Az Országgyűlés - az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 84-86. §-ában, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvényben (a továbbiakban: AT.) foglaltak és a társadalombiztosítási rendszer megújításának koncepciójáról és a rövid távú feladatokról szóló 60/1991. (X. 29.) OGY határozat alapján, valamint a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló 1991. évi LXXXIV. törvény figyelembevételével - a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1994. évi költségvetéséről a következő törvényt alkotja.
1. § (1) Az Országgyűlés a Nyugdíjbiztosítási Alap (a továbbiakban: Ny. Alap) 1994. évi költségvetését 371 949 millió forint bevételi, 371 107 millió forint kiadási előirányzattal, 842 millió forint szufficittel állapítja meg.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szufficitet a likvidási tartalékba kell helyezni.
(3) A Ny. Alap költségvetési mérlegét a törvény 1. számú melléklete tartalmazza.
2. § (1) A járulékbevételek összege 363 848 millió forint. Ebből a munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulék bevétele 274 294 millió forint, a munkanélküliek ellátása után fizetett nyugdíjbiztosítási járulék 15 034 millió forint, az egyéni nyugdíjjárulék bevétele 69 810 millió forint, a munkanélküli járadék és a pályakezdők munkanélküli segélye után fizetett nyugdíjjárulék 3310 millió forint. Az egyes szociális ellátások után fizetett nyugdíjbiztosítási járulék 1400 millió forint, melyből 1125 millió forint a települési önkormányzatok által fizetett járulék, 275 millió forint az ellátásból levont járulék.
(2) A társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevétel 14 409 millió forint. Ebből a késedelmi pótlék és a rendbírság 14 098 millió forint.
(3) A kamat- és egyéb hozambevételek összege 2304 millió forint. E bevételeket a törvény 4. számú melléklete tartalmazza.
(4) Az állam által vissztehermentesen átadott vagyon hozamából származó bevétel 8931 millió forint.
(5) A Ny. Alap likviditási tartalékának a 11. § szerinti visszapótlására számításba vehető bevétel 3600 millió forint.
(6) A bevételek összegét a Ny. Alap és az Egészségbiztosítási Alap (a továbbiakban: E. Alap) közötti elszámolások egyenlege 21 261 millió forinttal csökkenti. Ebből a Ny. Alap egyösszegű bevételátcsoportosítása az E. Alap részére 6130 millió forint; az AT. 3. §-ának (5) bekezdése szerinti járulékátcsoportosítás egyenlege 15 131 millió forint. Ez utóbbi összeg
a) az átvett 30 155 millió forint (az E. Alap 98 870 millió forint pénzbeli ellátási kiadásának a Ny. Alap ellátásainak fedezetére meghatározott járulékmérték szerinti százaléka), és
b) az átadott 45 286 millió forint (a Ny. Alap 353 800 millió forint ellátási kiadásának - ide nem értve a mezőgazdasági szövetkezeti járadékokat - az E. Alap természetbeni ellátásainak fedezetére meghatározott járulékmérték szerinti százaléka)
különbözete.
(7) A működési ár- és díjbevétel 48 millió forint, a családi pótlék és más ellátások folyósítási kiadásainak megtérítéséből származó bevétel 70 millió forint. Az E. Alaptól kapott, az AT. 4. §-a (3) bekezdésének h) pontja szerinti hozzájárulás nélkül, amelynek összegében a két önkormányzat állapodik meg.
3. § (1) Az AT. 4. §-ának (1) bekezdésében meghatározott nyugellátások kiadásainak előirányzata 359 020 millió forint.
(2) Az AT. 3. §-ának (3) bekezdése alapján finanszírozott kiadások Ny. Alapot terhelő részére 918 millió forint irányozható elő.
(3) A kamat- és egyéb hozambevételek elérése érdekében felmerülő kiadás előirányzata 18 millió forint.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott, esdékessé vált kifizetéseket - ideértve a mindenkor hatályos törvény szerint szükségessé váló nyugdíjemeléseket is - akkor is teljesíteni kell, ha ennek következtében az ott megjelölt előirányzatok fölé emelkednek a kiadások.
(5) A Ny. Alap likviditási tartalékának a 11. § szerinti visszapótlására számításba vehető bevétel tartalékba helyezéséből keletkező kiadás 3600 millió forint.
(6) A Ny. Alap működési kiadásának előirányzata 7551 millió forint. Ezt tartalmazza az Egészségbiztosítási Önkormányzat központi hivatali szerve és annak igazgatási szervei által végzett feladatokhoz történő, megállapodás alapján meghatározott hozzájárulás összegét is.
4. § A Ny. Alap 1994. évi induló tartalékainak az alakulását a törvény 2. számú melléklete tartalmazza.
5. § (1) Az Országgyűlés az E. Alap 1994. évi költségvetését 336 401 millió forint bevételi, 336 401 millió forint kiadási előirányzattal, 0 egyenleggel állapítja meg.
(2) Az E. Alap költségvetési mérlegét a törvény 3. számú melléklete tartalmazza.
6. § (1) Az E. Alap járulékbevétele 283 822 millió forint. Ebből a munkáltatói egészségbiztosítási járulék bevétele 218 316 millió forint, a munkanélküliek ellátása után fizetett egészségbiztosítási járulék 11 966 millió forint, az egyéni egészségbiztosítási járulékbevétel 46 540 millió forint. Az AT. 5. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerint a központi költségvetés által - utólagos elszámolással - fizetett járulék 1994. évi előirányzata 7000 millió forint.
(2) Az E. Alap kiadásai között kimutatott, de 1993-tól a központi költségvetést terhelő egészségügyi feladatok finanszírozására a központi költségvtéstől átvett összeg 5500 millió forint. Ebből 2500 millió forint a terhesgondozás, 3000 millió forint a közgyógyellátás költségeinek megtérítése. A közgyógyellátás tényleges kiadásairól az 1994. évi zárszámadás keretében el kell számolni, és az 1995. évi költségvetésben e kiadás már nem része a társadalombiztosítási alrendszer költségvetésének.
(3) Az E. Alap társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevétele 14 141 millió forint. Ebből a késedelmi pótlék és a rendbírság 10 862 millió forint, a közgyógyellátási igazolványok kibocsátásával kapcsolatban a települési önkormányzatok által adott megtérítés 650 millió forint, a baleseti megtérítés és egyéb kártérítések megtérítése 690 millió forint. 300 millió forint a terhességmegszakítás egyéni térítési díja, 1400 millió forint az e feladattal kapcsolatban az E. Alap által 1993-ban - a magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény 16. §-ának (3) bekezdése szerint - megelőlegezett költségek központi költségvetési megtérítése.
(4) Az E. Alap kamat- és egyéb hozambevétele 256 millió forint. E bevételeket a törvény 4. számú melléklete tartalmazza.
(5) Az állam által az E. Alap részére vissztehermentesen átadott vagyon hozamából származó bevétel 7109 millió forint.
(6) Az E. Alap likviditási tartalékának a 11. § szerinti visszpótlására számításba vehető bevétel 3600 millió forint.
(7) Az E. Alap bevételét az E. Alap és a Ny. Alap közötti elszámolások egyenlege 21 261 millió forinttal növeli. Ebből a Ny. Alap egyösszegű bevételátcsoportosítása az E. Alap részére 6130 millió forint; az AT. 3. §-ának (5) bekezdése szerinti járulékátcsoportosítás egyenlege 15 131 millió forint. Ez utóbbi összeg
a) az átvett 45 286 millió forint (a Ny. Alap 353 800 millió forint ellátási kiadásának - ide nem értve a mezőgazdasági szövetkezeti járadékokat - az E. Alap természetbeni ellátásainak fedezetére meghatározott járulékmérték szerinti százaléka), és
b) az átadott 30 155 millió forint (az E. Alap 98 870 millió forint pénzbeli ellátási kiadásának a Ny. Alap ellátásainak fedezetére meghatározott járulékmérték szerinti százaléka)
különbözete.
(8) A működési ár- és díjbevétel 82 millió forint, a családi pótlék és más ellátások folyósítási kiadásainak megtérítéséből származó bevétel 630 millió forint. A Ny. Alaptól kapott, az AT. 5. §-a (3) bekezdésének i) pontja szerinti hozzájárulás nélkül, amelynek összegében a két önkormányzat állapodik meg.
7. § (1) A gyógyító-megelőző ellátásoknak az AT. 5. §-a (1) bekezdésében megjelölt feladataira fordítható kiadások előirányzata - felújítások, beruházások nélkül - 164 480 millió forint. Az előirányzatnak az 1993. évi előirányzatból történő levezetését a törvény 5. számú melléklete tartalmazza.
(2) Az előirányzat 11 000 millió forintot emel ki az 1993. évi bérpolitikai intézkedés és a közalkalmazotti törvény hatása címen. Ez az összeg, valamint a reformintézkedés szintrehozása és a reformintézkedések folytatása címen előirányzott összeg együttesen kell fedezetet nyújtson az 1993. évi bérintézkedések éves kihatására (4 064 millió forint), valamint a közalkalmazotti törvénynek a gyógyító-megelőző ellátásban dolgozók körében történő megfelelő végrehajtására, a következők szerint:
a) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásához kapcsolódó többletkiadás az E. Alapból finanszírozott körben a Magyar Köztársaság 1994. évi költségvtéséről szóló törvény 72. §-ának (4) bekezdés szerinti szempontok figyelembevételével kerül megállapításra.
b) A többletkiadás elosztása a teljesítmény szerinti finanszírozáshoz illeszkedve, az egyes ellátási formák tekintetében elfogadott finanszírozási technikát követve, a következő módszerrel történik:
- a háziorvosi szolgálat területén a fix-összegű térítés növelésével,
- a feladatfinanszírozás körébe tartozó feladatoknál a bázis előirányzat módosításával,
- járóbeteg-szakellátásnál a bázis előirányzat emelésével,
- fekvőbeteg-ellátásban a saját érték korrekciójával.
A háziorvosi szolgálatnál a fix-összegű térítés növelésének mértéke átlagos értéken kerül megállapításra. A háziorvosi ellátásra elkülönített előirányzat maximum 1%-áig - kormányrendeletben meghatározott módon - elkülönített alapot kell képezni, mely a teljesítményarányos finanszírozás miatt szélsőséges finanszírozási helyzetbe került területi ellátási kötelezettséggel rendelkező praxisok bevételének kiegészítésére szolgál.
(3) A gyógyszerek fogyasztói árának társadalombiztosítási támogatására fordított kiadás előirányzata 50 700 millió forint, a gyógyászati segédeszközök árának társadalombiztosítási támogatására fordított kiadás előirányzata 7000 millió forint. A vérzékenység kezelésére szolgáló kiadás előirányzata 800 millió forint. A gyógyszer-ártámogatás előirányzatának év végi maradványát a járóbeteg-szakellátás és a háziorvosi szolgálat előirányzatának növelésére kell fordítani, az eredeti előirányzataik arányában.
(4) A gyógyászati szolgáltatások kiadásainak előirányzata 1220 millió forint. Ebből 1100 millió forint a gyógyfürdő szolgáltatás, 120 millió forint az anyatejellátás kiadási előirányzata.
(5) Az AT. 5. §-ának (1) bekezdésében meghatározott nyugellátások kiadásainak előirányzata 54 160 millió forint.
(6) A terhességi-gyermekágyi segély kiadásainak előirányzata 9150 millió forint.
(7) A táppénzkiadás előirányzata 34 100 millió forint.
(8) Az egyéb betegségi ellátások (utazási költségtérítés, betegséggel kapcsolatos segélyek, kártérítési járadék) kiadásának előirányzata 3040 millió forint.
(9) Az AT. 3. §-ának (3) bekezdése alapján finanszírozott
kiadások E. Alapot terhelő részére 832 millió forint irányozható elő.
(10) A társadalombiztosítási kifizetőhely fenntartóját megillető költségtérítés előirányzata 300 millió forint.
(11) A kamat- és egyéb hozambevételek elérése érdekében felmerülő kiadás előirányzata 2 millió forint.
(12) A (2)-(11) bekezdésben meghatározott, esedékessé vált kifizetéseket - ideértve az AT. 5. § (1) bekezdésében meghatározott nyugellátásoknak törvény szerint szükségessé váló emelését is - akkor is teljesíteni kell, ha ennek következtében az ott megjelölt előirányzatok fölé emelkednek a kiadások.
(13) Az E. Alap likviditási tartalékának a 11. § szerinti visszapótlására számításba vehető bevétel tartalékba helyezéséből keletkező kiadás 3600 millió forint.
(14) Az E. Alap működési kiadásának előirányzata 7017 millió forint. Ez tartalmazza a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat központi hivatali szerve és annak igazgatási szervei által végzett feladatokhoz történő, megállapodás alapján meghatározott hozzájárulás összegét is.
8. § (1) Az E. Alap kezelője 1994-ben mindazon működtetőket, akikkel 1993. II. félévében finanszírozási szerződést kötöttek és a szerződés felbontására nem került sor, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 21-29. §-ai és 31. §-ának (1)-(2) bekezdésében foglaltak szerint finanszírozza, ideértve a fegyveres erők, a Belügyminisztérium által fenntartott és a vasútegészségügyi intézeteket, szolgálatokat is, amelyek 1994. első félévében lépnek be az 1993-ban bevezetett új finanszírozási rendszerbe azzal, hogy az 1994. évi költségvetésüket a tljesítményfinanszírozott szakellátási körben az 1993. II. félévétől alkalmazott többletekkel korrigálva kell megállapítani.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni az 1994-ben megkötött finanszírozási szerződések tekintetében is.
(3) A gyógyító-megelőző ellátások 1994. évi finanszírozási formánkénti előirányzatát a törvény 6. számú melléklete tartalmazza. az E. Alap kezelője a népjóléti miniszter egyetértésével az 1994. év májusáig elvégzett felülvizsgálat alapján jogosult az előirányzatok szükség szerinti átcsoportosítására. Az előirányzat ezen túlmenően a központi intézkedések hatásával módosítható.
9. § Az E. Alap 1993. évi induló tartalékainak az alakulását a törvény 7. számú melléklete tartalmazza.
10. § (1) A társadalombiztosítási alrendszernek - az AT. 4. §-a (1) bekezdésében és 5. §-a (1) bekezdésében meghatározott nyugellátásokra előirányzott kiadások összegezéséből adódó - együttes nyugdíjkiadási előirányzata 413 180 millió forint.
(2) Különös méltánylást érdemlő esetben a nyugellátás - ideértve az öregségi korhatárt el nem érő rokkantsági nyugdíjakat is - megállapítására, a nyugdíjak egyéni elbíráláson alapuló, a szociális rászorultságot is figyelembe vevő emelésére [a T. 13. §-a és a T. végrehajtására kiadott 89/1990. (V. 1.) MT rendelet 14. §-ának (2)-(3) bekezdése], valamint egyszeri szociális segélyekre az (1) bekezdés szerinti előirányzatból 500 millió forint fordítható.
11. § A Társadalombiztosítási Alap 1991. évi hiányának fedezetére felhasznált likviditási tartaléknak a Társadalombiztosítási Alap 1991. évi költségvetésének a végrehajtásáról, valamint a tartalékalapok biztosítási ágak közötti megosztásáról szóló 1992. évi LX. törvény (a továbbiakban: VT.) 4. §-ának (3)-(5) bekezdése szerinti visszapótlására számításba vehető bevétel 1994. évi előirányzata 7200 millió forint. E bevételből - a VT. 7. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján - a Ny. Alap és az E. Alap 50-50%-os arányban részesedik.
12. § A 2. § (4) bekezdésében és a 6. § (5) bekezdésében meghatározott előirányzat teljesüléséért 1993-ban legfeljebb 16 milliárd forint értékű többletvagyon kerül átadásra. Az átadásra kerülő többletvagyont csökkenti az ÁVRt. által átadandó vagyonrész hozama. A többletvagyon ezen túlmenően szabadon értékesíthető.
13. § A társadalombiztosítási alrendszernek a Ny. Alap és az E. Alap költségvetése összegezéséből - a halmozódások kiküszöbölésével - adódó összevont költségvetése mérlegét a törvény 8. számú melléklete tartalmazza.
14. § (1) 1994. január 1-jétől a 9. számú mellékletben felsorolt, 1993-ban még átmenetileg a társadalombiztosítás által finanszírozott ellátások kiadásait - a mezőgazdasági szövetkezeti járadékok kivételével, amelyek 1994. évben még a Ny. Alap részei - a központi költségvetés finanszírozza. A mezőgazdasági szövetkezeti járadékok kiadásait a központi költségvetés 1995. január 1-jétől átveszi a Ny. Alaptól.
(2) A társadalombiztosítási szervek által folyósított, társadalombiztosítási alrendszeren kívüli forrásból megtérített pénzbeli ellátások kiadásait a törvény 10. számú melléklete tartalmazza. E kiadások nem részei a társadalombiztosítási alrendszer költségvetésének.
15. § A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: AT.) 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az Alapok együttesen alkotják az államháztartás társadalombiztosítási alrendszerét.”
16. § Az AT. 3. § (1)-(2) bekezdése, az (5) bekezdésének az a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyúttal a (4) bekezdés hatályát veszti:
„(1) A Nyugdíjbiztosítási Alap a központi költségvetés helyett átmenetileg társadalombiztosítási forrásból finanszírozza az öregségi és növelt összegű öregségi járadékot, a munkaképtelenségi és növelt összegű munkaképtelenségi járadékot, az özvegyi és növelt összegű özvegyi járadékot (a továbbiakban: mezőgazdasági szövetkezeti járadékok).
(2) Az Alapok működési költségvetésének részletezését az államháztartás információs rendszerének megfelelő struktúrában az Alap kezelőjére és az igazgatási szerveire elkülönített bontásban törvény határozza meg.
[(5) Az Alapok egymás részére az általuk finanszírozott pénzbeli ellátások tényleges kiadásaival arányos járulékát-csoportosítást eszközölnek. Ennek során]
a) a Nyugdíjbiztosítási Alap átutalja nyugdíjkiadásainak - ide nem értve a mezőgazdasági szövetkezeti járadékokat - a természetbeni egészségbiztosítási szolgáltatások céljára meghatározott (12,8%);
[járulékmérték szerinti százalékát.]”
17. § Az AT. 4. § (1)-(2) bekezdése, a (3) bekezdésének a) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a (3) bekezdés új h) ponttal egészül ki:
„(1) A Nyugdíjbiztosítási Alap az öregségi nyugdíj, az 5. § (1) bekezdésében fel nem sorolt hozzátartozói nyugellátások, az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személyek rokkantsági nyugdíja, baleseti nyugellátása, valamint átmenetileg, csak 1994-ben a mezőgazdasági szövetkezeti járadékok kiadásainak fedezetére szolgál.
(2) A Nyugdíjbiztosítási Alap az (1) bekezdésben megjelölt feladatokon túl az azokkal összefüggésben felmerült működési kiadásokra, valamint az Egészségbiztosítási Önkormányzat központi hivatali szerve és annak igazgatási szervei által végzett feladatok ellátásához történő hozzájárulásra, az azok finanszírozásával összefüggésben felmerült bankköltségre és postaköltségre, a Nyugdíjbiztosítási Alap pénzügyi tevékenységének költségeire, a 3. § (3) bekezdése alapján teljesítendő hozzájárulásokra, valamint törvényben meghatározott egyéb kiadásra használható fel.
[(3) A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:]
a) a társadalombiztosításhoz befolyt munkáltatói járulékok 55,68%-ának (a társadalombiztosítási járulékon - 44% - belül a nyugdíjbiztosítási járulék - 24,5% - részarányának), a munkanélküli járadék, a pályakezdők munkanélküli segélye, továbbá a gyermeknevelési támogatás és az ápolási díj utáni 6%-os mértékű nyugdíjjárulék teljes összegének, valamint az egyéni járulékok 60%-ának (a biztosított által fizetett járulékok együttes mértékén - 10% - belül a nyugdíjjárulék - 6% - részarányának) a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz történő átutalásával realizálódó munkáltatói és egyéni nyugdíjjárulék;
c) a társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek - ide nem értve a közgyógyellátási megtérítés, terhességmegszakítással kapcsolatos egyéni térítési díj és központi költségvetési térítés, baleseti megtérítés, egyéb kártérítések megtérítésének összegét -, valamint, eltérő rendelkezés hiányában, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak éves költségvetési törvényében meghatározott további bevételek 56,48%-a (a járulékok együttes mértékén - 54% - belül a nyugdíjbiztosítási feladatokra meghatározott járulékmértékek együttes összegének - 30,5% - részaránya);
h) működési célú bevétel, ideértve a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat központi hivatali szerve és annak igazgatási szervei által végzett feladatokhoz az Egészségbiztosítási Alapból történő hozzájárulást.”
18. § Az AT. 5. § (1)-(2) bekezdése, a (3) bekezdés a), b), da) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg új i) ponttal egészül ki:
„(1) Az Egészségbiztosítási Alap a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött személyek rokkantsági nyugdíja, baleseti ellátása (ideértve a hozzátartozói baleseti nyugellátásokat és a rokkantság miatt megállapított hozzátartozói nyugellátásokat is), a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvényben (a továbbiakban: T.), valamint az annak végrehajtásáról szóló rendeletekben meghatározott gyógyító-megelőző ellátások, a gyógyászati szolgáltatások (gyógyfürdő-szolgáltatások, anyatejellátás), a gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz ártámogatás és egyéb betegségi ellátások (kártérítési járadék, útiköltség térítés, segélyek) kiadásainak fedezetére szolgál.
(2) Az Egészségbiztosítási Alap az (1) bekezdésben megjelölt feladatokon túl az azokkal összefüggésben felmerült működési kiadásokra, valamint a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat központi hivatali szerve és annak igazgatási szervei által végzett feladatok ellátásához történő hozzájárulásra, az azok finanszírozásával összefüggésben felmerült bankköltségre és postaköltségre, a társadalombiztosítási kifizetőhely fenntartóját megillető, az (1) bekezdésben felsorolt ellátások kifizetőhely által folyósított összegének 1%-ával azonos költségtérítésre, az Egészségbiztosítási Alap pénzügyi tevékenységének költségeire, a 3. § (3) bekezdése alapján teljesítendő hozzájárulásokra, valamint törvényben meghatározott egyéb kiadásra használható fel.
[(3) A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:]
a) a társadalombiztosításhoz befolyt munkáltatói járulékok 44,32%-ának (a társadalombiztosítási járulékon - 44% - belül az egészségbiztosítási járulék - 19,5% - részarányának), valamint - a munkanélküli járadék és a pályakezdők munkanélküli segélye utáni 6%-os mértékű nyugdíjjárulékot nem tartalmazó - egyéni járulékok 40%-ának (a biztosított által fizetett járulékok együttes mértékén - 10% - belül az egészségbiztosítási járulék - 4% - arányának) az Egészségbiztosítási Alaphoz történő átutalásával realizálódó munkáltatói és egyéni egészségbiztosítási járulék;
b) meghatározott személyek egészségbiztosítására a T. 119. §-ának rendelkezése szerint a központi költségvetés által fizetett járulék;
da) a közgyógyellátási megtérítés, a terhesség megszakítással kapcsolatos egyéni térítési díj és központi költségvetési térítés, a baleseti megtérítés és egyéb kártérítések megtérítésének összege teljes egészében;
i) működési célú bevétel, ideértve az Egészségbiztosítási Önkormányzat központi hivatali szerve és annak igazgatási szervei által végzett feladatokhoz a Nyugdíjbiztosítási Alapból történő hozzájárulást.”
19. § Az AT. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A likviditási tartalékot az Alapok mindenkori éves kiadási főösszegük 6%-ának megfelelő mértékig kötelesek képezni. A likviditási tartaléknak az előírt szintre történő feltöltéséig az Alapok - kiadásaik folyamatos teljesítésének biztosítására - tehermentesen vehetik igénybe - a központi költségvetés adott évi törvényében szabályozott módon - a központi költségvetés forgóalapjához kapcsolt megelőlegezési számlát.”
20. § Az AT. 10. § (1) bekezdésének a) pontja és a (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, új (7) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a (2) bekezdése hatályát veszti:
[(1) A működési költségvetés bevétele:]
„a) az éves költségvetési törvényben a bevételekből biztosított, a folyamatos működési kiadásokra és a tárgyévi fejlesztésekre felosztott összeg;
(6) Az Alapok kezelői a biztosítási alap éves költségvetéséről szóló törvény elfogadását követően együttes döntéssel meghatározzák a központi hivatali szervei és azok igazgatási szervei által elvégzendő működési feladatok és az egymás számára kölcsönösen megvalósítandó feladatok körét, valamint az ehhez történő hozzájárulás mértékét. A működési kiadásokról - a 3. § (2) bekezdése szerint - költségvetést kell készítsenek és azokat az Alapok vagyonkimutatásával együtt a törvény elfogadását követő 60 napon belül - a jogalkotás rendjének megfelelően - az Országgyűlés elé terjesztik.
(7) A 3. § (2) bekezdése szerinti törvény benyújtásáig az igazgatási szervek 1994. évben bérfejlesztést nem hajthatnak végre, továbbá jutalom kifizetésére nem kerülhet sor, ide nem értve a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII., vagy egyéb törvényben, jogszabályban előírt kötelező juttatásokat. A folyamatos működéssel összefüggő dologi célra felmerülő kiadások havonta nem léphetik túl az 1993. évi azonos célú dologi kiadások 1/12-ed részét.”
21. § Az AT. 11. § (1) bekezdésének c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg új (8) bekezdéssel egészül ki:
[(1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetéséről és annak végrehajtásáról - az Áht. 86. §-ának (2) bekezdése alapján - alkotott törvénynek tartalmaznia kell:]
„c) az Alapok működési költségvetése kiadásainak és bevételeinek fő összegét;
d) a költségvetés végrehajtásáról szóló törvénynek tartalmaznia kell a 3. § (2) bekezdés szerint elkészített működési költségvetést és vagyonkimutatást is.
(8) A Nyugdíjbiztosítási és az Egészségbiztosítási Alap kezelője pótköltségvetési törvényjavaslatot kell készítsen, ha az érintett Alap várható egyenlege éves szinten 5000 millió forinttal kedvezőtlenebb, mint az előirányzat.”
22. § Az AT. új 31/A. §-sal és azt megelőző új címmel egészül ki:
31/A. § (1) A biztosított, valamint a T. 118. § (1) bekezdése szerint egészségügyi szolgáltatásra, illetve a T. 118. § (2) bekezdése alapján baleseti ellátásra és baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy (a továbbiakban: biztosított) által térítésmentesen igénybevehető, a T. 16/A. §-ában meghatározott egészségügyi szolgáltatások finanszírozása az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és igazgatási szervei (a továbbiakban: OEP) és az egészségügyi intézet - ideértve a háziorvosi és a házi gyermekorvosi szolgálatokat is - fenntartója - fekvőbeteg szakellátást nyújtó intézet vagy önálló rendelőintézet esetén az intézet vezetője - közötti szerződés alapján történik.
(2) Az OEP finanszírozási szerződést köt a területi ellátási kötelezettséget ellátó állami és önkormányzati egészségügyi intézetekkel, illetőleg köthet egészségügyi vállalkozással, magángyakorlatot folytató orvossal, valamint egészségügyi intézetet fenntartó alapítvánnyal, egyházzal és más szervezettel.
(3) Az egészségügyi intézet fenntartója 1994. március 31-ig felülvizsgálja és a felülvizsgálatot követően az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat területileg illetékes megyei (fővárosi) intézete (a továbbiakban: ÁNTSZ) részére továbbítja az 1991. évi XX. törvény 132. § (1) bekezdése szerinti ellátási kötelezettségét. Az ÁNTSZ a részére megküldött területi ellátási rendről szóló összefoglalót a szakmai véleményével együtt 1994. június 30-ig továbbítja az OEP részére.
(4) Finanszírozási szerződés akkor köthető az egészségügyi intézettel, ha az intézet vezetője rendelkezik az intézet fenntartóinak - orvostudományi (egészségutodmányi) egyetemek esetén a népjóléti miniszternek - a finanszírozási szerződésre vonatkozó előzetes egyetértésével.
(5) A szerződésben vállalt feladatok szakmai feltételeinek meglétéről az OEP felkérésére az ÁNTSZ tájékoztatást ad.
(6) Az OEP a szerződéseket a biztosítottak szükségletéből kiindulva - az egészségi kockázatkezelés szempontjait figyelembevéve - a szakmai fejlődésre, az ésszerű takarékosságra és a pénzügyi lehetőségekre tekintettel köti meg.
(7) A Népjóléti Minisztérium az Egészségbiztosítási Önkormányzat részvételével kidolgozza az egészségügy középtávú szakmai fejlesztési programját.
(8) Az OEP a Népjóléti Minisztérium egyetértésével - a szakmai érdekképviseletekkel és a tulajdonosok képviselőivel egyeztetve - évente pályázatot ír ki a középtávú szakmai fejlesztési programhoz illeszkedő konkrét célokra és az azok megvalósításához szükséges, továbbá az egyéb működési többletköltség igények bejelentésére. A pályázatokat a Népjóléti Minisztérium szakmai rangsorolása alapján az Egészségbiztosítási Önkormányzat bírálja el.
(9) Az (1) bekezdés szerinti finanszírozási szerződéseket az OEP - az Egészségbiztosítási Alap éves költségvetését meghatározó törvény kihirdetését követő 60 napon belül - évente felülvizsgálja.
(10) Az OEP jogosult - a szakmai és a pénzügyi dokumentáció felülvizsgálatával - a szerződésben foglaltak teljesülésének ellenőrzésére, a teljesülést elősegítő intézkedések megtételére. Az OEP jogosult a feltárt hiányosságokat jelezni az intézet fenntartójának és az ÁNTSZ-nak.
(11) Amennyiben az intézet fenntartója az OEP jelzését követően nem intézkedik a hiányosságok megszüntetése iránt, az OEP egyeztető tárgyalást kezdeményez. Ennek sikertelensége esetén az OEP kezdeményezi a finanszírozási szerződés módosítását. Amennyiben a szerződés módosítását az intézmény nem fogadja el, az OEP a népjóléti miniszter egyetértésével a szerződést - a felbontási szándék jelzését követő hatodik hónap első napjától - módosítja vagy felbontja.
(12) Az OEP a szerződést felbontja, ha
a) erre jogszabály kötelezi,
b) a finanszírozott feladat megszűnt.
(13) A finanszírozási szerződés megkötését, illetve módosítását bármelyik fél kezdeményezheti. Az egészségügyi intézet, illetve annak fenntartója köteles a szerződés módosítását kezdeményezni a finanszírozott feladatkör, illetve a működési feltételek változása esetén. Az intézet tájékoztatási kötelezettségének elmulasztása esetén az indokolatlanul igénybe vett támogatást köteles visszatéríteni.
(14) A szerződéskötés és a finanszírozás, valamint a pályázatok elbírálásának és a működési többletköltség igények befogadásának részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.”
23. § Az AT. 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg azt megelőzően új címmel egészül ki:
32. § (1) Az Egészségbiztosítási Alapból a gyógyító-megelőző ellátások és szolgáltatások céljára jóváhagyott előirányzatok megállapítására és felhasználására az Áht., valamint a Magyar Köztársaság éves költségvetéséről szóló törvény előírásait kell az e törvényben meghatározott eltérésekkel alkalmazni.
(2) Az Egészségbiztosítási Alapból folyósított összeg - a célkeretként meghatározottak kivételével - működési célra történő jogcímek szerinti megállapításáról és felhasználásáról az intézet vezetője, a nem intézeti formában működő egészségügyi szolgálatok esetén a szolgálat működtetője dönt. Költségvetési gazdálkodási rend szerint működő intézetek esetében az intézet vezetője, illetve a működtető gazdálkodási hatáskörét a finanszírozási szerződésben vállalt gyógyító-megelőző ellátási kötelezettségének maradéktalan teljesítése mellett érvényesítheti, azonban a társadalombiztosítás által folyósított összeget kizárólag egészségügyi szolgáltatásra - ide nem értve a helyi önkormányzatok egészségügyi szakigazgatással kapcsolatos költségeit - használhatja.
(3) Ha a finanszírozási rendszer változása következtében az intézet ellátási kötelezettségének teljsítése súlyos veszélybe kerül, az intézet vezetője köteles javaslatot tenni az intézet fenntartója részére a feladatok ellátásának új szervezési, szervezeti rendjére, a pénzügyi egyensúly helyreállításához szükséges intézkedésekre és erről a Népjóléti Minisztériumot - az ÁNTSZ-en keresztül - tájékoztatja. A Népjóléti Minisztérium az érdekképviseleti szervek és a tulajdonosok véleményére is tekintettel a tényleges veszélybe került intézet feladatainak ellátására, átszervezési és szervezeti rendjére, a pénzügyi egyensúly helyreállításához szükséges intézkedési tervre vonatkozó szakmai véleményét az OEP-hez továbbítja, amely soron kívül - egyedi elbírálás alapján - az adott feladat ellátására szolgáló előirányzat terhére támogatást nyújthat a válsághelyzet megoldására.
(4) A települési önkormányzat a vele kötött szerződésben területi ellátási kötelezettséget vállaló magángyakorlatot folytató orvos, illetve egészségügyi vállalkozás részére térítésmentesen biztosítja az átvállalt feladat ellátásához szükséges rendelőt és annak alapfelszerelését.”
24. § Az AT. 33. §-a és az azt megelőző cím helyére a következő rendelkezés lép:
33. § (1) A gyógyító-megelőző ellátások finanszírozásának térítési formáit és szabályait, valamint annak változásait a bevezetés előtt 60 nappal kormányrendeletben kell kihirdetni.
(2) A biztosítottak gyógyító-megelőző ellátásáért az OEP a finanszírozási szerződésben meghatározott módon a kormányrendeletben meghatározott térítést fizeti.
(3) A díjtételek forintértékét a jogszabályok keretein belül az Önkormányzat állapítja meg.
(4) Az 5. § (1) bekezdésében megjelölt feladatokon túlmenően az adott év költségvetésében a biztosítási érdekkörbe tartozó, kockázatcsökkentő és -kezelő programok finanszírozására az Önkormányzat a Népjóléti Minisztérium programjaival összehangoltan pályázatot írhat ki. A pályázatokat és a pályázatok nyerteseit a Népjóléti Közlönyben is közzé kell tenni.”
25. § A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény (a továbbiakban: T.) 22. §-a (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A táppénz alapjaként figyelembe vehető naptári napi átlagkereset kiszámítására vonatkozó részletes szabályokat a Kormány állapítja meg. A táppénz összege a figyelembe vehető napi átlagkereset hatvanöt százaléka; kétévi folyamatos biztosítási idő esetén a hetven, a megszakítás nélküli keresőképtelenség 31. napjától hetvenöt százaléka.”
26. § A T. 40/A. §-a az alábbiak szerint módosul:
„40/A. § Annak a nőnek, aki legkésőbb 1994. december 31-ig
- a T. 40. §-a alapján a korkedvezményre
- külön jogszabályban meghatározott feltételekkel korengedményes nyugdíjra, előnyugdíjra, átmeneti járadékra
jogosultságot szerzett, illetőleg szerez, öregségi nyugdíjkorhatára a 39. § (1) bekezdésében meghatározott 55. életév, függetlenül attól, hogy öregségi nyugdíjra a 39. § (2) bekezdése szerint mely időponttól lenne jogosult.”
27. § A T. 44. § (3) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
„(3) A (2) bekezdésben foglaltak alapján az 1988-ban elért keresetet 118,5%-kal, az 1989-ben elért keresetet 86,9%-kal, az 1990-ben elért keresetet 52,2%-kal kell növelni, ha az ellátást 1993. december 31-ét követő és 1995. január 1-jét megelőző időponttól kell megállapítani.”
28. § A T. 44/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„44/A. § Ha az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset 16 000 forintnál több:
a 16 001-18 000 forint közötti átlagkeresetrész kilencven százalékát,
a 18 001-30 000 forint közötti átlagkeresetrész nyolcvan százalékát,
a 30 001-40 000 forint közötti átlagkeresetrész hetven százalékát,
a 40 001-50 000 forint közötti átlagkeresetrész hatvan százalékát,
az 50 001-60 000 forint közötti átlagkeresetrész ötven százalékát,
a 60 001-70 000 forint közötti átlagkeresetrész negyven százalékát,
a 70 001-80 000 forint közötti átlagkeresetrész harminc százalékát,
a 80 000 forint feletti átlagkeresetrész tíz százalékát
kell az öregségi nyugdíj megállapításánál figyelembe venni.”
29. § A T. 103/A. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) Az alapítvány, a társadalmi szervezet, a társadalmi szervezetek szövetsége, a társasház közösség, az egyesület, a biztosítási önkormányzat, a gazdálkodó szervezet - ide nem értve a korlátolt felelősségű társaság esetében a 10. § (2) bekezdés d) pontja szerint biztosított tagot - a választott tisztségviselőinek, továbbá a helyi (települési) önkormányzat a választott képviselőnek (tisztségviselőnek) és a társadalmi megbízatású polgármesternek az e tisztséggel összefüggésben kifejtett tevékenységéért adott díjazás (tiszteletdíj) után negyvennégy százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni.”
30. § (1) Ez a törvény 1994. január 1-jén lép hatályba.
(2) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 11. § (4) bekezdése, 31. § (3)-(4) bekezdései, 36-40. §-ai hatályukat vesztik. Rendelkezéseiket azonban a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1993. évi költségvetésének végrehajtása és a mérlegzárás során még alkalmazni kell.
(3) Az 1992-1993-ban bevezetett gyógyító-megelőző ellátási finanszírozási rendszer felülvizsgálatát el kell végezni, és a szükséges változtatásokról szóló kormányrendeletet 1994. április 1-jéig ki kell adni.
(4) Az ügyeleti tevékenység, a vérellátás és a fogászati ellátátás finanszírozási rendszerének, valamint a fegyveres erők, a Belügyminisztérium által fenntartott intézetek, és a vasútegészségügyi szolgálatok tekintetében 1994. I. félévében új finanszírozási rendszert kell bevezetni.
(5) Az 1992. december 31-én folyamatban lévő és befogadási nyilatkozattal nem rendelkező beruházások működési költségigényét az Egészségbiztosítási Önkormányzat a Népjóléti Minisztériummal közösen 1994. március 31-ig felül kell vizsgálni, és befogadásukról 1994. június 30-ig állást kell foglalni.
(6) A számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény 15. §-ának (10) bekezdése szerinti bruttó elszámolási elvet 1995-től az 1992. évi LXXXIV. törvény 3. és 10. § rendelkezéseinek tekintetében teljes körűen érvényesíteni kell.
(7) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a T. 103/A. §-a (3) bekezdésének 10. pontja, továbbá a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény 53. §-a (1) bekezdésének b) pontja hatályát veszti. A T. 22. §-ának a jelen törvénnyel megállapított (5) bekezdését első ízben az 1993. december 31-ét követően kezdődő keresőképtelenség, a T. 44/A. §-ának rendelkezéseit 1993. december 31-ét követő időponttól megállapításra kerülő ellátás tekintetében kell alkalmazni. A T. 110. §-ának a jelen törvénnyel megállapított (2) bekezdését először az 1993. december 31. napját követően fennálló járuléktartozásokra kell alkalmazni.
(8) A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló, többször módosított 1991. évi IL. törvény 53. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2)-(3) bekezdés (3)-(4) bekezdésre változik:
„(2) A felszámoló a nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatás ellátásához köteles a külön jogszabályban előírt - a biztosítottak 1988. január 1-je és 1992. február 29-e közötti kereseti (jövedelmi) adatait tartalmazó - munkabér - jövedelemigazolást az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság területileg illetékes igazgatási szervének a Vasutaknál a MÁV Nyugdíj Igazgatóságának átadni.”
(millió forintban)
| Megnevezés | 1992. évi tény* | 1993. évi várható | 1994. évi előirányzat | ||
| BEVÉTELEK | |||||
| 1. | Járulékbevételek | 271 808 | 305 292 | 363 848 | |
| - munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulék befizetések | 207 648 | 228 017 | 274 294 | ||
| - munkanélküli ellátás után fizetett nyugdíjbiztosítási járulék | 10 013 | 15 435 | 15 034 | ||
| - egyéni nyugdíjjárulék befizetések | 54 146 | 60 840 | 69 810 | ||
| - munkanélküli járadék (segély) után fizetett nyugdíjjárulék** | - | - | 3 310 | ||
| - egyes szociális ellátások után fizetett járulék (önkormányzati+egyéni) | - | 1 000 | 1 400 | ||
| 2. | A társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek | 10 201 | 12 821 | 14 409 | |
| - késedelmi pótlék és rendbírság | 9 902 | 12 426 | 14 098 | ||
| - egyéb bevételek | 298 | 395 | 311 | ||
| 3. | Kamat- és egyéb hozambevételek | 6 497 | 3 600 | 2 304 | |
| 4. | Vissztehermentesen átvett vagyonból származó bevétel | - | 2 784 | 8 931 | |
| 5. | Likviditási tartalék visszapótlására számításba vehető bevétel*** | - | 3 600 | 3 600 | |
| 6. | Az előnyugdíjjal és a politikai rehabilitációval kacsolatos nyugdíjkiegészítéssel összefüggő - 1991-ben elmaradt - megtérítés | 139 | - | - | |
| 7. | Foglalkoztatáspolitikai célú korengedményes nyugdíjjal kapcsolatos - 1991-ben elmaradt - megtérítés | 353 | - | - | |
| 8. | Alapok közötti elszámolások egyenlege | - 10 103 | - 11 822 | - 21 261 | |
| - pénzbeli egészségbiztosítási ellátások után átvett járulék | 22 233 | 26 764 | 30 155 | ||
| - nyugdíjkiadások után átadott járulék | - 32 337 | - 38 586 | - 45 286 | ||
| - egyösszegű átcsoportosítás az Egészségbiztosítási Alap részére | - | - | - 6 130 | ||
| 9. | Működési célú bevétel**** | - | - | 118 | |
| Bevételek összesen: | 278 894 | 316 275 | 371 949 | ||
| KIADÁSOK | |||||
| 1. | Nyugellátások | 252 235 | 301 450 | 359 020 | |
| - korhatár fölött saját jogú nyugdíjak | 215 980 | 258 550 | 304 280 | ||
| - hozzátartozói ellátások | 36 255 | 42 900 | 49 520 | ||
| - mezőgazdasági járadékok | - | - | 5 220 | ||
| 2. | Hozzájárulás az alapok által közösen fedezett kiadásokhoz | 22 756 | 26 292 | 918 | |
| - átmenetileg finanszírozott ellátások | 21 848 | 25 490 | - | ||
| - átmenetileg finanszírozott nyugellátások | 9 145 | 11 970 | - | ||
| - átmenetileg finanszírozott anyasági ellátások | 12 461 | 13 520 | - | ||
| - temetési segély | 242 | - | - | ||
| - egyéb kiadások | 636 | 802 | 918 | ||
| - biztosítási képviselők választásának költségei | 272 | - | - | ||
| 3. | Működési kiadások | 4 086 | 6 613 | 7 551 | |
| ebből: működési célú bevételből fedezett | - | - | 118 | ||
| 4. | Kamat- és egyéb hozambevételek tartalékba helyezése | 6 482 | - | - | |
| 5. | Likviditási tartalék visszapótlása | 2 797 | 3 600 | 3 600 | |
| 6. | Kamat- és egyéb hozambevételekkel kapcsolatos ráfordítás | 15 | 45 | 18 | |
| 7. | A Társadalombiztosítási Alap 1991. évi hiányának fedezetére szolgáló kiadás | 139 | - | - | |
| Kiadások összesen: | 288 510 | 338 000 | 371 107 | ||
| EGYENLEG | - 9 617 | - 21 725 | 842 | ||
-----------
* A mellékletekben megjelenő - kerekített - 1992. évi tényadatok összege (különbsége) eltérhet a mellékletekben szereplő összegező (különbözeti) értékektől, melyek a pontos (kerekítés nélküli) adatokból vannak számolva.
** Az ezen a címen befolyt összeget 1993. évvel bezárólag az egyéni nyugdíjjárulék befizetések címszó tartalmazza.
***Forrása az 1991. december 31. előtt keletkezett tartozás megfizetése. Az ezen a címen számításba vett bevétel 1992. évi összegét, 2444 millió forintot, az 1. és 2. sorokban kimutatott összegek együttesen tartalmazzák. Az 1993. és 1994. évi összegeket az 1. és 2. sorokban meghatározott jogcímek nem tartalmazzák.
**** A működési célú feladatok ellátásához az Egészségbiztosítási Alaptól kapott hozzájárulás összege nélkül.
(millió forintban)
| Tartalékok | ||||
| Megnevezés | likviditási tartalék | befektetések hozama tartalék | tartósan befektetett eszközök | |
| 1. 1992. év végi - a kiadási többlet hatását nem tartalmazó - állapot | 10 993 | 4 735 | 15 484 | |
| 2. Likviditási tartalékcsökkenés az 1992. évi kiadási többlettel összefüggésben* | - 9 617 | - | - | |
| 3. 1993. évi induló állapot | 1 376 | 4 735 | 15 484 | |
| 4. A likviditási tartalék 1991. évi kiadási többlettel összefüggő 1993. évi visszapótlása | 3 600 | - | - | |
| 5. 1993. év végi állapot** | 4 976 | 4 735 | 15 485 | |
| 6. A likviditási tartalék 1991. évi kiadási többlettel összefüggő 1994. évi visszapótlása | 3 600 | - | - | |
| 7. 1994. év végi állapot*** | 8 576 | 4 735 | 15 485 | |
------------
* Az 1992. évi kiadási többlet fedezetét képező államkötvény-kibocsátás ellenében befolyó összeggel a likviditási tartalék visszapótlásra kerül. E művelet hatását, valamint a likviditási tartalék 1991. évi kiadási többlettel összefüggő visszapótlására vonatkozó állami garancia alapján esedékes összeget (822 millió forint) a táblázat nem tartalmazza.
** Az 1993. évi kiadási többlet hatását, illetve a kiadási többlet fedezetével kapcsolatos műveletek hatását a táblázat nem tartalmazza.
*** Az 1994. évi egyenleg hatása nélkül.
(millió forintban)
| Megnevezés | 1992. évi tény | 1993. évi várható | 1994. évi előirányzat | ||
| BEVÉTELEK | |||||
| 1. | Járulékbevételek | 211 951 | 240 128 | 283 822 | |
| - munkáltatói egészségbiztosítási járulék befizetések | 165 283 | 181 483 | 218 316 | ||
| - munkanélküli ellátás után fizetett egészségbiztosítási járulék | 7 970 | 12 285 | 11 966 | ||
| - egyéni egészségbiztosítási járulék befizetések | 36 098 | 40 560 | 46 540 | ||
| - a központi költségvetés által fizetett járulék | 2 600 | 5 800 | 7 000 | ||
| 2. | Központi költségvetést terhelő egészségügyi feladatok ellátásával kapcsolatos bevétel | - | 2 500 | 5 500 | |
| 3. | A társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek | 9 066 | 11 179 | 14 141 | |
| - közgyógyellátási kiadások megtérítése | 202 | 500 | 650 | ||
| - terhességmegszakítás egyéni térítési díja | - | 200 | 300 | ||
| - terhességmegszakítással kapcsolatos központi költségvetési térítés | - | - | 1 400 | ||
| - baleseti megtérítés, egyéb kártérítések megtérítése | 843 | 600 | 690 | ||
| - késedelmi pótlék és rendbírság | 7 787 | 9 574 | 10 862 | ||
| - egyéb bevételek | 235 | 305 | 239 | ||
| 4. | Kamat- és egyéb hozambevételek | 2 503 | 400 | 256 | |
| 5. | Visztehermentesen átvett vagyonból származó bevétel | - | 2 216 | 7 109 | |
| 6. | A likviditási tartalék visszapótlására számításba vehető bevétel* | - | 3 600 | 3 600 | |
| 7. | Központi költségvetési forrásátadás az 1992. évi központi bérintézkedésre | 1 600 | - | - | |
| 8. | Központi költségvetési forrásátadás az 1993. évi központi bérintézkedésre | - | 2 371 | - | |
| 9. | Az előnyugdíjjal és a politikai rehabilitációval kapcsolatos nyugdíjkiegészítéssel összefüggő - 1991-ben elmaradt - megtérítés | 139 | - | - | |
| 10. | Foglalkoztatáspolitikai célú korengedményes nyugdíjjal kapcsolatos - 1991-ben elmaradt - megtérítés | 353 | - | - | |
| 11. | Alapok közötti elszámolások egyenlege | 10 103 | 11 822 | 21 261 | |
| - nyugdíjkiadások után átvett járulék | 32 337 | 38 586 | 45 286 | ||
| - pénzbeli egészségbiztosítási ellátások után átadott járulék | - 22 233 | - 26 764 | - 30 155 | ||
| - egyösszegű átcsoportosítás a Nyugdíjbiztosítási Alaptól | - | - | 6 130 | ||
| 12. | Működési célú bevétel** | - | - | 712 | |
| Bevételek összesen: | 235 776 | 274 216 | 336 401 | ||
| KIADÁSOK | |||||
| 1. | Természetbeni ellátások | 156 203 | 185 371 | 225 780 | |
| - gyógyító-megelőző ellátások | 112 123 | 131 971 | 164 480 | ||
| - gyógyászati szolgáltatások*** | - | - | 1 220 | ||
| - gyógyfürdő szolgáltatás | - | - | 1 100 | ||
| - anyatejellátás | - | - | 120 | ||
| - gyógyszertámogatás | 39 392 | 46 000 | 50 700 | ||
| - vérzékenység kezelése (VIII. faktor)**** | - | - | 800 | ||
| - gyógyászati segédeszköz-támogatás | 3 570 | 6 000 | 7 000 | ||
| - utazási költségtérítés | 1 118 | 1 400 | 1 580 | ||
| 2. | Pénzbeli ellátások | 72 895 | 87 750 | 98 870 | |
| - korhatár alatti rokkant és baleseti ellátások | 36 455 | 45 050 | 54 160 | ||
| - terhességi-gyermekágyi segély | 6 419 | 7 500 | 9 150 | ||
| - táppénz | 28 912 | 34 000 | 34 100 | ||
| - betegséggel kapcsolatos segélyek | 537 | 500 | 650 | ||
| - kártérítési járadék | 572 | 700 | 810 | ||
| 3. | Hozzájárulás az alapok által közösen fedezett kiadásokhoz | 19 103 | 22 908 | 832 | |
| - átmenetileg finanszírozott ellátások | 18 340 | 22 210 | - | ||
| - átmenetileg finanszírozott nyugellátások | 7 677 | 10 430 | - | ||
| - átmenetileg finanszírozott anyasági ellátások | 10 461 | 11 780 | - | ||
| - temetési segély | 203 | - | - | ||
| - egyéb kiadások | 534 | 698 | 832 | ||
| - biztosítási képviselők választásának költségei | 228 | - | - | ||
| 4. | Működési kiadások | 3 474 | 5 673 | 7 017 | |
| ebből: működési célú bevételből fedezett | - | - | 712 | ||
| 5. | Kifizetőhelyeket megillető költségtérítés | 199 | 300 | 300 | |
| 6. | Kamat- és egyéb hozambevételek tartalékba helyezése | 2 418 | - | - | |
| 7. | Likviditási tartalék visszapótlása | 2 797 | 3 600 | 3 600 | |
| 8. | Egészségügyi célok támogatása | 280 | - | - | |
| - ifjúsági és szabadidő-sport tevékenység | 250 | - | - | ||
| - alkoholizmus elleni prevenció | 30 | - | - | ||
| 9. | Kamat- és egyéb hozambevételekkel kapcsolatos ráfordítás | 2 | 5 | 2 | |
| 10. | A Társadalombiztosítási Alap 1991. évi hiányának fedezetére szolgáló kiadás | 139 | - | - | |
| Kiadások összesen: | 257 511 | 305 607 | 336 401 | ||
| EGYENLEG | - 21 735 | - 31 391 | - | ||
-------------
* Forrása az 1991. december 31. előtt keletkezett tartozás megfizetése. Az ezen a címen számításba vett bevétel 1992. évi összegét, 2444 millió forintot az 1. és 3. sorokban kimutatott összegek együttesen tartalmazzák. Az 1993. és 1994. évi összegeket az 1. és 3. sorokban meghatározott jogcímek nem tartalmazzák.
** A működési célú feladatok ellátásához a Nyugdíjbiztosítási Alapból kapott hozzájárulás összege nélkül.
*** Az itt szereplő ellátások kiadásai 1993. évvel bezárólag a gyógyító-megelőző ellátások részeként szerepelnek.
**** A vérzékenység kezelésének kiadásai 1993. évvel bezárólag a gyógyszertámogatási kiadások között jelennek meg.
(millió forintban)
| Megnevezés | 1992. évi tény | 1993. évi várható | 1994. évi előirányzat | ||
| 1. | A Nyugdíjbiztosítási Alap kamat- és egyéb hozambevételei | 6 497 | 3 600 | 2 304 | |
| - tartós befektetések hozama | 3 767 | 3 240 | 1 764 | ||
| - rövid lejáratú befektetések hozama | 729 | 360 | 540 | ||
| - kamattérítés (az 1990. I-III. havi családi pótlék finanszírozással összefüggésben) | 2 000 | - | - | ||
| 2. | Az Egészségbiztosítási Alap kamat- és egyéb hozambevételei | 2 503 | 400 | 256 | |
| - tartós befektetések hozama | 419 | 360 | 196 | ||
| - rövid lejáratú befektetések hozama | 85 | 40 | 60 | ||
| - kamattérítés (az 1990. I-III. havi családi pótlék finanszírozással összefüggésben) | 2 000 | - | - | ||
| 3. | Kamat- és egyéb hozambevételek összesen | 9 000 | 4 000 | 2 560 | |
| - tartós befektetések hozama | 4 186 | 3 600 | 1 960 | ||
| - rövid lejáratú befektetések hozama | 814 | 400 | 600 | ||
| - kamattérítés (az 1990. I-III. havi családi pótlék finanszírozással összefüggésben) | 4 000 | - | - | ||
(millió forintban)
| 1993. évi eredeti előirányzat | 129 600 | ||
| Szintrehozások | 11 000 | ||
| - 1993. évi fejlesztések | 1 000 | ||
| - Reformintézkedés | 10 000 | ||
| Feladatváltozások | 2 580 | ||
| - ÁFA-emelés, Ft-leértékelés | 3 570 | ||
| - Gyógyfürdő szolgáltatás, anyatejellátás | - 990 | ||
| Reformintézkedések folytatása | 6 800 | ||
| - Háziorvosi szolgálat kártyapénzének kiegészítése | 1 300 | ||
| - Ügyelet, készenlét egységesítése | 807 | ||
| - Fogorvosi szolgáltatás teljesítmény finanszírozása | 1 500 | ||
| - Vérellátás finanszírozása | 500 | ||
| - Mentő és egyéb betegszállítás | 700 | ||
| - Egészségügyi kockázatkezelő szolgáltatások | 1 993 | ||
| 1993. évi bérpolitikai intézkedés és a közalkalmazott törvény hatása | 11 000 | ||
| Fejlesztések | 3 500 | ||
| - Beruházásból, rekonstrukcióból belépő fejlesztésekre | 3 500 | ||
| 1994. évi előirányzat | 164 480 |
(millió forintban)
| Kassza megnevezése | 1993. év | 1994. év | ||
| I. | Háziorvosi ellátás finanszírozása | 13 510 | 17 298 | |
| II. | Teljesítmény finanszírozása | 73 501 | 91 317 | |
| 1. Aktív fekvőbeteg-ellátás | 65 528 | 81 385 | ||
| - aktív ellátás | 61 163 | 76 097 | ||
| - művesekezelés | 2 317 | 2 681 | ||
| - speciális finanszírozási feladat | 2 048 | 2 607 | ||
| 2. Krónikus fekvőbeteg-ellátás | 7 973 | 9 932 | ||
| III. | Feladat+teljesítmény finansz. | 20 296 | 25 824 | |
| 1. Nőgyógyászati járóbeteg-ellátás | 1 373 | 1 498 | ||
| - nőgyógyászati szakrendelés | 951 | 1 009 | ||
| - nőgyógyászati szakambulancia | 422 | 489 | ||
| 2. Egyéb járóbeteg-szakellátás | 18 923 | 24 326 | ||
| - egyéb járóbeteg-szakrendelés | 13 201 | 17 014 | ||
| - egyéb járóbeteg-szakambulancia | 3 415 | 4 803 | ||
| - speciális finanszírozású feladatok | 2 317 | 2 509 | ||
| IV. | Feladat finanszírozás | 17 615 | 23 641 | |
| 1. Egyéb alapellátás | 9 367 | 13 330 | ||
| - iskolaegészségügyi ellátás | 269 | 412 | ||
| - védőnői szolgálat | 1 825 | 2 202 | ||
| - ügyeleti szolgálat | 1 171 | 2 164 | ||
| - kiegészítő alapellátási feladat | 270 | 313 | ||
| - fogorvosi szolgáltatás | 3 930 | 6 029 | ||
| - munkaegészségügyi szolgálat | 1 375 | 1 608 | ||
| - anya-, gyermekvédelem | 527 | 602 | ||
| 2. Járóbeteg-szakellátás | 2 372 | 2 707 | ||
| - gyermekgyógyászati MSZSZ | 27 | 30 | ||
| - nőgyógyászati MSZSZ | 21 | 25 | ||
| - sportegészségügyi ellátás | 109 | 123 | ||
| - nemibeteg gondozás és szűrés | 242 | 274 | ||
| - tüdőgondozás és szűrés | 882 | 1 011 | ||
| - ideggyógyászati gondozás és szűrés | 552 | 631 | ||
| - onkológiai gondozás és szűrés | 285 | 328 | ||
| - alkohológia és drogellátás | 254 | 285 | ||
| 3. Vérellátás | 2 167 | 2 925 | ||
| 4. Mentés, betegszállítás | 3 638 | 4 604 | ||
| 5. Egyéb | 71 | 75 | ||
| - új beruházás, rekonstrukciós előrehozás | 23 | 23 | ||
| - rekonstrukció miatti kiesés | 19 | 21 | ||
| - E raktár | 29 | 31 | ||
| KASSZÁK ÖSSZESEN | 124 922 | 158 080 | ||
| Célelőirányzatok | 4 678 | 6 400 | ||
| - gyógyfürdő-szolgáltatás | 990 | - | ||
| - szolidaritási járulék | 3 288 | 4 008 | ||
| - prevenciós programok | 400 | - | ||
| - egészségi kockázatkezelő szolgáltatások* | - | 1 817 | ||
| - ifjúsági és szabadidősport | - | 200 | ||
| - alkoholizmus primer prevenció | - | 30 | ||
| - egészségügyi intézmények egészségmegőrző mentalhigiénés programjai | - | 200 | ||
| - otthoni ápolás | - | 145 | ||
| ÖSSZESEN | 129 600** | 164 480 | ||
* Az egészségi állapot mérését, ezzel kapcsolatos információs rendszert, szűrést, gondozást, házi betegápolást szolgáló programok stb.
** Eredeti előirányzati szinten.
(millió forintban)
| Tartalékok | |||||
| Megnevezés | likviditási tartalék | befektetések hozama tartalék | tartósan befektetett eszközök | ||
| 1. | 1992. év végi - a kiadási többlet hatását nem tartalmazó - állapot | 10 275 | 526 | 1 721 | |
| 2. | Likviditási tartalékcsökkentés az 1992. évi kiadási többlettel összefüggésben* | - 21 735 | - | - | |
| 3. | 1993. évi induló állapot | - 11 459 | 526 | 1 721 | |
