„i) az Állami Bankfelügyelet.”
(7) A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény 534. §-a a hatályát veszti.
(8) A takarékbetétről szóló 1989. évi 2. tvr. 6. §-ának (2) bekezdése a hatályát veszti.
(9) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Pit.
a) a 7. § (3) bekezdéséből a „jegyzett tőkéjének kilencven százalékára kibocsátott” szövegrész;
b) 29. § (3) bekezdéséből a „kockázati céltartalék felhasználását követően” szövegrész;
c) 31. § (4) bekezdése;
d) 37. § (4) bekezdése;
e) 53. § (2) bekezdéséből a „valamint
d) az a)–c) pontban foglaltak és
e) a pénzintézeti tevékenységet is végző egyéb jogi személyek
versenyfelügyeletére”
szövegrész;
f) 56. § (2) bekezdéséből a „valamint a pénzintézetek és a pénzintézeti tevékenységet végző vállalkozások körében a gazdasági verseny szabadságának és tisztaságának érvényesüléséről” szövegrész;
g) 57. § (1) bekezdéséből „és a Versenytanács (87. §) tagjai” szövegrész;
h) 58. § (10) bekezdésének b) pontjából, továbbá (3) bekezdéséből „és Versenytanács tagjai” szövegrész;
i) 61. § (2) bekezdéséből „a pénzintézeti tevékenységet végző egyéb jogi személyhez” szövegrész;
j) 62. § (3) bekezdésének c) pontja;
k) 62. § (3) bekezdés e) pontjából a „valamint a tartós befektetésekre” szövegrész;
l) 66. § (2) bekezdésének bevezető szövegrészéből „illetve a pénzintézeti tevékenységet végző egyéb jogi személy” szövegrész;
m) 66. § (2) bekezdés a) pontjából a 7. § (3)–(4) bekezdésére és a 10. § (1) bekezdésére történő hivatkozás;
n) 90. § (1) bekezdéséből „– a Bankfelügyelet előzetes egyetértésével –” szövegrész; és
o) 107. §-a
a hatályát veszti.
(10) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a pénzforgalomról és a bankhitelről szóló 39/1984. (XI. 5.) MT rendelet 7. §-a, 8. §-ának (2) bekezdése és 9. §-ának (1) bekezdése.
1. A pénzintézet szavatoló tőkéje [3. § (3) bekezdés a) pont] a következő – alapvető és járulékos – tőkeelemekből áll:
a) jegyzett tőke;
b) tőketartalék;
c) eredménytartalék;
d) mérleg szerinti eredmény;
e) általános tartalék;
f) alárendelt kölcsöntőke.
[Az a)–e) alpontban foglaltak a továbbiakban együtt: alapvető tőkeelemek; az f) alpontban foglalt a továbbiakban: járulékos tőkeelem.] A takarékszövetkezet esetében a b) pontban foglalt tőketartalék magában foglalja a részjegyállományt is.
2. A törvény alkalmazásában az 1. pont f) alpontjában foglalt alárendelt kölcsöntőkének minősül minden olyan hitel, amely kielégíti az alábbi feltételeket:
a) ténylegesen rendelkezésre áll, és az igénybe vevő pénzintézet számára azonnal, jogvita vagy sortartási kötelezettség nélkül hozzáférhető, továbbá az igénybe vevő pénzintézet mérlegében szerepel;
b) az alárendelt kölcsöntőke nyújtására vonatkozó szerződés tartalmazza a hitelt nyújtó fél egyetértését arra vonatkozóan, hogy az általa nyújtott hitel bevonható a pénzintézet adósságának rendezésébe és a hitelt nyújtó követelése a törlesztések sorrendjében a részvényesek előtti legutolsó helyen áll;
c) a hitel eredeti futamideje öt évet meghaladó lejáratú, illetve – ha a lejárat nincs meghatározva – a hitel csak a szerződésben rögzített, legkevesebb öt év múlva mondható fel;
d) az alárendelt kölcsöntőke összegének a szavatoló tőkébe történő beszámítását legalább a visszafizetési időpontot megelőző öt év során – évente, fokozatosan – csökkenteni kell;
e) a hitel esetében tőketörlesztés az eredeti lejárat, vagy a szerződésben kikötött felmondási idő előtt nem lehetséges.
3. A szavatoló tőkén belül az alapvető tőkeelemek összege meg kell haladja a járulékos tőkeelemek összegét.
A szavatoló tőke számítása során az alapvető tőkéből le kell vonni
– a jegyzett tőke be nem fizetett összegét,
– az Szvt. 22. § (3) bekezdésében meghatározott immateriális javak értékét, a pénzintézet elhelyezését szolgáló vásárolt bérleti jog Szvt. szerinti értékét kivéve,
– a visszavásárolt saját részvény Szvt. szerinti értékét.
A 3. § (3) bekezdés d) pontja szerinti korrigált szavatoló tőke kiszámítása során a szavatoló tőkéből le kell vonni
– a más pénzintézetbe, értékpapír-forgalmazóba, befektetési-alap kezelőbe, biztosítóba vagy pénzügyi vállalkozásba apportként bevitt vagy pénzbeli hozzájárulásként befizetett összeget, valamint
– a kockázati céltartalék (28. §) meg nem képzett összegét.”
1. A köztes vállalkozáson keresztül fennálló közvetett tulajdont a számítás szempontjából nem kell figyelembe venni akkor, ha
a) a köztes vállalkozásban a tulajdonos huszonöt százalékot el nem érő tulajdoni vagy szavazati hányaddal rendelkezik;
b) a köztes vállalkozásban a tulajdonos egynél több vállalkozáson keresztül rendelkezik tulajdoni részesedéssel.
2. A közvetett tulajdon arányának megállapításához a köztes vállalkozásban fennálló tulajdoni hányadot meg kell szorozni a köztes vállalkozásnak az eredeti vállalkozásban fennálló tulajdoni vagy szavazati hányadával.
3. Természetes személyek esetében a közeli hozzátartozók [Ptk. 685. § b) pont] által birtokolt, illetve gyakorolt tulajdoni vagy szavazati hányadokat egybe kell számítani.
4. A szavazati jogokat a tulajdoni hányadokkal azonos módon kell számításba venni.”
