Időállapot: közlönyállapot (1994.III.11.)

1994. évi XI. törvény - a Magyar Köztársaság és az Európai Közösség között a bormegnevezések kölcsönös védelméről és ellenőrzéséről, Brüsszelben, 1993. november 29-én aláírt Megállapodás kihirdetéséről 12/13. oldal

Balatongyörök

Balatonhenye

Cserszegtomaj

Gyenesdiás

Hegyesd

Köveskál

Lesencefalu

Lesenceistvánd

Lesencetomaj

Mindszentkálla

Monostorapáti

Nemesvita

Rezi

Szentbékkálla

Várvölgy

Vonyarcvashegy

1.5. Somlói borvidék

Doba

Somlójenő

Somlószőlős

Somlóvásárhely

1.6. Móri borvidék

Csákberény

Csókakő

Mór

Pusztavám

Söréd

Zámoly

1.7. Etyeki borvidék

Bicske

Etyek

Nadap

Pákozd

Pázmánd

Sukoró

Vál

1.8. Soproni borvidék

Balf

Fertőboz

Fertőendréd

Fertőrákos

Fertőszentmiklós

Fertőszéplak

Hidegség

Kópháza

Magyarfalva

Sopron

1.9. Pannonhalma-Sokoróaljai borvidék

Écs

Felpéc

Győrság

Győrszemere

Győrújbarát

Kajárpéc

Nyalka

Nyúl

Pannonhalma

Pázmándfalu

Tényő

1.10. Borvidékbe nem sorolt bortermő helyek

Balatonfőkajár

Balatonkenese

Bérbaltavár

Borgáta

Budajenő

Budakeszi

Celldömölk

Csabrendek

Dióskál

Egeraracsa

Esztergom

Galambok

Igar

Kallósd

Kemeneskápolna

Kesztölc

Kissomlyó

Kőszeg

Mesteri

Nagyrada

Orosztony

Pakod

Pilisborosjenő

Sitke

Sümeg

Szabadhidvég

Szentgyörgyvár

Telki

Tihany

Tök

Üröm

Vaskeresztes

Zalabér

Zalakaros

Zalaszabar

Zalaszentgrót

továbbá 1994. december 31-ig:

Székesfehérvár

Velence

2. Dél-Dunántúli szőlőtermő táj

2.1. Dél-Balatoni borvidék

Andocs

Balatonberény

Balatonkeresztúr

Balatonendréd

Balatonszemes

Balatonboglár

Balatonlelle

Karád

Kéthely

Kőröshegy

Kötcse

Látrány

Lengyeltóti

Marcali

Ordacsehi

Somogysámson

Somogytúr

Szólád

Szőlősgyörök

Visz

Zamárdi

2.2. Szekszárdi borvidék

a) Szekszárdi körzet

Alsónyék

Báta

Bátaszék

Bonyhád

Decs

Mőcsény

Őcsény

Sióagárd

Szálka

Szekszárd

Várdomb

Zomba

b) Völgységi alkörzet

Aparhant

Bonyhádvarasd

Duzs

Györe

Izmény

Lengyel

Mucsfa

Mucsi

2.3. Mecsekalja borvidék

a) Pécsi körzet

Cserkút

Hosszúhetény

Kővágószőlős

Pécs

Pécsvárad

b) Versendi körzet

Babarc

Bár

Dunaszekcső

Hásságy

Lánycsók

Mohács

Monyoród

Olasz

Szajk

Szederkény

Versend

2.4. Villány-Siklósi borvidék

Diósviszló

Harkány

Hegyszentmárton

Kisharsány

Márfa

Nagyharsány

Nagytótfalu

Siklós

Villány

Villánykövesd

2.5. Borvidékbe nem sorolt bortermő helyek

Böhönye

Dunaföldvár

Dunaszentgyörgy

Felsőnyék

Györköny

Helesfa

Kaposhomok

Kaposkeresztúr

Kercseliget

Kölesd

Magyarkeszi

Mosdós

Nagyberki

Nagyszokoly

Ozora

Paks

Pincehely

Simontornya

Szabadi

Szigetvár

Tamási

Tengelic

3. Észak-Magyarországi szőlőtermő táj

3.1. Mátraaljai borvidék

Abasár

Apc

Atkár

Detk

Domoszló

Ecséd

Gyöngyös

Gyöngyöshalász

Gyöngyösoroszi

Gyöngyöspata

Gyöngyössolymos

Gyöngyöstarján

Halmajugra

Hatvan

Karácsond

Kisnána

Markaz

Nagyréde

Rózsaszentmárton

Szücsi

Vécs

Visonta

3.2. Egri borvidék

Andornaktálya

Aldebrő

Demjén

Eger

Egerbakta

Egerszalók

Egerszólát

Feldebrő

Felsőtárkány

Kerecsend

Maklár

Nagytálya

Noszvaj

Novaj

Ostoros

Verpelét

3.3. Bükkaljai borvidék

Bogács

Borsodgeszt

Bükkaranyos

Bükkzsérc

Cserépfalu

Cserépváralja

Emőd

Harsány

Kács

Kisgyőr

Kistokaj

Mályi

Mezőkövesd

Miskolc

Nyékládháza

Sály

Szomolya

Tard

Tibolddaróc

Vatta

3.4. Tokaj-hegyaljai borvidék

Abaújszántó

Bekecs

Bodrogkeresztúr

Bodrogolaszi

Bodrogszegi

Erdőbénye

Erdőhorváti

Golop

Hercegkút

Legyesbénye

Makkoshotyka

Mád

Mezőzombor

Monok

Olaszliszka

Rátka

Sárazsadány

Sárospatak

Sátoraljaújhely

Szegilong

Szerencs

Tarcal

Tállya

Tokaj

Tolcsva

Vámosújfalu

3.5. Borvidékbe nem sorolt bortermő helyek

Bénye

Gomba

Kisnémedi

Monor

Mogyoród

Őrbottyán

Pásztó

Pilis

Szada

Vác

Vácegres

Vácrátót

Veresegyház

továbbá 1994. december 31-ig:

Kompolt

4. Alföldi szőlőtermő táj

4.1. Kiskunsági borvidék

Akasztó

Ágasegyháza

Ballószög

Balotaszállás

Bácsalmás

Bácsszőlős

Bócsa

Borota

Bugac

Csengőd

Csikéria

Csólyospálos

Felsőlajos

Fülöpháza

Harkakötöny

Harta

Helvécia

Hercegszántó

Imrehegy

Izsák

Jakabszállás

Jánoshalma

Jászszentlászló

Kaskantyú

Kecel

Kecskemét

Kerekegyháza

Kéleshalom

Kiskőrös

Kiskunfélegyháza

Kiskunhalas

Kiskunmajsa

Kunbaja

Kunbaracs

Kunfehértó

Kunszállás

Kunszentmiklós

Ladánybene

Lajosmizse

Lakitelek

Nyárlőrinc

Orgovány

Páhi

Pirtó

Solt

Soltszentimre

Soltvadkert

Szabadszállás

Szentkirályi (Lászlófalva)

Tabdi

Tázlár

Tiszaalpár

Tiszakécske

Tompa

Városföld

Zsana

4.2. Csongrádi borvidék

a) Csongrádi körzet

Csongrád

b) Kistelki körzet

Balástya

Csengele

Kistelek

Pusztaszer

c) Pusztamérgesi körzet

Forráskút

Öttömös

Pusztamérges

Ruzsa

Üllés

d) Mórahalmi körzet

Ásotthalom

Bordány

Domaszék

Mórahalom

Zákányszék

4.3. Hajós-Vaskúti borvidék

Baja

Bátmonostor

Császártöltés

Csátalja

Csávoly

Érsekcsanád

Érsekhalma

Hajós

Rém

Nemesnádudvar

Sükösd

Vaskút

4.4. Borvidékbe nem sorolt bortermő helyek

Albertirsa

Barabás

Cegléd

Ceglédbercel

Cibakháza

Csemő

Cserkeszőlő

Csépa

Hernád

Hódmezővásárhely

Inárcs

Jászberény

Jászszentandrás

Kakucs

Monostorpályi

Nagyrév

Nyársapát

Örkény

Tiszakürt

Tiszasas

Tiszaug

Újlengyel

továbbá 1994. december 31-ig:

Szeged

II. Hagyományos kifejezések

- Tájbor

- Minőségi bor

- Különleges minőségű bor

- Késői szüretelésű bor

- Válogatott szüretelésű bor

- Töppedt szőlőből készült bor

- Aszú

- Tokaji száraz szamorodni

- Tokaji édes szamorodni

- Tokaji fordítás

- Tokaji máslás

- Tokaji aszú 3 puttonyos

- Tokaji aszú 4 puttonyos

- Tokaji aszú 5 puttonyos

- Tokaji aszú 6 puttonyos

- Tokaji aszú eszencia

- Tokaji eszencia

- Bikavér

- Minőségi pezsgő

- Muzeális bor

- Pezsgő

- Siller

JEGYZŐKÖNYV

A Szerződő Felek a következőkben állapodnak meg:

I. A Megállapodás 6. Cikkének 2. b) bekezdése értelmében és szigorúbb belső jogszabályaik sérelme nélkül, a Szerződő Felek megállapodnak, hogy csak az alábbi feltételek esetén teszik lehetővé egy szőlőfajta nevének, vagy ahol használatos, egy szinonimájának alkalmazását egy bor jelölésére és bemutatására:

a) ahol egyetlen szőlőfajta nevét használják, a bornak a megengedett édesítéshez felhasznált termékek mennyiségének levonása után legalább 85 százaléka kell, hogy ebből, a bor természetét döntően meghatározó szőlőfajtából származzon,

vagy

ahol ugyanannál a bornál egynél több szőlőfajta nevét használják, ezt a bort a megengedett édesítéshez felhasznált termékek mennyiségének levonása után teljes egészében a megnevezett szőlőfajtákból kell előállítani;

b) a nevet nem szabad oly módon használni, hogy összetéveszthető legyen az e Megállapodás szerint védett földrajzi megjelöléssel;

c) ahol a fajta neve vagy szinonimája több szóból tevődik össze, az ilyen összetett nevet vagy szinonimát a címkére bármilyen más információ közbeiktatása nélkül, azonos méretű egyforma betűkkel, egy vagy két sorban kell rányomtatni.

II. A Megállapodás 11. b) Cikke értelmében, a Megállapodást nem kell alkalmazni:

1. legfeljebb 5 literes címkézett, újra nem használható záróeszközzel lezárt palackba töltött bor esetében, ha a szállított teljes mennyiség nem haladja meg a 100 litert, függetlenül attól, hogy különállóan vagy egy tételben szállítják;

2. a) az utazók személyes poggyászában lévő, személyenként 30 litert nem meghaladó bormennyiség esetében;

b) magánszemély által egy másik magánszemélynek feladott küldeményben lévő, 30 litert nem meghaladó bormennyiség esetében;

c) költözködő magánszemélyek tulajdonát képező bor esetében;

d) tudományos vagy műszaki kísérletek céljára importált, legfeljebb 1 hektoliter mennyiségű bor esetében;

e) diplomáciai, konzuli vagy hasonló létesítmények részére, vámmentes juttatásuk részeként importált bor esetében;

f) nemzetközi közlekedési eszközök fedélzetén utasellátási célokat szolgáló bor esetében.

Az 1. bekezdésben hivatkozott, kivételt jelentő eset nem kombinálható a 2. bekezdésben hivatkozott, kivételre jogosító egy vagy több esettel.

LEVÉLVÁLTÁS
a Magyar Köztársaság és az Európai Közösség között a borok megnevezésének kölcsönös védelméről és ellenőrzéséről szóló Megállapodás 4. Cikkével kapcsolatban

1. számú levél

Uram!

Van szerencsém hivatkozni az Európai Közösség és a Magyar Köztársaság között a borok megnevezésének kölcsönös védelméről és ellenőrzéséről szóló, a mai napon aláírt Megállapodásra, nevezetesen annak 4. Cikke 3. bekezdésére.

E tárgyban az alábbiakat kívánom megerősíteni:

1. Az említett Megállapodás hatálybalépésétől számított tizenhárom éves átmeneti időszak folyamán a hivatkozott Megállapodás alkalmazása nem akadályozza, hogy a „Tokay” megnevezés használata megengedhető legyen egyes meghatározott területen előállított minőségi francia borok jelölésére és bemutatására a következő feltételek mellett:

A különleges közösségi és adott esetben szigorúbb nemzeti rendelkezések sérelme nélkül a bornak:

- „Pinot gris” szőlőfajtából kell származnia;

- teljes egészében a francia Bas-Rhin és Haut-Rhin megyékben szüretelt szőlőből kell készülnie;

- jelölés és bemutatás céljából kizárólag a „Tokay Pinot Gris” megnevezést lehet viselnie, e kifejezéseket együtt, közbülső megjegyzések nélkül, azonos típusú és méretű betűkkel és a bor származási helyét jelölő földrajzi egység nevétől elkülönítve kell megjeleníteni. Ezen kívül, az e megnevezésekben használt betűk mérete nem haladhatja meg a szóban forgó földrajzi egység nevét feltüntető betűk méretét;

- Magyarország területén kívül kell forgalomba kerülnie.

2. Mindazonáltal megegyezés jött létre, hogy a szóban forgó meghatározott területen előállított minőségi borok megnevezésére alkalmazott „Tokay” kifejezésnek az 1. bekezdésben meghatározottaktól eltérő feltételek melletti használata fenntartható lehet a Megállapodás hatálybalépésétől számított egyéves időszak folyamán.

3. Egyetértés született, hogy a szóban forgó, meghatározott területen előállított minőségi borok, amelyeket az 1. bekezdésben hivatkozott átmeneti időszak letelte előtt a vonatkozó rendelkezésekkel összhangban láttak el jelöléssel és mutattak be, a készletek kimerüléséig forgalomba hozhatók.

4. A 3. bekezdésben előirányzott rendelkezések sérelme nélkül, a „Tokay” megnevezés használatának lehetősége, az 1. bekezdésben feltüntetett feltételekkel összhangban, az ugyanabban a bekezdésben előirányzott átmeneti időszak végén megszűnik.

Köszönettel venném, ha megerősítené a Magyar Kormány egyetértését e levél tartalmával.

Kérem, Uram, fogadja legmagasabb nagyrabecsülésem kifejezését.

Az Európai Unió Tanácsa
nevében

2. számú levél

Uram!

Van szerencsém igazolni a mai napon kelt levelének vételét, amelynek szövege a következő:

„Van szerencsém hivatkozni az Európai Közösség és a Magyar Köztársaság között a borok megnevezésének kölcsönös védelméről és ellenőrzéséről szóló, a mai napon aláírt Megállapodásra, nevezetesen annak 4. Cikke 3. bekezdésére.

E tárgyban az alábbiakat kívánom megerősíteni:

1. Az említett Megállapodás hatálybalépésétől számított tizenhárom éves átmeneti időszak folyamán a hivatkozott Megállapodás alkalmazása nem akadályozza, hogy a „Tokay” megnevezés használata megengedhető legyen egyes meghatározott területen előállított francia minőségi borok jelölésére és bemutatására a következő feltételek mellett:

A különleges közösségi és adott esetben szigorúbb nemzeti rendelkezések sérelme nélkül a bornak:

- „Pinot gris” szőlőfajtából kell származnia;

- teljes egészében a francia Bas-Rhin és Haut-Rhin megyékben szüretelt szőlőből kell készülnie;

- jelölés és bemutatás céljából kizárólag a „Tokay Pinot Gris” megnevezést lehet viselnie, e kifejezéseket együtt, közbülső megjegyzések nélkül, azonos típusú és méretű betűkkel és a bor származási helyét jelölő földrajzi egység nevétől elkülönítve kell megjeleníteni. Ezen kívül, az e megnevezésekben használt betűk mérete nem haladhatja meg a szóban forgó földrajzi egység nevét feltüntető betűk méretét;

- Magyarország területén kívül kell forgalomba kerülnie.

2. Mindazonáltal megegyezés jött létre, hogy a szóban forgó meghatározott területen előállított minőségi borok megnevezésére alkalmazott „Tokay” kifejezésnek az 1. bekezdésben meghatározottaktól eltérő feltételek melletti használata fenntartható lehet a Megállapodás hatálybalépésétől számított egyéves időszak folyamán.

3. Egyetértés született, hogy a szóban forgó, meghatározott területen előállított minőségi borok, amelyeket az 1. bekezdésben hivatkozott átmeneti időszak letelte előtt a vonatkozó rendelkezésekkel összhangban láttak el jelöléssel és mutattak be, a készletek kimerüléséig forgalomba hozhatók.

4. A 3. bekezdésben előirányzott rendelkezések sérelme nélkül, a „Tokay” megnevezés használatának lehetősége, az 1. bekezdésben feltüntetett feltételekkel összhangban, az ugyanabban a bekezdésben előirányzott átmeneti időszak végén megszűnik.

Köszönettel venném, ha megerősítené a Magyar Kormány egyetértését e levél tartalmával.”

Van szerencsém megerősíteni, hogy Kormányom egyetért a levél tartalmával.

Kérem, Uram, fogadja legmagasabb nagyrabecsülésem kifejezését.

A Magyar Köztársaság Kormányának
nevében

LEVÉLVÁLTÁS
a Magyar Köztársaság és az Európai Közösség között a borok megnevezésének kölcsönös védelméről és ellenőrzéséről szóló Megállapodás 4. Cikkével kapcsolatosan

1. számú levél

Uram!

Van szerencsém hivatkozni az Európai Közösség és a Magyar Köztársaság között a borok megnevezésének kölcsönös védelméről és ellenőrzéséről szóló, a mai napon aláírt Megállapodásra, nevezetesen annak 4. Cikke 3. bekezdésére.

E tárgyban az alábbiakat kívánom megerősíteni:

1. Az említett Megállapodás hatálybalépésétől számított tizenhárom éves átmeneti időszak folyamán a hivatkozott Megállapodás alkalmazása nem akadályozza, hogy a „Tocai” megnevezés használata megengedhető legyen egyes meghatározott területen előállított olasz minőségi borok jelölésére és bemutatására a következő feltételek mellett: