Az Országgyűlés – hazánk hagyományait és az európai fejlett demokráciák gyakorlatát követve – elismeri az orvosi hivatás gyakorlóinak jogát a szakmai önkormányzathoz.
A szakmai önkormányzat lehetővé teszi, hogy az orvostársadalom közvetlenül és a maga által választott testületei, tisztségviselői útján demokratikusan – a törvények által meghatározott keretek között – önállóan intézze szakmai ügyeit, meghatározza és a közérdekkel összhangban képviselje szakmai, etikai, gazdasági és szociális érdekeit, társadalmi súlyának, szellemi tőkéjének megfelelő mértékben hozzájáruljon az egészségpolitika alakításához, a lakosság egészségügyi ellátásának javításához.
Az Országgyűlés e célok elérése érdekében a következő törvényt alkotja:
1. § (1) A Magyar Orvosi Kamara (a továbbiakban: MOK) az orvosok és fogorvosok (a továbbiakban: orvosok) önkormányzattal rendelkező szakmai, érdekképviseleti köztestülete.
(2) A MOK feladatait
a) a települési, fővárosi kerületi orvosi kamarák (a továbbiakban együtt: helyi kamara),
b) megyei, fővárosi területi orvosi kamarák (a továbbiakban együtt: megyei kamara),
c) országos szervei
útján látja el.
(3) A megyei kamara és az országos szervek jogi személyek. A helyi kamara – ha feladatai ellátásához szükséges – az Alapszabályban meghatározott jogi személyiséggel rendelkezhet.
2. § A Magyar Orvosi Kamara
a) az orvosi hivatás gyakorlásával összefüggő ügyekben képviseli és védi az orvosi kar tekintélyét, testületeinek és tagjainak érdekeit és az orvosok jogait,
b) megalkotja a MOK Alapszabályát,
c) orvosetikai szabályokat, etikai statutumot alkot, az e törvényben meghatározott esetekben az orvosokkal szemben etikai eljárást folytat le,
d) véleményezési jogot gyakorol az orvosok szakmai tevékenységét, anyagi helyzetét közvetlenül befolyásoló, illetőleg valamennyi, az egészségügyet egyéb módon érintő jogszabály megalkotásánál,
e) véleményezési jogot gyakorol az egészségpolitika, az orvosi tevékenység szervezete és működése alapvető fejlesztési irányainak, terveinek meghatározásában,
f) véleményezési jogot gyakorol magasabb vezető és vezető beosztású orvos kinevezésénél,
g) részt vesz és egyetértési jogot gyakorol az orvosi hivatás gyakorlói és az egészségbiztosítás szervei közötti általános szerződési feltételek kialakításában,
h) véleményezési jogot gyakorol az orvosképzés, a szakképzés, a szakmai továbbképzés követelményszintjét illetően,
i) egyetértési jogot gyakorol a külföldön szerzett orvosi diplomával honosítás nélkül, határozott ideig végezhető orvosi tevékenységre irányuló kérelmek ügyében, valamint a külföldi orvosoknak az Orvosok Országos Nyilvántartásába vételéhez,
j) ajánlásokat ad az egyes orvosi szolgáltatások díjtételei alsó határaira,
k) nyilvántartást vezet a tagjairól,
l) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket törvény a hatáskörébe utal.
3. § (1) A helyi kamara önálló képviseleti és ügyintéző szervvel és költségvetéssel rendelkező testület, mely ellátja az Alapszabályban meghatározott kamarai feladatokat.
(2) Helyi kamarát kell létrehozni azokon a településeken, fővárosi kerületekben, ahol az orvosi diplomához kötött tevékenységet helyben végző kamarai tagok száma az 50 főt eléri. Ellenkező esetben helyi kamara nem szervezhető.
(3) A helyi kamara képviseleti szerve a taggyűlés, amely küldött-taggyűlés formájában is megszervezhető. Ha a helyi kamara tagjainak a száma az 500 főt eléri, küldötteket kell választani.
(4) A küldött-taggyűlésbe 10 tagonként 1-1 küldöttet kell 4 évre a helyi kamara tagjai közül megválasztani.
(5) A küldött-taggyűlésben időközben megüresedett küldötti helyre az Alapszabályban meghatározott időtartamon belül – az Alapszabály eltérő rendelkezésének hiányában – új küldöttet kell választani.
(6) A taggyűlés (küldött-taggyűlés) határozatképes, ha a tagok (küldöttek) több mint 50%-a jelen van. A határozatképtelenség esetén követendő eljárásra az Alapszabály rendelkezései irányadóak.
(7) A taggyűlés (küldött-taggyűlés) határozatait a szavazásra jogosult jelenlévők több mint 50%-ának egyetértő szavazatával hozza.
(8) A taggyűlést (küldött-taggyűlést) szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. Az Alapszabály a képviseleti szerv kötelező összehívásának más eseteit is megállapíthatja.
4. § (1) A helyi kamara ügyintéző szerveinek és tisztségviselőinek a megválasztása a helyi kamara képviseleti szervének kizárólagos hatáskörébe tartozik.
(2) A képviseleti szerv titkos szavazással 4 évre tisztségviselőnek egy elnököt és egy alelnököt választ. Az Alapszabály más ügyintéző szervek és tisztségviselők választását is kötelezővé teheti.
5. § (1) A megyei kamarát a megyében működő helyi kamarák, illetőleg kamara alkotják, illetve alkotja. A megyei jogú városokban önálló megyei kamarát alakítani nem lehet.
(2) A megyei kamara ellátja az e törvényben, illetőleg az Alapszabályban hatáskörébe utalt kamarai feladatokat.
6. § (1) A megyei kamara az alábbi képviseleti és ügyintéző szerveket hozza létre:
a) küldöttgyűlés,
b) elnökség,
c) felügyelőbizottság,
d) etikai bizottság,
e) Alapszabályban meghatározott egyéb állandó bizottságok.
(2) A küldöttgyűlés tagjait a helyi kamarák tagjai 4 évre választják oly módon, hogy a helyi kamara minden 10 tagja után a tagok közül egy küldöttet választanak.
(3) A küldöttgyűlésben időközben megüresedett küldötti helyre – a küldötti megbízatásból hátralévő időtartamra – az érintett helyi kamara a megüresedéstől számított 30 napon belül új küldöttet választ. Nem kell új küldöttet választani, ha a küldötti megbízatásból hátralévő időtartam a 60 napot nem haladja meg, és a küldötti hely be nem töltésével a képviseleti szerv nem válik határozatképtelenné.
(4) A küldöttgyűlés határozatképes, ha a küldöttek több mint 50%-a jelen van. Határozatképtelenség esetén a küldöttgyűlést a határozatképtelen gyűlést követő 2 napon túli és 30 napon belüli időpontra újra össze kell hívni.
(5) A küldöttgyűlés határozatait a szavazásra jogosult jelenlevők több mint 50%-ának egyetértő szavazatával hozza.
(6) A küldöttgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. Az Alapszabály a küldöttgyűlés kötelező összehívásának más eseteit is meghatározhatja.
7. § (1) A megyei kamara elnökségének tagjai: az elnök, az alelnök(ök), a titkár(ok) és a választott további tagok.
(2) A megyei kamara tisztségviselői az (1) bekezdésben meghatározott személyeken túl az etikai bizottság, a felügyelőbizottság, valamint az Alapszabály szerint létrehozott egyéb állandó bizottságok elnökei.
(3) A tisztségviselőket a küldöttgyűlés titkos szavazással választja 4 éves időtartamra.
8. § (1) Az etikai bizottság, illetőleg a felügyelőbizottság, valamint az Alapszabály szerint létrehozott más állandó bizottságok nem tisztségviselő tagjait a küldöttgyűlés választja meg a helyi kamarák képviseleti szerve által a bizottságba az Alapszabályban meghatározott módon jelölt személyek közül.
(2) A felügyelőbizottság ellenőrzi a megyei kamara és a területén lévő helyi kamarák működésére, gazdálkodására, pénzügyi-számviteli rendjére vonatkozó jogszabályok és belső szabályok érvényesülését a megyei, illetőleg a helyi kamara szerveinél. Az ellenőrzés során a felügyelőbizottságot megillető jogosultságokat az Alapszabály határozza meg.
9. § (1) A MOK legfőbb képviseleti szerve a helyi kamarák választott küldötteiből álló küldöttközgyűlés, melynek kizárólagos hatáskörébe tartozik a MOK Alapszabályának, illetőleg etikai statútumának a megalkotása és módosítása, valamint – a 12. § (4) bekezdésére is figyelemmel – országos tisztségviselőinek, az országos felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, továbbá az országos felügyelőbizottság éves beszámolójának elfogadása. Az Alapszabály a küldöttközgyűlés részére más kizárólagos hatásköröket is megállapíthat.
(2) A küldöttgyűlés tagjai:
a) a helyi kamarák tagjai által minden 50 tag után a helyi kamara tagjai közül 4 évre választott küldöttek, szavazati joggal,
b) a MOK országos elnökségének (a továbbiakban: országos elnökség) tagjai, tanácskozási joggal,
c) a MOK országos etikai bizottságának, felügyelőbizottságának, valamint az Alapszabály szerint létrehozott más, országos állandó bizottságok elnökei, továbbá az etikai kollégium elnöke, tanácskozási joggal.
(3) A küldöttközgyűlést szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. Az Alapszabály a küldöttközgyűlés kötelező összehívásának más eseteit is meghatározhatja.
(4) A küldöttközgyűlésben időközben megüresedett küldötti helyek betöltésére, illetőleg a küldöttközgyűlés határozatképességére és a határozatképtelenség esetén követendő eljárásra a 6. § (3)–(4) bekezdéseiben foglalt rendelkezések irányadóak.
(5) A küldöttközgyűlés a határozatait a szavazásra jogosult jelenlévők több mint 50%-a egyetértésével hozza. Az Alapszabály elfogadásához és módosításához a szavazásra jogosult jelenlévők 2/3-ának egyetértő szavazata szükséges.
10. § A küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörébe nem tartozó, törvényben, valamint az Alapszabályban meghatározott feladatok ellátására a megyei kamarák képviselő-testületet és ügyintéző szerveket választanak, a küldöttközgyűlés országos ügyintéző szerveket és tisztségviselőket választ.
11. § (1) A képviselő-testület tagjai:
a) a megyei kamarák küldöttgyűlése által 4 évre választott képviselők, a megyékben lévő helyi kamarák tagjainak számával arányos szavazati joggal,
b) az országos elnökség tagjai, valamint a MOK országos állandó bizottságainak és etikai kollégiumának elnökei, tanácskozási joggal,
c) az Alapszabályban meghatározott egyéb képviselők, tanácskozási joggal.
(2) A képviselő-testületbe megválasztható képviselők létszámát az Alapszabály határozza meg. Az Alapszabály elfogadásáig a 40. § (7) bekezdésében foglalt rendelkezés irányadó.
(3) A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik
a) a helyi és megyei kamarák tevékenységének elvi irányítása a küldöttközgyűlés ülései közötti időszakban,
b) az etikai kollégium állásfoglalásainak jóváhagyása,
c) a tagsági díj összegének megállapítása,
d) döntés a küldöttközgyűlés összehívásáról,
e) az Alapszabályban meghatározott egyéb kamarai feladatok ellátása.
(4) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente két alkalommal ülésezik. Az Alapszabály a képviselő-testület kötelező összehívásának más eseteit is meghatározhatja.
(5) A képviselő-testületben időközben megüresedett képviselői helyek betöltésére a 6. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés irányadó azzal, hogy helyi kamarán a megyei kamara küldöttgyűlését kell érteni.
(6) A képviselő-testület határozatképességére, valamint a határozatképtelenség esetén követendő eljárásra a 6. § (4) bekezdésében, a határozathozatalára a 6. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezések irányadók.
12. § (1) Országos ügyintéző szervek:
a) az elnökség,
b) az etikai bizottság,
c) a felügyelőbizottság,
d) az etikai kollégium,
e) az Alapszabályban meghatározott más állandó bizottságok.
(2) Az országos elnökség tagjai: elnök, alelnökök, főtitkár, titkárok.
(3) A MOK országos tisztségviselői az országos elnökség (2) bekezdésben meghatározott tagjain kívül az (1) bekezdés b)–c) pontjaiban meghatározott bizottságok, valamint az Alapszabály szerint szervezett más állandó bizottság, továbbá az etikai kollégium elnökei, alelnökei.
(4) Az országos elnökség tagjait, valamint a (3) bekezdésben szereplő tisztségviselők közül az országos etikai bizottság, az országos felügyelőbizottság, továbbá az etikai kollégium elnökeit a küldöttközgyűlés, az egyéb állandó bizottságok elnökeit, illetőleg valamennyi alelnököt az Alapszabályban meghatározott kamarai szerv titkos szavazással választja 4 éves időtartamra.
(5) Az országos elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozik
a) a képviselő-testület üléseinek összehívása,
b) a 21. § (4) bekezdésében, valamint a 23. § (3) bekezdésében meghatározott fellebbezések elbírálása,
c) a 2. § d)–j) pontjaiban meghatározott előzetes egyetértési, véleményezési, illetőleg ajánlási jog gyakorlása,
d) az Alapszabályban meghatározott egyéb kamarai feladatok ellátása.
(6) Az országos elnökség szükség szerint, de legalább havonta egy alkalommal ülésezik. Az Alapszabály az elnökség kötelező összehívásának más eseteit is meghatározhatja.
(7) Az országos elnökség a döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. Határozatképességéhez a tagok több mint 50%-ának a jelenléte szükséges.
13. § (1) Az országos etikai bizottság a megyei kamarák küldöttgyűlése által megválasztott 1-1 képviselőből, valamint a 12. § (4) bekezdése szerint megválasztott elnökből, illetőleg alelnökökből áll.
(2) Az országos felügyelőbizottság tagjait a küldöttközgyűlés választja meg titkos szavazással.
(3) Az országos felügyelőbizottság ellenőrzi a MOK működésére, gazdálkodására, pénzügyi-számviteli rendjére vonatkozó jogszabályok és belső szabályok érvényesülését a helyi, a megyei kamarák és a MOK országos szerveinél. Az ellenőrzés során az országos felügyelőbizottságot megillető jogosultságokat az Alapszabály határozza meg.
(4) Az országos felügyelőbizottság évente egy alkalommal beszámol a küldöttközgyűlésnek.
14. § (1) A MOK orvosetikai kérdésekben elvi állásfoglalások kiadására etikai kollégiumot működtet.
(2) Az etikai kollégium a megyei kamarák küldöttgyűlése által választott 1-1 tagból, valamint a 12. § (4) bekezdése szerint megválasztott elnökből, illetőleg alelnökökből áll.
15. § Ahol e törvény másként nem rendelkezik, a MOK országos szervei és tisztségviselői által ellátott kamarai feladatokat az Alapszabály határozza meg.
16. § (1) A tisztségviselőket és az ügyintéző szervek nem tisztségviselő tagjait a MOK tagjai közül négyéves időtartamra, titkosan választják. Azonos tisztségre a kamarai tag legfeljebb két egymást követő alkalommal választható meg.
(2) A tisztségviselők, illetőleg az ügyintéző szervek nem tisztségviselő tagjainak megbízatása – a 18. §-ra is figyelemmel – az új tisztségviselők, illetve nem tisztségviselő ügyintéző tagok megválasztásának a napján szűnik meg.
(3) Ha a tisztségviselő, illetőleg ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagjának megbízatása az (1) bekezdésben meghatározott időtartam lejárta előtt szűnik meg, a választására jogosult szerv – a (4) bekezdésre és a 18. § (3) bekezdésére is figyelemmel – a megbízatás megszűnésétől számított 30 napon belül megválasztja az új tisztségviselőt, illetve az ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagját.
(4) Amennyiben a tisztségviselő, illetve ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagjának megválasztása a küldöttközgyűlés hatáskörébe tartozik, a (3) bekezdésben szereplő választás céljából a küldöttközgyűlést a megbízatás megszűnésétől számított 45 napon belüli időpontra össze kell hívni.
17. § (1) Összeférhetetlen a kamarai tisztséggel, ha valaki az egészségügy irányításában vagy finanszírozásában ügydöntő jelleggel részt vesz, valamint más, az egészségügy területén működő érdekvédelmi szervezetben vagy politikai pártban tisztséget tölt be.
(2) Kamarai tisztségviselő a kamarai szervezetben más tisztséget nem tölthet be.
(3) Az elnökségek és a felügyelőbizottságok tagjai nem lehetnek egymásnak közeli hozzátartozói [Ptk. 685. § b) pontja] és munkakörükben egymás alá- és fölérendeltjei.
(4) Az érintett megválasztásakor nyilatkozik arról, hogy esetében áll-e fent az (1)–(3) és (6) bekezdésekben meghatározott összeférhetetlenségi ok. Az ilyen okot az érintett a megválasztásától számított 15 napon belül köteles megszüntetni, és arról a választására jogosult testületet tájékoztatni.
(5) Ha az érintett az összeférhetetlenségi okot a (4) bekezdésre is figyelemmel határidőben nem szünteti meg, illetőleg ha azt a választására jogosult testülettel azonos szintű vagy az országos etikai bizottság, illetőleg felügyelőbizottság kezdeményezi, az összeférhetetlenség kimondásáról az érintett választására jogosult testület határoz.
(6) Az Alapszabály az (1)–(3) bekezdésekben meghatározottakon kívül az összeférhetetlenség más eseteit is megállapíthatja.
18. § (1) A tisztségviselő, illetve az ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagjának megbízatása megszűnik: az érintett halálával, lemondásával, visszahívásával, kamarai tagságának megszűnésével, az összeférhetetlenség kimondásával, valamint a 16. § (1) bekezdésében meghatározott időtartam lejártával.
(2) A tisztségviselő, és ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagjának visszahívását az őt megválasztó testület tagjainak 10%-a, valamint a helyi vagy a megyei kamara tisztségviselője, nem tisztségviselő ügyintéző tagja esetén a megyei kamara felügyelőbizottsága, továbbá – bármely tisztségviselő esetén – az országos felügyelőbizottság kezdeményezheti írásban, indokolva.
(3) A visszahívásról – titkos szavazással – az a testület dönt, amelyik az érintett személyt megválasztotta, és – visszahívás esetén – egyidejűleg megválasztja az új tisztségviselőt, illetve ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagját. Ha a döntésre a küldöttközgyűlés jogosult, azt 45 napon belüli, egyéb döntésre jogosult testületet 30 napon belüli időpontra össze kell hívni.
19. § (1) A MOK tagja lehet az a magyar állampolgár, aki
a) Magyarországon lakóhellyel rendelkezik,
b) magyar egyetemen orvosi, fogorvosi (a továbbiakban: orvosi) diplomát szerzett, vagy akinek külföldi egyetemen szerzett orvosi diplomáját honosították,
c) az orvosok országos nyilvántartásában szerepel,
d) Magyarország területén orvosi diplomához kötött tevékenységet folytatott, folytat, illetőleg kíván folytatni,
e) az Alapszabályban meghatározott módon a kamarai tagdíjat megfizeti,
f) az Alapszabályban foglaltakat magára nézve kötelezően elismeri.
(2) Azt a személyt, aki az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelel, a MOK tagjai közé – kérelmére – fel kell venni.
(3) A MOK – kérelmére – a tagjai sorába felveheti – ha nemzetközi szerződés előírja, felveszi – azt a nem magyar állampolgárt is, aki az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelel, valamint – állampolgárságára tekintet nélkül – azt a kérelmezőt, aki az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételeknek nem felel meg.
(4) Nem vehető fel a MOK tagjai közé
a) akinél olyan – a 22. § (1) bekezdés b) pontjában, illetve a 23. § (2) bekezdésében meghatározott – ok áll fenn, amely miatt kamarai tagságát fel kellene függeszteni, illetőleg őt a kamarából ki kellene zárni,
b) aki olyan tevékenységet folytat, amit jogszabály, illetőleg a MOK orvosetikai normái az orvosi tevékenységgel összeférhetetlennek minősítenek, e tevékenység folytatásának megszüntetéséig,
c) aki cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll.
20. § (1) Orvosi diplomához kötött tevékenységet – jogszabályban megállapított egyéb feltételek mellett – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével csak az végezhet, aki tagja a MOK-nak.
(2) MOK-tagság nélkül is végezhető az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység, ha azt
a) olyan nem magyar állampolgár végzi, aki – külön jogszabályban meghatározottak szerint – engedélyt kapott arra, hogy külföldön szerzett orvosi diplomájának honosítása nélkül meghatározott ideig orvosi diplomához kötött tevékenységet végezzen Magyarországon;
b) a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény alapján közszolgálati jogviszonyban álló személy kizárólag ezen jogviszony keretei között eljárva végzi.
(3) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott személyek a kamarai tagságot önként vállalhatják.
(4) Az (1) bekezdésben szereplő rendelkezés nem érinti az orvos külön törvényben meghatározott elsősegélynyújtási kötelezettségét.
21. § (1) Az orvos azon helyi kamaránál kéri tagfelvételét, amelynek a megyei kamara elnöksége által meghatározott illetékességi területén orvosi diplomához kötött tevékenységet folytat, illetve kíván folytatni. Az az orvos, aki orvosi diplomához kötött tevékenységet nem folytat és nem is kíván folytatni, tagfelvételét annál a helyi kamaránál kérheti, amelynek illetékességi területén ilyen tevékenységet korábban bármikor folytatott, vagy ahol a kérelem benyújtásának időpontjában lakóhelye van.
(2) Az az orvos, aki több helyi kamara illetékességi területén folytatott, folytat, illetőleg kíván folytatni orvosi diplomához kötött tevékenységet, maga dönti el, hogy melyik illetékes helyi kamarába kéri felvételét. Ebben az esetben a MOK-ba történő felvételéről a többi illetékes helyi kamarát tájékoztatnia kell.
(3) A helyi kamara az orvos felvételéről a felvételi kérelem benyújtásától számított 15 napon belül dönt. Ha az orvost a MOK tagjai sorába felveszi, bejelenti a kamarai nyilvántartásba és kiadja számára a tagsági igazolványt.
(4) A tagfelvételt elutasító döntést írásbeli, indokolt határozatba kell foglalni és a határozat meghozatalától számított 3 napon belül a kérelmező részére meg kell küldeni. A kérelmező az elutasító határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezhet az országos elnökséghez, amely azt a benyújtástól számított 30 napon belül elbírálja. A másodfokú elutasító határozat ellen a kérelmező a közigazgatási perekre vonatkozó szabályok szerint keresetet nyújthat be a bírósághoz.
(5) A kamara első- és másodfokú tagfelvételi eljárásában nem vehet részt az, akitől az ügy elfogulatlan megítélése nem várható el. A másodfokú kamarai tagfelvételi eljárásban nem vehet részt továbbá az sem, aki az elsőfokú döntés meghozatalában részt vett.
(6) Ha a kamarai tag orvosi diplomához kötött tevékenységének helyét megváltoztatja, és az másik helyi kamara illetékességi területén van, az illetékes helyi kamara az orvost tagjai sorába felveszi és értesíti a felvételről a kamarai nyilvántartást.
(7) A tagfelvételi eljárásban részt vevő kamarai szerv tagja köteles bejelenteni, ha vele szemben az (5) bekezdésen alapuló kizárási ok áll fenn. Kizárási okot a tagfelvételt kérelmező is az eljárás bármely szakaszában bejelenthet. A kizárási ok bejelentésére és az eljárásból történő kizárásról hozandó határozathozatalra egyebekben az Alapszabály rendelkezései irányadóak.
22. § (1) A helyi kamara írásbeli indokolt határozattal felfüggeszti a tagsági viszonyát annak,
a) aki ezt kéri,
b) akit az orvosi foglalkozástól jogerős ítélettel határozott időre eltiltottak, az eltiltás időtartamára, ha a kamarából a 30. § (1) bekezdés d) pontjában szereplő etikai büntetésként nem zárták ki,
c) aki a 30. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogerős etikai büntetésben részesült.
(2) A felfüggesztés ideje alatt a tagsági viszonyból eredő valamennyi jog és kötelezettség szünetel.
(3) Az (1) bekezdés a) pontja alapján felfüggesztett tagsági viszonyt a helyi kamara a tag kérésére írásbeli határozattal helyreállítja, a b)–c) pontok alapján felfüggesztett tagsági viszony pedig a jogerős bírói ítéletben, illetve etikai határozatban megállapított idő lejártát követő napon helyreáll.
23. § (1) Megszűnik a tagsági viszonya annak, aki
a) a tagsági viszonyáról lemondott,
b) nem felel meg a 19. § (1) bekezdésében meghatározott tagsági feltételeknek,
c) a 30. § d) pontjában szereplő jogerős „kizárás” etikai büntetésben részesült.
(2) Ki kell zárni a MOK-ból azt, akit jogerősen
a) egy évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek,
b) az orvosi foglalkozástól végleges hatállyal eltiltottak.
(3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a helyi kamara írásbeli, indokolt határozattal rendelkezik a tagsági viszony megszüntetéséről. A határozat elleni jogorvoslatra a 21. § (4)–(5) bekezdéseiben foglaltak az irányadóak.
(4) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a határozathozatalra és a jogorvoslatra – a 31. §-ra is figyelemmel – az etikai eljárásra vonatkozó szabályok irányadóak.
(5) Azt az orvost, akinek a tagsági viszonya az (1) bekezdés a) pontja alapján megszűnt, kérelmére a tagfelvételre egyébként illetékes helyi kamara ismét felveszi a MOK tagjai közé.
(6) Ha a tagsági viszony az (1) bekezdés b)–c) pontjai alapján szűnt meg, a kérelmező a MOK tagjai közé ismét felvehető. A kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmezőnek igazolnia kell, hogy a megszüntetés oka már nem áll fenn, szabadságvesztés büntetését kitöltötte, illetőleg őt a bíróság foglalkozásának gyakorlására ismételten alkalmasnak találta. Az orvosi gyakorlat jogszabályban meghatározott időtartamot meghaladó megszakítása esetén igazolni kell az ilyen esetre előírt vizsga sikeres letételét is.
24. § A tagsági viszony felfüggesztéséről, illetőleg megszüntetéséről szóló döntést hozó szerv a határozatát megküldi az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat orvosi tevékenység folytatása helye szerint illetékes városi (fővárosi kerületi) intézetének, illetőleg – egészségügyi vállalkozás esetén – megyei (fővárosi) intézetének, valamint – társadalombiztosítás által finanszírozott egészségügyi vállalkozás és magánorvosi gyakorlat esetén – az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak.
25. § A MOK etikai vétség gyanúja esetén etikai eljárást folytat le. E törvény alkalmazásában etikai vétség:
a) az orvosi foglalkozás szakmai szabályainak, valamint
b) a MOK etikai statútumában foglalt orvosetikai szabályoknak
a vétkes megszegése.
26. § (1) A közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban álló orvossal szemben felmerült, fegyelmi eljárás alapjául is szolgáló etikai vétség alapos gyanúja esetén a helyi kamara, illetőleg az etikai eljárást folytató kamarai szerv írásban kezdeményezi a munkáltatónál a fegyelmi eljárás lefolytatását.
(2) A munkáltató, ha annak külön törvényben meghatározott feltételei fennállnak az (1) bekezdés szerint kezdeményezett fegyelmi eljárást lefolytatja, ellenkező esetben a kezdeményezést visszautasítja és a visszautasítás indokáról a kezdeményezőt tájékoztatja.
(3) A munkáltató – az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéstől függetlenül is – a kamarai taggal szembeni fegyelmi eljárás megindításáról és annak eredményéről minden esetben értesíti a megyei kamaránál működő etikai bizottságot.
(4) Az (1) és (3) bekezdésekben meghatározott esetekben az etikai eljárás lefolytatására, illetőleg etikai ügyben határozat hozatalára, eljárás lefolytatása esetén a jogerős fegyelmi határozat meghozatalát követően kerülhet sor. A megindult etikai eljárást a jogerős fegyelmi határozat meghozataláig fel kell függeszteni. Az etikai eljárást folytató kamarai szerv a kamarai tag orvosok tekintetében a (2)–(3) bekezdések szerinti munkáltatói értesítést követően a 27–31. §-okban foglaltak szerint jár el azzal, hogy amennyiben a munkáltató nem hivatalvesztés, illetőleg elbocsátás fegyelmi büntetést alkalmazott, a 30. § (1) bekezdés c) pontjában szereplő kamarai etikai büntetés nem alkalmazható.
27. § (1) A 26. § (1) bekezdésében meghatározott jogviszonyban nem álló kamarai tag orvosok esetében etikai ügyben első fokon a megyei kamara etikai bizottsága jár el.
(2) Az etikai eljárást etikai vétség alapos gyanúja esetén meg kell indítani, és az annak megindításától számított lehetőleg 30 napon belül le kell folytatni. Az etikai eljárás megindításáról az orvost – az eljárás megindításával egyidejűleg – írásban tájékoztatni kell.
(3) Nem indítható meg az etikai eljárás, ha a cselekménynek az elsőfokú etikai bizottság tudomására jutásától 3 hónap, vagy ha a cselekmény elkövetése óta 3 év eltelt.
(4) Ha az etikai vétségnek is minősülő ügyben büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, az eljárás jogerős befejezésétől számított 3 hónapon belül az etikai eljárás akkor is megindítható, ha a (3) bekezdésben meghatározott határidő eltelt. A 3 hónapos határidő a jogerős határozat helyi kamarával történt közlésétől számít.
(5) A bíróság vagy a szabálysértési hatóság határozatát a jogerőre emelkedést követő 30 napon belül megküldi az illetékes kamarai szervnek.
28. § (1) Az elsőfokú etikai bizottság az etikai felelősség tárgyában hozott döntését indokolt, írásbeli határozatba foglalja és megküldi az érintett orvosnak, illetőleg az etikai eljárás megindítását kezdeményezőnek.
(2) Az elsőfokú határozattal szemben az érintett orvos, valamint az etikai eljárás megindítását kezdeményező a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezhet az országos etikai bizottsághoz.
(3) A másodfokú etikai bizottság a fellebbezés tárgyában írásbeli, indokolt határozatot hoz, és azt megküldi az érintett orvosnak, az etikai eljárást kezdeményezőnek, valamint az első fokon eljáró etikai bizottságnak. E határozatot lehetőleg a fellebbezés benyújtásától számított 30 napon belül kell meghozni.
(4) Amennyiben e törvény eltérően nem rendelkezik, a kamarai etikai bizottság által hozott határozatra a közigazgatási határozatra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(5) A másodfokú határozat ellen – a (2) bekezdésben meghatározottak szerint – a kézbesítéstől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre (Pp. XX. fejezet) irányadó szabályok szerint kereset terjeszthető elő.
29. § (1) Az első- és szükség esetén a másodfokú etikai eljárásban bizonyítási eljárást kell lefolytatni, melynek során az etikai vétség elkövetésével gyanúsított orvos meghallgatását lehetővé kell tenni.
(2) Az első- és másodfokú etikai bizottságban nem vehet részt az, akitől az ügy elfogulatlan megítélése nem várható, a másodfokú etikai eljárásban nem vehet részt az sem, aki az elsőfokú határozat meghozatalában részt vett.
(3) Akivel szemben a (2) bekezdésben meghatározott kizárási ok áll fenn, köteles azt bejelenteni. Kizárási okot az eljárás alá vont orvos, illetőleg az etikai eljárást kezdeményező is az eljárás bármely szakaszában bejelenthet. A kizárási okot az etikai bizottság elnökének, a megyei etikai bizottság elnökével szembeni kizárási okot az országos etikai bizottság elnökének, az országos etikai bizottság elnökével szembeni kizárási okot az országos elnökség elnökének kell bejelenteni, akik határoznak az eljárásból való kizárás tárgyában.
30. § (1) Kiszabható etikai büntetések:
a) a megrovás,
b) a mindenkori minimálbér havi összegének tízszereséig terjedő pénzbírság,
c) a tagsági viszony 1–6 hónapig terjedő felfüggesztése,
d) a 23. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben a kizárás.
(2) Az első-, és másodfokú etikai bizottság akkor határozatképes, ha az ülésen legalább 5 tagja jelen van. Az etikai bizottság érdemi határozatot a jelenlévő tagjainak szótöbbségével hoz
a) az etikai felelősség tárgyában,
b) az (1) bekezdés a)–b) pontjában szereplő etikai büntetések alkalmazása tekintetében,
c) bármely jogerős marasztaló határozatnak az Alapszabályban meghatározott módon való közzétételéről.
(3) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti etikai büntetés alkalmazásához a bizottság tagjainak kétharmados szótöbbsége szükséges.
(4) Az etikai felelősség megállapítása esetén az etikai bizottság határozatában kötelezheti az elmarasztalt orvost az eljárás költségeinek részben vagy egészben történő megfizetésére.
31. § A 30. § (1) bekezdés d) pontjában szereplő kizárás büntetés alkalmazásáról az etikai bizottság hivatalból – meghallgatás és tárgyalás tartása nélkül – határoz.
32. § (1) A MOK törvényességi felügyeletét a népjóléti miniszter (a továbbiakban: miniszter) látja el.
(2) Jogszabálysértés esetén – határidő tűzésével – a miniszter felhívja a kamarai szervet, illetőleg a tisztségviselőt jogszabálysértés megszüntetésére.
(3) A kamarai szerv, illetve a tisztségviselő a felhívásban foglaltakat megvizsgálja és a megadott határidőn belül intézkedéséről vagy egyet nem értéséről tájékoztatja a minisztert.
(4) Ha a kamarai szerv vagy a tisztségviselő a megadott határidőn belül nem intézkedett a jogszabálysértés megszüntetésére, a miniszter keresetet nyújt be a bírósághoz a jogsértő országos kamarai szerv vagy tisztségviselője esetén az országos kamarai szervvel, helyi és megyei kamarai szerv vagy tisztségviselője esetén az illetékes megyei kamarával szemben. Az eljárás során a képviseleti jogra az Alapszabály rendelkezései irányadóak.
(5) Ha a bíróság a (4) bekezdés alapján indított eljárás eredményeként a jogszabálysértést megállapítja
a) a jogszabálysértő határozatot hatályon kívül helyezi, és új eljárás lefolytatását rendeli el,
b) a működés törvényességének helyreállítása céljából elrendelheti a jogszabálysértően működő kamarai szerv (tisztségviselő) választására jogosult kamarai szerv összehívását,
c) ha a kamara működésének törvényessége másképpen nem biztosítható, a jogszabálysértő kamarai szerv (tisztségviselő) működését felfüggesztheti, vagy ellenőrzésére felügyelő biztost rendelhet ki.
33. § (1) Az e törvény szerint első ízben megalakuló helyi kamarák alakuló taggyűléseit a kamara székhelye szerint illetékes területi szervezetnek az összehívás napján hivatalban lévő elnöke hívja össze az e törvény hatálybalépését követő 60 napon belüli időpontra.
(2) Az alakuló taggyűlés
a) dönt – a 3. § (3) bekezdésére is figyelemmel – a helyi kamarai képviseleti szerv formájáról,
b) a 34. § (5)–(6) bekezdéseiben szereplő feladatok ellátására 5 tagú kamarai jelölőbizottságot (a továbbiakban: jelölőbizottság) választ, a 39. § (3) bekezdésében és a 40. § (5) bekezdésében foglaltak szerint,
c) meghatározza – a 44. § (3) bekezdésére is figyelemmel – a kamarai küldöttválasztás helyi időpontját,
d) határoz a küldöttválasztás rendjével kapcsolatos egyéb, e törvényben nem szabályozott kérdésekben.
(3) Az a kamarai tag, aki orvosi diplomához kötött tevékenységét olyan településen, fővárosi kerületben fejti ki, ahol a kamarai tagok száma az 50 főt nem éri el választhat, hogy melyik ugyanazon megye, illetve melyik kerület területén működő helyi kamarának kíván a tagja lenni.
34. § (1) A helyi kamara küldött-taggyűlésébe, a megyei küldöttgyűlésbe és az országos küldöttközgyűlésbe küldöttek választása előzetes jelölés alapján történik. Jelölt állítására titkos ajánlással a helyi kamara valamennyi tagja jogosult.
(2) A kamarai tag valamennyi, az (1) bekezdés szerinti kamarai képviseleti szervbe legfeljebb annyi jelöltet állíthat, ahány oda megválasztható.
(3) Abban az esetben, ha a tag egy képviseleti szervbe a (2) bekezdésben meghatározottnál több jelöltet állít, valamennyi, az adott szervre vonatkozó jelölése érvénytelen.
(4) Jelölt a helyi kamara azon tagja lesz, akit a tagok legalább 1%-a az adott képviseleti szervbe küldöttként jelöl, és a tag a jelölést elfogadja. Amennyiben az így ajánlott jelöltek száma nem haladja meg a képviseleti szervbe megválasztható küldöttek számát, jelöltnek kell tekinteni azt is, akit legalább egy tag jelöltnek állított, és a kapott jelölések száma szerinti sorrendbe állítva jelöltségével a jelöltek száma legalább 15 fővel nem haladja meg a megválasztható küldöttek számát. Az azonos jelölésszámmal rendelkezők sorrendjét a jelöltre leadott összes jelölések száma, illetőleg betűrend alapján kell meghatározni.
(5) A jelöltállítás zárt ajánlási jegyzékben történik, melyet az alakuló taggyűlés által megválasztott jelölőbizottság ad át a jelölésre jogosult részére, annak személyes kérelmére. A jelölésre jogosult személy az ajánlási jegyzéken feltünteti a jelölt személyek nevét, valamint a megfelelő képviseleti szervet, majd a jegyzéket a jelölésre rendelkezésre álló időtartamon belül, a jelölőbizottság által erre a célra kijelölt zárt helyen elhelyezi.
(6) A jelölés lezártát követően a jelölőbizottság a beérkezett jelölések törvényességét ellenőrzi és a törvényes jelölések eredményét összesíti, majd a jelölteket képviseleti szervenként összeállított jelöltlistákba veszi.
(7) A választás titkosan, a (6) bekezdésben meghatározott listákon, az azokban szereplő személyekre leadott szavazatokkal történik. Ugyanazon jogosult egy listára legfeljebb annyi szavazatot adhat le, ahány tagot a képviseleti szervbe a helyi kamara tagjai megválaszthatnak.
35. § (1) A helyi kamara valamennyi tagja jogosult választásra és megválasztható.
(2) Megválasztott küldöttnek kell tekinteni azokat a jelölteket, akik a választás során a legtöbb szavazatot kapták, és az érvényes szavazatoknak legalább 10%-át megszerezték.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak számításakor csak az adott képviseleti szervbe történő küldöttválasztás kapcsán a jelöltre leadott szavazatokat lehet figyelembe venni.
36. § (1) Eredménytelen a választás, ha az érvényes szavazatok legalább 10%-át nem kapta meg annyi jelölt, mint ahányat a képviseleti szervbe küldöttként meg kell választani.
(2) Érvénytelen a választás, ha azon a helyi kamara tagjainak legalább 3/5-e érvényes szavazatot nem adott le.
37. § (1) A 36. §-ban meghatározott esetekben a választást meg kell ismételni. Ismételt választást csak azon képviseleti szervbe történő küldöttválasztással kapcsolatban kell tartani, amely során az eredménytelenség, illetőleg az érvénytelenség oka fennáll.
(2) A 36. § (1) bekezdése szerinti ismételt választás során annyi küldöttet kell választani, ahány küldötti hely betöltésére nem került sor a megelőző választás eredményeként.
(3) Az ismételt választást követően megválasztott küldöttnek kell tekinteni azt a jelöltet, aki a legtöbb szavazatot kapta.
(4) A megismételt választás során a 36. §-ban foglalt rendelkezéseket nem lehet alkalmazni.
38. § (1) A helyi kamara ugyanazon tagja egyidejűleg a 34. § (1) bekezdése szerinti több képviseleti szervbe is megválasztható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a megválasztott tag nyilatkozik arról, hogy valamennyi küldöttségét elfogadja-e. A visszautasítással megüresedő küldötti helyet a választás vagy megismételt választás során a soron következő legtöbb szavazatot megszerző jelölttel kell betölteni – a 35. § (2) bekezdésére is figyelemmel –, illetőleg – szükség esetén – ismételt választást kell tartani.
39. § (1) E törvény eltérő rendelkezésének hiányában a tisztségviselőket a választásukra jogosult kamarai szerv jelöli, a szerv tagjainak ajánlásai alapján. Jelölt az lesz, akit a jelenlévő tagok legalább 10%-a jelöltként elfogad.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kamarai szerv tagja ugyanarra a tisztségre csak egy jelöltet ajánlhat vagy fogadhat el.
(3) Ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagjának jelölésére az (1)–(2) bekezdésekben foglalt rendelkezések megfelelően irányadóak azzal, hogy a kamarai tag nem tisztségviselőként – a felügyelőbizottság kivételével – egyidejűleg több ügyintéző szervbe is jelölhető és megválasztható.
(4) A képviselő-testület tagjának jelölése tekintetében az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés megfelelően irányadó. A megyei küldöttgyűlés tagjai a képviselő-testületbe személyenként annyi jelöltet állíthatnak, ahány oda megválasztható.
40. § (1) Megválasztottnak azt a jelöltet kell tekinteni, aki a jelenlévő szavazásra jogosultaktól a legtöbb szavazatot kapta és a leadott szavazatoknak legalább 20%-át megszerezte.
(2) Szavazategyenlőség esetén ismételt választást kell tartani, melyen a legtöbb szavazatot megszerző jelöltek indulhatnak.
(3) Amennyiben a választás eredményeként egyetlen jelölt sem éri el a megválasztáshoz szükséges minimális szavazati hányadot, a választást meg kell ismételni. Ebben az esetben a megismételt választásban valamennyi jelölt indulhat, aki a megelőző választás során a szavazatoknak legalább 10%-át megszerezte. Amennyiben a szavazatok 10%-át egyetlen jelölt sem érte el, a négy legtöbb szavazatot megszerző jelölt indul a megismételt választásban.
(4) A (2)–(3) bekezdésekben meghatározott esetekben a legtöbb szavazatot megszerző jelöltet kell megválasztottnak tekinteni.
(5) A képviselő-testület képviselőjének, illetőleg ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagjának választására az (1)–(4) bekezdésben foglalt rendelkezések megfelelően irányadóak azzal, hogy a választást megismételni abban az esetben kell, ha a megválasztáshoz szükséges minimális szavazati hányadot nem éri el annyi jelölt, mint ahány tagot a képviselő-testületbe, illetőleg az ügyintéző szervbe a választásra jogosult szerv választ. Amennyiben az első választási fordulóban a szavazatok 10%-át nem érte el legalább eggyel több jelölt, mint ahány a képviseleti szervbe, illetőleg nem tisztségviselőként az adott ügyintéző szervbe még megválasztható, a megismételt választásban induló jelöltek számát erre a számra ki kell egészíteni az első választási fordulóban legtöbb szavazatot megszerző további jelöltek közül.
(6) Ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagjaként, e törvény eltérő rendelkezésének hiányában, megyei ügyintéző szerv esetén 4 tagot, országos ügyintéző szerv esetén 8 tagot kell megválasztani.
(7) A képviselő-testületbe megyénként 3, fővárosi területenként 4 képviselőt kell megválasztani.
41. § (1) A MOK feladataira, szervezetére és működésére, a küldöttek, a képviselő-testület tagjai, a tisztségviselők és az ügyintéző szervek nem tisztségviselő tagjai jelölésére és választására vonatkozó részletes szabályokat a MOK Alapszabálya állapítja meg.
(2) A kamarai választás titkos.
42. § (1) A MOK a működésének költségeit a tagjai által fizetett tagdíjból, egyéb díjbevételekből, alapítványi támogatásból, és egyes – a MOK célkitűzéseitől nem eltérő – gazdasági-vállalkozási tevékenységből származó bevételekből fedezi.
(2) Etikai büntetésként kiszabott pénzbírság összegének felhasználásáról az Alapszabály rendelkezik.
43. § (1) Az egészségügyről szóló – többször módosított – 1972. évi II. törvény (a továbbiakban: Tv.) 69. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (2)–(4) bekezdések számozása (3)–(5) bekezdésekre változik:
„(2) Orvosi diplomához kötött tevékenységet – törvény eltérő rendelkezésének hiányában – az folytathat, aki az (1) bekezdésben foglalt feltételeken túl tagja a Magyar Orvosi Kamarának.”
(2) A Tv. 85. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Egészségügyi állásfoglalások kialakításában a Magyar Orvosi Kamara, valamint szakmai tanácsadó, véleményező szervek is közreműködnek.”
44. § (1) Ez a törvény a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba.
(2) A törvény hatálybalépésekor a 20. § (1) bekezdése szerinti orvosi diplomához kötött tevékenységet folytató orvosok – a 20. § (2) bekezdésében foglalt kivételekkel – a hatálybalépéstől számított 30 napon belül kérik a MOK-ba történő felvételüket a törvény hatálybalépésekor működő Magyar Orvosi Kamarának a tagfelvételre a 21. § (1)–(2) bekezdései szerint illetékes területi szervnek megfelelő szervénél, amennyiben ezt a tevékenységüket folytatni kívánják. A felvételi kérelemben nyilatkozni kell, a 19. § (1) bekezdésének a)–d) pontjaiban foglalt feltételek meglétéről. A 19. § (1) bekezdésének f) pontjában foglalt feltételt a MOK Alapszabályának elfogadását követő 30 napon belül kell teljesíteni.
(3) A helyi és megyei kamarák képviseleti szerveit a törvény hatálybalépésétől számított 120 napon belül kell megalakítani, a MOK országos küldöttközgyűlését pedig további 60 napon belüli időpontra kell összehívni.
(4) A törvény hatálybalépésekor működő Magyar Orvosi Kamara, illetve területi szervezetei a vagyonukat vagy annak egy részét adó- és illetékmentesen ruházhatják át ingyenesen a MOK-ra.
(5) Az Alapszabály elfogadásának napján a 33–40. §-ok – a 33. § (3) bekezdése kivételével – a hatályukat vesztik.
(6) A 33. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket a megyei kamara elnökségének a megye területén lévő helyi kamarák területi illetékességét megállapító határozatáig kell alkalmazni.
(7) A MOK országos szervei jogosultak a Magyar Köztársaság címerének használatára.
(8) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1994. évi költségvetéséről szóló 1993. évi CXV. törvény 24. §-ával módosított, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 33. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A normatív esetátalány és a nagyértékű műtéti, illetve diagnosztikus eljárások adott időszakra – első ízben 1995. évre – vonatkozó forintértékét, illetve a jogszabályok keretein belül a díjtételek forintértékét az Önkormányzat a Magyar Orvosi Kamara egyetértésével állapítja meg. Amennyiben a vonatkozó szabályozás kezdeményezésétől számított 30 napon belül a felek nem jutnak egyetértésre, a forintértékek megállapítása a népjóléti miniszter hatáskörébe tartozik. A forintértékek megállapított összegét a bevezetés előtt legalább 60 nappal a Népjóléti Minisztérium hivatalos lapjában kell közzétenni.”
