1. § (1) Az adózás rendjéről szóló, többször módosított 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) 11. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adózó - a 12-13. §-ban foglalt kivétellel -
a) ha adóköteles tevékenysége egyéni vállalkozói igazolványhoz vagy cégbejegyzéshez kötött, az igazolvány vagy a bejegyzés iránti kérelem (kitöltött nyomtatvány) bemutatásával;
b) ha adókötelezettsége, adóköteles bevételszerző tevékenysége az a) pontban említett igazolványhoz, bejegyzéshez nem kötött, az adókötelezettség keletkezésétől (a tevékenység megkezdésétől) számított 15 napon belül
az adóhatóságnál az e célra szolgáló nyomtatványon, írásban bejelentést tesz (bejelentkezés).”
(2) Az Art. 11. §-ának (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(6) Az állami és - a h) és j) pont kivételével - az önkormányzati adóhatósághoz az adózó bejelenti
a) nevét (elnevezését), rövidített cégnevét;
b) címét, székhelyét, telephelyét vagy telephelyeit, üzletét vagy üzleteit;
c) alakulásának időpontját, alapító okiratának keltét és számát, tevékenysége megkezdésének időpontját, képviselőjét, a gazdasági társaság képviselőjének, ügyvezetőjének (ügyvezetőinek), az igazgatónak a nevét, lakóhelyét;
d) valamennyi pénzforgalmi bankszámlájának, elszámolási számlájának (a továbbiakban együtt: bankszámla) vezető bankját és számát;
e) könyvvezetésének módját, iratai őrzésének helyét [36. § (1) bek.], ha az nem azonos az adózó székhelyével vagy lakóhelyével;
f) jogelődjét, alapítóját, a jogi személy felelősségvállalásával működő vállalkozó a felelősségvállalót, ezek adószámát;
g) gazdálkodási formáját, tevékenységének felsorolását, szakágazatát;
h) a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, a korlátolt felelősségű társaság, az egyesülés, valamint a közös vállalat tulajdonosának (tulajdonosainak) cégnevét (nevét), székhelyét (telephelyeit, lakóhelyét), adószámát (személyazonosító jelét);
i) a cégnyilvántartásba történő bejegyzést elrendelő végzés számát és időpontját;
j) a társasági adóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozással érintett másik személy nevét (elnevezését), rövidített cégnevét, adószámát (személyazonosító jelét);
k) a vállalkozási tevékenységet vagy általános forgalmi adóköteles értékesítést folytató magánszemély lakóhelyét és személyazonosító jelét is.
(7) Az adózónak a (6) bekezdés a)-c) és e)-h), valamint j) és k) pontjaiban foglalt adatokat az (1) bekezdésben előírt bejelentéssel egyidejűleg, a d) pont alattiakat a bankszámlanyitást, az i) pont alattiakat a végzés jogerőre emelkedését követő naptól számított 15 napon belül kell bejelenteni.”
(3) Az Art. 11. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A vállalkozó, ha az adóévben alakult, vagy adókötelezettsége az adóévben keletkezett, és az adót megállapító törvény a várható adó alapján adóelőleg-fizetési kötelezettséget ír elő, az (1) bekezdésben foglalt bejelentéssel egyidejűleg az adóhatóságnak az adóévben várható adóját is bejelenti.”
2. § Az Art. 12. §-ának (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A vállalkozói tevékenységet nem folytató magánszemélynek, ha nem végez általános forgalmiadó-köteles értékesítést, a bevételszerző tevékenységével kapcsolatban nem kell bejelentést tennie.”
3. § Az Art. 14. § (1) bekezdés bevezető mondatának helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az általános forgalmi adó alanya az adóköteles tevékenysége megkezdésének bejelentésével egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy...”
4. § Az Art. 15. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adózónak az adókötelezettségét érintő változást - a (3) bekezdésben és a 14. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel - annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül az előírt nyomtatványon az adóhatóságnak be kell jelentenie.”
5. § Az Art. 16. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az állami adóhatóság az adózónak a 11. § (1) bekezdése szerinti bejelentés alapján adószámot állapít meg. Az adószámot az egyéni vállalkozói igazolványban fel kell tüntetni, a cégjegyzékbe be kell jegyezni. Az állami adóhatóság az adószámról - megkeresésre - az önkormányzati adóhatóságot tájékoztatja.”
6. § Az Art. 17. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adót, a költségvetési támogatást)
„c) az adóhatóság: kivetéssel, kiszabással, utólagos adómegállapítással, illetőleg azonnali ellenőrzéssel állapítja meg.”
7. § Az Art. 31. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E törvény vagy adót megállapító törvény adóelőlegfizetési kötelezettséget írhat elő, amelynek összegét az adóhatóság az előző adóévre vonatkozó adóbevallás határidejét, illetve a várható adó bejelentését követő 30 napon belül fizetési meghagyásban közli. Jogszabály előírhatja az adóelőleg-fizetési kötelezettségnek önadózás útján történő teljesítését is.”
8. § (1) Az Art. 32. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adóhatóság az adózó adókötelezettségét és költségvetési támogatási igényét, valamint az arra teljesített befizetést és kiutalást az adózó adószámláján tartja nyilván. Az adózó kötelezettségeit a bevallás - ideértve az önellenőrzési lapot is -, az adóhatóság határozata, a befizetéseket és a kiutalásokat a pénzintézet, illetve a posta bizonylatai alapján kell nyilvántartani. Az állami adóhatóság és a vámhatóság a kötelezettségeket, valamint a befizetéseket és a kiutalásokat az adószámlán adóként, költségvetési támogatásonként mutatja ki.”
(2) Az Art. 32. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés az (5) bekezdés helyébe lép, továbbá a jelenlegi (1) bekezdés számozása (2) bekezdésre, a (2) bekezdés számozása (4) bekezdésre, a (4) bekezdés számozása (3) bekezdésre változik:
„(6) Az állami és az önkormányzati adóhatóság az adózó adószámlájának egyenlegéről és a tartozásai után felszámított késedelmi pótlékról évente, augusztus 31-ig fizetési értesítést ad ki. Ha az adózó a jogerős fizetési értesítésben előírt késedelmi pótlékot az esedékességig nem fizeti meg, azt az adóhatóság adótartozásként tartja nyilván.”
9. § Az Art. 47. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az adóhatóság megkeresésre tájékoztatja az adótitokról
a) a bíróságot;
b) az ügyész által jóváhagyott megkeresésre a nyomozóhatóságot, ha a tájékoztatás a büntetőeljárás megindítása vagy lefolytatása érdekében szükséges;
c) a felügyeletet gyakorló minisztert által előzetesen jóváhagyott megkeresés alapján a nemzetbiztonsági szolgálatokat, ha az adótitok kábítószer-kereskedelemmel, terrorizmussal vagy illegális fegyverkereskedelemmel függ össze;
d) az Állami Számvevőszéket, ha a tájékoztatás az ellenőrzéséhez;
e) a pénzügyminisztert, ha a tájékoztatás az adóztatáshoz, az adóztatás ellenőrzéséhez, felügyeletéhez szükséges.”
10. § Az Art. 50. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A külföldi utas, a vámszabadterületi társaság, a külföldön bejegyzett vállalkozás, továbbá a diplomáciai és konzuli képviseletek, az ezekkel egy tekintet alá eső nemzetközi szervezetek és tagjaik általános forgalmi adó visszatérítésének elbírálására - ha jogszabály másként nem rendelkezik - kizárólag az állami adóhatóság fővárosi szerve illetékes.”
11. § Az Art. 53. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(1) Az adóhatóság az ellenőrzést a hatáskörébe tartozó ügyekben az illetékességi területén folytatja le. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal fővárosi, megyei szerve az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnökének engedélyével ellenőrzést az illetékességi területén kívül is végezhet.
(5) Az adóhatóság felszámolás esetén a 23. § (3) bekezdése szerinti adóbevallás ellenőrzését a felszámolás közzétételét követő 1 éven belül, a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló törvény szerinti záró adóbevallás ellenőrzését a kézhezvételtől számított 30 napon belül köteles befejezni. Végelszámolás esetén a végelszámoló a záró adóbevallás elkészítéséről értesíti az adóhatóságot, amely a záró adóbevallás és a 23. § (3) bekezdés szerinti adóbevallás ellenőrzését az értesítéstől számított 30 napon belül köteles befejezni.”
12. § Az Art. 63. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„63. § (1) Az ellenőrzés megállapításai alapján az adóhatóság
a) az adózót önellenőrzésre szólítja fel akkor, ha az adókülönbözet magánszemély esetében az 50 ezer forintot, más adózó esetében a 100 ezer forintot nem éri el;
b) az adóigazgatási eljárást megindítja;
c) a hatáskörébe nem tartozó ügyben megkeresi az intézkedésre jogosult szervet.
(2) Nem alkalmazható az (1) bekezdés a) pontja akkor, ha az adózó adóbevallást nem tett, vagy adóalapját becsléssel állapították meg, vagy az adókülönbözet bevétel eltitkolásával függ össze.”
13. § Az Art. 72. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Adóhiány esetén adóbírságot kell fizetni. Az adóbírság mértéke - ha e törvény másként nem rendelkezik - az adóhiány 50%-a. Adóbírságot állapít meg az adóhatóság akkor is, ha az adózó jogosulatlanul nyújtotta be támogatási vagy adóvisszaigénylési kérelmét, vagy igénylésre vonatkozó bevallását és a jogosulatlanságot az adóhatóság a kiutalás előtt megállapította. A bírság alapja a jogosulatlanul igényelt összeg.”
14. § (1) Az Art. 74. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha az adózó a bevallási, vagyonszerzési illetékkel kapcsolatos bejelentési (a továbbiakban együtt: bevallási) kötelezettségét a bevallás határidejét követően, de az adóhatóság felszólítását, ellenőrzését megelőzően késedelmesen teljesíti és késedelmét nem menti ki (bevallási késedelem), önadózás esetén a bevallásban megállapított, adókivetés esetén a bevallás alapján megállapítható teljes évi adó, a vagyonszerzési illeték esetében a kiszabott illeték után, ha a késedelem
a) a 15 napot nem haladja meg 5%;
b) a 30 napot nem haladja meg 20%;
c) a 30 napot meghaladja 30%,
de legfeljebb 100 ezer forint mulasztási bírságot fizet.”
(2) Az Art. 74. §-ának (6)-(8) bekezdése helyébe a következő (6)-(8) bekezdés lép, egyidejűleg kiegészül a következő (9)-(13) bekezdésekkel, továbbá a jelenlegi (9) bekezdés számozása (14) bekezdésre változik, és egyidejűleg e § a következő (15)-(16) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha az adózó adólevonási kötelezettségét elmulasztotta, 20% mulasztási bírságot fizet. A késedelmi pótlék mellett 20% mulasztási bírságot fizet az adózó akkor is, ha az általa levont, megállapított és a beszedett adónak az esedékességig történő befizetését elmulasztotta. A bírság alapja a levonni, illetőleg befizetni elmulasztott adó összege.
(7) Ha az adózó vállalkozói igazolványhoz, illetőleg cégbejegyzéshez kötött tevékenységet, vagy adóköteles tevékenységet a 11. § (1) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettség teljesítése nélkül folytat, az adóhatóság első alkalommal 100 ezer forintig terjedő, ismételt esetben az előző alkalommal megállapított bírság kétszereséig terjedő mulasztási bírságot állapít meg. Az adóhatóság a bírságot kiszabó, valamint a 74/A. § (1) bekezdése szerinti lefoglalás tárgyában hozott határozatát az adózóval kihirdetés útján közli, és a határozat a közlés időpontjától kezdve a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.
(8) Az adózó 50 ezer forintig terjedő bírsággal sújtható, ha
a) a bejelentési, változásbejelentési, adatszolgáltatási kötelezettségét;
b) az éves beszámoló, eredménykimutatás, az egyszerűsített éves beszámoló mérlege és eredménykimutatása, az egyszerűsített mérleg benyújtási kötelezettségét
késedelmesen teljesíti.
(9) Ha az adóhatóság megállapítja, hogy az adózó a (8) bekezdésben meghatározott kötelezettségeket, továbbá a bevallási kötelezettségét nem teljesítette, 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírságot szab ki, és ezzel egyidejűleg - határidő tűzésével - az adózót teljesítésre hívja fel.
(10) 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírságot szab ki az adóhatóság, ha az adózó az 59. § (2) bekezdésének alkalmazásával előírt kötelezettségét határidőre nem teljesíti.
(11) A kiszabott bírság kétszeresét kell újabb határidő tűzésével megállapítani, ha a teljesítésre kötelező, előző határozatban előírt határidőt az adózó elmulasztotta. A kötelezettség teljesítése esetén az e bekezdés alapján kiszabott bírság korlátlanul mérsékelhető.
(12) Ha az adózó a számla, egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okmány, nyugta kiállítási kötelezettségét elmulasztja, vagy a számlát nem a tényleges ellenértékről állítja ki, az adóhatóság az első alkalommal 100 ezer forintig, a mulasztás ismétlődése esetén az előző bírság összegének kétszereséig terjedő mulasztási bírságot állapít meg.
(13) Mulasztási bírság szabható ki az adózással összefüggő
a) jogszabályokban előírt bizonylatok, könyvek, nyilvántartások hiánya, azok vezetésének elmulasztása, e törvény 33. §-ában foglalt előírásoktól eltérő vezetése, a bizonylatokon, könyvekben, nyilvántartásokban helytelen vagy valótlan adatok feltüntetése;
b) az adóhatóság felszólításában előírt, az adójogszabályok szerint az adózó által megőrzendő iratok bemutatásának elmulasztása;
c) az adóalap, az adó, a költségvetési támogatás megállapításához szükséges iratok átadásának megtagadásával vagy egyéb módon az ellenőrzés eredményes lefolytatásának akadályozása;
d) hibás vagy valótlan adatszolgáltatás;
e) nyilatkozattétel elmulasztása
esetén. A mulasztási bírság mértéke a vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemélyek esetében 50 ezer forintig, más adózók esetében 150 ezer forintig terjedhet.
(15) * Az (1) és (4)-(7), továbbá a (9)-(12) bekezdésekben foglalt esetekben a mulasztási bírság legkisebb összege 10 ezer forint, magánszemélyek esetében 1000 forint. A bírság legkisebb mértékének megállapítása is mellőzhető akkor, ha a magánszemély egészségügyi, szociális körülményei miatt a kötelezettség teljesítése tőle nem várható el.
(16) * A bírság kiszabásánál az adóhatóság mérlegeli a mulasztás körülményeit, így különösen annak súlyát, gyakoriságát, továbbá azt, hogy az adózó, illetve intézkedő képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el.”
15. § Az Art. a 74. § után a következő alcímmel és 74/A. és 74/B. §-sal egészül ki:
74/A. § (1) Az adóhatóság, ha a 74. § (7) bekezdésében meghatározott bírságot szab ki, a vállalkozói igazolvány, illetőleg cégbejegyzés nélkül folytatott tevékenység eszközét, termékelőállítás esetén annak eredményét, az árukészletet - a romlandó áruk és az élő állatok kivételével - a kiszabott bírság összegének mértékéig, annak biztosítékaként lefoglalhatja, és erről a bírságot kiszabó határozatban rendelkezik. A lefoglalásról az adóhatóság két hatósági tanú jelenlétében jegyzőkönyvet vesz fel, a lefoglalt ingóságot zár alá veszi, vagy az adózó költségére elszállíttatja és megőrzi.
(2) Az adóhatóság a biztosítékként lefoglalt ingóságokat a végrehajtásra vonatkozó szabályok szerint értékesíti, ha az adózó a bírságot az esedékességtől számított 15 napon belül nem fizette meg.
(3) Az áru értékesítéséből származó összegnek a bírságot, pótlékot és költségeket meghaladó részét az adóhatóság az adózónak visszatéríti.
74/B. § (1) Ha az adóhatóság megállapítása szerint az adózó az adóköteles tevékenység célját szolgáló ugyanazon helyiségében (műhely, üzlet, telep stb.) két éven belül negyedik alkalommal mulasztotta el számla- vagy nyugtaadási kötelezettségét, a 74. § (12) bekezdése szerinti mulasztási bírság kiszabása mellett az adóköteles tevékenység célját szolgáló helyiséget 3, az ötödik alkalommal 5, a hatodik és minden további alkalommal 10 napra lezárja.
(2) A kiszabott bírságról és a lezárásról az adóhatóság fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható határozatot hoz. A határozatban rendelkezni kell a zárvatartás első és utolsó napjáról. A zárvatartás meghatározásánál az adózó részére kellő időt kell biztosítani a romlandó áruk, élő állatok elszállítására, illetve az egyéb árukészlet tárolásának, megőrzésének biztosítására. Az intézkedésből harmadik személyeket ért kárért az adózó köteles helytállni.
(3) A helyiséget az adóhatóság pecséttel zárja le, jól láthatóan feltünteti a zárvatartás időtartamát és azt, hogy az üzletet az adóhatóság zárta le.
(4) Ha a számla-, illetőleg nyugtaadási kötelezettségét elmulasztó adózó tevékenységét más adózóval közös helyiségben folytatja, a (3) bekezdésben foglaltakat a helyiségnek a kötelezettségét elmulasztó adózó által használt részére (részeire) vagy a tevékenység gyakorlásához használt tárgyaira kell alkalmazni.
(5) Az (1) bekezdés szerinti lezárás nem alkalmazható, ha a helyiség az adózó lakásában, vagy lakástól műszakilag el nem különített helyiségcsoporton belül található, továbbá akkor sem, ha a lezárás a településen a lezárandó üzlet üzletkörébe eső helyi szükségletek kielégítését megakadályozza.”
16. § Az Art. a 78. § után a következő alcímmel és a 78/A. §-sal egészül ki:
78/A. § (1) Ha az adóhatóság a benyújtott adóbevallás tartalmát a rendelkezésére álló információk alapján kétségesnek tartja, a bevallás benyújtását követő 60 napon belül az adózót a jogszabályban előírt bizonylatainak, könyveinek, nyilvántartásainak bemutatására szólítja fel. Az iratok felülvizsgálata nem minősül ellenőrzésnek.
(2) Ha az adóhatóság az (1) bekezdés alapján azt állapítja meg, hogy az adózó
a) jogszabályban előírt bizonylatai, könyvei, nyilvántartásai hiányoznak, hiányosak, vagy azokat nem, vagy nem az előírásoknak (Art. 33. §) megfelelően vezeti;
b) adóbevallásának vagy könyveinek, nyilvántartásainak adatai a 60. § (1) bekezdésében foglalt feltételek szerint nem alkalmasak a valós adó, illetve költségvetési támogatás alapjának megállapítására;
az adóbevallást nem fogadja el, az iratok benyújtására előírt határidőtől számított 30 napon belül elrendeli az ellenőrzés lefolytatását és ennek során az adó alapját becsléssel állapítja meg.
(3) A (2) bekezdés szerinti becslésnél a 60. § (5) és (6) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
(4) Az ellenőrzés megállapításai alapján az adóhatóság az eljárást megindítja, a bevallott és az azonnali ellenőrzéssel megállapított adó különbségét előírja, a 73. § (2) bekezdésének alkalmazásával adóbírságot szab ki, és a különbség után a késedelmi pótlékot az eredeti esedékesség napjától felszámítja.”
17. § Az Art. 88. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A végrehajtást az első fokon eljáró adóhatóság folytatja le.”
18. § Az Art. 92. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az adóhatóság határozatot hoz a költségekről, melynek összege nem lehet kevesebb 2000 forintnál.”
19. § (1) Az Art. 95. §-a (4) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Amennyiben az adóhatóság végrehajtási cselekményt foganatosított, az elévülés 6 hónappal meghosszabbodik.”
(2) Az Art. 95. §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (5) és (6) bekezdés számozása (6) és (7) bekezdésre változik:
„(5) Az önellenőrzés bevallása (Art. 43. §) - ha az adókülönbözet az adózó javára mutatkozik - az (1) és (4) bekezdésben meghatározott elévülést megszakítja.”
20. § Az Art. 97. §-ának p) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és - ha törvény másként nem rendelkezik - az adóról szóló jogszabályok alkalmazásában)
„p) romlandó élelmiszer: az élelmiszerekről szóló törvény és az állategészségügyről szóló törvény végrehajtási rendelete szerint meghatározott gyorsan romló, továbbá minőségmegőrzési határidővel ellátott termék,”
21. § (1) Ez a törvény 1994. január 1-jén lép hatályba.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Art. 3. §-ának (4) bekezdéséből a „- a végrehajtás kivételével-” szövegrész, a 11. §-a (4) bekezdésének utolsó mondata, a 27. §-a (1) bekezdésének utolsó mondata, a 67. §-a (2) bekezdésének második mondata, valamint a 89. §-ának (4) bekezdése.
(3) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a hatálybalépésekor jogerősen el nem bírált ügyekben, továbbá a törvény hatálybalépését követően az azt megelőző időszakra teljesítendő, illetve esedékessé vált kötelezettségekre azzal, hogy ha az e törvény hatálybalépéséig hatályos rendelkezések az adózóra összességében kevésbé terhes bírság (felemelt adó, felemelt illeték, pótlék) feltételeket határoztak meg, a kötelezettségre legfeljebb az ott megjelölt legmagasabb mérték alkalmazható.
(4) Az e törvény 1. számú mellékletének rendelkezéseit az 1993. évről szóló adóbevallásokra vonatkozóan is alkalmazni kell.
22. § (1) E törvény hatálybalépése előtt az állami adóhatósághoz bejelentkezett adózó
a) az Art. 11. §-a szerint már bejelentett adatok kiegészítéseként az e törvény 1. §-ában meghatározott, rendelkezésre álló és eddig be nem jelentett adatokat 1994. január 1. napján fennálló állapot szerint, illetve a változásokat az Art. 15. § (1) és (2) bekezdéseinek megfelelően az állami adóhatósághoz;
b) az adószámot az egyéni vállalkozói igazolványba való bejegyzés végett a vállalkozói igazolványt kiállító jegyzőhöz
köteles bejelenteni a törvény hatálybalépését követően legkésőbb 1994. június 30-ig.
(2) A cégbejegyzésre kötelezett adózók adószámát az állami adóhatóság adja át 1994. június 30-ig a cégbíróságoknak.
(3) Az adózó a társasági adóról szóló törvény előírásai szerint - az 1993. december 31-i fordulónappal 1994. február 15-ig elkészített könyvviteli zárlat alapján - megállapított adóról 1994. február 28-ig tesz adóbevallást, egyidejűleg az így megállapított adó és az adóévben előlegként megfizetett adó különbözetét megfizeti vagy visszaigényli.
(4) Az Art. 3. számú mellékletének A) pontjában foglalt, kifizetőkre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettséget az egyéni vállalkozóknak az e jogviszonyukra tekintettel 1993. évben teljesített kifizetéseire nem kell alkalmazni.
(5) E törvény 25. §-át első ízben azokra a vezető tisztségviselőkre kell alkalmazni, akik olyan gazdasági társaságnál töltenek (töltöttek) be vezető tisztséget, amelynek felszámolását 1995. január 1. napját követően rendelték el.
23. § Az egyéni vállalkozásról szóló, többször módosított 1990. évi V. törvény 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A vállalkozói igazolványban fel kell tüntetni az egyéni vállalkozó nevét, székhelyét, telephelyét (telephelyeit, fióktelepeit), tevékenységét, illetve tevékenységi körét, továbbá adószámát.”
24. § (1) A bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló, többször módosított 1989. évi 23. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Ctvr.) 20. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(A felülvizsgálat eredményeként a cégbíróság)
„h) ha a cég székhelyére (telephelyére) vonatkozó bejegyzett adat jogszabályt sért, a cégbíróság a cég képviselőjének felhívásával egyidejűleg intézkedik a cég pénzintézet által vezetett számláinak zárolásáról. A jogellenes helyzet megszűnése esetén a cégbíróság intézkedik a számlák zárolásának feloldásáról, illetve a felszámoló vagy végelszámoló kirendelésével egyidejűleg a számla zárolása megszűnik.”
(2) A Ctvr. 21. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2)-(6) bekezdés számozása (3)-(7) bekezdésre változik:
„(2) Abban az esetben, ha a cég székhelyére (telephelyére) vonatkozó bejegyzés jogszabályt sért, a cégbíróság az (1) bekezdés szerinti felhívással egyidejűleg hirdetményt tesz közzé azzal, hogy aki a cég székhelyére (telephelyére) vonatkozóan tudomással rendelkezik, azt 30 napon belül jelentse be a cégbíróságnak.”
(3) A Ctvr. 21. §-ának új számozás szerinti (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a cég az (1)-(4) bekezdésben meghatározott esetekben az előírt határidőben a felhívásnak a következményekre történő figyelmeztetés ellenére nem tesz eleget, a cégbíróság a jogszabálysértő bejegyzést a cégjegyzékből hivatalból törli, illetve a 20. § (1) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazza. Abban az esetben, ha a (2) bekezdés szerinti hirdetmény nem eredményezte a jogellenes helyzet megszűnését, a cégbíróság a céget megszűntnek nyilvánítja.”
25. § A gazdasági társaságokról szóló, többször módosított 1988. évi VI. törvény 29. §-ának (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép, egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezésre változik:
„(3) A gazdasági társaság megszűnését követő 2 évig nem lehet más gazdasági társaság vezető tisztségviselője az, aki olyan gazdasági társaságnál töltött be a társaság felszámolásának kezdő napját megelőző 2 évben legalább 1 évig vezető tisztséget, amelyet a felszámolási eljárás során úgy szüntettek meg, hogy köztartozását nem egyenlítette ki.”
1. Az Art. 1. számú mellékletének II/1. c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„c) Az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett adóalanynak - függetlenül attól, hogy adóbevallási kötelezettségét a törvény milyen időszakonként állapítja meg - az általános forgalmi adó bevallását az I/3. pontban meghatározott tartalommal havonta kell benyújtania.”
2. Az Art. 1. számú mellékletének II/2. b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„b) Az adóév utolsó hónapjáról, illetőleg negyedévéről külön bevallást tenni nem kell. Az év utolsó hónapjának, illetőleg negyedévének adóját és költségvetési támogatását a
3. pont szerinti határidőben kell bevallani. Az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett adóalanynak az év utolsó hónapjának általános forgalmi adójáról is bevallást kell tennie.”
1. Az Art. 2. számú mellékletének I/1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. Az adókat e melléklet szerinti határidőig kell megfizetni, illetve a költségvetési támogatásokat e melléklet szerinti időponttól lehet kiutalni. Az e törvény 23. §-ának (3) bekezdése b) és c) pontjában, a 23. §-ának (5) bekezdésében, továbbá az 1. számú melléklet II. rész 4/a) pontjában meghatározott esetben az adózónak az adóbevallás benyújtásával egyidejűleg az adót is meg kell fizetnie.”
2. Az Art. 2. számú mellékletének I. - Határidők - 2/a) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:
„a) Az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett adóalany az általános forgalmi adó nettó, elszámolandó összegét
a tárgyhót követő hó 20-ig
fizeti meg, illetőleg ettől az időponttól igényelheti vissza.”
1. Az Art. 3. számú mellékletének C) pontja az alábbi 3. ponttal egészül ki:
„3. Az illetékhivatal adatszolgáltatása a 2. pontban foglalt személyekről a személyek nevére, lakóhelyére vagy személyazonosító jelére terjed ki. Személyazonosító jel hiányában a személyek születési helyére és idejére, anyja nevére is kiterjed, amennyiben ezek az adatatok rendelkezésre állnak.”
2. Az Art. 3. számú mellékletének G) 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[G) Hatósági adatszolgáltatás]
„4. A Belügyminisztérium Adatfeldolgozó Hivatala minden év február 28-ig a január 1-jei állapotnak megfelelő adatokat szolgáltat a gépjárműadó kivetésére illetékes települési önkormányzati, a fővárosban a kerületi önkormányzati adóhatóságnak
a) a gépjármű rendszámáról, esetleg régi rendszámáról, a személygépjármű saját tömegéről, a tehergépjármű megengedett együttes tömegéről,
b) a gépjármű tulajdonosának (üzemben tartójának) nevéről, forgalmi engedély szerinti lakcíméről, vagy székhelyéről, vagy telephelyéről.”
1. Az Art. 4. számú mellékletének 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. Az eljárásra a külföldön nyilvántartott tehergépjárművek adóügyeiben
a) a kiléptető vámhatóság, ideértve a vámszabadterületet felügyelő vámhatóságot - a b) és c) pont alattiak szerinti eltéréssel -;
b) a vámkezelést végző vámhatóság, ha külföldi üzemben tartó által belföldre telepített, vagy belföldön forgalomból kivont, vagy külföldi tulajdonostól belföldi személy által bérelt, haszonbérelt, haszonkölcsönbe vett, lízingelt tehergépjármű képezi az eljárás tárgyát;
c) a b) pont alatti vámhatóság határozata ellenére a kilépésig meg nem fizetett adó beszedésére a kiléptető vámhatóság
az illetékes.”
2. Az Art. 4. számú mellékletének 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. Ha a 2/a) pont értelmében a kiléptető vámhatóság illetékes az eljárásra, akkor kilépéskor a 2/b) alatti esetben a vámkezeléskor hozott határozatban meghatározott időben kell az adót megfizetni.”
3. Az Art. 4. számú mellékletének 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. Az adó megállapítását, megfizetését kilépéskor az adóhatóság nyugtájával kell igazolni. Ha a kiléptető határvámhivatal megállapítja, hogy a külföldi rendszámú gépjármű után az adót határidőben nem fizették meg, az adót és késedelmi pótlékot megállapítja és beszedi.”
Az Art. 5. számú mellékletének címe és 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
1. E melléklet rendelkezéseit kell alkalmazni a társasági adóról szóló törvény szerint külföldi vállalkozónak és külföldi szervezetnek minősülő adózó adóügyeiben eljáró adóhatóság illetékességére, bejelentkezésére, adókötelezettsége megszűnésére, és társasági adó megállapítási, bevallási és adó- (adóelőleg-) fizetési kötelezettségére.”
