Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Vjt.) a következők szerint módosul:
1. § (1) A Vjt. 5. § (1) és (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az egyéni választókerületben a választópolgárok és azok a társadalmi szervezetek, amelyek megfelelnek a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény rendelkezéseinek (a továbbiakban: párt) – a (2) bekezdésben foglalt feltételekkel – jelölhetnek. Két vagy több párt közösen is ajánlhat és jelölhet. Ha két vagy több párt közösen ajánl egy választópolgárt, akkor valamennyi párt nevét fel kell tüntetni az ajánlószelvényen.
(2) Az egyéni választókerületben a jelöléshez legalább hétszázötven választópolgárnak az aláírásával hitelesített ajánlása szükséges. Az ajánlás megtételére kizárólag az e törvény melléklete szerinti „Ajánlási szelvény” szolgál. Ha ugyanazon választópolgárt külön-külön független jelöltként, illetve pártjelöltként is ajánlották, az ajánlási szelvényeket összevonni nem lehet. A választópolgár csak egy egyéni választókerületi jelöltet ajánlhat és csak abban az egyéni választókerületben, amelyben a lakóhelye van. Ha a választópolgár egynél többször ajánlott, akkor valamennyi ajánlása érvénytelen.”
(2) A Vjt. 5. § (5) és (6) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A pártok – közös egyéni választókerületi jelölés alapján – közösen is állíthatnak területi és országos listát, továbbá listáikat kapcsolhatják.
(6) A területi és az országos pártlistán háromszor annyi jelölt állítható, mint az adott listán megszerezhető mandátumok száma. Ha a bejelentett jelöltek száma kevesebb, mint a lista által elért mandátum száma, akkor a ki nem adható mandátum betöltetlen marad.”
(3) A Vjt. 5. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Nem indulhat jelöltként, aki a társadalombiztosítási önkormányzatok megválasztott képviselője.”
2. § A Vjt. 6. § (1)–(3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az egyéni választókerület jelöltjeit az egyéni választókerületi választási bizottságnál, a területi lista jelöltjeit a területi választási bizottságnál, az országos lista jelöltjeit az Országos Választási Bizottságnál kell bejelenteni, legkésőbb a választás napja előtt harminc nappal, 16 óráig.
(2) A bejelentéssel egyidejűleg a jelölt köteles az illetékes választási bizottságnak személyi adatait: nevét, lakcímét, személyazonosító jelét átadni. A jelöléshez csatolni kell a jelölt nyilatkozatát arról, hogy
a) választójoga van;
b) a jelölést elfogadja;
c) nincs olyan tisztsége, amely összeférhetetlen képviselői megbízatásával, illetőleg megválasztása esetén arról lemond.
(3) Ha a jelölés benyújtása után a területi és országos pártlista jelöltje kiesik, a párt – legkésőbb a szavazást megelőző nyolc nappal – új jelöltet is bejelenthet.”
3. § (1) A Vjt. 7. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(3) Ha az első választási fordulóban a választókerület választópolgárainak több mint a fele szavazott ugyan, de egy jelölt sem kapta meg az érvényes szavazatoknak több mint a felét (a továbbiakban: eredménytelen választási forduló), a második választási fordulóban]
„a) azok a jelöltek indulhatnak, akik az első fordulóban az érvényes szavazatoknak legalább tizenöt százalékát megkapták; ha nincs legalább három ilyen jelölt, akkor az első fordulóban a legtöbb szavazatot elért három jelölt; ha a jelöltek közül bármelyikük időközben visszalép, helyébe másik jelölt nem léphet;”
(2) A Vjt. 7. § (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Azok a pártok, amelyek az egyéni választókerületben, közös ajánlószelvénnyel, közös jelöltet állítottak [5. § (1)–(2) bek.], a szavazást megelőzően legalább nyolc nappal közlik a választási bizottsággal, hogy a töredékszavazataikat milyen arányban kell az országos összesítésnél figyelembe venni.”
4. § (1) A Vjt. 8. § (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha az (1)–(2) bekezdés szerinti számítást követően a területi választókerületben betöltetlen mandátum maradna, akkor az a lista is mandátumot szerez, amely az egy mandátum megszerzéséhez szükségesnél egyébként kevesebb, de annak kétharmadánál több szavazatot kapott. Több ilyen lista közül a mandátumot az szerzi meg, amely sorrendben a legtöbb szavazatot kapta. Ha a számítás elvégzése után üres mandátum marad, akkor ezzel a mandátummal az országos listán megszerezhető mandátumok száma növekszik.”
(2) A Vjt. 8. § (5) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az (1) és (3) bekezdésben említett esetben sem kap azonban mandátumot a területi pártlista, ha a mandátum megszerzéséhez az adott választókerületben szükséges számú szavazat több mint kétharmadát, illetőleg, ha a párt listája a területi pártlistákra a választópolgárok által leadott országosan összesített érvényes szavazatok több mint öt százalékát nem érte el. E vonatkozásban összesíteni csak azonos pártok területi listáira leadott érvényes szavazatait kell. A közös vagy kapcsolt listát indító pártok nem kapnak mandátumot, ha az országosan összesített érvényes szavazatoknak pártonként legalább öt százalékát, háromnál több párt esetében együttesen legalább tizenöt százalékát nem érték el. Ha a párt két vagy több egyéni, illetőleg területi választókerületben más-más párttal indított közös jelöltet, illetve közös vagy kapcsolt listát, a töredékszavazatok összesítésénél és a százalékos határ megállapításánál, továbbá a mandátumok kiosztásánál a szavazatokat a közös jelöltek, illetve közös vagy kapcsolt listák után külön-külön kell számításba venni.”
(3) A Vjt. 8. § (7)–(9) bekezdésének helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(7) Azok a pártok, amelyek a területi választókerületben közös listát állítottak vagy listáikat kapcsolták, legkésőbb a választást megelőzően nyolc nappal közlik a választási bizottsággal, hogy a közös listán vagy kapcsolt listákon fennmaradt töredékszavazataikat milyen arányban kell az országos összesítésnél figyelembe venni.
(8) Ha két vagy több párt azonos számú szavazatot ért el, és ezzel a szavazatszámmal mandátumhoz jutnának, de a területi választókerületben megszerezhető mandátumok száma kevesebb, mint az azonos szavazatot elért pártok száma, akkor a lista sorszáma szerinti sorrendben kell elosztani a mandátumokat.
(9) Ha a területi választókerületben a választáson egyetlen pártlistát sem indítottak, a területi választókerületre eső mandátumok felkerülnek az országos listára, és a töredékszavazatok alapján kerülnek kiosztásra.”
(4) A Vjt. 8. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Ha a területi választókerületben a második választási forduló érvénytelen volt, mert a választópolgárok egynegyede sem szavazott, akkor az első választási fordulóban leadott szavazatokat töredékszavazatnak kell tekinteni, és a betöltetlen területi választókerületi mandátumok az országos listán kerülnek kiosztásra.”
5. § A Vjt. 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Nem minősülnek az (1) bekezdés szerinti töredékszavazatnak és ezért az országos listán történő mandátumszerzés szempontjából nem vehetők figyelembe – a 8. § (10) bekezdésében foglaltak kivételével – az érvénytelen választási fordulóban leadott szavazatok. Nem számolhatók el töredékszavazatként annak a pártnak a területi listáira leadott szavazatai sem, amelynek a területi listáira leadott és országosan összesített szavazatai nem haladják meg a valamennyi párt területi listáira leadott országosan összesített szavazatoknak a 8. § (5) bekezdésében meghatározott százalékát. E vonatkozásban összesíteni csak azonos pártok – illetve azonos közös vagy kapcsolt listát állító pártok területi listáira – országosan leadott érvényes szavazatait lehet.”
6. § (1) A Vjt. 10. § (3) bekezdésének b) pontja az alábbiak szerint módosul:
(Nem gyűjthető jelöltet ajánló szelvény:)
„b) a fegyveres erőknél, a rendőrségnél és a rendészeti szerveknél szolgálati viszonyban lévő személytől, a szolgálati helyen vagy szolgálati feladat teljesítése közben,”
(2) A Vjt. 10. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az ajánlószelvényen a saját kezű aláíráson kívül fel kell tüntetni az ajánló választópolgár lakóhelyét és személyazonosító jelét, a jelölt nevét és az őt ajánló párt nevét, vagy a független jelölés tényét.”
7. § A Vjt. 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Magyar Távirati Iroda, a Magyar Rádió és a Magyar Televízió a választáson jelöltet állító pártok választási felhívását – azonos feltételek mellett – legkésőbb a választást megelőző napig, legalább egyszer ingyenesen közli. Ugyanez a helyi stúdió kötelessége sugárzási körzetében a jelöltek választási programjával. Egyébként a jelöltet, illetőleg a pártot népszerűsítő hirdetés csak »Fizetett választási hirdetés« jelzéssel közölhető.”
8. § A Vjt. 12. § (1)–(2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szavazást megelőző nyolcadik naptól a választásokkal kapcsolatos közvéleménykutatás eredményét nem szabad nyilvánosságra hozni.
(2) A szavazást megelőző nap 0 órájától választási kampányt folytatni tilos. Nem minősül a kampánycsend megsértésének a választási munkacsoportoknak ez idő alatt, kizárólag a választási tudnivalókról adott tájékoztatása, továbbá a választási részvételre vonatkozó pártsemleges felhívása.”
9. § (1) A Vjt. 13. § (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Egyes középületeken vagy a közterület meghatározott részén plakát elhelyezését a települési önkormányzat műemlékvédelmi, környezetvédelmi, város(község)képi vagy idegenforgalmi okból rendeletben megtilthatja. Állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületen vagy azon belül plakátot elhelyezni tilos.”
(2) A Vjt. 13. § (7) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az életet, a testi épséget, a vagyonbiztonságot vagy a közlekedés rendjét veszélyeztető plakátot a rendőrség köteles eltávolíttatni. Az ennek kapcsán felmerülő költséget az köteles viselni, aki a plakátot elhelyezte vagy elhelyeztette.”
10. § A Vjt. 14. § (1)–(2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Szavazni kizárólag személyesen, és – az e törvényben említett kivételekkel – csak a választópolgár lakóhelye szerint kijelölt szavazóhelyiségben lehet.
(2) A mozgásában gátolt személyt szavazásának lehetővé tétele érdekében – kérésére lakásán, tartózkodási helyén – az illetékes szavazatszámláló bizottság legalább két tagja felkeresi.”
11. § A Vjt. 15. § (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Szavazni a szavazás napján 6 órától lehet. Ha a helyi körülmények indokolják, a választási bizottság elrendelheti, hogy a szavazás 5 órakor kezdődjék. A szavazás munkaszüneti napon 19 óráig, munkanapon 20 óráig tart.
(2) A szavazóhelyiséget a szavazás ideje alatt nem lehet bezárni és a szavazást nem lehet szüneteltetni. Ha a szavazás napján a szavazatszámláló bizottság tagjainak a száma három alá csökken, akkor a szavazást a jelenlévők kötelesek azonnal felfüggeszteni, az urnát, továbbá az iratokat zárolni, s a felfüggesztés tényéről a helyi választási munkacsoport vezetője útján az egyéni választókerületi bizottságot a szavazás törvényes folytatásának biztosítása érdekében haladéktalanul értesíteni.”
12. § A Vjt. 16. § (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szavazóhelyiség nem lehet olyan épületben, amely valamely párt használatában van.”
13. § (1) A Vjt. 19. § (3)–(4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Az egyéni választókerület szavazólapja – ábécé sorrendben – tartalmazza a jelöltek – hivatalosan használt – nevét és az őket jelölő pártok megnevezését, illetőleg a független jelölés tényét. Azonos nevű jelöltek közül az köteles megkülönböztetni magát, akinek a bejelentése később érkezett az illetékes választási bizottsághoz.
(4) A területi listás szavazólap tartalmazza – a területi választási bizottság által kisorsolt sorrendben – a listák megnevezését és – a párt által bejelentett sorrendben – az első húsz jelölt nevét, valamint az esetleges listakapcsolás tényét.”
(2) A Vjt. 19. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Valamennyi szavazólapon a párt bíróság által bejegyzett neve vagy megjelölése mellett a párt kérésére fel kell tüntetni annak rövidítését, jelképének, illetve jelvényének fekete-fehér színű lenyomatát.”
14. § (1) A Vjt. 20. § (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Érvényesen szavazni csak a szavazólapon szereplő párt neve felett, illetve az egyéni jelölt neve mellett lévő körbe tollal írt egymást metsző két vonallal lehet.”
(2) A Vjt. 20. § (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Érvénytelen az a szavazat
a) amelyet nem a hivatalos szavazólapon adtak le; vagy
b) amelyből nem lehet megállapítani, hogy a szavazó kire, illetve melyik párt listájára szavazott;
c) ha a szavazólap nincs lepecsételve a polgármesteri hivatal vagy a szavazókör bélyegzőjével;
d) ha ceruzával töltötték ki a szavazólapot.”
15. § A Vjt. 21. § (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a szavazásnak nincs akadálya, a szavazatszámláló bizottság tagja átadja a szavazónak a szavazólapokat, amelyeket ellát a polgármesteri hivatal vagy a szavazókör bélyegzőjével. Szükség esetén megmagyarázza a szavazás módját; a magyarázat nem tartalmazhat agitációt valamely jelölt, illetőleg lista ellen vagy mellett. Ha egy jelölt vagy lista kiesik a szavazólapok elkészítése után, e tényről a szavazatszámláló bizottság köteles a szavazóhelyiségben elhelyezett hirdetményben, valamint szükség esetén szóban tájékoztatni a választópolgárokat.”
16. § A Vjt. 22. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha a választópolgár a szavazólapnak az urnába történő helyezése előtt jelzi, hogy a szavazólap kitöltését elrontotta, az elrontott szavazólapot a szavazatszámláló bizottság bevonja és helyébe új lapot ad ki és ezt a tényt jegyzőkönyvben rögzíti. A bizottság az elrontott szavazólap helyett újat csak egyszer adhat ki.”
17. § A Vjt. 24. § (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szavazatszámláló bizottság a szavazás lezárása után először a fel nem használt, ezt követően a rontott szavazólapokat kötegbe foglalja, és a kötegeket pecséttel lezárja.”
18. § (1) A Vjt. 25. § (1)–(6) bekezdésének helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A szavazatszámláló bizottság – a szavazólapok fajtája szerint külön-külön – a szavazatok összeszámlálásáról jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyvet legalább egy eredeti példányban kell elkészíteni, melyet a szavazatszámláló bizottság jelenlévő tagjai aláírnak. Az eredeti példányról a szükséges példányszámú másolat fénymásolás útján is elkészíthető. A másolatot a szavazatszámláló bizottság elnöke vagy titkára hitelesíti.
(2) A jegyzőkönyvet legalább hárommal több példányban kell elkészíteni, mint ahány jelölt a választókerületben indult, illetőleg mint ahány párt területi listát állított.
(3) A szavazatszámláló bizottság elnöke a jegyzőkönyv eredeti és egy másolati példányát haladéktalanul továbbítja az egyéni, illetőleg a területi választókerületi választási bizottsághoz. A jegyzőkönyv harmadik példányát a választást követő harminc nap elteltével kell megküldeni az illetékes levéltárnak. A jegyzőkönyv többi példányát át kell adni az egyéni választókerület jelöltjei, illetőleg a listát állító pártok képviselőinek. A választási iratokat, nyomtatványokat és szavazólapokat megőrzés céljából – az urnával együtt – a polgármesteri hivatalhoz kell szállítani. Kifogás esetén az érintett választási iratokat és szavazólapokat az illetékes választási bizottsághoz kell továbbítani.
(4) Az egyéni, illetőleg a területi választókerületi választási bizottság a szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyvei alapján összesíti a szavazatokat, és megállapítja a választás választókerületi eredményét. Erről kettővel több példányban készít jegyzőkönyvet, mint ahány lista, illetőleg jelölt indult a választásokon. A jegyzőkönyvet a bizottság tagjai aláírják. Az eredeti példányt, a szavazatszámláló bizottságok jegyzőkönyvének eredeti példányával együtt haladéktalanul az Országos Választási Bizottsághoz kell továbbítani, egy másolati példányt harminc nap után a levéltárnak, a többi példányt a pártok, illetőleg a jelöltek megbízottainak azonnal át kell adni.
(5) Az Országos Választási Bizottság az egyéni választókerületi, a területi választási bizottságok eredeti jegyzőkönyvei alapján összesíti az egyéni választókerületi pártjelöltekre és a listákra leadott töredékszavazatokat, megállapítja a 8. § (5) bekezdésében meghatározott százalékos határt és azt, hogy ezek alapján az országos listák jelöltjei közül kik jutottak mandátumhoz. Erről eggyel több példányban készít jegyzőkönyvet, mint ahány párt országos listát állított. A jegyzőkönyveket a bizottság tagjai aláírják. Az első példányt, harminc nap elteltével a levéltárnak, a többi példányt azonnal a pártok megbízottainak kell átadni.
(6) A szavazásra vonatkozó iratokat a jelöltek, illetőleg megbízottaik az illetékes választási bizottság, valamint a polgármesteri hivatal hivatalos helyiségében a szavazást követő három munkanapon belül a választási bizottság legalább két tagjának a jelenlétében megtekinthetik. A szavazatszámláló bizottság által a szavazás napján használt választói nyilvántartásra, a visszautasítottak és az igazolással szavazók jegyzékére – amelyekből megállapítható, hogy ki vett részt a választáson – nem terjed ki a megtekintés lehetősége.”
(2) A Vjt. 25. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A jegyzőkönyveknek a (3)–(6) bekezdésen túli kötelező példányszámát, továbbá az adatlapok példányszámát és továbbításának rendjét a belügyminiszter rendeletben szabályozhatja.”
19. § A Vjt. 28. § (1)–(3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A választási szervnek csak a választókerületben lakóhellyel rendelkező választópolgár lehet a tagja.
(2) A választási szerv elnöke és titkára nem lehet a választókerületben jelöltet állító párt tagja, illetőleg a független jelölt megbízottja.
(3) A választási szervnek nem lehet tagja a jelölt, a jelöltnek az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvényben meghatározott hozzátartozója, a köztársaság elnöke, az Országgyűlés elnöke, a miniszterelnök, miniszter, államtitkár, helyettes államtitkár, köztársasági megbízott, a főpolgármester, a polgármester, a főjegyző, a jegyző, a megyei közgyűlés elnöke és a választási szerv mellett működő munkacsoport tagja. Az olyan választási szerveknek, amelyek a jogorvoslati eljárásban egymással döntési, döntést felülbíráló kapcsolatba kerülhetnek, nem lehetnek tagjai egymással hozzátartozói kapcsolatban álló személyek.”
20. § (1) A Vjt. 30. § (1)–(3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A szavazatszámláló bizottság titkárát és két tagját és szavazókörönként legalább egy póttagot a települési önkormányzati képviselő-testület választja meg; személyükre – a pártok javaslataira is figyelemmel – a jegyző tesz indítványt. A szavazatszámláló bizottság további egy-egy tagját a választókerületben jelöltet állító párt, illetőleg független jelölt bízza meg. A pártok, illetőleg a független jelöltek közös megbízást is adhatnak. Ha a megbízott tagok száma a jelölés lezárása után kettőnél kevesebb, akkor a települési önkormányzat – illetőleg felhatalmazása alapján általa kijelölt bizottság – a szavazatszámláló bizottságot a megválasztott póttaggal egészíti ki.
(2) Az egyéni és a területi választási bizottság titkárát és két tagját a fővárosi, megyei közgyűlés választja meg; személyükre – a pártok javaslataira is figyelemmel – a főjegyző tesz indítványt. A választási bizottság további egy-egy tagját az egyéni és a területi választókerületben jelöltet állító párt, illetőleg független jelölt bízza meg. Ha a megbízott tagok száma a jelölés lezárása után kettőnél kevesebb, akkor a fővárosi, megyei közgyűlés póttagok választásával a választási bizottságot öt főre egészíti ki. A közgyűlés e hatáskörét bizottságára is átruházhatja.
(3) Az Országos Választási Bizottság titkárát és négy tagját az Országgyűlés választja meg. Személyükre – a pártok javaslataira is figyelemmel – a belügyminiszter tesz indítványt. Az Országos Választási Bizottság további egy-egy tagját az országos listán jelöltet állító párt bízza meg. Ha a megbízott tagok száma a jelölés lezárása után négynél kevesebb, az Országgyűlés Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottsága – további tagok választásával – az Országos Választási Bizottságot kilenc főre egészíti ki.”
(2) A Vjt. 30. § (5)–(7) bekezdésének helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) A választási szerv saját tagjai sorából elnököt választ. A választás napja előtti harmincadik napon a választási szerv az elnököt megerősíti, vagy új elnököt választ.
(6) A választási szerv elnökei és tagjai az illetékes polgármester, főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke, illetőleg az Országgyűlés elnöke előtt – tevékenységük megkezdését megelőzően – esküt vagy fogadalmat tesznek.
(7) A választási szervek elnökeinek és tagjainak nevét, a választási szervek hivatali helyiségének címét a helyben szokásos módon, illetőleg az egyéni és területi választási bizottság tagjainak nevét a fővárosi, megyei közgyűlés hivatalos lapjában, az Országos Választási Bizottság adatait pedig a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.”
(3) A Vjt. 30. §-a a következő (10)–(11) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A választási szerv megbízott tagjának megbízatása – a (8) bekezdés kivételével – a választás végleges eredményének közzétételével is megszűnik. Részére tiszteletdíj nem jár.
(11) Az Országos Választási Bizottság a választási törvény egységes végrehajtása érdekében állásfoglalást tehet közzé.”
21. § A Vjt. 32. § (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szavazatszámláló bizottság legalább három tagból áll.”
22. § A Vjt. 35. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szavazatszámláló bizottság mellett működő munkacsoport tagjait a községi, városi, fővárosi kerületi jegyző (a továbbiakban együtt: jegyző), az egyéni és a területi választókerületi választási bizottságok mellett működő munkacsoport tagjait a fővárosi, megyei közgyűlés főjegyzője, az Országos Választási Bizottság mellett működő munkacsoport vezetőjét és tagjait a belügyminiszter nevezi ki. Az egyéni választókerületi választási bizottság mellett működő munkacsoport vezetője a választókerület székhelye szerint illetékes jegyző, a területi választási bizottság mellett működő munkacsoport vezetője a fővárosi, megyei közgyűlés főjegyzője.”
23. § A Vjt. 36. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szavazókörök számát és területi beosztását a jegyző állapítja meg úgy, hogy egy szavazókörre 600, de legfeljebb 1200 választópolgár jusson, de minden községben legyen legalább egy szavazókör. Ha egy településen belül több szavazókör van, a szavazókörök sorszámot kapnak. A tartósan gondozás vagy gyógykezelés alatt állók, továbbá a sorkatonák és a jogerős ítélet nélkül fogva tartottak kérésére az igazolással (40. §) való szavazás lehetővé tétele érdekében az intézményben is kialakítható szavazókör.”
24. § (1) A Vjt. 37. § (1)–(3) bekezdéseinek helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A községi, városi, fővárosi kerületi jegyző minden év december 15-ig községenként, városonként, illetőleg választókerületenként, azon belül szavazókörönként összeállítja a választók nyilvántartását (a továbbiakban együtt: nyilvántartás). A választások első és második fordulója előtt az időközben bekövetkezett változásokat a nyilvántartáson át kell vezetni.
(2) A nyilvántartásba fel kell venni azokat a magyar állampolgárokat, akiknek lakóhelye – ennek hiányában tartózkodási helye (a továbbiakban együtt: lakóhely) – a községben, városban, fővárosi kerületben (a továbbiakban együtt: település), illetőleg az egyéni választókerületben van, és legkésőbb a választás napján betöltik 18. életévüket, vagy házasságkötés folytán nagykorúvá váltak.
(3) A jegyző a választás kitűzésétől számított 27 napon belül elkészíti a választók nyilvántartásába való felvételről szóló értesítést, továbbá összeállítja azoknak a nagykorú személyeknek a jegyzékét, akiknek nincs választójoguk. A nyilvántartást úgy kell összeállítani, hogy az alkalmas legyen a választónak a település és az egyéni, területi választókerület és a szavazókör szerinti hovatartozása megállapítására. Tartalmaznia kell – a (9) bekezdésben foglalt korlátozással – a választópolgár nevét, lakcímét és személyazonosító jelét. A nyilvántartást a jegyző hitelesíti.”
(2) A Vjt. 37. § (5)–(6) bekezdésének helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) A nyilvántartást, annak elkészülte után a települési önkormányzat polgármesteri hivatalának helyiségében – abból a célból, hogy a választójogosultság biztosítása ellenőrizhető legyen – 10 napra közszemlére kell tenni, és ennek időpontját a helyben szokásos módon ki kell hirdetni.
(6) A közszemlére tétellel egyidejűleg a választás első fordulója előtt írásban értesíteni kell a választópolgárokat a nyilvántartásba való felvételükről, feltüntetve a települést, választókerületet, szavazókört, a szavazóhelyiség címét és a szavazás napját. Az értesítő kiküldéséről a jegyző gondoskodik. Értesítést a második fordulóról nem kell küldeni.”
(3) A Vjt. 37. §-a a következő (7)–(10) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A jegyző a nyilvántartást, illetőleg az értesítőket a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartása alapján készíti el. A nyilvántartás és az értesítések technikai elkészítésével megbízhatja a másik települési önkormányzat jegyzőjét, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását üzemeltető területi vagy központi szervet, illetőleg elkészíttetheti a polgármesteri hivatal dolgozóival. Az értesítők kiküldhetők a polgármesteri hivatal dolgozói vagy posta útján. Az értesítő kiküldésével párt vezetője vagy tagja nem bízható meg.
(8) A választójoggal nem rendelkezők jegyzéke titkos, abba az érintett személyen, a bíróságon, illetőleg a választási szerv és a munkacsoport tagjain kívül más nem tekinthet be.
(9) A közszemlére tett nyilvántartás, valamint az értesítő a személyazonosító jelet nem tartalmazhatja.
(10) Az Országos Személyiadat- és Lakcímnyilvántartó Hivatal a névjegyzéket a pártoknak kérésükre, díjfizetés ellenében, azonos feltételek mellett a választás napja előtt 30 nappal átadja. Az egyéni jelölt részére ugyancsak az előzőkben foglalt feltételekkel a jegyző bocsátja rendelkezésre a
névjegyzéket. Valamennyi érdekelt, aki a választási névjegyzékhez a választások során hozzájuthat, az abban foglalt adatokat kizárólag a választási kampány céljaira használhatja fel.”
25. § A Vjt. 37/A. § (1) bekezdésének bevezető része helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A választók nyilvántartásának összeállítása céljából, a választás kitűzésétől számított 6 napon belül, a választásban érintett választókerület települési önkormányzata, illetve a jegyző részére az a)–c) pontokban megjelölt szervek a választójoggal nem rendelkező személyek (2) bekezdés szerinti adatait kötelesek közölni – a polgárok személyiadat- és lakcímnyilvántartását kezelő szerv útján – az alábbiak szerint:”
26. § A Vjt. 38. § (1)–(4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A nyilvántartásból való kihagyás vagy a nyilvántartásba való felvétel miatt – a nyilvántartás közszemlére tételének időtartama alatt – a jegyzőnél emelhető kifogás.
(2) A kifogás elutasítását a választópolgár annak átvételétől számított három napon belül megtámadhatja a helyi bíróságnál, Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróságnál.
(3) A bíróság a kifogásról a beérkezéstől számított 3 napon belül, nemperes eljárásban, népi ülnökök közreműködésével határoz. A döntés előtt minden érdekeltet – kérésére – meg kell hallgatni. Ha a bíróság a kifogást alaposnak tartja, elrendeli a nyilvántartás kiigazítását, ellenkező esetben a kifogást elutasítja. A bíróság határozata ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
(4) A bíróság határozatát, annak meghozatala napján közli a jegyzővel és azzal, aki a kifogást emelte. Ha a bíróság a nyilvántartásba vétel törlését rendeli el, a határozatot az érintett személlyel is közölni kell.”
27. § A Vjt. 39. § (1)–(3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A jegyző a nyilvántartásból kihagyott választópolgárt utólag nyilvántartásba veszi, és erről a választópolgárt is értesíti.
(2) A jegyző törli a nyilvántartásból azt, aki időközben meghalt, aki elvesztette a választójogát, illetőleg aki más választókerület nyilvántartásában már szerepel, vagy igazolással más választókerületben szavaz.
(3) A módosított nyilvántartás a hivatalban a szavazást megelőző napon 16 óráig megtekinthető.”
28. § (1) A Vjt. 40. § (1)–(5) bekezdésének helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Ha a választópolgár a nyilvántartás elkészítése után a lakóhelyét megváltoztatja, az új lakóhely szerint illetékes jegyzőtől vagy – a szavazás napján – a szavazatszámláló bizottságtól kérheti a választók nyilvántartásába való felvételét. A kéréshez csatolni kell a korábbi lakóhely szerint illetékes jegyző igazolását arról, hogy a kérelmező a választók nyilvántartásában szerepelt.
(2) Az a választópolgár, aki lakóhelyétől a választás napján távol van, a lakóhelye szerint illetékes jegyzőnek az igazolása alapján kérheti a tartózkodási helyén a jegyzőtől vagy – a szavazás napján – a szavazatszámláló bizottságtól, hogy vegyék fel őt a választók nyilvántartásába.
(3) A (2) bekezdés szerinti igazolással a választópolgár területi választókerületi és egyéni választókerületi jelöltre egyaránt szavazhat.
(4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti igazolás kiadásakor az illetékes jegyző a választópolgárt törli a nyilvántartásból. Az igazolásban – a választópolgár nyilatkozata alapján – meg kell jelölni azt a lakóhelyet, illetőleg tartózkodási helyet, ahol a választópolgár szavazni kíván, és azt a nyilvántartásban fel kell tüntetni. Az igazolás és a személyi igazolvány alapján az új lakóhely, illetőleg a tartózkodási hely szerint illetékes jegyző vagy a szavazatszámláló bizottság a választópolgárt külön nyilvántartásba veszi. Az igazolást a választási iratok között meg kell őrizni.
(5) Igazolást a szavazást megelőző napon 16 óráig lehet személyesen vagy meghatalmazott útján kérni és kiadni. Az igazolást ajánlott levélben is lehet kérni, feltéve, ha az az illetékes hivatalhoz legkésőbb a szavazást megelőző 5. napon megérkezik. A levélben meg kell jelölni az új lakóhelyet, illetve tartózkodási helyet, ahol a választópolgár szavazni kíván. A levélben kért igazolást a választópolgár számára az általa megjelölt címre tértivevénnyel kell megküldeni úgy, hogy a választópolgár legkésőbb a szavazást megelőző napon megkapja.”
(2) A Vjt. 40. §-a a következő (6)–(7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az Országos Választási Bizottság az igazolás alapján a külön nyilvántartásba vett választópolgárok adatait – a kétszer vagy többször szavazás megakadályozása érdekében – ellenőrizteti.
(7) Az igazolás kiadásához az igazolást kérő személyazonosító jelét köteles átadni.”
29. § (1) A Vjt. 41. § (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A választási szervek működése és tevékenysége nyilvános. A választási szervek rendelkezésére álló adatok, tények nem titkosíthatók. A választási eljárás nyilvánossága nem sértheti a szavazás titkosságát és a személyiséghez, valamint a személyes adatokhoz fűződő jogokat. A választási eredmény számítógépes adatait azonos feltételekkel kell a független jelöltnek és a választáson jelöltet állító pártok rendelkezésére bocsátani.”
(2) A Vjt. 41. § (5)–(6) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A szavazás napján a választás befejezése előtt választási részeredményt nyilvánosságra hozni tilos. Nem minősül részeredménynek a szavazók számának és arányának nyilvánosságra hozatala.
(6) Minden jelöltnek, pártnak a választásokra fordított állami és más pénzeszközök, anyagi támogatások mértékét és a felhasználás módját – országos összesítésben is – az országos napilapokban nyilvánosságra kell hoznia.”
30. § A Vjt. 42. § (1)–(2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A választási törvény megsértése miatt, a választási szervek tevékenysége, intézkedése, döntése és mulasztása ellen az érintett választópolgárok, a jelöltek és a pártok kifogással élhetnek. A kifogást szóban vagy írásban, az illetékes választási bizottságnál lehet előterjeszteni, legkésőbb a kifogásolt intézkedést (eseményt) követő három napon belül. A kifogás benyújtásával egyidejűleg bizonyítási indítványt kell előterjeszteni. A bizonyítási indítvány nélkül benyújtott kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.
(2) A szavazatszámláló bizottságok hatáskörébe tartozó döntések [32. § (2) bek.] ellen benyújtott kifogásról az illetékes választási bizottság három napon belül dönt. A választási bizottság döntése ellen a 33. § (2) bekezdés f) pontja kivételével a fővárosi, megyei bírósághoz lehet jogorvoslattal fordulni.”
31. § A Vjt. 43. § (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A választási bizottság választás eredményét megállapító döntése ellen [33. § (2) bekezdés f) pont] benyújtott kifogásról az Országos Választási Bizottság három napon belül dönt.”
32. § A Vjt. 44. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a bíróság a jogorvoslati kérelmet megalapozottnak tartja, megállapítja a törvénysértés tényét és
a) ezt az érintett felek, valamint a Magyar Távirati Iroda tudomására hozza; vagy
b) megváltoztatja a törvénysértő döntést; illetve
c) részben vagy egészben megsemmisíti a törvénysértő döntést, és a választási eljárást vagy annak egy részét megismételteti.”
33. § (1) A Vjt. 46. § (1)–(2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az egyéni választókerületben, ha a választás második fordulója is érvénytelen, illetőleg, ha egyéni választókerületi képviselői megbízatás megszűnt, időközi választást kell tartani.
(2) Nem lehet időközi választást tartani az általános választások évében. Az időközi választást legalább 90 nappal a szavazás napja előtt az Országos Választási Bizottság évente egy alkalommal – április hónapra – tűzi ki. Az időközi választás szükségességéről az illetékes választási bizottság, illetve az Országgyűlés elnöke értesíti az Országos Választási Bizottságot.”
34. § A Vjt. 47. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) E törvény alkalmazása során lakóhelyen a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 5. §-ában meghatározott fogalmakat kell érteni.”
35. § (1) A Vjt. 51. § (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A választásra fordítható költségvetési támogatás kiutalását a pártok részére egy összegben, a független jelöltek részére személyenként – az Országos Választási Bizottság intézkedése alapján – a döntést követő öt napon belül a Pénzügyminisztérium vagy az általa kijelölt pénzintézet végzi.”
(2) A Vjt. 51. § (6) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A választási kampány céljára az állami és önkormányzati költségvetési szervek azonos feltételekkel bocsáthatnak rendelkezésre helyiséget és egyéb szükséges berendezést. Állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületben választási kampányt folytatni, választási gyűlést tartani tilos, kivéve az ötszáznál kevesebb lakosú községben, feltéve, hogy más közösségi célú épület nem áll rendelkezésre.”
36. § A Vjt. 52. § j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény mellékletei állapítják meg:)
„j) a választási szervek, munkacsoportok tagjai által tett eskü vagy fogadalom szövegét;”
37. § (1) A Vjt. 53. § (1)–(2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E törvény alapján a belügyminiszter rendeletben állapítja meg:
a) a választási eljárás határidőit és határnapjait;
b) a választási szervek mellett működő munkacsoportok feladatait, tagjainak képzését;
c) a választások állami feladatainak, számítástechnikai, szavazatösszesítési rendjének megszervezését; technikai lebonyolítását; a végleges eredményt tartalmazó jegyzőkönyvek összesítési és szállítási rendjét;
d) a választók és választáson indulók nyilvántartásának és értesítésének mintáját; a választási jegyzőkönyvek és nyomtatványok mintáit; a választás előzetes országos részeredményének és országos végeredmény adatait tartalmazó nyomtatványok mintáit;
e) a választási költségek normatíváit, tételeit, elszámolási rendjét.
(2) A belügyminiszter e tevékenységéről az Országgyűlés ülésén beszámol.”
(2) A Vjt. 53. §-a a következő (3)–(5) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az e törvényben megállapított jogorvoslati, továbbá az egyéni választókerületi jelölt, a területi, az országos pártlista, valamint a töredékszavazatok megosztási arányának [8. § (7) bekezdés] bejelentésére meghatározott határidők jogvesztőek.
(4) Felhatalmazást kap a belügyminiszter, ha a határidő vagy határnap munkaszüneti napra esik, úgy azt a közvetlenül megelőző vagy követő munkanapra állapítsa meg.
(5) Az e törvényben meghatározott határidők teljesítésén – amennyiben a törvény másképpen nem rendelkezik – a teljesítési határnap 16. óráját kell érteni.”
38. § A Vjt. 55. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A választási szervek mellett működő munkacsoportok szakmai tevékenységét a belügyminiszter az országos, illetőleg a területi választási munkacsoport vezetője útján irányítja.
(2) Az országos, a területi és helyi választási munkacsoport vezetője a választás napján és az azt követő napon a választással kapcsolatos tájékoztató adatok közlésére jogosult.”
39. § (1) E törvény a kihirdetésével lép hatályba.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Vjt. 52. §-ának k) pontja, valamint az 56. § (2)–(4) bekezdése hatályát veszti.
(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Vjt. 1–11. számú mellékletei helyébe e törvény 1–11. számú mellékletei lépnek, továbbá a Vjt. 13–16. számú mellékletei helyébe e törvény 12–15. számú mellékletei lépnek.
(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Vjt. 7. számú mellékletének hátoldala, 8. számú mellékletének hátoldala, 9. számú mellékletének hátoldala hatályát veszti.
(5) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Vjt. 17. számú melléklete helyébe e törvény 16. számú melléklete lép.
(6) E törvény 37. § (1) bekezdésében megjelölt határnapon – első ízben – 1994. december 15-ét kell érteni.
1. Az egyéni választókerület a főváros, megye területén belül van.
2. Az egyéni választókerület lakosainak száma megközelítően 60 ezer.
3. A települési önkormányzat egész területe az egyéni választókerületen belül van. A fővárosban az egyéni választókerület két vagy több, fővárosi kerületi önkormányzat területére is kiterjedhet. A megyei jogú város két vagy több egyéni választókerületre is osztható.
4. Az egyéni választókerület székhelye – lehetőség szerint – városban van.
5. A város és vonzáskörzete egy választókerületet is alkothat.
6. Az egyéni választókerületek kialakításánál – lehetőség szerint – figyelemmel kell lenni a nemzetiségi, vallási, történelmi és egyéb helyi sajátosságokra is.
7. A területi választókerület a főváros, illetőleg a megye területével azonos.
| Szám | Főváros, megye | Egyéni választó- kerületek száma | Területi választókerüle-tenként megszerezhető mandátumok száma | |
| 1. | Budapest | 32 | 28 | |
| 2. | Baranya | 7 | 6 | |
| 3. | Bács-Kiskun | 10 | 8 | |
| 4. | Békés | 7 | 6 | |
| 5. | Borsod-Abaúj-Zemplén | 13 | 11 | |
| 6. | Csongrád | 7 | 6 | |
| 7. | Fejér | 7 | 6 | |
| 8. | Győr-Moson-Sopron | 7 | 6 | |
| 9. | Hajdú-Bihar | 9 | 8 | |
| 10. | Heves | 6 | 5 | |
| 11. | Jász-Nagykun-Szolnok | 8 | 6 | |
| 12. | Komárom-Esztergom | 5 | 5 | |
| 13. | Nógrád | 4 | 4 | |
| 14. | Pest | 16 | 14 | |
| 15. | Somogy | 6 | 5 | |
| 16. | Szabolcs-Szatmár-Bereg | 10 | 9 | |
| 17. | Tolna | 5 | 4 | |
| 18. | Vas | 5 | 4 | |
| 19. | Veszprém | 7 | 6 | |
| 20. | Zala | 5 | 5 | |
| Összesen: | 176 | 152 |
| Szám | Főváros, megye | Területi választókerületenként azoknak az egyéni választókerületeknek a száma, amelyekben az egyéni jelöltállítás a területi lista állításának a feltétele | |
| 1. | Budapest | 8 | |
| 2. | Baranya | 2 | |
| 3. | Bács-Kiskun | 2 | |
| 4. | Békés | 2 | |
| 5. | Borsod-Abaúj-Zemplén | 3 | |
| 6. | Csongrád | 2 | |
| 7. | Fejér | 2 | |
| 8. | Győr-Moson-Sopron | 2 | |
| 9. | Hajdú-Bihar | 2 | |
| 10. | Heves | 2 | |
| 11. | Jász-Nagykun-Szolnok | 2 | |
| 12. | Komárom-Esztergom | 2 | |
| 13. | Nógrád | 2 | |
| 14. | Pest | 4 | |
| 15. | Somogy | 2 | |
| 16. | Szabolcs-Szatmár-Bereg | 2 | |
| 17. | Tolna | 2 | |
| 18. | Vas | 2 | |
| 19. | Veszprém | 2 | |
| 20. | Zala | 2 |
I. Egyéni választókerület
1. Érvényes és érvénytelen választási forduló:
a) Érvényes első választási forduló
Érvényes az első választási forduló, ha a szavazáson a választásra jogosult választópolgároknak több mint a fele szavazott.
b) Érvénytelen első választási forduló
Érvénytelen az első választási forduló, ha a szavazáson a választásra jogosultak fele, vagy ennél kevesebb választópolgár szavazott.
c) Érvényes második választási forduló
Az érvénytelen vagy az eredménytelen első választási fordulót [1/b) és 2/b) pont] követő második forduló akkor érvényes, ha a szavazáson részt vett a választópolgároknak több mint az egynegyede.
d) Érvénytelen második választási forduló
Érvénytelen vagy eredménytelen első választási fordulót [1/b) és 2/b) pont] követő második választási forduló érvénytelen, ha a szavazáson nem vett részt a választópolgároknak több mint az egynegyede.
2. Eredményes és eredménytelen választási forduló:
a) Eredményes első választási forduló
Eredményes az az érvényes első választási forduló [1/a) pont], amelyen az egyik jelölt megkapta a szavazatoknak több mint a felét.
b) Eredménytelen első választási forduló
Eredménytelen az az első érvényes választási forduló [1/a) pont], amelyen egyik jelölt sem kapta meg a szavazatoknak több mint a felét.
c) Eredményes második választási forduló
Eredményes az az érvényes [1/a) pont] vagy az érvénytelen [1/b) pont] első választási fordulót követő második érvényes választási forduló, amelyen a jelöltek eltérő számú szavazatot kaptak.
d) Eredménytelen második választási forduló
Eredménytelen az az érvényes [1/c) pont] második választási forduló, amelyen a jelöltek azonos számú szavazatot kaptak.
Egyéni választókerületben országgyűlési képviselő az a jelölt lesz, aki az érvényes választási fordulóban megkapta a 2/a) pont vagy 2/c) pont szerinti szavazatszámot.
II. Területi választókerület
1. Érvényes és érvénytelen választási forduló
a) Érvényes választási forduló
Érvényes az első választási forduló, ha a szavazáson a választásra jogosultak több mint a fele szavazott.
b) Érvénytelen választási forduló
Érvénytelen az első választási forduló, ha a szavazáson a választásra jogosultak fele, vagy annál kevesebb választópolgár szavazott.
c) Érvényes második választási forduló
Érvényes az az első érvénytelen fordulót [1/b) pont] követő második választási forduló, amelyen a választásra jogosultaknak több mint az egynegyede szavazott.
d) Érvénytelen második választási forduló
Érvénytelen az első érvénytelen választási fordulót [1/b) pont] követő második forduló, amelyen a választójogosultak egynegyede vagy ennél kevesebb szavazott.
2. A területi listás választási eredmény kiszámításának előfeltételei:
a) területi listákra leadott érvényes szavazatok országos összesítése pártonként külön-külön,
b) azon pártok körének megállapítása, amelyekre leadott szavazatok összege nem haladta meg a törvény 8. § (5) bekezdésében meghatározott százalékos határt.
3. A területi választókerületben az érvényes választási forduló eredményének kiszámítása:
a) A pártok választási listáira leadott érvényes szavazatok számát össze kell adni (a továbbiakban: összes érvényes szavazat).
b) A választókerületben megszerezhető mandátumok számához egyet hozzá kell adni (a továbbiakban: osztó).
c) Az összes érvényes szavazatot el kell osztani az osztóval. Az így kapott hányados az egy mandátum megszerzéséhez szükséges szavazatszám.
d) Meg kell állapítani az egy mandátum eléréséhez szükséges szavazatok számának kétharmadát (a továbbiakban: kétharmados határ).
e) A párt választási listájára leadott szavazatok számát el kell osztani az egy mandátum megszerzéséhez szükséges szavazatok számával. Az osztás eredményenkénti egész szám a pártok által elért mandátumok száma, figyelembe véve a törvény 8. § (8) bekezdését is. Az osztás maradéka, továbbá a mandátumot nem eredményező szavazatok a töredékszavazatok.
f) Ha a mandátumoknak az e) pont szerinti elosztása után még betöltetlen mandátum marad, akkor a töredékszavazatok csökkenő sorrendjében kapnak a pártok mandátumot a kétharmados határig. Ha a választókerületben minden mandátumot betöltöttek, akkor függetlenül a kétharmados határtól, több mandátumot elosztani nem lehet. A mandátumot nem eredményező töredékszavazatok – a törvény 8. § (4) bekezdésében meghatározott töredékszavazatok kivételével – az országos listára kerülnek.
g) A területi választókerületben az f) pontban elvégzett számítás után még betöltetlenül maradó mandátumok felkerülnek az országos listára.
III. A töredékszavazatok alapján az országos listán elérhető mandátumok elosztása
1. Az egyén, a területi választókerületben keletkezett töredékszavazatokat [9. § (1) bekezdés], országosan pártonként külön-külön összesíteni kell, figyelemmel a törvény 8. § (4) bekezdésére is (a továbbiakban: a pártra leadott töredékszavazat).
2. A pártokra leadott töredékszavazatokat országosan összesíteni kell (a továbbiakban: országos töredékszavazat).
3. Az országos listán elérhető mandátumok számához (58) hozzá kell adni a területi listán be nem töltött mandátumok számát [II./3 g)].
4. A töredékszavazatok alapján ki kell osztani az országos listán elérhető mandátumokat. Ennek eljárása a következő: Összeállítunk egy táblázatot, amelynek első sorát a pártokra leadott töredékszavazatok képezik. Minden párt töredékszavazatai alatt képezünk egy számoszlopot, amelynek első száma az adott párt töredékszavazatainak a fele, a következő szám a harmada, negyede stb.
5. A táblázat segítségével osztjuk ki a mandátumokat. Meg kell keresni a táblázatban előforduló legnagyobb számot. Amelyik párt számoszlopában találjuk meg azt, az a párt kap egy mandátumot. Ezt követően meg kell keresni a következő legnagyobb számot. Amelyik párt oszlopában találjuk, az a párt kap egy mandátumot. Ezt az eljárást folytatjuk, míg ki nem osztjuk az összes mandátumot.
Ha a táblázatban előforduló legnagyobb szám keresése során egyenlő legnagyobb számokat találunk, akkor a törvény 8. § (8) bekezdése szerint kell meghatározni, hogy melyik párt kapja a mandátumot.
IV. A %-os határ és a területi listán megszerezhető mandátumok kapcsolata
1. A területi listákra leadott szavazatok számát országosan, pártonként külön-külön összesíteni kell (a továbbiakban: a pártra leadott listás szavazatok száma).
2. A pártokra leadott listás szavazatokat összesíteni kell (a továbbiakban: listás szavazatok száma.)
3. Ki kell számítani a pártlistás szavazatok 8. § (5) bekezdésében meghatározott százalékát.
4. Az a párt, amelyik a pártra leadott listás szavazatok száma alapján több szavazatot kapott mint a 8. § (5) bekezdésében meghatározott százalék, megszerzi a területi választókerületben és a töredékszavazatok alapján az országos listáról elért mandátumait.
5. Az a párt, amelyik a pártra leadott listás szavazataival nem haladja meg a 8. § (5) bekezdésében meghatározott százalékot
a) elveszti az egyéni választókerületben elért töredékszavazatait,
b) nem szerez a területi választókerületben mandátumot,
c) nem szerez mandátumot az országos listán.
19......... év .................................. hónap .......... nap
................................ számú választókerület
| 1 (név) | (párt neve) | ||
| 2 (név) | (párt neve) | ||
| 3 (név) | |||
| 4 (név) | (független jelölt) | ||
| (név) | |||
| (név) | |||
| x (név) |
A jelöltre szavazni a neve melletti körben elhelyezett egymást metsző két vonallal lehet.
Érvényesen szavazni csak egy jelöltre lehet.
Valamennyi szavazólapon a párt bíróság által bejegyzett neve vagy megjelölése mellett a párt kérésére fel kell tüntetni annak rövidítését, jelképének, illetve jelvényének fekete-fehér színű lenyomatát.
19........ év ............................... hónap ........ nap
| 1. | 2. | 3. | |
| (párt neve) | (párt neve) | (párt neve) | |
| .......................... | .......................... | .......................... | |
| (jelölt neve) | (jelölt neve) | (jelölt neve) | |
| .......................... | .......................... | .......................... | |
| (jelölt neve) | (jelölt neve) | (jelölt neve) | |
| .......................... | .......................... | .......................... | |
| (jelölt neve) | (jelölt neve) | (jelölt neve) |
A listára szavazni a párt neve felett lévő körben elhelyezett egymást metsző két vonallal lehet.
Érvényesen szavazni csak egy listára lehet.
Valamennyi szavazólapon a párt bíróság által bejegyzett neve, vagy megjelölése mellett a párt kérésére fel kell tüntetni annak rövidítését, jelképének, illetve jelvényének fekete-fehér színű lenyomatát.
A választásra jelöltet ajánlani az „Ajánlási szelvény” kitöltésével és átadásával lehet.
A jelöltajánlás a választópolgár szabad elhatározásán alapul, arra senki nem kötelezhető. A választási törvény előírása szerint a választópolgár csak egy független jelöltet vagy egy pártjelöltet támogathat, kizárólag abban az egyéni választókerületben, ahol a lakóhelye van.
A támogatni kívánt jelölt, továbbá a párt, társadalmi szervezet nevét a kipontozott helyre kell beírni. Ha független jelöltet kíván támogatni, akkor a „független jelölt” szavakat kell beírni.
A kitöltés után az ajánlószelvényt át lehet adni azon jelölt képviselőjének, akit Ön támogatni kíván.
Választási Bizottság
Az ajánló választópolgár neve:
Személyazonosító jel:
Lakóhely:
Az ............................... napjára kitűzött választáson jelöltnek ajánlom:
..........................................
(jelölt neve)
(párt/társadalmi szervezet neve vagy annak rövidítése, illetve „független jelölt” meghatározás)
Dátum ..................................
............................................................................
(ajánló választópolgár saját kezű aláírása)
.................................
Polgármesteri Hivatal
I.
A választópolgár neve:
Személyazonosító jel:
Korábbi lakóhelye:
A választók nyilvántartásából nevezettet töröltem, mert lakóhelye megváltozott, ezért az ......... év ................................ hónap ............. napra kitűzött választáson csak az új lakóhelyén szavazhat.
Dátum .........................................
.......................................................................
jegyző
II.
A választópolgár új lakcíme:
A választópolgárt a választók nyilvántartásába .......................... sorszám alatt felvettem.
Dátum ................................
...................................................................
jegyző vagy szavazatszámláló
bizottság elnöke
.................................
Polgármesteri Hivatal
I.
A választópolgár neve:
Személyazonosító jel:
Lakóhely címe:
A választópolgár nyilatkozik, hogy az ..................... év
................................ hónap ......... napra kitűzött választáson ..................................... (helységnév) kíván szavazni.
A nyilatkozat alapján a választópolgárt a nyilvántartásból töröltem.
Dátum ........................................
.................................................
jegyző
II.
Tartózkodási hely címe:
A polgármesteri hivatal címe:
A szavazókör sorszáma és címe:
A választópolgárt a választók nyilvántartásába ..................... sorszám alatt felvettem.
Dátum ......................................
.......................................................
jegyző vagy szavazatszámláló
bizottság elnöke
A választás éve, hónapja, napja:
A választókerület sorszáma:
A szavazókör sorszáma:
Aláírásunkkal tanúsítjuk, hogy az urnát megvizsgáltuk, üresnek találtuk és lepecsételtük. Az urna a törvényes követelményeknek megfelel. Az ellenőrzőlapot az urnába .................. óra .............. perckor helyeztük.
A szavazatszámláló bizottság jelenlévő tagjainak aláírása:
| .......................................... | ............................................ | |
| .......................................... | ............................................ | |
| .......................................... | ............................................ | |
| .......................................... | ............................................ |
Az elsőként szavazó választópolgár aláírása:
A választók nyilvántartásában szereplő sorszáma:
Az egyéni és a területi választókerületi szavazás eredményéről külön-külön készített szavazóköri jegyzőkönyv tartalmazza
a) a szavazás helyét és napját;
b) az egyéni választókerület sorszámát, a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét;
c) a szavazókör sorszámát és címét;
d) az urna lezárásának, az ellenőrzőlap elhelyezésének, továbbá az urna felnyitásának és az ellenőrzőlap meglétének tényét és idejét;
e) a szavazás kezdetének és befejezésének időpontját;
f) a választók nyilvántartásába az előző napig felvettek számát;
g) az igazolással szavazók számát;
h) a választók nyilvántartásába felvettek számát összesen;
i) a választók nyilvántartásában szavazóként megjelöltek számát összesen;
j) a visszautasított szavazók számát;
k) a választói nyilvántartásban szavazóként megjelöltek száma és a szavazólapok száma közötti különbséget;
l) a szavazólapok számát összesen;
m) az érvénytelen szavazatok számát;
n) az érvényes szavazatok számát összesen;
o) a jelöltekre, pártokra leadott szavazatok számát külön-külön;
p) a szavazatszámlálás során tapasztalt esetleges rendellenességet: üresen bedobott borítékok száma, a nem hivatalos borítékok száma, a boríték nélküli szavazatok száma stb.;
r) annak felsorolását, hogy a jegyzőkönyv egy-egy példányát ki vette át.
A jegyzőkönyv tartalmazza:
a) a választás napját;
b) a területi választókerület nevét és sorszámát;
c) a választási bizottság tagjainak nevét;
d) a választók nyilvántartásába az előző napig felvettek számát összesen;
e) az igazolással szavazók számát összesen;
f) a választók nyilvántartásába felvettek számát összesen;
g) a választók nyilvántartásában szavazóként megjelöltek száma és a szavazólapok száma közötti különbséget;
h) az érvényes szavazatok számát;
i) az érvénytelen szavazatok számát;
j) a területi listákra leadott érvényes szavazatok számát külön-külön;
k) az egy mandátum megszerzéséhez szükséges szavazat számát, továbbá annak kétharmadát;
l) a területi listákról megválasztott képviselők nevét;
m) pártonként a töredékszavazatok számát;
n) a szavazás eredményeként betöltetlen és az országos lista mandátumait növelő mandátumok számát;
o) a választás második fordulója kitűzésének indokát;
p) a választási bizottságnak a szavazással kapcsolatos döntéseit;
r) annak felsorolását, hogy a jegyzőkönyv egy-egy példányát ki vette át.
A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell
a) a szavazás napját;
b) az Országos Választási Bizottság tagjainak nevét;
c) a választók nyilvántartásába az előző napig felvettek számát összesen;
d) az igazolással szavazók számát összesen;
e) a választók nyilvántartásába felvettek számát összesen;
f) a választók nyilvántartásában szavazóként megjelöltek száma és a szavazólapok száma közötti különbséget;
g) az érvényes szavazatok számát;
h) az érvénytelen szavazatok számát;
i) a területi listákra leadott érvényes szavazatok számát pártonként külön-külön és összesítve, továbbá a 8. § (5) bekezdésében meghatározott százalékos határt;
j) pártonként a töredékszavazatok számát;
k) az országos listáról megválasztott képviselő nevét;
l) a választási bizottságnak a szavazással kapcsolatos döntéseit;
m) annak felsorolását, hogy a jegyzőkönyv egy-egy példányát ki vette át.
a) az egyéni és a területi választókerületben szavazók százalékarányát;
b) a megválasztott képviselő nevét, a jelölő párt nevét, illetőleg a független jelölés tényét;
c) a megválasztott képviselőre leadott érvényes szavazatok százalékát;
d) a választásokon szavazók országosan összesített százalékarányát;
e) országos összesítésben az egyes pártokra leadott szavazatok arányát külön-külön;
f) azoknak az egyéni választókerületeknek a felsorolását, amelyekben a második választási fordulóra vagy időközi választásra kerül sor;
g) azoknak a területi választókerületeknek a felsorolását, ahol második választási fordulóra kerül sor, továbbá az országos listára felkerült mandátumok számát.
„Én .............................................. esküszöm, hogy az Alkotmány és a választási törvény rendelkezéseit megtartom és megtartatom. Tisztemet és megbízatásomat hazám javára, legjobb tudásom szerint, lelkiismeretesen teljesítem.
Isten engem úgy segéljen!”
„Én ............................................... fogadom, hogy az Alkotmány és a választási törvény rendelkezéseit megtartom és megtartatom. Tisztemet és megbízatásomat hazám javára, legjobb tudásom szerint, lelkiismeretesen teljesítem.”
| Értesítés | (név) | |
| a választói nyilvántartásba való | (lakcím) | |
| felvételről | (anyja neve) |
Tisztelt Választópolgár!
A választási törvény alapján értesítjük Önt, hogy ................................................................... (főváros, megye) ....................................... (település) .............. számú választókerület .................. sz. szavazókörében a ........... sorszám alatt szerepel a választók nyilvántartásában.
A szavazókör címe:
A szavazás napja:
Szavazni a személyi igazolvány bemutatásával lehet. Kérjük, hogy ezt az értesítőt szíveskedjék a szavazáshoz magával hozni.
