Az állam gazdasági szerepvállalásának csökkentéséhez szükség van a gazdasággal összefüggő közfeladatok egy részének az érintettek önigazgatása útján történő ellátására. A magyar nemzetgazdaság korszerű piacgazdasággá való átalakulásának egyik előfeltétele, hogy – az egyesülési jog alapján működő társadalmi szervezetek mellett, azok jogainak és törvényes érdekeinek sérelme nélkül – a gazdaság szereplői által alakított, önkormányzattal rendelkező, az állami igazgatás szerveitől elkülönülten működő szervezetek jöjjenek létre, amelyek törvényi felhatalmazással – és a gazdasági verseny szabadságának tiszteletben tartásával – végzik a gazdaság fejlesztésével, támogatásával, általános érdekeinek előmozdításával kapcsolatos tevékenységüket.
Az Országgyűlés e szervezetek létrehozásának elrendelése, valamint megfelelő feladat- és hatáskörrel való felruházása érdekében, az iparűzők, a kereskedők, a kézművesek és a mezőgazdasági tevékenységet folytatók személyi önkormányzat alakításához való jogát elismerve, a gazdasági kamarákról a következő törvényt alkotja:
1. § (1) E törvény hatálya a Magyar Köztársaság területén székhellyel, telephellyel (a továbbiakban: székhely) rendelkező és gazdasági tevékenység folytatására létrehozott gazdálkodó szervezetekre, a gazdasági kamarákra, valamint – az érdekképviseleti jogok gyakorlása tekintetében – a gazdasági érdekképviseleti szervezetekre terjed ki.
(2) Nem terjed ki a törvény hatálya az (1) bekezdésben meghatározott gazdálkodó szervezetre, ha kizárólag olyan tevékenységet folytat, amely – külön törvény rendelkezése szerint – csak szakmai kamara tagjaként vagy a szakmai kamara tagjának részvételével végezhető.
2. § E törvény alkalmazásában
a) gazdasági tevékenység: az üzletszerűen – ellenérték fejében, nyereség- és vagyonszerzés céljából, rendszeresen – folytatott termelő vagy szolgáltató tevékenység;
b) gazdálkodó szervezet: az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet – a lakásszövetkezet kivételével –, a gazdasági társaság, a közhasznú társaság, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, az egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági vállalkozó;
c) egyéni vállalkozó: az a természetes személy, aki – függetlenül attól, hogy a cégjegyzékbe egyéni cégként bejegyezték-e – vállalkozói igazolvánnyal vagy az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény hatálybalépése előtt kiadott magánkereskedői vagy iparigazolvánnyal, működési engedéllyel rendelkezik, illetve egészségügyi vagy szociális vállalkozást folytat;
d) mezőgazdasági vállalkozó: az a természetes személy, aki vállalkozói igazolvány nélkül folytat mezőgazdasági termelő tevékenységet, és nyújt ahhoz kapcsolódó szolgáltatást, feltéve, hogy e tevékenysége gazdasági tevékenységnek minősül;
e) gazdasági érdekképviseleti szervezet: a gazdálkodó szervezetek érdekeinek közvetlen kielégítésére vagy harmadik személyek irányában történő érvényesítésére létrehozott társadalmi szervezet, amelynek tagjai gazdálkodó szervezetek, illetve általuk létrehozott társadalmi szervezetek.
3. § (1) A gazdasági kamarák köztestületek (Ptk. 65. §), amelyeket – közvetlenül vagy közvetve – a gazdálkodó szervezetek e törvény alapján hoznak létre.
(2) Gazdasági kamaraként kereskedelmi és ipar-, agrár-, valamint kézműves kamarákat kell alakítani. Másfajta gazdasági kamara nem hozható létre.
(3) A gazdasági kamarák hivatása, hogy – e törvénynek, más jogszabályoknak és alapszabályuknak megfelelően – önkormányzaton alapuló működésükkel előmozdítsák a gazdaság fejlődését és szerveződését, az üzleti forgalom biztonságát és a piaci magatartás tisztességét, a gazdasági tevékenységet folytatók általános, együttes érdekeinek érvényesülését, valamint ellássák a gazdaság működésével összefüggő azokat a közigazgatási feladatokat, amelyeket törvény a feladatkörükbe utal.
(4) A gazdasági kamarák feladatainak ellátása nem érinti az egyesülési szabadság érvényesülését, így különösen nem korlátozza a társadalmi szervezetek arra való jogát, hogy tevékenységük célját – az egyesülési jogról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban – szabadon határozzák meg.
4. § (1) Gazdasági kamarák működnek a megyékben és a fővárosban.
(2) A megyénként, illetve a fővárosban alakult – azonos fajtájú – gazdasági kamarák egyesülhetnek; az új kamara illetékességi területe az egyesülő kamerákéval megegyezik.
(3) A (2) bekezdés szerint létrejött gazdasági kamara szétválásával megyénként, illetve a fővárosban működő gazdasági kamarák hozhatók létre.
(4) Az (1)–(3) bekezdésekben említett kamarák a területi gazdasági kamarák.
5. § A területi gazdasági kamara – alapszabályának megfelelően – helyi szervezeti egységet hozhat létre. Az alapszabály e szervezeti egységet jogi személyiséggel ruházhatja fel. A megyeszékhelyeken kívüli megyei jogú városokban jogi személyiséggel felruházott helyi szervezeti egységet kell létrehozni.
6. § (1) Országos gazdasági kamaraként meg kell alakítaniuk a területi
a) kereskedelmi és iparkamaráknak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát;
b) kézműves kamaráknak a Magyar Kézműves Kamarát;
c) agrárkamaráknak a Magyar Agrárkamarát.
(2) Az országos gazdasági kamarák jogosultak a Magyar Köztársaság címerének használatára.
7. § A területi kereskedelmi és iparkamara tagja a kamara illetékességi területén székhellyel rendelkező minden olyan gazdálkodó szervezet, amelyet e törvény nem sorol más gazdasági kamara tagsági körébe, vagy amely nem választott – e törvény alapján – másfajta gazdasági kamarát.
8. § (1) A területi kézműves kamara tagja a kamara illetékességi területén székhellyel rendelkező minden olyan gazdálkodó szervezet, amely kizárólag kézműves tevékenységet folytat.
(2) Választása szerint a területi kézműves kamara tagja lehet a kamara illetékességi területén székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet, ha nettó árbevételében a kézműves tevékenységből származó rész legalább ötven százalékot tesz ki.
(3) Kézműves tevékenységet folytat a gazdálkodó szervezet, ha a kézműves szakmák jegyzékébe felvett szakmát kisipari jellegű gazdasági tevékenységként gyakorolja.
(4) A gazdasági tevékenység kisipari jellegének részletes meghatározásáról a Magyar Kézműves Kamara a többi országos gazdasági kamarával egyetértésben – az érintett országos gazdasági érdekképviseleti szervezetek véleményét megkérve – alapszabályában vagy más önkormányzati szabályzatában rendelkezik, figyelembe véve különösen a gazdálkodó szervezet vagyonának, forgalmának mértékét, üzemméretét, alkalmazottainak számát és szakképesítését, a termelő, illetve szolgáltató tevékenység jellegét, a gazdálkodó szervezet tagjának, illetve az egyéni vállalkozónak a munkavégzésben való személyes közreműködését. Az erről szóló közleményt a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.
9. § (1) A területi agrárkamara tagja a kamara illetékességi területén székhellyel rendelkező minden olyan gazdálkodó szervezet, amely kizárólag az erre vonatkozó jegyzékbe felvett mezőgazdasági és erdőgazdasági (a továbbiakban: mezőgazdasági) tevékenységet folytat.
(2) Választása szerint a területi agrárkamara tagja lehet a kamara illetékességi területén székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet, ha nettó árbevételében a mezőgazdasági tevékenységből származó rész legalább ötven százalékot tesz ki.
(3) A mezőgazdasági vállalkozó székhelyének lakóhelyét kell tekinteni.
10. § (1) A gazdasági kamarai tagság meghatározása szempontjából kézműves, illetve mezőgazdasági tevékenységnek kell tekinteni az ahhoz közvetlenül kapcsolódó, a gazdálkodó szervezet által végzett kereskedelmi, illetve szolgáltató tevékenységet is.
(2) A Magyar Kézműves Kamara, illetve a Magyar Agrárkamara a többi országos gazdasági kamarával egyetértésben – az érintett országos gazdasági érdekképviseleti szervezetek véleményét megkérve – alapszabályában vagy más önkormányzati szabályzatában rendelkezik arról, hogy a kereskedelmi, illetve szolgáltató tevékenység mikor kapcsolódik közvetlenül a kézműves vagy a mezőgazdasági tevékenységhez. Az erről szóló közleményt a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.
(3) A gazdasági kamarai tagság meghatározásakor nettó árbevételként az utolsó két naptári évben elszámolt értékesítés nettó árbevételét kell figyelembe venni. Ha a gazdálkodó szervezet az utolsó két naptári évben nem vagy csak két hónapot meg nem haladó ideig folytatott gazdasági tevékenységet, az utolsó két naptári évet megelőző naptári évben elszámolt értékesítés nettó árbevételéből kell kiindulni. Ha a nettó árbevétel így sem állapítható meg, az utolsó teljes naptári év vége óta folytatott gazdasági tevékenység adatait kell figyelembe venni.
(4) Ha a nettó árbevétel a (3) bekezdés alkalmazásával nem állapítható meg, a gazdálkodó szervezet – választása szerint – bármelyik fajta területi gazdasági kamara tagja lehet, feltéve, hogy nem folytat kizárólag kézműves vagy mezőgazdasági tevékenységet.
(5) A naptári év elteltével a gazdálkodó szervezet tagsága a (4) bekezdés szerint választott fajtájú területi kamarában megszűnik, és a gazdálkodó szervezet az e törvényben számára előírt fajtájú területi kamara tagjává válik, ha a naptári évben elszámolt értékesítés árbevétele alapján a (4) bekezdés szerint választott fajtájú területi kamarát nem választhatta volna.
(6) Az értékesítés nettó árbevételének kimutatására a számvitelről szóló törvényt kell alkalmazni. Ha a gazdálkodó szervezetet a számvitelről szóló törvény szerint nem terheli beszámolókészítési kötelezettség, nettó árbevételének minősül a tevékenységével (termékeladással, szolgáltatással) összefüggésben kapott – általános forgalmi adó nélküli – készpénz, jóváírás, természetbeni juttatás vagy bármilyen vagyoni érték, növelve az árkiegészítéssel és csökkentve a fogyasztási adóval.
11. § A gazdálkodó szervezet tagsága a területi gazdasági kamarában – a 12. §-ban szabályozott kivételekkel – a cégjegyzékbe való bejegyzéssel jön létre.
12. § (1) Az egyéni vállalkozó gazdasági kamarai tagsága a vállalkozói igazolvány kiadásával jön létre.
(2) A mezőgazdasági vállalkozó agrárkamarai tagsága az állami adóhatóságnál – bejelentés alapján – történt nyilvántartásba vételével jön létre.
13. § (1) Ha a 11. § hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet a tevékenységét a cégbejegyzést megelőzően megkezdi, a cégbejegyzés kérelmezésével egyidejűleg köteles az illetékes területi gazdasági kamaránál bejelentkezni. E bejelentkezésre alkalmazni kell a területi kamarák egyes fajtáinak tagságára vonatkozó szabályokat.
(2) A területi gazdasági kamara ideiglenesen nyilvántartásba veszi az (1) bekezdés szerint bejelentkezett gazdálkodó szervezetet, amelyet a tag jogai illetnek meg és kötelezettségei terhelnek.
(3) Ha a gazdálkodó szervezet a megfelelő területi gazdasági kamaránál az (1) bekezdés alapján bejelentkezett, gazdasági kamarai tagsága a cégbejegyzéssel a területi gazdasági kamaránál történt bejelentkezésének időpontjára visszaható hatállyal jön létre.
14. § (1) Az országos gazdasági kamaráknak az azonos fajtájú területi gazdasági kamarák a tagjai.
(2) A területi kamara – alapszabálya elfogadásának napjára visszaható hatállyal – a bírósági nyilvántartásba vételével válik az országos gazdasági kamara tagjává.
15. § A területi gazdasági kamara tagjának joga, hogy
a) tanácskozási és szavazati joggal részt vegyen a kamarai osztály (49. §) ülésén;
b) részt vegyen a területi kamarai küldöttek megválasztásában;
c) küldöttnek vagy a testületi szervek tagjának válasszák, illetve a vele az 51. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott jogviszonyban álló személyt küldöttnek vagy a testületi szervek tagjának válasszák;
d) tisztséget viseljen a kamarában;
e) igénybe vegye mind a területi, mind az országos gazdasági kamara szolgáltatásait.
16. § A területi gazdasági kamara tagjának kötelessége, hogy
a) megfizesse a működési hozzájárulást (tagdíjat);
b) megtartsa a kamara alapszabályában és más önkormányzati szabályzataiban foglaltakat;
c) a statisztikáról szóló törvény szerint adatszolgáltatási kötelezettséggel járó, a gazdasági kamara által végrehajtott statisztikai adatgyűjtéshez adatokat szolgáltasson.
17. § A területi gazdasági kamarák küldötteik útján tanácskozási és szavazati joggal részt vesznek az országos gazdasági kamara küldöttgyűlésén, megválasztják az országos gazdasági kamara testületi szerveit és elnökét, továbbá igénybe vehetik az országos kamara szolgáltatásait.
18. § A területi gazdasági kamara köteles
a) a tagjai által fizetett tagdíjból az országos gazdasági kamara küldöttgyűlése által meghatározott részt az országos gazdasági kamarának – a működésével járó költségek fedezésére – átutalni;
b) megtartani az országos gazdasági kamara alapszabályát és más önkormányzati szabályzatait;
c) közreműködni a statisztikáról szóló törvény szerint adatszolgáltatási kötelezettséggel járó, az országos gazdasági kamara által végrehajtott statisztikai adatgyűjtésben.
19. § (1) Megszűnik a területi gazdasági kamarai tagság, ha
a) a jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet vagy a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnik;
b) az egyéni vállalkozónak megszűnik az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásához való joga;
c) a mezőgazdasági vállalkozó a bejelentéshez kötött adóköteles tevékenységét megszünteti.
(2) A területi gazdasági kamarai tagság a jogutód nélküli megszűnést, az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásához való jog megszűnését megállapító vagy eredményező határozat jogerőre emelkedésének, illetve az adóköteles tevékenység megszűnését az adóhatóság tudomására hozó beadvány beérkezésének napjával szűnik meg.
(3) A tagság megszűnése esetén az arra alapot adó határozatnak, illetve értesítésnek a kamara részéről történő kézhezvételétől számított harminc napon belül a tagot a kamarai nyilvántartásból törölni kell.
(4) Ha az ideiglenesen nyilvántartásba vett gazdálkodó szervezetnek (13. §) a cégnyilvántartásba történő bejegyzésre irányuló kérelmét a megyei (fővárosi) bíróság mint cégbíróság (a továbbiakban: cégbíróság) elutasítja, az erről szóló határozatnak a kamara részéről történő kézhezvételétől számított harminc napon belül a gazdálkodó szervezetet a kamarai nyilvántartásból törölni kell.
20. § (1) Megszűnik a területi gazdasági kamarai tagság akkor is, ha a gazdálkodó szervezet székhelyét másik területi kamara illetékességi területére helyezi át. A területi kamarai tagság ebben az esetben azon a napon szűnik meg, amikor a gazdálkodó szervezet a másik területi kamara tagjává válik.
(2) A székhelyét áthelyező gazdálkodó szervezetet tagként nyilvántartásba vevő kamara köteles – a nyilvántartásba vételtől számított tizenöt napon belül – értesíteni azt a területi kamarát, amelynek a gazdálkodó szervezet székhelye áthelyezése előtt tagja volt. Ez utóbbi területi kamara a gazdálkodó szervezetet – az értesítés kézhezvételétől számított harminc napon belül – törli a tagnyilvántartásból.
(3) A területi kamarák részéről a gazdálkodó szervezet székhelyének áthelyezésével kapcsolatban követendő eljárás részletes szabályait – ideértve a tag által fizetett tagdíj megosztására vonatkozó rendelkezéseket is – az országos gazdasági kamara állapítja meg alapszabályában vagy más önkormányzati szabályzatában.
21. § (1) A naptári év utolsó napjára szóló hatállyal megszüntetheti tagságát a területi gazdasági kamara tagja, ha a következő naptári év első napjától kezdődően másik fajta gazdasági kamara tagja kíván lenni (átjelentkezés).
(2) A gazdálkodó szervezet csak olyan fajtájú gazdasági kamarába jelentkezhet át, amelynek tagjai közé e törvény besorolja, vagy amelyet e törvény alapján választhat. A gazdálkodó szervezet köteles átjelentkezni a megfelelő fajtájú gazdasági kamarába, ha kizárólag olyan tevékenységet folytat, amely alapján a törvény másik fajta gazdasági kamara tagjai közé sorolja.
(3) E törvény hatálybalépését követő két év elteltével a gazdálkodó szervezet csak akkor jelentkezhet át olyan fajtájú gazdasági kamarába, amelyet e törvény szerint választhat, ha annak a kamarának, amelyből átjelentkezik, a törvény értelmében még választása szerint sem lehetne tagja.
(4) Az érintett gazdasági kamarák megállapodásukkal a (3) bekezdéstől eltérhetnek.
(5) Az átjelentkezésről az érintett területi gazdasági kamarák egymást – valamint az illetékes cégbíróságot, a jegyzőt, az adóhatóságot – értesítik; az átjelentkezőt a kamara nyilvántartásából a naptári év utolsó napjával törli, a másik kamara pedig a következő naptári év első napjával nyilvántartásba veszi.
(6) Az átjelentkezés részletes szabályait – így különösen az átjelentkezési szándék közlésének határidejét – az országos gazdasági kamara állapítja meg alapszabályában vagy más önkormányzati szabályzatában.
22. § A területi gazdasági kamarai tagság csak a 19–21. §-okban szabályozott esetekben szűnhet meg; a gazdasági kamara nem jogosult tagjának kizárására.
23. § (1) Megszűnik a területi gazdasági kamara, ha más területi gazdasági kamarával egyesül vagy szétválik.
(2) Az egyesüléssel létrejövő területi gazdasági kamara az egyesülő kamarák általános jogutódja.
(3) A szétválásról hozott döntésben rendelkezni kell a vagyon megosztásáról. A területi gazdasági kamara jogai és kötelességei a vagyonmegosztás arányában a szétváló kamarákra mint jogutódokra szállnak át.
(4) A területi gazdasági kamarák egyesülése, illetve szétválása nem érinti tagjaik jogait és kötelességeit.
24. § (1) A cégbíróság a 11. §-ban említett gazdálkodó szervezet cégnyilvántartásba történt bejegyzéséről, törléséről, székhelyének vagy tevékenységi körének megváltozásáról, valamint a gazdálkodó szervezet bejegyzésére irányuló kérelem elutasításáról értesíti az illetékes területi gazdasági kamarát.
(2) A községi, városi, fővárosi kerületi jegyző a vállalkozói igazolvány kiadásáról, az egyéni vállalkozó székhelyének, tevékenységének, illetve tevékenységi körének megváltozásáról, valamint az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlására való jog megszűnéséről értesíti az illetékes területi gazdasági kamarát.
(3) Az elsőfokú állami adóhatóság értesíti az illetékes területi agrárkamarát, ha a mezőgazdasági vállalkozó
a) a bejelentéshez kötött adóköteles tevékenységét bejelentette;
b) székhelye vagy tevékenysége megváltozott;
c) az adóköteles tevékenységét megszüntette.
25. § A bíróság a területi gazdasági kamara nyilvántartásba vételéről és törléséről értesíti az országos gazdasági kamarát.
26. § (1) A gazdasági kamarák a gazdaság fejlesztésével összefüggésben
a) előmozdítják a gazdasági tevékenység infrastruktúrájának fejlődését, ennek érdekében felhasználják bevételeiknek az alapszabályukban meghatározott és külön kezelt – e célra fordítható – részét;
b) elősegítik a gazdaság fejlődésére jelentős hatást gyakorló, nemzetgazdasági szinten hatékony, de a közvetlen vállalkozói érdekeltséget meghaladó műszaki fejlesztést, valamint a közvetlen vállalkozói érdekeltséggel összhangban álló, de az egyes gazdálkodó szervezetek pénzügyi, kockázatvállalási lehetőségeit meghaladó innovációs célok megvalósítását, továbbá támogatják a kutatás-fejlesztés sajátos infrastruktúrájának fejlesztését; e feladataik teljesítése érdekében együttműködnek az állami és helyi önkormányzati szervekkel, a köztestületekkel és a gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel, valamint felhasználják bevételeiknek az alapszabályukban meghatározott és külön kezelt – a műszaki fejlődés előmozdítására fordítható – részét;
c) közreműködnek – a szakképzésről szóló törvény rendelkezései szerint – a szakképzésben, illetve a mesterképzésben és -vizsgáztatásban;
d) előmozdítják tagjaiknak a szabványosítással, a minőségüggyel és az iparjogvédelemmel összefüggő tevékenységét, ahhoz módszertani segítséget és felvilágosítást nyújtanak, támogatják és ösztönzik e területeken a képzést és a továbbképzést, valamint – e feladataik teljesítése érdekében – együttműködnek az érintett állami, helyi önkormányzati szervekkel, társadalmi szervezetekkel és köztestületekkel;
e) a magyar nemzetgazdaság külgazdasági feltételrendszerének javítása érdekében közreműködnek a kereskedelemfejlesztéssel, a külföldön végzett vagy külföldre irányuló, továbbá a külföldiek számára belföldön végzett gazdasági tájékoztató és propagandamunkában, tagjaik ez irányú tevékenységét összehangolják;
f) részt vesznek a nemzetközi kamarai szervezetek munkájában, kamarai képviseleteket működtethetnek külföldön, kapcsolatot tartanak más országok gazdasági kamaráival;
g) tagjaik tevékenységéhez kapcsolódó vásárokat, kiállításokat, konferenciákat és más rendezvényeket szerveznek;
h) tájékoztatást adnak tagjaiknak, illetve tagjaik érdekében másoknak a gazdasággal összefüggő magyar és külföldi jogszabályokról, valamint a tagok tevékenységét érintő gazdaságpolitikai döntésekről és intézkedésekről, előmozdítják az üzletfelek megtalálását, a gazdasági együttműködés fejlődését;
i) tagjaik üzleti döntéseinek megalapozottsága érdekében gazdasági, műszaki, jogi információkat gyűjtenek, rendszereznek és bocsátanak tagjaik rendelkezésére;
j) törvényben meghatározott körben tagjaik tevékenységével kapcsolatos egyéb szolgáltatásokat nyújtanak.
(2) A szükséges javaslatok megtételével és tájékoztatások megadásával – külön törvények rendelkezései alapján – közreműködnek az (1) bekezdésben meghatározott feladataikkal összefüggő célokat szolgáló elkülönített állami pénzalapok hatékony felhasználásában.
27. § (1) A gazdasági kamarák az üzleti forgalom biztonságának és a piaci magatartás tisztességének megteremtése, megőrzése, illetve fokozása érdekében
a) tagjaikról – gazdasági tevékenységükkel kapcsolatos adatokat tartalmazó – nyilvántartást vezetnek;
b) összeállítják és közzéteszik a hatósági engedélyhez kötött tevékenységek hiteles jegyzékét, az engedélytől eltérő vagy annak hiányában végzett tevékenység észlelése esetén a szükséges – külön jogszabályban meghatározott – intézkedés meghozatalát kezdeményezik az erre jogosult szervnél;
c) árukra vonatkozó származási igazolásokat, bizonyítványokat és a kereskedelmi forgalomban szükséges más okmányokat állítanak ki, illetve hitelesítenek;
d) összeállítják és közreadják a kereskedelmi szokványokat, tájékoztatást adnak a bevált szerződési gyakorlatról;
e) a hatóságoknak, illetve a bíróságoknak megadják a dömpingellenes és a piacvédelmi intézkedés meghozatalára irányuló eljárásokban szükséges tájékoztatást;
f) megbízás alapján közreműködnek a tagjaik nemzetközi gazdasági kapcsolataival összefüggő minőségvédelmi, dömping-, piacvédelmi ügyek és szállítmányozási kárügyek intézésében;
g) a gazdasági érdekképviseleti szervezetek bevonásával kidolgozzák a tisztességes piaci magatartásra vonatkozó etikai szabályokat, figyelemmel kísérik e szabályok, valamint a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényben meghatározott, a tisztességtelen verseny tilalmára vonatkozó rendelkezések érvényesülését, a kamarai etikai szabályok megsértése esetén tagjaikat határozatban figyelmeztetik, és – az etikai szabályzatban meghatározott esetben és módon – a figyelmeztetést nyilvánosságra hozzák, a tisztességtelen verseny tilalmára vonatkozó jogszabályokba ütköző magatartás esetén pedig kezdeményezhetik a versenyfelügyeletet ellátó szervnél a szükséges intézkedés megtételét, továbbá – az érdekeltek közös kérelmére – egyeztetnek tagjaiknak a piaci magatartás tisztességével összefüggő vitáiban;
h) figyelemmel kísérik az iparjogvédelmi és a szerzői jogok érvényesülését, tagjaikat e jogok megsértése esetén határozatban figyelmeztetik, és – az etikai szabályzatban meghatározott esetben és módon – a figyelmeztetést nyilvánosságra hozzák;
i) határozatban figyelmeztetik a fogyasztók érdekeivel ellentétes gazdasági tevékenységet folytató és ezzel a gazdálkodó szervezetek széles körének jó hírnevét sértő vagy veszélyeztető tagjaikat, és – az etikai szabályzatban meghatározott esetben és módon – a figyelmeztetést nyilvánosságra hozzák; ha a tag gazdasági tevékenysége a fogyasztók széles körét érintő vagy jelentős nagyságú hátrányt is okoz, pert indíthatnak a fogyasztók polgári jogi igényeinek érvényesítése iránt;
j) az erre vonatkozó önkormányzati szabályzatuknak megfelelően minősítik és felügyelik tagjaik vásári, kiállítási megjelenését és tevékenységét, valamint véleményezik, illetve felügyelik a vásárok szervezését.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladat teljesítése során a gazdasági kamara az üzleti titok és a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályoknak megfelelően jár el. A nyilvántartás az egyéni vállalkozóra vonatkozó alapvető személyazonosító adatok közül a név és a lakcím adatait tartalmazhatja.
(3) Az (1) bekezdés g)–i) pontjaiban említett határozatokra a jogsértő határozatok bírósági felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezéseket (59. §) kell alkalmazni.
(4) A gazdasági kamarák számára az (1) bekezdés g)–i) pontjaiban meghatározott feladatok ellátása nem érinti az e pontokban említett ügyekben jogszabály alapján eljáró államigazgatási szervek és bíróságok feladat-, illetve hatáskörét; a g)–i) pontokban meghatározott eljárások lefolytatása nem előfeltétele az e szervek, illetve bíróságok előtti eljárás megindításának.
(5) Ha a bíróság vagy a versenyfelügyeletet ellátó szerv jogerős határozatával megállapította a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényben meghatározott, a tisztességtelen verseny tilalmára vonatkozó rendelkezések megsértését, a gazdasági kamara – tagjának figyelmeztetése helyett – a bíróság, illetve a versenyfelügyeletet ellátó szerv határozatát nyilvánosságra hozhatja.
28. § (1) A gazdasági kamarák – a VII. Fejezetben meghatározott szabályok szerint – a gazdasági tevékenységet folytatók általános, együttes érdekeinek érvényesítése céljából
a) javaslatok, vélemények, tájékoztatások adásával előmozdítják a gazdálkodó szervezetekre vonatkozó jogszabályoknak, kormányzati és helyi önkormányzati programoknak, intézkedéseknek a gazdaság fejlődéséhez, szervezettségéhez, az üzleti forgalom biztonságához és a piaci magatartás tisztességéhez fűződő közérdekkel összhangban történő kidolgozását;
b) az a) pontban említett javaslatok, vélemények, tájékoztatások megalapozottsága érdekében – a statisztikai törvény rendelkezéseinek megfelelően – tagjaik körében adatokat gyűjtenek, és az adatok alapján a gazdasági folyamatokról elemzéseket készítenek és hoznak nyilvánosságra.
(2) A gazdasági kamarák az (1) bekezdésben meghatározott feladataik ellátása során kezdeményezik a vállalkozás jogának és a gazdasági verseny szabadságának érvényesülését, a piacgazdaság működését akadályozó vagy korlátozó jogszabályok, intézkedések módosítását vagy hatályon kívül helyezését, illetve az ilyen körülmények megváltoztatásához szükséges jogszabályok, intézkedések meghozatalát.
(3) Valamely gazdasági tevékenységet az állam kizárólagos tevékenységévé nyilvánító, továbbá gazdálkodó szervezetek piacralépését megtiltó jogszabály tervezetének a Kormány elé terjesztése előtt meg kell kérni az országos gazdasági kamarák véleményét. E rendelkezés nem alkalmazható, ha a jogszabály megalkotását nemzetközi szerződés írja elő.
29. § (1) A gazdasági kamarák
a) eljárnak azokban a közigazgatási ügyekben, amelyek intézésére törvény számukra felhatalmazást ad;
b) törvényben meghatározott esetekben és módon közreműködnek a gazdasággal összefüggő államigazgatási ügyek ellátásában.
(2) A gazdasági kamaráknak az (1) bekezdés szerinti eljárására, illetve közreműködésére az államigazgatási eljárás általános szabályait kell alkalmazni.
(3) A gazdasági kamara közigazgatási ügyben hozott határozata ellen fellebbezésnek nincs helye, azt felügyeleti jogkörben megsemmisíteni vagy megváltoztatni nem lehet. A határozat felülvizsgálatát a bíróságtól lehet kérni, a bíróság a határozatot megváltoztathatja.
30. § (1) A gazdasági kamarák feladatai (26–29. §) közül az országos gazdasági kamara látja el a következő feladatokat:
a) részt vesz az Országos Képzési Tanács munkájában;
b) kapcsolatot tart a külföldi gazdasági kamarák országos szervezeteivel és azok nemzetközi szervezeteivel;
c) összehangolja a területi gazdasági kamaráknak a külföldön végzett vagy külföldre irányuló, továbbá a külföldiek számára belföldön végzett gazdasági tájékoztató és propagandamunkáját;
d) megszervezi a magyar gazdasági napokat;
e) kialakítja a területi gazdasági kamaráknál vezetett tagnyilvántartás egységes rendszerét;
f) kidolgozza a tisztességes piaci magatartásra vonatkozó etikai szabályokat.
(2) Törvény megállapíthat – az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül – olyan gazdasági kamarai feladatokat, amelyeket az országos gazdasági kamarák látnak el.
(3) Az országos gazdasági kamarák együtt állítják össze és teszik közzé a hatósági engedélyhez kötött tevékenységek jegyzékét. E jegyzéket a Magyar Közlönyben is közzé kell tenni.
(4) A nemzetközi kereskedelmi ügyekben is eljáró állandó választottbíróság a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működik, amely biztosítja e választottbíróság működési feltételeit, továbbá megválasztja és visszahívja választottbírókat.
(5) Az (1)–(4) bekezdésekben nem említett feladatokat a területi gazdasági kamarák látják el. A területi gazdasági kamarák azonban az országos gazdasági kamarát – az (1)–(4) bekezdésekben felsoroltakon kívül – más feladatok ellátására is feljogosíthatják (átruházott hatáskör).
31. § (1) A gazdasági kamarák ágazati, szakmai, munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletet nem láthatnak el.
(2) Olyan tevékenységet, amely az e törvényben a gazdasági kamarák számára előírt feladatok ellátásához szükséges, más szervezetek is folytathatnak, feltéve, hogy törvény eltérően nem rendelkezik. A 27. § (1) bekezdésének b)–d) és j) pontjaiban meghatározott feladatok ellátásához szükséges tevékenységet azonban a gazdasági kamarákon kívül csak az arra törvényben feljogosított szervezetek láthatnak el.
(3) A kötelezően ellátandó gazdasági kamarai feladat- és hatáskörök meghatározásával egyidejűleg az Országgyűlés biztosítja az ellátásukhoz szükséges anyagi feltételeket.
32. § A gazdasági kamarák tagjai önkormányzati jogaikat e törvénynek és a gazdasági kamara alapszabályának megfelelően gyakorolják.
33. § (1) A gazdasági kamara alapszabályában meg kell határozni
a) a kamara nevét és székhelyét;
b) a kamara szervezetére és szerveinek működésére vonatkozó főbb szabályokat;
c) helyi szervezeti egységek létesítése esetén, az azokra vonatkozó főbb szabályokat;
d) mindazt, amiben e törvény az alapszabály rendelkezését írja elő.
(2) Az országos gazdasági kamara alapszabályában kell meghatározni azokat a feladatokat, amelyeket az országos gazdasági kamara a területi kamarák által átruházott hatáskörben [30. § (5) bek.] lát el.
(3) Az országos gazdasági kamara alapszabálya rendelkezhet arról, hogy a gazdálkodó szervezet a fióktelepe szerint illetékes területi gazdasági kamarának is tagja lehet. Ebben az esetben a gazdálkodó szervezet által fizetett tagdíjat az érintett területi kamarák közt – az országos gazdasági kamara alapszabályában meghatározott módon – arányosan meg kell osztani.
(4) A területi gazdasági kamara és jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége nevének ki kell fejeznie a kamara fajtáját, továbbá azt, hogy a kamara, illetve szervezeti egysége milyen illetékességi területen működik.
34. § (1) A területi gazdasági kamara legfőbb szerve a tagok által választott küldöttekből álló küldöttgyűlés.
(2) Az országos gazdasági kamara legfőbb szerve a területi gazdasági kamarák küldötteiből álló küldöttgyűlés.
(3) A küldöttek számát az alapszabály határozza meg.
35. § (1) A küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik
a) a gazdasági kamara alapszabályának és más önkormányzati szabályzatának megalkotása és módosítása;
b) a kamara éves költségvetésének meghatározása és az éves beszámoló (mérleg) elfogadásáról való döntés;
c) a kamara elnökének (alelnökének), az elnökség, valamint az ellenőrző és az etikai bizottság tagjainak a megválasztása és visszahívása.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon kívül a területi gazdasági kamara küldöttgyűlésének kizárólagos hatáskörébe tartozik
a) a más területi kamarával való egyesülésről, illetve a szétválásról való döntés;
b) a küldöttek megválasztása az országos kamara küldöttgyűlésére;
c) a tagdíj megállapítása az országos gazdasági kamara alapszabályában meghatározott módon és keretek között.
(3) Az (1) bekezdésben foglaltakon kívül az országos gazdasági kamara küldöttgyűlésének kizárólagos hatáskörébe tartozik
a) a területi gazdasági kamarák tagjai által fizetett tagdíjból az országos gazdasági kamarának járó rész meghatározása;
b) az adatszolgáltatási kötelezettséggel járó statisztikai adatgyűjtés kezdeményezése az adatgyűjtés tárgya szerint illetékes szervnél.
(4) A nemzetközi kereskedelmi ügyekben is eljáró állandó választottbíróság választottbíróinak megválasztása és visszahívása a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara küldöttgyűlésének kizárólagos hatáskörébe tartozik.
(5) Az alapszabály – az (1)–(4) bekezdésekben meghatározottakon túl – más ügyet is a küldöttgyűlés hatáskörébe utalhat.
(6) A küldöttgyűlésnek az országos gazdasági kamara elnöke megválasztásáról hozott határozatát a miniszterelnök, a területi gazdasági kamara elnöke megválasztásáról hozott határozatát az illetékes köztársasági megbízott ellenjegyzi. A gazdasági kamara elnöke a 39. §-ban meghatározott jogkörét az ellenjegyzést követően gyakorolhatja.
36. § (1) A küldöttgyűlést az alapszabályban meghatározott időközönként, de legalább évente egyszer össze kell hívni. A küldöttgyűlést akkor is össze kell hívni, ha azt legalább a küldöttek egyötöde – az ok és a cél mgjelölésével – írásban kéri.
(2) A küldöttgyűlést – ha az alapszabály eltérően nem rendelkezik – a kamara elnöke hívja össze.
(3) A küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha a küldötteknek több mint a fele jelen van. Ha a küldöttgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt küldöttgyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben a jelenlevő küldöttek számától függetlenül határozatképes.
(4) A küldöttgyűlés határozatait szótöbbséggel hozza. A 35. § (1) bekezdésének a), (2) bekezdésének a) és (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott ügyekben való döntéshez a küldöttek legalább kétharmados többséggel hozott határozata szükséges. Az alapszabály ennél nagyobb arányú többséget is előírhat.
(3) A küldöttgyűlés összehívására, lefolytatására, határozatainak meghozatalára vonatkozó részletes szabályokat a gazdasági kamara alapszabálya és más önkormányzati szabályzata állapítja meg.
37. § (1) A gazdasági kamara elnöksége az alapszabályban meghatározott számú tagból álló testületi szerv. Az elnökségnek hivatalból tagja a gazdasági kamara elnöke (alelnöke).
(2) A területi gazdasági kamara elnökségének ülésein a gazdasági kamara tagjainak tevékenyégi körében érdekelt, a területi kamara illetékességi területén székhellyel rendelkező, illetve az országos gazdasági érdekképviseleti szervezetek képviselői tanácskozási joggal részt vehetnek.
(3) Az országos gazdasági kamara elnökségének ülésein a gazdasági kamara tagjainak tevékenységi körében érdekelt országos gazdasági érdekképviseleti szervezetek képviselői tanácskozási joggal részt vehetnek.
38. § (1) Az elnökség feladata a gazdasági kamara működésének irányítása a küldöttgyűlések közti időszakban, a küldöttgyűlés határozatainak megfelelően.
(2) Az elnökség összehívására, működésére, határozatainak meghozatalára vonatkozó szabályokat a gazdasági kamara alapszabálya vagy más önkormányzati szabályzata állapítja meg.
39. § (1) A gazdasági kamarát az elnök önállóan képviseli. A jogkörét esetenként és az ügyek meghatározott csoportjaira nézve az elnökség tagjaira és a kamara titkárára írásban átruházhatja.
(2) Az alapszabály az elnökség tagjait, továbbá a titkárt felhatalmazhatja a gazdasági kamara általános vagy meghatározott ügyekben történő képviseletére.
40. § Az országos gazdasági kamarában, továbbá – ha az alapszabály így rendelkezik – a területi gazdasági kamarában alelnök is működik. Az alelnök jogkörét az alapszabályban kell meghatározni.
41. § (1) A küldöttgyűlés legalább háromtagú ellenőrző bizottságot választ. Az ellenőrző bizottság testületi szerv.
(2) Nem választható az ellenőrző bizottság tagjának
a) aki tagja az elnökségnek;
b) a gazdasági kamara titkára;
c) a gazdasági kamara ügyintéző szervezetében dolgozó, a kamarával munkaviszonyban álló személy;
d) az a)–c) pontokban említett személyek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] és élettársa.
(3) Az ellenőrző bizottság tagjának – a kamara tagján, illetve a vele az 51. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott jogviszonyban álló személyen kívül – megfelelő szakértelemmel rendelkező más személy is megválasztható. Az országos gazdasági kamara ellenőrző bizottsága tagjának – a területi gazdasági kamara küldöttjén kívül – megfelelő szakértelemmel rendelkező más személy is megválasztható.
(4) Az ellenőrző bizottság tagjai maguk közül elnököt választanak.
42. § (1) Az ellenőrző bizottság vizsgálja, hogy a gazdasági kamara tevékenysége, gazdálkodása megfelel-e a jogszabályoknak, a kamara alapszabályának és más önkormányzati szabályzatainak. Az ellenőrző bizottság vizsgálja a gazdálkodás célszerűségét is.
(2) Az ellenőrző bizottság egyeztetést végez és állást foglal a kamara testületi szervei által hozott határozatok elleni bejelentések (59. §) ügyében.
(3) Az ellenőrző bizottság a kamara tisztségviselőitől és ügyintéző szervezetétől minden olyan adatot, tájékoztatást megkérhet, illetve minden olyan iratot megtekinthet, amely feladatainak ellátásához szükséges.
(4) Az ellenőrző bizottság köteles a kamara gazdálkodását legalább kétévenként független könyvvizsgálóval megvizsgáltatni.
(5) A küldöttgyűlés a gazdasági kamara éves költségvetéséről és az éves beszámolóról (mérlegről) csak az ellenőrző bizottság véleményének ismeretében dönthet.
(6) Az ellenőrző bizottság tevékenységéről a küldöttgyűlésnek számol be, tagjai részére feladataik ellátása körében utasítás nem adható.
43. § (1) Az ellenőrző bizottság felhívja az elnökséget a szükséges intézkedések megtételére annak érdekében, hogy a gazdasági kamara tevékenysége, gazdálkodása megfeleljen a jogszabályoknak, a kamara alapszabályának és más önkormányzati szabályzatainak.
(2) Ha az elnökség nem tesz eleget a felhívásnak, az ellenőrző bizottság kezdeményezi a küldöttgyűlés összehívását.
(3) Az ellenőrző bizottság elnöke összehívja a küldöttgyűlést, ha az elnök nem tesz eleget erre vonatkozó kötelességének.
44. § (1) Az etikai bizottság tagjainak számát az alapszabály határozza meg. Az etikai bizottság testületi szerv; tagjai maguk közül elnököt választanak.
(2) Az etikai bizottság látja el – az etikai szabályok megállapítása kivételével – a 27. § (1) bekezdésének g)–i) pontjaiban meghatározott gazdasági kamarai feladatokat. A gazdasági kamara tisztségviselői az etikai bizottság tevékenységében – szükség szerint – közreműködnek.
(3) Az etikai bizottság elnöke a bizottság feladatkörében képviseli a gazdasági kamarát. E jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott csoportjaira nézve a bizottság tagjaira írásban átruházhatja. Az etikai bizottság elnökének és tagjainak képviseleti joga az elnök, valamint az általa, illetve az alapszabályban feljogosított személyek képviseleti jogát (39. §) nem érinti.
(4) Az alapszabály az etikai bizottság elnökének és tagjainak képviseleti jogát – a (3) bekezdésben meghatározottakhoz képest – korlátozhatja; a korlátozás harmadik személyekkel szemben hatálytalan.
45. § (1) A titkár a gazdasági kamara ügyintéző szervezetének vezetője; a kamarával munkaviszonyban áll. Titkár csak az lehet, aki a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény szerint főjegyzővé kinevezhető.
(2) A titkár gyakorolja a gazdasági kamara ügyintéző szervezetében dolgozó munkavállalók felett a munkáltatói jogokat.
(3) A gazdasági kamara hatáskörébe utalt közigazgatási ügyekben a titkár a közigazgatási szerv vezetője. Ezekben az ügyekben ügyintézőként csak az járhat el, aki a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény szerint köztisztviselőnek vagy ügykezelőnek kinevezhető.
(4) A titkár felett a munkaviszony létesítésével és megszüntetésével, továbbá a munkaszerződés módosításával kapcsolatos munkáltatói jogokat az elnökség, az egyéb munkáltatói jogokat pedig az elnök gyakorolja.
46. § (1) A gazdasági kamara tisztségviselői:
a) az elnök és – ha az alapszabály ilyen tisztséget rendszeresít – az alelnök;
b) az ellenőrző bizottság elnöke;
c) az etikai bizottság elnöke;
d) a titkár.
(2) Közeli hozzátartozók [Ptk. 685. § b) pont] és élettársak nem lehetnek ugyanannak a gazdassági kamarának tisztségviselői.
(3) Az alapszabály az összeférhetetlenség további eseteit is meghatározhatja.
47. § (1) Az alapszabály és – felhatalmazása alapján – az elnökség a gazdasági kamara feladatainak ellátásához szükséges további szervezeti egységeket (így pl. tagozatokat, szakmai bizottságokat) hozhat létre. Ebben az esetben meg kell állapítani e szevezeti egységek feladatkörét, továbbá a kamara más szerveihez való kapcsolódásuk rendjét.
(2) Az alapszabály az (1) bekezdésben említett szervezeti egységet testületi szervnek minősítheti.
48. § (1) A területi agrárkamarákban településenként mezőgazdasági bizottságot kell alakítani.
(2) A mezőgazdasági bizottságot a településen székhellyel rendelkező agrárkamarai tagok alkotják. Ha a településen az agrárkamarai tagok száma tíznél kevesebb, vagy más ok azt egyébként indokolttá teszi, több település agrárkamarai tagjai közösen is létrehozhatnak mezőgazdasági bizottságot.
(3) A mezőgazdasági bizottságok feladata a helyi termelés- és piacszervezés, az agrártermelők tájékoztatása.
(4) A mezőgazdasági bizottság legalább évente négyszer tart ülést.
(5) A mezőgazdasági bizottság háromtagú vezetőséget választ.
(6) A bizottság ülései közt a mezőgazdasági bizottság feladatainak folyamatos ellátásáról a vezetőség gondoskodik.
49. § (1) A küldötteket – az (5) és a (6) bekezdésben szabályozott kivételekkel – a gazdasági kamara tagjai kamarai osztályokban választják.
(2) A kamarai osztályokat szakmai, ágazati szempontok szerint vagy a tagok gazdasági súlyát alapul véve kell megalakítani. A gazdasági kamarákban legfeljebb tizenkét-tizenkét kamarai osztály alakítható, és legalább három-három kamarai osztályt kell alakítani.
(3) Az egyes kamarai osztályok a gazdasági súlyuknak megfelelő számú küldöttet választanak.
(4) Valamennyi gazdasági kamarai tagot – a mezőgazdasági vállalkozók kivételével – be kell osztani a kamarai osztályokba. A gazdasági kamara tagja az alapszabályban meghatározott módon kérheti a kamarai osztályba történt beosztásának megváltoztatását.
(5) A területi agrárkamara küldöttgyűlésére a küldötteknek az alapszabályban meghatározott részét – de legalább az egyharmadát és legfeljebb a felét – a mezőgazdasági bizottságokban kell megválasztani. Az agrárkamara kamarai osztályában nem gyakorolhatja kamarai választójogát az, aki mezőgazdasági bizottságban választ küldöttet. A mezőgazdasági vállalkozók csak a mezőgazdasági bizottságokban választhatnak.
(6) Az országos gazdasági kamara küldöttgyűlésére a köldötteket a területi gazdasági kamara küldöttgyűlése választja.
(7) A küldöttválasztás részletes szabályait a gazdasági kamara alapszabálya határozza meg. Az alapszabályban – e törvény keretei közt – rendelkezni kell a kamarai osztályok számáról és fajtáiról, összehívásuk, üléseik és határozathozataluk rendjéről, valamint gazdasági súlyuk megállapításának módjáról. A gazdasági kamara alapszabálya rendelkezhet úgy, hogy a gazdasági súly megállapításakor a kamarai osztály létszámát is figyelembe kell venni, illetve, hogy a gazdasági súly megállapításakor a kamarai osztály létszámát kell alapul venni.
(8) A kamarai osztály a küldöttválasztást követően is tart – évente legalább egyszer – ülést. A kamarai osztály ülését akkor is össze kell hívni, ha az osztály tagjainak egyötöde írásban kéri. Az ülést a küldött vagy a küldöttek közül erre kijelölt személy hívja össze. A küldött az ülésen az osztálynak beszámol. A kamarai osztály a küldöttet – a küldöttgyűlésen való részvételével kapcsolatban – kötelező határozatot hozhat. A kamarai osztályban a tagokat – az alapszabály szerint számított – gazdasági súlyuknak megfelelő számú szavazat illeti meg; az alapszabály rendelkezhet úgy is, hogy az osztály tagjait egy-egy szavazat illeti meg.
(9) A területi agrárkamara alapszabályában meg kell állapítani a mezőgazdasági bizottságok működésére és a bizottságok küldötteinek megválasztására vonatkozó szabályokat, továbbá azt, hogy a mezőgazdasági bizottságok hány küldöttet választanak.
(10) Az országos gazdasági kamara alapszabályában meg kell határozni, hogy az egyes területi kamarák hány küldöttet választanak.
50. § (1) A küldöttek, a testületi szervek tagjai, valamint a kamara elnöke és más választott tisztségviselői legfeljebb ötévi időtartamra választhatók meg, és – ha az alapszabály eltérően nem rendelkezik – újraválaszthatók.
(2) A küldöttet, a testületi szervek tagját, valamint a kamara elnökét és más választott tisztségviselőjét az őket megválasztó szerv visszahívhatja. A visszahívás feltételeit és eljárási szabályait az alapszabály határozza meg.
51. § (1) Ha ez a törvény eltérően nem rendelkezik, küldöttnek, testületi szerv tagjának, illetve a kamara elnökének (alelnökének) az választható, aki
a) nagykorú;
b) magyar állampolgár vagy olyan külföldi állampolgár, aki munkavállalási engedéllyel rendelkezik vagy Magyarországon engedély nélkül végezhet munkát; és
c) tagja a kamarának vagy tagja (részvényese), vezető tisztségviselője, illetőleg alkalmazottja olyan gazdálkodó szervezetnek, amely a kamarának tagja.
(2) Nem választható küldöttnek, testületi szerv tagjának, aki
a) cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll;
b) a közügyek gyakorlásától eltiltó jogerős ítélet hatálya alatt áll;
c) szabadságvesztés büntetését tölti;
d) büntető eljárásban jogerősen elrendelt intézeti kényszergyógykezelés alatt áll.
(3) Nem viselhet tisztséget a gazdasági kamarában, aki
a) a (2) bekezdés alapján nem választható küldöttnek;
b) Magyarországon nem rendelkezik állandó lakóhellyel; továbbá
c) közszolgálati jogviszonyban áll.
52. § (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az országos gazdasági kamara testületi szerve tagjának, illetve az országos gazdasági kamara elnökének csak a területi gazdasági kamara küldötte választható.
(2) Az 51. § (3) bekezdését az országos gazdasági kamara tisztségviselőire is alkalmazni kell.
53. § A gazdasági kamara a működésével járó költségeket a következő bevételekből fedezi:
a) a működési hozzájárulásból (tagdíjból);
b) a kamara szolgáltatásaiért fizetett díjakból;
c) az egyéb bevételekből.
54. § (1) A tagdíjat az országos gazdasági kamara alapszabálya állapítja meg. A tagdíj mértéke nem haladhatja meg a helyi iparűzési adónak a helyi adókról szóló törvényben meghatározott felső határát.
(2) Az országos gazdasági kamara alapszabálya a tagdíjat úgy is megállapíthatja, hogy csak annak legkisebb és legnagyobb mértékéről rendelkezik. Ebben az esetben a területi gazdasági kamarák határozzák meg – az országos kamara alapszabályában megállapított keretek közt – az illetékességi területükön fizetendő tagdíj pontos mértékét.
(3) A tagdíjat a gazdasági kamarai tag vállalkozásának nagyságához, gazdasági tevékenységének eredményéhez és a vállalkozás rendelkezésére álló erőforrások mértékéhez igazodó kulcsok szerint kell megállapítani; meghatározható ugyanakkor az az összeg is, amelyet valamennyi tagnak – az említett szempontoktól függetlenül – meg kell fizetnie (alaptagdíj).
(4) A tagdíjat – meg nem fizetése esetén – a területi gazdasági kamara adók módjára hajtja be, az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával.
(5) Az adóévben esedékes és abban az évben befizetett tagdíjat a gazdálkodó szervezet megállapított, illetve számított adójából – külön törvény rendelkezése szerint – levonhatja, illetőleg visszatarthatja.
55. § (1) A gazdasági kamara gazdasági tevékenységet nem folytathat; gazdasági társaságnak nem lehet tagja, és ilyen társaságban nem szerezhet részesedést.
(2) A gazdasági kamara – gazdasági tevékenységet is igénylő feladatainak ellátása érdekében – közhasznú társaságot alapíthat.
(3) A gazdasági kamara részvételével működő közhasznú társaság
a) gazdasági társaságnak nem lehet tagja, és ilyen társaságban nem szerezhet részesedést;
b) tagja lehet más közhasznú társaságnak, feltéve, hogy az nem tagja gazdasági társaságnak, és ilyenben nincs részesedése.
56. § A gazdasági kamara munkaviszonyban álló tisztségviselőinek és az ügyintéző szervezet alkalmazottainak jogállására a Munka Törvénykönyve rendelkezéseit kell alkalmazni.
57. § (1) A gazdasági kamarák felett a Kormány által rendeletben kijelölt miniszter törvényességi felügyeletet gyakorol.
(2) A kijelölt miniszter ellenőrzi, hogy az alapszabály és a többi önkormányzati szabályzat megfelel-e a jogszabályoknak, továbbá, hogy a kamara szerveinek határozatai nem sértik-e a jogszabályokat, az alapszabályt vagy a többi önkormányzati szabályzatot.
(3) Az e törvény alapján gyakorolt törvényességi felügyelet nem terjed ki az állandó választottbíróságra, továbbá az olyan ügyekre, amelyekben egyébként bírósági vagy államigazgatási eljárásnak van helye.
(4) Ha a kamara működésének törvényessége másképpen nem állítható helyre, a kijelölt miniszter a bírósághoz fordul. A bíróság
a) megsemmisíti a kamara testületi szervének jogsértő határozatát, és új határozat hozatalát rendelheti el;
b) felfüggesztheti a kamara testületi szerveinek és tisztségviselőinek működését, és a kamara irányítására – a felfüggesztés tartamára – felügyelőbiztost rendelhet ki.
(5) A felügyelőbiztos köteles a működés törvényességének helyreállítása céljából haladéktalanul összehívni a kamara küldöttgyűlését. Ha a küldöttgyűlés a működés törvényességét helyreállítja, a kamara más testületi szerveinek és tisztségviselőinek működése sem függeszthető fel tovább.
(6) Nem rendelhető ki felügyelőbiztosként, aki gazdasági kamarában tisztséget nem viselhet.
(7) A felügyelőbiztos tevékenységéről és annak eredményéről tájékoztatja a bíróságot, valamint a törvényességi felügyelet gyakorlóját.
(8) A felügyelőbiztos költségtérítését a bíróság állapítja meg.
58. § (1) A gazdasági kamarák azokat a határozataikat, amelyekre a törvényességi felügyelet kiterjed, továbbá alapszabályukat és egyéb önkormányzati szabályzataikat – az elfogadástól számított tizenöt napon belül – kötelesek megküldeni a törvényességi felügyeletet ellátó miniszternek.
(2) A miniszter kikéri a Gazdasági Versenyhivatal véleményét a gazdasági kamara etikai szabályzatának a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvénnyel való összhangjáról.
59. § (1) A területi gazdasági kamara bármely tagja kérheti a bíróságtól a kamara valamely testületi szerve által hozott olyan határozat felülvizsgálatát, amely e törvény rendelkezéseibe, más jogszabályba, a kamara alapszabályába vagy más önkormányzati szabályzatába ütközik. Az országos gazdasági kamara testületi szerve által hozott jogsértő határozattal kapcsolatban ez a jog a területi gazdasági kamarát illeti meg.
(2) Perindítás előtt a sérelmet szenvedett tag, illetve területi kamara köteles a jogsértést a jogsértő határozatról történt tudomásszerzéstől számított harminc napon, de legkésőbb a határozat meghozatalától számított hat hónapon belül az ellenőrző bizottságnak bejelenteni. Ez utóbbi határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.
(3) Az ellenőrző bizottság a bejelentést követő harminc napon belül köteles állást foglalni.
(4) A pert a tagnak a területi kamara ellen, illetve a területi kamarának az országos kamara ellen az ellenőrző bizottság állásfoglalásától vagy a (3) bekezdésben említett határidő eredménytelen elteltétől számított harinc napon belül kell megindítania. A perindításnak nincs halasztó hatálya, a bíróság azonban a határozat végrehajtását felüggesztheti.
(5) A (4) bekezdésben megállapított határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye.
(6) A bíróság eljárására egyebekben a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény általános szabályait kell alkalmazni.
60. § (1) A gazdálkodó szervezetekre, az általuk folytatott gazdasági tevékenységre vonatkozó – jogszabály alkotására, program elfogadására, átfogó intézkedés meghozatalára irányuló vagy egyéb jelentős – előterjesztésnek (a továbbiakban: gazdasági előterjesztés) a Kormányhoz történő beterjesztése előtt meg kell kérni az érdekelt országos gazdasági érdekképviseleti szervezet, valamint – a 62. §-ban meghatározott esetekben – az érintett országos gazdasági kamara véleményét.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában országos gazdasági érdekképviseleti szervezet különösen az a munkáltatói érdekképviseleti szervezet, amely tagja az Érdekegyeztető Tanácsnak.
(3) Az (1) bekezdésben foglaltak végrehajtásáról a Kormánynak az előterjesztést benyújtó tagja, illetve, ha az előterjesztést nem a Kormány tagja, hanem más erre jogosult szerv vagy személy nyújtja be, ez utóbbi (a továbbiakban együtt: miniszter) gondoskodik.
(4) Ha a gazdasági előterjesztésről való döntés miniszter hatáskörébe tartozik, a döntést megelőzően meg kell kérni az (1) bekezdésben meghatározott szervezetek véleményét. Egyebekben a miniszter hatáskörébe tartozó ügyekben megfelelően alkalmazni kell a Kormányhoz benyújtott gazdasági előterjesztésekre vonatkozó szabályokat.
(5) Gazdasági előterjesztésnek a helyi önkormányzat képviselő-testületéhez való benyújtása előtt meg kell kérni a helyi önkormányzat területén működő, érdekelt gazdasági érdekképviseleti szervezet, valamint – a 62. §-ban meghatározott esetekben – az illetékes területi gazdasági kamara véleményét.
(6) Az (5) bekezdésben foglaltak végrehajtásáról a polgármester, a képviselő-testület bizottságának elnöke, illetve az előterjesztés benyújtására jogosult más szerv vagy személy (a továbbiakban együtt: polgármester) gondoskodik.
61. § (1) A miniszter és a polgármester a minisztérium, illetve a képviselő-testület hivatalos lapjában kellő időben közli azoknak a gazdasági előterjesztéseknek a jegyzékét, amelyeknek a naptári év során történő benyújtását tervbe vették. A jegyzékben fel kell tüntetni az előterjesztés tárgyát és a benyújtás várható időpontját.
(2) A gazdasági érdekképviseleti szervezetek a jegyzék közzétételétől számított harminc napon belül közölhetik, melyek azok az előterjesztések, amelyekkel kapcsolatban igényt tartanak véleményük megkérésére; továbbá véleményt nyilváníthatnak a jegyzék tartalmával kapcsolatban, javaslatot tehetnek annak kiegészítésére.
(3) Ha a gazdasági érdekképviseleti szervezetekből álló szövetség igényt tart véleményének megkérésére, az előterjesztő nem köteles megkérni a szövetség tagjainak véleményét, akkor sem, ha erre vonatkozó igényüket a (2) bekezdés szerint közölték.
(4) Olyan gazdasági előterjesztést illetően, amellyel kapcsolatban a (2) bekezdés szerint nem tartott igényt véleményének megkérésére, a gazdasági érdekképviseleti szervezet csak akkor kifogásolhatja véleménye megkérésének mellőzését, ha az előterjesztés tárgya utóbb jelentős mértékben megváltozott.
(5) Az előterjesztő nem köteles megkérni a gazdasági érdekképviseleti szervezet véleményét olyan gazdasági előterjesztéssel kapcsolatban, amely nyilvánvalóan – sem közvetlenül, sem közvetve – nem érinti a gazdasági érdekképviseleti szervezet tagjait vagy az általuk végzett tevékenységet, függetlenül attól, hogy a gazdasági érdekképviseleti szervezet a (2) vagy a (4) bekezdés alapján igényelte-e véleménye megkérését.
(6) Ha az (5) bekezdés alkalmazásával kapcsolatban az előterjesztő és az érintett gazdasági érdekképviseleti szervezet véleménye eltér, az előterjesztésben e véleményeltérést is ismertetni kell.
(7) A (3), az (5) és a (6) bekezdés rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni a gazdasági előterjesztés készítésére és benyújtására irányuló kezdeményezésre is.
(8) A gazdasági érdekképviseleti szervezeteket kellő időben tájékoztatni kell azokról a gazdasági előterjesztésekről, amelyek az (1) bekezdésben említett jegyzékben nem szerepeltek. A további eljárásra a (2)–(6) bekezdésekben foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy indokolt esetben a gazdasági érdekképviseleti szervezetek számára érdekeltségük bejelentésére a (2) bekezdésben említettnél rövidebb határidő is megállapítható. Rendkívül sürgős esetben – a (2) bekezdés szerinti eljárás mellőzésével – a jegyzékben nem szereplő előterjesztéssel kapcsolatban az előterjesztő azoktól a gazdasági érdekképviseleti szervezetektől kér véleményt, amelyek érdekeltsége valószínűsíthető.
62. § (1) A gazdasági kamara a feladataival összefüggő gazdasági előterjesztésekről nyilvánít véleményt.
(2) Nem kell megkérni a gazdasági kamara véleményét olyan előterjesztésekről, amelyek kizárólag valamely foglalkozás gyakorlóinak az érdekeit, illetőleg a munkáltatói vagy a munkavállalói érdekeket érintik.
(3) Az (1) és a (2) bekezdést megfelelően alkalmazni kell az előterjesztés készítésére és benyújtására irányuló kamarai kezdeményezésre.
63. § (1) A miniszter és a polgármester a 61. § rendelkezései szerint meghatározott gazdasági érdekképviseleti szervezetektől, valamint – a 62. §-ban meghatározott körben – az érintett gazdasági kamarától kér az előterjesztés tervezetéről véleményt.
(2) A véleménynyilvánítás határidejét úgy kell megállapítani, hogy a véleményező – a javaslat tejedelmére figyelemmel – megalapozott véleményt adhasson, és azt az előterjesztés elkészítésénél figyelembe lehessen venni.
(3) Az előterjesztés tervezetére tett észrevételekre érdemi választ kell adni.
(4) Ha a véleményeltérés lényeges, arról az előterjesztésben a Kormányt, illetve a képviselő-testületet tájékoztatni kell.
(5) Az országos gazdasági érdekképviseleti szervezetnek, illetve az országos gazdasági kamarának a gazdasági előterjesztés készítésére és benyújtására irányuló kezdeményezését a miniszter megvizsgálja és arra érdemi választ ad. A kezdeményezésről – elutasítása esetén is – tájékoztatni kell a Kormányt, illetve törvény kezdeményezése esetén, az Országgyűlés elnökét és az illetékes országgyűlési bizottságot.
(6) A helyi önkormányzat területén működő gazdasági érdekképviseleti szervezet, illetve területi gazdasági kamara gazdasági előterjesztés készítésére és benyújtására irányuló kezdeményezését a polgármester megvizsgálja és arra érdemi választ ad. A kezdeményezésről – elutasítása esetén is – tájékoztatni kell a képviselő-testületet.
(7) Ha a gazdasági érdekképviseleti szervezet vagy a gazdasági kamara azt észleli, hogy az e fejezetben megállapított szabályokat megszegték, intézkedés végett a Kormányhoz, az Országgyűlés elnökéhez és illetékes bizottságához, illetve a helyi önkormányzat képviselő-testületéhez vagy a köztársasági megbízotthoz fordulhat. A megtett intézkedésekről vagy az intézkedés mellőzéséről a gazdasági érdekképviseleti szervezetet, illetve a gazdasági kamarát kellő időben – az indokokat is ismertetve – tájékoztatni kell.
64. § A 60–63. §-okban foglalt rendelkezések nem érintik az érdekelt társadalmi szervezetek és érdekképviseleti szervek számára a jogalkotásról szóló törvényben, a szövetkezetek országos érdekképviseleti szervei és közös, országos érdekképviseleti szervük számára a szövetkezetekről szóló törvényben biztosított jogokat és azok gyakorlását, továbbá a munkaügyi kapcsolatokra vonatkozóan a Munka Törvénykönyvében és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben, valamint a közmeghallgatásokra a helyi önkormányzatokról szóló törvényben megállapított szabályok alkalmazását.
65. § A gazdasági kamarákat e fejezet rendelkezései szerint kell megalakítani. A törvény más fejezeteiben foglalt rendelkezéseket a kamarák megalakítására annyiban kell alkalmazni, amennyiben e fejezet rendelkezéseiből más nem következik.
66. § (1) A területi gazdasági kamarák megalakításának előkészítésére minden megyében és a fővárosban ideiglenes kamarai szervező bizottságokat (a továbbiakban: bizottságok) kell alakítani. Az országos gazdasági érdekképviseleti szervezetek országos tanácsadó testületet hozhatnak létre, hogy elősegítsék a gazdasági kamarák megalakításának előkészítését. Az országos tanácsadó testület ajánlásokat adhat a bizottságok számára; a bizottságok pedig állásfoglalást kérhetnek a testülettől vitás kérdésekben.
(2) A kereskedelmi és ipar-, a kézműves és az agrárkamara megalakításának előkészítésére a bizottságokat külön-külön kell létrehozni; a bizottságok egymással együttműködnek.
(3) A megyében (fővárosban) székhellyel rendelkező gazdasági érdekképviseleti szervezetek, továbbá azok az országos gazdasági érdekképviseleti szervezetek, amelyeknek legalább tíz, a megyében (fővárosban) székhellyel rendelkező tagja van, a törvény hatálybalépésétől számított 15 napon belül írásban közölhetik a megyei, illetve a fővárosi főjegyzővel vagy a megyei jogú város jegyzőjével, hogy részt kívánnak-e venni a bizottágok munkájában. E közlésnek tartalmaznia kell, hogy a gazdasági érdekképviseleti szervezet melyik fajta gazdasági kamara megalakításában érdekelt.
(4) A megyei főjegyző – a megyei jogú város jegyzőjével közösen –, illetve a fővárosi főjegyző a törvény hatálybalépésétől számított 45 napon belül összehívja a bizottságok alakuló ülését.
(5) A bizottságok alakuló ülésére azokat a gazdasági érdekképviseleti szervezeteket kell meghívni, amelyek az adott fajtájú gazdasági kamara megalakításában való érdekeltségüket közölték.
(6) Az alakuló ülésen a meghívott gazdasági érdekképviseleti szervezetek megválasztják a bizottság tagjait és elnökét. A bizottságba tizenegy tagot kell választani; ebből hét tagot a megyében (fővárosban) székhellyel rendelkező gazdasági érdekképviseleti szervezetek jelöltjei, négy tagot az országos gazdasági érdekképviseleti szervezetek jelöltjei közül. Az országos gazdasági érdekképviseleti szervezet akkor állíthat jelöltet, ha tagjai közt nincs a megyében (fővárosban) székhellyel rendelkező gazdasági érdekképviseleti szervezet, vagy ha az ilyen tagszervezete jelöltjét nem választották a bizottság tagjává. A bizottság ülésein az alakuló ülésre meghívott országos gazdasági érdekképviseleti szervezetek képviselői tanácskozási joggal vehetnek részt, ha jelöltjüket vagy tagszervezetük jelöltjeit nem választották a bizottság tagjává.
(7) A bizottságok ügyrendjüket maguk állapítják meg. A bizottságok ülésén tanácskozási joggal részt vesz a megyei (fővárosi) közgyűlés és a törvényességi felügyeletet gyakorló miniszter képviselelője.
(8) Az alakuló ülés, illetve a bizottság akkor határozatképes, ha a meghívott gazdasági érdekképviseleti szervezetek, illetve a bizottsági tagok több mint a fele jelen van. Ha az alakuló ülés, illetve a bizottság nem volt határozatképes, az emiatt megismételt ülés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a jelenlévők számától függetlenül határozatképes.
(9) Az alakuló ülés és a bizottság határozatait a jelenlevők több mint felének a szavazatával hozza. Az alakuló ülésen és a bizottságban minden meghívott gazdasági érdekképviseleti szervezetet, illetve bizottsági tagot egy-egy szavazat illet meg.
67. § (1) A bizottságok – egymás közt egyeztetve – összeállítják az egyes területi gazdasági kamarák tagjainak jegyzékét. Az igazságügyminiszter által létrehozott cégnyilvántartási és céginformációs szolgálat, a jegyző és az állami adóhatóság a bizottságoknak, azok megkeresésére – soron kívül – megadják a feladataik ellátásához szükséges adatokat. Az adatszolgáltatás során az adó- és az üzleti titok védelmére vonatkozó jogszabályoknak megfelelően kell eljárni. A tagjegyzékre alkalmazni kell a 27. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket.
(2) A bizottságok – egymás közt egyeztetve – döntenek azoknak a gazdálkodó szervezeteknek az ideiglenes besorolásáról, amelyek a kézműves vagy az agrárkamarai tagságot is választhatják.
(3) A bizottságok az egyes területi gazdasági kamarák tagjainak jegyzékét megküldik a megye (főváros) települési önkormányzatainak.
(4) A tagjegyzéket a települési önkormányzat hivatali helyiségében 10 napra közszemlére kell tenni, és ennek időpontját a helyben szokásos módon ki kell hirdetni.
(5) Az a gazdálkodó szevezet, amely a kézműves vagy az agrárkamarai tagságot választhatja, és ideiglenes besorolásával nem ért egyet, a tagjegyzék közszemlére tételének időtartama alatt írásban közölheti a bizottsággal, hogy – eltérően ideiglenes besorolásától – melyik fajtájú gazdasági kamara tagja kíván lenni. A gazdálkodó szervezetet ebben az esetben át kell sorolni az általa választott fajtájú gazdasági kamarába, kivéve, ha azt a kamarát e törvény szerint nem választhatja.
(6) A tagjegyzékkel kapcsolatos kifogást a közszemlére tétel időtartama alatt írásban kell a bizottsággal közölni. A bizottság az alaptalannak tartott kifogást legkésőbb a beérkezést követő 3 napon belül átteszi a megyeszékhelyen működő helyi bírósághoz, Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz.
(7) A bíróság a kifogásról a beérkezésétől számított 3 napon belül, nemperes eljárásban határoz. Ha a bíróság a kifogást alaposnak tartja, elrendeli a tagjegyzék kiigazítását; ellenkező esetben a kifogást elutasítja. A bíróság határozata ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
(8) A bíróság a határozatát annak meghozatala napján közli a bizottsággal és azzal, aki a kifogást emelte.
68. § (1) A bizottságok a gazdasági tevékenység kisipari jellegének meghatározásával kapcsolatban [8. § (4) bek.] kikérik az ipartestületek országos érdekképviseleti szervezetének, valamint az országos tanácsadó testületnek a véleményét.
(2) A bizottságok a tagjegyzék [67. § (1) bek.] és az ideiglenes besorolás [67. § (2) bek.] megállapításakor a (3) bekezdésben említett szempontok szerint határozzák meg, hogy a kereskedelmi, illetve szolgáltató tevékenység mikor minősül a kézműves, illetve a mezőgazdasági tevékenységhez közvetlenül kapcsolódónak [10. § (1) bek.].
(3) A kereskedelmi tevékenység akkor kapcsolódik közvetlenül a kézműves vagy a mezőgazdasági tevékenységhez, ha az annak eredményeképpen előállított áruk, illetve olyan áruk értékesítésére irányul, amelyek nélkül a kézműves vagy a mezőgazdasági tevékenység eredményeképpen előállított áru értékesítése nem vagy csak lényegesen kedvezőtlenebb feltételek mellett lenne lehetséges. A szolgáltató tevékenység akkor kapcsolódik közvetlenül a kézműves vagy a mezőgazdasági tevékenységhez, ha az annak eredményeképpen létrejött áruk értékesítése a szolgáltatás hiányában nem vagy csak lényegesen kedvezőtlenebb feltételek mellett lenne lehetséges.
69. § (1) A területi kereskedelmi és iparkamarában hét ideiglenes kamarai osztályt kell alakítani.
(2) A területi kereskedelmi és iparkamarában a többségi állami részesedéssel működő gazdálkodó szervezetek két ideiglenes kamarai osztályt alkotnak; ebből az egyiket a közszolgáltató tevékenységet ellátó gazdálkodó szervezetek hozzák létre. Többségi az állami részesedés, ha az állami tulajdonosi jogok gyakorlóját a gazdálkodó szervezet vagyona felett rendelkezési jogot biztosító részvények, üzletrészek, illetőleg szavazati jogok legalább ötven százaléka illeti meg.
(3) A (2) bekezdés alkalmazásában állami tulajdonosi jogok gyakorlója: az Állami Vagyonügynökség, az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság, a tulajdonosi jogok gyakorlására felhatalmazott miniszter, a központi költségvetési szerv, valamint az e szervek, illetve személyek által alapított egyszemélyes gazdasági társaság.
(4) A területi kereskedelmi és iparkamarában egy-egy ideiglenes kamarai osztályt alkotnak a (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó, azok a gazdálkodó szervezetek, amelyeknek saját tőkéje
a) legfeljebb egymillió forint;
b) több mint egymillió forint és legfeljebb ötmillió forint;
c) több mint ötmillió forint és legfeljebb húszmillió forint;
d) több mint húszmillió forint és legfeljebb ötvenmillió forint;
e) több mint ötvenmillió forint.
(5) A (4) bekezdés alkalmazása során a saját tőke kimutatására a számvitelről szóló törvényt kell alkalmazni, és az e törvény hatálybalépését megelőző naptári évről szóló beszámolót kell alapul venni.
(6) A területi kézműves kamarában a következő ideiglenes kamarai osztályokat kell megalakítani:
a) építőipar;
b) fémipar;
c) faipar;
d) ruházati és textilipar;
e) élelmiszeripar;
f) egészségügy és testápolás;
g) üveg-, papír-, kerámia- és egyéb ipar.
(7) A területi agrárkamarában a következő ideiglenes kamarai osztályokat kell megalakítani:
a) növénytermesztés és kertészet;
b) állattenyésztés;
c) növénytermelési, kertészeti, állattenyésztési és kisegítő mezőgazdasági szolgáltatás;
d) vadgazdálkodás és kapcsolódó szolgáltatások;
e) erdőgazdálkodási termelés és szolgáltatások;
f) halászat és kapcsolódó szolgáltatások;
g) vegyes gazdálkodás.
(8) A bizottságok az ideiglenes kamarai osztályok kialakítása során a bizottsági tagok több mint kétharmadának szavazatával hozott határozatukkal eltérhetnek a (4) bekezdés a)–e), a (6) bekezdés a)–g) és a (7) bekezdés a)–g) pontjaiban meghatározott besorolásoktól.
(9) Az ideiglenes kamarai osztályok esetében megfelelően alkalmazni kell a bizottságok határozatképességére és határozathozatalának rendjére vonatkozó szabályokat [66. § (8) és (9) bek.] azzal, hogy az ideiglenes kamarai osztály akkor határozatképes, ha tagjainak több mint egyharmada jelen van. Az ideiglenes kamarai osztályok üléseit a bizottságok hívják össze. Az ideiglenes kamarai osztályok ügyrendjét egyebekben a bizottságok állapítják meg.
(10) Az ideiglenes kamarai osztályok választják meg a küldötteket a területi gazdasági kamara alakuló küldöttgyűlésére. Az egyes ideiglenes kamarai osztályok azonos számú küldöttet választanak; ettől a rendelkezéstől a bizottság a tagok több mint kétharmadának szavazatával hozott határozatával eltérhet. A küldöttek személyére javaslatot a bizottság alakuló ülésére meghívott gazdasági érdekképviseleti szervezet és az ideiglenes kamarai osztály tagja tehet.
(11) Az ideiglenes kamarai osztályok megalakulását követően a bizottságok kiegészülnek az osztályok képviselőivel. Az ideiglenes kamarai osztályok összesen legalább kétszer annyi képviselőt küldenek a bizottságokba, mint amennyit a gazdasági érdekképviseleti szervezetek. Az ideiglenes kamarai osztályok bizottsági képviselőinek megválasztására a (10) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
(12) A bizottságok a területi gazdasági kamara alakuló küldöttgyűlésének napirendjén szereplő kérdésekre [71. § (2) bek.] vonatkozó javaslataikról csak azt követően hozhatnak érdemi határozatot, hogy kiegészültek az ideiglenes kamarai osztályok képviselőivel.
70. § (1) A területi agrárkamara megalakítását előkészítő bizottság az ideiglenes kamarai osztályok üléseinek összehívásával egyidejűleg intézkedik a mezőgazdasági bizottságok megalakításáról.
(2) A mezőgazdasági bizottságok a területi agrárkamara alakuló küldöttgyűlésére a küldöttek egyharmadát választják. A területi agrárkamara megalakítását előkészítő bizottság ettől a rendelkezéstől tagjai több mint kétharmadának a szavazatával hozott határozatával – a 49. § (5) bekezdésében meghatározott keretek közt – eltérhet.
71. § (1) A területi gazdasági kamara alakuló küldöttgyűlését a bizottság elnöke hívja össze. Az ülésen a bizottság tagjai – tanácskozási és javaslattételi joggal – részt vesznek.
(2) A bizottság a területi gazdasági kamara alakuló küldöttgyűlésének javaslatot tesz.
a) a küldöttgyűlés levezető elnökének és más tisztségviselőinek megválasztására;
b) a bizottság tevékenységéről – ezen belül a kamara megalakításával járó költségek fedezésére kapott költségvetési támogatás felhasználásáról – szóló beszámoló jóváhagyására;
c) az alapszabályra;
d) az első évi költségvetésre vagy a kamarai költségvetés vitelének ideiglenes szabályaira;
e) az elnök (alelnök), az elnökségi tagok és a titkár megválasztására;
f) az ellenőrző bizottság és az etikai bizottság tagjainak megválasztására;
g) a küldöttek megválasztására az országos gazdasági kamara küldöttgyűlésére;
h) az országos gazdasági kamara megalakítását előkészítő bizottság tagjának – a küldöttek közül történő – megválasztására.
(3) A bizottságok több megye azonos fajtájú gazdasági kamaráinak küldötteit együttes ülésre is összehívhatják, ha a küldötteknek a megyékben szervezhető gazdasági kamarák egyesülését javasolják. Ebben az esetben az egyesülésről szóló javaslatról a (2) bekezdés a) pontjában előírt választást követően, a (2) bekezdés b)–h) pontjaiban foglaltakról való döntés előtt kell határozni. A küldöttek a (2) bekezdés b)–h) pontjaiban foglaltakról – az egyesülés kérdésében hozott döntésüknek megfelelően – ezt követően együttesen vagy megyénként külön-külön határoznak.
(4) Ha a bizottság által javasolt alapszabály jelentős átdolgozása válik szükségessé, a küldöttgyűlés a küldöttek közül háromtagú szerkesztő bizottságot választ. A szerkesztő bizottság feladata az alapszabály átdolgozása. Az átdolgozott alapszabály elkészültéig a (2) bekezdés d)–h) pontjaiban foglaltakról nem lehet határozni és – szükség esetén – a küldöttgyűlés ülését fel kell függeszteni.
(5) Az alakuló küldöttgyűlés az országgyűlés gazdasági kamara küldöttgyűlésére húsz küldöttet választ. A megválasztott küldötteket – a személyükre adott szavazatok száma szerinti sorrendben – listán kell nyilvántartani. A listát a legtöbb szavazatot kapott küldött vezeti.
(6) Az alakuló küldöttgyűlés az alapszabály elfogadásakor határozhat úgy, hogy a következő küldöttválasztásig fenntartja az ideiglenes kamarai osztályokat. Ellenkező esetben a területi gazdasági kamara elnöksége köteles – a küldöttgyűlés által meghatározott időpontig, de legkésőbb a törvény hatálybalépését követő két év elteltéig – javaslatot tenni a kamarai osztályok számára és fajtáira.
(7) A területi gazdasági kamarában az elnökség tagjainak egyharmadát a gazdasági kamara tagjainak tevékenységi körében érdekelt, a területi kamara illetékességi területén székhellyel rendelkező, illetve az országos gazdasági érdekképviseleti szervezetek képviselői alkotják.
(8) A küldöttgyűlést követően a bizottság tagjai maguk közül megválasztják a gazdasági érdekképviseleti szervezeteknek a gazdasági kamara elnökségébe küldött képviselőit.
72. § (1) A területi gazdasági kamarákat 1994. október 31-ig kell megalakítani.
(2) A területi gazdasági kamarák a bírósági nyilvántartásba vételükkel jönnek létre, az alapszabály elfogadásának napjára visszaható hatállyal.
(3) Azok a gazdálkodó szervezetek, amelyek a (2) bekezdésben meghatározott napot megelőzően jöttek létre, illetve kezdték meg gazdasági tevékenységüket, a területi gazdasági kamara létrejöttével válnak a gazdasági kamara tagjává.
(4) A bizottságok a területi gazdasági kamarák létrejöttével megszűnnek.
73. § (1) Az országos gazdasági kamara megalakításának előkészítése a területi gazdasági kamarák egy-egy küldöttéből álló bizottság (a továbbiakban: országos bizottság) feladata.
(2) Az egyes országos gazdasági kamarák megalakítására külön-külön országos bizottságokat kell létrehozni.
(3) Az országos bizottság alakuló ülésének összehívásáról a fővárosban működő területi gazdasági kamara által az országos bizottság tagjának választott küldött gondoskodik.
(4) Az országos bizottságok ügyrendjüket maguk állapítják meg.
(5) Az országos bizottságok esetében megfelelően kell alkalmazni a területi gazdasági kamarák megalakításának előkészítésére létrehozott ideiglenes kamarai szervező bizottságok határozatképességére és határozathozatalának rendjére vonatkozó szabályokat [66. § (8) és (9) bek.].
74. § (1) Az országos gazdasági kamara alakuló küldöttgyűlését az országos bizottság hívja össze. Az alakuló küldöttgyűlésen megyénként – ideértve a fővárost is – azonos számú küldött vesz részt. Az országos bizottság azonban – tagjainak egyhangú határozatával – az egyes területi kamarák küldötteinek arányát ettől eltérően is megállapíthatja.
(2) Az országos bizottság határozza meg az országos gazdasági kamara alakuló küldöttgyűlésének létszámát, továbbá – az (1) bekezdésnek megfelelően – azt, hogy az egyes területi gazdasági kamarák hány küldöttel vehetnek részt az alakuló küldöttgyűlésen. A területi gazdasági kamarák alakuló küldöttgyűlésén megvalálasztott küldöttek listájáról ennek megfelelő számú küldött válik – a lista szerinti sorrendben – az alakuló küldöttgyűlés tagjává. Ugyanaz a személy csak egy területi kamara küldötte lehet.
(3) Az országos bizottság az országos gazdasági kamara alakuló küldöttgyűlésének javaslatot tesz
a) a küldöttgyűlés levelező elnökének és más tisztségviselőinek megválasztására;
b) a bizottság tevékenységéről – ezen belül a kamara megalakulásával járó költségek fedezésére kapott költségvetési támogatás felhasználásáról – szóló beszámoló jóváhagyására;
c) az alapszabályra;
d) az első évi költségvetésre vagy a kamarai költségvetés vitelének ideiglenes szabályaira;
e) az elnök (alelnök), az elnökségi tagok és a titkár megválasztására;
f) az ellenőrző bizottság és az etikai bizottság tagjainak megválasztására;
g) a tagdíj mértékére.
(4) Ha az országos bizottság által javasolt alapszabály átdolgozása válik szükségessé, megfelelően alkalmazni kell a területi gazdasági kamara alapszabályának átdolgozására vonatkozó szabályokat.
(5) Az országos gazdasági kamarában az elnökség tagjainak egyharmadát a gazdasági kamara tagjainak tevékenységi körében érdekelt országos érdekképviseleti szervezetek képviselői alkotják.
(6) A küldöttgyűlést követően az országos gazdasági érdekképviseleti szervezetek megválasztják az országos gazdasági kamara elnökségébe küldött képviselőiket.
75. § (1) Az országos gazdasági kamarákat 1994. december 31-ig kell megalakítani.
(2) Az országos gazdasági kamarák a bírósági nyilvántartásba vételükkel jönnek létre, az alapszabály elfogadásának napjára visszaható hatállyal.
(3) A területi gazdasági kamarák az országos gazdasági kamara létrejöttével válnak annak tagjává.
(4) Az országos bizottságok az országos gazdasági kamarák létrejöttével megszűnnek.
76. § A gazdasági kamarák megalakításakor a küldöttek, a testületi szervek tagjai, valamint a kamara elnöke és más választott tisztségviselői legfeljebb három évi időtartamra választhatók meg.
77. § (1) A gazdasági kamarák a megalakulásukkal és az 1995. december 31-ig történő működésükkel összefüggő költségek fedezésére a központi költségvetésből – az erről szóló törvényben meghatározott feltételek szerint – támogatásban részesülnek. A megalakulással összefüggő költségvetési juttatást az ideiglenes kamarai szervező bizottság, illetve az országos bizottság által kijelölt szervezet számlájára kell utalni, amely köteles azt elkülönítetten kezelni.
(2) A támogatás felhasználásáról – a gazdasági kamarák nevében, azok megalakulásáig – az ideiglenes kamarai szervező bizottságok gondoskodnak. A bizottságok tagjai – a gazdasági kamarák megalakulását követően a kamarák tisztségviselői – a támogatás felhasználása során az ilyen helyzetben általában elvárható gondossággal kötelesek eljárni. A felhasználással kapcsolatos kötelezettségeik megszegésével okozott kárért a polgári jogi felelősség általános szabályai szerint tartoznak felelősséggel.
(3) A kincstári vagyonból a gazdasági kamarákat el kell látni a működésük megkezdéséhez szükséges ingatlanokkal; az ingatlanok tulajdonjogát ingyenesen, legkésőbb 1995. január 1-jei hatállyal kell a gazdasági kamarákra átruházni. Az áruházás részletes feltételeit – ideértve a gazdasági kamarák tulajdonába átadandó ingatlanok jegyzékét – külön törvény határozza meg.
78. § (1) A Magyar Gazdasági Kamarának és területi tagszervezeteinek az 1985. évi 11. törvényerejű rendeletben meghatározott azokat a feladatait, amelyek a kereskedelmi és iparkamarák e törvényben megállapított feladataival azonosak, 1995. január 1-jétől a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, illetve a területi kereskedelmi és iparkamarák látják el.
(2) A nemzetközi szerződésekben, továbbá a Magyar Gazdasági Kamara által külföldi gazdasági (kereskedelmi) kamarákkal kötött szerződésekben a Magyar Gazdasági Kamara részére megállapított – a IV. Fejezetben meghatározott kamarai feladatokkal összefüggő – jogok és kötelezettségek a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarára – mint jogutódra – szállnak át 1995. január 1-jei hatállyal.
(3) A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő állandó választottbíróság a Magyar Gazdasági Kamara mellett szervezett állandó választottbíróság jogutódja.
(4) A Magyar Gazdasági Kamara, bármely más gazdasági érdekképviseleti szervezet, illetve területi tagszervezeteik vagyonukat – vagy annak egy részét – adó- és illetékmentesen ruházhatják át ingyenesen a gazdasági kamarákra.
79. § (1) A „kamara” elnevezés használatára csak az e törvényben szabályozott gazdasági kamarák, továbbá a külön törvényekben szabályozott szakmai kamarák jogosultak.
(2) Jogosultak a „kamara” elnevezés használatára azok a társadalmi szervezetek is, amelyeket az (1) bekezdésben említett kamarák vagy külföldi kamarák – közösen vagy önállóan – hoztak létre kamarai feladatokkal összefüggő tevékenység folytatására. A névhasználatra való jogosultságot az alapító kamara igazolja; külföldi alapító esetében azt is igazolni kell, hogy az alapító – személyes joga szerint – jogosult a „kamara” elnevezés használatára.
(3) Azok a társadalmi szervezetek, amelyeknek az (1) bekezdésben említett kamarák a tagjai, elnevezésükben e körülményre utalhatnak.
(4) Azok a társadalmi szervezetek (egyesületek), amelyeknek a neve a „kamara” szót tartalmazza, 1995. december 31-ig kötelesek alapszabályuknak a társadalmi szervezet (egyesület) nevére vonatkozó rendelkezését az (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel módosítani.
80. § (1) A kézműves szakmák jegyzékét 1996. december 31-ig e törvény 1. számú melléklete állapítja meg.
(2) A mezőgazdasági és erdőgazdasági tevékenységek jegyzékét 1996. december 31-ig e törvény 2. számú melléklete állapítja meg.
(3) E törvény 1. és 2. számú mellékletei 1996. december 31-én hatályukat vesztik.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott időpontot követően a kézműves szakmák jegyzékét a Magyar Kézműves Kamara alapszabálya állapítja meg.
(5) A (3) bekezdésben meghatározott időpontot követően a mezőgazdasági és erdőgazdasági tevékenységek jegyzékét a Magyar Agrárkamara alapszabálya állapítja meg.
(6) A jegyzékeket a többi országos gazdasági kamarával egyetértésben, az érintett országos gazdasági érdekképviseleti szervezetek véleményét kikérve kell megállapítani.
(7) A kézműves szakmák jegyzékét, valamint a mezőgazdasági és erdőgazdasági tevékenységek jegyzékét a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.
(8) A Magyar Kézműves Kamara, illetve a Magyar Agrárkamara – tekintettel a tudományos-technikai haladásra, a gazdaság szerkezetének változására – a kézműves szakmák jegyzékét, illetve a mezőgazdasági tevékenységek jegyzékét kétévente felülvizsgálja és – szükség esetén – módosítja. A felülvizsgálatra, a jegyzék módosítására és a módosított jegyzék közzétételére a (6) és a (7) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
81. § (1) Ahol jogszabály Magyar Gazdasági Kamarát említ, azon országos gazdasági kamarát kell érteni.
(2) Ahol jogszabály gazdasági kamarát említ, azon az e törvényben szabályozott területi és országos gazdasági kamarákat kell érteni.
82. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
(2) A törvény 16. §-ának a) pontja és 54. §-ának (4) bekezdése 1996. január 1-jén lép hatályba. A területi gazdasági kamara tagja azonban 1996. január 1. napját megelőzően is vállalhatja a tagdíj megfizetését.
83. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány az e törvény IV. Fejezetében meghatározott gazdasági kamarai feladatokkal összefüggésben szükséges rendeletek megalkotására.
(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az egészségügyi vagy szociális vállalkozást folytató egyéni vállalkozók gazdasági kamarai tagsági viszonyának keletkezésére és megszűnésére vonatkozó részletes szabályokat – a vállalkozói igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozókra e törvényben megállapított szabályok keretei közt – rendelettel meghatározza.
(3) A Kormány 1995. június 30-ig – az országos gazdasági kamarák bevonásával – áttekinti a gazdasággal összefüggő közfeladatokat, és meghatározza, hogy e feladatok közül melyek azok, amelyeket – az e törvény IV. Fejezetében meghatározottakon kívül – a gazdasági kamarák önigazgatása útján indokolt ellátni, és erről az Országgyűlésnek beszámol, illetve – szükség esetén – törvényjavaslatot nyújt be. A beszámolónak ki kell terjednie arra, hogy a gazdasággal összefüggő egyes közfeladatoknak a gazdasági kamarák részéről történő ellátása mennyiben csökkentheti a gazdálkodó szervezetek számára – az államháztartás alrendszereinek költségvetéseiből ellátandó feladatokhoz való hozzájárulás címén – előírt fizetési kötelezettség mértékét.
84. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a) a központi műszaki fejlesztési alapról szóló 1988. évi XI. törvény 10. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki, és jelenlegi (4) bekezdésének számozása (5) bekezdésre változik:
„(4) A pályázati rendszer kialakításával és a felhasználás fő irányaival kapcsolatban ki kell kérni az országos gazdasági kamarák véleményét.”;
b) az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény (a továbbiakban: Evtv.) 2. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E törvény alkalmazásában egyéni vállalkozás a devizajogszabályok szerint belföldinek minősülő (a továbbiakban: belföldi) természetes személy gazdasági tevékenysége. E törvény alkalmazásában gazdasági tevékenység az üzletszerűen – ellenérték fejében, nyereség- és vagyonszerzés céljából, rendszeresen – folytatott termelő vagy szolgáltató tevékenység.”;
