevételekből, a pénztártípusok sajátosságainak figyelembevételével, a közgyűlés által elfogadott pénzügyi terv alapján szervezi, finanszírozza és teljesíti.
(3) Kölcsönösség: a pénztártagok közösen teremtik meg a szolgáltatások fedezetét. A pénztárak szolgáltatásaira jogosultakat az igénybevétel szempontjából azonos jogok illetik meg. Minden pénztártag egyben tulajdonosa is a pénztárnak.
(4) Önkéntesség: természetes személyek szabad akaratukból hozhatnak létre pénztárakat, és a pénztár alapszabályának rendelkezései szerint csatlakozhatnak, illetve léphetnek ki azokból.
(5) Függetlenség: a pénztárak a jogszabályok keretei között szabadon alakítják ki szolgáltatási körüket és üzletpolitikájukat.
(6) Szolidaritás: a pénztártagok egységes elvek alapján megállapított tagdíjat fizetnek, mely a nem kárarányos tehermegosztás alapján független egyéni kockázatuk mértékétől. A tagsági feltételeknek eleget tevő természetes személy felvételi kérelme nem utasítható el.
(7) Társulási elv: a tagsági kör meghatározásakor nem alkalmazható vallási, faji, etnikai, politikai meggyőződés, kor és nemek szerinti megkülönböztetés.
(8) Non-profit (nem haszonelvű) működés: a pénztár gazdálkodásának eredményét sem osztalék, sem részesedés formájában nem fizetheti ki, azt csak az alaptevékenység érdekében használhatja fel.
4. § (1) Az „önkéntes kölcsönös biztosító pénztár”, valamint a „nyugdíjpénztár”, „önsegélyező pénztár” és „egészségpénztár” elnevezést vagy idegen nyelvű megfelelőjét kizárólag az e törvénynek megfelelően alapított és működtetett szervezetek használhatják.
(2) A pénztár köteles nevében a „pénztár” szót a pénztár típusára utaló kiegészítéssel együtt feltüntetni.
(3) Az (1) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak:
a) a pénztárak érdekképviseleti szerveire és az általuk alapított szervezetekre;
b) arra az esetre, amikor valamely természetes vagy jogi személy nevében, hirdetésében vagy bármely más módon az (1) bekezdésben megjelölt elnevezéseket használja, olyan összefüggésben, amely kizárja azt a látszatot, hogy önkéntes kölcsönös biztosító pénztári tevékenységet folytat.
(4) Abban a kérdésben, hogy egy szervezet jogosult-e az (1) bekezdés szerinti elnevezések valamelyikének használatára, a nyilvántartásba vétel helye szerint illetékes bíróság határoz.
5. § (1) Pénztárat kizárólag természetes személyek alapíthatnak. Az alapításhoz legalább 15 alapító tag szükséges.
(2) A pénztárak alapítását az alakuló közgyűlés határozza meg. Az alakuló közgyűlés hatáskörébe tartozik az alapszabály és az induló gazdálkodási terv elfogadása, a tisztségviselők megválasztása és díjazásának megállapítása, döntés az alapítással kapcsolatos, az alakuló közgyűlés időpontjáig felmerült költségek viseléséről.
(3) Az alakuló közgyűlésről készült jegyzőkönyvet a közgyűlés által választott elnök és a jegyzőkönyvvezető írja alá, és az erre a tisztségre megválasztott két tag hitelesíti. A közgyűlésen felvett jelenléti ívet a közgyűlés elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.
(4) Az alapszabályt, és annak módosítását közokiratba vagy ügyvéd (jogtanácsos) által ellenjegyzett okiratba kell foglalni.
6. § (1) A pénztár jogi személy.
(2) A pénztárat a székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróság veszi nyilvántartásba. A nyilvántartásba vétel iránti kérelmet az alakuló közgyűlést követő 30 napon belül kell benyújtani a bírósághoz. A kérelemhez mellékelni kell az alakuló közgyűlés által elfogadott alapszabályt, az alakuló közgyűlés jegyzőkönyvét és a jelenléti ívet. A bíróság a nyilvántartásba vételről nemperes eljárásban határoz és határozatáról a kérelmezővel egyidejűleg az illetékes ügyészséget és az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárak Felügyeletét (a továbbiakban: Pénztárfelügyelet) is értesíti.
(3) A pénztár a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre, az alakuló közgyűlés időpontjára visszaható hatállyal. A pénztár nyilvántartásba vételének meghiúsulása esetén a felek egymás közötti jogviszonyaira a Polgári Törvénykönyvről szóló többször módosított 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezései az irányadók.
7. § (1) A bírósági nyilvántartásba vétel megtörténte előtt a pénztár nevében eljáró természetes személyek egyetemlegesen felelnek a pénztár nevében vállalt kötelezettségekért. E felelősség korlátozása vagy kizárása harmadik személlyel szemben semmis.
(2) A nyilvántartásba vételt megelőzően a pénztár nevében vállalt kötelezettségekért az (1) bekezdés szerint fennálló felelősség megszűnik, ha a pénztár közgyűlése a kötelezettségvállalásokat utólag jóváhagyja. Erről a közgyűlés a tevékenységi engedély (60. §) jogerőre emelkedése előtt érvényesen nem határozhat.
(3) Ha a pénztár a nyilvántartásba vétel előtt jogot szerez vagy kötelezettséget vállal, a nyilvántartásba vétel hiányára nem hivatkozhat.
8. § A pénztárak törvényességi felügyeletét az ügyészség a rá irányadó jogszabályok szerint, állami felügyeletét e törvény VI. Fejezete alapján a pénzügyminiszter a Pénztárfelügyelet útján látja el.
9. § (1) A pénztár a 10. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységet a Pénztárfelügyelet jogerős tevékenységi engedélye birtokában kezdheti meg. A tevékenység engedélyezésének eljárási szabályait a 60–64. §-ok tartalmazzák.
(2) A pénztár az alakuló közgyűlést követő 15 napon belül köteles számlavezetésre feljogosított pénzintézetnél pénzforgalmi számlát nyitni.
(3) A tevékenységi engedély jogerőre emelkedéséig a pénztár a hozzá bármilyen címen befizetett összegeket köteles a (2) bekezdésben megjelölt számlára elhelyezni.
(4) A tevékenységi engedély jogerőre emelkedéséig a (2) bekezdésben megjelölt számláról kizárólag a pénztár szervezésével összefüggő, az induló gazdálkodási tervben meghatározott kifizetések teljesíthetők.
(5) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés megsértése esetén a pénztár nevében eljáró személyek, ha a tevékenység megkezdése kárt okozott, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek az okozott kárért. E személyekkel szemben a Pénztárfelügyelet 5 ezertől 100 ezer forintig terjedő eljárási bírságot szabhat ki a tevékenység engedély nélküli megkezdése miatt.
10. § (1) A pénztár az általa gyűjtött és kezelt befizetésekből az alapszabályban meghatározott feltételek szerint az alábbi szolgáltatásokat nyújthatja:
a) a 2. § (5) bekezdésének c) pontjában meghatározott nyugdíjszolgáltatás (nyugdíjpénztár);
b) munkanélküliek, keresőképtelenek – ideértve a megváltozott munkaképesség, szülés, beteg gyermek ápolása miatti keresőképtelenséget – segélyezése, jogszabály által előírt szociális kötelezettségek alapján biztosított kiegészítő ellátás, gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása, gyermeknevelési támogatás, elhalálozás esetén a hátramaradottak támogatása (önsegélyező pénztár);
c) az egészség védelmét szolgáló programok szervezése és finanszírozása, egészségügyi szolgáltatások megvásárlása (egészségpénztár).
(2) Több pénztártípus nem működhet egy pénztár keretében.
(3) A devizakülföldi pénztártagnak a devizajogszabályok betartásával nyújthatók az (1) bekezdésben felsorolt szolgáltatások.
11. § (1) Pénztártag lehet az a személy, aki
a) magyar állampolgár, Magyarországon letelepedett, illetőleg magyarországi munkavállalási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár, ha
b) a 16. életévét betöltötte;
c) az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el;
d) a tagdíjat fizeti.
(2) A tagsági viszony, a tagdíjfizetési kötelezettség és a várakozási idő a pénztárhoz benyújtott belépési nyilatkozatnak a pénztár általi elfogadásával kezdődik. A pénztár a belépési nyilatkozat elfogadását annak záradékolásával tanúsítja. A belépési nyilatkozatot a benyújtástól számított 30 napon belül kell záradékolni, majd annak egy példányát tagsági okiratként az alapszabállyal együtt a pénztártagnak át kell adni.
(3) Az alakuló közgyűlés minden, a tevékenységi engedély jogerőre emelkedése előtt belépő tagra nézve egységesen rendelkezhet úgy is, hogy a tagdíjfizetési kötelezettség és a várakozási idő a tevékenységi engedély jogerőre emelkedését követő napon kezdődik.
12. § (1) Munkáltatói tag az a természetes vagy jogi személy, aki a pénztárral kötött szerződés alapján alkalmazottjának tagdíjfizetési kötelezettségét egészében vagy részben átvállalja (munkáltatói hozzájárulás).
(2) A munkáltatói hozzájárulási kötelezettséget vállaló munkáltató a munkáltatói hozzájárulásból egyetlen olyan alkalmazottját sem zárhatja ki, aki nála legalább 6 hónapja munkaviszonyban áll. A munkáltató alkalmazottanként három – különböző típusú – pénztárban vállalhat hozzájárulási kötelezettséget.
(3) A munkáltatói hozzájárulás minden pénztártag alkalmazottra nézve azonos mértékű, azonos összegű, vagy az alkalmazott keresetének azonos százaléka.
(4) A munkáltató és a pénztár között létrejövő szerződésben rendelkezni kell:
a) a munkáltatói hozzájárulás mértékéről és a teljesítés ütemezéséről;
b) a munkáltatói hozzájárulás szüneteltetésének lehetőségéről és feltételeiről;
c) a munkáltatói hozzájárulás teljesítését biztosító esetleges mellékkötelmekről.
(5) A munkáltatói tag és a pénztár közötti szerződés, a szerződés módosítása – ha az alapszabály másként nem rendelkezik – a közgyűlés jóváhagyásával válik érvényessé.
(6) A pénztár köteles a munkáltatói hozzájárulásról rendelkező szerződést, illetve ennek módosítását másolatban a szerződés aláírását követő 15 napon belül a Pénztárfelügyeletnek megküldeni.
(7) Amennyiben a tag azt a munkáltatótól írásban kéri, a munkáltató a kérelmező tag javára vállalt munkáltatói hozzájárulás teljesítését szüneteltetheti vagy megszüntetheti. Egyebekben a munkáltató a munkáltatói hozzájárulás teljesítését kizárólag valamennyi pénztártag alkalmazottjára kiterjedően szüneteltetheti vagy szüntetheti meg. E rendelkezéstől érvényesen nem lehet eltérni.
13. § (1) A tagdíj minden pénztártagra nézve egységesen azonos összegű vagy jövedelemarányos lehet. A nyugdíjpénztár alapszabálya a pénztártag számára az egységesen megállapítottnál magasabb tagdíj befizetését is lehetővé teheti.
(2) A befizetett tagdíjak szolgáltatásokra fordítandó részét, valamint a tagok javára jóváírt egyéb összegeket egyénileg, az egyéni számlán kell nyilvántartani a pénztárakra vonatkozó számviteli és gazdálkodási szabályok szerint.
(3) A pénztártag számláján elhelyezett összegekre sem a pénztártag hitelezői, sem kívülálló harmadik személy hitelezői nem tarthatnak igényt.
(4) A pénztár gazdálkodásáról és pénzügyi helyzetéről, ideértve a felügyeleti bírságot is, a pénztártagokat, a munkáltatói tagokat, és a támogatókat évente egyszer – az alapszabályban rögzített közzétételi szabályok szerint – tájékoztatni kell. A pénztártagok tájékoztatásának tartalmaznia kell az egyéni számla alakulását is. A pénztártagok az egyéni számla állásáról kérésére az alapszabály szerinti rendben év közben is tájékoztatni kell.
(5) Az alapszabályban az egyéni számla, valamint a pénztár alapképzési és költségelszámolási rendjének figyelembevételével kell rendelkezni a kilépő taggal való elszámolásról, illetve a jogutód nélkül megszűnő pénztár vagyonának a tagok közötti felosztásáról.
14. § (1) A tagdíjfizetési kötelezettséget a pénztártag kérésére szüneteltetni kell arra az időtartamra, amely alatt az alapszabály szerint a fizetési kötelezettség szüneteltethető.
(2) A szüneteltetés alatt – ha az alapszabály másként nem rendelkezik – a tagsági jogok nem gyakorolhatók, de a szüneteltetés a tagsági viszonyt nem szünteti meg. A szüneteltetés időszaka a tagsági viszony időtartamába, illetőleg a várakozási időbe – kivéve, ha a kieső befizetéseket az alapszabály szerint pótolják – nem számít bele.
(3) Az alapszabályban rendelkezni kell arról, hogy azon időszakban, amíg a tagdíjfizetés szünetel, a pénztártag milyen szolgáltatásokra jogosult.
15. § (1) A pénztártag tagsági viszonya megszűnik
a) halálával;
b) kilépésével;
c) ha a tag a szüneteltetés eseteinek kivételével a tagdíjat az alapszabályban megjelölt időtartamon túl nem fizeti, és az alapszabály szerint a tagdíjhátralék utólagos rendezésére nincs lehetőség, vagy a tag e lehetőséget elmulasztja.
(2) A tagsági viszony megszűnésének jogkövetkezményeit és a követendő eljárást az alapszabályban kell rendezni.
16. § (1) A pénztártag választhat és – ha e törvény vagy az alapszabály eltérően nem rendelkezik – választható a pénztár szerveibe.
(2) A pénztártag jogosult – a zárt tanácskozásokról készült jegyzőkönyvek és az azokon tárgyalt határozattervezetek kivételével – az alapszabályban meghatározott módon a pénztár irataiba és könyveibe betekinteni, továbbá jogosult a pénztár működésével kapcsolatban felvilágosítást kérni. A pénztártag a megszerzett információt nem használhatja fel a pénztár érdekeit, illetve a pénztár tagjai személyes adatait és személyiségi jogait sértő módon.
(3) A pénztártag az alapszabály rendelkezései alapján veheti igénybe a pénztár szolgáltatásait.
17. § (1) A pénztár támogatójának minősül az a természetes vagy jogi személy, aki (amely) eseti vagy rendszeres pénzbeli vagy nem pénzbeli szolgáltatást teljesít (a továbbiakban: adomány) a pénztár javára ellenszolgáltatás kikötése nélkül.
(2) A támogató jogosult meghatározni, hogy az adományt a pénztár milyen célra és milyen módon használhatja fel, de a támogatás csak a pénztártagság egészének vagy az alapszabályban meghatározott tagsági körnek nyújtható.
18. § (1) Az alapszabálynak tartalmaznia kell:
a) a pénztár elnevezését;
b) a pénztár székhelyét és telephelyeit;
c) a pénztár által nyújtott szolgáltatások körét és az igénybevétel feltételeit, az egyes szolgáltatásokra vagy a szolgáltatások teljes körére előírt várakozási idő tartamát;
d) a tagsági kör meghatározását és a taggá válás feltételeit, a tag jogait a pénztár szerveiben;
e) a pénztártagok, a szolgáltatásra jogosult közeli hozzátartozóik, a kedvezményezettek, illetve örökösök jogait és kötelezettségeit;
f) a tagsági viszony szüneteltetésének és megszűnésének feltételeit, jogkövetkezményeit és a követendő eljárást;
g) a tagdíj megállapításának módját, a tagdíj mértékét és a díjfizetésre vonatkozó szabályokat;
h) a tagdíjfizetés szüneteltetésének joghatásait és az eljárás rendjét;
i) a tagdíjhátralék kiegyenlítésére rendelkezésre álló határidőt és a tagsági jogviszony díjnemfizetés miatti megszűnésének joghatásait, valamint a követendő eljárást;
j) a pénztárvagyon kezelésének és befektetésének szabályait;
k) a pénztári gazdálkodás eredménye felhasználásának alapelveit;
l) a pénztár megszűnése esetén a vagyon felosztásának elveit;
m) a pénztár szervezetét és szerveinek működését;
n) a pénztár képviseletének módját, a hatáskörök átruházásának módját és mértékét;
o) a közgyűlés összehívásának módját;
p) a közgyűlés (ha van: a részközgyűlés, illetve küldöttközgyűlés) működését, küldöttközgyűlés esetén a küldöttek megválasztásának szabályait;
r) azon esetek meghatározását, amelyeknél a határozathozatalhoz minősített többség szükséges;
s) a közgyűlési határozatok közzétételének módját;
t) * mindazt, amit a törvény vagy a törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály a pénztár alapszabályába utal, vagy amit a közgyűlés szükségesnek tart.
(2) A tagsági kör meghatározása [(1) bekezdés d) pontja] a társulási elv betartásával munkahelyi, szakmai, ágazati vagy területi alapon történhet.
(3) A módosított alapszabályt – a módosítások megjelölésével – a közgyűlés időpontját követő 15 napon belül meg kell küldeni a bíróságnak és a Pénztárfelügyeletnek.
19. § (1) A pénztár szervei:
a) a közgyűlés, alapszabályban meghatározott esetekben küldöttközgyűlés, részközgyűlés;
b) az igazgatótanács;
c) az ellenőrző bizottság.
(2) Az alapszabály szakértői bizottságok létesítését is előírhatja.
(3) Az igazgatótanács, valamint az ellenőrző bizottság létszáma páratlan számú, 3–7 fő. Az alapszabály a taglétszámra tekintettel ennél nagyobb létszámot is meghatározhat.
(4) Az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság tagjainak megválasztása titkos. Az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság elnöke a megválasztott igazgatótanácsi, illetve ellenőrző bizottsági tagok közül, titkos szavazás útján kerül megválasztásra.
(5) Az alapszabály eltérő rendelkezése hiányában az igazgatótanács a folyamatos feladatok ellátásával ügyvezetőt alkalmazhat. Az ügyvezetőt – a személyét érintő kérdések kivételével – az igazgatótanács üléseire meg kell hívni. Az ügyvezető az igazgatótanács ülésein tanácskozási joggal vesz részt.
20. § (1) Az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság tagjai, valamint az ügyvezető az általában elvárható gondossággal kötelesek eljárni. Feladatkörükben kötelezettségeik megszegésével a pénztárnak okozott kárért a polgári jog szabályai szerint egyetemlegesen felelősek.
(2) a) az igazgatótanács tagja 18. életévét betöltött, büntetlen előéletű pénztártag lehet;
b) az ellenőrző bizottság tagja 18. életévét betöltött, büntetlen előéletű pénztártag vagy ugyanilyen feltételekkel a munkáltató(k) képviselője lehet.
(3) Az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság tagjai, ha az alapszabály erre módot ad, díjazásban részesülhetnek a közgyűlés határozatának megfelelően.
(4) Az ellenőrző bizottságnak nem lehet tagja a pénztár ügyvezetője, alkalmazottja, illetve az igazgatótanács tagja, valamint ezen személyek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont].
(5) a) az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság tagjaira, valamint az ügyvezetőkre vonatkozó további összeférhetetlenségi szabályokat az alapszabályban kell meghatározni;
b) az ügyvezető a bére és a közgyűlés által jóváhagyott juttatásai kivételével a pénztárral kapcsolatos tevékenységéért ellenszolgáltatást nem fogadhat el.
(6) Amennyiben a pénztártag alkalmazottja a pénztárnak, nem választható az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság tagjának.
21. § (1) A pénztár legfőbb szerve a tagok összességéből álló közgyűlés, vagy a tagok által – az alapszabályban meghatározottak szerint – közvetlenül vagy közvetett úton választott testület (küldöttközgyűlés). Az alapszabály a hatásköri és eljárási szabályok rögzítése mellett részközgyűlések tartásáról is rendelkezhet.
(2) A közgyűlést az alapszabályban meghatározott gyakorisággal, de évente legalább egyszer össze kell hívni. A közgyűlés összehívásának módjáról az alapszabályban kell rendelkezni. A hirdetmény közzététele vagy a meghívó elküldése között legalább 15 napi időköznek kell lennie. A közgyűlés összehívásáról szóló értesítésben meg kell jelölni a közgyűlés helyét, idejét, napirendjét, valamint a napirendhez tartozó iratok megtekintésének helyét és idejét.
(3) A közgyűlést a (2) bekezdésben meghatározott eseteken kívül akkor is össze kell hívni, ha azt a bíróság elrendeli, a Pénztárfelügyelet, vagy az ellenőrző bizottság, illetve a pénztártagok legalább tíz százaléka – az ok és a cél megjelölésével – írásban indítványozza, illetve, ha az igazgatótanács szükségesnek látja. Az alapszabály más esetekben is előírhatja közgyűlés összehívását. A közgyűlés összehívása az igazgatótanács feladata. Amennyiben az igazgatótanács a közgyűlés összehívása iránt nem intézkedik, az indítványozók bírósághoz fordulhatnak.
(4) A közgyűlésre a Pénztárfelügyelet képviselőjét is meg kell hívni. A Pénztárfelügyelet képviselője a közgyűlésen tanácskozási joggal vesz részt.
22. § (1) A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a pénztártagok legalább fele jelen van. A közgyűlésen a tagot meghatalmazott is képviselheti. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.
(2) Amennyiben a közgyűlés határozatképtelen, úgy a 15 napos időköz megtartásával összehívott új közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számától függetlenül határozatképesnek tekintendő.
(3) A közgyűlésen mindegyik pénztártagnak egy szavazata van.
(4) A közgyűlés a határozatait – ha a törvény vagy az alapszabály eltérően nem rendelkezik – a jelenlévő tagok egyszerű szavazattöbbségével hozza.
(5) A jelenlévők kétharmados szavazattöbbsége szükséges a 23. § (1) bekezdés a), d), i) és j) pontjaiban írt esetekben.
23. § (1) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) az alapszabály módosítása;
b) az igazgatótanács tagjainak és elnökének megválasztása, visszahívása, díjazásuk megállapítása;
c) az ellenőrző bizottság tagjainak és elnökének megválasztása, visszahívása, díjazásuk megállapítása;
d) az igazgatótanács éves beszámolójának elfogadása, a mérleg megállapítása, döntés az eredmény felhasználásáról vagy az egyes alapokban mutatkozó hiány rendezéséről;
e) a pénztár éves és hosszú távú pénzügyi tervének elfogadása;
f) az alapszabály által meghatározott körben a munkáltatói taggal (tagokkal) kötött szerződés jóváhagyása;
g) a tevékenységi engedély jogerőre emelkedése előtt kötött szerződések jóváhagyása;
h) a tevékenységi engedély jogerőre emelkedése előtt a pénztár nevében eljáró személyek, az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság tagjai elleni kártérítési igény érvényesítése, továbbá intézkedés a pénztár képviseletére jogosultak ellen indított perekben a pénztár képviseletéről;
i) döntés érdekképviseleti szervhez történő csatlakozásról, illetve az abból történő kiválásról;
j) döntés a pénztár megszűnéséről, szétválásáról vagy más pénztárral történő egyesüléséről;
k) döntés mindazon ügyekben, amelyeket e törvény vagy jogszabály hatáskörébe utal.
(2) A közgyűlésen jelenléti ívet kell felvenni, és jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyv tartalmazza az elhangzott felszólalások lényegét és a hozott határozatokat. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság beszámolójának egy példányát. A jegyzőkönyv egy példányát a csatolt iratokkal együtt – a közgyűlést követő harminc napon belül – meg kell küldeni a Pénztárfelügyeletnek.
24. § (1) Az igazgatótanács a pénztár ügyvezető szerve.
(2) Az igazgatótanács gondoskodik a közgyűlés határozatainak végrehajtásáról, a pénztár könyveinek szabályszerű vezetéséről, a pénztár üzletpolitikájának kialakításáról, a pénztár zavartalan működéséről.
(3) Az igazgatótanács gyakorolja az ügyvezető és – amennyiben a pénztár ügyvezetőt nem alkalmaz – a pénztár alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat.
(4) Az igazgatótanácsnak, ha az alapszabály másként nem rendelkezik, legalább három havonként kell ülést tartania. Ülést kell tartania ezen az időszakon belül akkor is, ha azt a közgyűlési határozat előírta, illetve, ha az ellenőrző bizottság, az igazgatótanács tagjainak egyharmada vagy az ügyvezető kéri.
(5) Az ülés akkor határozatképes, ha azon a tagoknak legalább a fele jelen van.
(6) Az igazgatótanács határozatait – amennyiben az alapszabály másként nem rendelkezik – a jelen lévő igazgatótanácsi tagok szavazatainak egyszerű többségével hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
(7) Az ülésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell a jelenlévők nevét, az elhangzott felszólalások lényegét és a hozott határozatokat. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell az írásos beszámolók egy példányát.
25. § Az igazgatótanács feladata, hogy elkészítse és a közgyűlés elé terjessze a pénztár
a) éves és hosszú távú pénzügyi tervét; valamint
b) mérlegét és éves beszámolóját.
26. § (1) A pénztárat
a) az igazgatótanács elnöke önállóan;
b) az igazgatótanács elnökön kívüli két tagja együttesen;
c) a pénztár két képviseleti joggal felruházott alkalmazottja együttesen
képviseli.
(2) Az igazgatótanács hatáskörének gyakorlását – felelősségének érintetlenül hagyása mellett – az ügyvezetőre átruházhatja. A hatáskör gyakorlása átruházásának módjáról és mértékéről az alapszabályban rendelkezni kell.
27. § (1) A pénztár köteles tagjai közül ellenőrző bizottságot választani.
(2) Az ellenőrző bizottság feladata, hogy a pénztár pénzügyi terve és alapszabálya betartása érdekében rendszeresen vizsgálja és ellenőrizze a pénztár gazdálkodását, számvitelét, ügyvitelét, a pénztár fizetőképességének és kötelezettségvállalásainak összhangját.
(3) Az ellenőrző bizottság megállapításait évente a közgyűlés elé terjeszti; kérheti az igazgatótanács vagy a közgyűlés soron kívüli összehívását, ha az ellenőrzés során tapasztaltak szükségessé teszik.
(4) Az ellenőrző bizottság köteles megvizsgálni a közgyűlés elé terjesztett valamennyi jelentést és a pénztár éves beszámolóját. Az ellenőrző bizottság hatáskörébe tartozó kérdésekben az ellenőrző bizottság jelentése nélkül a közgyűlés érvényesen nem határozhat.
28. § (1) A pénztár ügyvezetője a pénztárral munkaviszonyban álló személy lehet. Az ügyvezető munkaviszonyára az e törvényben foglalt eltérésekkel a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) Ügyvezetőként az alkalmazható, aki
a) büntetlen előéletű;
b) felsőfokú végzettséggel rendelkezik;
c) legalább 3 éves, a pénztári tevékenységben hasznosítható szakmai gyakorlattal rendelkezik, melyet gazdálkodó szervezetnél, államigazgatási szervnél vagy költségvetési intézménynél szerzett meg.
(3) A pénztár köteles ügyvezetőjének alkalmazását – annak hivatalba lépése előtt 15 nappal – a Pénztárfelügyeletnek bejelenteni. A pénztár kérésére a Pénztárfelügyelet a (2) bekezdés b) és c) pontja alól felmentést adhat.
(4) Az ügyvezető felelős a közgyűlés és az igazgatótanács határozatainak végrehajtásáért, a pénztár eredményes működéséért, folyamatos ügyviteléért, gyakorolja a pénztár alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat.
(5) Az igazgatótanács jogsértő határozata, illetve utasítása esetén az ügyvezető az ellenőrző bizottsághoz fordulhat, és kezdeményezheti a közgyűlés összehívását is.
29. § (1) A munkáltatói tag jogosult tanácskozási joggal a közgyűlésen részt venni.
(2) Ha a munkáltatói hozzájárulás eléri vagy meghaladja a pénztár tagdíjbevételének 50 százalékát, a munkáltató(k) képviselője jogosult az ellenőrző bizottságban szavazati joggal részt venni.
(3) Amennyiben a természetes személy munkáltatói tag egyszemélyben pénztártag is, az alapszabályban rögzíteni kell a jogait érintő összeférhetetlenségi szabályokat.
30. § (1) A pénztár e törvény 3. § és 10. §-ának keretei között szolgáltatásai szervezéséhez, finanszírozásához és teljesítéséhez kapcsolódó pénzügyi feltételek megteremtése érdekében jogosult gazdálkodási tevékenységet folytatni. A pénztár gazdálkodása keretében:
a) a 10. § (1) bekezdés szerinti tevékenységet;
b) a pénztárvagyon befektetését és kezelését végzi, valamint
c) kiegészítő vállalkozási tevékenységet folytat.
(2) A pénztár a fedezeti alap terhére – a befektetési tevékenység és a szolgáltatások teljesítése kivételével – harmadik személyekkel szemben kötelezettséget nem vállalhat.
(3) A pénztári vagyon kizárólag a pénztári tagság érdekében fektethető be. A pénztár a gazdálkodása során elért bevételeit kizárólag a szolgáltatások fedezetének biztosítására, a szolgáltatások szinten tartására, illetve fejlesztésére, valamint a gazdálkodás költségeinek fedezetére fordíthatja, azt sem osztalék, sem részesedés formájában nem fizetheti ki.
(4) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában szereplő tevékenységekből származó jövedelem nem minősül vállalkozási jövedelemnek.
31. § (1) A pénztár kiegészítő vállalkozási tevékenységet kizárólag a Pénztárfelügyelet engedélyével folytathat.
(2) A Pénztárfelügyelet a pénztár kiegészítő vállalkozási tevékenységével kapcsolatban beszámolási kötelezettséget külön is megállapíthat.
(3) A kiegészítő vállalkozási tevékenység engedélyezési rendjét a Pénztárfelügyelet állapítja meg.
(4) A pénztár köteles kiegészítő vállalkozási tevékenységét részben vagy egészben megszüntetni, vagy jogi személyiséggel rendelkező vállalkozásba kihelyezni, amennyiben a kiegészítő vállalkozási tevékenységből származó bevételei az adóévben meghaladják a pénztár összes bevételének 20 százalékát.
32. § (1) Amennyiben a pénztár indulásakor vagyonnal rendelkezik, azt az alakuló közgyűlés határozatával az alapok között fel kell osztani. Az induló vagyon felosztásakor e törvény 17. §-ában foglalt rendelkezések szerint kell eljárni.
(2) Az induló vagyon nem pénzbeli része csak tehermentesen, vagyonszakértővel felbecsültetett piaci értéken vehető nyilvántartásba.
33. § A pénztár köteles pénzforgalmát számlavezetésre feljogosított pénzintézetnél vezetett számlán bonyolítani. A pénztárnak egy számlája lehet.
34. § (1) A pénztár pénzügyi éve lejárta előtt legalább hatvan nappal a pénztár következő évi, illetve hosszú távú, 3 évre – nyugdíjpénztár esetén ennél hosszabb időszakra – vonatkozó pénzügyi tervét az igazgatótanácsnak el kell készíteni, és azt jóváhagyásra – még a pénzügyi év lejárta előtt – a közgyűlés elé kell terjeszteni.
(2) Az éves pénzügyi tervnek tartalmaznia kell
a) a taglétszám várható alakulását;
b) az alapszabály alapján a szolgáltatások meghatározását, várható igénybevételét és értékét;
c) az előrelátható bevételeket, ideértve a befektetések hozamát is;
d) a várható kiadásokat;
e) a fedezeti alap alakulását;
f) a működési alap alakulását;
g) a likviditási alap alakulását.
(3) A várható bevételek között külön-külön kell kimutatni
a) a tagok által fizetett tagdíjat;
b) a munkáltatói tag (munkáltatói tagok) által fizetett hozzájárulást;
c) a befektetések hozamát;
d) a rendszeres támogatóktól befolyó összeget;
e) a vagyon értékesítéséből származó összeget;
f) a kiegészítő vállalkozási tevékenységből származó bevételt;
g) a belépő tagok által hozott egyéni fedezetet;
h) a tagok egyéb befizetéseit;
i) az egyéb bevételeket.
(4) A várható kiadások között külön-külön kell kimutatni
a) a szolgáltatások kiadásait;
b) a folyó működés kiadásait, ideértve az alapok befektetésének kiadásait;
c) a tárgyi eszközök beszerzésére, létesítésére, valamint felújítására szükséges kiadásokat;
d) a tagoknak visszatérített összegeket.
(5) A (2), (3) és (4) bekezdésben meghatározott tételeknél fel kell tüntetni az éven belüli várható ütemezést is.
(6) A működési költségek, továbbá a dologi eszközök beszerzésére, valamint a felújításra fordított ráfordítások mértékét a közgyűlés határozza meg. Ezeknek arányban kell állni a pénztár általános anyagi helyzetével.
35. § (1) A hosszú távú terv az éves pénzügyi tervvel megegyező szerkezetben készül, kiegészítve a hosszú távú számításoknál használt feltételezésekkel.
(2) A pénztár a közgyűlés által elfogadott pénzügyi tervét a közgyűlés határozatát követő 10 napon belül köteles a Pénztárfelügyeletnek megküldeni.
(3) A Pénztárfelügyelet a pénztár pénzügyi tervével szemben kifogást emelhet, ha az nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, a pénztár alapszabályának, vagy szakmailag nem tartja megalapozottnak. A pénztár a Pénztárfelügyelet észrevételeinek figyelembevételével átdolgozza pénzügyi tervét.
36. § (1) A pénztár bevételeiből köteles fedezeti, működési és likviditási alapot létrehozni, és azokat a törvény előírásai szerint felhasználni. A fedezeti alapon belül elkülönítetten kell kezelni az egyéni és a szolgáltatási számlákat. A pénztárak e törvénnyel és a pénztárak számviteli rendjét szabályozó jogszabállyal összhangban a pénztártípusok szolgáltatási rendjéhez igazodóan további alapokat is képezhetnek.
(2) A fedezeti alap a szolgáltatások finanszírozására, a működési alap, a működési költségek fedezésére, a likviditási alap az időlegesen fel nem használt pénzeszközök gyűjtésére és – a másik két alap általános tartalékaként – a pénztár fizetőképességének biztosítására szolgál.
(3) A pénztár bevételeit a következők szerint kell az (1) bekezdés szerinti gazdálkodási alapokba elhelyezni:
a) a 34. § (3) bekezdésének a)–b), e) és h) pontjaiban megjelölt bevételeket az alapszabályban (pénzügyi tervben) meghatározottak szerint fedezeti, működési és likviditási alapba;
b) a 34. § (3) bekezdésének c) pontja szerinti bevételt abba az alapba, amelynek befektetéséből származik;
c) a 34. § (3) bekezdésének d) pontjában megjelölt bevételt, valamint az adományokat a támogató rendelkezése szerinti alapba, ennek hiányában a likviditási alapba;
d) a 34. § (3) bekezdésének f) és i) pontjaiban megjelölt bevételt a működési alapba;
e) a 34. § (3) bekezdésének g) pontjában megjelölt bevételt a fedezeti alapba kell helyezni.
(4) A 34. § (4) bekezdés szerinti kiadások a következők szerint teljesíthetők:
a) a szolgáltatási kiadásokat a fedezeti alapból;
b) a működési kiadásokat, ideértve a tárgyi eszközök beszerzését, létesítését, felújítását a működési alapból;
c) a tagoknak visszatérített összeget a fedezeti alapból kell fedezni.
(5) A közgyűlés dönt arról, hogy milyen módon kell a likviditási és a működési alapnak az előirányzott szintet meghaladó részét felhasználni. A fedezeti alap részét képező szolgáltatási számlák előirányzott szintet meghaladó részét nem lehet a fedezeti alapon kívül felhasználni.
(6) A pénztárak gazdálkodásuk nyilvántartását, illetve befektetési üzletmenetüket e tevékenységgel üzletszerűen foglalkozó szervezethez (szolgáltatóhoz) kihelyezhetik. A szolgáltatóval kötött szerződésről a Pénztárfelügyeletet 15 napon belül tájékoztatni kell. A Pénztárfelügyelet a szerződésekkel szemben kifogást emelhet, ha annak tartalma sérti a nyilvántartásra, illetve a befektetésekre vonatkozó jogszabályi előírásokat. A szolgáltató szervezeteket a Pénztárfelügyelet nyilvántartásba veszi.
(7) A pénztár váltót, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki; hitelt vagy kölcsönt a fedezeti alap terhére nem vehet fel. A hitelfelvétel részletes szabályait a 78. §-ban foglalt felhatalmazás alapján kormányrendelet tartalmazza.
(8) A pénztár – a (9) bekezdésben foglalt kivételtől eltekintve – hitelt nem nyújthat, váltót nem fogadhat el, pénzügyi garanciát és kezességet nem vállalhat.
(9) A nyugdíjpénztár a pénztárak befektetéseiről rendelkező jogszabály és a pénztár alapszabályának keretei között tagjai részére kölcsönt nyújthat.
37. § (1) A pénztárak a kockázatok mérséklése és az egyoldalú függőség megelőzése érdekében befektetéseiket kötelesek befektetési formák és – üzletmenet kihelyezés kivételével – befektetési közvetítők szerint is megosztani.
(2) A pénztári befektetések kockázatok szerinti megosztására, valamint állomány összetételére vonatkozó biztonsági szabályokat és keretelőírásokat, a tőkepiac fejlődéséhez és szerkezeti változásaihoz igazodóan a Kormány rendeletileg szabályozza.
(3) A pénztári befektetésekre vonatkozó biztonsági szabályok és keretelőírások rendeleti meghatározása és változása nem veszélyeztetheti a pénztárak folyamatos fizetőképességét, indokolatlanul nem korlátozhatja a pénztárak gazdálkodási önállóságát, nem akadályozhatja a pénztár alapszabályában meghatározott szolgáltatások teljesíthetőségét.
(4) A pénztár alapjainak befektetését végezheti maga a pénztár, vagy azzal megbízhat e tevékenységre feljogosított más szervezetet.
(5) A pénztár – kihelyezett kiegészítő vállalkozása kivételével – sem a pénztárvagyon befektetése, sem adományok révén nem szerezhet egy vállalkozásban egy évnél hosszabb időtartamot meghaladóan olyan arányú közvetlen tulajdoni részesedést, amely nagyobb, mint a vállalkozás jegyzett, illetve törzstőkéjének 10 százaléka. Ilyen részesedés átmeneti megszerzésének a tényéről a Pénztárfelügyeletet – a részesedés megszerzésétől számított 15 napon belül – tájékoztatni kell.
(6) A pénztár vagyonának összesen 10 százalékát fektetheti a munkáltatói tag(ok) vagyonába, illetve azon vagyoni érdekeltségeibe, amelyekben a munkáltatói tag(ok) részesedése meghaladja a 10 százalékot.
38. § (1) A befektetési üzletmenet kihelyezése esetén a pénztár köteles gondoskodni arról, hogy a befektetési előírások ellenőrzéséhez szükséges információk folyamatosan a Pénztárfelügyelet rendelkezésére álljanak.
(2) A befektetési üzletmenet kihelyezésekor szerződésben kell gondoskodni a befektetési állomány befektetési kockázatokat megosztó összetételéről és a befektetési előírások betartásának biztosításáról.
39. § (1) Amennyiben a beszámoló olyan veszteséget mutat, amely a likviditási alapból nem pótolható, az igazgatótanácsnak javaslatot kell tennie a közgyűlés számára a veszteségmegszüntetés módjára. A javaslattétel előtt köteles tájékoztatni a veszteségről és a stabilizációs tervéről a Pénztárfelügyeletet és a Pénztárszövetséget.
(2) Amennyiben az igazgatótanács javaslatát a megkeresett szervek a veszteség megszüntetésére nem tartják szakmailag megalapozottnak, ettől eltérő szakmai ajánlásokat tehetnek. Indokolt esetben a 69. § szerint a Pénztárfelügyelet és a Pénztárszövetség a közgyűlésnek javasolhatja a pénztár átmeneti államigazgatási irányítás alá helyezését.
40. § (1) A pénztár beszámolási kötelezettségét, a beszámolót alátámasztó könyvvezetési kötelezettségét – e törvény alapján és a számviteli törvényben foglaltakra figyelemmel – kormányrendelet szabályozza.
(2) A könyvszakértővel hitelesített pénztári beszámolót a pénzügyi év lejártát követő 90 napon belül közgyűlés elé kell terjeszteni.
(3) Járadékszolgáltatást is nyújtó pénztárnak kormányrendeletben megállapított rendszerességgel és tartalommal az éves beszámoló részeként biztosításmatematikai mérleget kell készítenie, amelyet biztosításmatematikus ír alá.
(4) A pénztár likviditási helyzetének ellenőrzése érdekében a Pénztárfelügyelet a pénztárat év közben is beszámoltathatja.
41. § (1) Két vagy több pénztár egyesülhet, ha azt az érintett pénztárak közgyűlései elhatározták, és az új pénztár alapszabályát elfogadták.
(2) Az egyesüléssel létrejött új pénztár az egyesült pénztárak általános jogutódja.
42. § Pénztár több pénztárrá szétválhat, ha ezt a közgyűlés elhatározza és az új pénztárak az alapszabályukat elfogadják. A szétválásról szóló határozatban rendelkezni kell a jogutódlásról.
43. § (1) A pénztár csak végelszámolást követően szűnhet meg.
(2) A pénztár megszűnését az illetékes bíróságnak be kell jelenteni. Az egyesüléssel, illetve szétválással létrejött pénztárat, illetve pénztárakat ezzel egyidejűleg a 6. § (2) bekezdése szerint nyilvántartásba kell vetetni.
(3) A pénztár jogutód nélküli megszűnése esetén a pénztártag a rá jutó vagyonrészt
a) átlépés esetén a másik pénztárba, vagy
b) ha az átlépésre nincs lehetősége, az általános alapba (52. §) utaltatja, illetve
c) felveheti. Ebben az esetben a kifizetés jövedelemnek minősül.
(4) Járadékszolgáltató nyugdíjpénztár jogutód nélküli megszűnése esetén a járadékalap kezelését és a járadék folyósítását az általános alap veszi át.
44. § (1) A pénztárak egyesülése, illetve szétválása esetén a létrejövő pénztár, illetve pénztárak működésének megkezdéséhez a Pénztárfelügyelet tevékenységi engedélye szükséges.
(2) A pénztár megszüntetésére irányuló szándékot a Pénztárfelügyeletnek be kell jelenteni. A Pénztárfelügyelet a pénztár jogutód nélküli megszűnésekor – a felszámolás kivételével (45. §) –, amennyiben a közgyűlés ezt határozatban kéri, végelszámolót nevezhet ki. A végelszámoló költségeit a pénztár viseli.
45. § (1) A pénztár felszámolási eljárására a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény rendelkezéseit az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:
(2) A pénztár akkor minősül fizetésképtelennek, ha esedékes kötelezettségeinek pénzügyi fedezet hiánya miatt 60, illetve a tagok javára vállalt szolgáltatási kötelezettségeinek az esedékességtől számított 90 napon belül nem tesz eleget.
(3) A pénztár ellen nincs helye csődeljárásnak.
(4) A felszámoló kijelöléséről a Pénztárfelügyelet véleményének figyelembevételével kell dönteni.
(5) A felszámolás kezdő időpontjától
a) intézkedést csak a felszámoló hozhat;
b) új tag nem vehető fel, a folyamatba tett kifizetéseket szüneteltetni kell;
c) tagdíjak nem szedhetők be.
(6) A Pénztárfelügyelet köteles a felszámolás kezdő időpontjában a pénztár tevékenységi engedélyét visszavonni.
(7) A felszámolás kezdő időpontjában az alapokhoz tartozó eszközök listáját azonnal le kell zárni és azt a felszámolónak át kell adni.
(8) A felszámolási eljárás során a (7) bekezdésben meghatározott eszközök külön kezelendők, és azok csak a fedezeti alappal szemben fennálló tagi, hozzátartozói, illetve kedvezményezetti követelések kielégítése után használhatók fel egyéb kötelezettségek kielégítésére.
(9) A tagsági viszonyból származó kötelezettségeket a felszámolási költségeket követően kell kielégíteni.
46. § (1) A nyugdíjpénztár alapszabályának a 18. §-ban foglaltakon túlmenően tartalmaznia kell
a) legalább 10 év kötelező várakozási idő előírását;
b) a tagi kölcsön szabályait;
c) a pénztár szolgáltatásainak megfelelően a pénztártag más pénztárba történő átlépésének, illetve befogadásának szabályait.
(2) A nyugdíjpénztár pénzügyi tervének a 34. § és 35. §-ban foglaltakon túlmenően tartalmaznia kell a pénztár befektetéseire vonatkozó rövid és hosszú távú hozamelvárásokat.
47. § (1) A pénztártag az egyéni számláján nyilvántartott összeghez a várakozási idő letelte, a nyugdíjszolgáltatáshoz a nyugdíjkorhatár elérése után juthat hozzá.
(2) A tagsági viszony a várakozási idő letelte előtt szüneteltethető, de – kivéve a pénztártagnak más pénztárba történő átlépését, illetve a pénztár megszűnését – nem szüntethető meg.
(3) A pénztártagnak a várakozási idő letelte után, de még a felhalmozási időszakban történő kilépése esetén az egyéni számláján nyilvántartott összeget, az alapszabályban meghatározott kilépési költségek levonása után egy összegben ki kell fizetni.
(4) A pénztártag tagdíjfizetési kötelezettsége a nyugdíjkorhatár elérésével megszűnik, a pénztártagnak a nyugdíjkorhatár elérése után az egyéni számláján nyilvántartott összeget a pénztártag választása szerint egy összegben ki kell fizetni, vagy az alapszabályban meghatározott járadékszolgáltatások valamelyikére kell átváltani.
(5) A pénztártag részére a (3), illetve (4) bekezdés szerinti kifizetések a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény alapján jövedelemnek minősülnek.
48. § (1) A pénztártag halála esetére kedvezményezett(ek)et jelölhet. Amennyiben nem jelöl, halála esetén jogosulttá a pénztártag örököse válik. Ha a pénztártagnak a törvényes öröklés rendje szerint nincs természetes személy örököse, az öröklés alá eső összeg a pénztárra száll.
(2) A pénztártagnak a felhalmozási időszakban történő halála esetén az egyéni számláján lévő összeg tekintetében a kedvezményezett, illetve az örökös választhat, hogy a rá eső részt
a) egy összegben felveszi;
b) az alapszabály ellenkező rendelkezése hiányában saját nevén a nyugdíjpénztárban hagyja a tagdíjfizetés folytatásával vagy anélkül;
c) átutaltatja saját nyugdíjpénztárában levő egyéni számlájára;
d) átutaltatja az általános alapba.
(3) Az alapszabály rendelkezhet olyan szolgáltatásról, amelyben – ugyanazon fedezet terhére – a pénztártagnak a szolgáltatás megnyílása után bekövetkező halála esetén a pénztártag örököse, illetve a kedvezményezett is részesül.
(4) Az örökös, illetve kedvezményezett részére történő haláleseti kifizetés nem minősül személyi jövedelemnek.
49. § A munkáltató a munkáltatói hozzájárulásnak az e törvény 12. §-ában meghatározott mértékétől – korcsoportonként egységesen – felfelé eltérhet azon alkalmazottai tekintetében, akik 10 éven belül betöltik a nyugdíjkorhatárt.
50. § (1) Az önsegélyező pénztár szolgáltatásai – szolgáltatásonként egységesen – vagy meghatározott összegűek, vagy jövedelemarányosak lehetnek.
(2) Az önsegélyező pénztárakban a tagdíjakat, a szolgáltatások értékét és a szükséges alapok nagyságát évente kalkulálni kell. A tagdíjak, a szolgáltatások értékét és az alapok nagyságát a pénztár által vállalt szolgáltatások összetétele (tagok jövedelme, a szolgáltatásokat kiváltó okok előfordulási gyakorisága) határozza meg.
(3) A szolgáltatások kiadásait csak – a kölcsönösség és a szolidaritás elvének megfelelően – az összes egyéni számla egyidejű, a számlák terhelésekor fennálló egyenlegével arányos megterhelésével kell biztosítani.
(4) Az időszaki járadék szolgáltatást nyújtó önsegélyező pénztárak kötelesek alapszabályukban rendelkezni a járadékjogosultságról, a járadékfizetés feltételeiről, a követelések hordozhatóságáról, valamint a járadékszolgáltatás gazdálkodási és üzemviteli szabályairól. Az alapszabály munkanélküli járadék szolgáltatás nyújtása esetén a (3) bekezdésben előírt elszámolási szabálytól eltérően is rendelkezhet.
51. § (1) Az egészségpénztár a következő szolgáltatásokat nyújthatja tagjai és azok közeli hozzátartozói részére:
a) közösségi és egyéni egészségvédelmi programokat, egészségügyi szolgáltatásokat szervez és finanszíroz;
b) vállalhatja az egészségügyi szakellátáson belüli kiegészítő ellátások szervezését és finanszírozását;
c) a területi egészségpénztár vállalhatja az egészségügyi alapellátáson felüli kiegészítő ellátások szervezését és finanszírozását;
d) a munkahelyi vagy szakmai egészségpénztár vállalhatja az egészségügyi alapellátáson felüli kiegészítő ellátások szervezését és finanszírozását.
(2) Az egészségpénztár az (1) bekezdés szerinti szolgáltatásait kizárólag a vele szerződésben álló természetes vagy jogi személy útján nyújthatja.
(3) Az egészségügyi szolgáltatások csak az e tevékenységre feljogosított egészségügyi szolgáltató szervezetek útján biztosíthatók.
(4) Az egészségpénztárak kalkulációjára az 50. § (2) bekezdés, illetve az egyéni számlák kezelésére az 50. § (3) bekezdés rendelkezései az irányadók.
(5) Egészségpénztár egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézményt csak külön törvényi felhatalmazással működtethet.
(6) Az egészségpénztár tagjai részére pénzbeli szolgáltatást nem nyújthat.
52. § (1) A pénztárak érdekeik képviseletére és közös céljaik megvalósítására szövetsége(ke)t hozhatnak létre.
(2) A szövetség jogi személyként működő társadalmi szervezet.
(3) A szövetség a pénztárak működésére vonatkozóan szakmai ajánlásokat adhat ki.
(4) A pénztárak a szövetségnél fizetőképességük biztosítására és szolgáltatásaik biztonsága érdekében garanciaalapot, a szolgáltatási szintek és körök közötti különbségek kiegyenlítésére, a pénztárak közötti átlépés segítésére és az ezen törvényben meghatározott további feladatok ellátására általános alapot hozhatnak létre.
(5) A garanciaalap és az általános alap működtetésére az érintett pénztárak megállapodása az irányadó.
53. § (1) A Pénztárfelügyelet a pénzügyminiszter felügyelete alatt önálló központi hivatalként működő, elsőfokú államigazgatási szerv.
(2) A Pénztárfelügyelet hatásköre kiterjed az e törvény 1. §-ában meghatározott szervezetekre és e szervezeteknek az e törvényben meghatározott tevékenységeire.
(3) Ha valamely ügyben a Pénztárfelügyelet és más államigazgatási szerv is megállapítja a hatáskörét, úgy az eljáró hatóságot a pénzügyminiszter jelöli ki.
(4) A Pénztárfelügyelet az e törvényben foglalt eltérésekkel az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény módosításáról és egységes szövegéről rendelkező 1981. évi I. törvényben foglaltak szerint jár el. A Pénztárfelügyelet határozata ellen a pénzügyminiszterhez lehet fellebbezni.
(5) A Pénztárfelügyelet elnökét és helyetteseit a pénzügyminiszter nevezi ki ötéves időtartamra.
(6) A Pénztárfelügyelet szervezeti és működési szabályzatát a pénzügyminiszter hagyja jóvá.
(7) A Pénztárfelügyelet elnöke
a) képviseli a Pénztárfelügyeletet bel- és külföldön;
b) irányítja a Pénztárfelügyelet tevékenységét;
c) az elnökhelyettesek kivételével gyakorolja a munkáltatói jogokat a Pénztárfelügyelet alkalmazottai felett;
d) gyakorolja a Pénztárfelügyelet gazdálkodásával összefüggő jogokat;
e) elrendeli a 65. § és a 68–69. § szerinti intézkedéseket, és kirója a 66. § és 68. § (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti bírságokat;
f) gyakorolja mindazon jogokat, amelyekkel e törvény alapján a Pénztárfelügyelet szervezeti és működési szabályzata felruházza.
(8) A Pénztárfelügyelet elnöke a (7) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott jogkörének gyakorlását átruházhatja.
54. § (1) A Pénztárfelügyelet elnöke, elnökhelyettesei és érdemi ügyintézői pénztárral és pénztárral szerződésben álló jogi személlyel, valamint társadalombiztosítási tevékenységet végző szervezettel nem állhatnak munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló jogviszonyban vagy személyes közreműködéssel járó tagsági viszonyban, nem lehetnek ezek vezető tisztségviselői vagy az ellenőrzést ellátó szerv tagjai.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt személyek nem lehetnek egymás közeli hozzátartozói [Ptk. 685. § b) pont] és nem járhatnak el olyan ügyekben, amelyekben maguk vagy hozzátartozóik érdekeltsége fennáll, vagy vélelmezhető.
(3) Az (1) bekezdésben felsorolt személyek az (1) és (2) bekezdésben meghatározott összeférhetetlenségi ok fennállását kötelesek haladéktalanul bejelenteni a munkáltatójuknak. A bejelentő köteles az (1) bekezdésben foglalt összeférhetetlenséget haladéktalanul megszüntetni. Ennek elmulasztása esetén ezen személyek munkaviszonyát meg kell szüntetni. A (2) bekezdésben foglalt összeférhetetlenségi ok fennállása esetén a munkáltató dönt arról, hogy az összeférhetetlenséget meg kell-e szüntetni, illetve az adott ügyben a bejelentő eljárhat-e.
55. § Abban a kérdésben, hogy mely tevékenység minősül pénztártevékenységnek, vitás esetekben a Pénztárfelügyelet állásfoglalása az irányadó.
56. § (1) A Pénztárfelügyelet feladata:
a) ellenőrzi az e törvény és az e törvényhez kapcsolódó jogszabályok rendelkezéseinek megtartását;
b) elbírálja az engedélykérelmeket és ellenőrzi, hogy a pénztárak az engedélynek megfelelően működnek-e;
c) az e törvényben meghatározott esetekben intézkedik a pénztár államigazgatási irányítása alá vonásáról;
d) közreműködik a pénztárak fejlődését akadályozó tényezők feltárásában és feloldásában, a társadalombiztosítással való együttműködésük koordinálásában, a pénztárak tevékenységét érintő jogszabályok harmonizálásában;
e) a pénztárak működésére vonatkozóan irányelveket és ajánlásokat dolgoz ki;
f) ellenőrzési és információs rendszert működtet.
(2) A Pénztárfelügyelet irányelvei és ajánlásai kialakításakor köteles a Pénztártanács és a Pénztárszövetség(ek) véleményét kikérni.
57. § (1) A Pénztártanács a Pénztárfelügyelet és a pénzügyminiszter tanácsadó szerve.
(2) A Pénztártanács tagjai:
a) a Pénzügyminisztérium, a Népjóléti Minisztérium és a Munkaügyi Minisztérium egy-egy képviselője;
b) a Pénztárszövetség(ek) képviselője (képviselői);
c) a pénzügyminiszter által felkért független szakértők;
d) az Állami Bankfelügyelet, az Állami Biztosításfelügyelet és az Állami Értékpapírfelügyelet egy-egy képviselője.
(3) A Pénztártanács elnökét a pénzügyminiszter nevezi ki a (2) bekezdés c) pontjában megjelölt személyek közül.
(4) A Pénztártanács tagjai – az elnök kivételével – feladatuk ellátásáért díjazásra nem jogosultak. A Pénztártanács működési feltételeit a Pénztárfelügyelet biztosítja.
(5) A Pénztártanács
a) véleményt alakít ki a pénztárak tevékenységéről, működési feltételeik alakulásáról, pénz- és tőkepiaci szerepéről, a pénztárakra vonatkozó jogi szabályozás érvényesülésének tapasztalatairól;
b) közreműködik a Pénztárfelügyelet irányelveinek és ajánlásainak kidolgozásában;
c) pénztárakkal kapcsolatos szakmai publikációkat készít, készíttet és hoz nyilvánosságra.
58. § (1) A Pénztárfelügyelet tevékenysége ellátásában engedélyezési, ellenőrzési, intézkedési és bírságolási jogkörrel rendelkezik.
(2) A Pénztárfelügyelet jogköre alkalmazása során – az átmeneti és tartós fizetésképtelenség esetei kivételével – nem kötelezheti a pénztárat alapszabályától és jóváhagyott pénzügyi tervétől eltérő gazdálkodásra.
59. § A Pénztárfelügyelet engedélye szükséges
a) a pénztár tevékenységének megkezdéséhez;
b) a pénztár vagyonának átruházásához;
c) a pénztárak ideiglenes tagzárlatához, tevékenységének szüneteltetéséhez;
d) a pénztár kiegészítő vállalkozási tevékenységéhez.
60. § E törvény 10. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenység kizárólag a Pénztárfelügyelet engedélyével végezhető.
61. § A Pénztárfelügyelet a tevékenységi engedélyt a 10. § (2) bekezdése szerint szervezetenként elkülönítve adja meg.
62. § (1) A pénztár köteles a bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtását követő 60 napon belül a Pénztárfelügyelettől a tevékenységi engedélyt kérelmezni.
(2) A kérelemnek tartalmaznia kell
a) az alakuló közgyűlés helyét, időpontját, a résztvevő személyek számát;
b) a pénztártagok számát a kérelem beadásának napján;
c) a pénztár tervezett alapképzési elveit.
(3) A kérelmet az igazgatótanács tagjai írják alá és az ellenőrző bizottság tagjai ellenjegyzik.
(4) A kérelemhez mellékelni kell
a) az alakuló közgyűlés által elfogadott induló gazdálkodási tervet és alapszabályt;
b) az alakuló közgyűlés jegyzőkönyvét és jelenléti ívét;
c) igazolást arról, hogy a pénztár adószámmal és bankszámlával rendelkezik;
d) a gazdálkodási vagy befektetési üzletmenet kihelyezése esetén az erre vonatkozó szerződést;
e) munkáltatói hozzájárulás esetén az erre vonatkozó szerződés(eke)t;
f) az egészségpénztáraknak, amennyiben kötöttek, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár önkormányzatával, illetve a helyi önkormányzattal (önkormányzatokkal) kötött szerződést;
g) a nyugdíjpénztáraknak, amennyiben kötöttek, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság önkormányzatával kötött szerződést;
h) a bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtását igazoló iratot.
(5) Az induló gazdálkodási tervnek tartalmaznia kell
a) a pénztár alapításkori vagyonát tételes és értékkel ellátott bontásban és az alapok közötti felosztását;
b) a tevékenységi engedély jogerőre emelkedésének napjáig tervezetten felmerülő költségek fajtáit és mértékét, valamint ezek várható fedezetét;
c) a pénztárnak a pénzügyi év lejártáig szóló pénzügyi tervét.
(6) Az induló gazdálkodási tervnek az (5) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmaznia kell mindazokat az adatokat és feltételeket, amelyeket a pénztár alapszabályban vállalt szolgáltatásainak teljesítéséhez, a pénztár hosszú távú és a tervezett taglétszámához igazodó működőképességéhez, a tagokkal szemben vállalt kötelezettségek teljesítéséhez a pénztár igazgatótanácsa szükségesnek tart, illetve amit a Pénztárfelügyelet előír.
63. § (1) A pénztár tevékenységi engedély iránti kérelmét a Pénztárfelügyelet elutasítja, ha a kérelem és mellékletei nem felelnek meg a jogszabályi előírásoknak.
(2) A Pénztárfelügyelet a benyújtott okiratok módosítását írhatja elő, ha az okiratokból megállapítható, hogy a pénztár nem lesz képes a vállalt szolgáltatások teljesítésére, vagy működése egyébként nem biztonságos, illetve a beadott okiratok célszerűtlen vagy szakszerűtlen rendelkezéseket tartalmaznak.
(3) Egészségpénztár esetén a Pénztárfelügyelet a tevékenységi engedélyt csak akkor tagadhatja meg, ha az induló gazdálkodási terv nem biztosítja a pénztár legalább egyéves működését.
64. § (1) A pénztártevékenység folytatásának tárgyi és személyi feltétele:
a) valamennyi pénztártípusnál a pénztártevékenység biztonságos folytatására alkalmas irodahelyiség, adószám, elnevezés és legalább mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkező alkalmazott, ha a pénztár nem helyezi ki gazdálkodásának nyilvántartását;
b) a nyugdíjpénztárnál befektetési szakértő vagy érvényes szerződés olyan szolgáltató szervezettel vagy vállalkozással, mely jogosult a pénztár befektetési üzletmenetének végzésére vagy alapjainak befektetésére;
c) * járadékszolgáltató pénztárnál megbízott aktuárius (biztosítási matematikus) vagy demográfus, megbízott könyvszakértő.
(2) Több pénztár azonos típusú feladat ellátására közösen is alkalmazhat szakértőket, ügyintézőket.
(3) A pénztár csak büntetlen előéletű szakértőt alkalmazhat. Indokolt esetben a Pénztárfelügyelet kifogást emelhet a szakértők alkalmazásával szemben.
65. § (1) A Pénztárfelügyelet jogosult ellenőrizni, hogy a pénztártevékenység megfelel-e a törvénynek, a pénztártevékenységre vonatkozó egyéb jogszabálynak, a Pénztárfelügyelet által kiadott engedélyeknek és a pénztártagok biztonságának. Ennek érdekében jogosult a pénztártevékenységet érintő, az ellenőrzéshez szükséges adatok, beszámolók, bizonylatok, valamint vizsgálati anyagok bekérésére, és – előzetes értesítés nélkül is – az azokba való helyszíni betekintésre.
(2) A Pénztárfelügyelet az (1) bekezdésben meghatározott ellenőrzési feladatok ellátása érdekében független könyvvizsgálót vagy egyéb szakértőt küldhet ki a pénztárhoz általános ellenőrzésre vagy meghatározott célvizsgálat lefolytatására. Mind a Pénztárfelügyelet, mind pedig az általa kiküldött szakértő eljárása során hivatalos személynek minősül.
(3) A Pénztárfelügyelet a pénztár kötelezettségeinek teljesítése, a pénztártagok érdekeinek védelme, valamint a pénztártevékenységre vonatkozó jogszabályi előírások betartása érdekében a következő intézkedéseket alkalmazhatja:
a) az e törvényben és pénztártevékenységre vonatkozó más jogszabályban meghatározott feltételeknek való megfelelésre – esetleg határidő kitűzésével – felszólíthat;
b) előírhatja intézkedési terv meghatározott határidőn belüli benyújtását, és a végrehajtásra is határidőt szabhat;
c) jelentős vezetői vagy működési hiba esetén kezdeményezheti az érintett vezető felmentését;
d) határozott időre tagfelvételi zárlatot rendelhet el;
e) rendkívüli közgyűlést hívhat össze;
f) pénztárfelügyeleti bírság megfizetésére kötelezhet;
g) a pénztártevékenységre adott engedélyt visszavonhatja;
h) felszólíthat a pénzügyi terv átdolgozására, illetve az alapszabály módosítására;
i) a bíróságnál kezdeményezheti felszámolási eljárás megindítását.
(4) A pénztártevékenység folytatására adott engedély visszavonására akkor kerülhet sor, ha a pénztár
a) tevékenységének folytatását az engedély jogerőre emelkedésének napjától számított 180 napon belül nem kezdi meg, vagy azt a Pénztárfelügyelet hozzájárulása nélkül szünetelteti;
b) az engedélykérelemben valótlan adatot vagy nyilatkozatot közölt;
c) nem tesz eleget a 64. §-ban foglalt engedélyezési feltételeknek;
d) a pénztártevékenységre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit súlyosan megsérti, a Pénztárfelügyelet e törvényen alapuló határozatainak nem tesz eleget, és ezáltal a pénztártagok érdekeit súlyosan veszélyezteti;
e) az engedélyezetten túlmenően egyéb, engedély nélküli tevékenységet végez.
66. § (1) A Pénztárfelügyelet bírságot alkalmazhat az igazgatótanács vagy az ellenőrző bizottság tagjával szemben, ha az alapszabályt megsérti, alapszabály-ellenes tevékenységet folytat, vagy tevékenységi engedély nélkül pénztárat működtet, továbbá, ha a Pénztárfelügyelet intézkedését, határozatát nem tartja be. A bírság mértéke 20 ezertől 50 ezer forintig terjedhet.
(2) A Pénztárfelügyelet által kiszabott bírságot az erről szóló határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül kell a határozatban megjelölt számlára befizetni.
67. § (1) Nem lehet a pénztárral szemben pénztárfelügyeleti szankciót érvényesíteni, ha a mulasztás, illetve kötelezettségszegés hat hónapon túl jut a Pénztárfelügyelet tudomására, valamint akkor, ha a mulasztás vagy kötelezettségszegés büntetőjogi eljárás hatálya alá tartozik.
(2) Nem kötelezhető a bírság megfizetésére az az igazgatótanácsi, illetve ellenőrző bizottsági tag, aki bizonyítani tudja, hogy az adott helyzetben általában elvárható módon járt el.
(3) A pénztárfelügyeleti bírságokból származó bevételek felhasználásáról a pénzügyminiszter dönt.
68. § (1) A Pénztárfelügyelet intézkedéssel élhet, ha a pénztár tevékenysége során eltér az alapszabályában, illetve jóváhagyott pénzügyi tervében rögzítettektől, valamint e törvény és a kiegészítő kormányrendeletek előírásaitól, és e tevékenységével vélelmezhetően a pénztár likviditását veszélyezteti.
(2) A Pénztárfelügyelet
a) figyelmeztetést alkalmazhat, ha a pénztár a jóváhagyott pénzügyi tervétől és alapszabályától eltérő gazdálkodást folytat, és nem tesz eleget a személyi előírásoknak;
b) felügyeleti bírságot szabhat ki, ha a figyelmeztetés ellenére a pénztár nem változtat addigi gyakorlatán, vagy a vonatkozó számviteli, pénzügyi előírásokat megsérti; a bírság maximális mértéke az éves tagdíj két százaléka, amely ismételten kiszabható;
c) szigorított felügyeleti bírságot szabhat ki, ha a pénztár eltér a befektetésre vonatkozó szabályoktól és keretelőírásoktól, az összeférhetetlenségi szabályokat tartósan megszegi; a szigorított bírság maximális mértéke az éves tagdíj öt százaléka;
d) új pénzügyi terv kidolgozását írhatja elő;
e) megvonhatja, illetve felfüggesztheti a tevékenységi engedélyt, ha az a)–d) pontban foglalt intézkedések alkalmazása nem vezet eredményre.
(3) A pénztár működésének átmeneti zavara – 60 napnál nem hosszabb fizetésképtelenség –, szakmai vagy vezetői alkalmatlanság, illetve összeférhetetlenség esetén a Pénztárfelügyelet intézkedésként kezdeményezheti
a) az ügyvezetők, illetve más alkalmazottak munkaviszonyának megszüntetését;
b) a tisztségviselők felmentését;
c) új pénzügyi terv kidolgozását;
d) rendkívüli közgyűlés összehívását.
69. § (1) Amennyiben a pénztár működése e törvény, illetve az alapszabály rendelkezéseinek betartása és a pénzügyi terv szerinti gazdálkodás mellett is 60 napnál hosszabb fizetésképtelenséghez, illetve a szolgáltatások 90 napnál hosszabb szüneteltetéséhez vezet, a Pénztárfelügyelet kiigazító program készítését javasolhatja a pénztárnak. Ha ez nem jár sikerrel, a Pénztárfelügyelet a pénztár átmeneti irányítására biztost nevezhet ki.
(2) Felügyeleti biztos csak a pénztárral üzleti kapcsolatban nem álló és a pénztár tagságához nem tartozó személy lehet. A biztos feladata a pénztár likviditási helyzetének gyors feltárása, a pénztárvagyon felmérése, a pénztár beszámoltatásának előkészítése.
(3) A biztos a likviditási vizsgálatok lezárásakor, de legkésőbb 15 napon belül köteles intézkedni a közgyűlés összehívására. A közgyűlés a Pénztárfelügyelet kezdeményezésére dönt a pénztár államigazgatási irányítás alá helyezéséről vagy a pénztár felszámolásáról.
(4) Az államigazgatási irányítás a működőképesség helyreállítását célozza. Ekkor a pénztár a Pénztárfelügyelet által kinevezett biztos rendelkezései szerint működik.
(5) Az államigazgatási irányítás időtartama nem haladhatja meg a 180 napot.
(6) Súlyos szabálytalanság esetén, vagy ha a pénztár pénzügyi helyzete nem teszi lehetővé az alapszabály szerinti működést, a Pénztárfelügyelet elrendelheti a pénztár működésének felfüggesztését, a bíróságnál pedig kezdeményezheti a felszámolási eljárás megindítását.
70. § (1) A Pénztárfelügyelet az államigazgatási irányítás kivételével nem vállal felelősséget a pénztárak gazdálkodásáért.
(2) Az államigazgatási irányítás alatt bekövetkezett veszteségért a pénztárat kártalanítás illeti meg.
71. § Ez a törvény kihirdetése napján lép hatályba.
72. § (1) A törvény hatálybalépésekor társadalmi szervezetként működő és pénztárrá átszerveződő, valamint a pénztárak átalakulásával létrejövő pénztáraknak az átszerveződés, illetve átalakulás révén bekövetkező vagyonszerzése illetékmentes.
(2) Ahol jogszabály munkavállalói nyugdíjalapot, illetve munkavállalói nyugdíjalapra vonatkozó külön törvényt említ, azon a továbbiakban az e törvény szerint létrehozott bármely típusú kiegészítő pénztárat, illetve e törvényt kell érteni.
(3) A pénztárak elismert pénztárként való működésének feltételeiről külön törvényben kell rendelkezni.
73. § (1) A társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény a következők szerint módosul:
a) a 2. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„g) a lakásszövetkezet, a társadalmi szervezet, az egyház (ideértve a társadalmi szervezet, illetve az egyház alapszabályában önálló jogi személyiséggel felruházott szervezeti egységeket is), az alapítvány és a víziközmű-társulat, ha az adóévben vállalkozási tevékenységből;
– az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, ha kiegészítő vállalkozási tevékenységből
bevételt ér el, vagy ráfordítást számol el.”
b) a 10. § (1) bekezdés a következő e) ponttal egészül ki:
