1. § A társasági adóról szóló, többször módosított 1991. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: tv.) 1. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg ez a § a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A vállalkozási tevékenység megkezdésének napja az első kötelezettségvállalás időpontja, befejezésének napja a megszűnés napja, egyéni vállalkozónál a tevékenység megszüntetésének napja.
(5) A 2. § (1) bekezdésének f) pontjában meghatározott egyéni vállalkozó adókötelezettsége az adóhatóságnál való bejelentkezést követő naptári év első napján kezdődik, kivéve a tevékenységét év közben kezdő egyéni vállalkozót, akinek az adókötelezettsége az adóhatósághoz történő bejelentkezés időpontjával kezdődik.
(6) Ha a 2. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott egyéni vállalkozó tevékenységét a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény 19. §-ában meghatározott egyéni vállalkozóként kívánja tovább folytatni, társasági adókötelezettsége annak a naptári évnek az utolsó napjával szűnik meg, amely évben e szándékát az adóhatóságnál bejelentette.”
2. § A tv. 2. § (1) bekezdésének f) pontja és (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában adóalany a belföldi székhelyű)
„f) a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény 19. §-ában meghatározott egyéni vállalkozó az 1. § (5) bekezdése szerint, ha e törvény hatálya alá adóalanyként az adóhatóságnál bejelentkezett;
h) közhasznú társaság.
(4) Nem terjed ki a törvény hatálya a Magyar Nemzeti Bankra, a költségvetési szervre, az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó büntetés-végrehajtási vállalatra és annak a fogvatartottak foglalkoztatását végző jogutódjára, valamint a felszámolási eljárás alatt állókra, a felszámolás kezdő napjától.”
3. § A tv. 3. §-ának 2., 5., 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép és egyidejűleg a § a következő 14., 15., 16., 17., 18., 19. és 20. pontokkal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„2. kapcsolt vállalkozás: az egymással szerződéses kapcsolatban álló feleknél
a) ha az egyik adóalany, illetőleg adóalanynak nem minősülő természetes és jogi személy közvetlenül vagy közvetve részt vesz a másik adóalany vállalkozásának irányításában, ellenőrzésében vagy 25 százaléknál nagyobb mértékű szavazati joggal rendelkezik a másik adóalanyt érintő döntések meghozatalakor,
b) ugyanazon adóalany(ok) vagy adóalanynak nem minősülő természetes és jogi személy(ek) vesznek részt közvetlenül vagy közvetve az irányításban, ellenőrzésben, vagy együttesen 25 százaléknál nagyobb mértékű szavazati joggal rendelkeznek legalább az egyik felet érintő döntésekben.
A vállalkozás irányításában, ellenőrzésében való részvételt jelent közkereseti társaságnál és a betéti társaságnál az üzletvezetésben, egyesülésnél és közös vállalatnál az igazgatótanácsban, korlátolt felelősségű társaságnál az ügyvezetésben és a felügyelőbizottságban, részvénytársaságnál és szövetkezetnél az igazgatóságban és a felügyelőbizottságban való részvétel. Leányvállalatnál az igazgatót kell az irányításban, ellenőrzésben résztvevőnek tekinteni;
5. statisztikai besorolás: az 1991. augusztus 31. napján érvényes KSH besorolási rend, kivéve, ha e törvény ettől eltérő rendelkezést tartalmaz;
7. árbevétel:
a) a számviteli törvény 45. §-ának (1) és (2) bekezdése szerinti nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, az alvállalkozói teljesítmény értékével, valamint a bérmunkadíj összegével, kivéve a b)–d) pontokban foglaltakat,
b) a pénzintézetnél a kapott kamat és kamatjellegű bevétel csökkentve a fizetett kamattal és kamatjellegű kifizetéssel, továbbá az egyéb pénzintézeti tevékenység bevétele, valamint a nem pénzintézeti tevékenység nettó árbevétele,
c) biztosítóintézetnél a biztosítástechnikai bevételek összege csökkentve a viszontbiztosítóknak átadott díjjal, a károk, szolgáltatások és a kárrendezések költségével, valamint a biztosítástechnikai tartalékok növekedésére fordított összeggel és növelve a nem biztosítási tevékenység bevételével,
d) értékpapír-forgalmazónál az értékpapír-forgalmazás bevétele csökkentve az értékpapír-forgalmazás ráfordításaival;
14. reprezentációs költség: az előzetesen felszámított, vissza nem igényelhető általános forgalmi adó összegét is magában foglaló értékben az üzleti vendéglátás során ellenérték nélkül felszolgált étel és ital, valamint az ezen felül nyújtott természetbeni ellátás (szállás, utazás); az üzleti ajándékozás; az állami ünnepekhez és évfordulókhoz (például vállalati jubileum), társadalmi eseményekhez (például nőnap, gyermeknap, nyugdíjas dolgozó búcsúztatása) kapcsolódó munkahelyi megemlékezés költsége (ingyenesen felszolgált étel, ital, dolgozó részére nyújtott ajándék, terembérlet, művészek fellépési díja stb.);
15. azonos munkakör: a 9001/1993. (SK. 1.) KSH közleménnyel kiadott Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere szerint azonosnak minősülő munkakör;
16. a 2. § (1) bekezdésének alkalmazásakor belföldi székhelyűnek minősül a vámszabadterületen bejegyzett társaság is, továbbá a 12. § rendelkezéseinek alkalmazásában nem minősül külföldi részesedésnek a vámszabadterületi társaság befektetése;
17. a 12. § alkalmazásakor a jogosultság és a kedvezmény igénybevétele első évének azt az adóévet kell tekinteni, amelyben az adókedvezmény feltételei fennállnak, és a 9. § szerint az adóalanynak számított adója van;
18. közhasznú tevékenység bevétele: a bevételnek az a része, amely a közhasznú társaságnál a társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelős szervvel – a helyi önkormányzattal, a társadalombiztosítási önkormányzattal vagy a minisztériummal – a Pénzügyminisztérium egyetértésével megkötött, a taggyűlés által jóváhagyott, a szolgáltatásért felszámítható díj mértékét is tartalmazó szerződés alapján folytatott, a 9. számú mellékletben meghatározott tevékenységből származik;
19. elemi kár: a földrengés, az árvíz, a jégeső, továbbá az olyan tűzvész miatti kár, amely nem hozható kapcsolatba a károsult felróható magatartásával;
20. a tv. 14/A. § (4) bekezdése szerinti külföldi befektető:
a) az a Magyarországon bejegyzett belföldi székhellyel rendelkező, megszakítás nélkül százszázalékos külföldi tulajdonban lévő korlátolt felelősségű társaság, illetve részvénytársaság, aki rendelkezik az 1988. évi XXIV. törvény 43. §-a szerinti – e törvény hatálybalépése után kiadott vámszabadterületi társaságokat megillető kedvezményt is tartalmazó – engedéllyel, és
b) kizárólag harmadik országok közötti kereskedelmi és külföldre irányuló szolgáltatási tevékenységet végez (ide nem értve a pénzügyi szolgáltatások szektorát), és
c) belföldi államigazgatási és bírósági eljárásaiban kizárólag belföldi ügyvédeket foglalkoztat, valamint a társaság vezető tisztségviselőinek, felügyelőbizottságának és alkalmazottainak többsége belföldi természetes személy, valamint könyvvizsgálati kötelezettségét belföldön bejegyzett könyvvizsgáló végzi, és
d) a működéséhez szükséges bankszámlát Magyarországon vezeti, és
e) belföldön sem a társaságnak, sem a tulajdonosainak nincs gazdasági társaságban érdekeltsége, illetve belföldön képviseletet nem tart fenn, valamint sem közvetlen, sem közvetett tulajdonosai között nincs belföldi személy.”
4. § (1) A tv. 4. §-ának (1) bekezdése a következő új e) ponttal egészül ki:
[(1) Az adó alapja]
„e) közhasznú társaságnál az a) vagy a b) pontban meghatározott érték, növelve, az adóévben véglegesen átadott pénzeszköz összegével, valamint a térítés nélkül átadott eszköz nyilvántartási értékével;”
(a továbbiakban: adóalap).
(2) A tv. 4. § (2) bekezdésének b), d), g), i) és j) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a bekezdés az alábbi n), o) és p) ponttal egészül ki:
[(2) Az adózás előtti eredményt az adóalap számításakor csökkenti:]
„b) a számviteli törvény 45. § (5) bekezdésének előírása szerint az adóévben egyéb bevételként elszámolt előző évi céltartalék – ide nem értve a biztosítóintézeteknél a biztosítástechnikai tartalék és a pénzintézeteknél külön jogszabály * alapján képzett kockázati céltartalék bevételként elszámolt összegét –, továbbá az adóévben e törvény 5. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint figyelembe vett összeg;
d) az előző adóévekben a mérleg fordulónapján meglévő eszközök után, a számviteli törvény 39. §-ának (1), (3) és (4) bekezdésében foglalt értékelési szabályok szerint elszámolt és eszközcsoportonként (készletek, befektetések, értékpapírok) nyilvántartott értékvesztésből az adóévben az 5. § (3) bekezdésének figyelembevételével a felhasználásra, értékesítésre, selejtezésre arányosan jutó összeg;
g) a belföldi székhelyű alapítvány és közérdekű kötelezettségvállalás céljára átadott pénzeszköz, de összesen legfeljebb az előző évi fizetendő társasági adó 50 százalékának megfelelő összeg, ha az adóhatóság előzetesen hozzájárult, hogy az alapítvány a befizetésről a levonásra jogosító igazolást adjon, illetőleg a közérdekű kötelezettségvállalást levonhatónak minősítette. Az adóhatóság a hozzájárulást kérelemre akkor adja meg, ha
1. az alapítvány, a közérdekű kötelezettségvállalás betegségmegelőző és gyógyító, tudományos, kutatási, környezetvédelmi, műemlékvédelmi, természetvédelmi, kulturális, oktatási, diák- és tömegsport, vallási célt, a közrend, közbiztonság védelmét, az öregek és a hátrányos helyzetűek, illetőleg a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos előbbi célok megvalósítását, menekültek megsegítését, a törvényhozói munka elősegítését szolgálja, továbbá
2. az alapítvány működési szabályzata, valamint az alapítványi, illetőleg a közérdekű kötelezettségvállalási pénzeszközök felhasználása alapján egyaránt kizárható, hogy az adományozott összeget akár közvetlenül, akár valamely szolgáltatással összefüggésben, előre meghatározott vagyoni előny megszerzése vagy nyújtása érdekében adják;
i) a szakmunkástanuló-képzést végző adóalanynál az oktatási intézménnyel kötött szerződés alapján foglalkoztatott szakmunkástanulók után tanulónként – minden megkezdett hónap után – havi ezerötszáz forint;
j) az egy éven túli lejáratú kötelezettség után fizetett – ráfordításként (ide nem értve a beruházásoknál aktivált kamatot) el nem számolt – kamat;
n) az adóalany által a korábban munkanélküli munkavállaló után a foglalkoztatás ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapon át befizetett társadalombiztosítási járulék 70 százaléka, ha
– a jogszabályban * meghatározott munkavállaló megelőzően legalább 9 hónapig regisztrált munkanélküli volt, vagy munkanélküli járadékban, illetve pályakezdők munkanélküli segélyében részesült, vagy a munkanélküli járadékra, pályakezdők munkanélküli segélyére való jogosultságát már kimerítette, de a munkaügyi központtal továbbra is együttműködött, és
– az adóalany az érintett munkavállaló alkalmazása óta, illetőleg azt megelőző hat hónapon belül azonos munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyát rendes felmondással nem szüntette meg, és
– nem élt a 16. § (4) bekezdés alapján adóvisszatartással;
o) az adósnál a bankkonszolidáció keretében megvalósuló adóskonszolidáció során elengedett kötelezettség bevételként elszámolt összege;
p) a szövetkezetnél a termőföldért kapott kárpótlási jegy címletértékének és a felhasználáskori névértékének különbözete abban az esetben, ha azt a szövetkezet állami tulajdon megvásárlására fordította.”
(3) A tv. 4. § (3) bekezdésének a), c), f), i) és o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a bekezdés a következő v), w) és z) ponttal egészül ki:
[(3) Az adózás előtti eredményt az adóalap számításakor növeli:]
„a) a számviteli törvény 27. § (1) és (2) bekezdése alapján az adóévben ráfordításként elszámolt céltartalék összege;
c) a számviteli törvény 39. §-ának (1) és (3)–(4) bekezdéseiben foglalt értékelési szabályok szerint a mérleg fordulónapján meglévő eszközök után ráfordításként elszámolt értékvesztés összege;
f) a kettős könyvvitelt vezető adóalanynál a térítés nélkül átadott eszköz nyilvántartási értéke, figyelemmel az 5. § (10) bekezdésében foglaltakra is;
i) az adóalannyal munkaviszonyban, szövetkezetnél tagsági viszonyban álló magánszemély részére ellenérték nélkül vagy nyilvántartási érték alatti térítés ellenében adott saját részvény, vagyonjegy, szövetkezeti üzletrész nyilvántartási értékének, illetve a nyilvántartási érték és a térítés különbségének megfelelő összeg, ha a juttatáskor az adóalany a nyilvántartási értéket ráfordításként számolta el;
o) a bérleti díj a bérbevevőnél, ha a termék átvétele olyan szerződés alapján történik, amely a termék 366 napon belüli bérletéről azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a bérlő a tulajdonjogot legkésőbb az utolsó bérleti díj kiegyenlítésével, illetőleg a szerződés lejártával megszerzi, vagy számára a bérbeadó vételi jogot biztosít, továbbá az értékpapír, üzletrész bérleti díja;
v) a reprezentációs költségként elszámolt összegnek az árbevétel 0,5 százalékát meghaladó része;
w) a személygépkocsi-használat számlával igazolt üzemanyag- és kenőanyag-költségének a közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag- és kenőanyag-fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló kormányrendeletben * meghatározott üzemanyagnormával az útnyilvántartás (menetlevél) alapján számított értéket meghaladó része;
z) a közhasznú társaságnál jogutód nélküli megszűnéskor, továbbá átalakulással történő megszűnéskor a jogutódnál – akkor, ha a jogutód nem közhasznú társaság – a saját tőke 5. § (11) bekezdése szerint meghatározott adómentes növekménye.”
5. § A tv. 5. § (1) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (10) és (11) bekezdéssel egészül ki:
„(1) A kettős könyvvitelt vezető adóalanynál a fizetési határidőn túli követelések, a kétes követelések, valamint az előlegként adott összegek miatti várható veszteségek fedezetére az adóévben és az adóévet megelőző évben ráfordításként elszámolt céltartalék pozitív különbözetéből az adóalap számításánál legfeljebb a december 31-én
a) 90–180 napos késedelemben lévő követelések 2 százalékának;
b) 181–360 napos késedelemben lévő követelések 5 százalékának;
c) 360 napon túli késedelemben lévő követelések 25 százalékának
megfelelő összeg vehető figyelembe.
(6) A vállalkozási tevékenység érdekében felmerült ráfordításnak minősül az adóalany által munkaviszonyban álló dolgozójának, szakmunkástanulójának, nyugdíjasának juttatott segély, a természetbeni juttatás költsége, és a természetbeni juttatással összefüggő járulék és személyi jövedelemadó, a kifizető által nyújtott hitel, kölcsön, munkabérelőleg kamatkülönbözete alapján fizetett személyi jövedelemadó, a személygépkocsi átengedése személyes célra, a jóléti intézmények költségei, az illetményföld pénzben történő megváltása, a külön törvényben foglalt feltételekkel meghatározott munkavállalói nyugdíjalapba a magánszemély javára fizetett munkáltatói hozzájárulás, a munkavállaló javára kötött biztosítás díja, a foglalkozásegészségügyi szolgálat költsége, valamint az időlegesen állami tulajdonban lévő vagyon értékesítéséről, hasznosításáról és védelméről szóló 1992. évi LIV. törvény 68. §-ában meghatározott privatizációs lízingszerződés alapján a lízingbe vett társaságnál szervezési-vezetési szolgáltatás címén rendkívüli ráfordításként elszámolt összeg.
(10) Nem kell a 4. § (3) bekezdésének f) pontját alkalmazni akkor, ha a térítés nélküli eszközátadás
a) jogszabály előírása alapján történt;
b) a 4. § (2) bekezdésének g) pontjában említett célokra és feltételekkel történt, olyan mértékig, amely nem haladja meg az adózás előtti eredmény csökkentéseként a hivatkozott pont alapján figyelembe vett összeggel együttvéve sem az ott meghatározott értékeket.
(11) A 4. § (3) bekezdés z) pontjának alkalmazásához a közhasznú társaság a saját tőke évenkénti változását és annak záróállományát köteles megbontani adózott és adómentesen képzett részekre. Az adóévi saját tőke változásából az adómentesen képződött rész javára (terhére) jutó értéket az adóévi közhasznú tevékenység bevételének az összes bevételhez viszonyított arányával számítva kell meghatározni.”
6. § A tv. 8. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § Amennyiben a kapcsolt vállalkozások közötti szerződésekben – ideértve a gazdasági tevékenységgel kapcsolatos szaktanácsadást és a műszaki-gazdasági szolgáltatást, valamint a kölcsönnyújtást is – magasabb vagy alacsonyabb ellenértéket alkalmaznak annál, mint amilyen ellenértéket független partnerek esetén érvényesítenek, úgy az adóhatóság az erre feljogosított szakértő által meghatározott piaci értéket veheti figyelembe ellenértékként, és ennek megfelelően állapítja meg az adóalapot.”
7. § A tv. 9. §-ának helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„9. § (1) Az adó
a) a pozitív adóalap 36 százaléka, kivéve a b) pontban meghatározott adóalanyokat;
b) az árbevétel 2 százalékának 36 százaléka azoknál az adóalanyoknál – kivéve a 2. § (1) bekezdésének g) és h) pontjában felsorolt szervezeteket, valamint az egyesüléseket –, akiknél az adóalap az árbevétel 2 százalékát nem éri el;
c) a b) pontban foglaltak alkalmazásához az árbevételt az 5. számú mellékletben felsorolt tevékenységből származó árbevétellel csökkentve kell számításba venni;
(a továbbiakban: számított adó).
(2) A Kormány az állami adóhatóság javaslatára az (1) bekezdés b) pontja szerinti adó megfizetése alól mentesítést adhat elemi kár és olyan objektív ok alapján, amelynek fennállása a vállalkozás működőképességét veszélyezteti.”
8. § A tv. 10. § (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő f) ponttal egészül ki:
(Nem kell az adót megfizetnie)
„a) a lakásszövetkezetnek, a társadalmi szervezetnek, az egyháznak, az olyan alapítványnak, amely az adóhatóság előzetes hozzájárulása alapján az adományozók részére adóalap-csökkentésre jogosító igazolást adhat ki, a víziközmű-társulatnak, ha a – gazdálkodására vonatkozó külön jogszabályok előírása szerint és a 9. számú mellékletben foglaltakat figyelembe véve nyilvántartott – vállalkozási tevékenységéből elért bevétele nem haladja meg az adóévben elért összes bevételének 10 százalékát, de legfeljebb 10 millió forintot;
f) a közhasznú társaságnak a véglegesen átadott pénzeszköz összegével, valamint a térítés nélkül átadott eszköz nyilvántartási értékével csökkentett adóalap olyan része után, amelyet a közhasznú tevékenységből elért bevétele képvisel az összes bevételen belül.”
9. § A tv. 12. §-a a következő (15) és (16) bekezdéssel egészül ki:
„(15) Az a külföldi részvételű gazdasági társaság, amely megfelel az (1) bekezdés b) pontja szerinti – az alapítói vagyonra és külföldi részvételi hányadra vonatkozó – feltételeknek, cégbejegyzése iránti kérelmét 1993. december 31-ig a cégbíróságnak benyújtotta és a különösen fontos tevékenység végzésére irányuló beruházását 1993. december 31-ig megkezdte, jogosult az (1) bekezdés b) pontja szerinti adókedvezmény igénybevételére attól az évtől, amelytől az (1) bekezdés b) pontja szerinti feltételek fennállnak.
(16) A beruházás megkezdődik az építési naplóba történő első bejegyzéssel, vagy az első gép, berendezés, jármű átvételével.”
10. § A tv. 13. §-ának táblázata a következő új f) ponttal egészül ki:
(A számított adóból az alább felsorolt hitelcéloknál a hitel- és kölcsönkamatok alábbi arányának megfelelő adókedvezmény vehető igénybe a következők szerint:
| Adókedvezmény | |||
| az aktivált | a költség- ként elszámolt | ||
| kamat százalékban) | |||
| „f) beruházásokat finanszírozó – előzőekben fel nem sorolt – pénzintézeti hitelek után | 38 | 25” | |
11. § A tv. a következő 14/A. §-sal egészül ki:
14/A. § (1) Az adóalany számára – ha az alapítói vagyona legalább 100 millió forint, vagy a visszaforgatott osztalék legalább 25 millió forint – a Kormány rendeletben befektetési kedvezményt állapíthat meg azzal a feltétellel, hogy a tulajdonosok az őket megillető osztalék egészét vagy egy részét az alapítói vagyon emelésére, szövetkezetnél a részjegytőke növelésére fordítják, és az így megnövelt alapítói vagyon, szövetkezetnél a részjegytőke csökkentésére, vagy szétválással szervezeti változásra ezt követően 5 éven belül nem kerül sor. A befektetés éve az az év, amelyben az osztalékfizetésre hozott döntést követően a tényleges befektetés megtörténik és azt a gazdasági társaság a cégbíróságnak bejelenti, a szövetkezet nyilvántartásba veszi. A befektetési kedvezménynek a befektetés várható gazdasági előnyeivel arányban kell állnia és legfeljebb a visszaforgatott osztalékra jutó társasági adó összegéig terjedhet. Az alapítói vagyon, szövetkezetnél a részjegytőke öt éven belüli csökkentése, vagy öt éven belüli szétválás esetén az igénybe vett adókedvezményt késedelmi pótlékkal növelve vissza kell fizetni.
(2) Az adóalany számára a Kormány egyedileg adókedvezményt állapíthat meg, ha
a) az alapítói vagyona legalább 500 millió forint és
b) legalább 200 millió forint értékű olyan beruházást kezd el, amelynek eredményeként
c) éves árbevételének több mint a fele környezetbarát termék előállításából és/vagy olyan termék értékesítéséből származik, amelyet korszerű technológiával és/vagy tudományos kutatás hasznosításával hozott létre és
d) export árbevételét növeli
e) vagy új munkahelyet hoz létre.
A kedvezmény az említett tevékenységek várható gazdasági előnyeinek mérlegelésével legfeljebb 10 éves időtartamra engedélyezhető, maximális mértéke 5 évig 100 százalék, további 5 évig 60 százalék lehet.
(3) Az igénybe vett adókedvezményt késedelmi pótlékkal növelten vissza kell fizetni, ha az adóalany a törvényben és az engedélyben előírt feltételeknek nem felel meg.
(4) A 3. § 20. pontjában meghatározott külföldi befektető 85 százalékos adókedvezményt vehet igénybe.
(5) A befektetési adókedvezmény a számított adóból – legfeljebb annak mértékéig – adóvisszatartás formájában vehető igénybe.”
12. § A tv. 16. § (1) és (3) bekezdéseinek helyébe a következő rendelkezések lépnek, és egyidejűleg a § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(1) A fizetendő adót a számított adóból – legfeljebb annak mértékéig – az adókedvezmények, a befizetett földadó, az érvényesített földadókedvezmények, a 15. § (2) bekezdése szerint visszatartott adó, valamint a (4) bekezdésben meghatározott feltétel esetén a munkanélküli után befizetett társadalombiztosítási járulék 25 százalékának megfelelő összeg levonásával kell megállapítani.
(3) A vámszabadterületi társaságnak a fizetendő adót az év utolsó munkanapján, a befizetett adóelőleget a befizetés napján érvényes, a devizavételre felhatalmazott – a társaság által választott – pénzintézet által hivatalosan közzétett devizavételi árfolyamon kell átszámítania magyar forintra.
(4) A számított adóból a 4. § (2) bekezdés n) pontja szerinti munkanélküli után legfeljebb 12 hónapon át befizetett társadalombiztosítási járulék 25 százaléka akkor vonható le, ha a számított adót az adóalany a 9. § (1) bekezdés b) pontja alapján határozta meg.”
13. § A tv. 19. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:
„(14) A (12) bekezdés rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell annak az egyéni vállalkozó adóalanynak is, aki e törvény hatálya alá 1993. december 31-ét követően jelentkezik át.”
14. § (1) A tv. 1. számú melléklete 3., 14. és 18/c) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép, a 4. pont 4/a) pontra változik és e pont az alábbi b) ponttal egészül ki:
„3. Immateriális javaknál, továbbá a koncesszió keretében megvalósult tárgyi eszközöknél a számviteli törvény szerint megállapított értékcsökkenési leírás vonható le.
4/b) A százezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti, valamint a 2. számú melléklet B) fejezetének 1. pontja szerinti 33 százalékos norma alá sorolt gépek, berendezések, felszerelések beszerzési vagy előállítási költsége – az adóalany döntésétől függően – a számviteli törvény szerint megállapított értékcsökkenési leírással egyezően is levonható, függetlenül az első forgalombahozatal időpontjától.
14. Terven felüli értékcsökkenést az immateriális javaknál, a tárgyi eszközöknél és a beruházásoknál abban az esetben lehet elszámolni, ha az adóalany a tárgyi eszközt és a beruházást kiselejtezi, vagy ha az megsemmisül, továbbá vagyoni értékű jog esetében akkor, ha a szerződés módosulása miatt az csak korlátozottan vagy egyáltalán nem érvényesíthető, illetőleg kísérleti fejlesztés esetén akkor, ha a befejezett kísérleti fejlesztés révén megvalósuló tevékenységet korlátozzák, vagy megszüntetik.”
(18. Az egyszeres könyvvitelt vezető adóalany értékcsökkenési leírásként számolhatja el az immateriális javak, a tárgyi eszközök és a beruházások)
„c) térítés nélküli átadása esetén az átadáskori nyilvántartási (nettó) értéket, ha
– az átadást jogszabály írja elő;
– az átadás a 4. § (2) bekezdésének g) pontjában említett célokra és feltételekkel történt, olyan mértékig, amely nem haladja meg az adózás előtti eredmény csökkentéseként a hivatkozott pont alapján figyelembe vett összeggel együttvéve sem az ott meghatározott értéket.”
(2) A tv. 4. számú mellékletének 14. pontja a következőkkel egészül ki, továbbá az 5. számú melléklete helyébe e törvénynek az 1. számú melléklete lép, és a tv. egyidejűleg e törvény 2. számú mellékletében szereplő 9. számú melléklettel egészül ki:
(14. Közcélú távközlési szolgáltatás)
„SZTJ 406–34 Rádiótelefon szolgáltatás”
(3) A tv. 6. számú melléklete B) fejezetének 3/c) pontja, C) fejezetének 1. pontja, D) fejezetének 4. és 5. pontja, az E) fejezet 1/d) pontja, a 2/a) és c) pontja, a 3/c) pontja, a 4/g) pontja, valamint 8. pontja helyébe a következő rendelkezés
lép, egyidejűleg a melléklet E) fejezetének 4. pontja a következő h) ponttal és a fejezet egy új 9. ponttal egészül ki:
[B) fejezet
3. Az adóalap megállapításakor költségként nem vehető figyelembe]
„c) a kötelezettség nélkül adott ajándék és a reprezentációs költségnek a bevétel 0,5 százalékát meghaladó része;”
[C) fejezet]
„1. A külföldi vállalkozó a bevételeiről és az ehhez kapcsolódó, elismert költségeiről pénzforgalmi szemléletben, forintban bevételi és költségnyilvántartást köteles vezetni. A devizában (valutában) kapott bevételeket és felmerült kiadásokat a jóváírás, illetve a felhasználás napján, vagy az adóév utolsó munkanapján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett deviza-középárfolyamon kell átszámítani.”
[D) fejezet]
„4. Nem kell jövedelemnek tekinteni az értékpapír, illetve a gazdasági társaságban, szövetkezetben tulajdonosi jogot megtestesítő részesedés értékesítésekor a megszerzésére igazoltan fordított összeget.
5. A jövedelem megállapítása során az E) fejezet előírásait is figyelembe kell venni.”
[E) fejezet
1. Telephely:]
„d) A külföldi személyt Magyarországon állandó telephellyel rendelkezőnek kell tekinteni – kivéve, ha csak a 2. pontban említett tevékenységet végzi – azon tevékenységeire nézve, amelyeket külföldi vagy belföldi
– jogi személy,
– jogi személyiség nélküli társas cég,
– egyéb személyi egyesülés,
– magánszemély
a külföldi személy nevében vállal, feltéve, hogy a külföldi személy nevében szerződést köthet Magyarországon, és e jogával rendszeresen él, illetve áru- vagy termékkészletet tart fenn, amelyből rendszeresen szállít a külföldi személy nevében.”
(2. Nem minősül telephelynek:)
„a) a külföldi személy árujának vagy termékének kizárólag tárolására, bemutatására használt létesítmény;
c) kizárólag a külföldi személy számára történő áru-, illetve termékbeszerzés, illetve információgyűjtés.”
(3. Jogdíj:)
„c) irodalmi, művészeti vagy tudományos művek – beleértve a mozgófilmet, videoszalagot, hanglemezt, hangszalagot, kompaktlemezt, valamint hasonló eszközöket is – szerzői jogának használatáért vagy használatának átengedéséért kapott ellenérték.”
(4. A jövedelemszerzés helye:)
„g) a gazdasági társaságban, szövetkezetben meglévő részesedés értékesítése esetén az a hely, ahol a gazdasági társaságot bejegyezték;
h) a külföldi személy által teljesített tanácsadói szolgáltatás esetében az a hely, ahol a szolgáltatást igénybe vevő belföldi személynek minősül.”
„8. Belföldi személy: a törvény 2. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott adóalany, valamint a belföldi illetőségű magánszemély.
9. Külföldi személy: e törvény alkalmazásában a külföldi jogi személy, jogi személyiség nélküli társas cég, egyéb személyi egyesülés.”
15. § (1) Az egyéni vállalkozó 1994. január 1-jén kezdődő adókötelezettséggel 1994. január 31-ig jelentkezhet be adóalanyként e törvény hatálya alá.
(2) Az 1993. december 31-ig e törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó nem köteles átjelentkezni a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény hatálya alá, továbbra is a társasági adó alanya maradhat anélkül, hogy az (1) bekezdésben megállapított határidőig a törvény hatálya alá bejelentkezne.
(3) Az adóalany az 1993. évről december 31-i fordulónappal legkésőbb az adóévet követő év február 15-ig az adó megállapítása céljából könyvviteli zárlatot köteles készíteni. A kettős könyvvitelt vezető adóalany a főkönyvi kivonat, az egyszeres könyvvitelt vezető adóalany a pénzforgalmi nyilvántartások lezárása alapján a 4. § (2) és (3) bekezdésében meghatározottak figyelembevételével köteles meghatározni az adóalapot és a számított adót. Az adóévben előlegként befizetett adó és a fizetendő adó különbözetét pénzügyileg rendezni kell.
(4) A gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény és a társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény módosulásáról szóló 1993. évi LIII. törvény 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, azonban rendelkezését első ízben az 1993. évi adóalap meghatározásánál 1993. január 1-jétől lehet alkalmazni.”
(5) Az általános forgalmi adóról szóló, az 1993. évi LXX. törvénnyel módosított 1992. évi LXXIV. törvény 4. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Nem minősül adóalanynak a társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény 3. §-ának 20. pontjában meghatározott külföldi befektető.”
(6) A számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény 19. § (3) bekezdésének első mondata a következőre változik:
„(3) A vámszabadterületi társaságoknak, ideértve a külföldiek magyarországi befektetéséről szóló 1988. évi XXIV. törvény 43. §-a szerinti feltételekkel működő, kizárólag devizabevétellel rendelkező társaságokat is, az éves beszámolót, a könyvvezetést magyar nyelven, a társasági szerződésben rögzített konvertibilis devizában kell elkészíteniük.”
16. § (1) Ez a törvény 1994. január 1-jén lép hatályba. Rendelkezéseit első ízben az 1994. évi adóalap megállapítására és az 1994. évi adókötelezettségre kell alkalmazni azzal, hogy az e törvény
a) 4. §-ával módosított tv. 4. § (2) bekezdés b) pontja, valamint e törvény 4. §-ával módosított tv. 4. § (3) bekezdés a) pontja, továbbá a 14. §-ának (2) bekezdésében a tv. 4. számú mellékletére vonatkozó rendelkezéseit első ízben az 1993. évi adókötelezettségre lehet alkalmazni;
b) 4. §-ával módosított tv. 4. § (2) bekezdés d) és p) pontja, és az e törvény 4. §-ával módosított a tv. 4. § (3) bekezdésének c) pontja rendelkezéseit első ízben az 1992. évi adókötelezettségre lehet alkalmazni;
c) 14. §-ával módosított a tv. 1. számú melléklete 4/b) pontjában foglaltakat az 1993. december 31-e után beszerzett eszközökre lehet alkalmazni;
d) 10. §-ával módosított tv. 13. §-ának f) pontja alapján adókedvezmény az 1993. december 31-ét követően megkötött beruházási hitelszerződések alapján folyósított hitelek kamata után vehető igénybe.
(2) E törvény hatálybalépésével
a) a tv. 3. §-ának 8. és 10. pontja, a 4. §-a (3) bekezdésének g) pontja, a 14. §-a, a 6. számú melléklet C) fejezetének 2. pontja és E) fejezetének 1/c) és 4/c) pontja, valamint a tv. 8. számú melléklete hatályát veszti,
b) a tv. 4. § (3) bekezdés d) pontja, valamint az 5. § (4) és (5) bekezdése hatályát veszti azzal, hogy rendelkezéseit az 1994. január 1-je előtt megkötött szerződésekre a szerződés lejártáig alkalmazni kell.
(3) 1993. január 1-jétől a tv. 5. § (2) bekezdése, a tv. 7. § (5) bekezdésének a) pontjában az 5. § (2) bekezdésére vonatkozó hivatkozás, valamint a 19. §-ának (2) és (3) bekezdése hatályát veszti.
(4) 1994. január 1-jével hatályát veszti a társadalmi szervezetek gazdálkodó tevékenységéről szóló 114/1992. (VII. 23.) Korm. rendelet 2. §-ának (3) bekezdése és a melléklete, valamint az alapítványok gazdálkodási rendjéről szóló 115/1992. (VII. 23.) Korm. rendelet 2. §-ának (3) bekezdése és a melléklete.
A 9. § (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában
| 1. Közszolgáltató tevékenység | ||
| SZJ 011131 | Parkosítás, zöldterületek gondozása, a közterületeken végzett szolgáltatások | |
| SZJ 051 | Villamosenergia-szolgáltatás | |
| SZJ 053 | Gőz- és egyéb hőszolgáltatás | |
| SZJ 055110 | Ivóvízellátás | |
| SZJ 0824 | Diákétkeztetés | |
| SZJ 091121 | Közforgalmú vasúti személyszállítás | |
| SZJ 091122 | Korlátozott közforgalmú vasúti személyszállítás | |
| SZJ 09121 | Helyi, kötöttpályás személyszállítás | |
| SZJ 09122 | Menetrendszerű közúti távolsági személyszállítás | |
| SZJ 091241 | Helyi autóbuszközlekedés | |
| SZJ 09223 | Révközlekedés | |
| SZJ 094392 | Személyszállítással kapcsolatos egyéb szolgáltatás | |
| SZJ 09511 | Postai szolgáltatás | |
| SZJ 1811 | Szennyvízkezelés és kapcsolódó szolgáltatás | |
| SZJ 1812 | Hulladékkezelés, köztisztasági szolgáltatás | |
| SZJ 203 | Temetkezés és ehhez kapcsolódó szolgáltatás | |
| 2. Egészségügyi tevékenység | ||
| SZJ 17 | Egészségügyi és szociális ellátás | |
| kivéve: | ||
| SZJ 171200 Állategészségügyi ellátás | ||
| 3. Kulturális tevékenység | ||
| SZJ 041271-ből | A tankönyv és oktatási segédanyag szerkesztésével, lektorálásával, fordításával kapcsolatos kiadói tevékenység | |
| SZJ 16 | Oktatás | |
| SZJ 1916 | Előadóművészeti szolgáltatás | |
| SZJ 1917 | Egyéb művészeti szolgáltatás | |
| SZJ 1918 | Közösségi-művelődési szolgáltatás | |
| SZJ 193 | Könyvtári, levéltári, múzeumi és egyéb kulturális szolgáltatás | |
| ITJ 66–16 | Tankönyv | |
| 4. Sporttevékenység | ||
| SZJ 194110 | Verseny- és élsport | |
| SZJ 194120 | Szabadidősport | |
| SZJ 194150 | Sportrendezvények lebonyolítása” | |
Az 1. § (1) bekezdése szerinti jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy ezt eredményező gazdasági tevékenységből e törvény alkalmazásában alapítványi célú, illetve társadalmi szervezet célja szerinti tevékenységnek minősülnek a következők:
1. A szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való elhelyezése után a pénzintézettől, illetve az értékpapír kibocsátójától kapott kamat.
2. A kizárólag az alapítványi célú, illetve a társadalmi szervezet célja szerinti tevékenységet szolgáló vagyontárgy értékesítése.
3. Az alábbi tevékenységekből elért bevétel, figyelemmel az 5. pontban foglaltakra is.
| SZJ 011131 | Parkosítás, zöldterületek gondozása a közterületeken végzett szolgáltatások | |
| SZJ 011134 | Védett természeti területek gondozása | |
| SZJ 012200 | Különleges rendeltetésű erdők és területek gondozása | |
| SZJ 0813 | Diákotthoni, kollégiumi ellátás | |
| SZJ 13 | Kutatás és kísérleti fejlesztés | |
| SZJ 14215 | Műemlékvédelem | |
| SZJ 142312 | Környezeti elemek, környezet- és egészségkárosító tényezők mérése, vizsgálata, elemzése | |
| SZJ 1441 | Munkaerő-közvetítés, -kölcsönzés és kapcsolódó tanácsadás, amennyiben a szolgáltatás igénybe vevője munkanélküli | |
| SZJ 16 | Oktatás | |
| kivéve: | ||
| 1633 Felsőfokú továbbképzés | ||
| 164126 Szakmai nyelvvizsgáztatás | ||
| 16423 Nem szakmai (egyéb) tanfolya- mi oktatás, vizsgáztatás | ||
| 165220 Pszichológiai tanácsadás | ||
| 165900 Oktatást kiegészítő egyéb szol- gáltatás | ||
| SZJ 1711 | Humán egészségügyi ellátásból az 1975. évi II. törvény 16/A. § (3) bekezdése szerint nyújtott szolgáltatások az ott meghatározott feltételekkel | |
| SZJ 1713 | Szociális ellátás | |
| SZJ 181 | Szennyvíz- és hulladékkezelés, köztisztasági szolgáltatás | |
| SZJ 19161 | Színművészeti szolgáltatás | |
| SZJ 191621 | Opera- és balettelőadás | |
| SZJ 191622 | Komolyzenei hangverseny | |
| SZJ 1918 | Közösségi művelődési szolgáltatás | |
| SZJ 1931 | Könyvtári szolgáltatás | |
| SZJ 1932 | Múzeumi szolgáltatás, kiállítás | |
| SZJ 1933 | Levéltári szolgáltatás | |
| SZJ 1934 | Állat- és növénykertek bemutatása | |
| SZJ 194120 | Szabadidősport |
4. Az üdültetés (SZJ 08143), ha a szervezett – kedvezményes – üdültetési célt szolgáló létesítményt gyermek és ifjúsági, illetve a munkavállalók üdültetését biztosító alapítvány üzemelteti, ideértve az egészségkárosodottak, fogyatékosok, munkanélküliek üdültetését is.
5. A 3. és 4. pont szerinti tevékenységek közül azok nem minősülnek vállalkozási tevékenységnek, amelyek az alapító okiratban, illetve az alapszabályban meghatározottan a szervezet célja szerinti tevékenységi körbe tartoznak.
| SZJ 011131 | Parkosítás, zöldterületek gondozása, a közterületeken végzett szolgáltatások | |
| SZJ 055110 | Ivóvízellátás | |
| SZJ 09121 | Helyi, kötöttpályás személyszállítás | |
| kivéve: | ||
| SZJ 091215 Libegővel, siklóval stb. törté- nő személyszállítás | ||
| SZJ 09122 | Menetrendszerű közúti, távolsági személyszállítás | |
| SZJ 09124 | Menetrendszerű közúti, helyi személyszállítás | |
| SZJ 13 | Kutatás és kísérleti fejlesztés | |
| SZJ 14215 | Műemlékvédelem | |
| SZJ 1441 | Munkaerő-közvetítés, -kölcsönzés és kapcsolódó tanácsadás, amennyiben a szolgáltatás igénybe vevője munkanélküli | |
| SZJ 1711 | Humán egészségügyi ellátásból az 1975. évi II. törvény 16/A. § (3) bekezdése szerint nyújtott szolgáltatások az ott meghatározott feltételekkel | |
| SZJ 1713 | Szociális ellátás | |
| SZJ 181 | Szennyvíz- és hulladékkezelés, köztisztasági szolgáltatás | |
| SZJ 1932 | Múzeumi szolgáltatás, kiállítás | |
| SZJ 1933 | Levéltári szolgáltatás” |
