A fentiek alapján javasolom az 1991. december 16-án aláírt levélváltás következő módosítását:
»A 2/a) pont azon része helyére, amely ’Magyarország ezennel’ szavakkal kezdődik, a következő szöveg lép:
i) Magyarország – a Görögország és Magyarország közötti kétoldalú megállapodás alapján 1991-re nyújtott kvóták helyett – 1992-ben ezennel engedélyeket nyújt a következő módon:
1992
| adómentes | 10 000 | ||
| adóköteles | 14 000 | 1 Ft/tokm adó mellett | |
| 1 200 | 3 Ft/tokm adó mellett | ||
| harmadik országos (1), (2) 600 | |||
(1) Valamemnnyi jelenlegi és további harmadik országra szóló engedély becserélhető tranzitengedélyre 1:2 arányban (1 harmadik országos engedély 2 tranzitengedélyre).
(2) A Közösség 600 harmadik országos engedélyt nyújt Magyarországnak, amelyek csak a Görögországba vagy a Görögországból irányuló forgalomban használhatók.
Valamennyi adómentes és adóköteles engedély oda-vissza jellegű. 1993-ra és 1994-re az adómentes és az adóköteles engedélyek teljes száma évente 5%-kal emelkedik, így az engedélyek száma 1993-ban 10 500 adómentes, valamint 14 700, illetve 1260 adóköteles, 1994-ben pedig 11 025 adómentes, valamint 15 435, illetve 1323 adóköteles lesz. A harmadik országos engedélyek száma 1993-ban és 1994-ben is 600 marad.
Az 1 Ft/tokm és a 3 Ft/tokm adótételeket 1993-ra nézve ki kell igazítani, hogy azok megőrizzék azt a forint/ECU árfolyamot, amely egyenlő ennek az árfolyamnak az 1992. február 6. és 1992. december 31. közötti időszaki átlagával. A kiigazítást 1994-re is el kell végezni és az 1993. január 1. és december 31. közötti időszak átlagárfolyamát kell megőrizni.
ii) A Közösség Magyarországnak ezennel 1992-ben 12 000 adómentes engedélyt nyújt, amelyek csak Görögország területén használhatók.
Ha az 1991-ben Jugoszlávia részét képező köztársaságok területén a tranzithelyzet nem normalizálódik, a Közösség és Magyarország 1992. december 31. előtt együttesen megvizsgálja, hogy milyen változtatásokat kell végrehajtani a 2/a) pontban foglalt rendezésen.
1994 végéig vagy – ha ez hamarabb következik – a Közösség és Magyarország közötti kétoldalú közlekedési megállapodás megkötéséig a fenti rendelkezések a Felek megállapodása útján változtathatók meg.
A Bizottság tudomásul veszi, hogy a magyar Fél értelmezése szerint a Bizottsággal és a legközvetlenebben érintett tagállamokkal más szállítási kérdésekről is megbeszélésre kerül sor, így a légi szállítás és a harmadik országos közúti engedélyekről.«
Ha a fentiek elfogadhatók Magyarország számára, javasolom, hogy ez a levél és az Ön válaszlevele az 1991. december 16-án aláírt levélváltás módosítását hozza létre.
E megállapodást a Felek saját eljárásaikkal összhangban jóváhagyják.
E megállapodás az azt követő első napon lép hatályba, amely azoknak az értesítéseknek a megtörténte után következik, hogy az előző bekezdésben hivatkozott eljárásokat befejezték. E megállapodás március 1-jétől alkalmazandó.
Köszönettel venném, ha megerősítené a magyar Kormány egyetértését e levél tartalmával.
Kérem, Uram, fogadja mély nagyrabecsülésem kifejezését.
Az Európai Közösség Tanácsának nevében
Pablo Benavides Salas s.k.
(Magyarország levele)
Van szerencsém igazolni a mai napon kelt, alábbi szövegű levelét:
Magyarország és a Közöség, valamint annak tagállamai közötti Európai Megállapodás, valamint Magyarország és az Európai Gazdasági Közösség (Közösség) és az Európai Szén- és Acélközösség közötti, a kereskedelemről és a kereskedelemmel kapcsolatos ügyekről szóló Ideiglenes Megállapodás 1991. december 16-án történt aláírásakor Magyarország és a Közösség között levélváltás formájában a tranzitra vonatkozóan megállapodást írtak alá. Az Európai Megállapodás még nem lépett hatályba. Az Ideiglenes Megállapodás 1992. március 1-jén hatályba lépett.
A leválváltás aláírása óta Magyarország elfogadta a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvényt. A Felek szükségesnek tartják, hogy ezzel a levélváltással megállapodjanak az 1991. december 16-án aláírt levélváltás megfelelő rendelkezéseinek módosításáról, hogy figyelembe vegyék ennek a hatását.
A fentiek alapján javasolom az 1991. december 16-án aláírt levélváltás következő módosítását:
»A 2/a) pont azon része helyére, amely ’Magyarország ezennel’ szavakkal kezdődik, a következő szöveg lép:
i) Magyarország – a Görögország és Magyarország közötti kétoldalú megállapodás alapján 1991-re nyújtott kvóták helyett – 1992-ben ezennel engedélyeket nyújt a következő módon:
1992
| adómentes | 10 000 | ||||
| adóköteles | 14 000 | 1 Ft/tokm adó mellett | |||
| 1 200 | 3 Ft/tokm adó mellett | ||||
| harmadik országos (1), (2) | 600 | ||||
(1) Valamennyi jelenlegi és további harmadik országra szóló engedély becsérelhető tranzitengedélyre 1:2 arányban (1 harmadik országos engedély 2 tranzitengedélyre).
(2) A Közösség 600 harmadik országos engedélyt nyújt Magyarországnak, amelyek csak a Görögországba vagy a Görögországból irányuló forgalomban használhatók.
Valamennyi adómentes és adóköteles engedély oda-vissza jellegű. 1993-ra és 1994-re az adómentes és adóköteles engedélyek teljes száma évente 5%-kal emelkedik, így az engedélyek száma 1993-ban 10 500 adómentes, valamint 14 700, illetve 1260 adóköteles, 1994-ben pedig 11 025 adómentes, valamint 15 435, illetve 1323 adóköteles lesz. A harmadik országos engedélyek száma 1993-ban és 1994-ben is 600 marad.
Az 1 forint/tokm és a 3 forint/tokm adótételeket 1993-ra nézve ki kell igazítani, hogy azok megőrizzék azt a forint/ECU árfolyamot, amely egyenlő ennek az árfolyamnak az 1992. február 6. és 1992. december 31. közötti időszaki átlagával. A kiigazítást 1994-re is el kell végezni és az 1993. január 1. és december 31. közötti időszak átlagárfolyamát kell megőrizni.
ii) A Közösség Magyarországnak ezennel 1992-ben 12 000 adómentes engedélyt nyújt, amelyek csak Görögország területén használhatók.
Ha az 1991-ben Jugoszlávia részét képező köztársaságok területén a tranzithelyzet nem normalizálódik, a Közösség és Magyarország 1992. december 31. előtt együttesen megvizsgálja, hogy milyen változtatásokat kell végrehajtani a 2/a) pontban foglalt rendezésen.
1994 végéig vagy – ha ez hamarabb következik – a Közösség és Magyarország közötti kétoldalú közlekedési megállapodás megkötéséig a fenti rendelkezések a Felek megállapodása útján változtathatók meg.
A Bizottság tudomásul veszi, hogy a magyar Fél értelmezése szerint a Bizottsággal és a legközvetlenebben érintett tagállamokkal más szállítási kérdésekről is megbeszélésre kerül sor, így a légi szállítás és a harmadik országos közúti engedélyekről.
Ha a fentiek elfogadhatók Magyarország számára, javasolom, hogy ez a levél és az Ön válaszlevele az 1991. december 16-án aláírt levélváltás módosítását hozza létre.
E megállapodást a Felek saját eljárásaikkal összhangban jóváhagyják.
E megállapodás az azt követő első napon lép hatályba, amely azoknak az értesítéseknek a megtörténte után következik, hogy az előző bekezdésben hivatkozott eljárásokat befejezték. E megállapodás március 1-jétől alkalmazandó.
Köszönettel venném, ha megerősítené a magyar Kormány egyetértését e levél tartalmával.
Kérem, Uram, fogadja mély nagyrabecsülésem kifejezését.«
Van szerencsém megerősíteni, hogy a magyar Kormány egyetért e levél tartalmával.
Kérem, Uram, fogadja mély nagyrabecsülésem kifejezését.
A Magyar Köztársaság Kormánya nevében
Martonyi János s.k.
(A Közösség levele)
A Közösségek és azok tagállamai és Magyarország közötti Európai Megállapodás 1991. december 16-án történt aláírásakor a Közösség és Magyarország között leválváltás formájában a szárazföldi közlekedési infrastruktúráról szóló megállapodást írtak alá. Az Európai Megállapodás még nem lépett hatályba.
A levélváltás aláírása óta Magyarország elfogadta a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvényt. A Felek szükségesnek tartják, hogy ezzel a levélváltással megállapodjanak az 1991. december 16-án aláírt levélváltás megfelelő rendelkezéseinek módosításáról, hogy figyelembe vegyék ennek a hatását.
A fentiek alapján javaslom, hogy az 1991. december 16-án aláírt levélváltás helyébe a következő szöveg lépjen:
»Van szerencsém ezúton Önnek megerősíteni, hogy a Közösség teljes mértékben megérti azokat az infrastrukturális és környezeti problémákat, amelyekkel Magyarország a közlekedés területén szembenéz és azt, hogy a Közösség a rendelkezésre álló pénzügyi mechanizmusok keretein belül megfelelő módon pénzügyi eszközöket fog rendelkezésre bocsátani a szárazföldi közlekedési infrastruktúra fejlesztéséhez, beleértve a közutakat, vasutakat, folyami hajózási útvonalakat és kombinált szállítást.
Ebben az összefüggésben tudomásul veszem azt a magyar indoklást, amely szerint sürgős szükség van pénzügyi segítségre ahhoz, hogy a magyar infrastruktúra meg tudjon küzdeni a megnövekedett tranzitforgalommal, továbbá azt a magyar kívánságot, hogy a Magyarországon átvezető olyan tranzitforgalommal kapcsolatos projektumok, mint például a Hegyeshalom és Budapest, illetve a Budapest és Kelebia közötti vasúti és közúti vonalak korszerűsítése és építése kiemelt figyelmet élvezzen, miután ezek képviselik a közösségi tranzit fő útvonalait.
A Bizottság – e levélváltás alapján és az Európai Megállapodás 81. Cikkére hivatkozva – kész Magyarországgal együtt megvizsgálni, hogyan lehet a magyarországi infrastruktúra – így a kombinált szállítás, a tranzit autóutak, a vízi szállítás – fejlesztéséhez hozzájárulni, különleges figyelmet fordítva a környezeti szempontokra és anélkül, hogy ezzel akadályoznák a projektumok értékelését a jelenleg érvényes eljárások szerint.«
Ha a fentiek elfogadhatóak Magyarország számára, javaslom, hogy ez a levél és az Ön válaszlevele olyan megállapodást hozzon létre, amely az 1991. december 16-án aláírt levélváltás helyébe lép.
E megállapodást a Felek saját eljárásaikkal összhangban jóváhagyják.
E megállapodás az azt követő első napon lép hatályba, amely azoknak az értékesítéseknek a megtörténte után következik, hogy az előző bekezdésben hivatkozott eljárásokat befejezték. A megállapodás március 1-jétől alkalmazandó.
Köszönettel venném, ha megerősítené a Magyar Kormány egyetértését e levél tartalmával.
Kérem, Uram, fogadja mély nagyrabecsülésem kifejezését.
Az Európai Közösségek Tanácsának nevében
Pablo Benavides Salas s.k.
(Magyarország levele)
Van szerencsém igazolni a mai napon kelt, alábbi szövegű levelét:
A Közösségek és azok tagállamai és Magyarország közötti Európai Megállapodás 1991. december 16-án történt aláírásakor a Közösség és Magyarország között leválváltás formájában a szárazföldi közlekedési infrastruktúráról szóló megállapodást írtak alá. Az Európai Megállapodás még nem lépett hatályba.
A levélváltás aláírása óta Magyarország elfogadta a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvényt. A Felek szükségesnek tartják, hogy ezzel a levélváltással megállapodjanak az 1991. december 16-án aláírt levélváltás megfelelő rendelkezéseinek módosításáról, hogy figyelembe vegyék ennek a hatását.
A fentiek alapján javaslom, hogy az 1991. december 16-án aláírt levélváltás helyébe a következő szöveg lépjen:
»Van szerencsém ezúton Önnek megerősíteni, hogy a Közösség teljes mértékben megérti azokat az infrastrukturális és környezeti problémákat, amelyekkel Magyarország a közlekedés területén szembenéz és azt, hogy a Közösség a rendelkezésre álló pénzügyi mechanizmusok keretein belül megfelelő módon pénzügyi eszközöket fog rendelkezésre bocsátani a szárazföldi közlekedési infrastruktúra fejlesztéséhez, beleértve a közutakat, vasutakat, folyami hajózási útvonalakat és kombinált szállítást.
Ebben az összefüggésben tudomásul veszem azt a magyar indoklást, amely szerint sürgős szükség van pénzügyi segítségre ahhoz, hogy a magyar infrastruktúra meg tudjon küzdeni a megnövekedett tranzitforgalommal, továbbá azt a magyar kívánságot, hogy a Magyarországon átvezető olyan tranzitforgalommal kapcsolatos projektumok, mint például a Hegyeshalom és Budapest, illetve a Budapest és Kelebia közötti vasúti és közúti vonalak korszerűsítése és építése kiemelt figyelmet élvezzen, miután ezek képviselik a közösségi tranzit fő útvonalait.
A Bizottság – e levélváltás alapján és az Európai Megállapodás 81. Cikkére hivatkozva – kész Magyarországgal együtt megvizsgálni, hogyan lehet a magyarországi infrastruktúra – így a kombinált szállítás, a tranzit autóutak, a vízi szállítás – fejlesztéséhez hozzájárulni, különleges figyelmet fordítva a környezet szempontokra és anélkül, hogy ezzel akadályoznák a projektumok értékelését a jelenleg érvényes eljárások szerint.«
Ha a fentiek elfogadhatóak Magyarország számára, javaslom, hogy ez a levél és az Ön válaszlevele olyan megállapodást hozzon létre, amely az 1991. december 16-án aláírt levélváltás helyébe lép.
E megállapodást a Felek saját eljárásaikkal összhangban jóváhagyják.
E megállapodás az azt követő első napon lép hatályba, amely azoknak az értékesítéseknek a megtörténte után következik, hogy az előző bekezdésben hivatkozott eljárásokat befejezték. A megállapodás március 1-jétől alkalmazandó.
Van szerencsém megerősíteni, hogy a Magyar Kormány egyetért e levél tartalmával.
Kérem, Uram, fogadja mély nagyrabecsülésem kifejezését.
A Magyar Köztársaság Kormánya nevében
Martonyi János s.k.”
3. § (1) A Magyar Köztársaság nemzetközi szerződéseinek előkészítése és megkötése, valamint jogszabályainak előkészítése és megalkotása során biztosítani kell azoknak, az Európai Megállapodással való összhangját.
(2) A jogszabályok előkészítése és megalkotása során érvényesíteni kell az Európai Megállapodás 67. §-ában meghatározott követelményeket.
4. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a) megkösse azokat a további nemzetközi szerződéseket, amelyekről az Európai Megállapodás rendelkezik;
b) nemzetközi szerződések kötése útján módosítsa, illetőleg kigészítse az Európai Megállapodásnak a kereskedelmi és a kereskedelemmel kapcsolatos azon rendelkezéseit, amelyeket a Magyar Köztársaság Kormánya és az Európai Gazdasági Közösség és az Európai Szén- és Acélközösség közötti, a kereskedelemről és a kereskedelemmel kapcsolatos ügyekről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Ideiglenes Megállapodás is tartalmaz;
c) gondoskodjék a Társulási Tanácsban és a Társulási Bizottságban a Magyar Köztársaság képviseletéről, valamint e testületek határozatainak és ajánlásainak végrehajtásáról;
d) hatáskörének keretei között gondoskodjék az Európai Megállapodás végrehajtásáról.
5. § A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 40. §-a kiegészül a következő bekezdéssel:
„(3) Ha a törvényjavaslat a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörét érinti, az indokolásban tájékoztatást kell adni arról is, hogy a javasolt szabályozás milyen mértékben tesz eleget az Európai Közösségek jogszabályaihoz való közelítés követelményének, illetőleg az összeegyeztethető-e az Európai Közösségek jogszabályaival.”
6. § Ez a törvény 1994. február 1-jén lép hatályba.
