1. A Felek fejlesztik és erősítik együttműködésüket a környezet romlása elleni harc életbevágó feladata terén, amelyet elsődlegesnek ítélnek.
2. Az együttműködésben központi helyet foglal el:
– a szennyezési szintek tényleges figyelemmel kísérése;
– a helyi, regionális és határokat túllépő levegő- és vízi szennyeződés elleni harc;
– hatékony energiatermelés és felhasználás, az ipartelepek biztonsága;
– a vegyi anyagok osztályozása és biztonságos kezelése;
– a vízminőség, különösen a határon keresztülvezető vízi utak vízminősége;
– a hulladékok csökkentése, újrahasznosítása és biztonságos megsemmisítése, a Bázeli Egyezmény végrehajtása;
– a mezőgazdaság környezeti hatása, a talajerózió, az erdők, a növényvilág és az állatvilág védelme;
– a földhasználat tervezése, ideértve az építési és városfejlesztési tervezést;
– gazdasági és pénzügyi eszközök használata;
– globális klímaváltozás;
– a környezeti szempontból súlyosan terhelt ipari körzetek rehabilitációja;
– az emberi egészség védelme a környezeti ártalmak ellen.
3. E célból a Felek a következő módon működnek együtt:
– a technológia és know-how átadása;
– információk és szakértők cseréje, ideértve azokat az információkat, amelyek a tiszta technológiák átadására vonatkoznak, illetőleg azokat a szakértőket, akik e témával foglalkoznak;
– képzési programok;
– jogszabályok közelítése (közösségi szabványok);
– regionális szintű együttműködés (ideértve az Európai Környezetvédelmi Ügynökség keretein belül történő együttműködést, amikor az Ügynökséget a Közösség létrehozza) és nemzetközi szintű együttműködés;
– stratégiák kifejlesztése, különösen a globális és a klímára vonatkozó kérdések tekintetében;
– a környezeti igazgatás javítása, ideértve a vízügyi igazgatást is.
A Felek a vízügyi igazgatás különböző területein fejlesztik együttműködésüket, különös tekintettel a következőkre:
– a határokon átnyúló vízgyűjtő terület, folyók és tavak vizének környezetbarát hasznosítása;
– a vízügyi igazgatás előírásainak, valamint a technikai vízügyi szabályozás eszközeinek (irányelvek, határok, szabványok, normatívák, logisztika) harmonizálása;
– a vízügyi igazgatásban a kutatás és a fejlesztés, valamint a tudományos bázis korszerűsítése.
1. A Felek fejlesztik és fokozzák együttműködésüket, hogy lehetővé tegyék Magyarország számára, hogy:
– átalakítsa és korszerűsítse a közlekedést;
– könnyítse az utasok és az áruk mozgását, valamint a szállítási piacrajutást az adminisztratív, a technikai és egyéb akadályok megszüntetése révén;
– könnyítse Magyarországon a közúti, a vasúti, a folyami és a kombinált szállítással megvalósuló közösségi tranzitszállításokat;
– teljesítse a közösségihez hasonló működési követelményeket.
2. Az együttműködés különösen a következőkre terjed ki:
– gazdasági, jogi és technikai képzési programok;
– technikai segítségnyújtás és tanácsadás, valamint információcsere (konferenciák és szemináriumok);
– eszközök nyújtása a magyarországi infrastruktúra fejlesztéséhez.
3. Elsődlegességet élveznek a következők:
– jelentős közös érdekű és a transzeurópai útvonalakon, szárazföldi és belföldi vízi utak, vasútak, kikötők és repülőterek infrastruktúrájának építése és korszerűsítése;
– vasútak és repülőterek igazgatása, ideértve a megfelelő nemzeti hatóságok közötti együttműködést;
– a földhasználat tervezése, ideértve az építési és városfejlesztési tervezést;
– a technikai felszerelés korszerűsítése a közösségi követelmények teljesítése céljából, különösen a közúti-vasúti szállítás, a konténerizáció és az átrakás területén;
– hozzájárulás a Közösségben alkalmazandó közlekedéspolitikával összeegyeztethető közlekedéspolitika fejlesztéséhez.
1. A Felek bővítik és erősítik együttműködésüket ezen a területen és e célból a következő akciókat kezdeményezik:
– információcsere a távközlési politikára vonatkozóan;
– technikai és más információk cseréje, szemináriumok, műhelyek, konferenciák szervezése mindkét Fél szakértői számára;
– képzés és tanácsadás folytatása;
– technológia-átadás;
– közös projektumok megvalósítása a két Fél megfelelő szervezetei által;
– az európai szabványok, bizonyítvány-rendszerek és szabályozásbeli megközelítések előmozdítása;
– új közlési módok, szolgáltatások és eszközök előmozdítása, különösen, ha azok kereskedelmileg is alkalmazhatók.
2. Ez a tevékenység elsősorban a következő elsődlegességet élvező területekre terjed ki:
– Magyarország távközlési hálózatának korszerűsítése és beépítése az európai és a világhálózatokba;
– együttműködés az európai szabványosítás keretei között;
– a transzeurópai rendszerek integrációja, a távközlés jogi és szabályozási szempontjai;
– Magyarország postai és műsorszóró szolgáltatásainak korszerűsítése, ideértve a jogi és szabályozási szempontokat is;
– a távközlés, a postai és műsorszóró szolgáltatások igazgatása az új gazdasági környezetben, szervezeti felépítés, stratégia és tervezés, beszerzési elvek;
– a földhasználat tervezése, ideértve az építési és városfejlesztési tervezést is.
1. A Felek együttműködnek a bank-, a biztosítási és a pénzügyi szolgáltatási szektor Magyarországon történő fejlesztése céljából.
2. Az együttműködés a következőkre irányul:
– a magyarországi számviteli rendszernek az európai szabályokkal való harmonizálása;
– a bank-, és a pénzügyi szolgáltatások felügyeleti és szabályozási rendszerének harmonizálása;
– a közösségi és a magyar jogszabályok fordítása;
– magyarázat készítése a szakmai fogalmakhoz;
– kölcsönös tájékoztatás, különös tekintettel az előterjesztésre javasolt jogszabályokra;
– szakmai irodalommal történő ellátás, segítségnyújtás a pénzügyi szektor céljaira szolgáló tájékoztatási és dokumentációs központ Magyarországon történő felállításához.
3. A fenti célok érdekében az együtműködés keretében technikai segítségnyújtás és képzés történik. A Közösség egyebek között a rövid és hosszú időtartamú munkahelyi programokat biztosít a Közösségben működő pénzügyi intézményekben és szabályozási hivatalokban.
A magyar hatóságok kérésére a Közösség technikai segítséget nyújt, hogy támogassa Magyarország erőfeszítéseit a forint teljes konvertibilitásának bevezetésére, valamint politikájának az Európai Monetáris Rendszer politikájához történő fokozatos közelítésére. Ennek keretében, nem hivatalos alapon, az Európai Monetáris Rendszer elveiről és működéséről információcserére kerül sor.
1. A Felek együttműködnek, hogy a magyar közigazgatásban a Közösségben rendszeresített módszerek és eljárások alapján hatékony könyvvizsgálati és pénzügyi ellenőrzési rendszert fejlesszenek ki.
2. Az együttműködés a következőkre irányul:
– megfelelő információk cseréje a könyvvizsgálati rendszerekről;
– a könyvvizsgálati dokumentumok egységesítése;
– képzési és tanácsadási programok.
3. E célból, ott, ahol indokolt, a Közösség technikai segítséget nyújt.
1. A Felek egyetértenek, hogy minden erőfeszítést meg kell tenniük és együtt kell működniük, hogy megakadályozzák pénzügyi rendszerüknek általában a bűnözésből, különösen a kábítószerrel kapcsolatos bűncselelekményekből származó pénz tisztára mosására történő felhasználását.
2. Az ezen a területen történő együttműködés kiterjed az adminisztratív és technikai segítségnyújtásra a pénz tisztára mosása elleni olyan megfelelő szabályok bevezetése érdekében, amelyek egyenértékűek azokkal a szabályokkal, amelyeket a Közösség és e területen működő más nemzetközi fórumok, ideértve a Pénzügyi Akció Munkacsoportot (Financial Action Task Force) elfogadtak.
1. A Felek erősítik együttműködésüket a regionális fejlesztésre és a földhasználat tervezésére vonatkozóan.
2. E célból a következő intézkedéseket tervezik:
– információcsere a nemzeti hatóságok között a regionális és a földhasználat tervezési politikáról és ott, ahol az indokolt, segítségnyújtás Magyarország számára az ilyen politikai kialakításához;
– a regionális és a helyi hatóságok közös akciója a gazdaságfejlesztés területén;
– kölcsönös látogatások az együttműködési és segítégnyújtási lehetőségek feltárása céljából;
– közigazgatási tisztviselők cseréje;
– technikai segítségnyújtás, különös tekintettel a hátrányos helyzetben lévő körzetek fejlesztésére;
– az információ- és tapasztalatcserét elősegítő programok kialakítása, ideértve szemináriumok szervezését.
A Szerződő Felek, felismerve a gazdasági és társadalmi fejlődés közötti szoros kapcsolatot, együttműködnek a szociális biztonság és egészségügy különböző területein, különösen azzal a céllal, hogy
– javítsák a dolgozók egészsége és biztonsága védelmének szintjét, kiindulva a Közösségben érvényesülő védelmi szintből;
– korszerűsítsék a munkahely-keresési, szakmai képzési és pályaválasztási tanácsadási szolgáltatásokat Magyarországon, támogassák és mozdítsák elő az ipari szerkezetátalakítást szolgáló helyi fejlesztést;
– igazítsák hozzá a magyar szociális biztonsági rendszert az új gazdasági és társadalmi helyzethez.
Az együttműködés kiterjed különösen a következőkre:
– technikai segítségnyújtás;
– szakértők cseréje;
– vállalatok közötti együttműködés;
– információs és képzési programok.
A Felek fejlesztik és fokozzák együttműködésüket, különösen azzal, hogy
– megkönnyítik az idegenforgalmi kereskedelmet, különös hangsúllyal a fiatalok idegenforgalmára;
– fokozzák az információáramlást nemzetközi hálózatok, adatbankok, stb. révén;
– átadják a know-how-t szakmai gyakorlat, cserék és szemináriumok révén;
– lehetővé teszik Magyarország részvételét a megfelelő európai idegenforgalmi szervezetekben;
– közös akciókat szerveznek mint például határon átnyúló projektumok, testvérvárosok, stb.:
– harmonizálják az idegenforgalomra vonatkozó statisztikai rendszereket és szabályokat.
1. A Felek célja, hogy fejlesszék és erősítsék a kis és közepes méretű vállalatokat, valamint a Magyarországon és a Közösségben működő kis és közepes méretű vállalatok közötti együttműködést.
2. A Felek támogatják az információ- és know-how cserét a következő területeken:
– ott, ahol indokolt, a kis és közepes méretű vállalatok fejlődéséhez és bővüléséhez, valamint a határon túli együttműködéshez szükséges jogi, adminisztratív, technikai, adózási és pénzügyi feltételek javítása;
– a kis és közepes méretű vállalatok által igényelt különleges szakmai szolgáltatások nyújtása (vállalatvezetői képzés, számvitel, marketing, minőségellenőrzés, stb.) és az ilyen szolgáltatásokat nyújtó szervezetek megerősítése;
– a Közösségben gazdasági tevékenységet végzőkkel megfelelő kapcsolatok létrehozása a kis és közepes méretű vállalatok számára történő információáramlás javítása és a határon túli együttműködés elősegítése céljából [pl. Üzleti Kooperációs Hálózat (BC–NET), Európai Információs Központok (Euro-Info Centres), konferenciák, stb.].
1. Magyarország és a Közösség a tájékoztatás és a hírközlés tekintetében megfelelő lépéseket tesz, hogy ösztönözzék a hatékony, kölcsönös információcserét. Elsőbbséget kapnak az olyan programok, amelyeknek célja a nagyközönségnek Magyarországról és a Közösségről szóló általános információkkal történő ellátása, valamint azok, amelyek magyarországi szakmai köröknek szakmai információkkal való ellátására irányulnak, ideértve ott, ahol lehetséges, a Közösségi adatbázisokhoz való kapcsolódást.
2. A Felek összehangolják és, ahol lehetséges, harmonizálják politikájukat a határon túli közvetítések szabályozására, a technikai normákra és az európai audiovizuális technológiák előmozdítására vonatkozóan.
3. Az együttműködés szükség szerint kiterjedhet újságírók és a hírközlési eszközök szakértői számára szolgáló csereprogramokra, ösztöndíjakra és gyakorlati képzési lehetőségekre.
1. Az együttműködés célja, hogy biztosítsa a kereskedelemmel kapcsolatos rendelkezések betartását, és elérje a magyar vámrendszernek a közösségihez történő közelítését, elősegítve ezzel a Megállapodás szerinti liberalizáció érdekében teendő lépések megkönnyítését.
2. Az együttműködés különösen a következőkre terjed ki:
– információcsere;
– szemináriumok, kiküldetések szervezése;
– a Felek közötti határátkelési infrastruktúra fejlesztése;
– az egységes adminisztratív okmány meghonosítása, a közösségi és a magyar tranzitrendszerek között kapcsolat létesítése;
– az áruszállítással kapcsolatos ellenőrzések és alakiságok egyszerűsítése;
– a Kombinált Nómenklatúra mielőbbi magyarországi bevezetésének előkészítése.
Ha szükséges, technikai segítségnyújtásra kerül sor.
3. A Megállapodásban, különösen a 96. Cikkben előirányzott további együttműködést nem korlátozva, vámügyekben a Szerződő Felek adminisztratív hatóságai közötti kölcsönös segítségnyújtás a 6. számú Jegyzőkönyv rendelkezései szerint történik.
1. E területen az együttműködés célja az, hogy olyan hatékony statisztikai rendszert fejlesszen ki, amely gyorsan és időben szolgáltatja azokat a statisztikai adatokat, amelyek szükségesek Magyarországon a strukturális reform folyamatának tervezéséhez és figyelemmel kíséréséhez, valamint a magánvállalkozás fejlődéséhez.
2. E célból az együttműködés arra irányul, hogy
– előmozdítsa egy hatékony statisztikai rendszer és annak intézményrendszere fejlesztését;
– biztosítsa a harmonizációt a nemzetközi, különösen a közösségi módszerekkel, szabványokkal és osztályozásokkal;
– biztosítsa azokat az adatokat, amelyek szükségesek a gazdasági szerkezetváltás folytatásához és figyelemmel kíséréséhez;
– biztosítsa a magánszektor vállalkozóinak a megfelelő makro- és mikrogazdasági adatokat;
– garantálja az adatok bizalmasságát.
3. A Közösség, ha indokolt, technikai segítséget nyújt.
1. Magyarország és a Közösség megkönnyítik a gazdasági reform- és integrációs folyamatot azáltal, hogy együttműködnek gazdaságaik alapjainak, valamint a piacgazdaságok gazdaságpolitikájának kialakítása és véghrehajtásának jobb megértése érdekében.
2. E célból Magyarország és a Közösség:
– információkat cserélnek a makrogazdasági eredményekről és kilátásokról, valamint a fejlesztési stratégiákról;
– közösen elemzik a kölcsönös érdeklődésre számot tartó gazdasági kérdéseket, ideértve a gazdaságpolitikai kialakítását és az annak végrehajtására szolgáló eszközöket;
– különösen a Közgazdasági Együttműködési Program (Action for Cooperation in Economics) révén, támogatják a közösségi és a magyarországi közgazdászok és vállalatirányítók közötti átfogó együttműködést, hogy meggyorsítsák a gazdaságpolitikák kialakítására vonatkozó know-how átadását, valamint biztosítsák a gazdaságpolitikával kapcsolatos kutatások eredményeinek széles körű terjesztését.
A Felek annak érdekében, hogy bővítsék a kölcsönös ismereteket egymás rendszerének szerkezetéről és működéséről, előmozdítják a közigazgatási hatóságaik közötti együttműködést, egyebek között azzal, hogy csereprogramokat szerveznek.
1. Az együttműködés célja különösen az, hogy növeljék a kábítószerek és a pszichotrop anyagok szállítása és törvénytelen forgalma elleni politika és intézkedések hatékonyságát, valamint csökkentsék az ezekkel a termékekkel való visszaélést.
2. A Szerződő Felek, hogy elérjék ezeket a célokat, megállapodnak az együttműködés szükséges módszereiben, ideértve közös akciók végrehajtásának módozatait is. Ezek az aciók azokon a konzultációkon és szoros együttműködésen alapulnak, amelyeket a Felek az (1) bekezdésben említett területeken érvényes célkitűzésekkel és intézkedésekkel kapcsolatban folytatnak.
3. A Szerződő Felek közötti együttműködésnek része a technikai és adminisztratív segítségnyújtás, amely a következő területekre terjed ki: nemzeti jogszabályok kialakítása és végrehajtása; intézmények, valamint információs, szociális és egészségügyi központok létrehozatala; a személyzet képzése, a kutatás; továbbá a kábítószerek és pszichotrop anyagok illegális gyártásához használt anyagok rendeltetésellenes használatának megakadályozása.
A Felek megállapodhatnak, hogy az együttműködést más területekre is kiterjesztik.
1. A Felek előmozdítják a kulturális együttműködést. Ez az együttműködés egyebek között arra szolgál, hogy fokozza a megértést és a megbecsülést a személyek, a közösségek és a népek között. Ahol indokolt, a Közösség már működő kulturális együttműködési programjait, illetőleg egy vagy több tagállam ilyen programjait ki lehet terjeszteni Magyarországra, valamint a Felek érdeklődésére számot tartó további tevékenységeket lehet kezdeni.
Az együttműködés kiterjed a következőkre:
– művészeti alkotások és művészek cseréje;
– irodalmi fordítások;
– régészeti vagy kulturális örökség körébe tartozó műemlékek és helyek megőrzése és restaurálása;
– regionális kulturális értékek megőrzése;
– kulturális ügyekkel foglalkozó személyek képzése;
– Európa-orientált kulturális események szervezése;
– a kölcsönös érdeklődés fokozása, hozzájárulás a kiemelkedő kulturális eredmények terjesztéséhez.
2. A Felek együttműködnek az európai audiovizuális ipar előmozdításában. Az együttműködés kiterjed e szaktorban a magyar szakemberek képzésére is. A magyarországi audiovizuális szervezetek részt vehetnek a Közösség által meghatározott, az 1991–1995. évekre szóló MEDIA programban, összhangban az egyes tevékenységeket irányító testületek által megállapított eljárási szabályokkal, valamint az Európai Közösségek Tanácsa 1990. december 21-i, e programot létrehozó határozatának rendelkezéseivel. A Közösség támogatja a magyar audiovizuális szektor részvételét a megfelelő EUREKA programokban.
A Megállapodás céljai elérése érdekében Magyarország a 99., 100., 102. és 103. Cikkel összhangban a Közösség ideiglenes jellegű pénzügyi támogatásában részesül segélyek és kölcsönök formájában, ideértve az Európai Beruházási Banknak – a Bank Alapszabálya 18. Cikkének rendelkezéseivel összhangban nyújtott – kölcsöneit is.
Ez a pénzügyi támogatás a következőkből áll:
– 1992 végéig az EGK Tanácsa 3906/89 számú módosított rendeletében előirányzott PHARE program intézkedései; ezt követően a Közösség segélyeket bocsát rendelkezésre többéves alapon a PHARE program keretében, vagy pedig az olyan új többéves keret alapján, amelyet a Közösség a Magyarországgal folytatott konzultációkat követően, a 102. és a 103. Cikkben foglalt megfontolások figyelembevételével állapít meg.
– Az Európai Beruházási Bank kölcsönei addig, amíg a jelenlegi kölcsönök igénybevételének lehetősége meg nem szűnik; az ezt követő évekre a Magyarországgal folytatott konzultációk után a Közösség meghatározza az Európai Beruházási Bank részéről Magyarország részére rendelkezésre álló kölcsönök maximális összegét és igénybevehetőségük időtartamát.
A Közösség pénzügyi támogatásának céljait és területeit a két Fél megállapodásával létrehozott indikatív programba kell foglalni. Erről a Felek tájékoztatni fogják a Társulási Tanácsot.
1. A Közösség, Magyarország kérésére, különleges szükség esetén, figyelembe véve minden pénzügyi forrás igénybevételének lehetőségét, koordinálva a nemzetközi pénzügyi intézményekkel, a 24-ek Csoportja összefüggésében megvizsgálja annak a lehetőségét, hogy ideiglenes pénzügyi segítséget nyújtson, hogy
– támogassa a magyar valuta konvertibilitásának fokozatos bevezetését és fenntartását célzó intézkedéseket;
– támogassa a középtávú stabilizációs és szerkezeti átalakítási erőfeszítéseket, ideértve a fizetési mérleg támogatást is.
2. Ennek a pénzügyi támogatásnak feltétele, hogy Magyarország a konvertibilitásra, valamint a gazdasági szerkezetátalakításra vonatkozóan, ott, ahol az indokolt, a 24-ek Csoportjával összefüggésben, a Nemzetközi Valuta Alap által jóváhagott programot terjesszen elő, azt a Közösség elfogadja és Magyarország ezeket a programokat folyamatosan végrehajtsa. A pénzügyi támogatás ahhoz a végső célhoz kötött, hogy Magyarország minél előbb áttérjen a magánforrásokból történő finanszírozásra.
3. A Társulási Tanácsot tájékoztatni kell azokról a feltételekről, amelyek szerint ezt a támogatást nyújtják, továbbá a Magyarország által az ilyen segítségnyújtásra vonatkozóan elvállalt kötelezettségek teljesítéséről.
A Közösségi pénzügyi támogatását az igények és Magyarország fejlettségi szintje alapján kell számszerűen meghatározni, figyelembe véve a magyar gazdaság prioritásait és felszívó képességét, kölcsönvisszafizetési képességét, valamint a Magyarországon a piacgazdasági rendszer és a szerkezeti átalakítás irányába tett előrehaladást.
A rendelkezésre álló források optimális felhasználása érdekében a Szerződő Felek biztosítják, hogy a Közösség hozzájárulásai más forrásokkal – így a tagállamok, más országok, ideértve a 24-ek Csoportját, a nemzetközi pénzügyi intézmények, mint a Nemztközi Valuta Alap, a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank forrásaival – szorosan együttműködve történjenek.
A Megállapodással Társulási Tanács jön létre, amely felügyeletet gyakorol a Megállapodás alkalmazása felett. A Társulási Tanács miniszteri szinten ül össze évente egy alkalommal, illetve amikor a körülmények azt megkívánják. Megvizsgál minden, a Megállapodás keretei között felmerülő nagyobb jelentőségű ügyet, valamint kölcsönös érdeklődésre számot tartó más kétoldalú és nemzetközi kérdést.
1. A Társulási Tanács egyrészt az Európai Közösségek Tanácsa és az Európai Közösségek Bizottsága tagjaiból, másrészt a magyar Kormány tagjaiból áll.
2. A Társulási Tanács tagjai a Társulási Tanács eljárási szabályaival összhangban képviseltethetik magukat.
3. A Társulási Tanács megállapítja saját eljárási szabályait.
4. A Társulási Tanács elnöke felváltva az Európai Közösségek Tanácsa egy tagja, illetőleg a magyar Kormány egy tagja, összhangban a Társulási Tanács eljárási szabályaival.
A Társulási Tanácsnak a Megállapodás céljai elérése érdekében, az ott előirányzott esetekben joga van határozatokat hozni. A határozatok a Felekre kötelezőek, végrehajtásukra a Felek meghozzák a szükséges intézkedéseket. A Társulási Tanács megfelelő ajánlásokat is tehet.
A Társulási Tanács határozatait és ajánlásait a két Fél közötti egyetértéssel hozza.
1. Bármelyik Fél a Megállapodás alkalmazására vagy értelmezésére vonatkozó bármely vitát a Társulási Tanács elé terjeszthet.
2. A Társulási Tanács a vitát határozattal rendezheti.
3. Mindkét Fél köteles a (2) bekezdésben hivatkozott határozat végrehajtására a szükséges intézkedések meghozni.
4. Abban az esetben, ha nem lehetséges a vitát e Cikk (2) bekezdése szerint rendezni, bármelyik Fél értesítheti a másikat egy választottbíró kinevezéséről; ebben az esetben a másik Fél két hónapon belül köteles második választottbírót kinevezni. Ennek az eljárásnak az alkalmazása szempontjából a Közösséget és a tagállamokat a vita egyik felének kell tekinteni.
A Társulási Tanács kinevezi a harmadik választottbírót.
A választottbírók határozatát többségi szavazással kell hozni.
A vita mindkét Fele köteles a választottbírók határozata végrehajtásához szükséges intézkedéseket meghozni.
1. A Társulási Tanácsot feladatai végrehajtásában a Társulási Bizottság segíti, amely – rendszerint rangidős államigazgatási tisztviselők szintjén – egyrészről az Európai Közöségek Tanácsa tagjaiból és az Európa Közösségek Bizottsága tagjaiból, másrészről a magyar Kormány képviselőiből áll.
A Társulási Tanács eljárási szabályaiban meghatározza a Társulási Bizottság feladatait, amely magában foglalja a Társulási Tanács üléseinek előkészítését, valamint a Bizottság működési szabályait.
2. A Társulási Tanács hatáskörének egy részét átadhatja a Társulási Bizottságnak. Ebben az esetben a Társulási Bizottság határozatait a 106. cikkben meghatározott feltételekkel hozza.
A Társulási Tanács bármely olyan különleges bizottságot vagy testületet létrehozhat, amely segíti a Társulási Tanácsot feladatai végrehajtásában.
Eljárási szabályaiban a Társulási Tanács meghatározza ezeknek a bizottságoknak és testületeknek az összetételét és feladatait, valamint működési szabályaikat.
A Megállapodással létrejön a Társulási Parlamenti Bizottság, amely a magyar Országgyűlés és az Európai Parlament fóruma, azért, hogy találkozzanak és véleménycserét folytassanak. A Társulási Parlamenti Bizottság maga határozza meg, hogy milyen időközönként találkozik.
1. A Társulási Parlamenti Bizottság egyrészről az Európai Parlament, másrészről a magyar Országgyűlés tagjaiból áll.
2. A Társulási Parlamenti Bizottság meghatározza saját eljárási szabályait.
3. A Társulási Parlamenti Bizottság elnöke – az eljárási szabályokban meghatározott rendelkezések szerint – felváltva az Európai Parlament, illetőleg a magyar Országgyűlés egy-egy tagja.
A Társulási Parlamenti Bizottság a Megállapodás végrehajtására vonatkozóan megfelelő információkat kérhet a Társulási Tanácstól, amely megadja a Bizottságnak azokat.
A Társulási Parlamenti Bizottságot tájékoztatni kell a Társulási Tanács határozatairól.
A Társulási Parlamenti Bizottság ajánlásokat tehet a Társulási Tanácsnak.
A Megállapodás szabályozási körében mindkét Fél biztosítja, hogy a másik Fél természetes és jogi személyei saját állampolgáraihoz viszonyítva megkülönböztetéstől mentesen igénybe vehessék Magyarország és a Közösség illetékes bíróságait és adminisztratív szerveit, annak érdekében, hogy megvédjék személyi és tulajdoni jogaikat, ideértve a szellemi, az ipari és a kereskedelmi tulajdonra vonatkozó jogokat.
A Megállapodásban semmi sem akadályozza valamelyik Felet, hogy olyan intézkedéseket hozzon:
a) amelyeket szükségesnek tart, hogy megakadályozza információk feltárását, ha az alapvető biztonsági érdekeivel ellentétes;
b) amelyek fegyverek, lőszerek és háborús anyagok termelésére, kereskedelmére vagy védelmi célokra szükséges kutatásra, fejlesztésre és termelésre vonatkoznak, feltéve, hogy ezek az intézkedések nem befolyásolják hátrányosan a versenyt a nem kifejezetten katonai célokra szánt termékek tekintetében;
c) amelyeket szükségesnek tart saját biztonsága érdekében a törvényes rendet érintő komoly belső zavargások esetén, vagy háború, illetőleg háborús fenyegetést jelentő komoly nemzetközi feszültség esetén, vagy olyan kötelezettségek teljesítése céljából, amelyeket a béke és a nemzetközi biztonság fenntartása érdekében vállalt.
1. A Megállapodás által szabályozott területen, az abban foglalt különleges rendelkezések sérelme nélkül
– a Magyarország által a Közösség tekintetében alkalmazott rendszer nem idéz elő megkülönböztetést a tagállamok, azok állampolgárai vagy vállalatai, illetőleg cégei között;
– a Közösség által Magyarország tekintetében alkalmazott rendszer nem idéz elő megkülönböztetést Magyarország állampolgárai vagy vállalatai, illetőleg cégei között.
2. Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések nem érintik a Feleknek azt a jogát, hogy alkalmazzák adójogszabályaiknak megfelelő rendelkezéseit olyan adófizetőkre, akik állandó tartózkodási helyüket illetően nincsenek azonos helyzetben.
(3) Az (1) bekezdés rendelkezései nem akadályozzák a Feleket abban, hogy olyan devizajogszabályokat alkalmazzanak, amelyek e jogszabályok értelme szerinti belföldi, illetőleg nem-belföldi személyek számára különböző elbánást irányoznak elő.
A Magyarországról származó termékek a Közösségbe történő importnál nem kapnak kedvezőbb elbánást, mint amilyet a tagállamok alkalmaznak egymás között.
Magyarországnak a IV. Cím és az V. Cím I. Fejezete alapján nyújtott elbánás nem lehet kedvezőbb mint amilyet a tagállamok egymásnak biztosítanak.
1. A Felek minden általános vagy különleges intézkedést meghoznak, hogy biztosítsák a Megállapodásból eredő kötelezettségeik teljesítését. Gondoskodnak arról, hogy a Megállapodás céljait elérjék.
2. Ha valamelyik Fél úgy véli, hogy a másik Fél nem teljesítette a Megállapodásból eredő valamely kötelezettségét, megfelelő intézkedéseket hozhat. Előtte megad minden olyan megfelelő információt a Társulási Tanácsnak, amely szükséges az ügy alapos megvizsgálásához a Felek számára elfogadható megoldás keresése érdekében.
Az intézkedések megválasztásánál elsőbbséget kell adni azoknak, amelyek a legkevésbé zavarják a Megállapodás működését. Ezekről az intézkedésekről azonnal tájékoztatni kell a Társulási Tanácsot, ahol azokról, ha a másik Fél kéri, konzultációkat folytatnak.
A Megállapodás nem érinti egyrészről az egy vagy több tagállam, másrészről Magyarország közötti hatályos megállapodásokból eredő jogokat, amíg a magánszemélyek és a gazdasági szervezetek számára a Megállapodás alapján egyenértékű jogokat nem biztosítanak.
Az 1., 2., 3., 4., 5., 6. és a 7. számú Jegyzőkönyvek, valamint az I–XIII. Mellékletek a Megállapodás szerves részét képezik.
A Megállapodás korlátlan időtartamra szól.
Bármelyik Fél a másik Fél értesítésével felmondhatja a Megállapodást. A Megállapodás az ilyen értesítés keltétől számítva hat hónap múlva hatályát veszti.
A Megállapodást egyrészt a Magyar Köztársaság területén, másrészt azokon a területeken kell alkalmazni, amelyeken az Európai Gazdasági Közösséget, az Európai Atomenergia Közösséget és az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó Szerződéseket alkalmazzák, és olyan feltételekkel, amelyeket ezek a Szerződések megszabnak.
Ez a Megállapodás két eredeti példányban készült, magyar, valamint angol, dán, francia, görög, holland, német, olasz, portugál és spanyol nyelveken; e szövegek mindegyike egyaránt hiteles.
A Megállapodást a Szerződő Felek saját eljárásaikkal összhangban jóváhagyják.
A Megállapodás attól a naptól számított második hónap első napján lép hatályba, amelyen a Szerződő Felek értesítik egymást arról, hogy az első bekezdésben említett eljárásnak eleget tettek.
Hatálybalépésekor a Megállapodás helyébe lép a Magyar Köztársaság és az Európai Gazdasági Közösség közötti, a kereskedelemről, valamint a gazdasági és kereskedelmi együttműködésről szóló, Brüsszelben, 1988. szeptember 26-án aláírt megállapodásnak, valamint a Magyar Köztársaság és az Európai Szén- és Acélközösség közötti Brüsszelben, 1991. október 31-én aláírt megállapodásnak.
Ha addig is, amíg a Megállapodás hatálybalépéséhez szükséges eljárások befejeződnek, a Magyarország és a Közösség közötti Ideiglenes Megállapodással a Megállapodás egyes részeit, különösen az áruk mozgására vonatkozó rendelkezéseket hatálybaléptetik, a Szerződő Felek egyetértenek, hogy ilyen körülmények között a III. Cím, valamint a 62. és a 65. Cikk, továbbá az 1., 2., 3., 4., 5., 6. és 7. számú Jegyzőkönyvek alkalmazása szempontjából a Megállapodás hatálybalépésének napja:
– az Ideiglenes Megállapodás hatálybalépésének napja az olyan kötelezettségek tekintetében, amelyek akkor kezdődnek;
– 1992. január 1. az olyan kötelezettségek tekintetében, amelyek a hatálybalépés napjára hivatkozással később kezdődnek.
A FENTIEK HITELÉÜL, az arra meghatalmazottak aláírták a Megállapodást.
Készült Brüsszelben, az ezerkilencszázkilencvenegyedik év december hó tizenhatodik napján.
A magyar Köztársaság nevében:
ANTALL József s. k.
A Belga Királyság nevében:
Philippe de SCHOUTHEETE de TERVARENT s. k.
A Dán Királyság nevében:
Uffe ELLEMANN-JENSEN s. k.
A Francia Köztársaság nevében:
Roland DUMAS s. k.
A Görög Köztársaság nevében:
Georges PAPASTAMKOS s. k.
A Holland Királyság nevében:
Hans van den BROEK s. k.
Írország nevében:
Gerard COLLINS s. k.
A Luxemburgi Nagyhercegség nevében:
Jacques POOL s. k.
Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság
nevében:
Douglas HURD s. k.
A Németországi Szövetségi Köztársaság nevében:
Hans Dietrich GENSCHER s. k.
Az Olasz Köztársaság nevében:
Gianni DE MICHELIS s. k.
A Portugál Köztársaság nevében:
Joao PINHEIRO s. k.
A Spanyol Köztársaság nevében:
Carlos WESTENDORP s. k.
Az Európai Közösségek Tanácsa és Bizottsága nevében:
Hans van den BROEK s. k.,
Frans ANDRIESSEN s. k.
| ex 3502 | Albumin, albuminát és más albuminszármazék | |
| ex 3502 10 | – Tojásfehérje | |
| – – Más | ||
| 3502 10 91 | – – – Szárítva (pikkelylemezes, kristályos, porított stb.) | |
| 3502 10 90 | – – – Egyéb | |
| ex 3502 90 | – Más | |
| – – Albumin, más mint tojásfehérje | ||
| – – – Tejfehérje | ||
| 3502 90 51 | – – – Szárítva (pikkelylemezes, kristályos, porított stb.) | |
| 3502 90 59 | – – – Egyéb | |
| 4501 | Természetes parafa, nyersen vagy egyszerűen előkészítve; parafahulladék; aprított, szemcsézett vagy őrölt parafa | |
| 520100 | Pamut, nem kártolt vagy fésült | |
| 5301 | Len nyersen vagy megmunkálva, de nem fonva; lenkóc és -hulladék (beleértve a fonalhulladékot és a foszlatott anyagot is) | |
| 5302 | Valódi kender (Cannabis sativa L.) nyersen vagy megmunkálva, de nem fonva; kenderkóc és -hulladék (beleértve a fonalhulladékot és a foszlatott anyagot is) |
| KN KÓD (1991) | ||
| 2501 00 31 | ||
| 2501 00 51 | ||
| 2501 00 91 | ||
| 2501 00 99 | ||
| 2503 90 00 | ||
| 2511 20 00 | ||
| 2513 19 00 | ||
| 2513 29 00 | ||
| 2516 12 10 | ||
| 2516 22 10 | ||
| 2516 90 10 | ||
| 2518 20 00 | ||
| 2518 30 00 | ||
| 2526 20 00 | ||
| 2530 40 00 | ||
| 2804 61 00 | ||
| 2804 69 00 | ||
| 2805 11 00 | ||
| 2805 19 00 | ||
| 2805 21 00 | ||
| 2805 22 00 | ||
| 2805 30 10 | ||
| 2805 30 90 | ||
| 2805 40 10 | ||
| 2818 20 00 | ||
| 2818 30 00 | ||
| ex 2844 30 11 | Cermet, finomítatlan, hulladék és törmelék | |
| 2844 30 19 | ||
| ex 2844 30 51 | Cermet, finomítatlan, hulladék és törmelék | |
| 3201 20 00 | ||
| 3201 30 00 | ||
| 3201 90 10 | ||
| ex 3201 90 90 | Más növényi eredetű kivonat | |
| 4104 10 91 | ||
| 4105 11 91 | ||
| 4105 11 99 | ||
| 4105 12 10 | ||
| 4105 12 90 | ||
| 4105 19 10 | ||
| 4105 19 90 | ||
| 4106 11 90 | ||
| 4106 12 00 | ||
| 4106 19 00 | ||
| 4107 10 10 | ||
| 4107 29 10 | ||
| 4107 90 10 | ||
| 4403 10 10 | ||
| 7202 19 00 | ||
| 7202 30 00 | ||
| 7202 41 10 | ||
| 7202 41 90 | ||
| 7202 49 10 | ||
| 7202 49 50 | ||
| 7202 49 90 | ||
| 7202 50 00 | ||
| 7202 70 00 | ||
| 7202 80 00 | ||
| 7202 91 00 | ||
| 7202 92 00 | ||
| 7202 93 00 | ||
| 7202 99 30 | ||
| 7202 99 80 | ||
| 7602 00 19 | ||
| 7801 | ||
| 7901 | ||
| 7903 | ||
| 8101 10 00 | ||
| 8101 91 10 | ||
| 8101 91 90 | ||
| 8102 10 00 | ||
| 8102 91 10 | ||
| 8102 91 90 | ||
| 8103 10 10 | ||
| 8103 10 90 | ||
| 8104 11 00 | ||
| 8104 19 00 | ||
| 8107 10 00 | ||
| 8108 10 10 | ||
| 8108 10 90 | ||
| 8109 10 10 | ||
| 8109 10 90 | ||
| 8110 00 11 | ||
| 8110 00 19 | ||
| 8111 00 11 | ||
| 8111 00 19 | ||
| 8112 20 31 | ||
| 8112 20 39 | ||
| 8112 30 10 | ||
| 8112 40 11 | ||
| 8112 40 19 | ||
| 8112 91 10 | ||
| 8112 91 31 | ||
| 8112 91 39 | ||
| 8112 91 90 | ||
| 8113 00 10 |
| KN KÓD (1991) | ||
| 7202 21 10 | ||
| 7202 21 90 | ||
| 7202 29 00 | ||
| 7601 |
| KN Kód (1991) | Alap vámkontingens (1) (3) (1000 ECU) | Alap vámplafon (2) (3) (1000 ECU) | |
| 2814 | 7 166 | ||
| 2815 1100 | 938 | ||
| 2815 1200 | |||
| 2818 1000 | 2 863 | ||
| 2833 2200 | 114 | ||
| 2836 2000 | 3 780 | ||
| 2836 3000 | |||
| 2902 5000 | 9 371 | ||
| 2903 2100 | 2 205 | ||
| 2905 1100 | 8 820 | ||
| 2905 3100 | 3 969 | ||
| 2917 3500 | 1 470 | ||
| 2917 1400 | 2 000 | ||
| 2918 1100* 10–(4) | 331 | ||
| 2918 1400 | 368 | ||
| 2921 4210 | 384 | ||
| 2921 4390 | 242 | ||
| 2922 4100 | 662 | ||
| 2924 2930 | 383 | ||
| 2926 1000 | 2 994 | ||
| 2934 3090* 20–(4) | 111 | ||
| 2935 0000 | 4 725 | ||
| 2936 2600 | 76 | ||
| 2937 2100 | 772 | ||
| 2937 2910 |
