„e) az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnak, amennyiben a pénztár kiegészítő vállalkozási tevékenységből származó bevétele nem haladja meg a pénztár összes bevételének a 20%-át.”

(2) A nem természetes személy támogató által a pénztárnak juttatott pénzbeli és nem pénzbeli adománya olyan közérdekű kötelezettségvállalásnak minősül, amely megfelel a társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény 4. § (2) bekezdés g) pontja szerinti feltételeknek és a 4. § (3) bekezdés f) pontja szerinti kivételnek.

(3) Az e törvény szerint létrehozott kiegészítő pénztárba a munkáltatói tag által befizetett tagdíj-hozzájárulást a társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény 5. § (6) bekezdése alapján a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek kell tekinteni.

(4) E törvény hatálybalépésével a társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény 3. számú melléklete hatályát veszti, és az erre való törvényi hivatkozások semmisek.

74. § (1) A természetes személy támogató a pénztárnak juttatott pénzbeli adományt a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény 32. § (1) bekezdés szerinti összjövedelemből a 36. § (2) bekezdésének figyelembevételével levonhatja.

(2) A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény 36. § (1) bekezdésében megállapított összjövedelem-csökkentési lehetőség a nem munkavállaló magánszemélyekre is kiterjed. A kiegészítő nyugdíj-, illetve önsegélyező pénztárból a pénztártag részére bármely címen történő kifizetés a magánszemélynek az említett törvény 29. §-a szerinti adóköteles jövedelme. Egyidejűleg a 7. § (1) bekezdés 21. b) pontja hatályát veszti.

(3) A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény 36. § (1) bekezdése szerinti összjövedelem-csökkentés időarányos részét 1993-ban a munkáltatónak az általa kifizetett – munkaviszonyból származó – rendszeres jövedelem adóelőleg-megállapításánál figyelembe kell vennie.

75. § (1) A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény 103/A. §-a új bekezdéssel egészül ki:

„(10) Nem képez járulékalapot a magánszemély munkáltatója által az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba a tag javára történő befizetés, a munkavállalónak a (2) bekezdés szerinti személyi jellegű kifizetései (juttatásai) 25%-áig, de legfeljebb évi 500 ezer forintig terjedő mértékben.”

(2) A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény 103/B. §-a (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1)–(2) bekezdés rendelkezéseitől eltérően nem kell egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot fizetni a természetbeni juttatás, étkeztetés értéke és ezek pénzbeli megváltása, továbbá a 103/A. § (3) bekezdésének 23., 24. és 25. pontjában említett juttatások, valamint a 103/A. § (10) bekezdésében meghatározott befizetés után.”

76. § (1) A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 2. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) E törvény csődeljárásra vonatkozó rendelkezései az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakra nem vonatkoznak. E törvénynek a csődeljárásra, a felszámolási eljárásra és a végelszámolásra vonatkozó rendelkezéseit a pénzintézetekre a pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló törvényben, a biztosító intézetekre a biztosító intézetekről szóló törvényben, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakra pedig az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”

(2) A Cstv. 3. §-ának a) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„a) gazdálkodó szervezet: az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a gazdasági társaság, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a víziközmű-társulat kivételével a vízgazdálkodási társulat, továbbá az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár;”

„d) gazdálkodó szervezet vezetője: állami vállalatnál, trösztnél, tröszti vállalatnál, egyéb állami gazdálkodó szervnél, egyes jogi személyek vállalatánál, leányvállalatnál, illetve vízgazdálkodási társulatnál az igazgató (vállalati biztos), szövetkezetnél az igazgatóság (ügyvezető igazgató) vagy az ügyvezető elnök, közkereseti és betéti társaságnál az üzletvezetésre és képviseletre jogosult tag(ok), egyesülésnél, közös vállalatnál az igazgató, korlátolt felelősségű társaságnál az ügyvezető(k), részvénytársaságnál az igazgatóság vagy alapszabályban az ügyvezetésre feljogosított személy(ek), önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál az ügyvezető (ha a pénztár ügyvezetőt nem alkalmaz, az igazgatótanács);”

77. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény az alábbiak szerint módosul:

a) a 8. § (6) bekezdés szövegéből „és a megyei (fővárosi) munkaügyi központtal (50. §, a továbbiakban: munkaügyi központ) megállapodást kötött személy [41. § (2) bekezdés]” szövegrész kimarad;

b) a 39. §-ának szövegéből „és a munkaügyi központtal megállapodást kötött személy” szövegrész kimarad;

c) a 41. § (2) bekezdése hatályát veszti.

78. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza a pénztárak egyes gazdálkodási szabályait, a pénztárak beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét, a felügyeleti eljárási szabályokat, valamint a pénztárfelügyeleti eljárási igazgatási díjak kiszabásának feltételeit.

---