1. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.) a következő 48/A. §-sal egészül ki:
„48/A. § (1) Életfogytig tartó szabadságvesztés esetén a bíróság a feltételes szabadságot akkor is megszünteti, ha az elítéltet a feltételes szabadság alatt a feltételes szabadságra bocsátása előtt elkövetett bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik.
(2) Ha a bíróság az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt feltételes szabadságát megszünteti, az elítélt a vele szemben kiszabott határozott ideig tartó szabadságvesztés kétszeres időtartamáig, de legalább öt évig nem bocsátható feltételes szabadságra.”
2. § * A Btk. 217. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„217. § Aki a Magyar Köztársaság államhatárát
a) engedély nélkül,
b) meg nem engedett módon
fegyveresen lépi át, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
3. § (1) A Btk. 263. §-ának alcíme helyébe a következő alcím lép:
(2) A Btk. 263. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt bűnszövetségben követi el, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
4. § * A Btk. a következő 263/A. §-sal egészül ki:
263/A. § (1) Aki
a) lőfegyvert vagy lőszert engedély nélkül készít, megszerez, tart vagy forgalomba hoz;
b) a lőfegyver vagy lőszer készítésére, megszerzésére, tartására vagy kereskedelmére vonatkozó engedély kereteit túllépi;
c) engedéllyel tartott lőfegyverét, lőszerét engedéllyel nem rendelkezőnek átadja,
bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt bűnszövetségben követi el, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
5. § A Btk. a következő 263/B. §-sal egészül ki:
263/B. § (1) Aki lőfegyvert, lőszert, robbanóanyagot, robbantószert, illetve robbanóanyag, robbantószer felhasználására szolgáló készüléket engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdés szerinti bűncselekményt
a) üzletszerűen,
b) bűnszövetségben
követik el.”
6. § A Btk. 264. §-a szövegének jelölése (1) bekezdésre változik és a 264. § a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt bűnszövetségben követi el, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
7. § A Btk. 286. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„286. § (1) Robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (263. §), lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (263/A. §), fegyvercsempészet (263/B. §), sugárzó anyaggal (264. §), méreggel (265. §), ártalmas közfogyasztási cikkel (279. §) vagy kábítószerrel való visszaélés (282. §) esetén el kell kobozni azt a dolgot, amelyre a bűncselekményt elkövették, ha az elkövető tulajdona, vagy egyébként is, ha annak birtoklása a közbiztonságot veszélyezteti; a 77. § (4) bekezdése azonban nem alkalmazható.”
8. § A Btk. XVII. Fejezetének I. Címe helyébe a következő Cím lép, egyben a jelenlegi III. Cím számozása II.-ra, a IV. Cím számozása III.-ra változik:
9. § A Btk. 292. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„292. § (1) Az az egyéni vállalkozó vagy a gazdálkodó szervezetnek az a vezető tisztségviselője, aki jelentős mennyiségű vagy értékű rossz minőségű terméknek jó minőségűként értékesítése, használatba adása, illetve forgalomba hozatala iránt intézkedik, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki a bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában vezető tisztségviselő a vállalat vagy egyéb gazdálkodó szervezet általános vezetését ellátó szerv tagja, illetve igazgatója; a szövetkezet igazgatóságának tagja; a gazdasági társaság vezető tisztségviselője.”
10. § A Btk. 294. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„294. § (1) Az állami szabvány hatálya alá tartozó termék akkor rossz minőségű, ha a szabványban meghatározott legalacsonyabb minőségi követelményeknek sem felel meg.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eseten kívül rossz minőségű az olyan termék, amely rendeltetésszerűen nem használható, vagy használhatósága jelentős mértékben csökkent.”
11. § A Btk. 296. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
296. § Aki jelentős mennyiségű árut - a versenytárs hozzájárulása nélkül - olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel vagy elnevezéssel hoz forgalomba, amelyről a versenytársat, illetőleg annak jellegzetes tulajdonságokkal rendelkező áruját ismerhetik fel, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
12. § A Btk. a következő 296/A. §-sal egészül ki:
296/A. § (1) Aki az áru kelendőségének fokozása érdekében nagy nyilvánosság előtt az áru lényeges tulajdonsága tekintetében valótlan tényt, vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állít, illetve az áru lényeges tulajdonságáról megtévesztésre alkalmas tájékoztatást ad, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában az áru lényeges tulajdonságának minősül az összetétele, használhatósága, az egészségre és a környezetre gyakorolt hatása, valamint a kezelése, eredete, az, hogy megfelel-e a jogszabályi előírásoknak, az állami szabványnak vagy az áruval szemben támasztott szokásos követelményeknek, valamint az, ha az áru felhasználása a szokásostól lényegesen eltérő feltételek megvalósítását igényli.”
13. § A Btk. a következő 297. §-sal egészül ki:
297. § (1) Aki a gazdasági tevékenységből származó tartozás fedezetéül szolgáló vagyont elvonja, és ezzel a tartozás kiegyenlítését részben vagy egészben meghiúsítja, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az elkövető nem büntethető, ha a tartozást a vádirat benyújtásáig kiegyenlítik.”
14. § A Btk. a következő 297/A. §-sal egészül ki:
297/A. § Aki gazdasági tevékenység gyakorlásához folyósítandó hitel nyújtásának, megszüntetésének vagy a hitelfeltételek megváltoztatásának kedvező elbírálása érdekében valótlan tartalmú okiratot használ fel, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
15. § A Btk. 298/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„298/B. § A részvénytársaság, illetőleg a korlátolt felelősségű társaság vezető tisztségviselője, aki az alaptőkét, illetve a törzstőkét részben vagy egészben jogtalanul elvonja, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
16. § A Btk. a következő 298/C. §-sal egészül ki:
298/C. § A gazdasági társaság tagja, aki közreműködik abban, hogy a társaság részére nyújtott, nem pénzbeli betétjének (hozzájárulásának) értékét a társasági szerződésben a szolgáltatás időpontjában fennálló értéktől eltérően jelöljék meg, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
17. § A Btk. 299. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
299. § Aki közhitelű nyilvántartásba bejegyzendő, gazdasági tevékenységhez kapcsolódó adat, jog vagy tény bejelentését, illetve ilyen adat, jog vagy tény változásának bejelentését elmulasztja, ha a bejelentési kötelezettségét jogszabály írja elő, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.”
18. § A Btk. a következő 299/A. §-sal egészül ki:
299/A. § (1) Aki bennfentes információ felhasználásával előnyszerzés végett értékpapírügyletet köt, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki előnyszerzés végett a birtokában lévő bennfentes információra tekintettel más személyt bíz meg azzal, hogy a bennfentes információval érintett értékpapírra értékpapírügyletet kössön.
(3) Az (1)-(2) bekezdés alkalmazásában bennfentes információ: a nyilvános forgalomba hozatallal érintett értékpapír kibocsátójának, valamint a nyilvános módon forgalomba hozott értékpapír által megtestesített kötelezettségért kezességet vagy garanciát vállalt személynek, továbbá az értékpapír-forgalmazónak a pénzügyi, gazdasági vagy jogi helyzetével összefüggő - nyilvánosságra még nem került - olyan információ, amely nyilvánosságra kerülés esetén az értékpapír értékének, árfolyamának lényeges befolyásolására alkalmas.”
19. § A Btk. a következő 299/B. §-sal egészül ki:
299/B. § Aki a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetéről valótlan adat közlésével vagy híresztelésével, illetve adat elhallgatásával másokat tőkebefektetésre vagy a befektetés emelésére rábír, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
20. § A Btk. 300. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
300. § (1) Aki üzleti titkot haszonszerzés végett, vagy másnak vagyoni hátrányt okozva jogosulatlanul megszerez, felhasznál vagy nyilvánosságra hoz, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek titokban maradásához a jogosultnak méltányolható érdeke fűződik.”
21. § A Btk. a következő 300/B. §-sal egészül ki:
„300/B. § Nem büntethető üzleti titok megsértése és banktitok megsértése miatt, aki a 303. §-ban meghatározott pénzmosás esetén bejelentési kötelezettségének tesz eleget, vagy ilyet kezdeményez, akkor sem, ha az általa jóhiszeműen tett bejelentés megalapozatlan volt.”
22. § A Btk. a következő 300/C. §-sal egészül ki:
300/C. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett, vagy kárt okozva valamely számítógépes adatfeldolgozás eredményét a program megváltoztatásával, törléssel, téves vagy hiányos adatok betáplálásával, illetve egyéb, meg nem engedett műveletek végzésével befolyásolja, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés
a) öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a számítógépes csalás jelentős kárt okoz;
b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a számítógépes csalás különösen nagy kárt okoz.”
23. § * A Btk. 303. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
303. § (1) Aki a más által elkövetett öt évet meghaladó szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekménnyel, illetve embercsempészéssel, kábítószerrel visszaéléssel vagy nemzetközi jogi kötelezettség megszegésével összefüggésben keletkezett anyagi javakat elrejti azáltal, hogy
a) az eredetét, illetőleg valódi természetét eltitkolja vagy elleplezi,
b) az eredetéről, illetőleg valódi természetéről a hatóságnak hamis adatot szolgáltat
bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki az ott említett anyagi javakat
a) magának vagy harmadik személynek megszerzi, használja vagy felhasználja,
b) megőrzi, kezeli, értékesíti, az anyagi javakkal vagy ellenértékével bármilyen pénzügyi vagy bankműveletet végez, azon vagy az ellenértékén más anyagi javakat szerez,
ha az anyagi javak eredetét az elkövetés időpontjában ismerte.
(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a pénzmosást
a) üzletszerűen vagy pénzmosással foglalkozó szervezet keretében,
b) pénzintézet, értékpapír-forgalmazó, befektetési alapkezelő, biztosítóintézet vagy szerencsejáték szervezésével foglalkozó szervezet tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként,
c) hivatalos személyként,
d) ügyvédként
követik el.
(4) Aki a pénzmosásra vonatkozó, törvényben előírt bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5) Aki a (4) bekezdésben említett bejelentési kötelezettségének gondatlanságból nem tesz eleget, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
(6) Nem büntethető pénzmosás miatt, aki a hatóságnál önként feljelentést tesz, vagy ilyet kezdeményez, feltéve, hogy a cselekményt még nem, vagy csak részben fedezték fel.”
24. § A Btk. 313. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„313. § Aki fedezetlen csekket bocsát ki vagy hoz forgalomba, amennyiben súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.”
25. § A Btk. a következő 313/A. §-sal egészül ki:
313/A. § Aki hamis vagy meghamisított váltót hoz forgalomba, amennyiben súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.”
26. § * A Btk. a következő 313/B. §-sal egészül ki:
313/B. § (1) Aki felhasználás céljából
a) bankkártyát meghamisít vagy hamis bankkártyát készít,
b) hamis vagy meghamisított bankkártyát megszerez, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki a bankkártya-hamisítást a csekkgarantáló kártyához tartozó csekkre nézve követi el.”
27. § * A Btk. a következő 313/C. §-sal egészül ki:
313/C. § (1) Aki hamis vagy meghamisított bankkártyát jogtalan haszonszerzés végett felhasznál és ezzel kárt okoz, bankkártyával visszaélést követ el.
(2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, ha a bankkártyával visszaélés kisebb kárt okoz vagy a bűncselekményi értékhatárt meg nem haladó kárt okozó bankkártyával visszaélést
a) bűnszövetségben,
b) üzletszerűen
követik el.
(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a bankkártyával visszaélés nagyobb kárt okoz,
b) a kisebb kárt okozó bankkártyával visszaélést a (2) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott módon
követik el.
(4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a bankkártyával visszaélés jelentős kárt okoz,
b) a nagyobb kárt okozó bankkártyával visszaélést a (2) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott módon
követik el.
(5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a bankkártyával visszaélés különösen nagy kárt okoz,
b) a jelentős kárt okozó bankkártyával visszaélést a (2) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott módon
követik el.
(6) A (2)-(5) bekezdés szerint büntetendő az is, aki a visszaélés bankkártyával bűncselekményét a csekkgarantáló kártyához tartozó csekkre nézve követi el.”
28. § A Btk. a következő 313/D. §-sal egészül ki:
313/D. § A 313/B-313/C. § alkalmazásában bankkártya minden olyan, pénzintézeti tevékenységet végző jogi személy által kibocsátott kártya, amely pénz felvételére, illetőleg áru vagy szolgáltatás ellenértékének kiegyenlítésére szolgál.”
29. § A Btk. 314. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„314. § (1) Az e fejezetben foglalt bűncselekmények esetén azt az elkövető tulajdonában levő dolgot, amelyre a bűncselekményt elkövetik, el kell kobozni.
(2) Elkobzásnak helye van akkor is, ha a dolog nem az elkövető tulajdona, de a tulajdonos a bűncselekmény elkövetéséről előzetesen tudott.
(3) Pénzmosás, csempészet és vámorgazdaság esetén el kell kobozni azokat az anyagi javakat, azt az árut, amelyre a bűncselekményt elkövetik.
(4) Elkobzás helyett elkobzás alá eső érték megfizetésére kötelezésnek van helye akkor is, ha az elkobzás az elkövetőre a bűncselekmény súlyával arányban nem álló, méltánytalan hátrányt jelentene.
(5) Az elkobzás, illetve az elkobzás alá eső érték megfizetésére kötelezés egészben vagy részben mellőzhető, ha az az elkövetőre a bűncselekmény súlyával arányban nem álló méltánytalan hátrányt jelentene.”
30. § A Btk. 315. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Ennek a fejezetnek az alkalmazásában a foglalkozástól eltiltás mellékbüntetés alkalmazása szempontjából foglalkozásnak minősül az is, ha az elkövető vállalat vagy egyéb gazdálkodó szervezet általános vezetését ellátó szerv tagja, illetve igazgatója; a szövetkezet igazgatóságának vagy felügyelőbizottságának tagja; a gazdasági társaság vezető tisztségviselője, illetve felügyelőbizottságának tagja.”
31. § A Btk. a következő 320. §-sal egészül ki:
320. § (1) Akit olyan idegen vagyon kezelésével vagy felügyeletével bíztak meg, amelynek kezelése vagy felügyelete törvényen alapul, és az ebből folyó kötelességének megszegésével vagy elhanyagolásával gondatlanságból vagyoni hátrányt okoz, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
(2) A büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, ha a hanyag kezelés különösen nagy vagyoni hátrányt okoz.”
32. § A büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény (Be.) 16. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A devizagazdálkodás megsértése (309. §), az adó-, társadalombiztosítási csalás, ha az adóra nézve követik el (310. §), visszaélés jövedékkel (311. §), csempészet és vámorgazdaság (312. §), visszaélés csekkel (313. §), valamint az ezekkel a bűncselekményekkel összefüggésben elkövetett közokirat-hamisítás (Btk. 274. §), magánokirat-hamisítás (Btk. 276. §) és bélyeghamisítás (Btk. 307. §) nyomozását külön jogszabály rendelkezései szerint a vám- és pénzügyőrség végzi, külön jogszabály rendelkezése alapján más államigazgatási szervek is végezhetnek nyomozási cselekményeket.”
33. § A Be. 29. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Foglalkoztatás körében elkövetett veszélyeztetés (Btk. 171. §), közlekedési bűncselekmények (Btk. XIII. Fejezet), kiskorú veszélyeztetése (Btk. 195. §), közveszélyokozás (Btk. 259. §), közérdekű üzem működésének megzavarása (Btk. 260. §), gazdálkodási kötelességeket és a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények (Btk. XVII. Fejezet, I. Cím), valamint pénzhamisítás (Btk. 304-306. §) esetén a Fővárosi Bíróság területén a Pesti Központi Kerületi Bíróság, illetőleg a megyei bíróság székhelyén lévő helyi bíróság jár el.”
34. § * Az 1979. évi 5. törvényerejű rendelet a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról (Btké.) 24. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A papírpénzzel azonos megítélés alá esik
a) az állam által kibocsátott értékpapír,
b) a kötvény, a letéti jegy, a befektetési jegy, a részvény, a vagyonjegy, a csekk és az utazási csekk, feltéve, hogy a névre szóló értékpapír átruházását jogszabály, vagy az értékpapíron feltüntetett nyilatkozat nem zárja ki, vagy nem korlátozza.”
35. § A Btké. 27. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A devizagazdálkodás megsértését [309. § (2) bek. c) pont] és az orgazdaságot [326. § (3) bek.] akkor követik el nagyobb értékre, illetve lopásnál [316. § (4) bek. a) pont] és sikkasztásnál [317. § (4) bek. a) pont] a dolog értéke, a bankkártyával visszaélésnél [313/C. § (3) bek. a) pont], csalásnál [318. § (4) bek. a) pont] és rongálásnál [324. § (3) bek. a) pont] az okozott kár, hűtlen kezelésnél [319. § (3) bek. a) pont] az okozott vagyoni hátrány akkor nagyobb, ha kétszázezer forintot meghalad.”
36. § A Btké. 27/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A rossz minőségű termék forgalomba hozatalát (292-293. §), a minőség hamis tanúsítását (295. §), a közellátás veszélyeztetését [303. § (2) bek.], a devizagazdálkodás megsértését [309. § (3) bek. a) pont és (5) bek.], a lopást [316. § (5) bek. a) pont], a sikkasztást [317. § (5) bek. a) pont], a rablást [321. § (3) bek. b) pont], a kifosztást [322. § (2) bek. a) pont] és az orgazdaságot [326. § (4) bek. a) pont] akkor követik el jelentős értékre, a számítógépes csalással [300/C. § (2) bek. a) pont], a bankkártyával visszaéléssel [313/C. § (4) bek. a) pont], a csalással [318. § (5) bek. a) pont] és a rongálással [324. § (4) bek. a) pont] okozott kár, illetőleg hűtlen kezeléssel [319. § (3) bek. b) pont] és a szerzői és szomszédos jogok megsértésével [329/A. § (2) bek.] okozott vagyoni hátrány akkor jelentős, ha az érték, a kár, illetőleg a vagyoni hátrány egymillió forintot meghalad.
(2) A devizagazdálkodás megsértését [309. § (4) bek. a) pont], a lopást [316. § (6) bek. a) pont], a sikkasztást [317. § (6) bek. a) pont], a rablást [321. § (4) bek. a) pont] és az orgazdaságot [326. § (5) bek.] akkor követik el különösen nagy értékre, a számítógépes csalással [300/C. § (2) bek. b) pont], a bankkártyával visszaéléssel [313/C. § (5) bek. a) pont], a csalással [318. § (6) bek. a) pont] és a rongálással [324. § (5) bek.] okozott kár, illetőleg a közveszélyokozással [259. § (2) bek. b) pont és (4) bek.], a közérdekű üzem működésének megzavarásával [260. § (2)-(3) bek.], a hűtlen kezeléssel [319. § (3) bek. c) pont], a hanyag kezeléssel [320. § (2) bek.] és a szerzői és szomszédos jogok megsértésével [329/A. § (3) bek.] okozott vagyoni hátrány akkor különösen nagy, továbbá az adó-, társadalombiztosítási csalással [310. § (3) bek.] okozott adóbevétel, társadalombiztosítási járulék, egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék bevételcsökkenés, Munkanélküliek Szolidaritási Alapjába fizetendő munkaadói és munkavállalói járulék fizetési kötelezettség megszegésével [310/A. § (3) bek.] okozott bevételcsökkenés akkor különösen nagy mértékű, ha az érték, a kár, a vagyoni hátrány, illetőleg az adó, a társadalombiztosítási járulék, az egészségbiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék, a Munkanélküliek Szolidaritási Alapjába fizetendő munkaadói és munkavállalói járulék bevétel csökkenése ötmillió forintot meghalad.”
37. § A Btké. a következő 27/C. §-sal egészül ki:
27/C. § Nem valósul meg bűncselekmény, ha a bankkártyával visszaélést ötezer forintot meg nem haladó kárt [313/C. § (2) bek. I. ford.], a hanyag kezelést (320. §) ötvenezer forintot meg nem haladó vagyoni hátrányt okozva követik el.”
38. § (1) A szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény (Sztv.) 88. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„Aki
a) a lőfegyver gyártására, kereskedelmére, javítására és használatára vonatkozó szabályokat megszegi;
b) lőfegyverdarabot vagy lőszerelemet engedély nélkül készít, megszerez, tart vagy forgalomba hoz
harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.”
(2) Az Sztv. 88. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Azt a lőfegyverdarabot vagy lőszerelemet, amelyre nézve az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértést elkövették, el kell kobozni.”
39. § E törvény a kihirdetését követő második hónap 15. napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a Btk. 150. §-a (1) bekezdésében az „..., illetve államtitok vagy katonai szolgálati titok kiszolgáltatása” szövegrész, a tiltott értékpapír-kereskedelemről rendelkező 300/A. §-a, 301. §-a (1) bekezdésében a „javító-nevelő munkával” szövegrész, 328. § (1) bekezdésének b) pontja, 330/A. §-a, 343. §-ának (6) bekezdése, valamint a Btk. XVII. Fejezetében a „II. Cím A gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények” szövegrész hatályát veszti.
