Időállapot: közlönyállapot (1993.XII.28.)

1993. évi CXI. törvény - a Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetéséről 7/8. oldal

11 Tanbányák
1 Működési költségvetés 25,9
13 Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
1 Működési költségvetés 0,3
21 IKM Gyermekjóléti Intézmény
1 Működési költségvetés 6,0
22 IKM Üdülők
1 Működési költségvetés 19,0
25 Magyar Geológiai Szolgálat
1 Működési költségvetés 5,0
26 Magyar Bányászati Hivatal
1 Működési költségvetés 6,0
XIX. fejezet bevételei összesen: 10 551,2

XX. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM

1 Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium
1 Működési költségvetés 3,4
3 Országos Meteorológiai Szolgálat
1 Működési költségvetés 102,6
4 Környezetgazdálkodási Intézet
1 Működési költségvetés 319,5
5 Természetvédelmi területi szervek
1 Működési költségvetés 80,4
6 Környezetvédelmi területi szervek
1 Működési költségvetés 76,5
XX. fejezet bevételei összesen: 582,4

XXI. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

1 MTA Titkársága
2 MTA Tudományos Minősítő Bizottság
1 Működési költségvetés 8,3
3 MTA Könyvtár
1 Működési költségvetés 0,7
4 MTA természettudományi kutatóintézetei
1 Működési költségvetés 1 485,7
5 MTA társadalomtudományi kutatóintézetei
1 Működési költségvetés 148,2
6 MTA területi akadémiai központok
1 Működési költségvetés 5,3
7 MTA kutatást kiszolgáló szervezetei
1 Kutatást kiszolgáló szervek támogatott kutatóhelyek nélkül
1 Működési költségvetés 48,0
8 MTA egyéb intézményei
1 Működési költségvetés 42,3
XXI. fejezet bevételei összesen: 1 738,5

XXII. MAGYAR TÁVIRATI IRODA

2 Magyar Távirati Iroda Intézmény
1 Működési költségvetés 843,0
XXII. fejezet bevételei összesen: 843,0

XXV. GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL

XXV. fejezet bevételei összesen: 0,0

XXVI. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL

1 KSH Központi Igazgatás
1 Működési költségvetés 90,3
2 KSH Megyei Igazgatóságai
1 Működési költségvetés 38,0
3 KSH Népszámlálás
1 Működési költségvetés 4,0
4 KSH Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat
1 Működési költségvetés 1,1
6 KSH Népességtudományi Kutatóintézet
1 Működési költségvetés 1,0
XXVI. fejezet bevételei összesen: 134,4

XXVII. AZ ÁLLAMPOLGÁRI JOGOK ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSÁNAK HIVATALA

XXVII. fejezet bevételei összesen: 0,0

XXX. NEMZETKÖZI ELSZÁMOLÁSOK

1 Kormányhitelek
2 Korábban nyújtott hitelek törlesztése 1 488,0
2 Világbanki, EBB, EBRD hitelek
1 Hitelek felvétele 17 000,0
2 VB hitelek belföldi törlesztése 5 500,0
3 Vegyes bevételek 2 512,0
XXX. fejezet bevételei összesen: 26 500,0

XXXI. BELFÖLDI ÁLLAMADÓSSÁG

1 Államadósságot csökkentő bevételek
1 Állami kölcsön törlesztés 2 000,0
2 Állami alapjuttatás járadéka 8 000,0
3 Jamburgi gázszállítás árbevétele 14 000,0
2 Kamatbevételek
1 Állami kölcsön kamata 3 100,0
2 Állami forgóalap betéti kamata 4 000,0
3 Forrásadó 18 500,0
4 Állami vagyonnal kapcsolatos bevételek az ÁVÜ-től 4 000,0
5 ÁV Rt. által fizetendő osztalék 5 000,0
6 Privatizációs bevételek központi költségvetést megillető hányada 3 000,0
8 Származékos világbanki hitelek forrásfedezete 430,0
9 Származékos világbanki hitelek törlesztése 250,0
10 Állami vagyonnal kapcsolatos befizetés az ÁV Rt.-től 28 000,0
XXXI. fejezet bevételei összesen: 90 280,0
BEVÉTELI FŐÖSSZEG 1 308 133,8

3. számú melléklet az 1993. évi CXI.

törvényhez

A helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásának jogcímei és összegei

1. Községek általános támogatása

Összege: 2 000 000 Ft/község

Az állami hozzájárulást az e törvény hatálybalépésekor önálló közigazgatási státusszal rendelkező községek, nagyközségek vehetik igénybe.

2. Település-üzemeltetés

Összege: 3820 Ft/fő

Az 1993. január 1-jei állandó népesség száma alapján a települések – igazgatási, kommunális, út-hídfenntartási, valamint a település üzemeltetés során jelentkező egyéb – kiadásaihoz vehető igénybe.

3. Gazdasági-társadalmi szempontból elmaradott települések kiegészítő támogatása

Összege:

a) gazdasági-társadalmi szempontból
elmaradott települések

2300 Ft/fő
b) gazdasági-társadalmi szempontból
elmaradott körzetek a) pontba
nem tartozó települései


1200 Ft/fő

Az 1993. január 1-jei állandó népesség száma alapján gazdasági-társadalmi szempontból elmaradott területekhez tartozó – a kedvezményezett területek körét meghatározó 84/1993. (XI. 11.) OGY határozat végrehajtásáról szóló kormányrendelet mellékletének (2), illetve (3) oszlopában szereplő – településeket illeti meg. E támogatás az alapvető lakossági ellátást nyújtó intézmények működtetésének segítését szolgálja.

4. Lakásgazdálkodási tevékenység

Összege: 4680 Ft/20–30 éves korúak

Igénybe vehető a települések 20–30 éves korcsoportjába (11 éves időszak) tartozó állandó népessége után, az 1993. január 1-jei állapot szerint.

5. Üdülőhelyei feladatok

Összege: 2 Ft/idegenforgalmi adó

Az állami hozzájárulás az üdülővendégek tartózkodási ideje alapján beszedett idegenforgalmi adó minden forintjához 2 Ft. (Üdülőépület utáni idegenforgalmi adó alapján nem igényelhető a hozzájárulás.)

6. Szociálpolitikai feladatok

Összege: 2500–4700 Ft/állandó népesség

A települési önkormányzatok által külön törvény alapján nyújtandó pénzbeli és dologi szociális ellátásokhoz, valamint a szociális alapellátás körébe tartozó szolgáltatások működési költségeihez kapcsolódik e hozzájárulás.

Az érintett feladatok különösen: rendszeres szociális és nevelési segélyezés, tartósan munkanélküliek jövedelempótló támogatása, aminek 50%-a a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben szabályozott módon igényelhető vissza a központi költségvetésből, lakásfenntartási támogatás, ápolási díj, temetkezési segély, átmeneti (krízis) segélyezés, köztemetés, közgyógyellátás, szociális étkeztetés, valamint bölcsődés, óvodás, iskolás gyermekek és tanulók étkeztetésének támogatása, gyermekek napközbeni ellátása, beleértve a bölcsődei, óvodai és iskolai napközis ellátást, házi segítségnyújtást.

Igénybe vehető az 1993. január 1-jei állandó népesség száma alapján. 1040 Ft/fő egységesen illet meg minden települési önkormányzatot. További 2365 Ft/fő a település szociális jellemzői szerinti szorzó függvényében jár. A két tényező együttes összegének el kell érnie a 2500 Ft/fő mértéket, de legalább a tavalyi évi normatíva összegét és nem haladhatja meg a 4700 Ft/fő mértéket. Az egyes települési önkormányzatokat megillető differenciált normatív hozzájárulás meghatározásánál használt szorzó az alábbi – a lakosság szociális helyzetét jellemző – tényezőket veszi figyelembe:

– inaktív korúak, az 1993. január 1-jei állapot szerinti,

– munkanélküliek, az 1993. július havi állapot szerinti,

– személyi jövedelemadót fizetők, az 1992. évi bevallások összesítése szerinti részaránya az összes, illetve aktív népességen belül.

7. Gyermek- és ifjúságvédelem

Összege: 245 000 Ft/ellátott

A hozzájárulás a gyermek- és ifjúságvédelmi intézetet (a továbbiakban: GYIVI) fenntartó önkormányzatot illeti meg az alábbiak szerint:

– Az állami gondoskodás keretében jogerős gyámhatósági határozattal állami vagy intézeti nevelésbe vett, valamint intézeti elhelyezett és ideiglenes hatállyal beutalt 0–18 éves korúak után, akik:

= nevelőotthonban,

= kollégiumban,

= szakmunkástanuló otthonban,

= fogyatékos tanulók nevelőotthonában,

= csecsemőotthonban,

= egészségügyi gyermekotthonban,

= gyógypedagógiai intézetben,

= kórházi és egyéb egészségügyi intézményben,

= munkásszálláson,

= nevelőszülőknél,

= albérletben és egyéb helyeken

elhelyezettek, kivéve a nevelőintézetben, különleges gyermekotthonokban és más központi költségvetési szerv által fenntartott intézményben, SOS gyermekfaluban, valamint büntetés-végrehajtó intézetben elhelyezetteket.

– Az előzőeken tőlmenően igénybe vehető ezen hozzájárulás

= a gyermek nappali tagozaton folytatott tanulmányainak befejezéséig,

= legfeljebb 24 éves korig a magáról gondoskodni nem tudó állami gondozott után,

= a nagykorúvá vált, szociális gondozást igénylő után, a szociális intézetbe történő felvétel időpontjáig,

= a csecsemőotthonba kerülő gyermek után akkor, ha állami gondozásba veszik, visszamenően a csecsemőtthonba kerülés időpontjától.

A GYIVI-t fenntartó önkormányzat a gyermek- és ifjúságvédelemre vonatkozó normatív hozzájáruláson túl külön igénybe veheti az abban érintett ellátotti körre

– az általános iskolai oktatáshoz 1–10. évfolyam (15., 17.)

– a középiskolai és szakiskolai oktatáshoz (18., 19., 20., 21.)

kapcsolódó normatív hozzájárulásokat is.

Ha az eddigiekben felsorolt intézményi ellátásokat nem a GYIVI-t fenntartó önkormányzat nyújtja, ekkor a feladatot ellátó önkormányzat számára azt megtéríti, legalább az igénybe vett intézményi ellátáshoz kapcsolódó normatív hozzájárulásnak megfelelő szintig. (A feladatot ellátó önkormányzat erre a létszámra az állami költségvetéstől normatív állami hozzájárulást nem igényelhet.) Így kell eljárni az óvodai ellátás esetén is, amelyre külön normatív hozzájárulás nem igényelhető.

Ha az állami gondozott gyermek más önkormányzat által fenntartott napköziotthoni ellátásban részesül, a GYIVI a mindenkori térítési díj alapulvételével étkezési hozzájárulást fizet az állami gondozott gyermek után.

Az állami gondoskodásban részesülő gyermek után az alapfokú művészetoktatáshoz, valamint a nemzetiségi, etnikai oktatáshoz (óvodához, általános iskolához, középiskolához, szakiskolához) kapcsolódó kiegészítő normatív állami hozzájárulás az oktatási intézményt fenntartó önkormányzat részére jár.

Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor becsléssel, az elszámolásnál az állami gondoskodásban részesülők éves gondozási napjainak a száma osztva 365-tel. A gondozási napok szerinti nyilvántartást – elhelezéstípusonként – a GYIVI köteles vezetni.

8. Ápoló, gondozó otthoni és rehabilitációs intézményi ellátás

Összege: 186 400 Ft/ellátott

A hozzájárulás – a fogyatékosok ápoló, gondozó otthonának kivételével – az ápolást, gondozást nyújtó otthonokban, valamint a rehabilitációs intézményekben ellátottak után illeti meg a fenntartó önkormányzatokat. Azok az önkormányzatok vehetik igénybe a hozzájárulást, amelyek „A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról” szóló 1993. évi III. törvényben szabályozott időskorúak, szenvedélybetegek vagy egyéb betegségben szenvedők ápoló, gondozó otthonát, illetve rehabilitációs intézményt tartanak fenn és ezen feladat az intézmény alapító okiratában (működési engedélyben) szerepel.

Ha a rehabilitációs intézmény oktatási feladatot is ellát, akkor a fenntartó önkormányzat igénybe veheti az adott oktatási feladatokhoz kapcsolódó normatív állami hozzájárulást, a bennlakó és a bejáró, intézményen belül oktatott tanulók után.

A fogyatékosak ápoló, gondozó otthonaiban ellátottak után a 12., vagy 27. pont alatti, az átmeneti elhelyezést biztosító intézményekben gondozottak után pedig a 10. vagy 11. pont alatti hozzájárulás vehető igénybe.

Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor becsléssel, elszámolásnál az ellátottak gondozási napokra vonatkozó nyilvántartása szerinti összesített éves gondozási napok száma osztva 365-tel.

9. Nappali szociális intézményi ellátás

Összege: 30 850 Ft/ellátott

A hozzájárulást azok az önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek időskorúak, fogyatékosok vagy szenvedélybetegek nappali intézményét tartanak fenn. Nappali intézménynek minősülnek az idősök klubjai, a gondozási központok, az értelmi fogyatékosok napközi otthonai, valamint a szenvedélybetegek (alkoholisták, kábítószeresek) nappali ellátását biztosító szociális intézmények.

Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor becsléssel, elszámolásnál, az ellátottak gondozási naplója (eseménynapló) alapján naponta összesített tagok számának alapulvételével kiszámított éves ellátotti létszám osztva az alapító okiratban vagy a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott éves nyitvatartási napok számával.

A taglétszámban nem vehetők figyelembe a csak étkezésben részesülők száma, és a 30 napnál hosszabb ideig távol maradó ellátottakat törölni kell a tagnyilvántartásból.

10. Átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátás

Összege: 87 000 Ft/ellátott

A hozzájárulást azok az önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek gyermekek, időskorúak vagy fogyatékosok átmeneti elhelyezését biztosító intézményt tartanak fenn. Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények minősülnek a hetes jelleggel, meghatározott időszakhoz kötődően folyamatosan működő, valamint korlátozott időtartamra elhelyezést biztosító intézmények. Ilyen intézménynek számítanak a szállást biztosító idősek klubja, gondozóház, idősek panziója, fogyatékosok szállást biztosító napközi otthona, valamint a gyermekek panziója.

A gyermekek átmeneti otthonaként csak olyan intézmények vehetők figyelembe, melyek a családban élő, állami gondoskodásban nem részesülő kiskorúak átmeneti elhelyezését biztosítják. Az állami gondoskodásban részesülő gyermekek után a 7. pont alatt részletezett normatív állami hozzájárulás igényelhető. A hajléktalanok átmeneti elhelyezését biztosító intézmények esetén pedig a 11. pont alatti hozzájárulás illeti meg az önkormányzatot.

Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor becsléssel, elszámolásnál az ellátottak gondozási napokra vonatkozó nyilvántartása szerint összesített éves gondozási napok száma osztva az alapító okiratban, vagy szervezeti és működési szabályzatban meghatározott éves nyitvatartási napok számával.

11. Hajléktalanok átmeneti szállásai

Összege: 78 000 Ft/férőhely

A hozzájárulást azok az önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek hajléktalanok részére átmeneti szállást nyújtó bennlakásos intézményt tartanak fenn és működtetnek a 2/1992. (I. 6.) NM rendeletben leírtaknak megfelelően.

A férőhelyek számának meghatározása: tervezéskor becsléssel, elszámolásnál a gondozási napokon rendelkezésre álló férőhelyek éves összege osztva az alapító okiratban vagy szervezeti és működési szabályzatban meghatározott éves nyitvatartási napok számával.

12. Fogyatékos gyermekek ápoló, gondozó otthoni és gyógypedagógiai intézeti ellátása

Összege: 275 000 Ft/ellátott

A hozzájárulás az önkormányzatok által fenntartott fogyatékos gyermekek ápoló, gondozó otthonában – „A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról” szóló 1993. évi III. törvény megjelenése előtti elnevezés szerinti egészségügyi gyermekotthonban –, valamint gyógypedagógiai intézetben ellátottak után vehető igénybe, kivéve a GYIVI által elhelyezetteket.

A fogyatékos gyermekeket ápoló, gondozó otthonban ellátottak után életkortól függetlenül vehető igénybe a hozzájárulás. Ha az ide tartozó intézmények oktatási feladatot is ellátnak, a fenntartó önkormányzat igénybe veheti az adott oktatási feladathoz kapcsolódó normatív állami hozzájárulást, a bennlakó és bejáró, intézményen belül oktatott tanulók után.

A GYIVI által elhelyezettek után a normatív állami hozzájárulást és az önkormányzatok közötti megosztást a 7. pont szabályozza.

Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor becsléssel, elszámolásnál az ellátottak éves gondozási napjainak száma osztva 365-tel, kivéve a 7. pont szerinti állami gondoskodásban részesülőket.

13. Óvodai ellátás

Összege: 27 500 Ft/ellátott

Az állami hozzájárulás az önkormányzati intézményben óvodai ellátásban részesülők után vehető igénybe, kivéve a fogyatékos, illetve az állami gondoskodásban részesülő óvodai ellátottakat. Az iskola-előkészítő csoportban foglalkoztatottak után az óvodai hozzájárulás igényelhető. A fogyatékosság típusa szerinti szakértői bizottság szakvéleménye alapján a fogyatékosok nevelésére kijelölt, csoportban ellátott gyermekek után a fogyatékos gyermekek oktatásához kapcsolódó 17. pont szerinti normatív hozzájárulás igényelhető. Az állami gondoskodásban részesülő gyermek ellátásához a GYIVI-t fenntartó önkormányzat legalább az ezen pont szerinti normatív hozzájárulás összegével járul hozzá.

Az ellátottak számának meghatározása: tervezésnél becsült létszám, elszámolásnál az 1993. X. 15-i oktatási statisztikával megegyező létszám 8/12 része és az 1994. X. 15-i létszám 4/12 része alapján. A statisztikai létszámba nem számíthatók be az előfelvételi igérvény alapján nyilvántartásba vett, de a felmérés időpontjában a tényleges óvodai ellátást még nem igénylő gyermekek. (A statisztika tanügyigazgatási alapokmánya az óvodai felvételi és mulasztási napló.)

14. Kiegészítő állami hozzájárulás a nemzetiségi, etnikai óvodai ellátáshoz

Összege: 5500 Ft/ellátott

E kiegészítő hozzájárulás akkor vehető igénybe, ha a gyermek önkormányzati, nemzetiségi óvodában (óvodai csoportban), a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által jóváhagyott nemzetiségi óvodai programban foglaltakat anyanyelven, illetve két nyelven sajátítja el, továbbá, ha az óvodai intézményben differenciált nevelési program alapján biztosított a cigánygyermekek differenciált (egyéni vagy csoportos) foglalkoztatása. Az igénybevételhez az előzőeket a foglalkozási naplóban kell dokumentálni.

Az állami gondoskodásban részesülő gyermek után itt az óvodát fenntartó önkormányzat jogosult a hozzájárulásra. A kiegészítő hozzájárulás egy ellátottra csak egy címen igényelhető.

Az ellátottak számának meghatározása: tervezésnél becsléssel, elszámolásnál az 1993. X. 15-i oktatási statisztikával megegyező létszám 8/12 része és az 1994. X. 15-i létszám 4/12 része alapján. (A statisztika tanügyigazgatási alapokmánya az óvodai felvételi és mulasztási napló, foglalkozási napló.)

15. Általános iskolai oktatás

Összege: 41 000 Ft/oktatott

Az önkormányzat a hozzájárulás teljes összegének igénybevételére jogosult az általános iskola első 10 évfolyamán nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanulók után.

A normatív hozzájárulás 1/3-ad része vehető igénybe a nappali tagozaton nem fogyatékossága miatt magántanulóként tanuló, az eseti, levelező, dolgozó és a nyolc általános iskolát végzett 14–16 éves korúak, az évfolyamtársaikhoz képest túlkoros (14–18 éves) általános iskolát nem végzettek önkormányzati oktatási intézményhez szervezett – a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által a tankötelezettség teljesítéséhez meghatározott (engedélyezett) – oktatási terv szerinti képzésében részt vevők után.

Nyolcosztályos gimnáziumi képzés esetén általános iskolai ellátottnak minősül az állami hozzájárulás szempontjából a gimnázium 1–4. évfolyamában oktatott tanuló, hatosztályos gimnáziumi oktatás esetén az 1–2. évfolyamban oktatott tanuló.

Az oktatottak számának meghatározása: terezésnél becsléssel, elszámolásnál az 1993. X. 1-jei oktatási statisztikával megegyező létszám 8/12 része és az 1994. X. 1-jei létszám 4/12 része alapján, kivéve a 7. pont szerinti állami gondoskodásban és a 17. pont szerinti fogyatékos oktatásban részesülőket. (A statisztika tanügyigazgatási alapokmánya a törzslap, tanulónyilvántartó könyv.)

16. Alapfokú művészetoktatás

Összege: 25 100 Ft/oktatott

A normatív hozzájárulás igénybe vehető az önkormányzati önálló zeneiskolákban és azok kihelyezett tagozataiban oktatott tanulók után, valamint a zeneiskolai működési elvek, nevelési-oktatási tervek szerint működő oktatási intézményben, az alapfokú művészeti oktatásban részt vevő tanulók után.

Nem igényelhető a normatív hozzájárulás a zene- és művészeti tagozatos általános iskolai tanulók után.

A hozzájárulás az anyaintézményt fenntartó önkormányzatot illeti meg. A más önkormányzathoz kihelyezett tagozat működtetési feltételeihez – a kihelyezett tanulók száma szerint, az állami hozzájárulás átadásával – az anyaintézményt fenntartó önkormányzat járul hozzá. Az állami hozzájárulással év végén az anyaintézményt fenntartó önkormányzat számol el. Az állami gondoskodásban részesülő gyermekek után itt az oktatási intézményt fenntartó önkormányzat igényelheti a támogatást.

Az oktatottak számának meghatározása: tervezésnél becsléssel, elszámolásnál az 1993. X. 1-jei oktatási statisztikával megegyező létszám 8/12 része és az 1994. X. 1-jei létszám 4/12 része alapján. (A statisztika tanügyigazgatási alapokmánya a zeneiskolai törzslap, tanulói nyilvántartó oktatási lap.)

17. Fogyatékos gyermekek oktatása

Összege: 70 700 Ft/oktatott

A hozzájárulás igénybe vehető a szakértői bizottság szakvéleménye alapján fogyatékos gyermekek, tanulók neveléséhez, oktatásához, illetve képzési kötelezettségének teljesítéséhez, ha az speciális nevelési-oktatási feltételekkel rendelkező kijelölt intézményekben, tagozatokban, csoportokban folyik. Szakértői bizottság szakvéleménye és a kijelölt intézményekben szerzett alapfokú végzettség bizonyítása alapján, a fogyatékos tanulók középiskolai oktatásához, valamint a fogyatékos magántanulók után is e normatív hozzájárulásra jogosultak az önkormányzatok.

Az oktatottak számának meghatározása: tervezésnél becsléssel, elszámolásnál az 1993. X. 1-jei oktatási statisztikával megegyező létszám 8/12 része és az 1994. X. 1-jei létszám 4/12 része alapján, kivéve a 7. pont szerinti állami gondoskodásban részesülőket. A gimnáziumi, szakiskolai és szakközépiskolai fogyatékos tanulóknál a IX. 15-i létszámadatok veendők figyelembe. (A statisztika tanügyigazgatási alapokmánya a törzskönyv, törzslap.)

18. Gimnáziumi és szakiskolai oktatás

Összege: 62 500 Ft/oktatott

A hozzájárulás teljes összege vehető igénybe az önkormányzat által fenntartott négy évfolyamos gimnáziumban, a két tannyelvű négynél több évfolyamos gimnáziumban, a hat évfolyamos gimnázium 3–6. évfolyamában, a nyolc évfolyamos gimnázium 5–8. évfolyamában, a négy évfolyamos (heti ötnapos) nappali képzési rendszerű ifjúsági osztályokban, valamint a szakiskolai osztályokban oktatott tanulók után. Ezen túlmenően igényelhető a hozzájárulás a gimnáziumhoz szervezett humán-szakmai képzésben részt vevők után, valamint a 8. általános iskolai osztályt végzettek után, akik az oktatási intézményhez szervezett szakiskolai képzésben vagy előkészítő képzésben vesznek részt a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által engedélyezett nappali rendszerű oktatási formában. A hozzájárulás csak az első humán-szakmai, illetve szakiskolai képesítés megszerzéséhez jár. A hozzájárulás 1/3-ad része vehető igénybe abban az esetben, ha nappali oktatásban részt vevő tanuló tankötelezettségének magántanulóként tesz eleget.

A szakmunkások 2–3 évfolyamon nappali rendszerű (5 napos) gimnáziumi érettségire felkészítő oktatásához szintén e hozzájárulás vehető igénybe.

A fogyatékos gimnáziumi tanuló után a 17. pont szerinti hozzájárulás igényelhető. Ez esetben a szakértői bizottsági szakvélemény és a kijelölt intézményben szerzett alapfokú

végzettség bizonyítása a jogosultság alapja. Az esti és a levelező képzésben részesülők után a hozzájárulás 1/3-a jár.

Az oktatottak számának meghatározása: tervezésnél becsléssel, elszámolásnál az 1993. IX. 15-i oktatási statisztikával megegyező létszám 8/12 része és az 1994. IX. 15-i létszám 4/12 része alapján, kivéve a fogyatékos, 17. pont szerinti oktatásban és a 7. pont szerinti állami gondoskodásban részesülőket. (A statisztika tanügyigazgatási alapokmánya a törzslap, törzskönyv, beírási napló.)

19. Szakközépiskolai oktatás

Összege: 66 000 Ft/oktatott

A hozzájárulás teljes összege vehető igénybe az önkormányzati szakközépiskolai tanulók, az érettségizett és nappali technikusképzésben részt vevők (5. évfolyam) után. A nyolc általános iskolát végzettek szakközépiskolai oktatási intézményhez szervezett első szakiskolai képzésében vagy szakmai előkészítő képzésében részt vevők után a 18. pont szerinti hozzájárulás igényelhető. A hozzájárulás 1/3-ad része vehető igénybe abban az esetben, ha nappali oktatásban részt vevő tanuló tankötelezettségének magántanulóként tesz eleget.

A fogyatékos szakközépiskolai tanuló után a 17. pont szerinti hozzájárulás igényelhető. Ez esetben a szakértői bizottsági szakvélemény és a kijelölt intézményben szerzett alapfokú végzettség bizonyítása a jogosultság alapja.

Az állami hozzájárulás szempontjából esti, levelező oktatásnak az első szakma megszerzéséhez nyújtott képzés minősül, amelyhez a hozzájárulás 1/3-a igényelhető.

Az oktatottak számának meghatározása: tervezésnél becsléssel, elszámolásnál az 1993. IX. 15-i oktatási statisztikával megegyező létszám 8/12 része és az 1994. IX. 15-i létszám 4/12 része alapján, kivéve a 17. pont szerinti oktatásban és a 7. pont szerinti állami gondoskodásban részesülőket. (A statisztika tanügyigazgatási alapokmánya a beírási napló, törzslap.)

20. Szakmunkásképzés (elméleti oktatás)

Összege: 42 100 Ft/oktatott

A hozzájárulást igényelheti a feladatot ellátó és intézményt fenntartó önkormányzat a saját intézményében oktatott, valamint kihelyezett tanulói után is.

A szakmunkásképző intézethez tartozó, de más önkormányzat által működtetett tagiskolák, kihelyezett tagozatok fenntartásához legalább a kihelyezett tanulók száma szerinti állami hozzájárulás átadásával az „anyaintézményt” fenntartó önkormányzat hozzájárul. A hozzájárulás 1/3-ad része vehető igénybe abban az esetben, ha nappali oktatásban részt vevő tanuló tankötelezettségének magántanulóként tesz eleget.

Az e jogcímen igénybe vehető összeg hozzájárulást tartalmaz a nem önkormányzati tanműhelyben történő gyakorlati oktatás bér- és közterheihez is.

Az állami hozzájárulás az első szakma megszerzését biztosító szakmunkásiskolai képzéshez vehető igénybe.

Az oktatottak számának meghatározása: tervezésnél becsléssel, elszámolásnál az 1993. IX. 15-i oktatási statisztikával megegyező létszám 8/12 része és az 1994. IX. 15-i létszám 4/12 része alapján, kivéve a 7. pont szerinti állami gondoskodásban részesülőket. (A statisztika tanügyigazgatási alapokmánya a beírási napló, törzslap, gyakorlati oktatói csoportnapló.)

21. Szakmunkásképző iskolai tanműhelyi oktatás

Összege: 40 600 Ft/oktatott

A hozzájárulás az önkormányzat által fenntartott szakmunkásiskolai tanműhelyben oktatottak után vehető igénybe.

Ha az önkormányzat vállalati vagy társasági keretek között biztosítja a tanműhelyi képzést, állami hozzájárulást erre nem igényelhet.

Az oktatottak számának meghatározása: tervezésnél becsléssel, elszámolásnál az 1993. IX. 15-i oktatási statisztikával megegyező létszám 8/12 része és az 1994. IX. 15-i létszám 4/12 része alapján, kivéve a 7. pont szerinti állami gondoskodásban részesülőket. (A statisztika tanügyigazgatási alapokmánya a törzslap, gyakorlati oktatói csoportnapló tanműhelyi napló.)

22. Kiegészítő állami hozzájárulás a nemzetiségi, etnikai vagy két tannyelvű oktatáshoz

Összege: 16 500 Ft/oktatott

A kiegészítő hozzájárulás akkor vehető igénybe, ha a gyermek az önkormányzat által fenntartott intézményben a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által jóváhagyott

– nemzetiségi óraterv, tanterv – és tankönyv – alapján tanul,

– kis létszámmal működő oktatási intézményekben nulladik vagy csatlakozó órában nemzetiségi tanterv – és tankönyv – alapján tanulja az anyanyelvet,

– két tannyelvű oktatásban részesül, továbbá ha

– az önkormányzat az oktató-nevelő intézmények keretei közötti biztosítja a cigánytanulók differenciált egyéni vagy csoportos felzárkóztatását, a korcsoportok, illetve évfolyamok követelményeinek megfelelő eredményes továbbhaladását tanórai foglalkoztatásokon.

A kiegészítő hozzájárulás feltétele az itt megfogalmazott feladatok foglalkozási naplóval is dokumentált teljesítése. Nemzetiségi nyelvet idegen nyelvként oktató iskolában oktatottak után kiegészítő támogatás nem igényelhető. Egy oktatott gyermek után csak egy címen igényelhető a kiegészítő hozzájárulás. Az állami gondozott gyermek után itt az oktatási intézményt fenntartó önkormányzatot illeti meg a kiegészítő hozzájárulás. Az esti és levelező képzésben részesülők után a kiegészítő állami hozzájárulás 1/3 része igényelhető.

Az oktatottak számának meghatározása: tervezésnél becsléssel, elszámolásnál az 1993. IX. 15-i oktatási statisztikával megegyező létszám 8/12 része és az 1994. IX. 15-i létszám 4/12 része alapján a középfokú intézményekben, illetve az 1993. X. 1-jei oktatási statisztikával megegyező létszám 8/12 része és az 1994. X. 1-jei létszám 4/12 része alapján az alsófokú intézményekben. (A statisztika tanügyigazgatási alapokmánya a beírási napló, törzslap, törzskönyv, tanulónyilvántartó könyv, foglalkozási napló.)

23. Kollégiumi ellátás

Összege: 66 000 Ft/ellátott

A hozzájárulás igénybe vehető az önkormányzati általános iskolai kollégiumban, középfokú iskolai kollégiumban, nemzetiségi iskolai kollégiumban, externátusi ellátásban részesülők után.

A hozzájárulás szempontjából externátusi ellátásnak minősül, ha a tanuló napközben a kollégiumi ellátást veszi igénybe, az éjszakát – nem családi környezetben – olyan szálláshelyen tölti, amelynek költségeit az intézményfenntartó viseli.

Az állami gondoskodásban részesülők a létszámba nem számíthatók be. Az állami hozzájárulást és az önkormányzatok közötti megosztást a 7. pont szabályozza.

Az ellátottak számának meghatározása: tervezésnél becsléssel, elszámolásnál az 1993. X. 15-i kollégiumi statisztikával megegyező létszám 8/12 része és az 1994. X. 15-i létszám 4/12 része alapján a középfokú intézményekben, illetve az 1993. X. 1-jei kollégiumi statisztikával megegyező létszám 8/12 része és az 1994. X. 1-jei létszám 4/12 része alapján az alsófokú intézményekben. (A statisztika tanügyigazgatási alapokmánya a foglalkoztatási napló, ügyeleti napló.)

24. Sportfeladatok

Összege: 50 Ft/fő

A települési önkormányzatot 1993. január 1-jei állandó lakossága után illeti meg a hozzájárulás.

25. Helyi közművelődési feladatok

Összege: 250 Ft/fő

A hozzájárulást az 1993. január 1-jei állandó népesség alapján veheti igénybe az önkormányzat a települési kulturális, közművelődési feladatokhoz.

26. Megyei, fővárosi önkormányzatok igazgatási és közművelődési feladatai

Összege: 490 Ft/fő

A hozzájárulást igénybe veheti minden megyei, valamint a fővárosi önkormányzat a megye (a megyei jogú város népességével együtt számított), valamint a főváros az 1993. január 1-jei állandó népessége alapján.

27. Felnőttkorú fogyatékosok ápoló, gondozó otthoni ellátása

Összege: 234 000 Ft/ellátott

A hozzájárulás az önkormányzat által fenntartott felnőttkorú fogyatékosok ápoló, gondozó otthonában – „A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról” szóló 1993. évi III. törvény megjelenése előtti elnevezés szerint a fogyatékosok szakosított szociális otthonában – ellátottak száma után vehető igénybe.

Ha az 1993. évi III. törvény hatálybalépését követően az intézménybe történő felvétel alsó korhatárát eltörölték, és ebből adódóan az ellátottak között kiskorúak is vannak, akkor a 18. év alatti gondozottakra is csak ezen normatív hozzájárulás vehető igénybe, kivéve a GYIVI által elhelyezetteket. A GYIVI által elhelyezettek utáni hozzájárulást és az önkormányzatok közötti megosztást a 7. pont szabályozza.

Ha a felnőttkorú fogyatékosokat gondozó, ápoló otthon oktatási feladatot is ellát, akkor a fenntartó önkormányzat igénybe veheti az adott oktatási feladathoz kapcsolódó normatív állami hozzájárulást, a bennlakó és a bejáró, intézményen belül oktatottak után.

Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor becsléssel, elszámolásnál az ellátottak gondozási napokra vonatkozó nyilvántartása szerinti összesített éves gondozási napok száma osztva 365-tel, kivéve a 7. pont alatt szabályozott állami gondoskodásban részesülőket.

Kiegészítő szabályok

1. Gondozási nap: egy gondozott egynapi intézményi gondozása (különféle ápoló, gondozó otthoni, intézményi, átmeneti és nappali szociális intézményi ellátás, valamint az állami gondozásban részesülők ellátása), amely az intézménybe történő felvétellel kezdődik és annak végleges elhagyásával fejeződik be. Az ideiglenesen távollévők – kórházi ápolás, szabadság – is beszámíthatók a gondozási napba.

2. Közös tulajdonú (ez esetben a fenntartás is közös), illetőleg közös fenntartású intézmények: minden olyan intézménynél, amelynek feladatához normatív állami hozzájárulás kapcsolódik és az érintett önkormányzatok közösen tartják fenn, a normatív állami hozzájárulást az ellátotti kör után az állandó lakhely szerinti önkormányzat igényelheti és az igénylő is számol el a hozzájárulással. Az intézmény helye szerinti önkormányzat számára – a közös megállapodás alapján kialakított intézményi kiadási előirányzat önkormányzatonkénti ellátottakra jutó részét – átadják a közös fenntartásban részt vevő önkormányzatok. Az e körbe nem tartozó ellátottak után az intézmény székhelye szerinti önkormányzat veheti igénybe a hozzájárulást.

3. Amennyiben a helyi önkormányzat év közben feladatot, illetve intézményt nem helyi önkormányzatnak ad át, a törvény 3. számú melléklet 13. pontjából 23. pontjáig felsorolt jogcímekhez kapcsolódó mutatószám-változásnál az alábbi eljárást kell alkalmazni:

– az átadás hónapjáig a statisztikai alapokmány szerinti létszámmal,

– az átadás hónapját követő hónaptól augusztusig a feladatváltozást rögzítő megállapodással korrigált létszámmal,

– szeptembertől a tárgyévi statisztikai létszámmal

kell elszámolni.

4. Az állandó népességre vonatkozó adatok az Állami Népességnyilvántartó Hivatal (ÁNH) adatai.

4. számú melléklet az 1993. évi CXI. törvényhez

Az önkormányzatok színházi támogatása

Millió forint

Önkormányzatok Központi
támogatás
Békés Megyei Önkormányzat 58,7
Heves Megyei Önkormányzat 84,0
Győr Megyei Jogú Városi Önkormányzat 138,3
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat
61,6
Tolna Megyei Önkormányzat 24,2
Veszprém Megyei Önkormányzat 78,1
Zala Megyei Önkormányzat 73,8
Debrecen Megyei Jogú Városi Önkormányzat
106,3
Gyula Városi Önkormányzat 13,4
Kaposvár Megyei Jogú Városi Önkormányzat
100,7
Kecskemét Megyei Jogú Városi Önkormányzat
86,3
Tatabánya Megyei Jogú Városi Önkormányzat
24,8
Kisvárda Városi Önkormányzat 8,8
Kőszeg Városi Önkormányzat 1,9
Miskolc Megyei Jogú Városi Önkormányzat 109,2
Pécs Megyei Jogú Városi Önkormányzat 135,5
Szeged Megyei Jogú Városi Önkormányzat 159,6
Székesfehérvár Megyei Jogú Városi Önkormányzat
33,3
Szentendre Városi Önkormányzat 5,1
Szolnok Megyei Jogú Városi Önkormányzat 92,0
Sopron Megyei Jogú Városi Önkormányzat 61,8
Dunaújváros Városi Önkormányzat 5,7
Budapest Fővárosi Önkormányzat 911,4
Összesen: 2374,5

5. számú melléklet az 1993. évi CXI. törvényhez

A helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok

Kiemelt
előirány-
zat száma

Cél

Igénybevétel feltételei
Támogatási
keret
(millió Ft-ban)
1. Magánszemélyek jövedelemadójában a közműfejlesztésre megállapított kedvezmények megszüntetésének ellentételezése A közműfejlesztések támogatásáról szóló 89/1991. (VII. 12.) Korm. rendelet alapján igényelhető. 2 700
2. Határátkelőhelyek fenntartásának, valamint a határnyíladék tisztításának a támogatása Igényelhet támogatást:
a) minden határátkelőhelyet (kivéve a vasúti átkelőt) fenntartó települési önkormányzat az 1993. évi forgalom (ki- és beléptetési adatok) alapján 1994. március 15-ig a Belügyminisztériumtól a megyei TÁKISZ-on keresztül;
150
b) határnyíladék tisztítására minden szárazföldi határsávval rendelkező települési önkormányzat a Belügyminisztérium Határőrség Határrendészeti Igazgatóságai által települési önkormányzatonként visszaigazolt határhossz alapján a Belügyminisztériumtól 65 ezer Ft/km/év összeggel. Az igényeket a megyei TÁKISZ-hoz kell bejelenteni 1994. március 15-ig.
3. Szociális követelmények meg nem felelő telepek felszámolásának támogatása A támogatás alapja a szociális követelményeknek meg nem felelő telepi vagy ahhoz hasonló körülmények között élő családok (lakosok) részére 1994. évben átadott (bér- és személyi tulajdonú) lakások száma. Az igény az 1993. év végén átadott azon lakások száma után is benyújtható, amelyekre az elmúlt évben támogatást nem igényeltek. A támogatás összege az építési terület előkészítése során ténylegesen felmerült területelőkészítési, telekkialakítási és villany-, víz-, közműberuházási költség, amely azonban lakásonként az 50 ezer Ft-ot nem haladhatja meg. A támogatást az érintett önkormányzatok 1994. október 1-jéig igényelhetik a Belügyminisztériumtól a megyei TÁKISZ-on keresztül. 20
4. Vállalati szakmunkásképző tanműhelyek átvételéhez egyszeri támogatás A Belügyminisztériumtól – átvételi megállapodás alapján, a költséget megjelölve, minden negyedév végéig, illetve a negyedik negyedévben október 30-ig – igényelhetik azok az önkormányzatok, amelyek a feladatellátás feltételeit tartósan csak intézményátvétellel tudják biztosítani. A többletköltségnél nem vehető figyelembe a normatív állami hozzájárulásként (utólag) igényelhető összeg. A támogatásról tárcaközi bizottság dönt. 200
5. Színházi tevékenység támogatása A támogatást a Művelődési és Közoktatási Minisztérium pályázati felhívása alapján kiemelt szakmai jelentőségű bemutatókra, nemzetközi kapcsolatokra, a határainkon túli magyar színházakkal történő együttműködésre, színház-szakmai felszerelés beszerzésére lehet igényelni. Az elosztásról kuratórium dönt. Az összegből 100 millió Ft a fővárosi, 100 millió Ft a vidéki színházi élet támogatását szolgálja. Az alternatív (egyéni) színházi vállalkozások támogatására szolgál – külön pályázati feltételek szerint – további 40 millió Ft. Ebből 10 millió Ft a vidéki, 30 millió Ft pedig a fővárosi színházi vállalkozásokra használható fel. Pályázhatnak az önkormányzati színházak, valamint az önkormányzatok által támogatott színházak, színházi vállalkozások. A támogatás az önkormányzatot illeti meg. 240
6. A körjegyzők bérének és társadalombiztosítási járulékának támogatása A körjegyzőség (a közös képviselő-testület) székhelye szerinti önkormányzat főpolgármestere nyújthatja be az igényt a Belügyminisztériumhoz a TÁKISZ-on keresztül egy évben kétszer, június 20-ig és november 20-ig utólag. Új körjegyzőségnél a megalakulást követő hónap 1-jétől jár a támogatás. Az 1994-ben igényelhető támogatás mértéke havi 30 000 Ft. 200
7. A környezet és a vízbázisok fokozott védelme érdekében lakossági folyékony települési hulladékgyűjtés támogatása Igényelheti minden helyi önkormányzat, amely lakossági folyékony települési hulladékgyűjtést ártalmatlanítás céljából saját önkormányzati szervezetével végez vagy külső vállalkozóval végeztet. A támogatás mértéke az összegyűjtött és szabályozott lerakóhelyek által igazolt ártalmatlanított lakossági folyékony hulladék után köbméterenként 95 Ft. Igényelhető utólag, az önkormányzathoz beérkezett, előzőek szerint igazolt és az önkormányzat által felülvizsgált számlák alapján, minden negyedévet megelőző hónap 20-ig a Belügyminisztériumtól a megyei TÁKISZ-on keresztül. 200
8. A helykímélő, hamvasztásos temetés és a hatósági halottszállítás támogatása Állampolgár vagy más jogi személy, aki hamvasztás útján gondoskodott az elhunyt eltemettetéséről
a) azokon a településeken, ahol hamvasztóüzem működik, az elhunytnak helyben történő elhamvasztása esetében 3000 Ft;
141,1
b) hamvasztóba helyközi szállítással szállított elhunyt estében 6300 Ft
egyszeri hozzájárulásra jogosult az eltemettető állandó lakhelye szerinti önkormányzatnál.
A hatósági halottszállításhoz támogatást igényelhet minden települési önkormányzat, amely a területén vagy külterületén bekövetkezett rendkívüli halálesetben – hatósági intézkedésre – halottszállításról gondoskodik. A támogatás 3000 Ft. A támogatást az érintett települési önkormányzatok utólag, minden negyedévet megelőző hónap 20-ig igényelhetik a Belügyminisztériumtól a megyei TÁKISZ-on keresztül.
9. A pincerendszerek veszélyelhárítási munkálataira Igényelheti a veszélyeztetett település önkormányzata a pincék és más mesterséges üregek elemi csapásként jelentkező kárai elhárításához, amennyiben igényét a tárcaközi bizottság az 1992. évben lefolytatott helyszíni bejárások során vagy újabb rendkívüli körülmények mérlegelésével megalapozottnak találta. Az összeg elosztásáról – az elfogadott és a már folyamatban lévő kárelhárítási munkák figyelembevétel – a tárcaközi bizottság legkésőbb 1994. január folyamán dönt. 500
10. Víz-, csatornaszolgáltatás fogyasztói ártámogatásának megszüntetése miatt A támogatás az érvényben lévő hatósági díjmegállapítási jogkör alapján 1994-re hatályos ivóvíz- és csatornahasználati díjak meghatározott díjhatáron felüli részének ellentételezésére szolgál. Annak a – támogatásra rendelkezésre álló összeget, valamint az 1994. évi várható lakossági fogyasztást alapulvevő – lakossági díjhatárnak a megállapításáról, amely feletti díjrészt a központi költségvetés részben vagy egészben ellentételezi, az illetékes tárcaközi bizottság 1994. januárban dönt. Egyben intézkedik arról, hogy a szolgáltatást végző közmű tulajdonosi jogait 1994. elején gyakorló önkormányzathoz, valamint a regionális vállalatokhoz a kiszámlázandó lakossági ivóvíz-, és csatornadíj csökkentésére – egyes indokolt esetekben az egészséges ivóvízzel való ellátás ideiglenes módozatainak költségeire – fordítandó támogatás az év folyamán két részletben kiutalásra kerüljön. 1 500
11. A fővárosi tömegközlekedés támogatása Igényelheti a Fővárosi Önkormányzat a főváros tömegközlekedésének üzemeltetése és állóeszköz-fenntartási, -fejlesztési céljaira, négy részletben, január 20-ig, március 20-ig, június 20-ig, szeptember 20-ig. 2 000
12. Nevelési segély kiegészítés A rendszeres nevelési támogatás önkormányzati forrásának kiegészítését célozza. Felhasználható a gyermekek közélelmezéssel kapcsolatos térítési díjainak mérséklésére vagy átvállalására, illetve egyéb neveléssel összefüggő kiadások támogatására. A Népjóléti Minisztérium által 1994. február 28-ig meghirdetett pályázat alapján illeti meg a települési önkormányzatokat. Az elosztás (a pályázati feltételrendszer) figyelembe veszi a település szociális paramétereit, illetve a nevelési segélyezésre tervezett saját forrásait. 1 850
13. Munkanélküliek jövedelempótló támogatása A munkanélküli ellátásból kikerült tartósan munkanélküliek jövedelempótló támogatására – „A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról” szóló törvény alapján – a helyi önkormányzatok által folyósított ellátás 50%-os állami hozzájárulásának fedezésére szolgál. Igénybe vehető a települési önkormányzatok által kifizetett támogatások alapján. 7 250
14. Gyermeknevelési támogatás Három vagy több kiskorú gyermek családon belüli nevelési feltételeinek javítására szolgál. A jogosultsági kört, a támogatás mértékét „A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról” szóló törvény határozza meg. Igénybe vehető az önkormányzatok által már kifizetett támogatások alapján. Az igénylés rendjét a 30/1993. (II. 17.) Korm. rendelet szabályozza. 3 540
15. A száz főt meg nem haladó tanulólétszámú általános iskolát fenntartó községi önkormányzatok támogatása Az egyetlen – száz főt meg nem haladó tanulólétszámú – általános iskolát fenntartó községi önkormányzatok az iskola fenntartáshoz 500 ezer forint támogatást igényelhetnek. Az igényt a Belügyminisztériumhoz 1994. március 31-ig kell a TÁKISZ-okon keresztül megküldeni. 300
16. Helyi önkormányzati hivatásos zenekarok és énekkarok támogatásának kiegészítése A támogatás önkormányzati körben történő igénybevétele feltételeiről a Művelődési és Közoktatási Minisztérium 1994. február 15-ig ad tájékoztatást. Kuratórium dönt a pályázatok elbírálásáról. 80
17. A közalkalmazotti törvény végrehajtásának támogatása Igénybe vehető e törvény 72. §-ában foglaltak szerint. 7 400
18. A közalkalmazotti törvény végrehajtásával összefüggő kamattámogatás Igénybe vehető e törvény 72. § (4) bekezdésében foglaltak szerint. 600
19. Fővárosi vízcsőhálózat rekonstrukció támogatás Igényelhető a Fővárosi Önkormányzat a nagykörúti vízcső rekonstrukció céljaira két részletben, a projekt megvalósítási tervének bemutatásával június és szeptember hó 20-ig. 800
20. Kompok, révek fenntartásának, felújításának támogatása Az előirányzat a meglévő közforgalmú, közútpótló folyami révek, kompok és időszaki pontonhidak felújításának fedezetére szolgál, ha az említett eszközökön végzendő munkákat – kivételes esetben gazdaságilag indokolatlan helyreállítás helyett új eszköz beszerzését – a műszaki előírások vagy a műszaki állapot szükségessé teszik. Igényelheti az a települési önkormányzat, amelynek az említett eszközök a tulajdonában és működtetésében vannak, vagy amelynek közigazgatási területén az említett eszközöket közforgalmú-közútpótló jelleggel érvényes engedély birtokában működtetik. A támogatás önkormányzati körben történő igénybevételének feltételeiről a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium 1994. február 15-ig az érintett társminisztériumokkal egyeztetett tájékoztatót jelentet meg. 60
Összesen 29 731,1

6. számú melléklet az 1993. évi CXI. törvényhez

Önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő helyi önkormányzatok támogatása

1. A helyi önkormányzatok támogatást igényelhetnek a rendkívüli, váratlan események következtében felmerülő, az önkormányzatot sújtó természeti vagy más károk mérséklésére – figyelembe véve a biztosításból vagy egyéb módon megtérülő vagy megtéríthető károkat –, valamint az előre nem látható, az önkormányzat körültekintő gazdálkodása ellenére jelentkező, többletköltségekkel járó kötelezettségek részbeni vagy teljes elismerésére.

E kérelemhez mellékelni kell

– az önkormányzat 1994. évi költségvetéséről szóló testületi előterjesztést és rendeletet,

– a káresemények bekövetkeztét, a többletkiadások kötelezettségét tanúsító bizonylatot (pl. kárbecslés, tanúsítvány, szakértői vélemény, költségvetés, számla, egyéb okirat),

– a képviselő-testületi előterjesztést és határozatot arról, hogy az önkormányzat saját erejéből – részben vagy egészben – nem tudja feloldani a vis maior helyzetét.

2. Az alapvető lakossági ellátásra – önhibájukon kívül – képtelen helyi önkormányzatok kiegészítő állami támogatást igényelhetnek. E támogatást csak az az önkormányzat igényelheti, amely a normatívan képződő forrásokon túl, a saját források maximális feltárása, a kiadások lehetséges csökkentésére tett intézkedések mellett sem képes az alapvető lakossági ellátást nyújtó intézmények működtetésére, ideértve Kjt.-ből fakadó 1994-ben felmerülő többletkiadást is, valamint az 1990. december 31. előtt vállalt hitel-, kötvénykötelezettség és azok 1994-ben esedékes kamatai teljesítésére.

Nem igényelhet támogatást ezen a címen az a helyi önkormányzat,

a) amely az 1994. évben indítani szándékozott beruházáshoz központi céltámogatást igényelt és a saját forrás rendelkezésre állásáról nyilatkozott, kivéve, ha

– az ivóvízellátás (közkifolyós-ivóvízellátás, vízbázisfejlesztés, vízhálózat-építés, vízkezelési eljárás) fejlesztésére céltámogatást kapott,

– a beruházás pénzügyi forrásai között tervezett saját pénzeszköz teljes egészében a lakosságtól vagy más szervtől átvett pénzeszközből származik,

– a települési önkormányzat lemondott a központi céltámogatásról;

b) amely 6 hónapra vagy ennél hosszabb időre lekötött tartós bankbetéttel vagy legalább ilyen időtartamra szóló, bank által kibocsátott értékpapírral, állampapírral rendelkezik;

c) amelynél az egészségügyi, szociális, oktatási intézmények intézményenkénti kihasználtsága az 50%-ot nem éri el, kivéve azt a települési önkormányzatot, ahol intézménytípusonként csak egy-egy intézmény üzemel.

A jelzett támogatás igényének megítéléséhez az önkormányzatok a következő dokumentumokat bocsátják rendelkezésre:

– az 1993. évi költségvetés végrehajtásáról és az 1994. évi költségvetésről szóló testületi előterjesztés és rendelet,

– 1990. december 31. előtti hiteltartozás és kamatai 1994. évet érintő kötelezettségének igazolásáról szóló banki bizonylatot,

– a képviselő-testület nyilatkozatát az a), b) és c) pontokban foglaltak igazolására.

3. Az egyéb működőképességet akadályozó körülmény elhárítására a helyi önkormányzatok támogatást igényelhetnek. Az önkormányzat kérelméhez a 2. pontban részletezett dokumentumokon túl az egyéb működőképességet akadályozó körülmény igazolására vonatkozó okiratokat (szakértői vélemény, szerződés, kötelezettségvállalási nyilatkozat, költségvetés, számlamásolat stb.) be kell csatolni.

A döntéselőkészítés során – indokolt esetben – a Pénzügyminisztérium és a Belügyminisztérium további információt kérhet az önkormányzatoktól vagy az illetékes TÁKISZ-tól.

A támogatások odaítéléséről a pénzügyminiszter és a belügyminiszter – a kérelmek beküldésének sorrendjében, folyamatosan – együtt dönt.

7. számú melléklet az 1993. évi CXI. törvényhez

AZ ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK 1994. ÉVI BEVÉTELI ELŐIRÁNYZATAI

Millió forintban

FOLYÓ BEVÉTELEK TŐKE BEVÉTELEK HITELKAPCSOLATOK NYITÓ
NYITÓ- Adó Nem adó jellegű Kv. Más Privati- Tárgyi Érték- Hitel- Hitel- ÖSSZES ÁLLO-
MEGNEVEZÉS ÁLLO-
MÁNY
jellegű vállalk. lakosság kv. szerv önkorm. támoga-
tás
alaptól
átvett
zációból Egyéb eszköz
érték.
papírból Egyéb felvétel
pénzint.
felvétel
alapból
BEVÉTEL MÁNY
+
BEVÉTEL
Országos Erdészeti Alap 50 2 230 100 200 70 2 600 2 650
Földvédelmi Alap 178 440 440 618
Halgazdálkodási Alap 3 88 88 91
Vadgazdálkodási Alap 33 121 121 154
Állattenyésztési Alap 0 390 390 390
Mezőgazdasági Fejlesztési alap 0 2 000 4 000 6 000 6 000
Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás 264 0 2 230 0 100 0 2 200 0 4 000 1 109 0 0 0 0 0 9 639 9 903
Idegenforgalmi Alap 0 1 630 200 170 2 000 2 000
Kereskedelemfejlesztési Alap 600 800 2 020 2820 3 420
Befektetésösztönzési Alap 198 600 23 380 1 003 1 201
Vízügyi Alap 0 4 000 50 4 050 4 050
Felzárk. az európai felsőokt. Alap 3 690 1 600 250 1 850 5 540
Szakképzési Alap 1 530 1 800 257 2 057 3 587
Oktatás 5 220 1 800 0 0 0 0 1 600 0 0 257 0 0 250 0 0 3 907 9 127
Központi Ifjúsági Alap 20 36 30 4 10 80 100
Nemzeti Kulturális Alap 28 771 133 21 925 953
Kulturális szolgáltatás 48 771 0 0 0 0 169 30 0 25 0 0 10 0 0 1 005 1 053
OTKA 39 1 920 8 1 928 1 967
Környezetvédelmi Alap 0 4 480 550 5 030 5 030
Műszaki Fejlesztési Alap 1 388 500 4 680 100 5 280 6 668
Ált. Piaci Intervenciós Alap 99 1 650 651 750
Foglalkoztatási Alap 2 437 7 900 13 500 21 400 23 837
Területfejlesztési Alap 0 1 000 6 000 400 1 000 8 400 8 400
Szolidaritási Alap 11 900 49 960 15 260 16 380 81 600 93 500
Rehabilitációs Alap 137 300 100 60 80 540 677
Menekülteket Támogató Alap 5 10 12 900 922 927
Útalap 0 15 000 6 100 5 750 400 19 120 46 370 46 370
Világkiállítási Alap 2 672 2500 2 000 10 400 9 400 24 300 26 972
Országos Játék Alap 0 987 15 1 002 1 002
Kisvállalkozói Garancia Alap 49 4 000 7 000 11 000 11 049
Gépjármű Fel. bizt. Kárrend. Alap 350 1 900 769 2 669 3 019
Nemzeti Sport Alap 400 400 400
Bérgarancia Alap 1 200 600 1 800 1 800
ÖSSZESEN 25 406 26 351 60 207 15 270 651 12 40 369 7 930 28 269 10 502 10 480 7 100 10 455 20 120 0 237 716 263 122

AZ ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK 1994. ÉVI KIADÁSI ELŐIRÁNYZATAI

Millió forintban

FOLYÓKIADÁSOK TŐKE KIADÁSOK
KV.
HITELKAP-
CSOLATOK

ZÁRÓ

KIADÁS
MEGNEVEZÉS Áruk, Pénz- Kamat- Támogatások Más Tárgyi Érték- Tőketranszfer ÁLTAL Hitel- Hitel- ÖSSZES ÁLLO- +
szol-
gált.
beli
juttatás
fizetés vállalk. lakosság kv. szerv önkorm. alapnak
átadás
Egyéb eszköz
beszerz.
papír-
vásárlás
vállalk. lakosság kv. szerv önkorm ELVONT ÖSSZEG törl.
pénzint.
törl.
alapnak
KIADÁS MÁNY ZÁRÓ
ÁLLO-
MÁNY
Országos Erdészeti Alap 2 500 100 2 600 50 2 650
Földvédelmi Alap 422 422 196 618
Halgazdálkodási Alap 88 88 3 91
Vadgazdálkodási Alap 121 121 33 154
állattenyésztési Alap 97 40 30 60 163 390 0 390
Mezőgazdasági Fejlesztési Alap 5 450 400 50 100 6 000 0 6 000
Mg. és erdőgazdálkodás 0 0 0 8 047 40 530 60 50 894 0 0 0 0 0 0 0 0 0 9 621 282 9 903
Idegenforgalmi Alap 700 200 100 150 100 200 100 200 250 2 000 0 2 000
Kereskedelemfejlesztési Alap 2 750 50 2 800 620 3 420
Befektetésösztönzési Alap 1 101 1 101 100 1 201
Vízügyi Alap 130 900 51 90 200 150 716 500 1113 200 4 050 0 4 050
Felzárk. az európai felsőokt. A. 2 000 28 2 028 3 512 5 540
Szakképzési Alap 1 200 200 1 012 2 412 1 175 3 587
Oktatás 0 0 0 1 200 0 2 200 0 0 1 040 0 0 0 0 0 0 0 0 0 4 440 4 687 9 127
Központi Ifjúsági Alap 3 7 35 5 41 5 4 100 0 100
Nemzeti Kulturális Alap 48 320 150 180 123 20 841 112 953
Kulturális szolgáltatás 51 7 0 355 155 221 128 0 24 0 0 0 0 0 0 0 0 0 941 112 1 053
OTKA 1 967 1 967 0 1 967
Környezetvédelmi Alap 31 383 15 110 123 3 959 384 25 5 030 0 5 030
Műszaki Fejlesztési Alap 3 146 2 010 930 410 6 496 172 6 668
Ált. Piaci Intervenciós Alap 645 645 105 750
Foglalkoztatási Alap 19 000 2 400 21 400 2 437 23 837
Területfejlesztési Alap 100 50 3 450 4 800 8 400 0 8 400
Szolidaritási Alap 69 220 6 000 7 900 83 120 10 380 93 500
Rehabilitációs Alap 490 40 94 624 53 677
Menekülteket Támogató Alap 287 6 434 200 927 0 927
Útalap 300 300 5 760 12 000 22 800 5 210 46 370 0 46 370
Világkiállítási Alap 4 860 12 027 6 100 3 799 26 786 186 26 972
Országos Játék Alap 945 57 1 002 0 1 002
Kisvállalkozói Garancia Alap 18 2 050 8 800 10 868 181 11 049
Gépjármű Fel. bizt. Kárrend. Alap 1200 123 1 500 2 823 196 3 019
Nemzeti Sport Alap 378 22 400 400
Bérgarancia Alap 1 800 1 800 0 1 800
ÖSSZESEN 5 772 2 407 451 21 439 69 954 17 684 2 498 7 950 35 583 12 027 10 300 17 755 510 23 884 9 987 0 5410 0 243 611 19 511 263 122

8. számú melléklet az 1993. évi CXI. törvényhez

Humánszolgáltatást ellátó nem állami intézmények normatív állami hozzájárulásainak jogcímei és összegei

Normatív állami hozzájárulások jogcímei Mértéke (Ft/fő) Normatív hozzájárulás jogosultságának alapja
Szociális egészségügyi intézmények
Ápoló, gondozó otthoni és rehabilitációs intézményi ellátás 186 400 Ápoló, gondozó otthoni és rehabilitációs intézményi ellátásban részesülők száma
Nappali szociális intézményi ellátás 30 850 Nappali szociális intézményben nyilvántartott tagok száma
Fogyatékos gyermekek ápoló, gondozó otthoni és gyógypedagógiai intézményi ellátása 275 000 Fogyatékos gyermekeket ápoló, gondozó otthoni és gyógypedagógiai intézményben ellátottak száma
Gyermek- és ifjúságvédelem keretében állami és intézeti neveltek ellátása *245 000 Gyermek- és ifjúságvédelemben részesülő gondozottak száma
35 évesnél fiatalabb kábítószeresekkel foglalkozó terápiás intézeti ellátás 1 000
Ft/nap
Ápolási nap
Hajléktalanok átmeneti szállásai 78 000
Ft/férőhely
Férőhely
Felnőtt korú fogyatékosok ápoló, gondozó otthoni ellátása 234 000
Ft/ellátott
A felnőtt korú fogyatékosok otthonában ellátottak száma
Oktatási-nevelési intézmények
Óvodai ellátás 27 500 Óvodai ellátásban részesülők száma
Nemzetiségi, etnikai óvodai ellátás 5 500 Kiegészítő hozzájárulás a nemzetiségi, etnikai óvodai ellátásban részesülők alapján
Általános iskolai oktatás 41 000 Általános iskolai tanulók, valamint esti, levelező dolgozók és 14–16 éves iskolarendszeren kívüli oktatásban részt vevők 1/3 része
Alapfokú művészetoktatás 25 100 Alapfokú zenei és más művészeti oktatásban részesülők (ideértve a zeneiskolák kihelyezett tagozatát is)
Fogyatékos gyermekek oktatása 70 700 Önálló intézményben vagy tanulócsoportban oktatott fogyatékos gyermekek száma
Gimnáziumi és szakiskolai oktatás 62 500 Gimnáziumban és szakiskolákban oktatott tanuló és az esti, levelező létszám 1/3 része
Szakközépiskolai oktatás 66 000 Szakközépiskolai tanuló és az esti, levelező létszám 1/3 része
Szakmunkásiskolai elméleti oktatás 42 100 Szakmunkásiskolában oktatott létszám
Szakmunkásiskolai tanműhelyi oktatás 40 600 Intézményi szakmunkásiskolai tanműhelyben oktatott tanulók száma
Nemzetiségi, etnikai vagy kéttannyelvű oktatás 16 500 Kiegészítő hozzájárulás az alsó- és középfokú nemzetiségi, etnikai vagy kéttannyelvű oktatásban részesülőknek
Kollégiumi ellátás 66 000 Általános iskola, közép- és felsőfokú kollégiumban, externátusi ellátásban részesülők
Felsőoktatási nappali hallgatók oktatása **92 400 Hittudományi és nem állami egyetemek, főiskolák hallgatóinak száma

* Ebből 31 000 Ft/fő összeget az illetékes gyermek- és ifjúságvédelmi intézetet fenntartó önkormányzat részére a gyámi feladatokra kell átadni.

** A felsőoktatási nappali hallgatók oktatásánál a mutatószámok meghatározása a II. 15-i és X. 15-i állapotnak megfelelő hallgatói létszám alapján számított éves átlaglétszám alapulvételével történik. Amennyiben az intézmény ezen időpontokat követően kezdi meg működését, az átlaglétszám számításánál a belépés tényleges időpontját kell figyelembe venni.

9. számú melléklet az 1993. évi CXI. törvényhez

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS MÉRLEGE

Millió forintban

BEVÉTELEK 1994. évi
előirányzat
KIADÁSOK 1994. évi
előirányzat
GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK BEFIZETÉSEI GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK TÁMOGATÁSA
Társasági adó (pénzintézetek nélkül) 59.300,0 Termelési árkiegészítés és dotáció 21.600,0
Különleges helyzetek miatti befizetés 26.200,0 Reorganizációs program 7.500,0
Vám- és importbefizetések 98.000,0 Egyéb támogatás 1.400,0
Állami vagyon utáni részesedés 0,0 Agrártámogatás 38.000,0
Játékadó 5.000,0 Összesen: 68.500,0
Egyéb befizetések 11.700,0
Összesen 200.200,0 FOGYASZTÓI ÁRKIEGÉSZÍTÉS
FELHALMOZÁSI KIADÁSOK
23.000,0
FOGYASZTÁSHOZ KAPCSOLT ADÓK Központi beruházások költségvetési fedezete 47.155,5
Általános forgalmi adó 333.500,0
Fogyasztási adó 186.500,0 Magánerőből való lakásépítés támogatása 32.500,0