1. § A pénzintézetekről és pénzintézeti tevékenységről szóló, többször módosított 1991. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Pit.) 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E törvény hatálya kiterjed – a 2. §-ban foglaltak kivételével –
a) arra a jogi személyre, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságra, továbbá az egyéni vállalkozóra és természetes személyre, aki (amely) a Magyar Köztársaság területén pénzintézeti vagy bankképviseleti tevékenységet végez, valamint
b) az a) pontban említett jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság tulajdonosára, illetőleg az ezekben tulajdont szerezni kívánó személyre (társaságra).”
2. § A Pit. 2. §-ának d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A törvény rendelkezései nem terjednek ki:)
„d) a tőzsde által működtetett Központi Elszámolóház és Értéktár Részvénytársaságra”.
3. § (1) A Pit. 3. §-a (1) bekezdésének c) pontja a következők szerint módosul és a bekezdés a következő g) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„c) pénzügyi lízing: az a tevékenység, amelynek során a lízingbeadó ingatlan vagy ingó dolgot a lízingbevevő megbízása szerint abból a célból szerez meg tulajdonul, hogy azt a lízingbevevő határozott idejű használatába adja oly módon, hogy a kárveszély viseléséből származó kockázat az átadással a lízingbevevőre száll át és a lízingbevevő válik a hasznok szedésére jogosulttá, továbbá a közvetlen terhek viselésére kötelezetté és egyúttal arra is jogosultságot szerez, hogy a szerződésben kikötött időtartam lejártával és a lízingdíj, valamint a szerződésben kikötött (maradvány) érték maradéktalan megfizetésével a dolgon ő vagy az általa megjelölt személy tulajdonjogot szerezzen;
g) betétgyűjtés: mások pénzének kamat vagy más hozam ellenében – látra vagy meghatározott időpontra szóló – visszafizetési kötelezettséggel történő elfogadása úgy, hogy a visszafizetés időpontjáig a pénz feletti használat joga teljes egészében a betétet elfogadóra száll át.”
(2) A Pit. 3. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a bekezdés a következő g)–h) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„a) betét: a pénzintézetnél számlán, betétokiratban vagy más módon, betétszerződés alapján – kamat vagy más hozam ellenében – elhelyezett pénz, amelyet a pénzintézet jogszabályi rendelkezés, vagy a betétszerződés feltételei alapján visszafizetni köteles;
g) kereskedelmi hitel: az egymással áruszállítási vagy szolgáltatási jogviszonyban álló vállalkozások vagy természetes személyek által e jogviszonyra tekintettel adott halasztott fizetés vagy előleg;
h) befektetés: az ingatlanokon, ingó dolgokon fennálló tulajdon, valamint a vállalkozásokban fennálló részesedés (részvény, üzletrész stb.), továbbá a más pénzintézet részére nyújtott alárendelt kölcsöntőke.”
(3) A Pit. 3. §-a (3) bekezdésének a)–b), valamint e)–g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a bekezdés i) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„a) szavatoló tőke: a pénzintézetnek a számviteli jogszabályok által meghatározott és a 2. számú melléklet szerint számított saját tőkéje;
b) mérlegfőösszeg: a pénzintézetekre vonatkozó számviteli jogszabályok szerint a mérlegben szereplő összes eszköz, továbbá – a 29. § (1) bekezdés a) pontja és a 74. § (2) bekezdése kivételével – a mérlegen kívüli tételek összege;
e) likvid eszköz: a pénzintézet rendelkezésére álló – pénzként azonnal felhasználható vagy azonnal pénzzé tehető – eszközök összessége;
f) befolyásoló részesedés:
1. az olyan közvetlen és közvetett tulajdon egy vállalkozásban, amely összességében a szavazati jogok legalább tíz százalékát biztosítja, vagy
2. olyan helyzet, mely a vállalkozásban jelentős befolyást tesz lehetővé, különösen, ha a vállalkozás döntéshozó, ügyvezető és felügyelő szervei és testületei tagjainak többségét a tulajdonos kinevezheti vagy elmozdíthatja, vagy szerződés alapján döntő üzleti befolyást gyakorolhat arra a vállalkozásra, amelynek részvényese vagy tagja. A befolyásoló részesedés nagyságának megállapításakor a közvetlen és közvetett tulajdont (összeadással) egybe kell számítani;
g) közvetett tulajdon: egy vállalkozás (a továbbiakban: eredeti vállalkozás) tulajdoni hányadainak, illetve szavazatainak a vállalkozásban tulajdoni részesedéssel, illetve szavazatokkal rendelkező más vállalkozás(ok) (a továbbiakban: köztes vállalkozás) tulajdoni hányadain, illetve szavazatain keresztül történő – a 3. számú melléklet szerint figyelembe vett – birtoklása vagy gyakorlása;
i) túladósodottság: olyan helyzet, amikor a pénzintézet számviteli jogszabályok szerinti kötelezettségeinek értéke megszakítás nélkül 30 banki napig meghaladja eszközeinek értékét.”
(4) A Pit. 3. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) E törvény alkalmazásában:
a) pénzintézeti vezető: a pénzintézet igazgatóságának tagja, valamint a pénzintézet ügyvezetője;
b) ügyvezető: a pénzintézet vezetésére – irányítására – megválasztott, a pénzintézettel munkaviszonyban álló első számú vezető, és annak helyettese(i).”
(5) A Pit. 3. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A 10. § (7) bekezdése, a 38–38/B. §, valamint a 39–41. § alkalmazásában hitelnek minősül
a) a hitel és kölcsön nyújtása, ideértve az adósságra kibocsátott, illetőleg a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír megvásárlását is;
b) a váltó leszámítolása, a csekk megvásárlása;
c) a pénzintézet által nyújtott bankgarancia, bankkezesség, valamint bármely idegen kötelezettségért vállalt helytállás;
d) a pénzintézet által vállalt minden olyan kötelezettség, hogy az ellenszolgáltatás fejében átruházott pénzkövetelés teljesítéséért jótáll, vagy a vevő követelésére azokat visszavásárolja;
e) a pénzintézetnek a hitelfelvevő (az adós) vállalkozásában szerzett, a vállalkozás saját tőkéjének huszonöt százalékát elérő részesedés, függetlenül a részesedés időtartamától;
f) a pénzintézet által megvásárolt pénzkövetelés; valamint
g) a pénzügyi lízing nyújtása.”
(6) A Pit. 3. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Egy hitelfelvevőnek (adósnak) minősül
a) a magánszemély, a közeli hozzátartozókkal [Ptk. 685. § b) pont] együtt;
b) a leányvállalat az anyavállalattal együtt;
c) gazdasági társaság – ide nem értve az Állami Vagyonkezelő Rt.-t – az általa alapított egyszemélyes gazdasági társasággal, illetve a többségi tulajdonában lévő gazdasági társasággal együtt,
d) az ellenőrzött részvénytársaság a többségi részesedést szerzett részvénytársasággal együtt;
e) együttesen az olyan vállalkozás, amely egy másik vállalkozásnak ötven százalékot meghaladó arányban közvetlen és közvetett tulajdonában áll, vagy annak ugyanilyen arányban tulajdonosa;
f) az egyesülés, a közös vállalat, a közkereseti társaság és a betéti társaság a tagjaival együtt;
g) a saját nevében hitelt felvevő személy vagy vállalkozás, azzal a személlyel vagy vállalkozással együtt, aki számára a felvett hitelt – a pénzintézet hozzájárulásával – átadja.”
4. § (1) A Pit. 4. §-a (1) bekezdésének bevezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Pénzintézeti tevékenység a következő tevékenységek üzletszerű végzése:”
(2) A Pit. 4. § (1) bekezdésének l) pontjában a „hitelkártya” szó helyébe „bankkártya” szövegrész lép.
(3) A Pit. 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Nem minősül pénzintézeti tevékenységnek
a) az (1) bekezdés n) és o) pontjában meghatározott tanácsadási tevékenység, ha azt kizárólagosan vagy más, de nem pénzintézeti tevékenységekkel együtt végzik;
b) a vállalkozás szokásos üzleti tevékenységéhez kapcsolódó kereskedelmi hitel elfogadása, illetve nyújtása;
c) a vállalkozás által a nála vagy egy másik meghatározott vállalkozásnál történő vásárlásra jogosító vásárlási célú jegyek, utalványok kiadása;
d) mások pénzének meghatározott formában – kockázati tényezőket tartalmazó módon – történő összegyűjtésén és szétosztásán alapuló olyan játék, amelyben a játékba lácszerűen bekapcsolódó játékosok a láncban előttük álló játékosok, illetve a játék szervezője számára pénzfizetést vagy más szolgáltatást teljesítenek (piramis játék, pilóta játék);
e) a munkáltató által, az alkalmazottai részére fizetési előleg vagy kölcsön eseti nyújtása;
f) a külön jogszabályban meghatározott – hitelviszonyt megtestesítő – értékpapírok kibocsátása;
g) a legalább többségi tulajdonnal vagy az ellenőrzést biztosító szerződéssel rendelkező vállalkozásnak az ellenőrzött vállalkozásokkal – a likviditás biztosítása érdekében – közösen végrehajtott pénzügyi műveletei;
h) a biztosít által – biztosítási szerződés alapján – folytatott hitelezési tevékenység;
i) a külön törvény alapján szabályozott és folytatott hitelezési tevékenység, ha a külön törvény eltérően nem rendelkezik; valamint
j) a közraktári ügylet.”
5. § A Pit. 7. §-a a következő (4)–(6) bekezdésekkel egészül ki:
„(4) A pénzintézet igazgatósága a névre szóló, illetőleg az ideiglenes részvényekről köteles olyan részvénykönyvet vezetni,
a) amely áttekinthetően és egyértelműen tartalmazza legalább az (5) bekezdésben felsorolt adatokat;
b) amelyből a tulajdonosok, illetőleg a szavazásra jogosultak adatai bármikor, visszamenőlegesen is kétséget kizáróan megállapíthatók;
c) amelyből bármikor visszamenőlegesen is megállapítható mindennemű változtatás, módosítás, törlés vagy javítás, illetőleg az, hogy azokat ki és mikor eszközölte.
(5) A pénzintézet igazgatósága a névre szóló, illetőleg az ideiglenes részvényekről vezetett részvénykönyvben köteles nyilvántartani
a) a részvénytulajdonosok nevét (cégét);
b) a részvénytulajdonosok pontos lakcímét (székhelyét);
c) a részvény jelét, sorszámát és névértékét;
d) a részvényes állampolgárságát;
e) a részvény fajtáját, az egyes részvényekhez fűződő különleges (tulajdonosi) jogokat;
f) a részvényvásárlás időpontját;
g) a részvényvásárlás részvénykönyvbe történő bejegyzésének időpontját;
h) a közös tulajdonban lévő részvények esetén a közös képviselő nevét (cégét) és lakcímét (székhelyét);
i) a részvény bevonásának és törlésének időpontját.
(6) A részvénykönyv mellékleteként nyilván kell tartani a közvetett tulajdonnal rendelkező személyek cégjogi adatait is.”
6. § A Pit. a 7. § után a következő 7/A. §-sal egészül ki:
„7/A. § (1) A részvénytársasági formában működő pénzintézet köteles a felügyelőbizottság szakmai irányítása alá tartozó belső ellenőrzési szervezetet működtetni.
(2) A szövetkezeti pénzintézet köteles legalább egy belső ellenőrt foglalkoztatni. Az ilyen pénzintézetek – ha ugyanazon személyt foglalkoztatják belső ellenőrként – kötelesek írásban megállapodni a tekintetben, hogy a belső ellenőr kölcsönös foglalkoztatása ellen nem emelnek kifogást.
(3) A pénzintézetnél működő belső ellenőrzési szervezet (belső ellenőr) feladata kizárólag
a) a pénzintézet belső szabályzatoknak megfelelő működésének, valamint
b) a pénzintézeti tevékenységnek (a banküzemnek) a törvényesség, a biztonság, az áttekinthetőség, az összhang és a célszerűség szempontjából történő
vizsgálatára terjed ki.
(4) A belső ellenőrzésnek – a (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően – a pénzintézet által a Bankfelügyelet és a Magyar Nemzeti Bank részére adott jelentések és adatszolgáltatások tartalmi helyességét és teljességét is – legalább negyedévente – ellenőriznie kell.
(5) A belső ellenőrzés jelentéseit mind a felügyelőbizottság, mind az igazgatóság részére köteles megküldeni.”
7. § A Pit. 9. §-ának (6) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Az ilyen engedélyt – a Bankfelügyelettel egyetértésben – a Magyar Nemzeti Bank vonhatja vissza a 64. § megfelelő alkalmazásával.”
8. § (1) A Pit. 10. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Pénzintézet működésének, illetve pénzintézeti tevékenység végzésének megkezdését, továbbá a pénzintézet tevékenységi körének bővítését a Bankfelügyelet akkor engedélyezi, ha)
„b) a pénzintézet jegyzett tőkéjében a készpénzhányad legalább a (2)–(3) bekezdésben meghatározott nagyságú összeget eléri és annak ötven százalékát a tevékenység megkezdése előtt befizették.”
(2) A Pit. 10. §-a (5)–(6) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Betét elfogadását és pénzforgalmi számla vezetését a Bankfelügyelet akkor engedélyezi, ha
a) a pénzintézet csatlakozik az Országos Betétbiztosítási Alaphoz, illetőleg
b) a hitelszövetkezet csatlakozik a hitelszövetkezetek által létrehozott önkéntes betétbiztosítási (intézményvédelmi) alaphoz.
(6) Pénzforgalmi számla vezetését a Bankfelügyelet akkor engedélyezi, ha a pénzintézet csatlakozik egy, a pénzintézetek közötti országos elszámolásforgalom lebonyolítását végző átutalási rendszerhez (közvetlenül vagy – az átutalási rendszer egy tagja révén – közvetetten).
(7) Hitel nyújtását a Bankfelügyelet akkor engedélyezi, ha a pénzintézet közvetlenül vagy – a hitelinformációs rendszer egy tagja révén – közvetetten csatlakozik a pénzintézetek által létrehozott és működtetett, az adósokra vonatkozó központi pénzintézeti hitelinformációs rendszerhez.”
9. § A Pit. a 18. § után a következő alcímmel és a következő 18/A. §-sal egészül ki:
18/A. § (1) Üzleti titok minden olyan, a pénzintézetre vonatkozó tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek titokban maradásához a pénzintézetnek méltányolható érdeke fűződik.
(2) A pénzintézet tulajdonosa, valamint a pénzintézetben részesedést szerezni kívánó személy köteles a pénzintézet működésével kapcsolatban tudomására jutott üzleti (szakmai) titkot – időbeli korlátozás nélkül – megtartani, azt nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, illetve, hogy a pénzintézetnek vagy a pénzintézet ügyfeleinek hátrányt okozzon.
(3) A (1) bekezdésben előírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn a feladatkörében eljáró
a) Bankfelügyelettel;
b) Magyar Nemzeti Bankkal; valamint
c) nemzetbiztonsági szolgálattal; továbbá
d) büntetőügyben eljáró nyomozó hatósággal, ügyészséggel, valamint bírósággal
szemben.”
10. § A Pit. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„28. § (1) A pénzintézet a tevékenységével együttjáró hitelezési, kamat-, árfolyam-, befektetési, ország- és egyéb – a pénzintézet által az e törvényben foglalt rendelkezések figyelembevételével meghatározott szempontok szerint egyedileg minősített – kockázatok fedezetére ráfordításként történő elszámolással, az adózatlan eredmény terhére kockázati céltartalékot köteles képezni, és az egyedileg minősített kockázatokból származó veszteség, a behajthatatlan követelés leírására először a kockázati céltartalékot köteles felhasználni.
(2) A pénzintézet az általa képzett kockázati céltartalék harminc százalékának megfelelő összeget likvid eszközökben köteles tartani.
(3) A pénzintézetnél behajthatatlan követelésnek minősíthető a bankkonszolidáció során megvalósított adóskonszolidáció keretében 1994. december 31-ig elengedett követelés.”
11. § A Pit. 30. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„30. § A betétügylet végzésére felhatalmazott pénzintézet – a hitelszövetkezet kivételével – köteles az Országos Betétbiztosítási Alaphoz csatlakozni.”
12. § A Pit. 31. §-ának (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pénzintézetek önkéntes betétbiztosítási, illetve intézményvédelmi alapo(ka)t (a továbbiakban: alap) hozhatnak létre. Az alap jogi személy.
(2) Az alap pénzeszközei nem vonhatók el és a létesítő okiratban meghatározottól eltérő esetben nem használhatók fel, abból kilépés esetén kifizetés nem teljesíthető.”
13. § (1) A Pit. 33. § (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Pénzintézet – a 4. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül – más üzletszerű tevékenységet nem folytathat, kivéve a pénzintézeti tevékenységének ellátásához közvetlenül szükséges befektetést, fejlesztést, beszerzést, értékesítést, ipari termékelőállítást és szolgáltatások végzését, valamint a bankügyletekből származó veszteségeinek mérséklése, illetve elhárítása érdekében biztosítékként vagy hitel-tulajdonrészesedés csereügylet következtében átmenetileg tulajdonába, birtokába került vállalkozás, ingatlan, valamint ingó dolgok értékesítésére való előkészítését és értékesítését.”
(2) A Pit. 33. § (5) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Takarékszövetkezet kiskereskedelmi, kereskedelmi-szolgáltatási és idegenforgalmi tevékenységére a (3) bekezdésben meghatározott korlátozás nem vonatkozik.”
13/A. § A Pit. 36. § (2) bekezdés b) és e) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:
„b) a betétállományának 10%-át meg nem haladó bankközi betéteken kívül kizárólag egy éven túli lejáratú betéteket gyűjthet.”
„e) a hitelállományának 10%-át meg nem haladó bankközi hiteleken kívül kizárólag egy éven túli lejáratú hiteleket nyújthat.”
14. § A Pit. 38. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„38. § (1) Nagyhitelnek minősül az a hitel [3. § (6) bekezdése], amelynél az egy hitelfelvevő [3. § (8) bekezdés] részére történt összes kihelyezések értéke külön-külön vagy együttesen a pénzintézet szavatoló tőkéjének tizenöt százalékát meghaladja.
(2) A pénzintézet által nyújtott nagyhitelek együttes összege nem lehet több, mint a pénzintézet szavatoló tőkéjének nyolcszorosa.
(3) Az egy hitelfelvevőhöz [3. § (8) bekezdés] a pénzintézet által kihelyezett nagyhitelek együttes összege nem haladhatja meg a pénzintézet szavatoló tőkéjének huszonöt százalékát.
(4) Az (1)–(3) bekezdés szempontjából a váltók jegybank által történő viszontleszámítolásából származó hiteleket, valamint a feltételes kötelezettségeket (bankgarancia stb.) – kivéve a 3. § (6) bekezdésének a) és b), valamint g) pontjában foglaltakra vállalt feltételes kötelezettségeket – ötvenszázalékos értéken kell figyelembe venni.
(5) A pénzintézet szervezeti és működési szabályzatában meg kell határozni a nagyhitelekre vonatkozó kérelmek elbírálásának, illetve a nagyhitelekről való döntések meghozatalának rendjét.
(6) Az (1)–(3) bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni a következő, elkülönítve nyilvántartott hitelek (követelések) esetében:
a) a központi költségvetés vagy a külön törvényben szabályozott, elkülönített állami pénzalap részére nyújtott hitelnél;
b) a Magyar Nemzeti Bankkal szemben fennálló követeléseknél;
c) a központi költségvetés készfizető kezességével teljes egészében biztosított hitelnél; valamint
d) az Exportgarancia Rt. politikai kockázatok elleni biztosításával fedezett exporthitel-szerződéseknél a biztosítási kárfizetés mértékéig abban az esetben, ha az exportokmányok a bankra engedményezettek, és az ügylet kapcsán csak politikai kockázat merül fel.
(7) A pénzintézet a nagyhitelekre vonatkozó szabályokat arra tekintet nélkül köteles alkalmazni, hogy a hitel mögött milyen fedezet, illetve milyen, a pénzintézettel szemben fennálló követelés áll. Ezt a rendelkezést a (6) bekezdés c) és d) pontjában foglaltak esetében nem kell alkalmazni.”
15. § (1) A Pit. a 38. § után a következő 38/A. §-sal egészül ki:
„38/A. § (1) A pénzintézet köteles a hitelezési tevékenység megalapozottsága, áttekinthetősége, a kockázatok felmérése és (belső) ellenőrzése érdekében a szükséges belső szabályzatokat kidolgozni, alkalmazni és azokat a Bankfelügyelet részére – külön kérésre – bemutatni.
(2) A hitelnyújtásról való döntés előtt és annak lejárati ideje alatt a pénzintézetnek megfelelően tájékozódnia kell a hitelfelvevő, illetve a kezes hitelképességéről [üzleti eredményeiről, likviditásáról, várható helyzetéről stb., valamint a hitelkövetelést biztosító mellékkötelezettségek (a továbbiakban: fedezetek)] meglétéről, értékéről és érvényesíthetőségéről, valamint – ha az ügyfél vállalkozásnak minősül – meg kell követelnie az ügyfél részéről az éves beszámoló bemutatását.
(3) Pénzintézet – a bankközi hitel kivételével – hitelt kizárólag írásbeli szerződés alapján folyósíthat.
(4) Nem nyújtható kölcsön a pénzintézet saját részvényeinek megszerzéséhez, sem pedig olyan vállalkozásban való részesedés megszerzéséhez, amelyben a pénzintézet befolyásoló részesedéssel rendelkezik.”
(2) A Pit. a következő 38/B. §-sal egészül ki:
„38/B. § (1) A pénzintézet – bankfelügyeleti rendelkezésben, továbbá az általa külön szabályzatban – meghatározott szempontok szerint rendszeresen köteles eszközeit (befektetett pénzügyi eszközeit, követeléseit, értékpapírjait, illetve pénzeszközeit, vállalt kötelezettségeit, valamint egyéb kihelyezéseit) minősíteni.
(2) A pénzintézet köteles mindent megtenni az esedékes, illetve lejárt követelése behajtására, valamint behajthatatlan követeléséből származó veszteség csökkentésére, illetve rendezésére.”
16. § A Pit. 42. §-a előtti alcím helyébe a következő alcím, valamint a 42. § helyébe a következő rendelkezés lép:
42. § (1) A hitelszerződésben a fedezetet pontosan meg kell jelölni.
(2) A pénzintézet köteles az ügyféltől írásbeli nyilatkozatot beszerezni arra nézve, hogy az általa felajánlott fedezet más jogügylet kapcsán milyen mértékben van lekötve.
(3) A pénzintézet nem fogadhat el olyan jelzálogfedezetet, amelyet az ügyfél más jogügylet biztosítékaként, a fedezet értékének hetven százalékát meghaladó mértékben lekötött.
(4) A pénzintézet fedezetként nem fogadhatja el
a) a saját maga által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt;
b) a pénzintézeti csoporthoz tartozó másik pénzintézet vagy pénzintézeti tevékenységet végző egyéb jogi személy által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt;
c) a pénzintézet vagy a pénzintézeti csoporthoz tartozó másik pénzintézet, illetve pénzintézeti tevékenységet végző egyéb jogi személy által alapított egyszemélyes részvénytársaság részvényét.”
17. § A Pit. 44. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az (1)–(3) bekezdés szerinti korlátozásoknál nem kell figyelembe venni
a) a pénzintézet által értékpapír-letétkezelőként, értékpapír-kezelőként vagy befektetési alap letétkezelőként birtokolt, illetve őrzött, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírokat, valamint
b) a pénzintézet birtokába csak átmenetileg, legfeljebb tizennyolc hónapos időtartamra, a csődeljárás során kötött hiteltulajdonrész csereügylet vagy felszámolás következtében került – elkülönítetten nyilvántartott és elkülönítetten kezelt, negyedévente minősített – tulajdoni hányadokat.”
18. § A Pit. 45. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„45. § (1) A pénzintézet összes befektetései [3. § (2) bekezdés h) pont] nem haladhatják meg szavatoló tőkéjének száz százalékát.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott befektetéseknél nem kell figyelembe venni
a) az egyéb vállalkozásokban fennálló részesedést, ha az a vállalkozás saját tőkéjének tíz százalékát nem haladja meg;
b) a saját kereskedelem vagy árfolyamgondozás céljára szolgáló, a vállalkozás saját tőkéjének öt százalékát meg nem haladó névértékű – a pénzintézet birtokában lévő – értékpapírokat, ha azokat az értékpapírtőzsdére bevezették;
c) a bizományosként, a pénzintézet nevében a megbízó számlájára vásárolt befektetéseket, ha azok egy évet meg nem haladóan vannak a pénzintézet birtokában;
d) a bankügyletekből származó veszteség mérséklése, illetve elhárítása érdekében a bank tulajdonába vagy birtokába került befektetést, ha az három évet meg nem haladóan van a pénzintézet tulajdonában, illetve birtokában;
e) a Hitelgarancia Részvénytársaság alapítása során történő részesedésszerzést,
ha e befektetéseket az egyéb befektetésektől elkülönítve tartják nyilván és elkülönítve kezelik.”
19. § (1) A Pit. 46. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„46. § (1) Banktitok minden olyan, az egyes ügyfelekről a pénzintézet rendelkezésére álló adat, amely az ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, gazdálkodására, valamint a pénzintézet által vezetett számlájának egyenlegére, forgalmára, továbbá a pénzintézettel kötött szerződéseire vonatkozik.
(2) A banktitok tekintetében – kinevezése, munkaviszonya, illetve megbízási jogviszonya fennállása alatt, valamint azt követően is, időbeli korlátozás nélkül – titoktartási kötelezettség terheli a pénzintézeti vezetőt, a felügyelőbizottsági tagot, az alkalmazottat, a könyvvizsgálót és mindazt, aki ahhoz a pénzintézettel kapcsolatos tevékenysége során, bármilyen módon jutott hozzá.
(3) A (2) bekezdésben foglalt titoktartási kötelezettség alapján az ott felsorolt személyek a banktitok körébe tartozó adatokat, illetve információkat a 46/A. § (1) bekezdés szerinti külön felhatalmazás nélkül nem adhatják ki harmadik személynek és feladatkörükön kívül nem használhatják fel.”
(2) A Pit. a 46. § után a következő 46/A. §-sal egészül ki:
„46/A. § (1) Banktitok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
a) a pénzintézet ügyfele vagy annak törvényes képviselője ezt kéri, vagy erre felhatalmazást ad, a kiszolgáltatható banktitokkört pontosan megjelölve, közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan;
b) e törvény a banktitok megtartásának kötelezettsége alól felmentést ad;
c) a pénzintézetnek az ügyféllel szemben fennálló követelés érvényesítéséhez vagy eladásához ez szükséges.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
a) a feladatkörében eljáró Bankfelügyelettel, a Magyar Nemzeti Bankkal és az Országos Betétbiztosítási Alappal;
b) a pénzintézetekkel, illetve a pénzintézeti tevékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal;
c) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására felhatalmazott szervvel;
d) a főigazgató eseti engedélye alapján a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal;
e) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel;
f) a csőd-, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró vagyonfelügyelővel, felszámolóval;
g) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal, ügyészséggel;
h) a büntetőügyben, valamint a csőd-, illetve felszámolási eljárás keretében a bírósággal;
i) a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény 17. § (5) bekezdésében meghatározott esetben a belügyminiszterrel és pénzügyminiszterrel
szemben, e szervek pénzintézethez intézett írásbeli megkeresése esetén. A titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül e szervek vezetőire, illetve alkalmazottaira is kiterjed.
(3) A pénzintézet a nemzetbiztonsági szolgálat, nyomozó hatóság, illetve az ügyészség írásbeli megkeresésére – a banktitokra tekintet nélkül – haladéktalanul köteles kiszolgáltatni a kért adatot a nála vezetett bankszámláról, illetve az általa lebonyolított ügyletről, ha adat merül fel arra, hogy a bankszámla vagy az ügylet
a) kábítószer-kereskedelemmel;
b) terrorizmussal; vagy
c) illegális fegyverkereskedelemmel
van összefüggésben.
(4) A pénzintézet az (1)–(3) bekezdésben foglalt esetekben az adatok kiszolgáltatását – titoktartási kötelezettségére hivatkozva – nem tagadhatja meg.
(5) A (2) bekezdés c) és d) pontja, valamint a (3) bekezdés alapján történő adatátadásról a pénzintézet az érintett ügyfelet nem tájékoztathatja.
(6) A bírósági eljárásban az, akire a banktitkot képező adat vonatkozik, kérheti a nyilvánosság kizárását a tárgyalásról.”
20. § A Pit. 47. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„47. § (1) Nem jelenti a banktitok sérelmét
a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg;
b) az ügyfél pénzforgalmi bankszámlájának elnevezésére és számára vonatkozó adatszolgáltatás;
c) az ügyfél fizetőképességére vonatkozó általános jellegű, a részleteket nem tartalmazó adatszolgáltatás, abban az esetben, ha az ügyfél a pénzintézettel kötött szerződésben az ilyen adatszolgáltatást kifejezett rendelkezéssel nem zárta ki;
d) a pénzintézetek által létrehozott és működtetett – az adósokra vonatkozó – központi pénzintézeti hitelinformációs rendszernek, illetve e rendszerből a pénzintézetnek történő adatszolgáltatás;
e) a pénzintézet, illetve a 46/A. § (2) bekezdésében meghatározott szervek által felhatalmazott könyvvizsgálónak, jogi vagy egyéb szakértőnek történő adatátadás;
f) a pénzintézet igazgatóságának írásbeli hozzájárulásával a pénzintézetben befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosnak vagy az ilyen részesedést szerezni kívánó személy (társaság), illetve az ilyen tulajdonos vagy esetleges jövőbeni tulajdonos által felhatalmazott (megbízott, kirendelt) könyvvizsgálónak, jogi vagy egyéb szakértőnek történő, a pénzintézet eszközeire vonatkozó adatátadás;
g) az adó-, vám- és társadalombiztosítási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, valamint az ilyen tartozást megállapító határozat végrehajthatóságának megállapítása érdekében az adó- és vámhatóság, illetőleg a társadalombiztosítási szerv írásbeli megkeresésére a számlatulajdonos pénzforgalmi bankszámlájának egyenlegéről – az adóhatóság a számlatulajdonos pénzforgalmi bankszámlájának forgalmáról is –, továbbá a fizetésre kötelezett esetében az arról való felvilágosítás, hogy a bankszámla a végrehajtásra fedezetet nyújt-e;
h) a bíróság megkeresése esetén a peres fél számlája felett rendelkezésre jogosultak aláírásmintájának bemutatása.
(2) Feladatkörükön vagy megbízásukon kívül az (1) bekezdés d)–h) pontja alapján a banktitok birtokába jutó személyeket és szervezeteket is terheli a banktitok megtartására vonatkozó kötelezettség.”
21. § A Pit. 53. §-a a következő (6)–(7) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg az eredeti (6) bekezdés számozása (8) bekezdésre változik:
„(6) A Bankfelügyelet határozatának bíróság előtti megtámadására csak a határozat címzettje jogosult.
(7) A Bankfelügyelettel szemben – hatósági jogkörében hozott határozatai miatt – kártérítési igény csak akkor érvényesíthető, ha megállapítható, hogy a Bankfelügyelet határozata vagy mulasztása törvénysértő és a bekövetkezett kárt közvetlenül ez idézte elő.”
22. § A Pit. 63. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„63. § (1) A pénzintézet – a rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható – helyzetétől (várható jövőbeni helyzetétől) függően a Bankfelügyelet annak elősegítése érdekében, hogy a pénzintézet
a) a kötelezettségeit teljesítse;
b) a rábízott vagyoni értékek biztonságát fenntartsa;
valamint
c) működése megfeleljen e törvénynek, a pénzforgalomról és a bankhitelről szóló jogszabályoknak, továbbá a bankfelügyeleti és jegybanki rendelkezéseknek
a pénzintézetre vonatkozóan a (2) bekezdésben foglalt határozatokat hozhatja.
(2) A Bankfelügyelet az (1) bekezdésben foglaltak érdekében
a) felszólíthat, hogy a pénzintézet – a határozatban megszabott határidőn belül – tegyen meg minden intézkedést
1. az (1) bekezdés c) pontjában említett jogszabályokban, illetve rendelkezésekben, továbbá a Bankfelügyelet határozatában foglalt rendelkezéseknek vagy feltételeknek való megfelelésre,
2. megromlott pénzügyi helyzetének helyreállítására vagy pénzügyi helyzetének megőrzésére,
3. ügyvezetési módszereinek megváltoztatására;
b) előírhatja
1. intézkedési terv meghatározott határidőn belüli benyújtását és a végrehajtásra is határidőt szabhat,
2. üzletszabályzat, illetve belső szabályzat kidolgozását vagy meghatározott szempontok szerinti módosítását meghatározott határidőn belül,
3. a tartalékok növelését, ha azok nem érik el a jogszabályban meghatározott legkisebb értéket;
c) bankfelügyeleti bírság megfizetésére kötelezhet;
d) helyszíni ellenőrt rendelhet ki a pénzintézethez meghatározott időre;
e) kezdeményezheti
1. egyes ügyvezetők – meghatározott határidőn belül történő – felmentését, visszahívását,
2. az igazgatóság, a felügyelőbizottság vagy a közgyűlés összehívását, illetve meghatározott napirendi pontok megtárgyalását;
f) megtilthatja – meghatározott időre – részben vagy egészben az egyes pénzintézeti tevékenységek végzését, vagy ezek végzését feltételhez kötheti;
g) elrendelheti ideiglenes szükségintézkedések (88. §) alkalmazását;
h) visszavonhatja a pénzintézeti tevékenység(ek) folytatására (a pénzintézet működésére) adott engedélyt.
(3) A (2) bekezdés bevezető részében foglaltak érdekében a Bankfelügyelet a pénzintézetben befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonos (tag) szavazati jogát – meghatározott időre – korlátozhatja, ha annak tevékenysége, illetve a pénzintézetre gyakorolt befolyása a rendelkezésre álló tények alapján veszélyeztetheti a pénzintézet megbízható, biztonságos működését; ilyen esetben a határozatképesség megállapításánál a korlátozással érintett szavazatokat számításon kívül kell hagyni.
(4) A (2) bekezdés bevezető részében foglaltak érdekében a Bankfelügyelet az ügyvezető(ke)t
a) meghallgathatja;
b) figyelmeztetheti;
c) bankfelügyeleti bírság megfizetésére kötelezheti.
(5) A Bankfelügyelet a (2) bekezdés e) pontjának megfelelően akkor kezdeményezheti az ügyvezető felmentését (visszahívását), ha az ügyvezető
a) közrehatott abban, hogy a pénzintézet az (1) bekezdés c) pontjában említett jogszabályok, illetve rendelkezések szabályait ismételten vagy súlyosan megsértette, vagy a bankfelügyelet határozataiban foglaltaknak ismételten nem tett eleget; vagy más
b) a pénzintézet biztonságos működését veszélyeztető jelentős vezetési vagy működési hibát követett el.
(6) A Bankfelügyelet által a (2) bekezdés d) pontjának megfelelően kirendelt helyszíni ellenőr jogosult
a) a 61. §-ban foglaltaknak megfelelően bármely ellenőrzési tevékenység ellátására;
b) megfigyelőként részt venni, valamint felszólalni az ügyvezetés, az igazgatóság vagy a felügyelőbizottság ülésén, illetve a közgyűlésen;
c) megkeresni a pénzintézet könyvvizsgálóját.”
23. § A Pit. 64. §-a elé a következő alcím, és a 64. § helyébe a következő rendelkezés lép:
64. § (1) A pénzintézeti tevékenység(ek) folytatására (a pénzintézet működésére) adott engedély érvényét veszti, ha a pénzintézet
a) az engedély megadásától számított tizennyolc hónapon belül a pénzintézeti tevékenységét nem kezdte meg;
b) a teljes pénzintézeti tevékenységét – bármely okból – egy évre szünetelteti;
c) határozott időre szóló engedélyt kapott és a határozott időtartam eltelt;
d) az engedélyt – a Bankfelügyeletnek a pénzintézeti tevékenység megszüntetéséhez adott engedélyével – visszaadja;
e) beolvadását, összeolvadását vagy szétválását a cégbíróság bejegyezte; vagy
f) felszámolása jogerősen befejeződött.
(2) A pénzintézeti tevékenység(ek) folytatására (a pénzintézet működésére) adott engedélyt vissza kell vonni, ha a pénzintézet vagy az alapító az engedélykérelemben valótlan adatot vagy nyilatkozatot közölt, és ez az engedélykérelem elbírálását érdemben befolyásolta.
(3) A pénzintézeti tevékenység(ek) folytatására adott engedélyt a Bankfelügyelet visszavonhatja, ha a pénzintézet
a) nem tesz eleget a 10. §-ban foglalt engedélyezési feltételeknek;
b) kötelezettségeinek teljesítését, illetve a rábízott vagyoni értékek biztonságát veszélyeztető módon az e törvényben, a pénzforgalomról és a bankhitelről szóló jogszabályokban vagy a bankfelügyeleti és jegybanki rendelkezésekben foglalt rendelkezéseket ismételten megsérti, vagy e szervek törvényen alapuló határozatainak, illetve intézkedéseinek ismételten nem tesz eleget, továbbá ugyanazért a cselekményért már egy alkalommal bankfelügyeleti bírsággal sújtották, vagy az előírásnak való megfelelésre határidő tűzésével felszólították, és az előírt határidőben – vagy a határidő meghosszabbítása alatt – a hiányosságot nem küszöbölte ki;
c) az engedélyezetten túlmenően egyéb, engedély nélküli tevékenységet végez;
d) betéteseivel, illetve ügyfeleivel szembeni kötelezettségeinek teljesítése, a rábízott vagyoni értékek biztonsága veszélyben van, és a Bankfelügyelet egyéb intézkedéseivel a veszély nem hárítható el, illetve a veszély növekedése nem akadályozható meg; valamint
e) ha a pénzintézetet az Országos Betétbiztosítási Alap, illetve az önkéntes betétbiztosítási vagy intézményvédelmi alap a tagintézetek sorából kizárta.
(4) A pénzintézeti kötelezettségek teljesítése, illetve pénzintézetre bízott vagyoni értékek biztonsága különösen akkor van veszélyben, ha a pénzintézet
a) rövid időn belül fizetésképtelenné válhat;
b) saját forrásai (szavatoló tőkéje és kockázati céltartaléka) nem nyújtanak fedezetet az általa vállalt kockázatokra;
c) túladósodott.”
24. § A Pit. 65. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Bankfelügyelet a pénzintézetet, a pénzintézeti tevékenységet is végző egyéb jogi személyt, valamint a pénzintézet tulajdonosát, továbbá a pénzintézeti vezetőt bankfelügyeleti bírság megfizetésére kötelezi, ha az
a) nem teljesíti az e törvényben, illetve a pénzforgalomra és a bankhitelre vonatkozó jogszabályokban számára előírt feltételeket vagy kötelezettségeket, vagy
b) megsérti a bankfelügyeleti vagy jegybanki rendelkezésekben foglaltakat, valamint a Bankfelügyelet és a Magyar Nemzeti Bank által elrendelt adatszolgáltatási kötelezettséget.”
25. § A Pit. 74. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az éves bankfelügyeleti díj a pénzintézet, illetve a pénzintézeti tevékenységet végző egyéb jogi személy mérlegfőösszegének 0,2 ezreléke, melyet negyedéves részletekben, a negyedévet követő hónap tizenötödik napjáig kell a Bankfelügyelet számlájára átutalni.”
26. § A Pit. 78. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„78. § (1) A pénzintézet az üzleti tevékenységre vonatkozó nyilvántartásait – a számvitelre vonatkozó jogszabályok előírásai mellett – a bankfelügyeleti és a jegybanki ellenőrzésre is alkalmas módon köteles vezetni.
(2) Az üzleti nyilvántartás és a belső ellenőrzési rendszer akkor megfelelő, ha lehetővé teszi a pénzintézet körültekintő vezetését, a pénzintézet és a pénzintézeti vezetők tevékenységének a belső ellenőrzés, valamint a Bankfelügyelet és a Magyar Nemzeti Bank által történő ellenőrzését, és ha segíti a pénzintézetet abban, hogy eleget tegyen a 63. § (1) bekezdésének c) pontjában említett jogszabályok, illetve rendelkezések alapján ráháruló kötelezettségeknek.
(3) A pénzintézet köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott – a könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó – éves beszámolót, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot a Bankfelügyeletnek, valamint a Magyar Nemzeti Banknak legkésőbb a tárgyévet követő év május 31-ig megküldeni.”
27. § A Pit. 79. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„79. § (1) Pénzintézet esetén – a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény 40. §-ának (2) bekezdésében meghatározott feltételeken túlmenően – könyvvizsgálói feladatokat csak olyan könyvvizsgáló vagy könyvvizsgálói társaság láthatja el, aki (amely)
a) könyvvizsgálói tevékenység folytatására jogosító érvényes engedéllyel rendelkezik;
b) „pénzintézeti” minősítéssel szerepel a Magyar Könyvvizsgálói Kamara által vezetett könyvvizsgálói névjegyzékben;
c) könyvvizsgálói társaság esetén szerepel a Magyar Könyvvizsgálói Kamara által vezetett névjegyzékben; továbbá a társaság keretében a könyvvizsgálói tevékenységet a b) pontnak megfelelő, a cégbíróságnál – társasággal együtt bejegyzett – természetes személy végzi;
d) nem áll a pénzintézetnél befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonos alkalmazásában, illetve – könyvvizsgálói társaság esetében – annak befolyásoló részesedésű tulajdonában;
e) nem rendelkezik a pénzintézetben közvetlen vagy közvetett tulajdonnal;
f) nincs a pénzintézettel szemben fennálló tartozása; valamint
g) megfelelő mértékű anyagi felelősségvállalási képességgel (pl. felelősségbiztosítással) rendelkezik.
(2) „Pénzintézeti” minősítést nyerhetnek azok a könyvvizsgálói névjegyzékben szereplők, akik erre a Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál pályáznak.
(3) A pályázati feltételeket a Magyar Könyvvizsgálói Kamara – a pénzintézetek szakmai érdekképviseleti szervei véleményének kikérésével – a Bankfelügyelet egyetértésével állapítja meg és teszi közzé.
(4) A pályázatot a Magyar Könyvvizsgálói Kamarához – az általa előírt formában – kell benyújtani. A beadás határideje minden év december 31-e.
(5) A pályázatot a Magyar Könyvvizsgálói Kamara a Bankfelügyelettel egyetértésben bírálja el minden év január 31-ig.
(6) A „pénzintézeti” minősítéssel rendelkező könyvvizsgálónak a pályázati feltételek bármelyikében bekövetkezett változást tizenöt napon belül kell jelentenie a Magyar Könyvvizsgálói Kamarának.
(7) A könyvvizsgálók „pénzintézeti” minősítését és az abban bekövetkezett változásokat a Pénzügyi Közlönyben és a Cégközlönyben kell közzétenni.
(8) A könyvvizsgálói névjegyzékből a „pénzintézeti” minősítést a Magyar Könyvvizsgálói Kamara törli, ha a könyvvizsgáló
a) időközben a minősítés feltételeinek már nem felel meg; vagy
b) a könyvvizsgáló e tevékenységét meg kívánja szüntetni.
(9) A könyvvizsgáló „pénzintézeti” minősítését a könyvvizsgálók névjegyzékéből a Magyar Könyvvizsgálói Kamara a Bankfelügyelettel egyetértésben
a) a Bankfelügyelet vagy a pénzintézetek szakmai-érdekképviseleti szervezeteinek kezdeményezése alapján; vagy
b) a 80. § (1) bekezdésében foglalt jelentési kötelezettség elmulasztása esetén törölheti.”
28. § A Pit. 80. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„80. § (1) A pénzintézet által megbízott könyvvizsgáló a vizsgálatának eredményéről köteles a pénzintézettel egyidejűleg a Bankfelügyeletet és a Magyar Nemzeti Bankot is – írásban – haladéktalanul tájékoztatni, ha olyan tényt állapított meg, amely alapján
a) a könyvvizsgálói záradék korlátozása vagy megtagadása szükséges;
b) bűncselekmény elkövetésére utaló körülményeket észlel;
c) e törvény, a pénzforgalomra és a bankhitelre vonatkozó jogszabályok vagy a Bankfelügyelet, illetve a Magyar Nemzeti Bank rendelkezéseiben foglalt előírásokat, vagy e szervek törvényen alapuló határozataiban foglalt rendelkezéseket megsértették; vagy
d) a pénzintézet kötelezettségeinek teljesítését, illetve a pénzintézetre bízott vagyoni értékek megőrzését nem látja biztosítottnak.
(2) Az (1) bekezdésben fel nem sorolt esetekben is
a) a könyvvizsgáló jogosult a Bankfelügyeletet a vizsgálatának eredményéről tájékoztatni;
b) a könyvvizsgáló kérésére a Bankfelügyelet köteles tanácskozni vele;
c) a Bankfelügyelet jogosult a könyvvizsgálótól ennek megállapításairól tájékoztatást kérni és kapni.”
29. § A Pit. a 80. § után a következő 80/A. §-sal egészül ki:
„80/A. § (1) A könyvvizsgálónak a pénzintézet pénzügyi jelentését az alábbiakra is kiterjedően kell megvizsgálnia:
a) az értékelés szakmai helyessége;
b) az előírt és szükséges értékhelyesbítések és leírások elvégzése;
c) az előírt és szükséges tartalékok megképzése;
d) a szavatoló tőkére, a tőkemegfelelésre, folyamatos fizetőképességre, valamint az egyes pénzintézeti tevékenységekre vonatkozó szabályok betartása; valamint
e) e törvény, a pénzforgalomra és a bankhitelre vonatkozó jogszabályok Bankfelügyelet és a Magyar Nemzeti Bank rendelkezéseinek, illetve e szervek törvényen alapuló határozatainak betartása.
(2) A könyvvizsgálónak az (1) bekezdésben foglaltakra vonatkozó vizsgálati eredményét külön vizsgálati jelentésben kell rögzítenie, és ezt a jelentést az igazgatóságnak, az ügyvezető(k)nek, a felügyelőbizottság elnökének, a Bankfelügyeletnek, valamint a Magyar Nemzeti Banknak legkésőbb a közgyűlést nyolc nappal megelőzően meg kell küldenie.”
30. § A Pit. 81. §-a előtti alcím, illetve a 81. § helyébe a következők lépnek:
81. § (1) A pénzintézet köteles a Bankfelügyeletnek és a Magyar Nemzeti Banknak haladéktalanul – írásban – bejelenteni, ha
a) fizetésképtelenség veszélye állt be;
b) szavatoló tőkéje huszonöt százalékot elérően vagy meghaladóan csökkent;
c) fizetéseit, illetve pénzintézeti működését megszüntette;
d) fizetésképtelenné vált.
(2) A pénzintézet köteles a Bankfelügyeletnek és a Magyar Nemzeti Banknak két munkanapon belül – írásban – bejelenteni
a) a pénzintézet tevékenységi körét érintő veszélyhelyzet – pl. túladósodás – kialakulását;
b) a jegyzett tőke felemelését vagy leszállítását;
c) a pénzintézeti vezetők, a felügyelőbizottság tagjai, az ügyvezető(k), valamint a főkönyvelő, illetve a pénzintézet által megbízott könyvvizsgáló személyében bekövetkezett változást, a szakmai alkalmasság és a megbízhatóság megítélésére alkalmas tények feltüntetésével;
d) az egyes pénzintézeti tevékenységek szüneteltetését.
(3) A pénzintézet öt munkanapon belül köteles a Bankfelügyeletnek írásban bejelenteni
a) a székhely, a telephely vagy a fiók (telep) áthelyezését, illetve lényeges adatainak (cím, telefon stb.) megváltoztatását;
b) fiók, bankképviselet, illetve egyéb vállalkozás külföldön történő megnyitását vagy megszüntetését és a lényeges adatokat (cím, telefon stb.), valamint azok megváltozását;
c) a tulajdonosi szerkezet lényeges megváltozását, különösen a 16. és a 18. §-okban meghatározott tulajdoni hányadok túllépését;
d) az új tulajdonos megjelölésével azt a tényt, ha a pénzintézet részvénye külföldi tulajdonába került;
e) az első folyósítást követően a 38. § (1) bekezdésében meghatározott határértéket elérő nagyhitelt;
f) a kapcsolódó hitelt (41. §), ideértve a felvevő nevét (cégnevét), lakhelyét (székhelyét), a hitel összegét, valamint kamat- és törlesztési feltételeit;
g) befolyásoló részesedés szerzését vállalkozásban vagy a részesedés nagyságának megváltozását, ha ez utóbbi a vállalkozás szavatoló tőkéjének tíz százalékát meghaladja;
h) a szavatoló tőke tízszázalékos csökkenését;
i) az alapszabály (alapító okirat), a cégnév, valamint a jegyzett tőke módosítását.
(4) A 2. számú melléklet alapján kiszámított szavatoló tőkét havonta, valamint évente egy alkalommal – a könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó éves beszámoló keretében, a tárgyévet követő év június 15-ig – meg kell küldeni a Bankfelügyeletnek, valamint a Magyar Nemzeti Banknak.
(5) A pénzintézet által – e törvény és az e törvény alapján kiadott bankfelügyeleti rendelkezésben foglaltak alapján – kiszámított súlyozott eszközkockázati arányszámot negyedévente meg kell küldeni a Bankfelügyeletnek és a Magyar Nemzeti Banknak.
(6) A rendszeres helyszínen kívüli (bankfelügyeleti) ellenőrzés keretében a külön bankfelügyeleti rendelkezésben előírt tartalommal, módon és formában a pénzintézet havonta, negyedévente és évente köteles a Magyar Nemzeti Banknak és a Bankfelügyeletnek jelentést adni.
(7) A pénzintézet az (1)–(6) bekezdésben, valamint a 78. § (3) bekezdésében foglaltakon túl köteles – a Bankfelügyelet által előírt időn belül – a bankfelügyeleti határozatban a pénzintézeti tevékenység szempontjából jelentősnek minősített tényeket, körülményeket közölni.
(8) A pénzintézeti vezető köteles a Bankfelügyeletnek haladéktalanul bejelenteni, ha
a) egy másik pénzintézetnél vagy vállalkozásnál igazgatósági taggá vagy felügyelőbizottsági taggá választják, vagy ilyen tisztségét megszünteti;
b) egy vállalkozásban tulajdoni részesedést vagy szavazati jogot szerez vagy az ilyen részesedését megszüntetni.”
31. § A Pit. 82. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg a jelenlegi (2) bekezdés (3) bekezdésre módosul:
„(2) A bankképviselet az ingatlantulajdon szerzésre vonatkozó jogszabályok szempontjából külföldinek minősül.”
32. § A Pit. X. fejezetének címe helyébe a következő fejezetcím lép, egyidejűleg a 86. § helyébe a következő rendelkezés lép:
86. § (1) A Bankfelügyelet e törvényben meghatározott feladatai ellátásához az alábbi adatokat tartja, illetve tarthatja nyilván:
a) a pénzváltási tevékenységet végző egyéni vállalkozó személyazonosító adatait (neve, leánykori neve, születési helye, ideje, valamint lakcíme);
b) a pénzintézet tulajdonosának személyazonosító adatait (neve, leánykori neve, születési helye, ideje, valamint lakcíme);
c) a pénzintézet befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosának adatait (neve/cégneve, címe/székhelye, cégbejegyzésének száma, befolyásoló részesedésének aránya, illetve a részére a befolyás gyakorlását biztosító szerződés);
d) a pénzintézeti vezető, felügyelőbizottsági tag, pénzintézeti könyvvizsgáló személyazonosító adatait (neve, leánykori neve, születési helye, ideje), az általa viselt tisztség, illetve az általa betöltött munkakör, illetve ellátott megbízás tárgya, munkahelye, szakmai önéletrajza, valamint a Bankfelügyelet által vele kapcsolatban alkalmazott intézkedés;
e) az engedélyt kérő, valamint a Bankfelügyelet által engedélyezett pénzintézet adatait (a pénzintézet neve/cégneve, címe/székhelye, telefon-, telefax- és telexszáma, az engedélykérelem tárgya, továbbá a kérelem elbírálásához csatolt adatok és információk, valamint a Bankfelügyelet által kiadott, módosított vagy elutasított engedély száma és tartalma);
f) az engedélyezett pénzintézet fiókjainak, képviseletének, kirendeltségének, egyéb szervezeti egységének (a továbbiakban: fiók) adatai (neve, típusa, címe, központi telefon-, telefax- és telexszáma);
g) a pénzintézeti tevékenységet végző egyéb jogi személy adatait (neve/cégneve, címe/székhelye, az általa végzett pénzintézeti tevékenység meghatározása, saját tőkéjének nagysága);
h) a bankképviseleti tevékenység végzését bejelentő bankképviselet adatait (a képviselt pénzintézet neve, szervezeti formája, székhelye, bejegyzésének helye és időpontja, szavatoló tőkéjének nagysága, tevékenységi köre, valamint a képviselet neve/cégneve, címe/székhelye, az általa végzett bankképviseleti tevékenység meghatározása, az alkalmazott külföldi és belföldi személyek szakmai adatai, a működés tervezett időtartama);
i) az e), valamint a g)–h) pontban meghatározott jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, illetve egyéni vállalkozás helyszínen kívüli, illetve helyszíni ellenőrzése során vizsgált adatait (az ellenőrzéshez szükséges, illetve az ellenőrzés során bekért adatok, bizonylatok, beszámolók, illetve egyéb vizsgálati anyagok);
j) a pénzintézet belső szabályzatait, így különösen az alapszabályt, az üzletszabályzatokat, adós/hitel minősítési szabályzatot, folyamatos fizetőképességre vonatkozó szabályzatot, belső hitelszabályzatot;
k) a pénzintézet közgyűléseiről, igazgatósági, felügyelőbizottsági üléseiről készült jegyzőkönyveket;
l) a pénzintézeti közgyűlésén jóváhagyott üzletpolitikáját;
m) a pénzintézet éves beszámolóját, valamint az eredmény felhasználására vonatkozó határozatot;
n) a szavatoló tőke és a tőkemegfelelés számítását.
(2) A Bankfelügyelet az e törvényben meghatározott feladatok ellátásához az alábbi nyilvántartásokból igényelhet adatot:
a) a Magyar Nemzeti Banknak a pénzintézetekre, a pénzintézeti tevékenységre, illetve a pénzforgalomra vonatkozó adataiból;
b) az Állami Értékpapír-felügyelet által az értékpapír kibocsátásokról, illetve az értékpapír forgalmazókról vezetett nyilvántartásból;
c) az Állami Biztosításfelügyelet által a biztosítókról vezetett nyilvántartásból;
d) az Országos Betétbiztosítási Alap által, az egyes pénzintézetekre vonatkozóan vezetett nyilvántartásból; valamint
e) a pénzintézetek közötti országos elszámolásforgalom lebonyolítását végző átutalási rendszernek a pénzintézetek közötti forgalomra vonatkozó nyilvántartásából.
(3) A Bankfelügyelet az általa nyilvántartott adatokból – e törvényben felhatalmazott szervezetek részére – a törvényben meghatározott adattartalommal és célra – írásbeli kérelemre – adatot szolgáltathat.”
33. § A Pit. 87. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„87. § (1) A Bankfelügyelet (mint adatkezelő) a külön törvényben meghatározott tájékoztatási kötelezettségének a (2) bekezdésben meghatározott őrzési határidő lejártáig köteles eleget tenni.
(2) A Bankfelügyelet a 86. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat öt évig, illetőleg az engedély visszavonásától vagy a pénzintézeti tevékenységét végző egyéb jogi személy, illetve a bankképviselet megszűnésétől számított három évig köteles megőrizni.
(3) A bankfelügyeleti engedély, illetve bejegyzés iránti kérelmeket, illetőleg az ilyen ügyekben, valamint az ellenőrzések során keletkezett egyéb iratokat a levéltári anyag védelméről és a levéltárakról szóló rendelkezések szerint kell kezelni, és a (2) bekezdésben foglaltak alapján meghatározott őrzési határidő után lehet selejtezni.”
34. § A Pit. XI. fejezetének címe az alábbiak szerint módosul, és a 88. § helyébe a következő rendelkezés lép:
88. § (1) Ha a Bankfelügyelet rendelkezésére álló adatok alapján vélelmezhető, hogy a pénzintézet olyan veszélyhelyzetben van, amely kötelezettségeinek (időbeni) teljesítését, a rábízott vagyoni értékek biztonságát, illetve a bankrendszer más tagjainak biztonságos működését is fenyegeti, a Bankfelügyelet a 63. §-ban meghatározott intézkedéseken kívül a (2)–(4) bekezdésben meghatározott bármelyik intézkedést együttesen vagy külön-külön, szükség szerint ismételten is megteheti.
(2) A Bankfelügyelet kezdeményezheti, hogy
a) a pénzintézet a jegyzett tőkéjét szállítsa le;
b) a pénzintézet indítványozza a bíróságnál – pénzügyi helyzetének rendezéséig – peres ügyeinek felfüggesztését;
c) a felszámolás elkerülése érdekében a csődeljárást a bíróság indítsa meg;
d) a pénzintézet felszámolását a bíróság rendelje el.
(3) A Bankfelügyelet
a) kötelezheti
1. a pénzintézetet rendkívüli – napi – adatszolgáltatás teljesítésére,
2. a pénzintézetet kényszerhitel igénybevételére,
3. a pénzintézet igazgatóságát rendkívüli közgyűlés 30 napon belül történő összehívására;
b) korlátozhatja, illetve megtilthatja – meghatározott időre –
1. az esedékes osztalék kifizetését,
2. a tulajdonosok részére a pénzintézetnél elhelyezett betéteik kivételét, illetve a pénzintézetnek nyújtott egyéb hiteleik felmondását,
3. legfeljebb harminc napra a pénzintézet tulajdonában lévő befektetések eladását, az esedékes kifizetéseinek teljesítését, valamint – az esedékes törlesztések és más, a pénzintézettel szembeni kötelezettségek kivételével – a befizetések (betétek, pénzforgalmi megbízások, letétek stb.) elfogadását,
4. a pénzintézeti tevékenységek teljes körének végzését,
5. az (5) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben az ügyvezető tevékenységének gyakorlását.
(4) A pénzintézet a (3) bekezdés b) pontjának 2. alpontjában foglalt tilalom esetében az érvényes szerződései alapján folyamatban lévő ügyleteket lebonyolíthatja és új ügyleteket is vállalhat, ha az Országos Betétbiztosítási Alap – külön törvény alapján – vagy egy önkéntes betétbiztosítási, illetve intézményvédelmi alap az ezekhez szükséges forrásokat a pénzintézet rendelkezésére bocsátja és kötelezettséget vállal arra, hogy az ezekből az ügyletekből származó esetleges veszteségeket a pénzintézet minden hitelezőjének teljes összegben megtéríti.
(5) A Bankfelügyelet – a pénzintézeti tevékenység(ek) folytatására adott engedély visszavonása helyett – a pénzintézethez meghatározott időre ügyvezetőt rendelhet ki, ha a pénzintézet
a) megfelelő ügyvezetése megfelelően nem biztosított (vagyis a rendelkezésre álló tények alapján az ügyvezető nem felel meg a 12. §-ban foglalt követelményeknek, és a pénzintézet a Bankfelügyelet által meghatározott határidőn belül nem gondoskodik a követelményeknek megfelelő új ügyvezető megbízásáról, vagy e törvény, a pénzforgalomra és a bankhitelre vonatkozó jogszabályok, valamint a Bankfelügyelet és a Magyar Nemzeti Bank határozataiban foglaltak megsértésével – a Bankfelügyelet írásbeli figyelmeztetése ellenére – veszélyezteti a pénzintézet kötelezettségének teljesíthetőségét), illetve
b) ügyvezetője (ügyvezetői) bármely okból nem képes munkaköre megfelelő ellátására.
(6) A Bankfelügyelet az (5) bekezdésben meghatározott ügyvezetőt
a) a pénzintézet kérelmére, vagy
b) hivatalból
rendelheti ki a pénzintézet költségére. A hivatalból kirendelt ügyvezető intézkedésével vagy mulasztásával okozott kár megtérítése iránti igény – az 53. § (7) bekezdésének megfelelő alkalmazásával – a Bankfelügyelettel szemben abban az esetben érvényesíthető, ha az az ügyvezető kiválasztása terén nem járt el kellő gondossággal.
(7) A Bankfelügyelet által az (5) bekezdésnek megfelelően kirendelt ügyvezető jogállása, felelőssége és díjazása azzal az ügyvezetőjével egyezik meg, akinek a helyére kirendelték, hatásköre pedig – ha ezt a pénzintézet illetékes szervei ki nem bővítik – a veszélyhelyzet elhárításához, a felszámolás elkerüléséhez, illetve a pénzintézetre bízott vagyoni értékek védelméhez szükséges intézkedések megtételére korlátozódik.”
35. § (1) A Pit. a 88. § után a következő fejezetszámmal, – címmel, alcímmel és 88/A. §-sal egészül ki:
88/A. § (1) Ha a természetes személyek állami garanciával fedezett betéteinek elfogadására felhatalmazott pénzintézet – a kifizetési tilalom esetét kivéve – bármely ok következtében a nála elhelyezett ilyen betéteket nem képes – a jogszabályi rendelkezések vagy a szerződési kikötések szerint – az esedékességtől számított három munkanapon belül kifizetni, a központi költségvetés harminc napon belül a Magyar Nemzeti Bankon keresztül az Országos Betétbiztosítási Alap rendelkezésére bocsátja a szükséges pénzeszközöket a betétesek kifizetésének céljából.
(2) A központi költségvetés által az (1) bekezdésben szabályozott esetben rendelkezésre bocsátott összeget az Országos Betétbiztosítási Alap kizárólag e betétek kifizetésére használhatja fel. A kifizetéseket a Pénzügyminisztérium képviselője a pénzintézetnél a helyszínen ellenőrizheti.”
(2) A Pit. a következő alcímmel és 88/B. §-sal egészül ki:
88/B. § (1) A pénzintézet esetében a csődeljárásra a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló többször módosított 1991. évi IL. törvény (a továbbiakban: Cstv.) előírásait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A csődeljárás – a Bankfelügyelet egyetértésével – a pénzintézet vagy a Bankfelügyelet kérelmére indul. Ha a csődeljárást a Bankfelügyelet indítja meg, a kérelem benyújtásához nem kell beszerezni a Cstv. 8. §-ának (1) bekezdésében foglalt szervek előzetes egyetértését, csak a pénzintézet nevét, székhelyét, adószámát tartalmazó és a közzétételi költségtérítés befizetését igazoló okiratot kell mellékelni. A Bankfelügyelet a csődeljárás megindítására irányuló kérelemről haladéktalanul tájékoztatja a Magyar Nemzeti Bankot, az Országos Betétbiztosítási Alapot, valamint a Pénzügyminisztériumot. A Bankfelügyelet a kérelem benyújtásától – meghatározott időre, legfeljebb azonban a (3) bekezdésben foglalt végzés közzétételéig – kifizetési tilalmat rendel el.
(3) A bíróság a csődeljárás megindítására irányuló kérelem alapján a fizetési haladékot tartalmazó végzés közzétételét – az (5) bekezdésében foglalt esetek kivételével – a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül elrendeli. A fizetési haladékhoz nem kell beszerezni a hitelezők hozzájárulását. A végzés elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya.
(4) Az adós pénzintézetet a végzés közzétételétől számított harminc napig illeti meg a fizetési haladék, amely nem hosszabbítható meg. A fizetési haladék tartama alatt az adós – a vagyonfelügyelő – csak a Bankfelügyelet határozatában foglaltak szerint teljesíthet kifizetéseket.
(5) A bíróság a (3) bekezdésben említett végzés meghozatalát megtagadja, ha
a) a kérelmet nem az arra jogosult nyújtotta be;
b) a kérelemhez a Bankfelügyelet vagy a Cstv. 8. § (1) bekezdésében említettek egyetértése hiányzik;
c) a hiánypótlásra visszaadott kérelmet a kérelmező három napon belül nem egészítette ki, vagy ismét hiányosan terjesztette elő;
d) a Cstv. 7. § (2) bekezdése szerinti kétéves határidő még nem telt el.”
(3) A Pit. a következő 88/C. §-sal egészül ki:
„88/C. § (1) A bíróság a vagyonfelügyelőt a felszámolók névjegyzékéből a Bankfelügyelet egyetértésével rendeli ki. A Bankfelügyelet ezt megelőzően beszerzi az Országos Betétbiztosítási Alap véleményét.
(2) Az egyezségi tárgyalásra szóló meghívónak (kibocsátott hirdetménynek) tartalmaznia kell az Országos Betétbiztosítási Alap fizetési kötelezettségére vonatkozó szabályokat is.
(3) A csődeljárás során tartott egyezségi tárgyalásra azokat a hitelezőket kell meghívni, akiknek a vagyonfelügyelő által a követelések nagyságrendje szerint rangsorolt követelése együttesen eléri a csődeljárás alá vont pénzintézet tartozásainak ötvenegy százalékát. A vagyonfelügyelő az egyezségi tárgyalásra további hitelezőket is meghívhat.
(4) Az egyezségi tárgyaláson az Állam és az Országos Betétbiztosítási Alap képviselője – az általa biztosított betétek tekintetében – hitelezőként vesz részt, és ennek alapján jogosult megtenni az egyezség létrejöttéhez szükséges engedményeket. Az Országos Betétbiztosítási Alap által biztosított betét tulajdonosa csak az Országos Betétbiztosítási Alap által biztosított összeghatár feletti követelésével vehet részt az egyezségi tárgyaláson, ha megfelel a (3) bekezdésben előírt feltételeknek.”
(4) A Pit. a következő 88/D. §-sal egészül ki:
„88/D. § (1) A csődegyezség akkor jöhet létre, ha a 88/C. § (3)–(4) bekezdése szerint meghívott és jelenlévő hitelezők megállapodnak az adós pénzintézet fizetőképességének helyreállításában, továbbá készfizető kezességet vállalnak arra, hogy az egyezségkötésben részt nem vevő hitelezők követelésének kiegyenlítésére az eredeti szerződés szerint sor kerül. A csődegyezség létrejöttéhez a Bankfelügyelet jóváhagyása is szükséges.
(2) A csődegyezséget írásba kell foglalni. Az egyezségnek tartalmaznia kell
a) a hitelezők által egyhangúan elfogadott programot a pénzintézet fizetőképességének helyreállítására, illetve ennek végrehajtására és ellenőrzésére; valamint
b) a teljesítési határidők esetleges módosítását, illetve az
egyezséget megkötő hitelezők készfizető kezességvállalását a többi hitelező fennálló követeléseinek kielégítésére.
(3) A bíróság a csődeljárást befejezetté nyilvánító végzését – a hitelezők tájékoztatása érdekében – a Cégközlönyben közzéteszi.”
36. § (1) A Pit. a 88/D. § után a következő alcímmel egészül ki, és egyidejűleg a 89. § helyébe az alábbi rendelkezés lép:
89. § (1) A pénzintézet elleni felszámolási eljárásra a Cstv.-nek a felszámolásra vonatkozó rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A fizetésképtelen pénzintézet ellen a felszámolási eljárás megindítását – a Bankfelügyelet egyetértésével – a pénzintézet vagy a Bankfelügyelet kezdeményezheti.
(3) A Bankfelügyelet köteles a felszámolási eljárást megindítani, ha
a) a csődeljárás eredménytelen volt, illetve a csődegyezséget a Bankfelügyelet vagy a bíróság nem hagyta jóvá;
b) a pénzintézet engedélye a pénzintézeti tevékenység folytatására érvényét vesztette, a pénzintézet az engedélyét visszaadta, vagy a Bankfelügyelet a pénzintézet engedélyét visszavonta.
(4) Ha a felszámolási eljárást a Bankfelügyelet indítja meg, a kérelem benyújtásához nem kell beszerezni a Cstv. 8. §-ának (1) bekezdésében foglalt előzetes egyetértést.”
(2) A Pit. a 89. § után a következő 89/A. §-sal egészül ki:
„89/A. § (1) A Bankfelügyelet a felszámolási eljárás megindításáról haladéktalanul tájékoztatja a Magyar Nemzeti Bankot, az Országos Betétbiztosítási Alapot, valamint a Pénzügyminisztériumot.
(2) A felszámolási eljárás megindításától számított három napon belül a Bankfelügyelet bankfelügyeleti biztost rendel ki. A bankfelügyeleti biztos megbízatása addig tart, amíg a bíróság a felszámolás elrendeléséről hozott jogerős végzésében a felszámolót nem jelöli ki, illetve, amíg a felszámolás megtagadásáról nem határoz.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott időtartam alatt a pénzintézet minden kifizetéséhez vagy kötelezettségvállalásához a bankfelügyeleti biztos jóváhagyása szükséges.”
(3) A Pit. a következő 89/B. §-sal egészül ki:
„89/B. § (1) A pénzintézet kérelmére indult felszámolási eljárásban a bíróság a pénzintézet fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha a pénzintézet az esedékes kifizetéseit az esedékességtől számított három munkanapon belül nem teljesítette.
(2) A Bankfelügyelet kérelmére indult felszámolási eljárásban a bíróság a felszámolást a fizetésképtelenség vizsgálata nélkül rendeli el.
(3) A bíróság a felszámolást elrendelő végzést a kérelemnek a bírósághoz történő beérkezésétől számított nyolc napon belül hozza meg. A végzés elleni fellebbezésnek halasztó hatálya nincs.
(4) A bíróság a felszámolót a felszámolók névjegyzékéből a Bankfelügyelet egyetértésével rendeli ki. A Bankfelügyelet ezt megelőzően beszerzi az Országos Betétbiztosítási Alap véleményét.”
(4) A Pit. a következő 89/C. §-sal egészül ki:
„89/C. § (1) A felszámolási eljárás tartama alatt esedékessé váló bankgaranciákat a jogosult követelésként jelentheti be.
(2) A pénzintézet felszámolása során a központi költségvetésnek azokat a követeléseit, amelyek a magánszemélyek állami garanciával fedezett betéteinek a központi költségvetés által történt teljesítéséből származnak, a zálogjoggal biztosított követeléseket követően kell teljesíteni.
(3) Pénzintézet felszámolása esetén követelések beszámításának helye nincs.”
(5) A Pit. a következő 89/D. §-sal egészül ki:
„89/D. § A felszámolás során tartott egyezségi tárgyaláson az Állam és az Országos Betétbiztosítási Alap képviselője – az általa biztosított betétek tekintetében – hitelezőként vesz részt, és ennek alapján jogosult megtenni az egyezség létrejöttéhez szükséges engedményeket.”
(6) A Pit. a következő alcímmel és 89/E. §-sal egészül ki:
89/E. § (1) A pénzintézettel szembeni végelszámolási eljárásra a Cstv.-nek a végelszámolásra vonatkozó rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Pénzintézettel szemben végelszámolásnak csak akkor van helye, ha a pénzintézet a pénzintézeti tevékenységét még nem kezdte meg.”
37. § (1) A Pit. a 89/E. § után a következő fejezetszámmal és címmel egészül ki:
(2) A Pit. 90. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„90. § (3) A pénzintézet a bankszünnapot tizenöt nappal megelőzően köteles a Bankfelügyeletnek és a Magyar Nemzeti Banknak bejelenteni, valamint legalább két országos napilapban meghirdetni.”
38. § A Pit. XII. fejezetének számozása XIV. fejezetre változik.
39. § A Pit. 99. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„99. § Az 1993. december 31-én meglévő általános tartalék, illetve kockázati céltartalék és a 28–29. § alapján képzendő tartalék közötti különbözetet 1994. december 31-ig kell megképezni.”
40. § A Pit 2. és 3. számú melléklete helyébe e törvény 1. és 2. számú melléklete lép.
41. § (1) E törvény – a 43. § (1)–(2) bekezdésének kivételével – 1993. december 31-én lép hatályba.
(2) A törvény 43. § (1)–(2) bekezdése a törvény kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
42. § (1) A részvénytársasági formában működő pénzintézet – a még át nem alakított – bemutatóra szóló részvényeit a Pit. 7. §-ának (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, 1994. június 30-ig köteles névre szóló részvényekké alakítani.
(2) A törvény hatálybalépésekor már részvénytársasági formában működő pénzintézet a Pit. 7. §-ának (4)–(6) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek 1994. december 31-ig köteles megfelelni.
(3) A betét elfogadására és bankszámla vezetésére feljogosított pénzintézet az országos elszámolásforgalom lebonyolítását végző átutalási rendszer, illetve a hitel nyújtására feljogosított pénzintézet a hiteladósokra vonatkozó központi pénzintézeti hitelinformációs rendszer működésének megkezdését követő egy éven belül köteles csatlakozni a rendszerhez.
(4) A pénzintézet a Pit. 33. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek legkésőbb 1995. december 31-ig köteles eleget tenni.
(5) Ha a pénzintézet által e törvény hatálybalépés előtt kötött szerződések miatt a Pit. 38. §-ának (2)–(3) bekezdésében foglalt korlátozásokat nem tartja be, a felső határértéket meghaladó összeget 1994. január 1. és 1998. december 31. között minden évben legalább húsz százalékkal csökkentenie kell, és a felső határértéket 1998. december 31-re el kell érnie.
(6) A Pit. 44. § (1)–(2) bekezdése szerinti korlátozásoknál – 1995. december 31-ig – nem kell figyelembe venni azokat a tulajdoni hányadokat sem, amelyek a pénzintézet birtokába a pénzintézet által az állammal kötött konszolidációs szerződésben vállalt kötelezettség teljesítése során létrejött, elkülönítetten nyilvántartott és elkülönítetten kezelt hitel-tulajdonrész csereügylet következtében kerülnek.
(7) Az e törvény hatálybalépését követő első alkalommal a Pit. 79. §-ának (4) bekezdése szerinti pályázat benyújtásának határideje a hatálybalépést követő kilencvenedik nap, míg a Pit. 79. §-ának (5) bekezdése szerinti elbírálásra első alkalommal a benyújtást követő kilencven napon belül kerül sor.
(8) A Pit. 82. § (2) bekezdésének rendelkezése nem érinti az 1993. december 31-i előtti ingatlanszerzéseket.
42/A. § (1) Az a takarékszövetkezet, amely 1994. január 1-jén az integráció tagja, mind a pénzintézeti tevékenységet szolgáló, mind a nem közvetlenül pénzintézeti tevékenységet szolgáló ingatlanait 1994. június 30-i fordulónappal piaci értékükre átértékelheti.
(2) Az átértékelés bizonylata az átértékelt ingatlanokról készült vagyonleltár, amelyet független könyvvizsgálóval hitelesíttetni kell.
(3) A vagyonleltárban ingatlanonként kell kimutatni az ingatlanok átértékelés előtti könyv szerinti értékét, a szakértő által megállapított piaci értékét, az átértékelési különbözetet.
(4) A vagyonleltárban szereplő ingatlanok átértékelési különbözetét a folyó könyvelés keretében, 1994. június 30-ával a tőketartalékkal szemben az ingatlanok bruttó értéke változásaként kell elszámolni.
43. § (1) A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.) a következő 298/D. §-sal egészül ki:
298/D. § Aki pénzintézeti tevékenységet a törvényben előírt engedély vagy bejelentés nélkül végez, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.”
(2) A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.) a következő 300/A. §-sal egészül ki:
300/A. § (1) Az a banktitok megtartására köteles személy, aki banktitoknak minősülő adatot illetéktelen személy részére hozzáférhetővé tesz, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
a) jogtalan előnyszerzés végett;
b) a pénzintézetnek vagy másnak hátrányt okozva
követik el.”
(3) A tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló 1990. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vt.) 35. §-a az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A versenyfelügyeletet ellátó szerv versenyfelügyeleti eljárása során a pénzintézeti tevékenységet érintő ügyekben köteles az Állami Bankfelügyeletet meghallgatni. A Bankfelügyelet a megkeresésre köteles álláspontját nyolc napon belül írásban közölni.”
(4) A Vt. 40. §-ának (5) bekezdésében hatályát veszti „az Állami Bankfelügyelet” szövegrész.
(5) A Vt. 52. §-ának (2) bekezdésében hatályát veszti „a banktevékenység”, valamint „az Állami Bankfelügyelet” szövegrész.
(6) A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 3. §-ának (2) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(A hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek:)
