64. § (1) A fegyelmi eljárásban a katonát megilleti a védelem joga. A fenyítéssel szemben – a köztársasági elnök által alkalmazott fenyítést kivéve – megilleti a felülvizsgálati panasz joga, a honvédelmi miniszter által alkalmazott fenyítés ellen, valamint a törvényben meghatározott esetekben pedig a bírósághoz fordulhat jogorvoslatért.
(2) A fegyelmi eljárást az állományilletékes parancsnok rendeli el.
(3) Az egyszerű ténybeli megítélésű, csekélyebb tárgyi súlyú fegyelemsértés esetén a fegyelmi eljárásban a hadköteles katona ügyében a század- (üteg-), hivatásos, továbbszolgáló és szerződéses katona ügyében pedig a zászlóalj (osztály)parancsnok dönt a fegyelmi felelősségre vonásról.
(4) A (3) bekezdésben nem szabályozott esetben, az állományilletékes parancsnok a fegyelmi eljárás elrendelésével egy időben háromtagú bizottságot jelöl ki az ügy kivizsgálására.
(5) A (4) bekezdés szerinti fegyelemsértést az állományilletékes parancsnok bírálja el.
(6) A fegyelmi felelősségre vonatkozó részletes szabályokat a katonák jogállásáról szóló külön törvény és a Szolgálati Szabályzat határozza meg.
65. § (1) A rendőrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a büntetés-végrehajtási testület, a vám- és pénzügyőrség, a polgári védelmi szervek, valamint a hivatásos állami és önkormányzati tűzoltóság (e törvény alkalmazásában a továbbiakban együtt: rendvédelmi szerv) jogszabályban meghatározott alapvető feladataik mellett közreműködnek egyes honvédelmi és országmozgósítási feladatok ellátásában.
(2) A rendvédelmi szervek a jogszabályban meghatározott hatáskörükben, illetékességi területükön:
a) ellátják a honvédelmi felkészülés és az országmozgósítás rendszerében meghatározott feladataikat;
b) ellátják a részükre kijelölt személyek és létesítmények védelmét;
c) támogatják a fegyveres erőket egyes honvédelmi feladatok végrehajtásában;
d) részt vesznek a polgári védelmi feladatok ellátásában;
e) közreműködnek a rendkívüli intézkedések végrehajtásában;
f) együttműködnek a helyi védelmi igazgatás szerveivel a honvédelmi és az országmozgósítási feladatok ellátásában.
66. § (1) A honvédelmi felkészülés és az országmozgósítás egyes feladatainak ellátásában részt vesznek:
a) a centrális alárendeltségű közigazgatási szervek;
b) a települési önkormányzatok (a továbbiakban: önkormányzat) irányítása alatt álló szervek;
c) az igazságügyi szervek;
d) az egészségügyi és gyógyszerellátást végző szervek;
e) az oktatási, kulturális, tudományos intézmények;
f) a műsorszóró rádió- és televízióállomások, a Magyar Távirati Iroda;
g) a közlekedési, szállítási, távközlési, hírközlési szervek és a posta szervei;
h) a jegybank;
i) a közellátást, illetve a közszolgáltatást végző szervek;
továbbá
j) minden olyan szerv, amely jogszabály alapján valamely honvédelmi feladat ellátására vagy honvédelmi kötelezettség teljesítésében való közreműködésre köteles.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt szervek a honvédelmi és országmozgósítási feladataik végrehajtása keretében, működési területükön
a) felkészülnek a jogszabályban meghatározott honvédelmi feladataik teljesítésére;
b) ellátják a polgári védelmi feladataikat;
c) folyamatosan biztosítják a honvédelmi célú működésük feltételeit, beleértve az ehhez szükséges tervezési és előkészületi tevékenységet is;
d) gondoskodnak a lakosság védelméről, ellátásáról és a nélkülözhetetlen közszolgáltatások fenntartásáról;
e) közreműködnek a lakosság honvédelmi célú tájékoztatásában, szükség esetén a lakosság riasztásában;
f) teljesítik gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettségeiket;
g) közreműködnek a rendkívüli intézkedések végrehajtásában.
67. § A honvédelemben részt vevő szervek feladatát, hatáskörét – törvény keretei között – a Kormány, illetőleg a tevékenységi körrel érintett miniszter a honvédelmi miniszterrel egyetértésben állapítja meg.
68. § (1) Társadalmi szervezet a védelmi igazgatás szerveivel együttműködve – önkéntes alapon – részt vehet egyes honvédelmi feladatok ellátásában.
(2) A Magyar Vöröskereszt a nemzetközi egyezmények szerint működik közre a honvédelemmel kapcsolatos humanitárius feladatok ellátásában.
69. § (1) Az állampolgárok a haza védelme érdekében általános honvédelmi kötelezettségként személyes szolgálatot és vagyoni szolgáltatást kötelesek teljesíteni.
(2) Az állampolgárokat személyes honvédelmi kötelezettségként
a) hadkötelezettség;
b) polgári védelmi kötelezettség;
c) honvédelmi munkakötelezettség
teljesítése terheli.
(3) A magánszemély állampolgárságára való tekintet nélkül, továbbá a jogi személy, valamint a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és személyegyesülés (a továbbiakban együtt: szolgáltatásra kötelezett) vagyoni szolgáltatásként az e törvényben meghatározott gazdasági és anyagi szolgáltatásra kötelezhető.
áll fenn, amelyben a hadköteles az 50. életévét betölti (hadköteles kor).
(2) A hadkötelezettség magában foglalja:
a) a tájékoztatási (adatszolgáltatási);
b) a bejelentési;
c) a megjelenési;
d) a szolgálati
kötelezettséget.
71. § (1) A jegyző a polgárok személyi adat- és lakcímnyilvántartásából minden évben összeírja az önkormányzat illetékességi területén bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárságú férfiakat, akik abban az évben a 17. életévüket betöltik. Az összeírás a hadköteles katonai nyilvántartásba vétele végett, a 73. § (1) bekezdésének A)–B) pontjaiban meghatározott személyazonosító, lakcím, valamint a katonai alkalmasság előzetes megállapításához szükséges egészségügyi adatokat tartalmazza.
(2) A hadköteles a jegyzőnek köteles tájékoztatást adni az (1) bekezdésben meghatározott adatairól.
(3) Az összeírás adatait a jegyző minden év december 31. napjáig átadja a hadkiegészítő parancsnokságnak.
72. § (1) A hadkiegészítő parancsnokság az illetékességi területén bejelentett lakóhellyel rendelkező hadköteleseket abban az évben, amelyben a 18. életévüket betöltik, katonai nyilvántartásba veszi.
(2) A hadköteles a katonai nyilvántartásba vételhez, majd a nyilvántartott adatok pontosításához a bejelentett lakóhelye szerint illetékes hadkiegészítő parancsnokságnak köteles tájékoztatást adni a személyazonosító, lakcím, valamint egyéb – a katonai és polgári szolgálat tervezését és teljesítését befolyásoló –, a 73. § (1) bekezdésének A)–E) pontjaiban meghatározott adatairól és azok változásáról.
73. § (1) A katonai nyilvántartásban – jogai védelme és kötelezettségei érvényesítése érdekében – a hadköteles következő adatai kezelhetők:
A) a személyazonosító adatai:
a) a családi és utóneve(i);
b) a születési ideje;
c) a születési helye;
d) az anyja leánykori, családi és utóneve(i);
e) a személyazonosító jele;
B) a lakcím adatai:
a) bejelentett lakóhelye;
b) tartózkodási helye;
C) a második állampolgársága;
D) a családi állapota;
E) a katonai és polgári szolgálat tervezését és teljesítését befolyásoló adatai:
a) a katonai vagy polgári szolgálatra való alkalmasságát érintő betegségei;
b) a szomatometriai (testsúly, magasság, mellbőség stb.) adatai;
c) a megkezdett és befejezett iskolai tanulmányai;
d) a szakképzettsége;
e) a foglalkozása;
f) a munkáltatója;
g) az idegen nyelv ismerete és annak foka;
h) a gépjárművezetői engedély megszerzése, kategóriája, érvényességi ideje;
i) a saját háztartásában eltartott vérszerinti, örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermeke születésének ideje;
j) a külföldön teljesített katonai szolgálata, megszerzett katonai szakképzettsége, elért rendfokozata;
k) a szolgálathalasztásra (félbeszakításra) okot adó körülményei;
l) a három hónapot meghaladó időtartamú külföldre utazása;
F) a testi, szellemi fogyatékossága, személyiségzavara;
G) a cselekvőképességét érintő gondnokság alá helyezése;
H) a kábítószerrel vagy kábító hatású anyaggal kapcsolatos szenvedélybetegsége;
I) az öngyilkosságra való hajlamára utaló tények;
J) az előzetes letartóztatásának időpontja;
K) a vele szemben folyamatban lévő büntetőeljárás, a kiszabott fő- és mellékbüntetés;
L) a szabadságvesztés megkezdésének ideje, szabadulásának várható ideje, szabadulásának időpontja;
M) a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesítése;
N) a honvédelmi szakelőképzése megkezdésének, illetve befejezésének ideje;
O) az elhalálozása;
P) a kivándorlása;
R) az állampolgárságról való lemondása;
S) a szolgálati adatai:
a) a szolgálat formája (fegyveres, fegyver nélküli katonai és polgári), kezdete, befejezése;
b) a megszerzett katonai szakképzettsége;
c) az elért rendfokozata;
d) a katonai szolgálat teljesítésének helye (a katonai szervezete);
e) a szolgálat során elért címei, osztályos fokozata és a megszerzett szakmai gyakorlata;
T) a társadalombiztosítási és szociális ellátáshoz szükséges adatai:
(a baleset, betegség vagy haláleset miatt jogosult esetében)
a) a leszerelés ideje;
b) az utolsó szolgálati helye;
c) a bevonulása előtti munkahelye;
d) a balesetének, betegségének ideje, következménye, az elhalálozásának oka, ideje;
e) a leszerelés oka;
f) a leszerelés utáni alkalmassági foka;
g) a munkaköre, a munkahelye;
h) a nyugdíjfolyósítási törzsszáma;
i) az elismert szolgálati idejének kezdete;
j) a munkaképesség csökkenésének foka;
k) a vagyoni helyzete.
(2) A hadkötelesre vonatkozó adatokat a hadkiegészítő parancsnokság kezeli. Az (1) bekezdés A) pontjában meghatározott személyazonosító, valamint az S) pontjában szereplő szolgálati adatokat – a katonai szolgálattal kapcsolatos igazolások biztosítása céljából a hadköteles kor felső határa után még 5 évig, a T) pontban meghatározott érdekvédelmi adatokat az érdekvédelmi jogosultság megszűnése után még 3 évig – megőrzi, majd azokat a Magyar Honvédség Központi Irattárának megküldi.
(3) Az (1) bekezdés J)–M) pontjaiban meghatározott büntetőeljárással, büntetéssel, büntetés-végrehajtással és a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesítéssel összefüggő adatokat törölni kell, ha azoknak a katonai szolgálatteljesítéssel kapcsolatban már nincs jelentőségük.
(4) A személyazonosító jelet a katonai szervezetek egymás közötti adatszolgáltatásában belső azonosítóként, valamint a személyi adat- és lakcímnyilvántartással való kapcsolattartásban használhatják.
(5) A hadkiegészítő parancsnokság a hadköteles adatait a katonai szolgálat időtartamára annak a katonai szervezetnek adja át, amelynél a hadköteles a katonai szolgálatát teljesíti. Ha a hadköteles polgári szolgálat teljesítésére kapott engedélyt, az (1) bekezdés A) pontjának a)–d) alpontjában, a B) és D) pontjában, valamint az E) pontjának a), c), d), e), g) és h) alpontjaiban meghatározott adatait a Munkaügyi Minisztérium illetékes szervének kell megküldeni.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározottakon kívül a hadkiegészítő parancsnokság csak a hadköteles kérelmére, illetőleg törvényben előírt esetben és szervnek szolgáltathat adatokat.
74. § (1) Az Országos személyi Adat- és Lakcímnyilvántartó Hivatal – személyazonosító jel alkalmazásával – elkülönítetten kezeli a hadköteleseknek, a hivatásos, a továbbszolgáló és szerződéses állomány tagjainak, továbbá a Honvédelmi Minisztériumban, valamint a honvédségnél köztisztviselői, illetve közalkalmazotti jogviszonyban álló polgároknak, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 11. §-ának (1) bekezdésében meghatározott adatait.
(2) A személyi adat- és lakcímnyilvántartás szervei a hadköteles korba lépőkről a katonai nyilvántartásba vételt megelőző év december 1. napjáig, a katonai nyilvántartásban lévőkről pedig adataik megváltozása után folyamatosan adatot szolgáltatnak a hadkiegészítő parancsnokságoknak, illetve a Honvéd Vezérkar illetékes adatfeldolgozó szervének.
(3) A hadkiegészítő parancsnokság kérésére az illetékes tüdőgondozó intézet köteles tájékoztatást adni katonai nyilvántartásba vételkor és a hadkötelezettség tartama alatt a hadköteles nyilvántartott egészségi állapotáról.
(4) A szakorvosi vizsgálatra utalt hadkötelest az állami egészségügyi szolgálat valamennyi intézménye köteles soron kívül vizsgálatban részesíteni. A vizsgálat eredményét (kórismét) az állami egészségügyi szolgálat orvosa a szakorvosi vizsgálatra utaló határozaton közli a hadkiegészítő parancsnoksággal.
75. § A hadkiegészítő parancsnokság számára a hadköteles
a) – testi és szellemi fogyatékosságáról, személyiségzavaráról;
– kábítószerrel és kábító hatású anyaggal kapcsolatos szenvedélybetegségéről;
– öngyilkossági hajlamára utaló tényről
az egészségügyi intézmény;
b) cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezéséről a bíróság, ideiglenes gondnokság alá helyezése esetében a jegyző;
c) – előzetes letartóztatásáról;
– fő- és mellékbüntetéséről és a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesítéséről;
– kivándorlásáról;
– állampolgárságról való lemondásáról
a Belügyminisztérium, illetőleg a rendőrség illetékes szerve;
d) szabadságvesztés büntetése megkezdésének időpontjáról, szabadulása várható idejéről és szabadulása időpontjáról
a büntetésvégrehajtási szerv;
e) elhalálozásáról
a jegyző;
f) honvédelmi szakelőképzése megkezdésének és befejezésének időpontjáról a képzést folytató szerv;
g) polgári szolgálata megkezdésének és befejezésének időpontjáról, a polgári szolgálat félbeszakításáról a Munkaügyi Minisztérium, illetve a megyei munkaügyi központ szolgáltat adatot.
76. § (1) Az adatszolgáltatás – a (2) bekezdésben, valamint a 71. § (2) bekezdésében leírt eseteket kivéve – közvetlenül a hadkiegészítő parancsnokságnak történik.
(2) Az Országos Személyi Adat- és Lakcímnyilvántartó Hivatal a hadköteles korba lépőkről és a hadkötelesek adatváltozásairól, a Belügyminisztérium illetékes szerve a hadkötelesre kiszabott fő- és mellékbüntetésről, a hadköteles büntetett előéletéhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesüléséről, a kivándorlásáról, valamint az állampolgárságról való lemondásáról a hadkiegészítő parancsnokságnak a Honvéd Vezérkar illetékes központi adatfeldolgozó szerve útján szolgáltatja az adatokat.
(3) A 73. § (1) bekezdésének E)–T) pontjaiban meghatározott adatokat a titkos adatokra vonatkozó szabályok szerint kell kezelni.
(4) A 74–75. §-ban, valamint a (2) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatások térítésmentesek.
77. § (1) A katonai nemzetbiztonsági szolgálatok a Magyar Köztársaság honvédelmi érdekeinek érvényrejuttatása céljából, a törvényben meghatározott feladat- és hatáskörükben eljárva, a 74. § (1) bekezdésében meghatározottakról – közülük a hadkötelesekről a katonai szolgálat teljesítésének időtartama alatt – a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 3. §-a (1) bekezdésének b) pontja, valamint a 3. § (2) bekezdés b) és c) pontja alapján személyes adatot és különleges adatot kezelhetnek.
(2) A katonai nemzetbiztonsági szolgálatok nem tájékoztatják az érintettet arról, hogy róla adatot kezelnek és azt kik és milyen célból kapják, vagy kapták meg.
(3) A katonai nemzetbiztonsági szolgálatok az általuk kezelt adatokból kérelemre:
a) törvényben meghatározott feladat- és hatáskörük teljesítéséhez a katonai és polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknak;
b) igazságszolgáltatás céljából a bíróságoknak és ügyészségeknek;
c) bűnüldözés céljából az Országos Rendőr-főkapitányságnak;
d) a rájuk vonatkozó külön törvény rendelkezései szerint az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és az adatvédelmi biztosnak
szolgáltatnak adatot.
(4) Azok az adatkezelők, amelyek a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok részére az általuk kezelt adatokból adatszolgáltatást teljesítenek, illetőleg nyilvántartásukban a katonai nemzetbiztonsági szolgálat kérelmére jelzést helyeznek el, ezekről az adatszolgáltatásokról, illetőleg a jelzés elhelyezésének tényéről, valamint az ennek alapján teljesített adatszolgáltatásról az érintettet nem tájékoztathatják.
(5) A (4) bekezdésben megjelölt adatkezelők a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok részére teljesített adatszolgáltatás esetén csak az adatigénylés időpontját, az érintett nevét, és az adatot kérő szolgálat megjelölését kérhetik.
78. § (1) A hadköteles bejelenteni tartozik, ha
a) a bejelentett lakóhelye vagy tartózkodási helye;
b) a neve;
c) a családi állapota;
d) a gyermekeinek száma;
e) a polgári szakképzettsége (pl. gépjárművezetői engedély megszerzése);
f) a foglalkozása (beosztása, munkaköre);
g) az iskolai végzettsége
megváltozik, továbbá
h) ha az idegennyelv-ismeretet tanúsító bizonyítvány megszerzését (közép- vagy felsőfokú nyelvvizsga).
(2) A besorozott sorkötelesnek, valamint a bevonulási paranccsal ellátott tartalékos hadkötelesnek be kell jelentenie, ha 3 hónapot meghaladó időre külföldre utazik.
(3) Az (1)–(2) bekezdésekben meghatározott kötelezettség nem terheli azt a hadkötelest, aki a polgári szolgálat letöltésével teljesítette hadkötelezettségét, illetőleg azt sem, aki a hadkiegészítő parancsnokságtól szolgálat teljesítése alóli felmentéséről értesítést kapott.
79. § (1) A lakásváltozást a hadköteles a lakcím bejelentésére vonatkozó szabályok szerint a jegyzőnek, a 78. §-ban meghatározott egyéb adatokat a hadkiegészítő parancsnokságnak jelenti be.
(2) A személyazonosító adatok [73. § (1) bekezdésének A) pontja] változását a személyazonosító igazolványba történt átvezetés után 8 napon belül kell a hadkötelesnek a személyazonosító igazolvány bemutatásával bejelentenie.
(3) A 3 hónapot meghaladó külföldre távozást legalább 8 nappal az utazás megkezdése előtt az e célra rendszeresített nyomtatvány kitöltésével, a külföldről történő visszatérést pedig a visszaérkezés után 8 napon belül a hadkiegészítő parancsnokságnak kell bejelenteni.
(4) Az (1)–(3) bekezdésben nem említett bejelentési kötelezettséget a hadkötelesnek a változást követő 8 napon belül írásban vagy – személyes megjelenés esetén – szóban kell teljesítenie. A változások bejelentéséhez csatolni kell, személyes megjelenés esetén pedig be kell mutatni a megfelelő okiratot, vagy annak hiteles másolatát.
(5) A kötelezettsége teljesítésére képtelen hadköteles helyett a közeli hozzátartozó, illetve a törvényes képviselő tehet bejelentést.
80. § (1) A hadkötelesnek a jegyző, illetőleg a hadkiegészítő parancsnokság felhívására a megjelölt helyen és időben meg kell jelennie a 73. § (1) bekezdésében meghatározott nyilvántartási adatok ellenőrzése és egyeztetése céljából.
(2) Akit 18 éves koráig bármely okból nem vettek katonai nyilvántartásba, e célból felhívás nélkül köteles megjelenni a hadkiegészítő parancsnokságnál. Ez a kötelezettség a hadkötelest az 50. életéve betöltéséig terheli.
81. § (1) A hadkötelesnek meg kell jelennie a hadkiegészítő parancsnokság felhívásában megjelölt helyen és időben sorozás, illetőleg katonai szolgálatra való alkalmasságának megállapítása céljából.
(2) Mentes a sorozás alól, aki
a) mozgásképtelen;
b) önmaga ellátására képtelen;
c) szellemi fogyatékossága vagy elmebetegsége miatt magatehetetlen;
d) süket, néma vagy süketnéma;
e) vak vagy egyik szeme hiányzik;
f) cselekvőképességét érintő gondnokság alatt áll (Ptk. 13. és 16. §), illetőleg
g) akinek bármelyik végtagja teljesen működésképtelen.
(3) A hadkiegészítő parancsnokság köteles a hadköteleseket a honvédelmi kötelezettségeikről és jogosultságaikról (beleértve a fegyver nélküli és a polgári szolgálat kérelmezésének lehetőségét és módját) a sorozásig írásban tájékoztatni.
82. § (1) A sorozást első- és másodfokú sorozóbizottságok végzik.
(2) Az elsőfokú sorozóbizottság elnöke a hadkiegészítő parancsnok által kijelölt tiszt, tagja a polgármester által kijelölt köztisztviselő, a sorozásban érdekelt katonai szervezet képviselője, egy-egy belgyógyász és sebész sorozó szakorvos, valamint egy pszichológus. A sorozóbizottság munkájában jogszabályban meghatározott kisegítő személyek vesznek részt.
(3) A sorozóbizottság orvos tagjait a hadkiegészítő parancsnok megkeresése alapján az orvost foglalkoztató egészségügyi intézet vezetője, illetve a területileg illetékes tiszti főorvos jelöli ki.
(4) A sorozást évente március–április, valamint szeptember–október hónapokban kell végrehajtani. Utósorozásra a hadkiegészítő parancsnok döntése alapján – szükség esetén – más időpontban is sor kerülhet.
83. § (1) A sorozóbizottság az egészségi állapot, a személyi adottságok és a képzettség figyelembevételével dönt a hadköteles katonai alkalmasságáról, beosztásáról, a behívás tervezett idejéről és helyéről.
(2) A sorozáskor megállapítható katonai alkalmassági fokozatok: „katonai szolgálatra alkalmas”, „katonai szolgálatra ideiglenesen alkalmatlan” és „katonai szolgálatra alkalmatlan”.
(3) A katonai alkalmassági fokozatok ismérveit a honvédelmi miniszter és a népjóléti miniszter együttes rendeletben, az egyes katonai beosztások betöltésének követelményeit pedig a honvédség vezérkari főnöke állapítja meg.
(4) Ha a sorozáskor a hadköteles katonai alkalmassági fokozatát múló jellegű fogyatékossága vagy betegsége miatt nem lehet megállapítani, a sorozóbizottság a hadkötelest – meghatározott időtartamra – szolgálathalasztásban részesíti, és szükség esetén elrendeli orvosi ellenőrző vizsgálatát.
(5) A (4) bekezdés szerinti szolgálathalasztás esetén a sorozóbizottság határozatában megállapíthatja, hogy a katonai szolgálatra való alkalmasság elérése érdekében milyen gyógykezelésre van szükség. Ha a hadköteles ezt a gyógykezelést a határozat közlésétől számított 6 hónapon belül igénybe veszi, az e törvény szerinti térítésmentes egészségügyi ellátás illeti meg.
(6) A szolgálathalasztás határidejének letelte után, ha a sorozóbizottság a hadköteles fogyatékosságának vagy betegségének további fennállását állapítja meg, de végleges alkalmatlanság nem áll fenn, a katonai szolgálatot gátló akadály megszűnésének előrelátható idejéig a hadköteles újabb orvosi ellenőrző vizsgálatát rendeli el, és ennek elvégzéséig a szolgálathalasztást meghosszabbítja.
84. § (1) A sorozóbizottság a sorozás eredményéről határozatot hoz, amelyet a sorozóbizottság elnöke kihirdet. A határozatot a hadkötelesnek írásban is kézbesíteni kell. A határozatnak csak a katonai szolgálatra való alkalmasságra vonatkozó része ellen van helye fellebbezésnek. A fellebbezési határidőt az ügyfél részére való kézbesítéstől kell számítani. A fellebbezésről a honvédség egészségügyi alkalmasságvizsgáló intézete határoz, de a fellebbezést a hadkiegészítő parancsnokságnál kell előterjeszteni. A másodfokú jogerős határozat bírósági felülvizsgálatára irányuló keresetlevél benyújtásának a sorkatonai szolgálat teljesítésére nincs halasztó hatálya, de a fél a keresetlevélben a behívás elhalasztását kérheti. Az eljárásra egyebekben az államigazgatási eljárás általános szabályai irányadók.
(2) A másodfokú sorozóbizottság elnöke a honvédség vezérkari főnöke által kijelölt tiszt, tagja a honvédség egészségügyi alkalmasságvizsgáló intézetének orvosa és pszichológusa, továbbá a hadköteles bejelentett lakása szerint illetékes hadkiegészítő parancsnokság sorozó szakfőorvosa.
(3) A hadköteles hadkötelezettsége teljes tartama alatt kérheti katonai szolgálatra való egészségi alkalmasságának újbóli megállapítását, ha egészségi állapotában olyan változás állt be, amely a katonai szolgálatra való alkalmasságát érinti. A kérelemhez csatolni kell az egészségi állapot megváltozását tanúsító orvosi igazolást. A kérelmet a hadkiegészítő parancsnokság, az elsőfokú határozat ellen benyújtott fellebbezést pedig a honvédség egészségügyi alkalmasságvizsgáló intézete bírálja el. A másodfokú jogerős határozat bírósági felülvizsgálatára irányuló keresetlevél benyújtásának a katonai szolgálat teljesítésére nincs halasztó hatálya, de a fél a keresetlevélben a behívás elhalasztását kérheti. Az eljárásra egyebekben az államigazgatási eljárás általános szabályai irányadók.
85. § (1) A hadköteles a katonai szolgálatra való alkalmasság elbírálásával összefüggő orvosi (szakorvosi) vizsgálatnak köteles magát alávetni, és e célból a hadkiegészítő parancsnokság, a sorozóbizottság, illetőleg a jegyző által meghatározott gyógyintézetben és időpontban köteles megjelenni.
(2) A gyógykezelés keretében a hadkötelesen műtét csak akkor hajtható végre, ha ehhez a hadköteles hozzájárult. A műtétre vagy műtétnek minősülő vizsgálati eljárásra az állampolgárok gyógyító-megelőző ellátásával kapcsolatos törvény előírása az irányadó.
86. § A hadköteles a hadkiegészítő parancsnokság felhívására köteles megjelenni a katonai okmányok és személyi felszerelési tárgyak átvétele, illetve visszaadása céljából. A hadköteles az okmányok és tárgyak átvételét, megőrzését, illetőleg visszaadását nem tagadhatja meg.
87. § (1) A hadköteles a hadkiegészítő parancsnokság által kiadott behívó- vagy bevonulási parancsra köteles katonai okmányaival és felszerelési tárgyaival a parancsban meghatározott időpontban és helyre a katonai szolgálat teljesítése céljából bevonulni.
(2) A járóképes hadköteles a behívóparancsnak akkor is köteles eleget tenni, ha a katonai szolgálatra való bevonulását az időközben keletkezett múló fogyatékossága vagy megbetegedése akadályozza.
(3) A hadköteles – járóképtelensége esetén – az akadályoztatását köteles haladéktalanul írásban bejelenteni a hadkiegészítő parancsnokságnak.
(4) A (3) bekezdés szerinti bejelentéshez csatolni kell a kezelőorvos, illetőleg a hadkötelest gyógykezelésben részesítő intézet igazolását. Az igazolásnak tartalmaznia kell a gyógyulás várható időpontját is.
(5) Bevonuláskor a hadköteles személyi igazolványát és útlevelét a bevonulás helyén a hadkiegészítő parancsnokság képviselője részére átadja. A katonai szolgálat teljesítése alatt a személyi igazolványt és az útlevelet az állományilletékes parancsnokság őrzi. Az átvett személyi okmányokat a leszereléssel egyidejűleg a tulajdonos részére vissza kell adni.
88. § (1) A külföldön tartózkodó hadköteles tájékoztatási, bejelentési és megjelenési kötelezettségére az e törvényben foglaltak az irányadók.
(2) A külföldön tartózkodó hadköteles a hadkiegészítő parancsnokság felhívására köteles hazatérni, és a megjelölt helyen és időpontban megjelenni. Ha e kötelességének azért nem tesz eleget, hogy ezáltal kivonja magát a katonai szolgálat teljesítése alól, büntetőjogi felelősséggel tartozik.
(3) Az a hadköteles, aki a sorkatonai szolgálat várható időpontjáról értesítést kapott, vagy akinek a behívóparancsot kézbesítették, továbbá, aki katonai szolgálatát teljesíti, csak a honvédelmi miniszter engedélyével utazhat külföldre.
(4) A külföldre utazás engedélyezése nem tagadható meg, ha a bevonulás várható időpontjáról már kiértesített, illetőleg a behívóparancsot már kézhez kapott hadköteles külföldi tartózkodása a sorkatonai szogálatnak a 100. § (4) bekezdésében meghatározott időben való megkezdését nem akadályozza.
89. § A sorkatonai szolgálatra önként jelentkezett személyt a jelentkezésének elfogadása és a katonai szolgálatra történő behívása között időben az e törvény szerinti tájékoztatási, megjelenési és bejelentési kötelezettség terheli.
90. § A sorozás lebonyolításához, a katonai nyilvántartás egyeztetéséhez és ellenőrzéséhez, valamint a bevonulás végrehajtásához megfelelően berendezett helyiséget, és a sorozásnál közreműködő – a polgármesteri hivatalnál foglalkoztatott köztisztviselőkből álló – kisegítő személyzetet a köztársasági megbízott által kijelölt polgármester biztosítja.
91. § Aki a hadkötelezettséggel kapcsolatos, e törvényben foglalt megjelenési kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, azt a hadkiegészítő parancsnok határozatában elrendeltek szerint a rendőrség elővezeti.
92. § (1) A szolgálati kötelezettség keretében a hadköteles fegyveres vagy fegyver nélküli katonai, illetőleg polgári szolgálatot teljesít.
(2) A fegyver nélküli katonai szolgálat, valamint a polgári szolgálat – lelkiismereti okból kért – engedély alapján teljesíthető.
93. § (1) A katonai szolgálati kötelezettség alapján a hadköteles sor-, tartalékos és póttartalékos katonai szolgálatot teljesít.
(2) A sor-, a tartalékos és a póttartalékos katonai szolgálatot a fegyveres erőknél kell teljesíteni.
(3) A fegyver nélküli katonai szolgálatot az e célra kijelölt katonai szervezetnél vagy meghatározott beosztásban kell teljesíteni.
94. § A katonai szolgálatot teljesítő hadköteles békében csak önkéntes jelentkezés alapján vezényelhető külföldi katonai szolgálatra.
95. § A fegyveres és a fegyver nélküli sorkatonai szolgálat célja a hadköteles elméleti és gyakorlati kiképzése, illetőleg felkészítése a haza védelmével kapcsolatos katonai feladatokra, ezen belül meghatározott parancsnoki beosztás ellátására.
96. § (1) A fegyveres és a fegyver nélküli sorkatonai szolgálat időtartama – a (2) és (3) bekezdésben, valamint a 97. § (2) bekezdésében foglaltakat kivéve – 12 hónap.
(2) A saját háztartásában két kiskorú vérszerinti, örökbefogadott, mostoha vagy nevelt gyermekét eltartó hadköteles sorkatonai szolgálatának időtartama 6 hónap. E rendelkezés alkalmazása szempontjából nevelt gyermek az, akit a hadköteles a bevonulása előtt legalább egy éve tart el saját háztartásában.
(3) Ha a 12 hónapos képzési időt elérő katonai és rendőrségi tanintézet hallgatója tanulmányait önhibájából 12 hónapon belül abbahagyja, a sorkatonai szolgálat időtartamába a hallgatói jogviszonyban töltött idő beszámít. Ez nem vonatkozik a katonai középiskola tanulójára.
(4) Kivételes méltánylást érdemlő esetben a sorkatonai szolgálat hátralévő időtartamát – a (3) bekezdés szerinti tanintézet parancsnokának javaslatára – a honvédség vezérkari főnöke csökkentheti vagy elengedheti.
(5) Ha a hallgatói jogviszony a 12. hónapot elérte, a sorkatonai szolgálatot letöltöttnek kell tekinteni.
97. § (1) A felsőoktatási intézménybe felvett hadköteles választása szerint a tanulmányok megkezdése előtt vagy befejezése után teljesíti a sorkatonai szolgálatot.
(2) Ha a felsőoktatási intézményt végzett (végző) hadköteles önként jelentkezik tartalékos tiszti vagy tiszthelyettesi képzésre, és arra felvételt nyert, a felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok befejezése után 9 hónap sorkatonai szolgálatot teljesít. Ennek egy részét – az alapkiképzés és elméleti felkészítés után – a csapatnál gyakorló beosztásban tölti le.
98. § Az a hadköteles, aki legkésőbb a sorozásáig azt kéri, hogy a 21. életévének betöltése előtt időre hívják be sorkatonai szolgálatra, maga választhatja meg a behívása időpontját és – ha ezt a katonai érdekek lehetővé teszik – a szolgálatteljesítés helyőrségét (helyét). A kérelmet a hadkiegészítő parancsnoksághoz kell benyújtani.
99. § (1) A katonai fogdában letöltött szabadságvesztés ideje, továbbá az az időtartam, amely alatt az elítélt katona magát a szabadságvesztés végrehajtása, illetőleg a sorkatonai szolgálat teljesítése alól jogellenesen kivonta, a sorkatonai szolgálat időtartamába nem számít be.
(2) A fegyelmi fenyítésül kiszabott fogság időtartama akkor nem számít be a sorkatonai szolgálat idejébe, ha a leszerelés időpontjában érvényben lévő fogságfenyítések együttes időtartama a 30 napot meghaladja.
(3) Ha a sorkatona a szabadságvesztés, illetve a fegyelmi fenyítésül kiszabott fogság időtartama, és az ezt követő szolgálat alatt példás magatartást tanúsít, a fogság időtartamát az állományilletékes parancsnok, a szabadságvesztés időtartamát pedig az állományilletékes parancsnok javaslatára a honvédség vezérkari főnöke, illetőleg a határőrség országos parancsnoka a sorkatonai szolgálat időtartamába részben vagy egészben beszámíthatja, feltéve, hogy a sorkatonai szolgálat időtartama – a fogság és a szabadságvesztés idejét is figyelembe véve – letelt.
(4) A fogság időtartamának beszámítását megtagadó parancsnoki döntés ellen a katona panasszal fordulhat az elöljáró parancsnokhoz.
100. § (1) A hadkiegészítő parancsnokságnak a behívás tervezésénél és végrehajtásánál arra kell törekednie, hogy a hadkötelesek lehetőleg a lakóhelyükhöz közeli helyőrségben, és a 98. §-ban foglaltak figyelembevételével teljesíthessék a sorkatonai szolgálatot.
(2) A besorozottak sorkatonai szolgálatra való behívásának időpontját a honvédelmi miniszter állapítja meg.
(3) A besorozott hadköteles csak a 18. életévének betöltése után hívható be sorkatonai szolgálatra. Önkéntes jelentkezés és szülői beleegyezés alapján azonban – jogszabályban meghatározott szakorvosi véleményen alapuló alkalmasság esetén – korengedménnyel a 17. életévének betöltése után is behívható.
(4) A besorozott hadköteles – ha a 98. § szerinti kérelmet nem nyújtott be – annak az évnek a december 31. napjáig hívható be sorkatonai szolgálatra – az (5) és (6) bekezdésben foglalt kivételekkel –, amelyben a 25. életévét betölti (sorköteles kor).
(5) Az a hadköteles
A) akinek a sorkatonai szolgálatát félbeszakították;
B) aki – a 107. § (1) bekezdése b) pontja esetét kivéve – szolgálathalasztásban részesült;
C) aki fegyver nélküli katonai szolgálat, illetőleg polgári szolgálat iránti kérelmet nyújtott be, de azt elutasították; vagy
D) akinek esetében a sorkatonai szolgálat elhalasztására, félbeszakítására vagy a behívás alóli mentesítésre vonatkozó határozat bírósági felülvizsgálatára irányuló keresetlevél alapján a behívás elhalasztását, vagy leszerelést rendeltek el, ha a jogerős ítéletben a bíróság a felülvizsgálati kérelmet elutasította; vagy
E) aki azért nem teljesíthetett sorkatonai szolgálatot, mert
a) ellene büntetőeljárás folyt, vagy előzetes letartóztatásban volt;
b) szabadságvesztés büntetését töltötte; továbbá, aki
c) a gyakorló lelkészi hivatása;
d) művészi hivatása;
e) országgyűlési, helyi önkormányzati képviselői jelölése vagy megválasztása miatt nem volt behívható,
ha a behívás akadályának megszűnésekor a (4) bekezdésben említett idő már eltelt, az akadály megszűnésétől számított 2 éven belül hívható be sorkatonai szolgálatra (vagy annak folytatására) azzal, hogy nincs helye a behívásnak annak az évnek december 31. napja után, amikor a hadköteles a 30. életévét betölti.
(6) Az (5) bekezdés C) és D) pontjában foglalt esetekben, ha az ügyet az eljáró hatóság (bíróság) az (5) bekezdés szerinti időpontig jogerősen még nem bírálta el, a hadköteles ezt követően is – legkésőbb azonban az eljárás jogerős befejezésétől számított 6 hónapon belül – behívható sorkatonai szolgálatra vagy annak folytatására.
101. § A hadkiegészítő parancsnokság a hadköteles behívóparancsát legalább 15 nappal a bevonulás időpontja előtt köteles a behívottnak kézbesíteni.
102. § (1) Akit a 100. § (4), illetve (5) bekezdésében előírt időn belül azért nem lehetett sorkatonai szolgálatra behívni, mert az e törvényben szereplő valamely kötelezettségének teljesítését elmulasztotta, az előírt időn túl, de legfeljebb 40. életéve betöltéséig is behívható.
(2) Az (1) bekezdés szerinti behívhatóságról a hadkiegészítő parancsnokság határozattal dönt. Az erre irányuló eljárást a kötelességteljesítés elmulasztásának a hatóság tudomására jutásától számított egy éven belül lehet megindítani. A határozat ellen a honvédség vezérkari főnökéhez lehet fellebbezést benyújtani. Az eljárásra az államigazgatási eljárás általános szabályai irányadók.
(3) A hadköteles a sorkatonai szolgálatra az (1) bekezdésben említett határidőig a (2) bekezdés szerinti határozat vagy bírósági felülvizsgálat kezdeményezése esetén az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 2 éven belül hívható be.
103. § (1) Nem hívható be sorkatonai szolgálatra az a hadköteles, aki
a) katonai szolgálatra alkalmatlan;
b) szolgálathalasztásban részesült, vagy a szolgálatát félbeszakították, a szolgálathalasztás idejének, illetve a félbeszakítás legrövidebb időtartamának lejártáig;
c) fegyver nélküli katonai szolgálat vagy polgári szolgálat iránti kérelmet nyújtott be, annak jogerős elbírálásáig;
d) külföldi állam hadseregében az ott előírt sorkatonai szolgálati időt letöltötte;
e) 5 évet elérő vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény miatt büntetőeljárás alatt áll, vagy előzetes letartóztatásban van, továbbá az sem, aki szabadságvesztés büntetését tölti;
f) állam elleni bűncselekmény miatt bármilyen tartamú, illetőleg egy ítéletben bármely bűncselekmény miatt 3 évet elérő, vagy több ítéletben összesen 5 évet meghaladó szabadságvesztésre volt ítélve, és a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól még nem mentesült;
g) hivatását gyakorló lelkész;
h) 3 vagy ennél több – a 96. § (2) bekezdésében meghatározott – gyermek eltartásáról saját háztartásában gondoskodik;
i) a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola egyetemi tagozatán, a Magyar Táncművészeti Főiskolán, illetve az Artistaképző Intézetben művészeti diplomát szerzett, és művészeti hivatását gyakorolja; továbbá
j) akinek a katonai alkalmasságát egy évnél régebben állapították meg;
k) akit országgyűlési vagy helyi önkormányzati képviselőjelöltként nyilvántartásba vettek vagy megválasztottak, képviselőjelöltsége, illetőleg mandátuma fennállásáig;
l) akinek a testvére (mostohatestvére) a katonai szolgálat teljesítése alatt a szolgálati helyen öngyilkosságot követett el, ott bűncselekmény következtében életét vesztette, avagy szolgálatának teljesítése közben bekövetkezett, illetőleg azzal összefüggő baleset következtében meghalt;
m) akit a honvédelmi miniszter fontos közérdekből az illetékes miniszter javaslatára vagy kivételes méltánylást érdemlő személyi érdekből – kérelmére – ideiglenesen mentesített a behívás alól.
(2) Ha a hadköteles az (1) bekezdésben szereplő kizáró okok ellenére a sorkatonai szolgálatra való behívás várható időpontjáról értesítést, illetve behívóparancsot kapott, a behívás alóli mentesítését kérheti a honvédség vezérkari főnökétől.
(3) A mentesítési kérelemnek a behívás teljesítésére nincs halasztó hatálya. Az ügyintézési idő 15 nap. A vezérkari főnök határozata ellen nincs helye fellebbezésnek. A határozat bírósági felülvizsgálatára irányuló keresetlevelében a fél a behívás elhalasztását, illetve leszerelését kérheti. Az eljárásra egyebekben az államigazgatási eljárás általános szabályai irányadók.
104. § (1) A hadköteles sorkatonai szolgálatának teljesítését a behívása idején fennálló betegsége, fogyatékossága, családfenntartói kötelezettsége, tanulmányok folytatása miatt, illetőleg fontos közérdekből vagy jogos személyi érdekből el lehet halasztani.
(2) A szolgálathalasztásra irányuló kérelem a behívóparancs kézbesítéséig nyújtható be, kivéve, ha a szolgálathalasztás oka ezt követően keletkezett.
(3) A sorkatonai szolgálat elhalasztására irányuló kérelem (javaslat) benyújtása a behívóparancs teljesítése alól nem mentesít.
105. § (1) A hadköteles sorkatonai szolgálatra való behívását a szolgálat teljesítését időlegesen gátló betegsége esetén felgyógyulásáig, múló fogyatékossága esetén annak megszűnéséig el kell halasztani (ideiglenes alkalmatlanság).
(2) Egészségi okból a sorkatonai szolgálat elhalasztását a sorozóbizottság, a sorozás utáni megbetegedés esetén a hadkiegészítő parancsnok engedélyezi. Az engedélyező elrendelheti a sorköteles ellenőrző orvosi vizsgálaton, illetőleg sorozáson való ismételt megjelenését.
(3) A sorkatonai szolgálatnak egészségi okból történő elhalasztására irányuló kérelemhez csatolni kell a betegségről kiállított orvosi igazolást.
106. § (1) Családfenntartói kötelezettség miatt a sorkatonai szolgálatra való behívását el kell halasztani annak a hadkötelesnek, aki a vele közös háztartásban élő beteg, állandó ápolásra vagy gondozásra szoruló egyenes ági felmenő rokonát, kiskorú testvérét, házastársát vagy gyermekét egyedül tartja el, ha a rászorulónak eltartásra kötelezhető más hozzátartozója nincs, illetve, ha az ápolást vagy gondozást a más hozzátartozó nem tudja ellátni, és azt egészségügyi, szociális intézmény nem látja el, és a hadköteles behívása az eltartott hozzátartozó létfenntartását veszélyeztetné.
(2) A családfenntartói szolgálathalasztás iránti kérelmet a hadköteles, vagy az eltartásra és gondozásra szoruló hozzátartozója nyújthatja be. A kérelemhez csatolni kell a jegyző által kiállított családfenntartói igazolást, valamint az eltartásra és gondozásra szoruló hozzátartozó egészségi állapotáról szóló kezelőorvosi igazolást.
(3) A szolgálathalasztás legalább 6 hónapi, de legfeljebb 2 évi időtartamra engedélyezhető, és amennyiben a feltételek továbbra is fennállnak, kérelemre meghosszabbítható.
107. § (1) Tanulmányi szolgálathalasztást kell engedélyezni annak a hadkötelesnek, aki
a) felsőoktatási intézményben alapképzésben vesz részt
b) középiskola nappali tagozatán tanul, vagy szakmunkásképzésben vesz részt,
feltéve, ha az oktatási intézmény a tanulmányok folytatását vagy azok egy éven belüli megkezdését igazolja.
(2) Felsőfokú nappali tagozatú szakirányú továbbképzésben, doktori képzésben, valamint munkavégzéshez szükséges szaktudás megszerzésére irányuló bármely képzésben részt vevő hadköteles részére tanulmányi szolgálathalasztás engedélyezhető, ha a sorkatonai szolgálatra való behívás aránytalan nehézséggel vagy hátránnyal járna. A honvédelmi miniszter a művelődési és közoktatási miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletben meghatározhatja, hogy az ebben a bekezdésben említett esetekben a szolgálathalasztási kérelemre kötelezően engedélyezni kell.
(3) A szolgálathalasztást a tanulmányok várható befejezésének időpontjáig kell engedélyezni, és azt a 108. §-ban foglaltak figyelembevételével kérelemre, szükség esetén meg kell hosszabbítani. Nem engedélyezhető azonban a szolgálathalasztás az (1) bekezdés a) pontja és a (2) bekezdés esetén annak az évnek a június 30. napját követő időre, amikor a hadköteles a 30. életévét, az (1) bekezdés b) pontja esetén annak az évnek a december 31. napját követő időre, amikor a 25. életévét betöltötte. A tanulmányok megkezdésére tekintettel kért szolgálathalasztás a tanulmányok megkezdése várható időpontját követő 30. napig engedélyezhető.
(4) A tanulmányi szolgálathalasztás kedvezményét meg kell vonni, ha az (1) és (2) bekezdésben felsorolt feltételek már nem állnak fenn.
108. § (1) A tanulmányi szolgálathalasztás a hadkötelest – a magasabb szintű felsőfokú képesítés megszerzéséért folyamatosan végzett tanulmányokat kivéve – csak olyan időtartamban illeti meg, amely az általa választott egy felsőfokú képesítés megszerzéséhez szükséges.
(2) Ha a hadköteles az (1) bekezdés szerinti tanulmányait az előírt időben nem tudja befejezni, részére kérelmére legfeljebb két alkalommal és esetenként legfeljebb 1 évi időtartamra további szolgálathalasztást kell engedélyezni. A szolgálathalasztás iránti kérelemben a hadkötelesnek meg kell jelölnie a kért halasztás okát, és nyilatkoznia kell arról, hogy felsőfokú tanulmányait be kívánja fejezni.
(3) Az oktatási intézmény, illetőleg a munkáltató köteles lehetőséget adni arra, hogy a hadkiegészítő parancsnokság a szolgálathalasztás engedélyezésével kapcsolatos feladatok ellátását ellenőrizze, és a nyilvántartás adatait egyeztesse.
109. § (1) Fontos közérdekből a sorkatonai szolgálatra való behívását el lehet halasztani annak a hadkötelesnek, aki a kért halasztás időszakában az állami vagy társadalmi életben, a nemzetgazdaságban, a tudomány, a művészet vagy a sport terén kiemelkedő tevékenységet folytat.
(2) A szolgálathalasztás az indoknak megfelelő legrövidebb, de legfeljebb 2 évi időtartamra engedélyezhető.
(3) A szolgálathalasztást a feladattal érintett miniszter, illetőleg a lakóhely szerint illetékes köztársasági megbízott javaslatára a honvédelmi miniszter engedélyezi. A szolgálathalasztásra irányuló kérelemhez csatolni kell a közérdeket bizonyító okiratot.
110. § (1) Jogos személyi érdekből, kivételes méltánylást érdemlő esetben – a körülményeket alátámasztó bizonyítékok mérlegelése alapján – szolgálathalasztás legalább 6 hónapi, de legfeljebb 2 évi időtartamra engedélyezhető, és az, amennyiben a feltételek továbbra is fennállnak, kérelemre meghosszabbítható.
(2) A szolgálathalasztással kapcsolatos kérelemhez csatolni kell az indokok igazolására vonatkozó bizonyítékokat.
111. § (1) A szolgálathalasztás engedélyezésére – a közérdekű, valamint a sorozáson adható egészségi szolgálathalasztást kivéve – a hadkiegészítő parancsnok jogosult. A hadkiegészítő parancsnok határozata ellen a honvédség vezérkari főnökéhez lehet fellebbezést benyújtani.
(2) A sorkatonai szolgálat elhalasztására irányuló kérelem elutasítása miatt benyújtott fellebbezésnek a bevonulásra, illetve szolgálatteljesítésre általában nincs halasztó hatálya. A behívás azonban indokolt esetben a kérelem elbírálásáig elhalasztható. A másodfokú jogerős határozat bírósági felülvizsgálatára irányuló keresetlevelében a fél a behívás elhalasztását, illetve leszerelését kérheti.
(3) A szolgálathalasztásra irányuló eljárásra az itt nem szabályozott kérdésekben az államigazgatási eljárás általános szabályai irányadók.
112. § (1) Félbe kell szakítani a sorkatonai szolgálatát annak a hadkötelesnek
a) akinek múló egészségi fogyatékosságát a sorkatonai szolgálat alatt állapították meg, e fogyatékossága megszűnéséig;
b) akinek a családfenntartói kötelezettsége [106. § (1) bekezdés] a bevonulása után következett be, vagy nyert megállapítást, e kötelezettsége fennállásáig;
c) akit felsőoktatási intézmény nappali tagozatára hallgatónak vettek fel, tanulmányai befejezéséig;
d) akit jogerősen 1 évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, szabadulásáig;
e) akit az országgyűlési és helyi önkormányzati választáson képviselőjelöltként nyilvántartásba vettek, a választást, illetőleg megválasztása esetén a mandátum megszűnésének időpontját követő 30. napig.
(2) A sorkatonai szolgálatot az (1) bekezdés a)–c) pontja esetén az erre okot adó körülmény megállapításától, a d) pont esetén a szabadságvesztés-büntetés megkezdésének napján, az e) pont esetén pedig a bejelentésétől számított 8 napon belül kell félbeszakítani.
(3) Az (1) bekezdés a) és d) pontjában foglalt okokból a sorkatonai szolgálatot hivatalból, az e) pontban foglalt okból a bejelentés alapján félbe kell szakítani, az a) pontban foglalt okból a szolgálat kérelemre is félbeszakítható. Egyéb esetekben a félbeszakítás kérelemre történik.
(4) A szolgálat félbeszakítása iránti beadványhoz a félbeszakítás okát bizonyító okiratot csatolni kell.
(5) A szolgálatnak a családfenntartói kötelezettség miatti félbeszakítását a sorkatona vagy az eltartásra szoruló hozzátartozó kérheti annak a katonai szervezetnek a parancsnokánál, amelynek állományában a sorkatona a szolgálatát teljesíti.
(6) A kérelmet az állományilletékes parancsnok javaslata alapján – a hadkiegészítő parancsnok véleményét is figyelembe véve – a honvédség vezérkari főnöke, határőr esetén a határőrség országos parancsnoka határozatban bírálja el. A határozat ellen nincs helye fellebbezésnek. Az eljárásra az itt nem szabályozott kérdésekben az államigazgatási eljárás általános szabályai irányadók.
113. § (1) Ha a szolgálathalasztás vagy a félbeszakítás oka megszűnt, azt a kérelmezőnek a megszűnést követő 8 napon belül személyesen vagy írásban be kell jelentenie a területileg illetékes hadkiegészítő parancsnokságon.
(2) A hadkiegészítő parancsnokság a szolgálathalasztást, illetve a szolgálat félbeszakítását megszünteti, ha tudomására jut, hogy a halasztás vagy a félbeszakítás oka már nem áll fenn, illetve, ha a családfenntartói októl adott kedvezmény esetén a hadköteles a családfenntartói kötelezettségét önhibájából nem teljesíti.
114. § (1) A sorkatonai szolgálatot teljesítő hadkötelest a sorkatonai szolgálat időtartamának letöltése után le kell szerelni.
(2) A váltási rendtől eltérő időpontban kell leszerelni azt a sorkatonát, akinek
a) a második gyermeke a sorkatonai szolgálat alatt született, ha 6 hónap szolgálatot már teljesített;
b) a 12 hónapos képzési időt elérő katonai vagy rendőrségi tanintézetben töltött idő beszámításával a szolgálati ideje letelt;
c) a katonai fogdában letöltött szabadságvesztés vagy fogság időtartamának figyelembe vétele nélkül a szolgálati ideje letelt;
d) előzetes letartóztatását rendelték el, az eljáró szerv javaslatára;
e) megszületett a harmadik gyermeke, a letöltött szolgálati időtől függetlenül, haladéktalanul;
f) katonai szolgálatra való végleges alkalmatlanságát állapították meg, a megállapítást követő 8 napon belül;
g) a sorkatonai szolgálat elhalasztására vonatkozó kérelmét a szolgálat teljesítése alatt kedvezően bírálták el;
h) leszerelését a bíróság elrendelte; továbbá
i) aki a bevonulás után, a katonai eskü letételéig fegyver nélküli katonai, illetve polgári szolgálat engedélyezése iránti kérelmet nyújtott be.
(3) Az (1) bekezdés rendelkezéseit mellőzni lehet, ha a hadköteles, szakképzettségére és sajátos katonai beosztására tekintettel, a váltásból adódó helyzetben katonai érdekek miatt nem nélkülözhető, és akit ezért – kivételesen – legfeljebb 30 napig a honvédség parancsnokának javaslata alapján a honvédelmi miniszter tartalékos katonai szolgálatra visszatart. Erről a hadkötelest 3 hónappal a visszatartás előtt írásban tájékoztatni kell. A visszatartás időtartama a tartalékos katonai szolgálat együttes időtartamába beszámít.
115. § (1) A fegyver nélküli katonai szolgálat, illetőleg a polgári szolgálat teljesítésének engedélyezése iránti kérelmet – a (3) bekezdés kivételével – a katonai szolgálatot még nem teljesített hadköteles a katonai nyilvántartásba vételt követően, legkésőbb a katonai eskü letételéig nyújthatja be.
(2) A kérelmet a hadkiegészítő parancsnokhoz vagy a jegyzőhöz, illetőleg a bevonulás után az állományilletékes parancsnokhoz kell benyújtani. A kérelemhez a jogszabályban meghatározott adatokat tartalmazó formanyomtatványt csatolni kell.
(3) A tartalékos, póttartalékos hadköteles a fegyver nélküli katonai szolgálat, illetőleg a polgári szolgálat engedélyezése iránti kérelmét a behívóparancs kézbesítéséig terjesztheti elő.
(4) A kérelem jogerős elbírálásáig a hadköteles nem hívható be. Ha a kérelmet a bevonulás után – de az eskü letétele előtt – nyújtotta be, le kell szerelni.
(5) A kérelem benyújtása a hadkötelest a megjelenési és bejelentési kötelezettség teljesítése alól nem mentesíti.
116. § (1) A fegyver nélküli katonai, illetőleg a polgári szolgálat teljesítésére irányuló kérelmet a jegyző bírálja el. A hadkiegészítő parancsnokság az eljárásban ügyfélként részt vehet.
(2) A fegyver nélküli katonai, illetve a polgári szolgálat teljesítésére vonatkozó engedély iránti kérelmet el kell utasítani, ha a körülményekből a lelkiismereti okra való hivatkozás alaptalansága megállapítható. Ha ezt az eljáró szerv megállapítani nem tudja, az engedélyt meg kell adnia.
(3) A (2) bekezdés szerinti körülményeknek kell tekinteni különösen azt, ha a hadköteles:
a) lőfegyvertartási engedéllyel rendelkezik, vagy a kérelem benyújtását megelőző egy évben rendelkezett;
b) engedély nélkül tart, vagy a kérelem beadását megelőző egy évben tartott lőfegyvert lőszert, vagy robbanóanyagot;
c) olyan személy vagy dolog elleni erőszakos bűncselekményt követett el, illetve más olyan erőszakos magatartást tanúsított, amelyből alaposan lehet arra következtetni, hogy a katonai szolgálat teljesítése lelkiismereti meggyőződésével nem lehet ellentétes.
(4) A fegyver nélküli katonai, illetve a polgári szolgálat engedélyezésére irányuló eljárásra az államigazgatási eljárás általános szabályai irányadók.
117. § Az a hadköteles, aki polgári szolgálat teljesítésére kapott engedélyt, katonai szolgálatot kérelmére sem teljesíthet.
118. § (1) A polgári szolgálat időtartama 18 hónap.
(2) A polgári szolgálat idejébe nem számít be a szolgálat félbeszakítása miatt le nem töltött, valamint a szolgálati helytől önhibából távol töltött idő.
(3) A polgári szolgálat idejébe a letöltött katonai szolgálat időtartama beszámít.
119. § (1) A polgári szolgálatot a kijelölt polgári munkahelyen kell teljesíteni.
(2) Aki a polgári szolgálat törvényben meghatározott időtartamát letöltötte, teljesítette hadkötelezettségét.
120. § A polgári szolgálat teljesítésére, a szolgálatot teljesítők jogaira és kötelezettségeire, fegyelmi és anyagi felelősségére, valamint a szolgálat teljesítésének helyére, elhalasztására és félbeszakítására vonatkozó rendelkezéseket külön törvény állapítja meg.
koron túli – hadkötelesek (póttartalékosok) kiképzése, továbbá meghatározott katonai feladatok végrehajtása.
122. § (1) A 47. §-ban meghatározott tartalékos hadköteles
a) 35 éves koráig az I. korcsoportba;
b) 45 éves koráig a II. korcsoportba;
c) 45. életévén túl a III. korcsoportba
tartozik.
(2) A póttartalékos állományba tartozik az a hadköteles, aki a sorköteles korban sorkatonai szolgálatot nem teljesített, és nem kapott engedélyt arra, hogy polgári szolgálatot teljesíthessen.
(3) A hivatását gyakorló lelkész a sorköteles korban is póttartalékos állományba tartozik.
123. § (1) A tartalékos hadköteles behívható
a) átképzés;
b) továbbképzés;
c) váratlan mozgósítási gyakorlat;
d) különleges katonai szolgálat teljesítése
céljából.
(2) Átképzés és továbbképzés céljából a tartalékos hadköteles csak akkor hívható be, ha a sorkatonai szolgálatból való leszerelése óta legalább 3 év eltelt.
(3) A póttartalékos hadköteles a 40. életéve betöltéséig 4 hónapos kiképzésre hívható be. Ennek teljesítése után tartalékállományba kerül.
(4) A tartalékos és póttartalékos hadkötelest a behívás tervezett időpontjáról – a 36. § (3) bekezdés szerinti váratlan mozgósítási gyakorlat kivételével – annak esedékessége előtt legalább 6 hónappal tájékoztatni kell.
124. § (1) Az I. korcsoportba tartozó tartalékos hadköteles 3–4 éveként, esetenkét 30 napnál nem hosszabb, összesen 80 napot meg nem haladó időtartamú továbbképzésre vagy átképzésre hívható be.
(2) A II. korcsoportba tartozó tartalékos hadköteles esetenként 20 napnál nem hosszabb – összesen 40 nap – időtartamú továbbképzésre hívható be.
(3) A III. korcsoportba tartozó tartalékos hadköteles békében katonai szolgálatra nem hívható be.
(4) A tartalékos és póttartalékos katonai szolgálat együttes időtartama békében a 4–4 hónapot nem haladhatja meg.
(5) A 22. § (1) bekezdésének h) pontjában foglaltak teljesítése érdekében (katasztrófa elhárítására) a tartalékos hadköteles a (4) bekezdésbe foglalt időtartamon felül, 2 hónapot meg nem haladó tartalékos katonai szolgálatra behívható.
(6) A tartalékos hadköteles a (4) és az (5) bekezdésben foglaltakon felül önkéntes jelentkezés alapján a hadkötelezettség teljes tartama alatt egy esetben – a 22. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott feladat keretében – legfeljebb 6 hónapig tartó különleges katonai szolgálatot teljesíthet.
125. § (1) Önkéntes jelentkezés alapján tartalékos tisztképzésen a felsőfokú, tiszthelyettesképzésen a középfokú végzettségű hadköteles vehet részt.
(2) A tartalékos tisztek és tiszthelyettesek kiképzése a sorkatonai szolgálat során, illetőleg a tartalékos továbbképzés keretében szervezett tanfolyamon történik.
126. § (1) Mentes a tartalékos katonai szolgálat teljesítése alól
a) a nemzetbiztonsági szolgálat hivatásos és polgári állományú, valamint a többi rendvédelmi szerv hivatásos állományú tagja;
b) aki polgári szolgálat teljesítésére engedélyt kapott, illetőleg azt letöltötte.
(2) A tartalékos katonai szolgálat alóli mentességet a honvédelmi miniszter rendelete más hadkötelesre is kiterjesztheti.
127. § (1) A tartalékos katonai szolgálatra való behívás alóli ideiglenes mentesítésnek van helye, ha 104. § (1) bekezdése szerinti szolgálathalasztás okai – kivéve a tanulmányi szolgálathalasztást – fennállnak.
(2) Méltányosságból mentesíthető a behívás alól az a hadköteles, aki
a) szakképzett munkavállalóként munkakörében nélkülözhetetlen és pótlása a tartalékos katonai szolgálat időtartamára nem biztosítható, ha a munkáltató ezt igazolja;
b) olyan gazdasági vállalkozást tart fenn, amelynek működéséhez személyes munkája nélkülözhetetlen, feltéve, hogy a tartalékos katonai szolgálat letöltése után a vállalkozás újraindítása aránytalan nehézséggel járna;
c) a munkavégzéshez szükséges szaktudás megszerzése érdekében iskolarendszerű vagy iskolarendszeren kívüli képzésben vesz részt, ha a képzést folytató szerv igazolja, hogy a tartalékos katonai szolgálatban eltöltendő idő a képzésnek az előírt időben való befejezését lehetetlenné tenné.
128. § (1) A tartalékos katonai szolgálat alóli ideiglenes mentesítés esetén is irányadók a 111. §-ban és a 113. §-ban foglalt szabályok.
(2) Az ideiglenes mentesítés a 127. § (2) bekezdésében foglalt esetek kivételével a tartalékos katonai szolgálatra való behívás lehetősége teljes ideje alatt kérhető. A mentesítés a szolgálathalasztásra vonatkozó szabályok szerinti időre adható meg.
(3) Aki a tartalékos katonai szolgálat várható időpontjáról értesítést kapott, a behívás egyszeri elhalasztását is kérheti.
(4) A 127. § (2) bekezdésében foglalt okból csak a behívás várható időpontjáról értesítést kapott hadköteles kaphat mentesítést. A mentesítés csak a behívás egyszeri elhalasztását jelenti, de indokolt esetben ilyenkor is adható meghatározott időre, de legfeljebb két évre szóló mentesítés.
129. § (1) Nem hívható be katonai szolgálatra az a tartalékos hadköteles
a) aki mentes, illetve, akit ideiglenesen mentesítettek a tartalékos katonai szolgálat alól;
b) akinél a 103. § a), c), e), k) l) és m) pontjában meghatározott körülmények állnak fenn.
(2) Ha a hadköteles az (1) bekezdésben szereplő kizáró okok ellenére a tartalékos katonai szolgálatra való behívás várható időpontjáról értesítést, illetve behívóparancsot kapott, a behívás alóli mentesítését kérheti a honvédség vezérkari főnökétől.
(3) A 103. § (3) bekezdésében szereplő eljárási szabályok a tartalékos katonai szolgálatra való behívás esetén is irányadók.
130. § (1) Mozgósítás esetén – a polgári szolgálat teljesítésére engedélyt kapott, a 103. § a), f) és h) pontjaiban, valamint a (2) bekezdésben meghatározott hadkötelest kivéve – valamennyi hadköteles behívható katonai szolgálatra, és a szükséges ideig visszatartható a katonai szolgálatban.
(2) Rendkívüli állapot idején a hadköteles által betöltött vagy a számára kijelölt munkakörhöz fűződő fontos közérdekből a hadköteles behívása ideiglenesen mellőzhető.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott hadkötelesek jogait és kötelességeit a rendkívüli állapotra alkalmazandó részletes szabályok, illetőleg intézkedések határozzák meg.
131. § A hadköteles kor felső korhatárának betöltésekor [70. § (1) bekezdés] a hadköteles a hadkiegészítő parancsnokságtól írásos értesítést kap arról, hogy a hadkötelezettség már nem terheli.
132. § (1) Az állampolgárokat mind béke, mind rendkívüli állapot idején polgári védelmi kötelezettség terheli.
(2) A polgári védelmi kötelezettség célja rendkívüli állapot idejére a lakosság felkészítése a támadófegyverek és más rendkívüli esemény által okozott károk megelőzésére, felszámolására és hatásuk csökkentésére, továbbá az ezzel összefüggő mentési és mentesítési feladatok végrehajtására.
(3) A (2) bekezdésben meghatározottak érdekében a polgári védelmi kötelezettség férfiakra 16–60, nőkre 18–55 éves korukig terjed ki.
(4) A polgári védelmi kötelezettség részletes szabályait külön törvény állapítja meg.
133. § (1) Az Alkotmánynak megfelelően kihirdetett rendkívüli vagy szükségállapot idején honvédelmi munkakötelezettség rendelhető el.
(2) A honvédelmi munkakötelezettség alapján az állampolgárok – a férfiak 16–65, a nők 18–60 éves korukig – tartósan vagy időlegesen, képességeiknek és egészségi állapotuknak megfelelő fizikai vagy szellemi munka teljesítésére kötelezhetők.
(3) A kötelezett a munkakötelezettségét a számára kijelölt munkahelyen teljesíti.
134. § (1) Mentes a honvédelmi munkakötelezettség alól
a) a várandós nő a terhesség megállapításától kezdve;
b) az anya a gyermek 3 éves koráig;
c) aki a vele közös háztartásban élő, állandó ápolásra, illetőleg gondozásra szoruló egyenes ági rokonát vagy házastársát egyedül ápolja, gondozza;
d) az az egyedül élő nő vagy férfi, aki 14 éven aluli gyermeket tart el saját háztartásában;
e) aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, vagy aki egészségi állapota folytán a kötelezettség teljesítésére alkalmatlan;
f) akit fontos közérdekből a felügyeletet gyakorló miniszter – a munkaügyi miniszterrel egyetértésben – a kötelezettség alól mentesít;
g) a hivatását gyakorló lelkész.
(2) A honvédelmi munkakötelezettség nem terjed ki a fegyveres erők és a rendvédelmi szervek tényleges állományú tagjaira, köztisztviselőire és közalkalmazottaira.
135. § (1) A honvédelmi kötelezettségét teljesítő személy megbecsüléséről és jogos érdekeinek védelméről az állam gondoskodik.
(2) Az érdekvédelem szabályai kiterjednek
a) a megjelenési;
b) a sor-, tartalékos és póttartalékos katonai szolgálati;
c) a polgári szolgálati;
d) a polgári védelmi
kötelezettségüket teljesítőkre.
(3) Az e törvényben megállapított esetekben a (2) bekezdés szerinti kötelezettségüket teljesítők hozzátartozói jogos érdekeinek védelmére is e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
136. § A munkaviszonyban álló hadköteles részére – az azonnali bevonulást kivéve – a sorkatonai, illetőleg a 20 nap időtartamot meghaladó tartalékos és póttartalékos katonai szolgálatra történő bevonulása előtt, kérésére két munkanap fizetés (térítés) nélküli szabadságot kell engedélyezni.
137. § A honvédelmi kötelezettség teljesítésével összefüggő betegség vagy baleset miatt baleseti járadékban, illetve baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személy munkába helyezésére és foglalkoztatására, valamint kedvezményeire a csökkent munkaképességűek védelmére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
138. § A katonai szolgálat tartama alatt a hadköteles lakását nem lehet elhagyottnak tekinteni, és a bérleti jogviszony ilyen indokkal nem szüntethető meg.
139. § A hadkötelest a katonai szolgálata alatt a földhasználattal kapcsolatban megilletik mindazok a kedvezmények, amelyekre már bevonulása előtt jogot szerzett, illetőleg azok a kedvezmények, amelyekre szövetkezeti tagságánál fogva jogosult.
140. § (1) A jegyző gondoskodik a sorköteles eltartásra és gondozásra szoruló hozzátartozóinak a szociális juttatás és egyéb támogatás szempontjából való számbavételéről, és a sorköteles behívása esetén a hozzátartozók jogszabályban megállapított juttatásának és támogatásának biztosításáról.
(2) Ha a katona közös háztartásában élő felesége munkaviszonyban áll, gyermekének a lakáshoz vagy a munkahelyhez legközelebb eső állami (önkormányzati) bölcsődében, óvodában, napközi otthonban történő elhelyezését – a jogszabályban meghatározott korlátozó, kizáró rendelkezések figyelembevételével – biztosítani kell.
(3) A bevonult hadköteles gondozásra szoruló gyermekét – ha a hozzátartozók a gyermek gondozását (pl. betegség miatt) ellátni nem tudják – a jegyző javaslatára átmenetileg bentlakásos gyermekintézményben (csecsemőotthonban, nevelőotthonban) lehet elhelyezni.
141. § A munkaviszonyban nem álló hadköteles megjelenési kötelezettségének teljesítése során az egyébkénti kiesett munkaidőre járó térítésre jogosult. A térítést – a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló kötelező legkisebb havi munkabérének alapulvételével – a jegyző folyósítja.
142. § (1) A hadkötelezettséggel kapcsolatos megjelenési (bejelentési) kötelezettséget teljesítő személy útiköltségét a hadkiegészítő parancsnokság téríti meg.
(2) A 135. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott katonát, ha belföldi szabadságra vagy eltávozásra utazik, a közforgalmú járműveken jogszabályban meghatározott utazási kedvezmény illeti meg.
143. § (1) A hadköteles a sorkatonai szolgálatra való behívása esetén egyszeri bevonulási segélyre jogosult, amelyet a bevonulás előtt a jegyző folyósít.
(2) A bevonulási segély összege a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló jogszabályban megállapított kötelező legkisebb havi munkabérének 60%-a, ha pedig a hadkötelesnek eltartásra jogosult gyermeke van, a kötelező legkisebb havi munkabérnek megfelelő összeg.
(3) A bevonulási segélyre való jogosultság szempontjából eltartónak kell tekinteni azt a hadkötelest, aki vérszerinti, örökbefogadott, mostoha- vagy nevelt gyermekének eltartásáról a behívóparancs kézhezvétele időpontjában gondoskodik.
144. § (1) Ha a behívott hadköteles sorkatonai szolgálatára nem kerül sor, ő a bevonulási segély visszafizetésére nem kötelezhető, újabb behívása esetén azonban bevonulási segélyre nem jogosult.
(2) A bevonulási segélyből – a személyi jövedelemadó-előleg és a gyermektartásdíj kivételével – semmiféle tartozás nem vonható le.
145. § (1) Családi segélyben kell részesíteni a sorkatona munkaképtelen és eltartásra szoruló hozzátartozóját, ha őt a sorkatona a bevonulást megelőzően saját keresetéből, jövedelméből tartotta el, vagy tartási igénye a bevonulás után keletkezett, illetőleg a bevonulttal szemben fennálló tartási igényét bírósági határozat állapítja meg.
(2) A családi segélyre való jogosultság szempontjából hozzátartozó: a bevonult felesége, vérszerinti, örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermeke, szülője, örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülője, nagyszülője, kiskorú vagy munkaképtelen testvére, továbbá élettársa, ha az együttélésből gyermeke van.
(3) Eltartott hozzátartozónak számít a sorkatona feleségének szülője is, ha őt a bevonult a katonai szolgálat megkezdése előtt saját háztartásában tartotta el, továbbá a sorkatona elvált felesége, ha javára bírósági határozat tartásdíjat állapított meg.
(4) A családi segély megilleti a sorkatonának a Magyarországon élő nem magyar állampolgár hozzátartozóját is, ha hazája hatóságaitól ilyen címen szociális ellátást nem kap, és a segélyezés feltételei egyébként fennállnak.
(5) Magyarországon élőnek azt a nem magyar állampolgárságú hozzátartozót kell tekinteni, aki tartózkodási vagy letelepedési engedéllyel rendelkezik.
(6) A (2) bekezdésben említett élettárs a családi segély szempontjából hozzátartozónak minősül a sorkatonától származó gyermekének megszületése előtt is, ha a sorkatona a méhmagzatot teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal a sajátjának ismerte el.
(7) A feleség és az élettárs egyidejűleg csak abban az esetben jogosult a segélyre, ha a különélő feleség (volt feleség) javára a bíróság tartásdíjat állapított meg.
146. § (1) A családi segélyre való jogosultság szempontjából munkaképtelennek kell tekinteni
a) azt a hozzátartozót, aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette;
b) a bevonult feleségét vagy élettársát, ha legalább egy gyermek eltartásáról kell gondoskodnia; legalább hat hónapos vagy veszélyeztetett terhes; ha felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanul vagy szakmunkástanuló;
c) azt a hozzátartozót, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte;
d) a testvért és a gyermeket 16. életévének betöltéséig, ha pedig a középiskola nappali tagozatára jár, betegsége vagy testi fogyatékossága miatt magántanuló, illetőleg gyógypedagógiai nevelési oktatási intézménybe jár, tanulmányai befejezéséig, legfeljebb azonban a 20. életévének betöltéséig.
(2) A családi segélyre való jogosultság szempontjából munkaképtelennek kell tekinteni azt a testvért és gyermeket is, aki a 16. életévének betöltésekor tartósan munkaképtelen, vagy munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, ha ez az állapot legalább egy éve tart, vagy keletkezésének időpontjától előreláthatólag legalább egy évig tartani fog.
(3) A sorkatona Magyarországon élő nem magyar állampolgárságú, illetve a házasságkötés folytán magyar állampolgárságot szerzett feleségét munkaképtelennek kell tekinteni abban az esetben is, ha szakképesítésének megfelelő munkakör ellátásához a magyar nyelv ismerete elengedhetetlen, és ennek hiányában nem tud szakképzettségének megfelelő munkaviszonyt létesíteni.
(4) A szociális otthonban, nevelőotthonban, csecsemőotthonban, egészségügyi gyermekotthonban, szakmunkástanuló otthonban elhelyezett hozzátartozó után családi segélyt megállapítani nem lehet. Ezen személyek után a gondozási díjat a jegyző folyósítja.
147. § (1) A családi segély szempontjából eltartásra szorulónak kell tekinteni a sorkatonával közös háztartásban, vagy a külön háztartásban élő munkaképtelen hozzátartozót, valamint azt a munkaviszonyban álló munkaképes hozzátartozót, akinek keresete, illetőleg bármely forrásból származó összes jövedelme a családi segély megállapításának alapjául szolgáló – a 148. §-ban megállapított – összeget nem haladja meg.
(2) Több hozzátartozó esetén a közös háztartásban élők keresetét, illetve bármely forrásból származó összes jövedelmét össze kell adni, és a hozzátartozókat akkor lehet eltartásra szorulónak tekinteni, ha a havi keresetük (jövedelmük) együttes összege nem haladja meg a 148. §-ban megállapított értékhatárokat.
(3) Ha a családi segélyre jogosult hozzátartozók külön háztartásban élnek, keresetüket (jövedelmüket) háztartásonként kell figyelembe venni.
(4) Nem lehet eltartásra szorulónak tekinteni azt a hozzátartozót, akinek eltartásáról az állam térítésmentesen gondoskodik.
148. § A családi segély megállapításának alapjául szolgáló összeg a mindenkori sajátjogú nyugdíjminimum egyhavi összegével azonos. Minden további személy esetén ez az összeg az első személy számára megállapított összeg 70%-ával emelkedik.
149. § (1) Annak vizsgálata során, hogy a hozzátartozó eltartásra szorul-e, a bármely forrásból származó mindennemű rendszeres keresetét és jövedelmét a kérelem benyújtását megelőző három hónapi átlag alapján kell figyelembe venni. Az egész évre vonatkozó kereset, illetőleg az éves jövedelem kiszámításakor az átlag számításánál az egy évi jövedelem tizenketted részét kell alapul venni.
(2) A bármely forrásból származó kereset és jövedelem összegébe különösen a következőket kell beszámítani:
a) a munkavállalónál az egészségbiztosítási és a nyugdíjjárulék alapjába beszámító valamennyi pénzbeli és természetbeni juttatást;
b) a vállalkozásból származó jövedelmet;
c) betegség esetén a táppénzt;
d) a nyugellátást;
e) a gyermekgondozási segélyt, illetőleg gyermekgondozási díjat;