(2) Bármely állam a megerősítésről, elfogadásról, jóváhagyásról vagy csatlakozásról szóló okmánya letétbe helyezésekor vagy bármely későbbi időpontban az Európa Tanács Főtitkárához intézett nyilatkozattal kiterjesztheti a kiegészítő Jegyzőkönyvet a nyilatkozatban meghatározott azon területre vagy azokra a területekre, amelyek nemzetközi kapcsolataiért felelős vagy amelyek nevében kötelezettségvállalásra jogosult.
(3) Az előző bekezdés szerint tett bármely nyilatkozatot, a nyilatkozatban említett bármely terület vonatkozásában vissza lehet vonni a kiegészítő Jegyzőkönyv 8. Cikkében meghatározott eljárás szerint.
(1) Bármely állam az aláíráskor vagy megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratának letétbe helyezésekor úgy nyilatkozhat, hogy nem fogadja el az I. vagy a II. Fejezetet.
(2) Bármely Szerződő Fél visszavonhatja az előző bekezdés szerint tett nyilatkozatát, az Európa Tanács Főtitkárához intézett nyilatkozattal, amely a kézhezvétel napjától hatályos.
(3) E kiegészítő Jegyzőkönyv rendelkezéseivel kapcsolatban semmilyen más fenntartás nem tehető.
Az Európa Tanács Bűnügyi kérdésekkel foglalkozó Európai Bizottsága folyamatosan tájékoztatást kap a kiegészítő Jegyzőkönyv alkalmazásáról, és megtesz minden szükséges lépést, hogy megkönnyítse a Jegyzőkönyv végrehajtásából eredő problémák baráti rendezéssel történő megoldását.
(1) Bármely Szerződő Fél saját magára nézve felmondhatja a kiegészítő Jegyzőkönyvet az Európa Tanács Főtitkárához intézett értesítéssel.
(2) A felmondás hat hónappal azt követően lép hatályba, hogy a Főtitkár az értesítést kézhez vette.
(3) Az Egyezmény felmondása automatikusan együtt jár a kiegészítő Jegyzőkönyv felmondásával.
Az Európa Tanács Főtitkára értesíti a Tanács tagjait és az Egyezményhez csatlakozott valamennyi Államot
a) minden aláírásról;
b) minden megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okirat letétbe helyezéséről;
c) a 3. Cikk szerinti minden hatálybalépésről;
d) az 5. Cikk rendelkezései szerint kézhez vett nyilatkozatokról, és az ilyen nyilatkozat visszavonásáról;
e) a 6. Cikk (1) bekezdésének rendelkezései szerint tett minden nyilatkozatról;
f) bármely nyilatkozatnak a 6. Cikk (2) bekezdése rendelkezésének megfelelően eszközölt visszavonásáról;
g) a 8. Cikkben foglalt rendelkezések szerint kézhez vett értesítésről és a felmondás hatálybalépésének napjáról.
Ennek hiteléül az erre kellőképpen felhatalmazott alulírottak ezt a kiegészítő Jegyzőkönyvet aláírták. Készült Strasbourgban, 1975. október 15-én, angol és francia nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles, egyetlen példányban, mely az Európa Tanács levéltárában marad letétbe helyezve. Az Európa Tanács Főtitkára hiteles másolatokat küld valamennyi aláíró és csatlakozó Államnak.
Az Európa Tanács tagállamai, a jelen Jegyzőkönyv aláírói,
attól az óhajtól vezettetve, hogy a pénzügyi bűncselekmények tekintetében elősegítsék a Párizsban, 1957. december 13-án aláírásra megnyitott kiadatási egyezmény (az alábbiakban: Egyezmény) alkalmazását,
tekintve, hogy az Egyezmény kiegészítése egyéb vonatkozásban is kívánatosnak mutatkozik,
az alábbiakban állapodtak meg:
Az Egyezmény 2. Cikke (2) bekezdése az alábbi rendelkezéssel egészül ki:
„Ezt a jogot azokra a bűncselekményekre is alkalmazni kell, amelyekre csak pénzbüntetést lehet kiszabni.”
Az Egyezmény 5. Cikke helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
„Pénzügyi bűncselekmények
(1) Az adóval, illetékkel, vámmal és pénzösszegek beváltásával kapcsolatos bűncselekmények esetén a Szerződő Felek között a kiadatás az Egyezmény rendelkezéseinek megfelelően történik, ha a megkeresett Fél joga szerint a bűncselekmény megfelel egy azonos jellegű bűncselekménynek.
(2) A kiadatást nem lehet megtagadni azon az alapon, hogy a megkeresett Fél törvényei nem vetnek ki a megkereső Fél törvényeihez hasonló adót vagy illetéket, vagy nem tartalmaznak hasonló jellegű adó-, illeték- vagy vámelőírásokat, vagy pedig pénzösszegek beváltásával kapcsolatos előírásokat.”
Az Egyezmény az alábbi rendelkezésekkel egészül ki:
„Az elítélt távollétében meghozott határozat
(1) Ha az egyik Szerződő Fél a másik Szerződő Féltől azzal a céllal kéri egy személy kiadatását, hogy vele szemben a távollétében meghozott határozatban kiszabott szabadságvesztés büntetést vagy biztonsági intézkedést hajtson végre, a megkeresett Fél megtagadhatja a kiadatást, ha szerinte a határozathozatalt megelőző eljárásban nem biztosították azokat a védelemhez fűződő minimális jogokat, amelyek bárkit megilletnek, akit bűncselekmény elkövetésével vádolnak. Ellenben engedélyezik a kiadatást, ha a megkereső Fél megfelelő garanciát ad arra, hogy biztosítja a kiadni kért személy részére az ügy újbóli letárgyalásához való jogot, amely a védelemhez való jog biztosítéka. Ez a döntés feljogosítja a megkereső Felet arra, hogy ha az elítélt nem terjesztett elő kérelmet az ügy újbóli letárgyalására, végrehajtsa a szóban forgó ítéletet, ha pedig élt, a kiadott személlyel szemben az eljárást lefolytassa.
(2) Ha a megkeresett Fél közli a kiadni kért személlyel a távollétében meghozott határozatot, a megkereső Fél e közlést nem tekinti saját büntetőeljárás-jogi rendelkezéseinek megfelelő szabályszerű értesítésnek.”
Az Egyezmény az alábbi rendelkezéssel egészül ki:
„Közkegyelem
A kiadatást nem engedélyezik olyan bűncselekmény miatt, amely vonatkozásában a megkeresett államban közkegyelmet hirdettek és amely miatt ezen államnak saját büntetőjoga szerint hatásköre volt eljárni.”
Az Egyezmény 12. Cikk (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
„A megkeresést írásban a megkereső Fél Igazságügyi Minisztériuma intézi a megkeresett Fél Igazságügyi Minisztériumához, azonban a diplomáciai út igénybevétele sincs kizárva.
Az érintkezés más módjában két vagy több Fél közvetlenül megállapodhat.”
(1) Ez a kiegészítő Jegyzőkönyv az Európa Tanács azon tagállamai részére áll nyitva aláírásra, amelyek az Egyezményt aláírták. A kiegészítő Jegyzőkönyvet meg kell erősíteni, el kell fogadni, vagy jóvá kell hagyni. A megerősítési, elfogadási, jóváhagyási okiratokat az Európa Tanács Főtitkáránál kell letétbe helyezni.
(2) A kiegészítő Jegyzőkönyv a megerősítésről, elfogadásról vagy jóváhagyásról szóló harmadik okirat letétbe helyezését követő 90 nap elteltével lép hatályba.
(3) Az ezt követően megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó aláíró állam vonatkozásában a kiegészítő Jegyzőkönyv a megerősítési, elfogadási vagy jóváhagyási okiratok letétbe helyezését követő 90 nap elteltével lép hatályba.
(4) Az Európa Tanács tagállama nem erősítheti meg, nem fogadhatja el, nem hagyhatja jóvá ezt a kiegészítő Jegyzőkönyvet anélkül, hogy egyidejűleg vagy azt megelőzően ne erősítené meg az Egyezményt.
(1) Bármely állam, amely csatlakozott az Egyezményhez, csatlakozhat e kiegészítő Jegyzőkönyvhöz, annak hatálybalépését követően.
(2) Az ilyen csatlakozás a csatlakozási okiratnak az Európa Tanács Főtitkáránál történt letétbe helyezésével történik és a letétbe helyezést követő 90 nap elteltével lép hatályba.
(1) Bármely állam az aláíráskor vagy a megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratának letétbe helyezésekor meghatározhatja azt a területet vagy azokat a területeket, melyre nézve ezt a kiegészítő Jegyzőkönyvet alkalmazni kell.
(2) Bármely állam a megerősítésről, elfogadásról, jóváhagyásról vagy csatlakozásról szóló okmánya letétbe helyezésekor, vagy bármely későbbi időpontban az Európa Tanács Főtitkárához intézett nyilatkozattal kiterjesztheti a kiegészítő Jegyzőkönyvet a nyilatkozatban meghatározott azon területre vagy azokra a területekre, amelyek nemzetközi kapcsolataiért felelős, vagy amelyek nevében kötelezettségvállalásra jogosult.
(3) Az előző bekezdés szerint tett bármely nyilatkozatot, a nyilatkozatban említett bármely terület vonatkozásában az Európa Tanács Főtitkárához intézett értesítéssel vissza lehet vonni. Az ilyen visszavonás az értesítésnek az Európa Tanács Főtitkára általi kézhezvételétől számított hat hónap elteltével lép hatályba.
(1) Bármely állam által az Egyezmény valamely rendelkezéséhez tett fenntartások a kiegészítő Jegyzőkönyvre is alkalmazandók, kivéve, ha ez az állam az aláíráskor vagy a megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratának letétbe helyezésekor másként nyilatkozik.
(2) Bármely állam az aláíráskor vagy megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratának letétbe helyezésekor úgy nyilatkozhat, hogy fenntartja azt a jogot, hogy
a) ne fogadja el az I. Fejezetet;
b) ne fogadja el a II. Fejezetet, vagy csak a 2. Cikkben említett bizonyos bűncselekménnyel vagy bűncselekmény-kategóriák vonatkozásában fogadja el;
c) ne fogadja el a III. Fejezetet, vagy csak a 3. Cikk (1) bekezdését fogadja el;
d) ne fogadja el a IV. Fejezetet;
e) ne fogadja el az V. Fejezetet.
(3) Bármely Szerződő Fél visszavonhatja az előző bekezdés szerint tett nyilatkozatát, az Európa Tanács Főtitkárához intézett nyilatkozattal, amely a kézhezvétel napjától hatályos.
(4) Bármely Szerződő Fél, amely fenntartást tett ehhez a kiegészítő Jegyzőkönyvhöz az Egyezmény valamely rendelkezése vonatkozásában vagy amely a kiegészítő Jegyzőkönyv valamely rendelkezése vonatkozásában tett fenntartást, nem igényelheti egy másik Szerződő Féltől az ilyen rendelkezés alkalmazását; ha azonban fenntartása részleges vagy feltételes, akkor igényelheti ezen rendelkezések alkalmazását olyan mértékben, amilyenben azokat saját maga elfogadta.
(5) E kiegészítő Jegyzőkönyv rendelkezéseivel kapcsolatban semmilyen más fenntartás nem tehető.
Az Európa Tanács Bűnügyi kérdésekkel foglalkozó Európai Bizottsága folyamatosan tájékoztatást kap a kiegészítő Jegyzőkönyv alkalmazásáról, és megtesz minden szükséges lépést, hogy megkönnyítse a Jegyzőkönyv végrehajtásából eredő problémák baráti rendezéssel történő megoldását.
(1) Bármely Szerződő Fél saját magára nézve felmondhatja a kiegészítő Jegyzőkönyvet az Európa Tanács Főtitkárához intézett értesítéssel.
(2) A felmondás hat hónappal azt követően lép hatályba, hogy a Főtitkár az értesítést kézhez vette.
(3) Az Egyezmény felmondása automatikusan együtt jár a kiegészítő Jegyzőkönyv felmondásával.
Az Európa Tanács Főtitkára értesíti a Tanács tagjait és az Egyezményhez csatlakozott valamennyi Államot:
a) a kiegészítő Jegyzőkönyv minden aláírásáról;
b) minden megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okirat letétbe helyezéséről;
c) a 6. és 7. Cikk szerinti minden hatálybalépésről;
d) a 8. Cikk (2) és (3) bekezdés rendelkezései szerint kézhez vett nyilatkozatokról;
e) a 9. Cikk (1) bekezdésének rendelkezései szerint kézhez vett minden nyilatkozatról;
f) a 9. Cikk (2) bekezdésének rendelkezései szerint tett minden fenntartásról;
g) bármely fenntartásnak a 9. Cikk (3) bekezdése rendelkezésének megfelelően eszközölt visszavonásáról;
h) a 11. Cikkben foglalt rendelkezések szerint kézhez vett értesítésről és a felmondás hatálybalépésének napjáról.
Ennek hiteléül az erre kellőképpen felhatalmazott alulírottak ezt a kiegészítő Jegyzőkönyvet aláírták. Készült Strasbourgban, 1978. március 17-én, angol és francia nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles, egyetlen példányban, mely az Európa Tanács levéltárában marad letétbe helyezve. Az Európa Tanács Főtitkára hiteles másolatokat küld valamennyi aláíró és csatlakozó Államnak.”
3. § (1) A Magyar Köztársaság Kormánya az Országgyűlés felhatalmazása alapján az egyezmény megerősítéséről szóló okirat letétbe helyezésekor a következő fenntartásokat tette:
Az 1. Cikkhez:
Magyarország nem fogja engedélyezni a kiadatást, ha a kiadni kért személyt különleges bíróság elé kívánják állítani, vagy a kiadatás eredményeként különleges bíróság által kiszabott büntetés vagy biztonsági intézkedés végrehajtására kerülne sor.
Magyarország fenntartja a jogot arra is, hogy emberiességi okokból elutasítsa a kiadatási kérelmet, ha a kiadatás különlegesen kedvezőtlen helyzetbe hozná a kiadni kért személyt fiatal vagy idős kora, egészségi állapota vagy egyéb körülmények folytán. Ilyen döntésnél megfelelően figyelembe fogja venni a bűncselekmény jellegét és a megkereső állam érdekeit.
A 6. Cikkhez:
a) Magyarország - a Párizsban, 1947. február 10-én kötött békeszerződés 6. Cikk 1. a) pontjának érintetlenül hagyásával - nem engedélyezi magyar állampolgárok kiadását.
b) Magyarország fenntartja a jogot arra, hogy a magyar állampolgárokon kívül a Magyarországon állandóan letelepedett személyek kiadatását megtagadhassa.
A 11. Cikkhez:
Magyarország el fogja utasítani a halálbüntetés végrehajtására irányuló, valamint a halálbüntetéssel fenyegetett bűncselekmény miatti eljárás lefolytatása céljából előterjesztett kiadatási kérelmet. A megkereső állam joga szerint halállal büntethető bűncselekmények miatti kiadatási kérelem mindazonáltal teljesíthető, ha a megkereső állam elfogadja azt a feltételt, hogy amennyiben a bíróság halálbüntetést szab ki, azt nem hajtják végre.
(2) A Magyar Köztársaság Kormánya az Országgyűlés felhatalmazása alapján az egyezmény megerősítéséről szóló okirat letétbe helyezésekor a következő nyilatkozatokat tette:
A 16. Cikk (2) bekezdéséhez:
Az ideiglenes kiadatási letartóztatás iránti megkeresés esetén Magyarország azoknak a cselekményeknek a rövid leírását is megkívánja, melyekkel a kiadni kért személyt gyanúsítják.
A 21. Cikk (2) bekezdéséhez:
Magyarország nem fogja engedélyezni saját állampolgárainak és a Magyarországon állandóan letelepedett személyeknek az átszállítását.
A 23. Cikkhez:
Magyarország kinyilvánítja, hogy amennyiben a kiadatási kérelem és mellékletei nem magyar nyelven vagy nem az Európa Tanács hivatalos nyelvén készültek, akkor meg fogja követelni, hogy azokhoz e nyelvek bármelyikére történt fordítást mellékeljenek.
(3) A Magyar Köztársaság Kormánya az Országgyűlés felhatalmazása alapján az európai kiadatási egyezmény kiegészítő jegyzőkönyve megerősítéséről szóló okirat letétbe helyezésekor a következő fenntartást tette:
Mivel az európai kiadatási egyezmény kiegészítő jegyzőkönyvének 6. Cikke csak az I. vagy II. Fejezet egészének nyilatkozat útján történő kizárását teszi lehetővé. Magyarország kinyilvánítja, hogy nem fogadja el a jegyzőkönyv I. Fejezetét.
Habár a magyar törvények összhangban vannak az 1. Cikk a) és b) pontjaival, és nem tartalmaznak a c) ponttal ellentétes rendelkezést sem, Magyarország fenn kívánja tartani magának a jogot arra, hogy esetenként ítélje meg: engedélyezi-e vagy nem a kiadatást a c) pont esetében.
4. § (1) Ez a törvény a kihirdetést követő 8. napon lép hatályba. Az egyezményt és a jegyzőkönyveket 1993. október 11. napjától kezdődően kell alkalmazni.
(2) Az egyezmény 28. Cikk (1) bekezdésére tekintettel 1993. október 11. napján hatályát veszti
- a Luxemburggal 1882. évi február 11-én, Berlinben, a közönséges bűntettesek kölcsönös kiadatása iránt kötött államszerződés becikkelyezése tárgyában hozott 1882. évi XXXVII. törvénycikk,
- a svájci szövetséggel Bernben, 1896. évi március 10-én, a bűntettesek kölcsönös kiadatása iránt kötött államszerződés becikkelyezése tárgyában hozott 1896. évi XXXIV. törvénycikk,
- a Nagy-Britannia és Írország (Írhon Egyesült Királyságával) 1873. december 3-án, a közönséges bűntettesek kölcsönös kiadatása iránt kötött államszerződés tárgyában hozott 1874. évi II. törvénycikk,
- az 1981. évi 24. törvényerejű rendelettel módosított 1960. évi 5. törvényerejű rendelettel kihirdetett magyar-lengyel polgári, családjogi és bűnügyi jogsegélyszerződés 66-67. és 70-83. Cikkei,
- a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között Budapesten, 1975. évi február hó 25. napján aláírt, a kiadatásról szóló egyezményt kihirdető, 1976. évi 18. törvényerejű rendelet,
- az 1983. évi 19. törvényerejű rendelettel kihirdetett magyar-ciprusi polgári és bűnügyi jogsegélyszerződés 30-45. és 47-48. Cikkei.
