Időállapot: közlönyállapot (1994.I.4.)

1994. évi I. törvény - a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetéséről 2/21. oldal

Környezet

1. A Felek fejlesztik és erősítik együttműködésüket a környezet romlása elleni harc életbevágó feladata terén, amelyet elsődlegesnek ítélnek.

2. Az együttműködésben központi helyet foglal el:

– a szennyezési szintek tényleges figyelemmel kísérése;

– a helyi, regionális és határokat túllépő levegő- és vízi szennyeződés elleni harc;

– hatékony energiatermelés és felhasználás, az ipartelepek biztonsága;

– a vegyi anyagok osztályozása és biztonságos kezelése;

– a vízminőség, különösen a határon keresztülvezető vízi utak vízminősége;

– a hulladékok csökkentése, újrahasznosítása és biztonságos megsemmisítése, a Bázeli Egyezmény végrehajtása;

– a mezőgazdaság környezeti hatása, a talajerózió, az erdők, a növényvilág és az állatvilág védelme;

– a földhasználat tervezése, ideértve az építési és városfejlesztési tervezést;

– gazdasági és pénzügyi eszközök használata;

– globális klímaváltozás;

– a környezeti szempontból súlyosan terhelt ipari körzetek rehabilitációja;

– az emberi egészség védelme a környezeti ártalmak ellen.

3. E célból a Felek a következő módon működnek együtt:

– a technológia és know-how átadása;

– információk és szakértők cseréje, ideértve azokat az információkat, amelyek a tiszta technológiák átadására vonatkoznak, illetőleg azokat a szakértőket, akik e témával foglalkoznak;

– képzési programok;

– jogszabályok közelítése (közösségi szabványok);

– regionális szintű együttműködés (ideértve az Európai Környezetvédelmi Ügynökség keretein belül történő együttműködést, amikor az Ügynökséget a Közösség létrehozza) és nemzetközi szintű együttműködés;

– stratégiák kifejlesztése, különösen a globális és a klímára vonatkozó kérdések tekintetében;

– a környezeti igazgatás javítása, ideértve a vízügyi igazgatást is.

80. Cikk
Vízügyi igazgatás

A Felek a vízügyi igazgatás különböző területein fejlesztik együttműködésüket, különös tekintettel a következőkre:

– a határokon átnyúló vízgyűjtő terület, folyók és tavak vizének környezetbarát hasznosítása;

– a vízügyi igazgatás előírásainak, valamint a technikai vízügyi szabályozás eszközeinek (irányelvek, határok, szabványok, normatívák, logisztika) harmonizálása;

– a vízügyi igazgatásban a kutatás és a fejlesztés, valamint a tudományos bázis korszerűsítése.

81. Cikk
Közlekedés

1. A Felek fejlesztik és fokozzák együttműködésüket, hogy lehetővé tegyék Magyarország számára, hogy:

– átalakítsa és korszerűsítse a közlekedést;

– könnyítse az utasok és az áruk mozgását, valamint a szállítási piacrajutást az adminisztratív, a technikai és egyéb akadályok megszüntetése révén;

– könnyítse Magyarországon a közúti, a vasúti, a folyami és a kombinált szállítással megvalósuló közösségi tranzitszállításokat;

– teljesítse a közösségihez hasonló működési követelményeket.

2. Az együttműködés különösen a következőkre terjed ki:

– gazdasági, jogi és technikai képzési programok;

– technikai segítségnyújtás és tanácsadás, valamint információcsere (konferenciák és szemináriumok);

– eszközök nyújtása a magyarországi infrastruktúra fejlesztéséhez.

3. Elsődlegességet élveznek a következők:

– jelentős közös érdekű és a transzeurópai útvonalakon, szárazföldi és belföldi vízi utak, vasútak, kikötők és repülőterek infrastruktúrájának építése és korszerűsítése;

– vasútak és repülőterek igazgatása, ideértve a megfelelő nemzeti hatóságok közötti együttműködést;

– a földhasználat tervezése, ideértve az építési és városfejlesztési tervezést;

– a technikai felszerelés korszerűsítése a közösségi követelmények teljesítése céljából, különösen a közúti-vasúti szállítás, a konténerizáció és az átrakás területén;

– hozzájárulás a Közösségben alkalmazandó közlekedéspolitikával összeegyeztethető közlekedéspolitika fejlesztéséhez.

82. Cikk
Távközlés, postai szolgáltatások és műsorszórás

1. A Felek bővítik és erősítik együttműködésüket ezen a területen és e célból a következő akciókat kezdeményezik:

– információcsere a távközlési politikára vonatkozóan;

– technikai és más információk cseréje, szemináriumok, műhelyek, konferenciák szervezése mindkét Fél szakértői számára;

– képzés és tanácsadás folytatása;

– technológia-átadás;

– közös projektumok megvalósítása a két Fél megfelelő szervezetei által;

– az európai szabványok, bizonyítvány-rendszerek és szabályozásbeli megközelítések előmozdítása;

– új közlési módok, szolgáltatások és eszközök előmozdítása, különösen, ha azok kereskedelmileg is alkalmazhatók.

2. Ez a tevékenység elsősorban a következő elsődlegességet élvező területekre terjed ki:

– Magyarország távközlési hálózatának korszerűsítése és beépítése az európai és a világhálózatokba;

– együttműködés az európai szabványosítás keretei között;

– a transzeurópai rendszerek integrációja, a távközlés jogi és szabályozási szempontjai;

– Magyarország postai és műsorszóró szolgáltatásainak korszerűsítése, ideértve a jogi és szabályozási szempontokat is;

– a távközlés, a postai és műsorszóró szolgáltatások igazgatása az új gazdasági környezetben, szervezeti felépítés, stratégia és tervezés, beszerzési elvek;

– a földhasználat tervezése, ideértve az építési és városfejlesztési tervezést is.

83. Cikk
Bank- és biztosítási tevékenység,
más pénzügyi szolgáltatások

1. A Felek együttműködnek a bank-, a biztosítási és a pénzügyi szolgáltatási szektor Magyarországon történő fejlesztése céljából.

2. Az együttműködés a következőkre irányul:

– a magyarországi számviteli rendszernek az európai szabályokkal való harmonizálása;

– a bank-, és a pénzügyi szolgáltatások felügyeleti és szabályozási rendszerének harmonizálása;

– a közösségi és a magyar jogszabályok fordítása;

– magyarázat készítése a szakmai fogalmakhoz;

– kölcsönös tájékoztatás, különös tekintettel az előterjesztésre javasolt jogszabályokra;

– szakmai irodalommal történő ellátás, segítségnyújtás a pénzügyi szektor céljaira szolgáló tájékoztatási és dokumentációs központ Magyarországon történő felállításához.

3. A fenti célok érdekében az együtműködés keretében technikai segítségnyújtás és képzés történik. A Közösség egyebek között a rövid és hosszú időtartamú munkahelyi programokat biztosít a Közösségben működő pénzügyi intézményekben és szabályozási hivatalokban.

84. Cikk
Monetáris politika

A magyar hatóságok kérésére a Közösség technikai segítséget nyújt, hogy támogassa Magyarország erőfeszítéseit a forint teljes konvertibilitásának bevezetésére, valamint politikájának az Európai Monetáris Rendszer politikájához történő fokozatos közelítésére. Ennek keretében, nem hivatalos alapon, az Európai Monetáris Rendszer elveiről és működéséről információcserére kerül sor.

85. Cikk
Együttműködés a könyvvizsgálat és a pénzügyi ellenőrzés terén

1. A Felek együttműködnek, hogy a magyar közigazgatásban a Közösségben rendszeresített módszerek és eljárások alapján hatékony könyvvizsgálati és pénzügyi ellenőrzési rendszert fejlesszenek ki.

2. Az együttműködés a következőkre irányul:

– megfelelő információk cseréje a könyvvizsgálati rendszerekről;

– a könyvvizsgálati dokumentumok egységesítése;

– képzési és tanácsadási programok.

3. E célból, ott, ahol indokolt, a Közösség technikai segítséget nyújt.

86. Cikk
A pénz tisztára mosása

1. A Felek egyetértenek, hogy minden erőfeszítést meg kell tenniük és együtt kell működniük, hogy megakadályozzák pénzügyi rendszerüknek általában a bűnözésből, különösen a kábítószerrel kapcsolatos bűncselelekményekből származó pénz tisztára mosására történő felhasználását.

2. Az ezen a területen történő együttműködés kiterjed az adminisztratív és technikai segítségnyújtásra a pénz tisztára mosása elleni olyan megfelelő szabályok bevezetése érdekében, amelyek egyenértékűek azokkal a szabályokkal, amelyeket a Közösség és e területen működő más nemzetközi fórumok, ideértve a Pénzügyi Akció Munkacsoportot (Financial Action Task Force) elfogadtak.

87. Cikk
Regionális fejlesztés

1. A Felek erősítik együttműködésüket a regionális fejlesztésre és a földhasználat tervezésére vonatkozóan.

2. E célból a következő intézkedéseket tervezik:

– információcsere a nemzeti hatóságok között a regionális és a földhasználat tervezési politikáról és ott, ahol az indokolt, segítségnyújtás Magyarország számára az ilyen politikai kialakításához;

– a regionális és a helyi hatóságok közös akciója a gazdaságfejlesztés területén;

– kölcsönös látogatások az együttműködési és segítégnyújtási lehetőségek feltárása céljából;

– közigazgatási tisztviselők cseréje;

– technikai segítségnyújtás, különös tekintettel a hátrányos helyzetben lévő körzetek fejlesztésére;

– az információ- és tapasztalatcserét elősegítő programok kialakítása, ideértve szemináriumok szervezését.

88. Cikk
Szociális együttműködés

A Szerződő Felek, felismerve a gazdasági és társadalmi fejlődés közötti szoros kapcsolatot, együttműködnek a szociális biztonság és egészségügy különböző területein, különösen azzal a céllal, hogy

– javítsák a dolgozók egészsége és biztonsága védelmének szintjét, kiindulva a Közösségben érvényesülő védelmi szintből;

– korszerűsítsék a munkahely-keresési, szakmai képzési és pályaválasztási tanácsadási szolgáltatásokat Magyarországon, támogassák és mozdítsák elő az ipari szerkezetátalakítást szolgáló helyi fejlesztést;

– igazítsák hozzá a magyar szociális biztonsági rendszert az új gazdasági és társadalmi helyzethez.

Az együttműködés kiterjed különösen a következőkre:

– technikai segítségnyújtás;

– szakértők cseréje;

– vállalatok közötti együttműködés;

– információs és képzési programok.

89. Cikk
Idegenforgalom

A Felek fejlesztik és fokozzák együttműködésüket, különösen azzal, hogy

– megkönnyítik az idegenforgalmi kereskedelmet, különös hangsúllyal a fiatalok idegenforgalmára;

– fokozzák az információáramlást nemzetközi hálózatok, adatbankok, stb. révén;

– átadják a know-how-t szakmai gyakorlat, cserék és szemináriumok révén;

– lehetővé teszik Magyarország részvételét a megfelelő európai idegenforgalmi szervezetekben;

– közös akciókat szerveznek mint például határon átnyúló projektumok, testvérvárosok, stb.:

– harmonizálják az idegenforgalomra vonatkozó statisztikai rendszereket és szabályokat.

90. Cikk
Kis és közepes méretű vállalatok

1. A Felek célja, hogy fejlesszék és erősítsék a kis és közepes méretű vállalatokat, valamint a Magyarországon és a Közösségben működő kis és közepes méretű vállalatok közötti együttműködést.

2. A Felek támogatják az információ- és know-how cserét a következő területeken:

– ott, ahol indokolt, a kis és közepes méretű vállalatok fejlődéséhez és bővüléséhez, valamint a határon túli együttműködéshez szükséges jogi, adminisztratív, technikai, adózási és pénzügyi feltételek javítása;

– a kis és közepes méretű vállalatok által igényelt különleges szakmai szolgáltatások nyújtása (vállalatvezetői képzés, számvitel, marketing, minőségellenőrzés, stb.) és az ilyen szolgáltatásokat nyújtó szervezetek megerősítése;

– a Közösségben gazdasági tevékenységet végzőkkel megfelelő kapcsolatok létrehozása a kis és közepes méretű vállalatok számára történő információáramlás javítása és a határon túli együttműködés elősegítése céljából [pl. Üzleti Kooperációs Hálózat (BC–NET), Európai Információs Központok (Euro-Info Centres), konferenciák, stb.].

91. Cikk
Tájékoztatás és kommunikáció

1. Magyarország és a Közösség a tájékoztatás és a hírközlés tekintetében megfelelő lépéseket tesz, hogy ösztönözzék a hatékony, kölcsönös információcserét. Elsőbbséget kapnak az olyan programok, amelyeknek célja a nagyközönségnek Magyarországról és a Közösségről szóló általános információkkal történő ellátása, valamint azok, amelyek magyarországi szakmai köröknek szakmai információkkal való ellátására irányulnak, ideértve ott, ahol lehetséges, a Közösségi adatbázisokhoz való kapcsolódást.

2. A Felek összehangolják és, ahol lehetséges, harmonizálják politikájukat a határon túli közvetítések szabályozására, a technikai normákra és az európai audiovizuális technológiák előmozdítására vonatkozóan.

3. Az együttműködés szükség szerint kiterjedhet újságírók és a hírközlési eszközök szakértői számára szolgáló csereprogramokra, ösztöndíjakra és gyakorlati képzési lehetőségekre.

92. Cikk
Vám

1. Az együttműködés célja, hogy biztosítsa a kereskedelemmel kapcsolatos rendelkezések betartását, és elérje a magyar vámrendszernek a közösségihez történő közelítését, elősegítve ezzel a Megállapodás szerinti liberalizáció érdekében teendő lépések megkönnyítését.

2. Az együttműködés különösen a következőkre terjed ki:

– információcsere;

– szemináriumok, kiküldetések szervezése;

– a Felek közötti határátkelési infrastruktúra fejlesztése;

– az egységes adminisztratív okmány meghonosítása, a közösségi és a magyar tranzitrendszerek között kapcsolat létesítése;

– az áruszállítással kapcsolatos ellenőrzések és alakiságok egyszerűsítése;

– a Kombinált Nómenklatúra mielőbbi magyarországi bevezetésének előkészítése.

Ha szükséges, technikai segítségnyújtásra kerül sor.

3. A Megállapodásban, különösen a 96. Cikkben előirányzott további együttműködést nem korlátozva, vámügyekben a Szerződő Felek adminisztratív hatóságai közötti kölcsönös segítségnyújtás a 6. számú Jegyzőkönyv rendelkezései szerint történik.

93. Cikk
Statisztikai együttműködés

1. E területen az együttműködés célja az, hogy olyan hatékony statisztikai rendszert fejlesszen ki, amely gyorsan és időben szolgáltatja azokat a statisztikai adatokat, amelyek szükségesek Magyarországon a strukturális reform folyamatának tervezéséhez és figyelemmel kíséréséhez, valamint a magánvállalkozás fejlődéséhez.

2. E célból az együttműködés arra irányul, hogy

– előmozdítsa egy hatékony statisztikai rendszer és annak intézményrendszere fejlesztését;

– biztosítsa a harmonizációt a nemzetközi, különösen a közösségi módszerekkel, szabványokkal és osztályozásokkal;

– biztosítsa azokat az adatokat, amelyek szükségesek a gazdasági szerkezetváltás folytatásához és figyelemmel kíséréséhez;

– biztosítsa a magánszektor vállalkozóinak a megfelelő makro- és mikrogazdasági adatokat;

– garantálja az adatok bizalmasságát.

3. A Közösség, ha indokolt, technikai segítséget nyújt.

94. Cikk
Közgazdaság

1. Magyarország és a Közösség megkönnyítik a gazdasági reform- és integrációs folyamatot azáltal, hogy együttműködnek gazdaságaik alapjainak, valamint a piacgazdaságok gazdaságpolitikájának kialakítása és véghrehajtásának jobb megértése érdekében.

2. E célból Magyarország és a Közösség:

– információkat cserélnek a makrogazdasági eredményekről és kilátásokról, valamint a fejlesztési stratégiákról;

– közösen elemzik a kölcsönös érdeklődésre számot tartó gazdasági kérdéseket, ideértve a gazdaságpolitikai kialakítását és az annak végrehajtására szolgáló eszközöket;

– különösen a Közgazdasági Együttműködési Program (Action for Cooperation in Economics) révén, támogatják a közösségi és a magyarországi közgazdászok és vállalatirányítók közötti átfogó együttműködést, hogy meggyorsítsák a gazdaságpolitikák kialakítására vonatkozó know-how átadását, valamint biztosítsák a gazdaságpolitikával kapcsolatos kutatások eredményeinek széles körű terjesztését.

95. Cikk
Közigazgatás

A Felek annak érdekében, hogy bővítsék a kölcsönös ismereteket egymás rendszerének szerkezetéről és működéséről, előmozdítják a közigazgatási hatóságaik közötti együttműködést, egyebek között azzal, hogy csereprogramokat szerveznek.

96. Cikk
Kábítószerek

1. Az együttműködés célja különösen az, hogy növeljék a kábítószerek és a pszichotrop anyagok szállítása és törvénytelen forgalma elleni politika és intézkedések hatékonyságát, valamint csökkentsék az ezekkel a termékekkel való visszaélést.

2. A Szerződő Felek, hogy elérjék ezeket a célokat, megállapodnak az együttműködés szükséges módszereiben, ideértve közös akciók végrehajtásának módozatait is. Ezek az aciók azokon a konzultációkon és szoros együttműködésen alapulnak, amelyeket a Felek az (1) bekezdésben említett területeken érvényes célkitűzésekkel és intézkedésekkel kapcsolatban folytatnak.

3. A Szerződő Felek közötti együttműködésnek része a technikai és adminisztratív segítségnyújtás, amely a következő területekre terjed ki: nemzeti jogszabályok kialakítása és végrehajtása; intézmények, valamint információs, szociális és egészségügyi központok létrehozatala; a személyzet képzése, a kutatás; továbbá a kábítószerek és pszichotrop anyagok illegális gyártásához használt anyagok rendeltetésellenes használatának megakadályozása.

A Felek megállapodhatnak, hogy az együttműködést más területekre is kiterjesztik.

VII. CÍM: KULTURÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉS

97. Cikk

1. A Felek előmozdítják a kulturális együttműködést. Ez az együttműködés egyebek között arra szolgál, hogy fokozza a megértést és a megbecsülést a személyek, a közösségek és a népek között. Ahol indokolt, a Közösség már működő kulturális együttműködési programjait, illetőleg egy vagy több tagállam ilyen programjait ki lehet terjeszteni Magyarországra, valamint a Felek érdeklődésére számot tartó további tevékenységeket lehet kezdeni.

Az együttműködés kiterjed a következőkre:

– művészeti alkotások és művészek cseréje;

– irodalmi fordítások;

– régészeti vagy kulturális örökség körébe tartozó műemlékek és helyek megőrzése és restaurálása;

– regionális kulturális értékek megőrzése;

– kulturális ügyekkel foglalkozó személyek képzése;

– Európa-orientált kulturális események szervezése;

– a kölcsönös érdeklődés fokozása, hozzájárulás a kiemelkedő kulturális eredmények terjesztéséhez.

2. A Felek együttműködnek az európai audiovizuális ipar előmozdításában. Az együttműködés kiterjed e szaktorban a magyar szakemberek képzésére is. A magyarországi audiovizuális szervezetek részt vehetnek a Közösség által meghatározott, az 1991–1995. évekre szóló MEDIA programban, összhangban az egyes tevékenységeket irányító testületek által megállapított eljárási szabályokkal, valamint az Európai Közösségek Tanácsa 1990. december 21-i, e programot létrehozó határozatának rendelkezéseivel. A Közösség támogatja a magyar audiovizuális szektor részvételét a megfelelő EUREKA programokban.

VIII. CÍM: PÉNZÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉS

98. Cikk

A Megállapodás céljai elérése érdekében Magyarország a 99., 100., 102. és 103. Cikkel összhangban a Közösség ideiglenes jellegű pénzügyi támogatásában részesül segélyek és kölcsönök formájában, ideértve az Európai Beruházási Banknak – a Bank Alapszabálya 18. Cikkének rendelkezéseivel összhangban nyújtott – kölcsöneit is.

99. Cikk

Ez a pénzügyi támogatás a következőkből áll:

– 1992 végéig az EGK Tanácsa 3906/89 számú módosított rendeletében előirányzott PHARE program intézkedései; ezt követően a Közösség segélyeket bocsát rendelkezésre többéves alapon a PHARE program keretében, vagy pedig az olyan új többéves keret alapján, amelyet a Közösség a Magyarországgal folytatott konzultációkat követően, a 102. és a 103. Cikkben foglalt megfontolások figyelembevételével állapít meg.

– Az Európai Beruházási Bank kölcsönei addig, amíg a jelenlegi kölcsönök igénybevételének lehetősége meg nem szűnik; az ezt követő évekre a Magyarországgal folytatott konzultációk után a Közösség meghatározza az Európai Beruházási Bank részéről Magyarország részére rendelkezésre álló kölcsönök maximális összegét és igénybevehetőségük időtartamát.

100. Cikk

A Közösség pénzügyi támogatásának céljait és területeit a két Fél megállapodásával létrehozott indikatív programba kell foglalni. Erről a Felek tájékoztatni fogják a Társulási Tanácsot.

101. Cikk

1. A Közösség, Magyarország kérésére, különleges szükség esetén, figyelembe véve minden pénzügyi forrás igénybevételének lehetőségét, koordinálva a nemzetközi pénzügyi intézményekkel, a 24-ek Csoportja összefüggésében megvizsgálja annak a lehetőségét, hogy ideiglenes pénzügyi segítséget nyújtson, hogy

– támogassa a magyar valuta konvertibilitásának fokozatos bevezetését és fenntartását célzó intézkedéseket;

– támogassa a középtávú stabilizációs és szerkezeti átalakítási erőfeszítéseket, ideértve a fizetési mérleg támogatást is.

2. Ennek a pénzügyi támogatásnak feltétele, hogy Magyarország a konvertibilitásra, valamint a gazdasági szerkezetátalakításra vonatkozóan, ott, ahol az indokolt, a 24-ek Csoportjával összefüggésben, a Nemzetközi Valuta Alap által jóváhagott programot terjesszen elő, azt a Közösség elfogadja és Magyarország ezeket a programokat folyamatosan végrehajtsa. A pénzügyi támogatás ahhoz a végső célhoz kötött, hogy Magyarország minél előbb áttérjen a magánforrásokból történő finanszírozásra.

3. A Társulási Tanácsot tájékoztatni kell azokról a feltételekről, amelyek szerint ezt a támogatást nyújtják, továbbá a Magyarország által az ilyen segítségnyújtásra vonatkozóan elvállalt kötelezettségek teljesítéséről.

102. Cikk

A Közösségi pénzügyi támogatását az igények és Magyarország fejlettségi szintje alapján kell számszerűen meghatározni, figyelembe véve a magyar gazdaság prioritásait és felszívó képességét, kölcsönvisszafizetési képességét, valamint a Magyarországon a piacgazdasági rendszer és a szerkezeti átalakítás irányába tett előrehaladást.

103. Cikk

A rendelkezésre álló források optimális felhasználása érdekében a Szerződő Felek biztosítják, hogy a Közösség hozzájárulásai más forrásokkal – így a tagállamok, más országok, ideértve a 24-ek Csoportját, a nemzetközi pénzügyi intézmények, mint a Nemztközi Valuta Alap, a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank forrásaival – szorosan együttműködve történjenek.

IX. CÍM: INTÉZMÉNYI, ÁLTALÁNOS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

104. Cikk

A Megállapodással Társulási Tanács jön létre, amely felügyeletet gyakorol a Megállapodás alkalmazása felett. A Társulási Tanács miniszteri szinten ül össze évente egy alkalommal, illetve amikor a körülmények azt megkívánják. Megvizsgál minden, a Megállapodás keretei között felmerülő nagyobb jelentőségű ügyet, valamint kölcsönös érdeklődésre számot tartó más kétoldalú és nemzetközi kérdést.

105. Cikk

1. A Társulási Tanács egyrészt az Európai Közösségek Tanácsa és az Európai Közösségek Bizottsága tagjaiból, másrészt a magyar Kormány tagjaiból áll.

2. A Társulási Tanács tagjai a Társulási Tanács eljárási szabályaival összhangban képviseltethetik magukat.

3. A Társulási Tanács megállapítja saját eljárási szabályait.

4. A Társulási Tanács elnöke felváltva az Európai Közösségek Tanácsa egy tagja, illetőleg a magyar Kormány egy tagja, összhangban a Társulási Tanács eljárási szabályaival.

106. Cikk

A Társulási Tanácsnak a Megállapodás céljai elérése érdekében, az ott előirányzott esetekben joga van határozatokat hozni. A határozatok a Felekre kötelezőek, végrehajtásukra a Felek meghozzák a szükséges intézkedéseket. A Társulási Tanács megfelelő ajánlásokat is tehet.

A Társulási Tanács határozatait és ajánlásait a két Fél közötti egyetértéssel hozza.

107. Cikk

1. Bármelyik Fél a Megállapodás alkalmazására vagy értelmezésére vonatkozó bármely vitát a Társulási Tanács elé terjeszthet.

2. A Társulási Tanács a vitát határozattal rendezheti.

3. Mindkét Fél köteles a (2) bekezdésben hivatkozott határozat végrehajtására a szükséges intézkedések meghozni.

4. Abban az esetben, ha nem lehetséges a vitát e Cikk (2) bekezdése szerint rendezni, bármelyik Fél értesítheti a másikat egy választottbíró kinevezéséről; ebben az esetben a másik Fél két hónapon belül köteles második választottbírót kinevezni. Ennek az eljárásnak az alkalmazása szempontjából a Közösséget és a tagállamokat a vita egyik felének kell tekinteni.

A Társulási Tanács kinevezi a harmadik választottbírót.

A választottbírók határozatát többségi szavazással kell hozni.

A vita mindkét Fele köteles a választottbírók határozata végrehajtásához szükséges intézkedéseket meghozni.

108. Cikk

1. A Társulási Tanácsot feladatai végrehajtásában a Társulási Bizottság segíti, amely – rendszerint rangidős államigazgatási tisztviselők szintjén – egyrészről az Európai Közöségek Tanácsa tagjaiból és az Európa Közösségek Bizottsága tagjaiból, másrészről a magyar Kormány képviselőiből áll.

A Társulási Tanács eljárási szabályaiban meghatározza a Társulási Bizottság feladatait, amely magában foglalja a Társulási Tanács üléseinek előkészítését, valamint a Bizottság működési szabályait.

2. A Társulási Tanács hatáskörének egy részét átadhatja a Társulási Bizottságnak. Ebben az esetben a Társulási Bizottság határozatait a 106. cikkben meghatározott feltételekkel hozza.

109. Cikk

A Társulási Tanács bármely olyan különleges bizottságot vagy testületet létrehozhat, amely segíti a Társulási Tanácsot feladatai végrehajtásában.

Eljárási szabályaiban a Társulási Tanács meghatározza ezeknek a bizottságoknak és testületeknek az összetételét és feladatait, valamint működési szabályaikat.

110. Cikk

A Megállapodással létrejön a Társulási Parlamenti Bizottság, amely a magyar Országgyűlés és az Európai Parlament fóruma, azért, hogy találkozzanak és véleménycserét folytassanak. A Társulási Parlamenti Bizottság maga határozza meg, hogy milyen időközönként találkozik.

111. Cikk

1. A Társulási Parlamenti Bizottság egyrészről az Európai Parlament, másrészről a magyar Országgyűlés tagjaiból áll.

2. A Társulási Parlamenti Bizottság meghatározza saját eljárási szabályait.

3. A Társulási Parlamenti Bizottság elnöke – az eljárási szabályokban meghatározott rendelkezések szerint – felváltva az Európai Parlament, illetőleg a magyar Országgyűlés egy-egy tagja.

112. Cikk

A Társulási Parlamenti Bizottság a Megállapodás végrehajtására vonatkozóan megfelelő információkat kérhet a Társulási Tanácstól, amely megadja a Bizottságnak azokat.

A Társulási Parlamenti Bizottságot tájékoztatni kell a Társulási Tanács határozatairól.

A Társulási Parlamenti Bizottság ajánlásokat tehet a Társulási Tanácsnak.

113. Cikk

A Megállapodás szabályozási körében mindkét Fél biztosítja, hogy a másik Fél természetes és jogi személyei saját állampolgáraihoz viszonyítva megkülönböztetéstől mentesen igénybe vehessék Magyarország és a Közösség illetékes bíróságait és adminisztratív szerveit, annak érdekében, hogy megvédjék személyi és tulajdoni jogaikat, ideértve a szellemi, az ipari és a kereskedelmi tulajdonra vonatkozó jogokat.

114. Cikk

A Megállapodásban semmi sem akadályozza valamelyik Felet, hogy olyan intézkedéseket hozzon:

a) amelyeket szükségesnek tart, hogy megakadályozza információk feltárását, ha az alapvető biztonsági érdekeivel ellentétes;

b) amelyek fegyverek, lőszerek és háborús anyagok termelésére, kereskedelmére vagy védelmi célokra szükséges kutatásra, fejlesztésre és termelésre vonatkoznak, feltéve, hogy ezek az intézkedések nem befolyásolják hátrányosan a versenyt a nem kifejezetten katonai célokra szánt termékek tekintetében;

c) amelyeket szükségesnek tart saját biztonsága érdekében a törvényes rendet érintő komoly belső zavargások esetén, vagy háború, illetőleg háborús fenyegetést jelentő komoly nemzetközi feszültség esetén, vagy olyan kötelezettségek teljesítése céljából, amelyeket a béke és a nemzetközi biztonság fenntartása érdekében vállalt.

115. Cikk

1. A Megállapodás által szabályozott területen, az abban foglalt különleges rendelkezések sérelme nélkül

– a Magyarország által a Közösség tekintetében alkalmazott rendszer nem idéz elő megkülönböztetést a tagállamok, azok állampolgárai vagy vállalatai, illetőleg cégei között;

– a Közösség által Magyarország tekintetében alkalmazott rendszer nem idéz elő megkülönböztetést Magyarország állampolgárai vagy vállalatai, illetőleg cégei között.

2. Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések nem érintik a Feleknek azt a jogát, hogy alkalmazzák adójogszabályaiknak megfelelő rendelkezéseit olyan adófizetőkre, akik állandó tartózkodási helyüket illetően nincsenek azonos helyzetben.

(3) Az (1) bekezdés rendelkezései nem akadályozzák a Feleket abban, hogy olyan devizajogszabályokat alkalmazzanak, amelyek e jogszabályok értelme szerinti belföldi, illetőleg nem-belföldi személyek számára különböző elbánást irányoznak elő.

116. Cikk

A Magyarországról származó termékek a Közösségbe történő importnál nem kapnak kedvezőbb elbánást, mint amilyet a tagállamok alkalmaznak egymás között.

Magyarországnak a IV. Cím és az V. Cím I. Fejezete alapján nyújtott elbánás nem lehet kedvezőbb mint amilyet a tagállamok egymásnak biztosítanak.

117. Cikk

1. A Felek minden általános vagy különleges intézkedést meghoznak, hogy biztosítsák a Megállapodásból eredő kötelezettségeik teljesítését. Gondoskodnak arról, hogy a Megállapodás céljait elérjék.

2. Ha valamelyik Fél úgy véli, hogy a másik Fél nem teljesítette a Megállapodásból eredő valamely kötelezettségét, megfelelő intézkedéseket hozhat. Előtte megad minden olyan megfelelő információt a Társulási Tanácsnak, amely szükséges az ügy alapos megvizsgálásához a Felek számára elfogadható megoldás keresése érdekében.

Az intézkedések megválasztásánál elsőbbséget kell adni azoknak, amelyek a legkevésbé zavarják a Megállapodás működését. Ezekről az intézkedésekről azonnal tájékoztatni kell a Társulási Tanácsot, ahol azokról, ha a másik Fél kéri, konzultációkat folytatnak.

118. Cikk

A Megállapodás nem érinti egyrészről az egy vagy több tagállam, másrészről Magyarország közötti hatályos megállapodásokból eredő jogokat, amíg a magánszemélyek és a gazdasági szervezetek számára a Megállapodás alapján egyenértékű jogokat nem biztosítanak.

119. Cikk

Az 1., 2., 3., 4., 5., 6. és a 7. számú Jegyzőkönyvek, valamint az I–XIII. Mellékletek a Megállapodás szerves részét képezik.

120. Cikk

A Megállapodás korlátlan időtartamra szól.

Bármelyik Fél a másik Fél értesítésével felmondhatja a Megállapodást. A Megállapodás az ilyen értesítés keltétől számítva hat hónap múlva hatályát veszti.

121. Cikk

A Megállapodást egyrészt a Magyar Köztársaság területén, másrészt azokon a területeken kell alkalmazni, amelyeken az Európai Gazdasági Közösséget, az Európai Atomenergia Közösséget és az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó Szerződéseket alkalmazzák, és olyan feltételekkel, amelyeket ezek a Szerződések megszabnak.

122. Cikk

Ez a Megállapodás két eredeti példányban készült, magyar, valamint angol, dán, francia, görög, holland, német, olasz, portugál és spanyol nyelveken; e szövegek mindegyike egyaránt hiteles.

123. Cikk

A Megállapodást a Szerződő Felek saját eljárásaikkal összhangban jóváhagyják.

A Megállapodás attól a naptól számított második hónap első napján lép hatályba, amelyen a Szerződő Felek értesítik egymást arról, hogy az első bekezdésben említett eljárásnak eleget tettek.

Hatálybalépésekor a Megállapodás helyébe lép a Magyar Köztársaság és az Európai Gazdasági Közösség közötti, a kereskedelemről, valamint a gazdasági és kereskedelmi együttműködésről szóló, Brüsszelben, 1988. szeptember 26-án aláírt megállapodásnak, valamint a Magyar Köztársaság és az Európai Szén- és Acélközösség közötti Brüsszelben, 1991. október 31-én aláírt megállapodásnak.

124. Cikk

Ha addig is, amíg a Megállapodás hatálybalépéséhez szükséges eljárások befejeződnek, a Magyarország és a Közösség közötti Ideiglenes Megállapodással a Megállapodás egyes részeit, különösen az áruk mozgására vonatkozó rendelkezéseket hatálybaléptetik, a Szerződő Felek egyetértenek, hogy ilyen körülmények között a III. Cím, valamint a 62. és a 65. Cikk, továbbá az 1., 2., 3., 4., 5., 6. és 7. számú Jegyzőkönyvek alkalmazása szempontjából a Megállapodás hatálybalépésének napja:

– az Ideiglenes Megállapodás hatálybalépésének napja az olyan kötelezettségek tekintetében, amelyek akkor kezdődnek;

– 1992. január 1. az olyan kötelezettségek tekintetében, amelyek a hatálybalépés napjára hivatkozással később kezdődnek.

A FENTIEK HITELÉÜL, az arra meghatalmazottak aláírták a Megállapodást.

Készült Brüsszelben, az ezerkilencszázkilencvenegyedik év december hó tizenhatodik napján.

A magyar Köztársaság nevében:

ANTALL József s. k.

A Belga Királyság nevében:

Philippe de SCHOUTHEETE de TERVARENT s. k.

A Dán Királyság nevében:

Uffe ELLEMANN-JENSEN s. k.

A Francia Köztársaság nevében:

Roland DUMAS s. k.

A Görög Köztársaság nevében:

Georges PAPASTAMKOS s. k.

A Holland Királyság nevében:

Hans van den BROEK s. k.

Írország nevében:

Gerard COLLINS s. k.

A Luxemburgi Nagyhercegség nevében:

Jacques POOL s. k.

Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság
nevében:

Douglas HURD s. k.

A Németországi Szövetségi Köztársaság nevében:

Hans Dietrich GENSCHER s. k.

Az Olasz Köztársaság nevében:

Gianni DE MICHELIS s. k.

A Portugál Köztársaság nevében:

Joao PINHEIRO s. k.

A Spanyol Köztársaság nevében:

Carlos WESTENDORP s. k.

Az Európai Közösségek Tanácsa és Bizottsága nevében:

Hans van den BROEK s. k.,

Frans ANDRIESSEN s. k.

I. Melléklet

A 8. és 18. Cikkben hivatkozott termékek jegyzéke

ex 3502 Albumin, albuminát és más albuminszármazék
ex 3502 10 – Tojásfehérje
– – Más
3502 10 91 – – – Szárítva (pikkelylemezes, kristályos, porított stb.)
3502 10 90 – – – Egyéb
ex 3502 90 – Más
– – Albumin, más mint tojásfehérje
– – – Tejfehérje
3502 90 51 – – – Szárítva (pikkelylemezes, kristályos, porított stb.)
3502 90 59 – – – Egyéb
4501 Természetes parafa, nyersen vagy egyszerűen előkészítve; parafahulladék; aprított, szemcsézett vagy őrölt parafa
520100 Pamut, nem kártolt vagy fésült
5301 Len nyersen vagy megmunkálva, de nem fonva; lenkóc és -hulladék (beleértve a fonalhulladékot és a foszlatott anyagot is)
5302 Valódi kender (Cannabis sativa L.) nyersen vagy megmunkálva, de nem fonva; kenderkóc és -hulladék (beleértve a fonalhulladékot és a foszlatott anyagot is)

II. a) Melléklet

A 9. Cikk 2. bekezdése
első albekezdésében hivatkozott termékek jegyzéke

KN KÓD (1991)
2501 00 31
2501 00 51
2501 00 91
2501 00 99
2503 90 00
2511 20 00
2513 19 00
2513 29 00
2516 12 10
2516 22 10
2516 90 10
2518 20 00
2518 30 00
2526 20 00
2530 40 00
2804 61 00
2804 69 00
2805 11 00
2805 19 00
2805 21 00
2805 22 00
2805 30 10
2805 30 90
2805 40 10
2818 20 00
2818 30 00
ex 2844 30 11 Cermet, finomítatlan, hulladék és törmelék
2844 30 19
ex 2844 30 51 Cermet, finomítatlan, hulladék és törmelék
3201 20 00
3201 30 00
3201 90 10
ex 3201 90 90 Más növényi eredetű kivonat
4104 10 91
4105 11 91
4105 11 99
4105 12 10
4105 12 90
4105 19 10
4105 19 90
4106 11 90
4106 12 00
4106 19 00
4107 10 10
4107 29 10
4107 90 10
4403 10 10
7202 19 00
7202 30 00
7202 41 10
7202 41 90
7202 49 10
7202 49 50
7202 49 90
7202 50 00
7202 70 00
7202 80 00
7202 91 00
7202 92 00
7202 93 00
7202 99 30
7202 99 80
7602 00 19
7801
7901
7903
8101 10 00
8101 91 10
8101 91 90
8102 10 00
8102 91 10
8102 91 90
8103 10 10
8103 10 90
8104 11 00
8104 19 00
8107 10 00
8108 10 10
8108 10 90
8109 10 10
8109 10 90
8110 00 11
8110 00 19
8111 00 11
8111 00 19
8112 20 31
8112 20 39
8112 30 10
8112 40 11
8112 40 19
8112 91 10
8112 91 31
8112 91 39
8112 91 90
8113 00 10

II. b) Melléklet

A 9. Cikk 2. bekezdése
második albekezdésében hivatkozott termékek jegyzéke

KN KÓD (1991)
7202 21 10
7202 21 90
7202 29 00
7601

III. Melléklet

A 9. Cikk. 3. bekezdésében
hivatkozott termékek jegyzéke (5)

KN Kód
(1991)
Alap vámkontingens
(1) (3)
(1000 ECU)
Alap vámplafon
(2) (3)
(1000 ECU)
2814 7 166
2815 1100 938
2815 1200
2818 1000 2 863
2833 2200 114
2836 2000 3 780
2836 3000
2902 5000 9 371
2903 2100 2 205
2905 1100 8 820
2905 3100 3 969
2917 3500 1 470
2917 1400 2 000
2918 1100* 10–(4) 331
2918 1400 368
2921 4210 384
2921 4390 242
2922 4100 662
2924 2930 383
2926 1000 2 994
2934 3090* 20–(4) 111
2935 0000 4 725
2936 2600 76
2937 2100 772
2937 2910

Cookie-k (sütik) testreszabása

Kérjük, adja meg, hogy ez a weboldal milyen cookie-kat (sütiket) használhat. Mi az a cookie?

Ezek a cookie-k elsősorban az oldal megfelelő működéséhez szükségesek. Ezen túl analitikai mérésekre, illetve az oldalon futó hirdetések megjelenítésére szolgálnak.

Ezek a cookie-k lehetőséget biztosítanak arra, az érdeklődési körének megfelelő hirdetéseket jelenítsünk meg Önnek.

Ajánlott beállítás. Ezek a cookie-k lehetőséget biztosítanak arra, hogy az oldal használatát elemezve személyre szóló tartalmakat és hirdetéseket jelenítsünk meg, vagy küldjünk Önnek, illetve az elemzéseket felhasználva továbbfejlesszük szolgáltatásainkat.


Ezzel a beállítással az alábbiakat engedélyezi:

  • Biztonságos bejelentkezés, bejelentkezési adatok megjegyzése
  • Feladatok, tranzakciók folyamatának megjegyzése
  • Statisztikai célú webanalitikai mérések
  • Hirdetések megjelenítése az oldalon

Ezzel a beállítással NEM engedélyezi:

  • Érdeklődési körének megfelelő hirdetések (remarketing) megjelenítése a weboldalon kívül (pl. közösségi oldalak)
  • Oldal-használat elemzését annak érdekében, hogy testreszabott tartalmat jelenítsünk meg a weboldalon
  • A Wolters Kluwer Hungary Kft. weboldalain mért oldal-használat elemzések, aktivitások felhasználása annak érdekében, hogy személyre szóló ajánlatokkal kereshessük meg a megadott elérhetőségein (amennyiben Ön megadott ilyen elérhetőséget pl. regisztráció során)

Ezzel a beállítással az alábbiakat engedélyezi:

  • Biztonságos bejelentkezés, bejelentkezési adatok megjegyzése
  • Feladatok, tranzakciók folyamatának megjegyzése
  • Statisztikai célú webanalitikai mérések
  • Hirdetések megjelenítése az oldalon
  • Érdeklődési körének megfelelő hirdetések (remarketing) megjelenítése a weboldalon kívül (pl. közösségi oldalak)

Ezzel a beállítással NEM engedélyezi:

  • Oldal-használat elemzését annak érdekében, hogy testreszabott tartalmat jelenítsünk meg a weboldalon
  • A Wolters Kluwer Hungary Kft. weboldalain mért oldal-használat elemzések, aktivitások felhasználása annak érdekében, hogy személyre szóló ajánlatokkal kereshessük meg a megadott elérhetőségein (amennyiben Ön megadott ilyen elérhetőséget pl. regisztráció során)

Ezzel a beállítással az alábbiakat engedélyezi:

  • Biztonságos bejelentkezés, bejelentkezési adatok megjegyzése
  • Feladatok, tranzakciók folyamatának megjegyzése
  • Statisztikai célú webanalitikai mérések
  • Hirdetések megjelenítése az oldalon
  • Érdeklődési körének megfelelő hirdetések (remarketing) megjelenítése a weboldalon kívül (pl. közösségi oldalak)
  • Oldal-használat elemzését annak érdekében, hogy testreszabott tartalmat jelenítsünk meg a weboldalon
  • A Wolters Kluwer Hungary Kft. weboldalain mért oldal-használat elemzések, aktivitások felhasználása annak érdekében, hogy személyre szóló ajánlatokkal kereshessük meg a megadott elérhetőségein (amennyiben Ön megadott ilyen elérhetőséget pl. regisztráció során)

Az oldal teljes körű, minden kényelmi funkciót biztosító használatához a „Kényelmi cookie” beállítását javasoljuk. A cookie beállításokat bármikor megváltoztathatja a böngészőjében (Firefox, Chrome, Safari, Internet Explorer, Microsoft Edge) is.

A Wolters Kluwer Hungary Kft. adatkezelési tájékoztatóját itt olvashatja.