f) a házbérjövedelmet (albérleti díjat) és a nem lakás céljára szolgáló helyiség bérleti díját.
(3) A családi segély megállapításánál a jogosult bármely forrásból származó keresetének és jövedelmének az egészségbiztosítási és a nyugdíj-, munkavállalói járulékkal, továbbá a személyi jövedelemadóval, illetőleg jövedelemadó-előleggel csökkentett összegét kell figyelembe venni.
(4) Akinek többféle címen van keresete vagy jövedelme, valamennyit számításba kell venni.
(5) A (2) bekezdés szerinti összegbe nem számítható be
a) a várandóssági pótlék;
b) a családi pótlék;
c) a jövedelempótlék;
d) az állami gondozott gyermek neveléséért járó nevelőszülői gondozási díj;
e) a családi segélyre jogosultat a bíróság határozata alapján megillető tartásdíj;
f) a gyermekgondozás céljából fizetés nélküli szabadságon lévő (gyermekgondozási segélyben vagy gyermekgondozási díjban részesülő) nőt az idegen gyermek gondozása fejében és a részfoglalkozású munkaviszony (tagsági viszony) alapján megillető díjazás;
g) a tanulmányokat folytató hozzátartozókat megillető bármely állami támogatás, illetve a tanulmányi szerződés alapján járó támogatás (ösztöndíj), továbbá az e mellett járó jövedelemkiegészítő pótlék. A nappali tagozaton tanulmányokat folytatókat – a tanulmányok megkezdése előtt – munkaviszonyuk vagy más jogviszonyuk alapján megillető átlagkeresetet e rendelkezés alapján nem lehet figyelmen kívül hagyni;
h) a vakok személyi járadéka;
i) a lakásfenntartási támogatás.
150. § (1) Ha a sorkatonát a bevonulása előtt jogerőre emelkedett bírói határozat kötelezte tartásdíj fizetésére, a családi segély összege – az egyéb feltételek hiányában is – a megállapított tartásdíjjal, de legfeljebb a további személy részére a 159. § alapján megállapítható családi segély összegével egyenlő.
(2) Ha a sorkatona tartási kötelezettsége a bevonulás után keletkezett, a jogosultnak – az egyéb feltételek hiányában is – az első személy részére járó családi segélyt kell megállapítani.
(3) A bírósági határozattal megállapított tartásdíj helyett kifizetett családi segélynek megfelelő összeget a sorkatonai szolgálatból leszerelttől levonni nem lehet.
151. § (1) A családi segély folyósítása iránti kérelmet a behívott vagy hozzátartozója a behívóparancs kézhezvétele után a jegyzőhöz nyújthatja be.
(2) A jegyző a kérelmet a beérkezéstől számított 30 napon belül bírálja el. A határozatot megküldi a kérelmezőnek, az illetékes hadkiegészítő parancsnokságnak, valamint a segély folyósítása végett az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatóságának (a továbbiakban: Nyugdíjfolyósító Igazgatóság).
(3) A családi segélyt háztartásonként csak egy igényjogosultnak lehet folyósítani.
152. § (1) A családi segélyt legkorábban a bevonulást követő hónap első napjától kell megállapítani, és azt havonta utólag kell folyósítani.
(2) A bevonulás után előterjesztett igény esetén a családi segély visszamenőleg legfeljebb az igénybejelentést megelőző hatodik hónap első napjától folyósítható.
153. § Meg kell szüntetni a családi segély folyósítását, ha
a) a sorkatonai szolgálat bármely oknál fogva megszűnt;
b) a sorkatona a katonai szolgálatból magát jogellenesen kivonta, és ezt határozat jogerősen megállapította;
c) a segélyezett hozzátartozó jogosultságára vonatkozó bármely feltétel megszűnt;
d) a családi segélyre jogosult hozzátartozó előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés büntetését tölti;
e) a családi segélyre jogosult hozzátartozó 1 hónapnál hosszabb ideig külföldön tartózkodik.
154. § A családi segély folyósítását a sorkatonai szolgálat megszűnését követő hónap utolsó napjával, illetőleg a jogosultságra vonatkozó bármely egyéb feltétel megszűnése hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.
155. § (1) Ha a családi segély megállapítása után a hozzátartozó kereseti (jövedelmi) viszonyaiban olyan változás áll be, amely a segély felemelését teszi indokolttá, kérheti az összeg felemelését. Ilyen esetben a változást követő hónap első napjától kell a családi segély összegét felemelni. Ha az igényt késedelmesen terjesztik elő, a felemelt összegű családi segély legkorábban az igénybejelentést megelőző hatodik hónap első napjától kezdődően folyósítható.
(2) Az olyan változást, amelynek folytán a segélyt csökkenteni kell, vagy meg kell szüntetni, a segélyezett hozzátartozó köteles 8 napon belül a jegyzőnek írásban bejelenteni. Ilyen esetben a változást követő hónap első napjától kell a családi segély összegét csökkenteni.
156. § (1) A sorkatonai szolgálat megszűnéséről a hadkiegészítő parancsnokság a megfelelő adatok közlésével köteles a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot és a jegyzőt 8 napon belül értesíteni.
(2) Az (1) bekezdésben előírt értesítés elmulasztásából származó kárt a honvédség köteles megtéríteni.
157. § (1) A hozzátartozó a jogtalanul felvett családi segély összegét köteles visszafizetni. A visszafizetésért egyetemlegesen felelős a hozzátartozóval közös háztartásban élő sorkatona is, akinek a bevonulására tekintettel a hozzátartozó családi segélyben részesült.
(2) Ha az (1) bekezdésben említettek a jogtalanul felvett családi segélyt – a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság értesítése alapján a jegyző által hozott határozat ellenére – a kitűzött határidőn belül nem fizetik vissza, tőlük a követelést adók módjára kell behajtani.
158. § A sorkatonai szolgálatot teljesítő személy hozzátartozójának járó családi segélyből levonásnak vagy a segélybe való beszámításnak nincs helye.
159. § (1) A családi segély összege az eltartásra szoruló hozzátartozók keresete, illetve bármely forrásból származó jövedelme és a 148. §-ban meghatározott összeg közötti különbözet.
(2) A családi segély egyhavi összege háztartásonként nem haladhatja meg a mindenkori sajátjogú nyugdíjminimum egyhavi összegének négyszeresét.
160. § (1) A sorkatonai szolgálata alatti megbetegedés vagy baleset miatt leszerelt, és táppénzpótló segélyben részesülő hadköteles hozzátartozóinak a családi segélyt a betegség tartamára – legfeljebb azonban a leszereléstől számított 1 évig – tovább kell folyósítani.
(2) A családi segélynek az (1) bekezdés szerinti továbbfolyósítása a betegség miatt leszerelt hadköteles kérelmére a hadkiegészítő parancsnokság által erre a célra kiállított igazolás alapján történik. Az igazolást a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz és a jegyzőhöz kell megküldeni.
161. § (1) A települési önkormányzatnak a hadkötelezettséggel kapcsolatos kötelező feladatok végrehajtásához szükséges költségek és kiadások pénzügyi fedezetét – a 90. és a 141. §-ban, valamint a 143. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével – az Országgyűlés a tárgyév állami költségvetésében normatív állami támogatásként biztosítja.
(2) A 90. §, a 141. §, valamint a 143. § (1) bekezdése szerinti költségeket és kiadásokat a Honvédelmi Minisztérium és a Belügyminisztérium a hadkötelesek arányában saját költségvetéséből fedezi.
162. § (1) A katonai szolgálatot teljesítő hadkötelest a katonai szolgálat idejére a szolgálati helyén jogszabályban meghatározott pénzilletmény és ingyenes természetbeni ellátás, valamint egyéb járandóságok illetik meg.
(2) A katonai szolgálatot teljesítő tartalékos és póttartalékos hadköteles illetményéből csak a személyi jövedelemadó előleget, a munkabért terhelő járulékokat és a tartásdíj (tartás céljára szolgáló járadék) címén fennálló tartozást lehet levonni.
(3) A tartásdíj (tartás célját szolgáló járadék) címén fennálló tartozás levonása céljából a munkáltató igazolást ad, és azt megküldi a bevonult hadköteles bejelentett lakóhelye szerint illetékes hadkiegészítő parancsnokságnak.
(4) A sorkatonák illetménye levonással nem terhelhető.
163. § (1) A sorkatonai szolgálatból leszerelő katona a polgári életbe történő beilleszkedés megkönnyítésére – szociális helyzete, egészségi állapota figyelembevételével – egyszeri pénzjuttatásban (leszerelési segélyben) részesíthető.
(2) A leszerelési segélyt a honvédség, illetve a határőrség a költségvetéséből fedezi.
164. § A honvédelmi kötelezettségüket teljesítők és hozzátartozóik betegségi ellátásra, baleseti ellátásra, rokkantsági nyugdíjra, hozzátartozói nyugellátásra, házastársi pótlékra az e törvényben foglalt eltérésekkel a társadalombiztosításról szóló törvény, illetőleg a végrehajtására vonatkozó általános rendelkezések alapján jogosultak. Állami ellátásként táppénzpótló segélyre és családi pótlékra lehetnek jogosultak.
165. § (1) A hadköteles egészségügyi ellátását a katonai szolgálata alatti megbetegedés vagy baleset esetén a fegyveres erők egészségügyi szolgálata biztosítja. Szükség esetén igénybe vehető az állami és az önkormányzati egészségügyi szolgálat is.
(2) A gyógyító-megelőző ellátás keretében a gyógykezeléshez szükséges gyógyszer és gyógyászati segédeszköz, valamint az 50%-ot meghaladó rágóképességcsökkenés esetén elrendelt fogpótlás a 83. § (5) bekezdés szerinti gyógykezelést igénylő, úgyszintén a sor-, tartalékos és póttartalékos katonai szolgálatot teljesítő, illetőleg a katonai szolgálata alatti megbetegedése vagy balesete miatt leszerelt hadkötelest az állapotának végleges kialakulásáig, illetőleg keresőképességének eléréséig térítésmentesen illeti meg.
(3) A hadköteles katonai szolgálata alatt a térítésmentes gyógyszer- és gyógyászati segédeszközellátás megilleti a családi segélyre jogosult hozzátartozóját is.
166. § A katonai szolgálat ideje alatt, illetőleg a katonai szolgálattal összefüggő baleset vagy betegség következtében a leszerelés után egy éven belül elhunyt hadköteles eltemettetéséről – költségvetésük terhére – a fegyveres erők gondoskodnak.
167. § (1) A táppénzre jogosult gyógykezelés alatt álló hadköteles [83. § (5) bekezdés] részére a keresőképtelensége tartamára a táppénz legfeljebb 1 évig jár, tekintet nélkül a gyógykezelés alatt álló folyamatos biztosításának tartamára, a keresőképtelenséget megelőzően táppénzen töltött időre.
(2) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó gyógykezelés alatt állót, ha keresőképtelensége 1 hónapnál hosszabb ideig tart, a keresőképtelenség tartamára, legfeljebb azonban 1 évig táppénzpótló segélyben kell részesíteni, melynek összege a kifizetéskor érvényes teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló legkisebb havi munkabérének 75%-a.
(3) A táppénz napi összege a táppénzpótló segély összegénél kevesebb nem lehet.
(4) A táppénzpótló segélyt a bejelentett lakóhely szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatási szerv állapítja meg és folyósítja.
168. § (1) Az a hadköteles, aki a leszerelést követő 15 napon belül keresőképtelenné válik és biztosított, vagy biztosítása a katonai szolgálatra történt bevonulását megelőző 15 napon belül, illetőleg a katonai szolgálata alatt szűnt meg, táppénzre jogosult.
(2) Az a hadköteles, aki a leszerelését követő 15 napon belül keresőképtelenné válik, de részére az (1) bekezdés alapján táppénz nem jár, 1 hónapnál rövidebb ideig tartó keresőképtelenség esetén is táppénzpótló segélyre jogosult.
(3) A segélyezés időtartamának és összegének megállapításánál a 167. §-t kell megfelelően alkalmazni.
169. § A 167. és 168. §-ok alapján járó ellátások időtartamát az újabb keresőképtelenség alapján járó ellátás időtartamába beszámítani nem lehet.
170. § (1) A honvédelmi kötelezettségét teljesítő személy részére az e kötelezettsége teljesítésével összefüggésben bekövetkezett balesete vagy betegsége esetén baleseti ellátás jár. Honvédelmi kötelezettséggel összefüggő balesetnek számít az is, amely a honvédelmi kötelezettséget teljesítő személyt e kötelezettség teljesítésének a helyére, vagy onnan vissza (lakására, szállására, munkahelyére) menet közben éri.
(2) Baleseti ellátásként a sérültet baleseti táppénz, baleseti járadék vagy baleseti rokkantsági nyugdíj, hozzátartozóit pedig hozzátartozói baleseti nyugellátás illeti meg.
171. § (1) Honvédelmi kötelezettséggel összefüggő:
a) az a baleset vagy baleset miatt bekövetkezett halál, amely a katonai szolgálat teljesítése, a honvédelmi kötelezettséggel kapcsolatos megjelenési kötelezettség teljesítése közben történt, valamint
b) az a betegség, amely a honvédelmi kötelezettség teljesítésének különös veszélyessége folytán keletkezett, vagy jelentősen súlyosbodott. Honvédelmi kötelezettséggel összefüggő az ilyen betegség miatt bekövetkezett halál is.
(2) A katonai szolgálat teljesítése közben bekövetkezett baleset csak akkor minősül az (1) bekezdés szerint, ha szolgálati kötelesség teljesítése vagy szolgálati jog gyakorlása kapcsán keletkezett.
(3) Szolgálati kötelesség teljesítésén jogszabályban, szabályzatban, parancsban vagy más rendelkezésben meghatározott, vagy e szerint elvárható magatartást kell érteni.
(4) A szolgálati jog gyakorlása a (3) bekezdésben említettekben meghatározott vagy megengedett, szolgálati helyen tanúsított magatartás, továbbá a szolgálati helyen kívüli rendezvényen való szervezett részvétel.
(5) Honvédelmi kötelezettséggel nem összefüggő az a baleset, betegség vagy halál, amelyet a honvédelmi kötelezettséget teljesítő személy szándékosan, vagy a tiltó rendelkezések súlyos megszegésével idézett elő, vagy ha azt kizárólag a sérült önhibájából eredő ittassága vagy bódult állapota okozta.
172. § (1) A balesetnek, betegségnek vagy halálnak a honvédelmi kötelezettség teljesítésével való összefüggését hivatalból kell vizsgálni.
(2) A honvédelmi kötelezettségét teljesítő személy haláláról, 2 napot meghaladó munkaképtelenséget okozó balesetéről, vagy a honvédelmi kötelezettséggel összefüggő olyan megbetegedéséről, amely előreláthatólag tartós munkaképtelenséggel jár, jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv elkészítéséről az állományilletékes parancsnok köteles gondoskodni.
(3) A hadkötelezettség alapján katonai szolgálatot teljesítő személyt érintően az állományilletékes parancsnok határozatában állapítja meg, hogy a haláleset, a baleset vagy a betegség a honvédelmi kötelezettség teljesítésével összefüggésben következett-e be (minősítő határozat).
(4) A minősítő határozatot írásba kell foglalni, és azt a hadköteles, illetve közeli hozzátartozója részére meg kell küldeni.
(5) A (4) bekezdés szerinti határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a honvédelmi miniszterhez, határőr esetében a belügyminiszterhez fellebbezésnek van helye. A miniszter döntése ellen – 30 napon belül – a bírósághoz keresetet lehet benyújtani.
(6) Ha a baleset, vagy a halál polgári védelmi kötelezettség, vagy polgári szolgálati kötelezettség teljesítésével összefüggésben következik be, az üzemi balesetekre, foglalkozási betegségekre vonatkozó társadalombiztosítási szabályok szerint kell eljárni.
173. § (1) Ha a balesetből eredő egészségkárosodás várhatóan 15%-ot meghaladó munkaképességcsökkenést idéz elő, a hadkötelezettséget teljesítő személyt az illetékes katonai felülvizsgáló bizottság (a továbbiakban: FÜV) elé kell utalni.
(2) Ha a hadkötelest a honvédelmi kötelezettség teljesítésével összefüggő balesete vagy betegsége miatt a katonai szolgálati idő alatt nem állították FÜV elé, és leszerelése után az e balesetéből vagy betegségéből eredően egészségi állapotában rosszabbodás, illetőleg baleseti ellátásra jogosító munkaképesség-csökkenés következik be – ha a hadköteles vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozója kéri –, intézkedni kell a hadkötelesnek a FÜV elé állítása végett.
(3) A FÜV a balesetnek vagy a betegségnek a honvédelmi kötelezettség teljesítésével való összefüggése kérdésében megindokolt véleményt nyilvánít.
174. § (1) Ha a honvédelmi kötelezettséget teljesítő személy az e kötelezettségével összefüggő balesete miatt keresőképtelenné válik, baleseti táppénzre jogosult. A baleseti táppénzt legkorábban a leszerelést követő naptári naptól kell – a keresőképtelensége megszűnéséig – számára folyósítani.
(2) Aki ugyanarra az időre táppénzpótló segélyre és baleseti táppénzre is jogosult, annak a kedvezőbb ellátást kell folyósítani.
175. § A baleseti járadék a jogosultat a honvédelmi kötelezettség teljesítésének ideje alatt is megilleti.
176. § (1) Baleseti rokkantsági nyugdíj jár annak, aki túlnyomóan a honvédelmi kötelezettségének teljesítésével összefüggő balesete következtében munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette.
(2) A baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosultat a honvédelmi kötelezettség teljesítésének ideje alatt 4. fokozatú baleseti járadék illeti meg.
177. § Annak a hadkötelesnek, aki a katonai szolgálata alatt szakképesítést szerzett, a vele azonos munkakört betöltő munkavállalók átlagkeresete figyelembevételével kell a baleseti rokkantsági nyugdíját – kérelmére – megállapítani.
178. § A honvédelmi kötelezettséget teljesítő személy halála esetén hátramaradt hozzátartozói [145. § (2) bekezdés] baleseti özvegyi nyugdíjra, végkielégítésre, árvaellátásra, illetve szülői nyugdíjra jogosultak, ha
a) a halál honvédelmi kötelezettséggel összefüggő baleset miatt következett be, vagy
b) a honvédelmi kötelezettséget teljesítő személy baleseti rokkantsági nyugdíjban részesült, vagy arra jogosult lett volna.
179. § (1) A hősi halott özvegyének járó özvegyi nyugdíj annak a nyugdíjnak a 70%-a, amely a férjet a II. rokkantsági csoportban járó baleseti rokkantsági nyugdíj címén megilleti, illetve megillette volna.
(2) Az (1) bekezdés alapján baleseti özvegyi nyugdíjat az özvegynek akkor lehet megállapítani, ha a férjével – annak haláláig – együtt élt.
(3) A honvédelmi kötelezettség teljesítése során elhunytat katonai szolgálat esetén a honvédelmi miniszter, határőri szolgálat esetén a belügyminiszter nyilváníthatja hősi halottá.
180. § (1) A hősi halott árvájának az árvaellátást akkor is a 179. §-ban meghatározott özvegyi nyugdíj alapulvételével kell megállapítani, ha az özvegy nem kap nyugdíjat, vagy nem a 179. § szerint részesül özvegyi nyugdíjban.
(2) A hősi halott szülőjének (nagyszülőjének) járó szülői nyugdíj összege azonos annak az özvegyi nyugdíjnak az összegével, amely a hősi halott özvegyét megilleti, vagy megilletné.
(3) A hősi halott hozzátartozóinak járó baleseti nyugellátások együttes összege nem haladhatja meg annak az özvegyi nyugdíjnak a két és félszeresét, amely az együttélő feleséget megilleti, illetőleg megilletné.
181. § (1) Rokkantsági nyugdíjra jogosult az a hadköteles, akit a katonai szolgálatból a honvédelmi kötelezettség teljesítésével össze nem függő egészségi ok miatt szereltek le, ha munkaképességét legkésőbb a leszerelést követő 2 éven belül legalább 67%-ban elvesztette, és a rokkantsági nyugdíjhoz a korkedvezményes munkakörben dolgozókra előírt szolgálati időt megszerezte.
(2) Az (1) bekezdésben említett ok miatt leszerelt hadköteles 22 éves kora előtt szolgálati időre tekintet nélkül jogosult rokkantsági nyugdíjra.
182. § (1) A hozzátartozói nyugellátás e törvény szerint akkor jár, ha:
a) a hadköteles a katonai szolgálat alatt a honvédelmi kötelezettséggel össze nem függő ok miatt meghalt, vagy a hadkötelest a honvédelmi kötelezettséggel össze nem függő egészségi ok miatt szerelték le, és az ezt követő 2 éven belül halt meg, és
b) a hadköteles a 181. §-ban előírt szolgálati időt megszerezte, vagy 22 éves kora előtt halt meg.
(2) Ha a hadköteles a honvédelmi kötelezettséggel össze nem függő megbetegedés miatt történt leszerelése után táppénzben, illetőleg táppénzpótló segélyben részesült, a 181. §-ban említett 2 évet a segélyezés megszűnését követő naptól kell számítani.
183. § (1) A baleseti táppénzt a társadalombiztosítás terhére a táppénzt megállapító szervek határozzák meg és folyósítják.
(2) Az e törvényen alapuló baleseti és egyéb nyugellátásokat a hadköteles bejelentett lakóhelye szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatási szerv a hadkiegészítő parancsnokság által tett igénybejelentés alapján állapítja meg.
(3) Az (1)–(2) bekezdés szerinti igényt a hadköteles, vagy a vele egy háztartásban élő hozzátartozó is előterjesztheti. Ez utóbbi kérésére az igényt a hadkiegészítő parancsnokság köteles bejelenteni.
184. § (1) A társadalombiztosítási igazgatási szerv az érdekelt igénybejelentése esetén haladéktalanul köteles megkeresni az érintett szervet az ellátás megállapításához szükséges adatok közlése végett.
(2) A katonai szolgálatból leszerelt hadköteles esetében a hadkiegészítő parancsnokság rendelkezésre álló adatok alapján 8 napon belül közli, hogy az érintett mikortól meddig teljesített katonai szolgálatot, a leszerelés okát, és határozatban azt, hogy a haláleset, a baleset vagy a betegség összefügg-e a honvédelmi kötelezettséggel.
185. § A baleseti ellátást és az egyéb nyugellátásokat a balesetet, illetőleg a bevonulást megelőzően elért kereset alapulvételével kell megállapítani. Annak a hadkötelesnek, akinek nincs keresete, vagy az alacsonyabb a kifizetéskor érvényes teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló kötelező legkisebb munkabérénél, az ellátást ez utóbbi összeg alapulvételével kell megállapítani.
186. § A baleseti ellátás és az egyéb nyugellátás megállapításának alapjául szolgáló munkaképességcsökkenés mértékét, a rokkantság fokát az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézete állapítja meg.
187. § (1) A 183. § (2) bekezdés szerinti ellátásra a társadalombiztosítási igazgatási szerv által hozott határozat elleni jogorvoslat elbírálása során a hadkiegészítő parancsnokság véleményét a döntés előtt ki kell kérni.
(2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az igény érvényesítésére, a jogorvoslatra és a jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetésére a társadalombiztosításról szóló törvényt, illetőleg a végrehajtásáról szóló rendelkezéseket kell alkalmazni.
188. § (1) A hadi eredetű sérülést szenvedettek és hozzátartozóik ellátása (hadigondozás) állami feladat, amelyről külön jogszabály rendelkezik.
(2) A hadigondozott megélhetését pénzbeli támogatással és természetbeni ellátással kell biztosítani.
(3) A hadigondozásra jogosultat hadirokkantként, hadigyámoltként, hadiözvegyként, hadiárvaként, illetve hadigondozott családtagként kell gondozásba venni.
189. § (1) A hadigondozással kapcsolatos közigazgatási tevékenység ellátása a jegyző hatáskörébe tartozik.
(2) A hadigondozásba vételi eljárás során vizsgálni kell, hogy a gondozást igénylő vagy hozzátartozója részére az e törvényben szabályozott kedvezőbb ellátás megállapítható-e. A kedvezőbb ellátás lehetőségéről az igénybejelentőt tájékoztatni kell.
190. § (1) A honvédelmi kötelezettség teljesítésével összefüggésben keletkezett kárért vétkességére tekintet nélkül az a szerv felel, amelynek érdekében a kötelezettséget teljesítették. Mentesül a szerv a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a károsult vétkes magatartása idézett elő.
(2) A kártérítésre – a teljesített honvédelmi kötelezettség formájától függetlenül – a fegyveres erők kártérítési felelősségére vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.
191. § (1) A honvédelmi felkészülés és az országmozgósítás feladatainak biztosítása céljából a 69. § (3) bekezdésében felsorolt személyek és szervezetek:
a) a törvényben meghatározott gazdasági és anyagi szolgáltatás teljesítésére, vagy a szolgáltatás igénybevételének tűrésére;
b) valamely tevékenységtől való tartózkodásra;
c) a szolgáltatás igénybevételéhez szükséges előkészületi tevékenységre;
d) az igénybevétel tervezéséhez szükséges adatok közlésére
[a továbbiakban az a)–d) pontban foglaltak együtt: szolgáltatás] kötelesek.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok teljesítése érdekében elrendelt adatszolgáltatás során – a rendkívüli állapot és szükségállapot időszakán kívül – nem kérhető a szolgáltatásra kötelezettől az üzletvitelével kapcsolatos olyan adat, amely nem függ össze a szolgáltatás teljesítésével. Így nem kérhetők:
a) a vállalkozás gazdaságossági mutatóira,
b) a hitel- és tőkekapcsolatokra,
c) az adózással összefüggő pénzügyi mutatókra,
d) a jogvédelem alá eső szellemi alkotásokra,
e) a szerződéssel lekötött kapacitásokra vonatkozó, továbbá
f) a kártalanítással össze nem függő bér- és társadalombiztosítási
adatok.
(3) A szolgáltatás igénybevételének elrendelésekor figyelembe kell venni a közigazgatási, a közszolgáltatási, valamint a lakosságellátási szempontokat, továbbá a szolgáltatásra kötelezett méltányos érdekeit, és biztosítani kell az arányos közteherviselést.
(4) Nem szabad a szolgáltatást megkövetelni, ha azt más törvényi felhatalmazás alapján is el lehet rendelni, illetve hozzá lehet jutni.
192. § (1) Szükség esetén, ha a honvédelem érdeke más módon nem, vagy nem megfelelő időben, illetve csak aránytalanul nagy ráfordítással elégíthető ki, szolgáltatás igénybevételével kell biztosítani:
a) a fegyveres erők és a rendvédelmi szervek működéséhez és mozgósításához szükséges anyagi javakat és szolgáltatásokat;
b) az ország kormányzati és közigazgatási rendszernek zavartalan működését;
c) az ország gazdaságának felkészítését a rendkívüli vagy szükségállapot idején adódó védelmi feladatok végrehajtására, működőképességének fenntartására, szükség esetén a működőképesség helyreállítására;
d) a polgári védelmi feladatok ellátását.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok teljesítése érdekében, már a honvédelmi felkészülés időszakában, e törvény alapján elrendelhető:
a) a honvédelmi célból igénybevételre kijelölt ingatlanok (beleértve a közlekedési, hírközlési, távközlési, infrastrukturális hálózatokat és létesítményeket is), továbbá az ingó dolgok (gépek, közúti, vízi és légi járművek, vasúti gördülőanyagok és más technikai eszközök és tartozékaik, pótalkatrészeik), és ezek adataiban történt változások bejelentése, valamint igénybevételre alkalmas állapotban tartása;
b) a gazdaság működőképességének fenntartásához, a lakosság alapellátásához szükséges tartalékok és készletek képzése;
c) a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges előkészületi tevékenység, ideértve a tervezési és a szervezetek létrehozását is;
d) a bejelentések valódiságának, a szolgáltatások teljesíthetőségének helyszíni ellenőrzése, az ellenőrzés során feltárt hiányosságok megszüntetése;
e) a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek és a védelmi igazgatás működéséhez, gyakorlataihoz, kiegészítéséhez és mozgósításához szükséges ingatlanok és ingó dolgok ideiglenes igénybevétele.
(3) A szolgáltatás igénybevételének tervezése érdekében beszerzett adatokat honvédelmi rendeltetésüktől eltérő célra nem lehet felhasználni.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott szolgáltatások teljesítése során, azzal közvetlen összefüggésben keletkezett vagyoni hátrány miatt kártalanítás jár.
193. § (1) Mentesek a szolgáltatások alól:
a) az Országgyűlés, az Alkotmánybíróság, a Köztársasági Elnöki Hivatal, a Miniszterelnöki Hivatal, a minisztériumok, a Legfelsőbb bíróság, a Legfőbb Ügyészség és a jegybank;
b) a fegyveres erők és a rendvédelmi szervek;
c) az önkormányzati, a közigazgatási és igazságügyi szervek alaprendeltetésük, valamint honvédelmi feladataik ellátásához szükséges mértékben;
d) az egyházak és vallási felekezetek olyan tárgyak és jogok tekintetében, amelyek közvetlenül az egyházi, hitéleti feladatokat szolgálják;
e) az országgyűlési képviselettel rendelkező pártok, a parlamenti képviseleti tevékenységhez szükséges mértékben;
f) a munkavállalói és munkaadói érdekképviseletek, azon tárgyak és jogok tekintetében, amelyek érdekképviseleti feladatuk ellátásához nélkülözhetetlenek;
g) azok a közforgalmú személyszállító, továbbá árufuvarozó szervezetek, amelyeket e tevékenység végzésére hoztak létre, illetve amelyek e tevékenységet koncessziós szerződés alapján végzik, a létfontosságú közlekedés és szállítás fenntartásához szükséges mértékben;
h) a közszolgáltató vagy közüzemi tevékenységet folytató szervezetek vagy személyek, különösen az áram-, víz-, gáz-, távhőszolgáltatást, szennyvízelvezetést, kommunális hulladék-eltávolítást végzők, illetve ezek üzemvitelét biztosító üzemek a rendeltetésszerű feladataik teljesítéséhez nélkülözhetetlen mértékben, beleértve a hozzájuk tartozó védő és biztonsági területeket is;
i) a lakosság létfenntartása szempontjából nélkülözhetetlen egyéb termelési és szolgáltatási tevékenységet végzők, ha az igénybevételi hatóságtól mentesítésben részesültek.
(2) A kórházak, az egészségügyi gyógy- és gondozási intézmények, gyógyszertárak, valamint ezek egészségügyi célt szolgáló berendezései csak egészségügyi szolgáltatás céljára vehetők igénybe.
(3) A természeti és ipari katasztrófák elhárítására szakosodott szervek eszközei – a katonai célra történő igénybevételt kivéve – csak a polgári védelem céljára vehetők igénybe.
194. § (1) A szolgáltatások igénybevételét elrendelheti
a) az ország egész területére a Kormány, vagy a Kormány felhatalmazása alapján az adott tevékenységért felelős miniszter;
b) illetékességi területén a köztársasági megbízott, valamint a polgármester;
c) a törvényben meghatározott esetben és feltételek szerint a hadkiegészítő parancsnok, kivételes esetben az illetékes katonai parancsnok [a továbbiakban az a)–c) pont együtt: igénybevételi hatóság].
(2) A Kormány
a) megállapítja az igénybevételi eljárás szabályait;
b) elrendeli a honvédelem szempontjából fontos, országos jelentőségű szolgáltatások teljesítését.
(3) A feladattal érintett miniszter
a) megállapítja a feladatkörébe tartozó szolgáltatások előkészítésének és teljesítésének szakmai szabályait;
b) elrendeli a Kormány hatáskörébe nem tartozó, országos jelentőségű termelési, ellátási szolgáltatások, valamint az infrastrukturális hálózatok igénybevételét.
(4) A köztársasági megbízott
a) elrendeli a közigazgatás működéséhez szükséges ingatlanok és szolgáltatások igénybevételét;
b) megállapítja a területi jellegű szolgáltatások és a szolgáltatásra kötelezettek körét, valamint elrendeli a szolgáltatás igénybevételét;
c) elrendeli a fegyveres erők és a rendvédelmi szervek számára mozgósítás esetén szükséges ingatlanok, és a működésükhöz szükséges szolgáltatások igénybevételét.
(5) A polgármester
a) elrendeli a helyi közigazgatás működéséhez és a lakosság polgári védelméhez, ellátásához szükséges szolgáltatások teljesítését;
b) igénybe veszi a személyek vagy dolgok elhelyezésére szolgáló ingatlanokat;
c) dönt minden olyan esetben, ami nem tartozik más igénybevételi hatóság hatáskörébe.
(6) A mozgósításra biztosított technikai eszközökkel kapcsolatos szolgáltatás elrendelésére a hadkiegészítő parancsnok jogosult.
(7) Rendkívüli vagy szükségállapot idején, ha a köztársasági megbízott, a hadkiegészítő parancsnok vagy a polgármester intézkedése által bekövetkező időveszteség miatt a katonai érdekek sérelmének súlyos és közvetlen veszélye áll fenn, az illetékes zászlóalj-, vagy annál magasabb szintű parancsnok közvetlenül a szolgáltatásra kötelezettel közölt határozattal elrendelheti a gépjárművek, műszaki munkagépek, üzemanyagedényzet, valamint a szükséges üzemanyag igénybevételét. Az igénybevételről a szolgáltatásra kötelezett részére megfelelő igazolást kell kiállítani.
195. § (1) Az egyedileg meghatározott szolgáltatás teljesítését a szolgáltatásra kötelezettnek határozatban kell előírni.
(2) A határozat tartalmazza az igénybevételi hatóság, valamint a szolgáltatásra kötelezett megnevezését, a szolgáltatás tárgyának azonosítására alkalmas adatokat, a szolgáltatás teljesítésének időpontját vagy határidejét, illetve a szolgáltatás tényleges teljesítésének követelésére, átvételére jogosult megjelölését.
196. § (1) A szolgáltatást elrendelő határozat azonnal végrehajthatóvá nyilvánítható, ellene fellebbezésnek helye nincs.
(2) A szolgáltatásra kötelezett a határozat ellen a kézhezvételtől számított 30 napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz.
197. § (1) A szolgáltatás teljesítése miatt felmerült vagyoni hátrányért – a törvényben meghatározott esetek kivételével – kártalanítás jár.
(2) Amennyiben törvény eltérő szabályokat nem állapít meg, a károk megtérítésére a polgári jog szabályai az irányadók.
(3) Nem jár kártalanítás, ha
a) az igénybevétel nem akadályozta a szolgáltatás tárgyának rendeltetésszerű használatát;
b) a kár az igénybevételtől függetlenül is bekövetkezett volna;
c) a kárt az ellenség okozta.
198. § (1) Az elsőfokú kártalanítási eljárás lefolytatására és a kártalanítás összegének megállapítására a szolgáltatást elrendelő igénybevételi hatóság jogosult.
(2) A minisztérium élén álló miniszter által elrendelt szolgáltatás esetén az illetékes minisztérium, a tárca nélküli miniszter, illetőleg a Kormány által elrendelt szolgáltatás esetén a Pénzügyminisztérium folytatja le az elsőfokú eljárást.
(3) Ha az igénybevételi hatóságként első fokon a polgármester járt el, a fellebbezést a köztársasági megbízott bírálja el.
(4) Ha első fokon a köztársasági megbízott járt el, másodfokon a szolgáltatást igénybe vevő szervet irányító miniszter jogosult a kártalanítási igény elbírálására.
(5) Ha első fokon a hadkiegészítő parancsnok, vagy a 194. § (7) bekezdésében meghatározott illetékes parancsnok rendelte el az igénybevételt, másodfokon a honvédség vezérkari főnöke dönt.
(6) A Kormány vagy az illetékes miniszter által elrendelt szolgáltatásért járó kártalanítás összegét megállapító kártérítési határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.
(7) A kártalanítás ügyében hozott közigazgatási határozat ellen a határozatot sérelmező fél 30 napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz. A fellebbezésnek, illetve a kereset benyújtásának a szolgáltatás teljesítésére nincs halasztó hatálya.
(8) A kártalanítási eljárás részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.
199. § (1) A rendkívüli állapot idején alkalmazható intézkedésekre vonatkozó szabályokat (a továbbiakban: rendkívüli intézkedések) ez a fejezet állapítja meg.
(2) A köztársasági elnök szükségállapot idején az e törvény 202–207; 210–234; 239–243; 245–248. §-aiban, valamint más törvényekben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be.
(3) A Kormány az Alkotmány 19/E. §-ának (1) bekezdésében meghatározott esetben, az ott megjelölt célok eléréséhez szükséges mértékben és körben e törvény 202–204; 206–208; 213–217; 218; 220–221; 234; 243; 245–247. §-aiban, valamint az Alkotmány 19/E. § (3) bekezdése szerinti törvényben meghatározott intézkedéseket vezethet be. *
(4) Ahol a törvény rendeletet említ, ezen a rendkívüli állapot idején a Honvédelmi Tanács rendeletét, szükségállapot idején a köztársasági elnök rendeleti úton bevezetett rendkívüli intézkedését, illetve az Alkotmány 19/E. §-ának (1) bekezdésében meghatározott esetben a Kormány rendeletét kell érteni.
(5) A rendkívüli vagy szükségállapot idején bevezetett rendkívüli intézkedések, illetve az Alkotmány 19/E. § (1) bekezdésében meghatározott esetben a Kormány által bevezetett intézkedések végrehajtásának területi követelményeit és feladatait illetékességi területén a köztársasági megbízott rendeletben állapítja meg.
200. § A rendkívüli vagy szükségállapot idején bevezetett rendkívüli intézkedéssel ellentétes jogszabály nem alkalmazható.
201. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a jogalkotás rendjére előírt szabályok megfelelő alkalmazásával kihirdetésre alkalmas állapotba előkészítse a Honvédelmi Tanács, illetve a köztársasági elnök rendeletének tervezeteit.
(2) A tervezeteket a döntésre jogosult, illetve a végrehajtásért felelős személyek (szervek) részére meg kell küldeni.
202. § A fegyveres erők tényleges katonai és a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyára vonatkozó szabályok rendeletben – a békeidőszakban irányadó szabályoktól eltérően – állapíthatók meg (rendkívüli szolgálat).
203. § (1) Rendelet alapján:
a) szünetel a fegyveres erők hivatásos állományába történő felvétel;
b) a hivatásos állomány tagjai a szolgálati viszonyukról, a tényleges állomány tagjai a rendfokozatukról nem mondhatnak le;
c) a sor-, tartalékos és póttartalékos katonai szolgálatra behívottak a szükséges ideig a szolgálatban visszatarthatók;
d) a rendkívüli szolgálati idő kezdete és vége a rendkívüli vagy szükségállapothoz igazodóan szabályozható;
e) a rendfokozatba történő előléptetésre külön szabályok állapíthatók meg;
f) a beosztásba történő kinevezés és felmentés, az áthelyezés, a vezénylés, a kirendelés, az ellátás, a szabadság és a fegyelmi felelősség, továbbá a rendkívüli szolgálat egyéb szabályai a hatályos szabályoktól eltérően is megállapíthatók;
g) a rendkívüli szolgálati kötelezettségüket teljesítők érdekvédelmének szabályait a megbecsülés, az anyagi támogatás, valamint érdekeik elismerése és védelme érdekében kell megállapítani.
(2) A fegyveres erők és a rendvédelmi szervek tagjainak a rendkívüli szolgálat alatt szerzett jogosultsága és kedvezménye a rendkívüli vagy szükségállapot megszűnését követően is érvényesíthető.
204. § (1) A rendkívüli szolgálatot teljesítők érdekvédelmére az általánosnál kedvezőbb szabályokat rendelet állapíthat meg.
(2) A törvény érdekvédelmi szabályai kiterjeszthetők az egyéb honvédelmi kötelezettséget teljesítőkre is.
(3) Rendelet alapján:
a) a rendkívüli szolgálatot teljesítők illetménye a szolgálat sajátosságaira tekintettel a békeidőszak szabályaitól eltérően állapítható meg, az illetmény egy részét pedig a hozzátartozónak kell folyósítani, vagy letétként kell kezelni;
b) a rendkívüli szolgálatot teljesítők ellátatlan hozzátartozóit családi segélyben kell részesíteni;
c) a rendkívüli szolgálatból sebesülés, baleset vagy megbetegedés miatt tartalékállományba helyezettek hozzátartozóit a betegség időtartamára családi segély illeti meg;
d) rendelet további érdekvédelmi szabályokat állapíthat meg.
205. § A fegyveres erők és a rendvédelmi szervek tagjai részére a rendkívüli szolgálat teljesítéséért és a szolgálatuk során szerzett érdemeik elismeréséül rendeletben érdemrendek, érdemérmek és emlékérmek alapíthatók.
206. § (1) Rendelet a fegyveres erők és a rendvédelmi szervek tagjainak a testülettel szemben fennálló anyagi felelősségéről szóló jogszabályoktól eltérően a rendkívüli szolgálatot teljesítőkre nézve kedvezőbb felelősségi és egyszerűsített káreljárási szabályokat állapíthat meg.
(2) Rendelet alapján:
a) kártérítési kötelezettséget megállapítani csak a rendkívüli szolgálatot teljesítő által szándékosan vagy bűncselekménnyel okozott kár miatt lehet;
b) az a) ponton kívüli kár esetén csak a károkozóval és a
károkozás tényállásával kapcsolatos adatokat kell jegyzőkönyvbe foglalni;
c) a káreljárás során elháríthatatlan külső oknak kell tekinteni az ellenség tevékenysége folytán bekövetkezett kárt, a hiányt;
d) a rendkívüli szolgálat idején a kártérítés nem hajtható végre.
207. § (1) A polgármester és a jegyző hatáskörébe tartozó államigazgatási feladatot rendelet is megállapíthat.
(2) A települési önkormányzat képviselő-testületének, illetőleg a fővárosi, megyei közgyűlésnek a feladat- és hatáskörét – a helyi önkormányzatokról szóló törvény 10. §-ának k) pontjában foglaltak kivételével – a polgármester gyakorolja.
(3) A polgármester és a jegyző honvédelmi igazgatási, valamint a rendkívüli intézkedésekből adódó feladatait a köztársasági megbízott utasításai szerint látja el.
208. § Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései közül rendelettel módosítható:
a) a bírósági felülvizsgálat alá nem tartozó eljárások köre;
b) a hatáskör és illetékesség megállapítása;
c) az eljáró közigazgatási szerv kijelölésének rendje;
d) a megkeresés szabálya;
e) az elintézési és egyéb határidő;
f) a képviselet rendje;
g) az elővezetés szabálya;
h) az eljárás felfüggesztése;
i) a jogorvoslat rendje;
j) a végrehajtás szabálya.
209. § A honvédelmi szabálysértések miatt rendeletben elzárás büntetés is megállapítható.
210. § (1) Az újságíró, a tudósító és a sajtóterméket előállító (a továbbiakban: tudósító) csak az arra feljogosított szervek, hivatalos szóvivő, a Magyar Rádió, a Magyar Televízió, vagy a Magyar Távirati Iroda által közölt adatokat használhatja fel tudósításához.
(2) A tudósító csak olyan tájékoztatón vagy hivatalos rendezvényen vehet részt, amelyre a rendező szervtől meghívást kapott.
211. § (1) Elrendelhető a sajtótermékek és a tömegtájékoztatást szolgáló más közlemények előzetes ellenőrzése, és a megjelenésük közzétételi engedélyhez kötése.
(2) A közzétételi engedélyt a sajtóterméket ellenőrző katonai szerv (katonai cenzúra) adja ki.
212. § A nyomdák és más sokszorosításra alkalmas eszközök üzemeltetői szigorított biztonsági rendszabályok bevezetésére és megtartására kötelezhetők.
213. § (1) A közúti, vasúti, vízi és légi járművek forgalma a nap meghatározott tartamára, illetőleg meghatározott területére (útvonalra) korlátozható, illetve az ország egész területén vagy meghatározott részén ideiglenesen megtiltható.
(2) A köztársasági megbízott a védelmi és a lakosságellátási érdekekre tekintettel – a belügyminiszter, a honvédelmi miniszter, a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter hozzájárulásával – az (1) bekezdés alapján megállapított korlátozástól, illetőleg tilalomtól eltérően rendelkezhet.
214. § (1) Korlátozni lehet a lakosság utcán vagy más nyilvános helyen való tartózkodását (kijárási tilalom).
(2) A kijárási tilalmat és annak időtartamát a rádió, a televízió, a sajtó és hirdetmény útján, valamint a helyben szokásos módon a lakosság tudomására kell hozni.
215. § (1) Közterületen tartandó rendezvényt, nyilvános gyűlést (nyilvános rendezvény) csak előzetes engedély alapján lehet tartani.
(2) A nyilvános rendezvény tartására vonatkozó engedély kiadása az illetékes rendőrfőkapitány hatáskörébe tartozik.
(3) A rendőrfőkapitány a nyilvános rendezvény engedélyezése iránti kérelmet a védelmi érdekek sérelme esetén a tény közlését meghaladó egyéb indokolás nélkül elutasíthatja.
216. § (1) Elrendelhető, hogy az ország meghatározott területét a lakosságnak a szükséges időtartamra el kell hagynia (kitelepítés), egyben kijelölhető a lakosság új tartózkodási helye.
(2) A lakosság elszállításáról a polgármester gondoskodik.
217. § Elrendelhető,
a) az ország meghatározott területén való tartózkodás korlátozása, illetve engedélyhez kötése;
b) hogy az ország meghatározott területére utazni, azon átutazni vagy onnan kiutazni csak engedéllyel szabad.
218. § (1) Korlátozható, illetve megtiltható
a) a magyar állampolgárok külföldre utazása;
b) a külföldiek beutazása.
(2) Elrendelhető az ország területén élő nem magyar állampolgárok jelentkezési kötelezettsége, a tartózkodásukra vonatkozóan pedig külön szabályok vezethetők be.
219. § (1) A nem honvédelmi célt szolgáló robbanóanyagok gyártása, forgalomba hozatala, vásárlása, szállítása, tárolása korlátozható, illetve engedélyhez köthető.
(2) Az ország egész területén vagy bármely részén
a) megtiltható a vadászat, valamint a vadász- és sportlövő fegyverek tartása, cseréje, fegyver és lőszer árusítása, vadászati és sportcélra történő behozatala, valamint a nem katonai célú lőterek használata;
b) elrendelhető a polgári felhasználású lőfegyverek beszolgáltatása, összegyűjtése és biztonságba helyezése.
220. § (1) Elrendelhető a folyamatos polgári védelmi szolgálat ellátása.
(2) Rendeletben állapíthatók meg a támadó fegyverek hatása elleni védekezés szabályai. Ennek keretében meghatározhatók:
a) a felkészítésre, a lakosság riasztására, az óvóhelyekre és az épületekre vonatkozó szabályok;
b) a vasúti, közúti, vízi és légi járművek fényeinek, illetve a forgalmuk irányítására szolgáló fényforrások elsötétítésére vonatkozó követelmények;
c) a lakosság magatartására vonatkozó szabályok.
221. § (1) A veszélyeztetett területekről – a megelőző polgári védelmi intézkedés keretében – a honvédelmi, nemzetgazdasági és más szempontból fontos vagyontárgyak elszállítását – biztonságba helyezésük végett – el lehet rendelni (kiürítés).
(2) A visszamaradó lakosság és a tovább termelő üzemek szükségleteinek kielégítésére biztosítani kell a megfelelő visszamaradó készletet (állatállományt), egészségügyi anyagokat és termelési készleteket. A visszamaradó készletek nagyságát a köztársasági megbízott intézkedésének megfelelően a polgármester határozza meg.
(3) A vagyontárgyak elszállítását:
a) polgári védelmi indokból a belügyminiszter;
b) egyéb fontos okból a szakminiszter;
c) a központi irányító szervekkel való összeköttetés megszakadása esetén a köztársasági megbízott;
d) egyéb szükség esetén az illetékes katonai parancsnok
rendelheti el.
(4) A befogadási területeket és az elszállítási irányokat (útvonalakat) a (3) bekezdésben megjelölt elrendelő határozza meg.
(5) A vagyontárgyak elszállításával, illetőleg biztonságba helyezésével kapcsolatos munkához szükséges munkaerő a honvédelmi munkakötelezettség alapján vehető igénybe.
222. § Korlátozni lehet a külföldi magán- és jogi személyekkel való érintkezést és kapcsolattartást.
223. § Rendeletben szabályozható a diplomáciai mentességekkel és kiváltságokkal kapcsolatos nemzetközi szerződések egyes rendelkezéseinek alkalmazása során követendő eljárás.
224. § (1) Rendeletben megállapított esetben a helyi bíróságok hatáskörébe utalt kisebb jelentőségű bűncselekmények miatt bírósági eljárásnak nincs helye.
(2) A helyi bíróságok hatáskörébe utalt, az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó egyéb ügyekben bírósági eljárásnak csak rendelet által meghatározott körben van helye.
(3) Egyes bűncselekmények rendeletben megállapított körben szabálysértésnek minősülnek.
(4) A bíróság első fokon hozott határozata ellen a rendeletben megállapított esetben lehet fellebbezést benyújtani.
(5) A rendelet hatálybalépését megelőzően bírósági útra utalt olyan ügyekben, amelyekben bírósági eljárásnak nincs helye – és az ügy elbírálása nem tartozik más szerv hatáskörébe –, az elévülés nyugszik.
225. § A bíróság első fokon – ha ezt rendelet megállapítja – egyesbíróként jár el, kivéve azokat a polgári és büntetőügyeket, amelyeknek elbírálását a rendelet a bíróság tanácsának jogkörébe utalja.
226. § (1) Rendeletben új bíróságok és ügyészségek létesíthetők, a már működő bíróságok és ügyészségek összevonhatók, szétválaszthatók és megszüntethetők, működési területük megváltoztatható.
(2) Rendelet a vonatkozó jogszabályoktól eltérően állapíthatja meg a bírák és az ügyészek kinevezését és felmentését, a bíróság és ügyészségi vezetők kinevezési rendjét. A bírói és ügyészségi önkormányzati szervek működése felfüggeszthető.
(3) A bírót igazságszolgáltatási érdekből, bírói beosztásba ideiglenesen más bírósághoz lehet kirendelni.
227. § (1) Rendelet egyes nagyobb helyőrségekben katonai bíróság felállítását írhatja elő.
(2) A katonai bíróság a hatáskörébe utalt ügyekben általános hatáskörű elsőfokú bíróságként jár el.
228. § Rendelet a katonai büntetőeljárásra külön szabályokat állapíthat meg.
229. § (1) Rendeletben meghatározott időtartamra fel kell függeszteni a folyamatban lévő eljárást:
a) azokban az ügyekben, amelyekben rendelet alapján bírósági eljárásnak nincs helye, és az elbírálásuk nem tartozik más szerv hatáskörébe;
b) ha a vádlott vagy a peres felek a hadkötelezettségüket teljesítik, vagy a per tárgya hadműveleti területen van;
c) ha a rendkívüli körülmények az eljárás lefolytatását nem teszik lehetővé.
(2) A felfüggesztés ideje alatt az elévülés nyugszik. Jogszabályban megállapított eljárási határidők felfüggesztés miatti elmulasztása nem járhat jogvesztéssel vagy egyéb joghátránnyal.
230. § (1) Rendeletben megállapított esetben:
a) az ország egész területén vagy egy részén, illetve a katonai büntető bíráskodás hatálya alá tartozó területen rögtönbíráskodás rendelhető el;
b) a rögtönbíráskodás hatálya kiterjeszthető a nemzet biztonságát, a fegyveres erők harckészültségét, a függelmi viszonyokat és az állampolgárok életét sértő súlyos bűncselekményekre, valamint a háborús bűncselekményekre;
c) a rögtönbíráskodás hatálya alá tartozó bűncselekmények büntetési tétele életfogytig tartó vagy tíztől-tizenöt évig terjedő szabadságvesztés. Kivételes esetben a büntetési tétel csökkenthető.
(2) A rögtönbíráskodás bevezetését a sajtóban, rádióban, televízióban és egyéb, helyben szokásos módon közzé kell tenni.
(3) A rögtönbíráskodás a megyei (fővárosi) és a katonai bíróságok hatáskörébe tartozik.
231. § A rendkívüli körülményekre tekintettel az igazságügyminiszter módosíthatja a holtnak nyilvánítás, valamint a halál tényének megállapításával kapcsolatos eljárást.
232. § Rendeletben módosíthatók a büntető, anyagi és eljárásjogi rendelkezések, a polgári peres és perenkívüli eljárás, a bírósági végrehajtás, valamint a közjegyzői eljárás szabályai.
233. § (1) A termelési, ellátási és szolgáltatási kötelezettségek biztosítása érdekében a gazdasági tevékenységet folytató szolgáltatásra kötelezettek részére szerződéskötési kötelezettség írható elő.
(2) A szerződéskötési kötelezettség hatálya alá tartozó termékek és szolgáltatások körét rendelet határozza meg.
234. § (1) Rendeletben az államháztartásra vonatkozó szabályoktól eltérő rendelkezések állapíthatók meg.
(2) Rendelet alapján a költségvetési fejezetek között átcsoportosítás hajtható végre, egyes kiadási előirányzatok felfüggeszthetők, a költségvetési törvényben nem szereplő kiadások teljesíthetők és rendkívüli fizetési kötelezettség írható elő.
235. § (1) Elrendelhető a devizaérték kötelező vételre felajánlása. A mentességek megszüntethetők.
(2) A devizaérték kiutalása, átutalása vagy felhasználása engedélyhez köthető, illetve ideiglenesen felfüggeszthető.
236. § A takarék- és nyereménybetétekből, valamint az értékpapírok alapján történő kifizetések teljesítése korlátozható, illetve ideiglenesen felfüggeszthető.
237. § Az adók és illetékek mértéke rendeletben módosítható.
238. § A külkereskedelmi tevékenység engedélyhez köthető, a kiadott engedély visszavonható, a korábban engedélyhez kötött áruk és szolgáltatások forgalma megtiltható. Egyes termékek behozatala vagy kivitele kötelezően előírható.
239. § Rendeletben tilalmat vagy egyéb korlátozó intézkedést lehet alkalmazni az olyan országgal szemben, amely magyar árut vagy járművet hátrányosabb elbírálásban részesít, mint más országból származó árut vagy járművet.
240. § (1) Rendeletben kötelezővé tehető a nemesfémek és nemesfémtárgyak vételre való felajánlása.
(2) Nemesfém kiutalása, forgalmazása engedélyhez köthető, illetve felfüggeszthető.
241. § Elrendelhető az ország védelme szempontjából
fontos termékek, fogyasztási cikkek, energiahordozók forgalmának korlátozása.
242. § Rendeletben kötött munkaerőgazdálkodás vezethető be. Elrendelhető, hogy munkaviszonyt csak a kijelölt szerv közvetítésével lehet létesíteni.
243. § (1) A rendkívüli helyzet következtében szükségessé váló élet- és vagyonmentés érdekében elrendelhető a mentésre alkalmas bármely jármű, műszaki- és földmunkagép igénybevétele.
(2) Halasztást nem tűrő esetben az igénybevételt határozattal elrendelheti a köztársasági megbízott, a polgármester vagy az illetékes katonai parancsnok.
244. § Az állampolgárok védelmének biztosítása érdekében életvédelmi létesítmények (óvóhelyek) kialakítása, építése rendelhető el.
245. § Honvédelmi érdekből a 192. § (2) bekezdésében előírt szolgáltatásokon felül elrendelhető:
a) az ingatlan egészének vagy egy részének használatra vagy hasznosításra való átengedése, illetve honvédelmi célú átalakítása;
b) üzemi szolgáltatások teljesítése, ezen belül különösen termelő, szállító, forgalmazó és ellátó tevékenység végzése, ha ezeket a szolgáltatásra kötelezett a rendes gazdasági tevékenysége során folytatja;
c) az üzemi szolgáltatások mellőzése, megszüntetése;
d) a közlekedési eszköz birtokosát terhelően közlekedési szolgáltatás teljesítése;
e) az ingó dolgok használatra, hasznosításra való átengedése;
f) távbeszélő, távíró és egyéb hírközlő berendezés használatra való átengedése, illetve használatának mellőzése;
g) rádió, televízió és egyéb tömegkommunikációs intézmény helyiségeinek, stúdióinak, műsorszóró adóinak, berendezéseinek és létesítményeinek igénybevétele, használatra való átengedése, vagy ezek használatának mellőzése;
h) gazdasági szakértői szervezetek közreműködése a szolgáltatásra kötelezettek tevékenységének szakszerű irányításában.
246. § Elrendelhető a vasúti, közúti, vízi, légi szállítások biztosítása érdekében a javító kapacitások, valamint az állomások, kikötők, repülőterek, raktárak igénybevétele, vagy használatának korlátozása.
247. § Elrendelhető a postai és távközlési szolgáltatások szüneteltetése, korlátozása és ellenőrzése, továbbá a távközlési hálózatok és berendezések igénybevétele.
248. § A lakosság alapvető élelmiszerrel, ruházati és iparcikkekkel, valamint egyéb közszükségleti cikkekkel történő ellátása érdekében, rendeleti úton jegy- vagy utalványrendszer vezethető be.
249. § (1) A Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején a Magyar Köztársaság honvédelmének és fegyveres erőinek legfelsőbb irányítója.
(2) E jogkörében a Honvédelmi Tanács irányítja:
a) a fegyveres erők és az ország fegyveres védelmében részt vevő szervek védelmi tevékenységét;
b) a védelmi igazgatás működését;
c) az ország erőforrásainak védelmi célú felhasználását, és a védelem anyagi szükségleteinek kielégítését;
d) a közrend, a közbiztonság és a belső rend védelmét;
e) a lakosság támadó fegyverek hatása elleni védelmét, valamint a következmények felszámolását.
(3) A Honvédelmi Tanács
a) meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit;
b) a békeszerződés kivételével megköti a Magyar Köztársaság szempontjából kiemelkedően fontos nemzetközi szerződéseket;
c) dönt idegen fegyveres erőknek az ország területén történő átvonulásáról, állomásoztatásáról, felhasználásáról;
d) engedélyt ad a fegyveres erőknek a védelmi hadműveletek érdekében a magyar államhatár átlépésére;
e) feloszlatja az Alkotmánnyal, vagy a Honvédelmi Tanács rendeletével ellentétesen működő önkormányzati képviselő-testületet;
f) meghatározza a közigazgatás területszervezésének rendkívüli rendszerét;
g) közkegyelmet gyakorol.
(4) A (3) bekezdésben meghatározottakon kívül a Honvédelmi Tanács hatáskörébe tartoznak mindazok a jogok, amelyek gyakorlásában az Országgyűlés akadályoztatva van.
250. § (1) A Honvédelmi Tanács működése idején a tagjait mentelmi jog illeti meg.
(2) A Honvédelmi Tanács tagja bíróság vagy más hatóság előtt nem vonható felelősségre. Ellene nem lehet szabálysértési és büntetőeljárást indítani vagy folytatni, továbbá hatósági kényszerintézkedést alkalmazni.
(3) A Honvédelmi Tanács tagjai mentelmi jogának felfüggesztéséről a Honvédelmi Tanács dönt. A határozat érvényességéhez a jelenlévő tagok kétharmadának a szavazata szükséges.
251. § (1) A Honvédelmi Tanácsban akadályoztatása esetén
a) a köztársasági elnököt az Országgyűlés elnöke;
b) az Országgyűlés elnökét az Országgyűlés által kijelölt alelnök;
c) az Országgyűlésben képviselettel rendelkező párt képviselőcsoportjának vezetőjét a képviselőcsoport által megválasztott, és az Országgyűlés elnökénél bejelentett képviselő;
d) a miniszterelnököt az általa kijelölt miniszter;
e) a minisztert a politikai államtitkár;
f) a honvédség parancsnokát a honvédség vezérkari főnöke;
g) a honvédség vezérkari főnökét a vezérkari főnök első helyettese helyettesíti.
(2) A Honvédelmi Tanács elnöke, illetve tagja akkor van akadályoztatva, ha
a) a megbízatása a törvényben meghatározott okból megszűnik,
b) külföldön tartózkodik,
c) feladatköre ellátását lehetetlenné tevő állapotba kerül,
d) az idő rövidsége, továbbá a rendkívüli állapotot kiváltó események miatt a Honvédelmi Tanács munkájában való részvétele lehetetlenné válik.
(3) Az akadályoztatás tényét, továbbá a helyettesítés indokoltságát a Honvédelmi Tanács állapítja meg.
(4) A Honvédelmi Tanács létrehozása előtt a (3) bekezdés szerinti döntést az Országgyűlés, az Országgyűlés akadályoztatása esetén a köztársasági elnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a miniszterelnök szótöbbséggel állapítja meg.
252. § (1) A Honvédelmi Tanács az Alkotmány és e törvény keretei között megállapítja ügyrendjét.
(2) A Honvédelmi Tanács a hatáskörét – az elnök vezetésével – testületként gyakorolja.
(3) A Honvédelmi Tanács a döntéseit zárt ülésen hozza.
253. § (1) A Honvédelmi Tanács akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van.
(2) A Honvédelmi Tanács határozatának érvényességéhez – a 250. § (3) bekezdésében meghatározott döntés kivételével – a jelenlévő tagok több mint a felének a szavazata szükséges. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
(3) A Honvédelmi Tanács tagját akkor is csak egy szavazat illeti meg, ha az általa betöltött tisztségek alapján több funkció gyakorlására jogosult, vagy a 251. § alapján mást is helyettesít. A több minisztériumot vezető minisztert akadályoztatása esetén mindegyik tárcájának politikai államtitkára szavazati joggal helyettesíti. Ha a miniszterelnök minisztériumot is vezet, akadályoztatása esetén a 251. § d) pontja szerint kijelölt miniszter mellett a miniszterelnök által vezetett minisztérium politikai államtitkára is szavazati joggal helyettesíti.
254. § (1) Rendkívüli vagy azonnali döntést igénylő esetben a Honvédelmi Tanács ülésen kívül is határozhat. Ilyenkor a Honvédelmi Tanács tagjai írásban, távbeszélőn vagy az információ-átvitel más módján közlik állásfoglalásukat az elnökkel. A szóbeli információt jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
(2) A Honvédelmi Tanács ülésen kívül hozott döntésének érvényességéhez a Honvédelmi Tanács tagjai több mint a felének egyetértése szükséges.
(3) A Honvédelmi Tanács a soron következő ülésen felülvizsgálja az ülésen kívüli döntés indokoltságát és jogszerűségét, egyidejűleg dönt az alkalmazott intézkedés felfüggesztéséről vagy hatályának meghosszabbításáról.
255. § (1) A Honvédelmi Tanács döntését az Országgyűlés, valamint a Honvédelmi Tanács elnöke vagy tagja kezdeményezheti.
(2) A Honvédelmi Tanács döntéseit a köztársasági elnök és a miniszterelnök írja alá.
256. § (1) A Honvédelmi Tanács – általa meghatározott – döntéseit az országban működő rádiók és televíziók adásaiban, a napilapokban, valamint hirdetmény útján közzé kell tenni.
(2) A Honvédelmi Tanács rendelete – eltérő rendelkezés hiányában – a közzététel időpontjában lép hatályba.
(3) A Honvédelmi Tanács rendeletét a Magyar Közlönyben ki kell hirdetni.
257. § E törvény rendelkezései nem érintik a diplomáciai vagy az egyéb személyes mentességet élvező személyeknek nemzetközi szerződésben, jogszabályban vagy viszonosság alapján biztosított jogait és mentességeit.
258. § Illetékmentes
a) az e törvény, valamint a végrehajtására kiadott jogszabály alapján indított államigazgatási és bírósági eljárás;
b) az olyan közokirat, amelyet e törvény alkalmazásával hatósági igazolás céljára állítanak ki.
259. § (1) E törvény alkalmazásában
a) munkaviszonyon a munkaviszonyt, a biztosított bedolgozói és az ezzel egy tekintet alá eső bedolgozói jogviszonyt, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű jogviszonyát, a közszolgálati, valamint a közalkalmazotti jogviszonyt kell érteni;
b) munkavállaló az, aki az a) pontban meghatározott munkaviszonyban áll;
c) helyi védelmi igazgatási szerv a köztársasági megbízott, a megyei, fővárosi védelmi bizottság, a helyi védelmi bizottság és a polgármester.
260. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a törvény alapján rendeletben állapítsa meg
a) a honvédelmi kötelezettség teljesítésével és a honvédelmi kötelezettséget teljesítők és hozzátartozóik jogosultságaival kapcsolatos részletes szabályokat;
b) a gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettséggel és a szolgáltatásért járó kártalanítással kapcsolatos szabályokat;
c) váratlan légitámadás esetére a légiriasztási rendszer szabályait;
d) a miniszterek honvédelmi igazgatási feladatait;
e) a honvédelemben részt vevő centrális alárendeltségű, valamint a helyi közigazgatási szervek honvédelmi feladatait;
f) a Honvédelmi Tanács működési feltételeinek biztosítását szolgáló szabályokat;
g) a 201. §-ban meghatározott, a Honvédelmi Tanács és a köztársasági elnök rendelet tervezetei előkészítésének rendjét és szabályait;
h) a 161. § (2) bekezdése szerinti költségek és kiadások fedezetének, illetve folyósításának szabályait.
261. § (1) Ez a törvény 1994. január 1-jén lép hatályba.
(2) A törvény 56. §-ának (2) bekezdése a katonák jogállásáról szóló törvénnyel egyidejűleg lép hatályba.
(3) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:
a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény, valamint a módosításáról és kiegészítéséről szóló 1988. évi XXVI. törvény, az 1989. évi XXII. törvény, az 1990. évi XXI. törvény, az 1990. évi LXXVIII. törvény, az egyes állami szervek szervezetének korszerűsítéséről szóló 1983. évi 25. törvényerejű rendelet 4. §-a, a külföldre utazásról és az útlevélről szóló 1989. évi XXVIII. törvény 20. §-ának (3) bekezdése, az Alkotmány módosításával összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 1989. évi XLII. törvény 18. §-ának (7) bekezdése, a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköréről szóló 1991. évi XX. törvény 43. §-a, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 42. §-ának (1) bekezdése, a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény 103/A. §-a (3) bekezdésének 13. pontja, valamint a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény 2. §-ának (2) bekezdése.
(4) A IV. fejezet szabályait megfelelően alkalmazni kell a határőrségnél hadkötelezettség alapján szolgálatot teljesítő katonákra is.
(5) A honvédség hivatásos, továbbszolgáló és szerződéses állományának szolgálati viszonyára a fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló 1971. évi 10. törvényerejű rendeletet e törvény eltérő rendelkezései hiányában kell alkalmazni.
(6) Ha a kártérítésre jogosult kéri, a 172. § (6) bekezdését a törvény hatálybalépése előtt a polgári szolgálat teljesítése során bekövetkezett halálesetekre vagy balesetekre is alkalmazni kell.
(7) Az 1979. évi 5. törvényerejű rendelet (Btké.) 31. §-a a következő d) ponttal egészül ki:
(31. § A nyilvántartás anyaga szolgálati titok, abból értesítést csak az alábbi hatóságoknak lehet adni:)
„d) a fegyver nélküli katonai, illetőleg a polgári szolgálat teljesítését engedélyező hatóságnak a kérelem elbírálásához szükséges adatokról.”
262. § Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvénynek az 1991. évi XXVI. törvény 3. §-ával megállapított 72. § (4) bekezdés f) és g) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(72. § (4) Nincs helye az államigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatának)
„f) a hadkötelesnek a sorozáson, orvosi vizsgálaton, valamint fegyver nélküli katonai és polgári szolgálat teljesítése iránti kérelem elbírálása céljából vagy más okból való megjelenését elrendelő,
g) a polgári szolgálat esetén a foglalkoztató kijelöléséről, a polgári szolgálat megkezdésére való felhívásról, a katonai szolgálatban való visszatartásról, továbbá mozgósításkor polgári munkakörben való meghagyásról rendelkező,”
263. § A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény 45. §-a (2) bekezdésének első és második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„45. § (2) A kifizető az általa kifizetett összegből, ha az nem tartozik a 43. vagy a 44. § hatálya alá, adóelőleget köteles levonni. Nem kell adóelőleget levonni az adómentes jövedelemből (7. §), az ingatlan, ingó vagyontárgy és vagyoni jog átruházásából (22–25. §) származó jövedelmekből.”
264. § A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 30. §-ának (4) bekezdése hatályát veszti.
1. A hadkötelezettség alapján fegyveres katonai szolgálatot teljesítők esküt teszek.
Az eskü szövege:
„Esküszöm, hogy a Magyar Köztársaságot híven szolgálom, a fegyveres erők hűséges katonája leszek. A Magyar Köztársaság érdekeit, állampolgárainak jogait és szabadságát bátran, a törvények betartásával életem árán is megvédem.”
2. A hadkötelezettség alapján fegyver nélküli katonai szolgálatot teljesítők fogadalmat tesznek.
A fogadalom szövege:
„Fogadom, hogy a Magyar Köztársaságot a törvények betartásával, a fegyver nélküli katonai szolgálat követelményeinek megfelelően híven szolgálom.”
3. A fegyveres erők hivatásos, továbbszolgáló (szerződéses) állományú tagjai esküt tesznek.
Az eskü szövege:
„Esküszöm, hogy a Magyar Köztársaság fegyveres erejének hűséges tisztje (zászlósa, tiszthelyettese) leszek.
A Magyar Köztársaság függetlenségét, az állampolgárok jogait bátran, a törvények betartásával és betartatásával, a rám bízott katonák és fegyverek erejével, életem árán is megvédem. A katonai ismereteket elsajátítom, alárendeltjeimet a honvédelem feladatainak ellátására felkészítem.
Elöljáróim parancsainak engedelmeskedem, alárendeltjeimet jogaik tiszteletben tartásával vezetem, róluk emberséggel és felelősséggel gondoskodom.”
