Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság Alkotmányának és nemzetközi jogi kötelezettségeinek, valamint a jogállamiság követelményeinek megfelelően működő Rendőrség kialakítása érdekében a következő törvényt alkotja:
1. § (1) A Magyar Köztársaság Rendőrségének (a továbbiakban: Rendőrség) feladata a közbiztonság és a belső rend védelme.
(2) A Rendőrség a közbiztonság és a belső rend védelme körében az e törvényben és törvény felhatalmazása alapján más jogszabályban meghatározott bűnmegelőzési, bűnüldözési, államigazgatási és rendészeti feladatkörében:
a) általános bűnügyi nyomozó hatósági jogkört gyakorol, végzi a bűncselekmények megelőzését és felderítését;
b) szabálysértési hatósági jogkört gyakorol, közreműködik a szabálysértések megelőzésében és felderítésében;
c) végzi a külföldiek beutazásával, magyarországi tartózkodásával és bevándorlásával, továbbá a menekültügyi eljárással kapcsolatos idegenrendészeti feladatokat;
d) ellátja a közbiztonságra veszélyes egyes eszközök és anyagok előállításával, forgalmazásával és felhasználásával kapcsolatos hatósági feladatokat;
e) közlekedési hatósági és rendészeti feladatokat lát el;
f) ellátja a közterület rendjének fenntartásával kapcsolatos rendészeti feladatokat;
g) védi a Magyar Köztársaság érdekei szempontjából különösen fontos személyek (a továbbiakban: védett személy) életét, testi épségét, őrzi a kijelölt létesítményeket;
h) engedélyezi és felügyeli – a rendvédelmi szervek kivételével – a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységet;
i) büntetés-végrehajtási feladatokat lát el;
j) ellátja a rendkívüli állapot, a szükségállapot és veszélyhelyzet esetén a hatáskörébe utalt rendvédelmi feladatokat;
k) elvégzi a részére megállapított egyéb feladatokat.
2. § (1) A Rendőrség védelmet nyújt az életet, a testi épséget, a vagyonbiztonságot közvetlenül fenyegető vagy sértő cselekménnyel szemben, felvilágosítást és segítséget ad a rászorulónak. A Rendőrség tiszteletben tartja és védelmezi az emberi méltóságot, óvja az ember jogait.
(2) A Rendőrség a feladatának ellátása során
a) együttműködik az állami és a helyi önkormányzati szervekkel, a társadalmi és a gazdálkodó szervezetekkel, az állampolgárokkal és azok közösségeivel;
b) segítséget nyújt – jogszabályban meghatározott esetben – az állami és a helyi önkormányzati szervek hivatalos eljárásának zavartalan lefolytatásához;
c) támogatja a helyi önkormányzatoknak és az állampolgárok közösségeinek a közbiztonság javítására irányuló önkéntes tevékenységét.
(3) A Rendőrség a feladatának ellátása során pártbefolyástól mentesen jár el.
(4) A Rendőrség nemzetközi szerződések és a viszonosság alapján együttműködik külföldi és a nemzetközi rendvédelmi szervekkel, fellép a nemzetközi bűnözés ellen. Nemzetközi megállapodás alapján magyar rendőr külföldön, külföldi rendőr a Magyar Köztársaság területén rendőri jogosítványokat gyakorolhat.
3. § (1) A Rendőrség bűnmegelőzési, bűnüldözési, államigazgatási és rendészeti feladatokat ellátó állami, fegyveres rendvédelmi szerv. A Rendőrség központi országos hatáskörű szerve az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK).
(2) A Rendőrség területi szervei az ORFK közvetlen alárendeltségében működő rendőr-főkapitányságok.
(3) A Rendőrség helyi szervei a rendőr-főkapitányságok önálló feladatkörrel felruházott szerveként működő rendőrkapitányságok.
(4) A rendőr-főkapitányság és a rendőrkapitányság szervezetében rendőrőrs szervezhető. A rendőrőrs feladat- és hatásköri önállósággal nem rendelkező szervezeti egység, létrehozása és megszüntetése a rendőr-főkapitányság vezetőjének hatáskörébe tartozik.
(5) Egyes feladatok ellátására az (1)–(4) bekezdésben nem említett rendőri szerv is létrehozható. E szerv jogállását a létrehozását elrendelő jogszabály vagy utasítás állapítja meg.
(6) A Rendőrség a központi költségvetés szerkezeti rendjében a Belügyminisztérium költségvetési fejezetén belül önálló cím.
4. § (1) A Kormány a belügyminiszter útján irányítja a Rendőrség működését.
(2) A miniszterelnök a belügyminiszter előterjesztése alapján nevezi ki és menti fel az országos rendőr-főkapitányt. A kinevezésre javasoltat az illetékes országgyűlési bizottság meghallgatja és az alkalmasságáról állást foglal.
(3) A belügyminiszter
a) képviseli a Rendőrséget az Országgyűlés és a Kormány ülésein;
b) előkészíti a Rendőrség működésével, feladataival és hatáskörével kapcsolatos jogszabályok, nemzetközi szerződések és egyéb felsőbbszintű állami döntések tervezeteit, illetőleg részt vesz azok előkészítésében;
c) biztosítja a közbiztonság és a belső rend védelme érdekében meghatározott feladatok végrehajtását;
d) rendeletalkotás és az állami irányítás egyéb jogi eszközei útján szabályozza a Rendőrség tevékenységét és működését;
e) kapcsolatot tart fenn a Rendőrség nemzetközi együttműködésének és fejlesztésének elősegítésére;
f) gondoskodik a Rendőrség ellenőrzéséről.
5. § (1) A belügyminiszter az irányító jogkörében
a) a rendőrségi feladatok teljesítésére, a Kormánynak a közbiztonság és a belső rend védelme körében hozott döntései végrehajtására a Rendőrség részére feladatot határozhat meg, és – törvény eltérő rendelkezése hiányában – utasítást adhat;
b) meghatározza a Rendőrség irányításában és felügyeletében közreműködő szervezet tevékenységét, a vezetője felett munkáltatói jogkört gyakorol, és e szervezet útján gondoskodik a Rendőrség belső bűnmegelőzési ellenőrzéséről, a bűncselekmények felderítéséről;
c) irányítja a Rendőrség költségvetési gazdálkodását, az országos rendőrfőkapitány javaslatára jóváhagyja a Rendőrség fejlesztési terveit;
d) meghatározza a rendőri oktatás, képzés és továbbképzés, továbbá a rendészeti tudományos kutatás irányait, és összehangolja az erre irányuló tevékenységet;
e) az országos rendőrfőkapitány javaslatára jóváhagyja az ORFK szervezeti és működési szabályzatát;
f) előterjesztést készít a miniszterelnök részére az országos rendőrfőkapitány kinevezésére és felmentésére; az előterjesztéshez csatolja az illetékes országgyűlési bizottság állásfoglalását;
g) előterjesztést készít a köztársasági elnök részére a tábornoki kinevezésre és felmentésre;
h) gyakorolja az országos rendőrfőkapitány felett – a kinevezés és felmentés kivételével – a munkáltatói jogokat, kinevezi és felmenti az országos rendőrfőkapitány helyetteseit;
i) az országos rendőrfőkapitány javaslatára dönt rendőr-főkapitányság, rendőrkapitányság és az ezzel azonos jogállású szerv létrehozásáról és megszüntetéséről.
(2) A belügyminiszter az irányítói jogkörében adott utasítással a Rendőrség hatáskörébe tartozó ügyet nem vonhat el, hatáskörének gyakorlását nem akadályozhatja.
(3) A belügyminiszter a Rendőrség részére egyedi utasítást az országos rendőrfőkapitány útján adhat.
6. § (1) Az országos rendőrfőkapitány a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei által meghatározott keretek között önálló felelősséggel vezeti az ORFK-ot, irányítja, ellenőrzi a rendőr-főkapitányságok működését és szakmai tevékenységét.
(2) Az országos rendőrfőkapitány irányító jogkörében
a) a Rendőrség szervei számára kötelező országos rendőrfőkapitányi utasítást adhat;
b) gondoskodik a Rendőrség szerveinek rendeltetésszerű és törvényes működéséről, a közbiztonság és a belső rend védelme érdekében a jogszabályok és a kormányzati irányítás által meghatározott feladatok végrehajtásáról;
c) gondoskodik a szervezeti és működési szabályzat, valamint az egyéb belső szabályzatok elkészítéséről, összhangjáról és érvényesítéséről;
d) kidolgozza a Rendőrség fejlesztési terveit;
e) javaslatot tesz a belügyminiszter részére a Rendőrség működését, feladatkörét érintő jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek megalkotására;
f) javaslatot tesz a belügyminiszter részére a 3. § (2), (3) és (5) bekezdésében említett rendőri szervek létrehozására és megszüntetésére;
g) javaslatot tesz a belügyminiszter részére az országos rendőrfőkapitány helyetteseinek kinevezésére és felmentésére;
h) a rendőr-főkapitányságok vezetői felett gyakorolja a munkáltatói jogokat, kinevezi és felmenti a helyetteseiket;
i) jóváhagyja a rendőr-főkapitányságok szervezeti és működési szabályzatát.
(3) Az országos rendőrfőkapitány képviseli a Rendőrséget a 4. § (3) bekezdés a) pontjában nem szabályozott esetekben.
7. § (1) A Rendőrség személyi állománya hivatásos állományú rendőrökből, köztisztviselőkből és közalkalmazottakból állhat. A hivatásos szolgálati, a köztisztviselői és a közalkalmazotti jogviszony szabályait külön törvények állapítják meg.
(2) Hivatásos szolgálati jogviszony azzal a cselekvőképes, állandó belföldi lakóhellyel rendelkező, büntetlen magyar állampolgárral létesíthető, aki fegyveres szolgálatra alkalmas, rendelkezik a szolgálati beosztásához előírt képesítési, egészségügyi és egyéb fizikai alkalmassági feltételekkel, jó hírnévvel. A jogviszony létesítésére jogszabály további feltételeket állapíthat meg.
(3) A rendőri szolgálatra való alkalmasság a szolgálati viszony létesítésekor és annak fennállása alatt ellenőrizhető.
(4) A rendőr a szolgálati jogviszonyban eltöltött 25 év és betöltött 50. életév után, illetőleg a szolgálati jogviszonyban eltöltött 10 év és betöltött 55. életév után, vagy ha szolgálati jogviszonyban eltöltött 10 évvel rendelkezik, és munkaképességének csökkenése eléri az 50%-ot, de nem rokkant, szolgálati nyugdíjra jogosult. E rendelkezések a szolgálati jogviszony számítására már megállapított időtartamot hátrányosan nem érintik.
(5) A szolgálati jogviszonyban töltött idő alapján korkedvezmény illeti meg azt, aki nyugdíjjogosultságát nem e törvény alapján szerzi meg. A korkedvezmény mértéke férfiaknál 10, nőknél 8 év szolgálati idő után 2 év, minden további 5 év után 1–1 év. A szolgálati jogviszony számításánál a fokozott igénybevétellel és veszéllyel járó szolgálati beosztásokban teljesített, illetve külföldön ellátott békefenntartó szolgálat időtartamát külön jogszabály szerint kell figyelembe venni.
(6) A szolgálati jogviszony létesítésére, illetve egyes beosztások betöltésére a rendőri szerv pályázatot írhat ki. A pályázatot titkosan kell kezelni. A pályázati kiírásnak a pályázat elnyeréséhez szükséges valamennyi lényeges feltételt és a pályázat benyújtásának határidejét tartalmaznia kell.
(7) A belügyminiszter jogosult a rendőrt munkavégzés céljából a Belügyminisztériumba berendelni. A rendőr a szolgálat érdekében meghatározott feladat ellátására bármely helységbe, illetőleg más rendvédelmi, állami vagy önkormányzati szervhez vezényelhető. A vezénylés határozott időtartamra – a feladat elvégzésének idejére, de évente legfeljebb három hónapra – történhet. Három hónapot meghaladó, illetőleg külföldi szolgálatra történő vezényléshez a hivatásos állomány tagjának egyetértése szükséges.
(8) A rendőri szolgálati beosztás köztisztviselői vagy közalkalmazotti munkakörré, a köztisztviselői vagy a közalkalmazotti munkakör rendőri szolgálati beosztássá átminősíthető. Az átminősített státusokon foglalkoztatottak jogviszonyára a külön törvényben meghatározott rendelkezések vonatkoznak.
(9) Ha a rendőr országgyűlési vagy helyi önkormányzati képviselői, illetőleg polgármesteri választáson jelöltként indul, köteles e szándékát a rendőri szerv vezetőjének előzetesen bejelenteni. A választás napját megelőző 60. naptól kezdődően a választás eredményének közzétételéig a szolgálati jogviszonya szünetel.
(10) A rendőr a hivatásával összefüggő szakmai, érdekvédelmi, érdekképviseleti szervezetnek tagja lehet, abban tisztséget vállalhat, e tagsági viszonya és tevékenysége miatt szolgálati jogviszonya körében hátrányt nem szenvedhet. A
rendőr köteles a hivatásával össze nem függő társadalmi szervezettel fennálló, illetőleg az újonnan létesülő tagsági viszonyt előzetesen a rendőri szerv vezetőjéhez bejelenteni. A rendőri szerv vezetője a tagsági viszony fenntartását vagy létesítését megtilthatja, ha az a rendőri hivatással vagy szolgálati beosztással nem egyeztethető össze, illetőleg a szolgálat érdekeit sérti vagy veszélyezteti. E döntést határozatba kell foglalni. A határozat ellen a felettes szerv vezetőjénél panasszal lehet élni. A felettes szervnek a panasz kivizsgálása eredményeként hozott határozata a bíróság előtt megtámadható.
(11) A rendőrt a Rendőrség és az érintett érdekképviseleti szervek – a rájuk vonatkozó külön jogszabály szerint – képviselhetik.
(12) A rendőrt és közvetlen hozzátartozóját – külön jogszabály szerint – a szolgálati jogviszony alatt, valamint nyugdíjasként jóléti, szociális és kegyeleti gondoskodás illeti meg.
8. § (1) A rendőrkapitányság és a helyi rendőrőrs létesítéséhez és megszüntetéséhez előzetesen ki kell kérni az érintett települési, Budapesten a fővárosi kerületi önkormányzat képviselő-testületének a véleményét.
(2) A rendőrkapitányság és a rendőrőrs vezetőjének kinevezését megelőzően a kinevezési jogkör gyakorlója kikéri az illetékességi területen működő települési – Budapesten a fővárosi kerületi – önkormányzatok képviselő-testületének a véleményét. Rendőrfőkapitány esetében a megyei (fővárosi) önkormányzat képviselő-testületének véleményét kell kérni. A szükségessé váló felmentésről az illetékes önkormányzatokat – az érintettel történő közléssel egyidejűleg – tájékoztatni kell.
(3) Ha a települési önkormányzatok többsége, illetve a megyei (fővárosi) önkormányzat a kinevezéssel szemben foglal állást, és a kinevezési jogkör gyakorlója nem állít újabb jelöltet, döntése szakmai indokairól az érintett önkormányzatokat állásfoglalásban tájékoztatja.
(4) A rendőrkapitány személyesen vagy képviselője útján évente beszámol a rendőrkapitányság illetékességi területén működő települési önkormányzat képviselő-testületének a település közbiztonságának helyzetéről, a közbiztonság érdekében tett intézkedésekről és az azzal kapcsolatos feladatokról. A megyei (fővárosi) önkormányzat felkérésére évente a rendőrfőkapitány számol be.
(5) Ha a beszámolót a települési önkormányzatok többsége, illetőleg a megyei (fővárosi) önkormányzat nem fogadja el, három hónapon belül újabb beszámolót kell tartani. Ismételt elutasítás esetén a települési önkormányzatok többsége a megyei (fővárosi) rendőrfőkapitányhoz, a megyei (fővárosi) önkormányzat közgyűlése az országos rendőrfőkapitányhoz fordulhat. A megyei (fővárosi) rendőrfőkapitány, illetőleg az országos rendőrfőkapitány köteles az önkormányzatok által meghatározott kérdésekre is kiterjedő átfogó vizsgálatot tartani, ennek keretében a rendőrkapitány (rendőrfőkapitány) felelősségét, illetőleg alkalmasságát megvizsgálni. A vizsgálat eredményéről az önkormányzatokat tájékoztatni kell. A megyei (fővárosi) rendőrfőkapitány, az országos rendőrfőkapitány köteles a közbiztonsági feladatok ellátása érdekében a vizsgálat szerint szükséges szolgálatszervezési, szervezeti, személyi és belső irányítási intézkedéseket megtenni.
(6) A Rendőrség a (4) bekezdésben foglaltakon kívül is tájékoztatja az önkormányzatot, ha a lakosság széles körét érintő rendőri intézkedést tervez végrehajtani, feltéve, hogy ezzel nem veszélyezteti az intézkedés eredményességét.
(7) Az önkormányzat képviselő-testülete a Rendőrség – külön jogszabály rendelkezése alapján meg nem támadható – döntésével, intézkedésével vagy annak elmulasztásával kapcsolatban indokolást tartalmazó észrevételt tehet. Ha az illetékes rendőri szerv azzal nem ért egyet, az észrevételt a felettes rendőri szervnek megküldi. A felettes rendőri szerv vezetője az észrevételt megvizsgálja és a vizsgálat eredményéről az önkormányzatot tájékoztatja.
9. § (1) A települési önkormányzat szerződést köthet a közigazgatási illetékességi területén működő rendőrkapitányság vezetőjével – rendőrségi kötelezettségvállalás esetén a rendőrfőkapitány előzetes egyetértésével – különösen a helyi közbiztonságot érintő feladatok ellátása, a Rendőrség és az önkormányzati szervek tevékenységének összehangolása, valamint az illetékességi területén működő rendőri szerv létesítésének, bővítésének és fejlesztésének elősegítése érdekében. A szerződés megkötésétől a Rendőrség elzárkózhat, ha az jogszabályt sért vagy ellentétes a felettes rendőri szerv vezetőjének rendelkezésével, illetve, ha annak pénzügyi, anyagi fedezete nem biztosított vagy tartalma szakmailag megalapozatlan.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szerződés teljesítéséről, a juttatott eszközök felhasználásáról a Rendőrség és az önkormányzat képviselő-testülete egymást kölcsönösen tájékoztatja. A szerződésben vállalt kötelezettség teljesítésének elmaradása esetén az önkormányzat a felettes rendőri szervhez fordulhat.
10. § (1) A rendőrkapitány, a megyék (főváros) tekintetében a rendőrfőkapitány és az illetékességi területen működő önkormányzatok, a közbiztonsággal összefüggő feladatok ellátásának társadalmi segítésére és ellenőrzésére – a közbiztonság fenntartásában érintett állami és társadalmi szervezetek bevonásával – bűnmegelőzési és közbiztonsági bizottságot hozhatnak létre. A bizottság elnökét, tagjait együttesen bízzák meg az önkormányzat képviselő-testülete megbízatásának időtartamára.
(2) A bizottság maga állapítja meg működésének részletes eljárási szabályait. A működéséhez szükséges költségeket a Rendőrség és az önkormányzatok külön megállapodásban rögzített arányban viselik.
(3) A bűnmegelőzési és közbiztonsági bizottságnak a település közbiztonságának helyzetével, valamint az annak fenntartásában érintett szervek tevékenységével kapcsolatos állásfoglalását a bizottság elnöke megküldi az (1) bekezdésben említett rendőri szerv vezetőjének, továbbá a települési önkormányzat képviselő-testületének. A bűnmegelőzési és közbiztonsági bizottság és a rendőri szerv vezetője vagy a polgármester közötti véleményeltérés esetén az érintettek kérhetik a felettes rendőri szerv vezetőjének állásfoglalását. Az állásfoglalást – a vitában érintett rendőri szerv vezetője útján – meg kell küldeni a bűnmegelőzési és közbiztonsági bizottságnak és a települési önkormányzat képviselő-testületének.
(4) Ha a települési önkormányzat képviselő-testülete a saját szervezetén belül közbiztonsági ügyekkel foglalkozó bizottságot hoz létre, a rendőrkapitány, a fővárosi önkormányzat esetében a rendőrfőkapitány, a bizottság munkáját – a titok- és az adatvédelemre vonatkozó rendelkezések figyelembevételével – a feladatai ellátásához szükséges tájékoztatás megadásával köteles elősegíteni.
11. § (1) A rendőr köteles a szolgálati beosztásában meghatározott feladatait a törvényes előírásoknak megfelelően teljesíteni, az elöljárója utasításainak – az e törvényben foglaltak figyelembevételével – engedelmeskedni, a közbiztonságot és a belső rendet, ha kell, élete kockáztatásával is megvédeni.
(2) A Rendőrség belső szervezetét és működésének részletes szabályait, az utasítás kiadás rendjét úgy kell kialakítani, hogy az utasítás kiadójának és végrehajtójának egyéni felelőssége mindenkor megállapítható legyen.
12. § (1) A rendőr a feladata teljesítése során köteles végrehajtani a szolgálati elöljáró utasításait. Meg kell tagadnia az utasítás végrehajtását, ha azzal bűncselekményt követne el.
(2) A rendőr a szolgálati elöljáró jogszabálysértő utasításának teljesítését – az (1) bekezdésben foglalt kivétellel – nem tagadhatja meg, de az utasítás jogszabálysértő jellegére, ha az számára felismerhető, haladéktalanul köteles az elöljáró figyelmét felhívni. Ha az elöljáró az utasítást fenntartja, azt az utasított kérelmére köteles írásba foglalva kiadni. Az írásba foglalás megtagadása vagy elmaradása az utasítást adó közvetlen felettesénél bejelenthető, e jog gyakorlásának azonban az utasítás teljesítésére nincs halasztó hatálya.
(3) Ha a törvény rendelkezéseit a rendőr elöljárója sérti meg, a rendőr közvetlenül az elöljáró felettesénél, vagy ha a törvénysértést a rendőri szerv vezetője követi el, a rendőri szerv felettes szervénél, illetőleg a Rendőrség felügyeletét ellátó szervnél bejelentheti. A bejelentéssel megkeresett szerv vezetője a törvénysértést köteles kivizsgáltatni, és a bejelentőt a vizsgálat eredményéről, a tett intézkedésről – a bejelentés kézhezvételétől számított – 8 napon belül tájékoztatni.
(4) A törvénysértés bejelentése miatt a bejelentőt hátrány nem érheti, az alaptalanul tett bejelentés esetén felelősségre vonás kezdeményezhető.
13. § (1) A rendőr jogkörében eljárva köteles intézkedni vagy intézkedést kezdeményezni, ha olyan tényt vagy körülményt észlel, illetőleg hoznak tudomására, amely rendőri beavatkozást igényel. Ez a kötelezettség a rendőrt halaszthatatlan esetben szolgálaton kívül is terheli, feltéve, hogy az intézkedés szükségességének időpontjában intézkedésre alkalmas állapotban van.
(2) A rendőr köteles a törvény rendelkezésének megfelelően, részrehajlás nélkül intézkedni.
(3) Ha a rendőrt az intézkedés megtételében tárgy akadályozza, azt eltávolíthatja, vagy az akadályt más módon elháríthatja, az ezzel okozott kárért a Rendőrségnek az intézkedés alapjául szolgáló cselekményben vétlen károsultat kártalanítania kell.
14. § A rendőr közreműködik a közbiztonságot fenyegető veszélyhelyzet elhárításában. Ha a veszélyhelyzet elhárítása más szerv feladatkörébe tartozik, de beavatkozására csak késedelmesen van lehetőség, a rendőr haladéktalanul gondoskodik a veszély elhárításáért felelős hatóság vagy más szerv értesítéséről.
15. § (1) A rendőri intézkedés nem okozhat olyan hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll arányban az intézkedés törvényes céljával.
(2) Több lehetséges és alkalmas rendőri intézkedés, illetőleg kényszerítő eszköz közül azt kell választani, amely az eredményesség biztosítása mellett az intézkedéssel érintettre a legkisebb korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár.
16. § (1) A rendőr kényszerítő eszközt csak a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén alkalmazhat. Nincs helye a kényszerítő eszköz további alkalmazásának, ha az ellenszegülés megtört és a rendőri intézkedés eredményessége enélkül is biztosítható.
(2) A Rendőrségnél alkalmazható kényszerítő eszköz (VI. Fejezet) rendszeresítésének szabályait a belügyminiszter állapítja meg. A rendszeresítés során érvényesíteni kell az egészségvédelem szempontjait.
(3) A rendőr nem alkalmazhat kínzást, kényszervallatást, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódot, az erre vonatkozó utasítást köteles megtagadni. A rendőr az ilyen magatartás tanúsítójával szemben, annak megakadályozása érdekében, a szolgálati beosztására, a rendfokozatára, személyére tekintet nélkül köteles intézkedni.
17. § (1) A Rendőrség a feladatának ellátása során a testi épséghez, a személyes szabadsághoz, a magánlakás, a magántitok és a levéltitok sérthetetlenségéhez, a személyes adatokhoz, valamint a tulajdonhoz fűződő jogokat a törvényben foglaltak szerint korlátozhatja.
(2) A rendőri intézkedés során a kényszerítő eszköz alkalmazása esetén lehetőleg kerülni kell a sérülés okozását, az emberi élet kioltását. Az intézkedés folytán megsérült személy részére – amint ez lehetséges – segítséget kell nyújtani, szükség esetén a rendőr gondoskodik arról, hogy a sérültet orvos elláthassa, kórházi elhelyezése esetén a hozzátartozó vagy más, a sérülttel kapcsolatban álló személy erről értesüljön.
18. § (1) A fogvatartott részére biztosítani kell azt a lehetőséget, hogy egy hozzátartozóját vagy más személyt értesítsen, feltéve, hogy ez nem veszélyezteti az intézkedés célját. Ha a fogvatartott nincs abban a helyzetben, hogy e jogával élhessen, az értesítési kötelezettség a Rendőrséget terheli. Ha a fogvatartott fiatalkorú vagy gondnokság alá helyezett, haladéktalanul értesíteni kell törvényes képviselőjét vagy gondnokát.
(2) A Rendőrség gondoskodik a fogvatartott elhelyezéséről, a fogvatartás miatt bekövetkezhető egészségkárosodás megelőzéséhez szükséges ellátásáról. A sérült, beteg vagy más okból sürgős orvosi ellátásra szoruló fogvatartottat orvosi ellátásban kell részesíteni.
(3) A fogvatartott jogait csak annyiban lehet korlátozni, amennyiben az a szökés vagy elrejtőzés, a bizonyítási eszközök megváltoztatásának vagy megsemmisítésének megakadályozását, újabb bűncselekmény elkövetésének megelőzését, illetőleg az őrzés biztonságát, a fogda rendjének megtartását szolgálja.
19. § (1) A jogszabályi előírások végrehajtását szolgáló rendőri intézkedésnek – ha törvény vagy nemzetközi megállapodás másként nem rendelkezik – mindenki köteles magát alávetni, és a rendőr utasításának engedelmeskedni. A rendőri intézkedés során annak jogszerűsége nem vonható kétségbe, kivéve, ha a jogszerűtlenség mérlegelés nélkül, kétséget kizáróan megállapítható.
(2) A rendőr jogszerű intézkedésének való ellenszegülés esetén az e törvényben meghatározott intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazhatók.
20. § (1) A rendőrt az intézkedés során az egyenruhája és az azonosító jelvénye vagy a szolgálati igazolványa igazolja.
(2) Ha a rendőr nem visel egyenruhát, az intézkedés megkezdése előtt köteles a rendőri mivoltát szóban közölni, és – ha az intézkedés eredményességét nem veszélyezteti – magát a szolgálati igazolványával igazolni.
(3) A rendőr az intézkedés befejezése után az intézkedés alá vont személy kérésére köteles az azonosító jelvényének számát közölni vagy szolgálati igazolványát felmutatni, a nevét és a szolgálati helyét megjelölni.
21. § A rendőr a birtokába került titkot köteles megtartani. A titoktartási kötelezettség alól törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály rendelkezése, ennek hiányában magántitok esetében az érintett adhat felmentést.
22. § A rendőr szolgálati fegyver viselésére jogosult. A szolgálati fegyver viselésével és tárolásával kapcsolatos szabályokat külön jogszabály állapítja meg.
23. § A Rendőrség hatáskörébe tartozó ügyben – ha jogszabály másként nem rendelkezik – első fokon a rendőrkapitányság, másodfokon a rendőr-főkapitányság jár el.
24. § (1) A rendőr köteles a feladatkörébe tartozó segítséget, illetőleg a hozzáfordulónak a tőle elvárható felvilágosítást megadni.
(2) A magánérdekek védelme e törvény alapján csak akkor tartozik a Rendőrség hatáskörébe, ha a törvényes védelem az adott körülmények között más módon nem biztosítható, vagy ha a rendőri segítség nélkül a jog érvényesíthetősége meghiúsulna vagy számottevően megnehezülne.
(3) A segítségnyújtás csak halaszthatatlan szolgálati érdekből tagadható meg, közvetlen életveszély esetén csak akkor, ha a segítségnyújtás miatt több ember élete kerülne közvetlen veszélybe.
(4) A rendőrt a jogainak érvényesítése végett bárki felkérheti más személy igazoltatására. Ha az igazoltatást kérő valószínűsíti, hogy az igazoltatáshoz jogos érdeke fűződik, és a személyazonosságát igazolja, a rendőr a kérést teljesíti. Az igazoltatott adatait a rendőrkapitányság adja ki az igazoltatást kérőnek, ha az adatokhoz fűződő jogosultságát hitelt érdemlően igazolja.
(5) Ha az igazoltatást kérő az igazoltatást követő 8 napon belül az adatok kiadását nem kéri, vagy a jogosultságát nem igazolja, az igazoltatottnak a (4) bekezdés alapján felvett adatait meg kell semmisíteni.
(6) Az adatok kiadásáról az igazoltatott személyt írásban értesíteni kell. Az értesítésben közölni kell az igazoltatást kérő igényének indokait. Ha az igazoltatott kéri, az igazoltatást kérő személyazonosító adatait vele közölni kell.
25. § A Rendőrség feladatai ellátásához – a hatósági jogkörében hozott határozatai és intézkedései kivételével – szerződés alapján közreműködőt vehet igénybe.
26. § (1) A Rendőrség bűncselekmény elkövetésének megelőzése, megakadályozása, bűncselekmény felderítése, az elkövető elfogása, a közbiztonság védelme érdekében – ha a törvényben meghatározott kötelezettsége más módon nem teljesíthető, és törvény másként nem rendelkezik – kérheti és igénybe veheti a magánszemély, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet segítségét és a birtokában lévő eszközt. A segítségnyújtás csak akkor tagadható meg, ha az a felkért személy életét, egészségét vagy testi épségét nyilvánvalóan veszélyezteti, továbbá, ha a kért segítség teljesítéséhez szükséges tárgyi feltételek nem állnak rendelkezésre.
(2) A segítő által a segítségnyújtással közvetlen összefüggésben okozott kárt a Rendőrség által okozott kárnak kell tekinteni.
(3) A segítőnek a segítség igénybevételével közvetlen összefüggésben keletkezett, más forrásból meg nem térülő kárát – az elmaradt haszon kivételével –, továbbá a segítségnyújtás folytán felmerült szükséges készkiadását a Rendőrség megtéríti.
27. § (1) A Rendőrség a 84. § j) pontjában felsorolt bűncselekmények és a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható személy felderítése, a rejtőzködő vagy szökésben lévő elkövető elfogásának elősegítése, eltűnt személy megtalálásának érdekében a nyomozás eredményességét, illetőleg a szükséges rendőri intézkedést közvetlenül elősegítő személy részére előzetesen és nyilvánosan díjat tűzhet ki.
(2) A kitűzött díjra nem tarthat igényt az a személy, akit jogszabály alapján feljelentési kötelezettség terhel, valamint az elkövető, továbbá az, aki a korábban tett tanúvallomásában a nyomozás szempontjából fontos tényt vagy körülményt elhallgatott, illetőleg valótlan adatot közölt.
(3) Nincs helye a díj kifizetésének, ha a Rendőrség az információnyújtás időpontjában a díjfizetés ellenében szolgáltatott információval már rendelkezik.
28. § (1) A Rendőrség – a külön jogszabályban megállapított feltételek szerint – hatósági engedélyt ad az egyéni és a társas vállalkozás keretében folytatandó személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenységre.
(2) Az (1) bekezdésben említett hatósági engedély nélkül személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenységre egyéni vállalkozói igazolványt kiadni, társasvállalkozást a cégnyilvántartásba bejegyezni, továbbá e tevékenységeket folytatni nem lehet.
29. § (1) A rendőr a feladata ellátása során igazoltathatja azt, akinek a személyazonosságát meg kell állapítania. Az igazoltatott köteles a személyazonosító adatait hitelt érdemlően igazolni. A személyazonosság igazolására elsősorban a személyi igazolvány szolgál, elfogadható továbbá minden olyan okmány, amelyből az igazoltatott kiléte hitelt érdemlően megállapítható. A rendőr az általa ismert vagy más jelen lévő ismert kilétű személy közlését is elfogadhatja igazolásként.
(2) Az igazoltatás megtagadása esetén az igazoltatott e célból feltartóztatható, az igazoltatás sikertelensége esetén előállítható, és a személyazonosság megállapítása céljából az igazoltatottól ujjnyomat vehető, fényképfelvétel készíthető, továbbá a külső testi jegyek észlelés és mérés alapján rögzíthetők.
(3) Az igazoltatás csak a személyazonosság megállapításához szükséges ideig tarthat. Az igazoltatottal az igazoltatást követően kérelmére közölni kell az igazoltatás okát, kivéve, ha az a közbiztonság érdekét veszélyezteti.
(4) A rendőr az igazoltatott személy ruházatát, járművét átvizsgálhatja, ha azt a személyazonosság megállapítása, a valószínű veszély elhárítása, bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésének gyanúja szükségessé teszi.
30. § (1) A Rendőrség a bűncselekmény elkövetőjének elfogása és előállítása, vagy a közbiztonságot veszélyeztető cselekmény vagy esemény megelőzése, megakadályozása érdekében a rendőri szerv vezetője által meghatározott nyilvános helyen vagy a közterület kijelölt részén az oda belépőket vagy az ott tartózkodókat igazoltathatja.
(2) A Rendőrség az (1) bekezdésben írt cél elérése érdekében épületet, építményt, helyszínt, csomagot és járművet átvizsgálhat.
(3) A Rendőrség a rendezvény, az esemény, továbbá a közlekedés biztonságát, a közterület rendjét veszélyeztető jogellenes cselekmény megelőzése, megakadályozása érdekében a rendőri szerv vezetője által meghatározott területre belépők és az ott tartózkodók ruházatát és járművét átvizsgálhatja, illetőleg az üzemeltető által előírt feltételek megtartását ellenőrizheti, a közbiztonságra veszélyt jelentő anyagokat, eszközöket lefoglalhatja, illetőleg azoknak a rendezvény, esemény helyszínére való bevitelét megtilthatja.
(4) A Rendőrség a nyilvános forgalom számára nyitva álló helyen őrizetlenül hagyott, a közbiztonságra veszélyt jelentő tárgyat szükség esetén az elvárható gondossággal eltávolíthatja, megsemmisítheti.
31. § (1) Akivel szemben személyi szabadságot korlátozó intézkedést foganatosítanak, annak ruházatát a rendőr a támadásra vagy az önveszély okozására alkalmas tárgy elvétele végett, előzetes figyelmeztetés után átvizsgálhatja.
(2) A ruházat átvizsgálását – halaszthatatlan eset kivételével – az intézkedés alá vonttal azonos nemű személy végezheti. Az intézkedés nem történhet szeméremsértő módon.
32. § A rendőr a feladatának ellátása során bárkihez kérdést intézhet, felvilágosítást kérhet, ha alaposan feltehető, hogy a megkérdezett olyan közlést tehet, amely a rendőri feladatok teljesítéséhez szükséges. A felvilágosítás kérésének idejére a kérdezett személy feltartóztatható. Akitől a rendőr felvilágosítást kér – ha jogszabály másként nem rendelkezik – az általa ismert tényekkel, adatokkal kapcsolatos válaszadást nem tagadhatja meg.
33. § (1) A rendőr a további intézkedés megtétele céljából elfogja és az illetékes hatóság elé állítja azt,
a) akit szándékos bűncselekmény elkövetésén tetten értek;
b) aki ellen külön törvény vagy nemzetközi szerződés alapján elfogatóparancsot adtak ki, vagy akinek személykörözésben az elfogását rendelték el;
c) akinek őrizetbe vételét, előzetes letartóztatását rendelték el, vagy akinek ideiglenes kényszergyógykezelését, illetőleg elmeállapotának megfigyelését rendelték el;
d) aki az őrizetbe vétel, az előzetes letartóztatás, a szabadságvesztés vagy az elzárás végrehajtása során megszökött, vagy a fogvatartás helyéről engedéllyel eltávozva oda nem tért vissza, illetőleg, aki az ideiglenes kényszergyógykezelés, az elmeállapotának megfigyelése, a kényszergyógykezelés, a kényszergyógyítás vagy a javítóintézeti nevelés alól magát kivonta;
e) akinek előállítását külön törvényben meghatározott feltételek alapján elrendelik.
(2) A rendőr a közbiztonság érdekében a hatóság vagy az illetékes szerv elé állíthatja azt,
a) aki a rendőr felszólítására nem tudja magát hitelt érdemlően igazolni, vagy az igazolást megtagadja;
b) aki bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható;
c) akitől bűncselekmény gyanúja vagy szabálysértés bizonyítása érdekében vizeletvétel vagy véralkohol-vizsgálat céljából vérvétel, valamint műtétnek nem minősülő módon egyéb mintavétel szükséges;
d) aki a szülői felügyelet vagy a gyámság, illetőleg az intézeti nevelés hatálya alól engedély nélkül kivonja magát;
e) aki a pártfogó felügyelet – külön törvényben meghatározott és a Rendőrség hatáskörébe tartozó – szabályait megszegi;
f) aki a szabálysértést az abbahagyásra irányuló felszólítás után is folytatja, illetőleg akivel szemben az eljárás azonnal lefolytatható, továbbá akitől tárgyi bizonyítási eszközt kell megszerezni, vagy elkobzás alá eső dolgot kell visszatartani;
g) akit eltűntként köröznek.
(3) A Rendőrség az előállítással a személyi szabadságot csak a szükséges ideig, de legfeljebb 8 órán át korlátozhatja. Ha az előállítás célja még nem valósult meg, indokolt esetben ezt az időtartamot a rendőri szerv vezetője egy alkalommal 4 órával meghosszabbíthatja. Az előállítás időtartamát a rendőri intézkedés kezdetétől kell számítani.
(4) Az előállítottat kérelmére az előállítás okáról
tájékoztatni kell, és az előállítás időtartamáról részére igazolást kell kiállítani.
34. § (1) A rendőr az elővezetést elrendelő határozatban megjelölt személyt az abban megjelölt helyre kíséri vagy oda útba indítja. A büntetőeljárás során elrendelt elővezetésre a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény (Be.) rendelkezései az irányadók.
(2) Ha az elővezetés másként nem teljesíthető, az elővezetett személyt a Rendőrségen a szükséges ideig – legfeljebb 12 óra időtartamra – vissza lehet tartani. A visszatartás időtartamának számítására az előállításra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(3) Az elővezetés elrendelésének törvényességéért az elrendelő a felelős.
35. § (1) A Rendőrség bűnmegelőzési célból ellenőrizheti azt, aki szándékos bűncselekmény elkövetése miatt kiszabott legalább kétévi szabadságvesztésből, vagy visszaesőként elkövetett bűncselekmény miatt kiszabott szabadságvesztésből szabadult.
(2) A bűnmegelőzési ellenőrzést határozatban kell elrendelni. A határozat jóváhagyásáról a bíróság 72 órán belül végzéssel határoz. A végzés elleni fellebbezésnek a végrehajtásra nincs halasztó hatálya. A bűnmegelőzési ellenőrzést úgy kell végrehajtani, hogy az az érintettnek a társadalomba való beilleszkedését ne akadályozza, és törekedni kell arra, hogy az ellenőrzés tényéről az ellenőrzött környezete lehetőleg ne értesüljön.
(3) Az (1) bekezdésen alapuló ellenőrzést legkésőbb a szabadságvesztésből szabadulást követő egy év elteltével meg kell szüntetni.
36. § (1) A Rendőrség a bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható vagy az eltűnt személy, tárgy felkutatására, továbbá ismeretlen holttest azonosítására körözést rendelhet el.
(2) A Rendőrség a sértetti kör megállapítására, tanú felkutatására, illetve a bűncselekmény tényállásának tisztázása érdekében a sajtóban, rádióban, televízióban – díjmentesen – felhívást tehet közzé.
(3) A körözött vagy a rendőri felhívásban érintett személy nevét, képmását, az azonosításához szükséges adatait, a valószínű tartózkodási (megjelenési) helyét és a nyilvánosságra hozatal okát nyomós közérdekből, vagy méltánylást érdemlő magánérdekből a büntetőeljárást folytató hatóság vezetőjének, illetőleg az eltűnt személy felkutatását vagy körözését elrendelő rendőri szerv vezetőjének engedélyével nyilvánosságra lehet hozni.
(4) A Rendőrség a köznyugalmat megzavaró vagy más súlyos bűncselekmény körülményeiről, a felderítés érdekében tett intézkedésekről, az eljárás állásáról a nyilvánosságot – a közbiztonság érdekének megfelelő módon – tájékoztathatja, ennek során a bűnelkövetőnek a 79. §-ban felsorolt adatait a szükséges terjedelemben nyilvánosságra hozhatja.
37. § A rendőr az önveszélyes állapot vagy a személyeket, illetőleg az anyagi javakat közvetlenül fenyegető veszélyhelyzet megszüntetése érdekében
a) megteszi a veszélyhelyzet elhárításához, megszüntetéséhez haladéktalanul szükséges, a feladatkörébe tartozó intézkedéseket;
b) intézkedik az önmagát vagy mást veszélyeztető állapotban lévő személy orvosi vizsgálatára, és közreműködik az egészségügyi intézetbe történő szállításában;
c) intézkedik az öngyilkosság lehetőség szerinti megakadályozására;
d) közterületen vagy nyilvános helyen – ha az élet vagy a testi épség védelme megkívánja – intézkedik a magatehetetlen, önkívületben lévő, illetve erősen ittas vagy bódult személynek a lakására vagy kijózanító állomásra, egészségügyi intézetbe kíséréséről, illetőleg szállíttatásáról;
e) területet lezárhat, és megakadályozhatja, hogy oda bárki belépjen vagy onnan távozzék, illetőleg az ott tartózkodókat távozásra kötelezheti.
38. § (1) A Rendőrség az előállított személyt 24 óra időtartamra jogosult közbiztonsági őrizetbe venni, ha az őrizetbe vételt a személyazonosság megállapítása vagy az őrizetbe vett személy érdeke (ittasság vagy más okból ön- vagy közveszélyes állapotban van) szükségessé teszi. Az őrizet időtartamába az előállítás ideje beszámít.
(2) A Rendőrség azt a feltételes szabadságra bocsátott elítéltet, illetve a javítóintézetből ideiglenesen elbocsátottat, akit pártfogó felügyelet alá helyeztek, ha a pártfogolt a hatóság elől elrejtőzött vagy elrejtőzésétől alaposan tartani kell, 72 óra időtartamra őrizetbe veheti.
39. § (1) A rendőr magánlakásba bebocsátás vagy hatósági határozat nélkül nem léphet be, illetve nem hatolhat be, kivéve
a) segélyhívás esetén vagy öngyilkosság megakadályozása céljából;
b) bűncselekmény elkövetésének megakadályozása, megszakítása, vagy a bűncselekmény elkövetőjének vagy gyanúsítottjának elfogása és előállítása céljából;
c) közveszély, továbbá az életet vagy testi épséget fenyegető közvetlen veszély elhárítása, illetőleg az ilyen veszélyben lévők kimentése érdekében;
d) rendkívüli vagy tisztázatlan okból bekövetkezett halálesettel kapcsolatos intézkedés megtételére;
e) végrehajtási eljárás lefolytatása céljából, ha az abban való közreműködés – jogszabály alapján – a Rendőrség számára kötelező;
f) az elővezetés végrehajtása érdekében;
g) bűnmegelőzési ellenőrzés (35. §) céljából, a bűnmegelőzési ellenőrzés alá vont lakásába, lakóhelyére, ismert tartózkodási helyére;
h) a szabálysértést felszólítás ellenére folytató személy előállítása céljából;
i) személy- és létesítménybiztosítási intézkedés [46. § (1) bekezdés c) pont] végrehajtására;
j) ha ez előállítás a törvényben meghatározott egyéb okból szükséges.
(2) A végrehajtási eljárásban a rendőr kirendelésének törvényességéért a végrehajtást elrendelő szerv vezetője a felelős.
(3) A birtokos távollétében történt behatolást követően – a végrehajtási eljárásban való közreműködés kivételével – a Rendőrség köteles a birtokost tájékoztatni, és a vagyonvédelem érdekében szükséges intézkedést megtenni.
(4) A magánlakásban való tartózkodás csak a feladat végrehajtásához szükséges ideig tarthat.
40. § A rendőr a feladata ellátása során – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – beléphet a magánlakásnak nem minősülő egyéb helyre, és ott az intézmény rendjének lehetőség szerinti tiszteletben tartásával intézkedhet.
41. § A Rendőrség a büntetőeljárásban vagy körözött személy felkutatásakor az ügyben érintettet, ha előzetesen írásban hozzájárul, illetve gyermekkorú vagy fiatalkorú esetében törvényes képviselőjének írásos hozzájárulásával, műszeres (poligráfos) vizsgálat alkalmazásával is ellenőrizheti. Fiatalkorú gyanúsított esetében a műszeres (poligráfos) vizsgálatot alkalmazni nem lehet.
42. § A Rendőrség a rendőri intézkedéssel összefüggésben az intézkedéssel érintett személyről, a környezetről, illetőleg a rendőri intézkedés szempontjából lényeges körülményről, tárgyról kép- és hangfelvételt készíthet. Az intézkedés alapjául szolgáló esemény helyszínén a rendőr, valamint a más által készített kép- és hangfelvétel jogszabály előírásai szerint használható fel.
43. § A rendőr a feladata ellátása során jogosult megtiltani, illetőleg megakadályozni, hogy valamely bűncselekmény, szabálysértés, baleset, egyéb esemény helyszínét megváltoztassák.
44. § (1) A rendőr az e törvényben és a külön jogszabályban meghatározott közlekedésrendészeti feladatának ellátása során
a) a közúti forgalmat irányíthatja, korlátozhatja, illetve szüneteltetheti;
b) a közlekedési rendszabályok megtartását, a járműhasználat szabályszerűségét, az okmányokra és a felszerelésekre vonatkozó előírások megtartását, a jármű birtoklásának jogszerűségét, az üzemben tartó, illetőleg a használó személyazonosító adatait, a jármű közlekedésbiztonsági állapotát és adatait a forgalomban és a telephelyen – a jogszabályban meghatározottak alapján – ellenőrizheti;
c) a jármű vezetőjét a rendszeresített eszközzel légzésminta, ha nála a vezetési képességére hátrányosan ható szer befolyása vagy alkoholfogyasztás miatt bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésének gyanúja merül fel, az egészségügyi szolgálat igénybevételével vér-, vizelet- és műtétnek nem minősülő módon egyéb minta adására kötelezheti;
d) a vezetői engedélyt, illetőleg a jármű hatósági engedélyét, jelzését – a jogszabályban meghatározottak szerint – a helyszínen elveheti;
e) a forgalomban való részvételt megtilthatja, ha a jármű vagy vezetőjének állapota a közúti forgalom biztonságát veszélyezteti, és a további jogellenes járműhasználat megakadályozása céljából a jármű kulcsait elveheti, illetőleg a járművet más módon mozgásában korlátozhatja vagy elszállíttathatja.
(2) Az (1) bekezdés d) pontja alapján elvett engedélyt, jelzést a Rendőrség visszavonja, a vezetési jogosultságot korlátozza a külön jogszabályban megállapított esetekben és időtartamban.
45. § (1) A Rendőrség, illetőleg a rendőr a feladata ellátása során jogosult – a külön jogszabályban meghatározott módon – a közterületen szabálytalanul elhelyezett járművet elszállíttatni vagy egyéb módon eltávolíttatni, ha az a közúti forgalom biztonságát vagy a közbiztonságot veszélyezteti. Ha a tulajdonos (üzemben tartó) nem állapítható meg, vagy a felszólítás ellenére az elszállított, eltávolított járművet nem veszi birtokba, és a tárolás költsége aránytalanul magas, a Rendőrség a járművet értékesítheti, vagy más módon hasznosíthatja. Ha az elszállított, eltávolított jármű ismeretlen tulajdonosa a jármű értékesítése után 60 napon belül jelentkezik, részére az értékesítésből befolyt, a tárolási költséggel csökkentett ellenértéket ki kell fizetni.
(2) Ha a közterületen szabálytalanul elhelyezett jármű baleseti veszélyt nem jelent, illetőleg, ha az a jármű biztonsága vagy bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt szükséges, rögzítésére a jármű elszállításáig vagy további intézkedésig kerékbilincs alkalmazható.
(3) Az elszállítás és a kerékbilincs alkalmazásának költsége a jármű tulajdonosát, vagy az üzemben tartóját, vagy a használóját terheli. A jármű elszállítása vagy a kerékbilincs alkalmazása során a járműhasználat akadályoztatása folytán a keletkezett kárért a Rendőrséget nem terheli kártalanítási kötelezettség.
46. § (1) A Rendőrség, illetve a rendőr a védett személy [1. § (2) bek. g) pont] biztonsága érdekében a 13. és a 30. §-ban meghatározottakon túlmenően
a) útvonalat, közterületet a forgalom elől elzárhat, a forgalmat korlátozhatja,
b) nyilvános és közforgalmú intézmények működését korlátozhatja,
c) magánlakásba – külön írásos utasítás birtokában – ellenőrzés, a helyszín megfigyelése és biztosítása céljából beléphet, és ott tartózkodhat,
d) területet lezárhat, és megakadályozhatja, hogy oda bárki belépjen vagy onnan távozzék, illetőleg az ott tartózkodókat távozásra kötelezheti.
(2) A védett személyeket – a nemzetközi jogi kötelezettségek és a viszonossági gyakorlat figyelembevételével – a Kormány jelöli ki.
(3) A Rendőrség a védett középületek és az abban tartózkodók biztonsága érdekében az (1) bekezdés a) és d) pontjában meghatározottakon túl a be- és kilépésre az ott elhelyezett szerv vezetőjével egyetértésben szabályokat állapíthat meg.
(4) A Rendőrség a védett személy vagy létesítmény biztonsága érdekében technikai ellenőrzést alkalmazhat, elrendelheti a jogszerűen birtokban tartott veszélyes tárgyak kötelező letétbe helyezését.
47. § A rendőr – intézkedése során – az ellenszegülés megtörésére testi erővel cselekvésre vagy a cselekvés abbahagyására kényszerítést (testi kényszert) alkalmazhat.
48. § A rendőr bilincset alkalmazhat a személyi szabadságában korlátozni kívánt vagy korlátozott személy
a) önkárosításának megakadályozására,
b) támadásának megakadályozására,
c) szökésének megakadályozására,
d) ellenszegülésének megtörésére.
49. § (1) A rendőr a szolgálatban rendszeresített, vegyi vagy elektromos sokkoló eszközt, illetőleg rendőrbotot vagy kardlapot alkalmazhat
a) a mások vagy saját életét, testi épségét, illetőleg a vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztető támadás elhárítására,
b) a jogszerű rendőri intézkedéssel szembeni ellenszegülés megtörésére.
(2) A rendőr a szolgálatban rendszeresített gumilövedéket, illetve pirotechnikai eszközt, könnygázgránátot, elfogó hálót, ingerlőgázt, továbbá vízágyút alkalmazhat a mások vagy saját élete, testi épsége, illetőleg a vagyonbiztonság közvetlen veszélyeztetésének elhárítására, vagy ha a lőfegyverhasználat feltételei (54. §) fennállnak.
50. § (1) A rendőr szájkosárral ellátott szolgálati kutyát – pórázon vagy anélkül – kényszerítő eszközként akkor alkalmazhat, ha a testi kényszer alkalmazásának feltételei (47. §) fennállnak.
(2) A rendőr szájkosár nélküli szolgálati kutyát pórázon vezetve alkalmazhat, ha a jogellenesen összegyűlt tömeg enyhébb (47–49. §) kényszerítő eszközzel nem oszlatható szét, illetve, ha az a közbiztonságot súlyosan veszélyeztető csoportosulás szétoszlatásához vagy a rendőri intézkedéssel szembeni tevőleges ellenállás leküzdéséhez szükséges.
(3) A rendőr szájkosár és póráz nélküli szolgálati kutyát alkalmazhat
a) súlyos sérüléssel fenyegető támadás elhárítására;
b) súlyos bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható személy elfogására;
c) a személye ellen intézett támadás vagy az életét, testi épségét közvetlenül fenyegető magatartás elhárítására.
51. § A Rendőrség forgalomkorlátozást rendelhet el a bűncselekmény elkövetőjének elfogására, ennek során – a közlekedés biztonságát is figyelembe véve – útzárat telepíthet.
52. § (1) A rendőrt a lőfegyverhasználati jog – a jogos védelem és a végszükség esetein kívül – az e törvényben foglaltak szerint illeti meg.
(2) A lőfegyverhasználat saját elhatározásból vagy utasításra történhet. Csapaterő zárt alakzatban történő alkalmazása esetén csak utasításra használható lőfegyver.
53. § (1) Lőfegyverhasználatnak csak a szándékosan, személyre leadott lövés minősül.
(2) Ha e törvény szerint a lőfegyverhasználat feltétele fennáll, a rendőr bármely dolgot fegyverként használhat. A lőfegyver használatára vonatkozó szabályokat ebben az esetben is értelemszerűen alkalmazni kell.
(3) E törvény alkalmazása szempontjából nem minősül lőfegyverhasználatnak a tömegoszlatás, rendfenntartás céljára rendszeresített gumilövedék, a pirotechnikai eszköz, a könnygázgránát, az elfogó háló lőfegyverrel vagy az e célra szolgáló egyéb kilövő eszközzel történő célbajuttatása.
(4) A (3) bekezdésben nem említett, egyéb célra rendszeresített műanyagból készült lövedék használatára csak abban az esetben kerülhet sor, ha – az eset összes körülményeire figyelemmel – enyhébb kényszerítő eszközzel az alkalmazás törvényes célja nem érhető el, vagy az nem vezet eredményre. A műanyagból készült lövedék használatára a lőfegyverhasználat szabályait értelemszerűen kell alkalmazni.
54. § A rendőr lőfegyvert használhat
a) az élet elleni közvetlen fenyegetés vagy támadás elhárítására;
b) a testi épséget súlyosan veszélyeztető közvetlen támadás elhárítására;
c) a közveszélyokozás, a terrorcselekmény vagy a légi jármű hatalomba kerítése bűncselekményének megakadályozására vagy megszakítására;
d) bűncselekmény lőfegyverrel, robbanóanyaggal vagy az élet kioltására alkalmas más eszközzel való elkövetésének megakadályozására;
e) lőfegyver, illetőleg robbanóanyag jogosulatlan, erőszakos megszerzésére irányuló cselekmény megakadályozására;
f) az állam működése vagy a lakosság ellátása szempontjából kiemelkedően fontos létesítmény ellen felfegyverkezve intézett támadás elhárítására;
g) az emberi élet kioltását szándékosan elkövető elfogására, szökésének megakadályozására;
h) az állam elleni (Btk. X. fejezet), az emberiség elleni (Btk. XI. fejezet) bűncselekményt elkövető személy elfogására, szökésének megakadályozására;
i) azzal szemben, aki a nála lévő fegyver vagy más veszélyes eszköz letételére irányuló rendőri felszólításnak nem tesz eleget, és magatartása a fegyver vagy a más veszélyes eszköz ember elleni közvetlen felhasználására utal;
j) az elfogott, bűncselekmény elkövetése miatt őrizetbe vett vagy bírói döntés alapján fogvatartott menekülésének, erőszakos kiszabadításának megakadályozására vagy elfogására, kivéve, ha a fogvatartott fiatalkorú;
k) a saját élete, testi épsége, személyes szabadsága ellen intézett támadás elhárítására.
55. § Nincs helye lőfegyverhasználatnak – a fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett támadás, fegyveres ellenállás leküzdése, illetőleg a tömegben lévő személlyel szembeni használat (57. §) kivételével – ha
a) olyan személy életét vagy testi épségét veszélyezteti, akivel szemben a lőfegyverhasználat feltételei nem állnak fenn;
b) a rendőri intézkedés célja tárgyra vagy állatra leadott lövéssel is elérhető.
56. § (1) A lőfegyverhasználatot a következő sorrendben meg kell előznie
a) felhívásnak, hogy a felhívott a rendőri intézkedésnek engedelmeskedjék;
b) más kényszerítő eszköz alkalmazásának;
c) figyelmeztetésnek, hogy lőfegyverhasználat következik;
d) figyelmeztető lövésnek.
(2) A lőfegyverhasználatot megelőző intézkedések részben vagy teljesen mellőzhetők, ha az eset összes körülményei folytán a megelőző intézkedésekre már nincs idő, és a késedelem az intézkedés eredményességét, a rendőr vagy más személy életét, testi épségét közvetlenül veszélyezteti.
57. § (1) Lőfegyverhasználatnak tömegben, csoportosulásban lévő személlyel szemben nincs helye, kivéve, ha az egyes személy elleni fegyverhasználat feltételei (54. §) fennállnak. A lőfegyverhasználatnak az egyes személy ellen kell irányulnia.
(2) Nem állapítható meg a lőfegyverhasználat jogellenessége, ha a szabályos lőfegyverhasználat során olyan személyt ér találat, aki a helyszínt a Rendőrség felszólítása ellenére nem hagyta el.
(3) A tömegben, csoportosulásban lévő személlyel szemben történő lőfegyverhasználatot a következő sorrendben meg kell előznie.
a) a tömeg vagy a csoportosulás szétoszlatására, illetőleg a jogellenes magatartás megszüntetésére való felhívásnak;
b) a tömeg vagy a csoportosulás szétoszlatására irányuló egyéb kényszerítő eszköz alkalmazásának;
c) figyelmeztetésnek, hogy lőfegyverhasználat következik;
d) figyelmeztető lövésnek.
(4) A tömegben, csoportosulásban lévő személlyel szembeni lőfegyverhasználatot megelőző intézkedések mellőzésére az egyes személyek elleni lőfegyverhasználat szabályai az irányadók.
58. § (1) A rendőrök csapaterőben alkalmazhatók
a) az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására irányuló bűncselekmény (Btk. 139. §) elkövetése esetén;
b) a személyek élet- és vagyonbiztonságát tömegesen veszélyeztető események megszüntetésére vagy az ilyen következményekkel járó erőszakos cselekmények megakadályozására és az elkövetők elfogására;
c) súlyos bűncselekményt elkövető, szökésben lévő fegyveres személy felkutatására, elfogására;
d) terrorcselekmény felszámolására, a túszok kiszabadítására;
e) eltűnt személy vagy tárgy felkutatására;
f) katasztrófa megelőzésére és következményeinek elhárítására;
g) a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó vagy más jelentős rendezvény rendjének biztosítására;
h) védett személy, veszélyes szállítmány vagy az állam működése, vagy a lakosság ellátása szempontjából kiemelten fontos létesítmény őrzésére, védelmére;
i) nagy területű helyszín biztosítására;
j) törvényben meghatározott más esetben.
(2) Csapaterő alkalmazása során a Rendőrség a 17. § (1) bekezdésben írt jogokat indokolt mértékben korlátozhatja, területet személy- és járműforgalom elől elzárhat.
59. § (1) Ha a jogellenesen összegyűlt, illetőleg jogellenes magatartást tanúsító tömeg a szétoszlásra irányuló rendőri felszólításnak nem tesz eleget, a Rendőrség az e fejezetben szabályozott kényszerítő eszközök alkalmazása mellett a tömeggel szemben a következő eszközt, illetőleg intézkedést alkalmazhatja:
a) vízágyút,
b) pirotechnikai eszközt, gumilövedéket,
c) ingerlőgázt,
d) elfogó hálót,
e) lóháton vagy járműkötelékben végzett kényszeroszlatást.
(2) Az (1) bekezdésben említett eszköz alkalmazására a tömeget előzetesen figyelmeztetni kell.
(3) Tilos a tömeget korlátozni a helyszínről történő eltávozásban.
(4) Tilos a tömegoszlatásra lőfegyvert használni.
60. § (1) A csapaterő alkalmazása során a rendőr a csapaterő parancsnokának utasítása szerint köteles eljárni.
(2) A tömeg szétoszlatására irányuló csapaterő alkalmazása során a Rendőrség a helyszínen lévők egyéni felelősségét nem vizsgálja.
61. § (1) A kényszerítő eszköz alkalmazására az érintettet – ha az eset körülményei lehetővé teszik – előzetesen figyelmeztetni kell.
(2) A testi kényszer és a bilincs kivételével kényszerítő eszköz – a jogos védelem esetét kivéve – nem alkalmazható a láthatóan terhes nővel és a gyermekkorúval szemben.
(3) Ha a rendszeresített kényszerítő eszköz nem áll rendelkezésre, vagy a használatára nincs lehetőség, a rendőr a bilincs, a rendőrbot vagy az útzár helyett más eszközt is igénybe vehet, ha a helyettesített eszköz alkalmazásának törvényi feltételei fennállnak és az, az azzal elérni kívánt törvényes cél megvalósítására alkalmas.
(4) A Rendőrségnél rendszeresített robbanófegyverek a lőfegyverrel esnek egy tekintet alá.
62. § (1) A kényszerítő eszköz alkalmazását jelenteni kell a szolgálati elöljárónak.
(2) A lőfegyverhasználatot – annak következményétől függetlenül – az intézkedést követően haladéktalanul jelenteni kell a szolgálati elöljárónak.
63 §. (1) A Rendőrség bűncselekmény elkövetésének megelőzésére, felderítésére, megszakítására, az elkövető kilétének megállapítására, elfogására, körözött személy felkutatására, tartózkodási helyének megállapítására, bizonyítékok megszerzésére – törvény keretei között – titokban információt gyűjthet.
(2) A titkos információgyűjtés során beszerzett adat a büntetőeljárásban a bizonyítási eszközként való felhasználásáig, továbbá a Rendőrséggel együttműködő személy kiléte, az információgyűjtés ténye és technikai részlete titoknak minősül.
(3) Az (1)–(2) bekezdés alapján tett intézkedések, az abban érintett természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek adatai nem hozhatók nyilvánosságra.
(4) Ha az (1) bekezdés alapján folytatott titkos információgyűjtést követően nem indul büntetőeljárás, az ügyész a gyűjtés lezárását követően jogosult az adatok megismerésére azok megsemmisítéséig [84. § r) pont].
(5) A Rendőrség a titkos információgyűjtés során külön engedély nélkül megismerheti a védett titok tartalmát.
64. § (1) A Rendőrség a 63. § (1) bekezdésében meghatározott bűnüldözési feladatának teljesítése érdekében
a) informátort vagy bizalmi személyt vehet igénybe;
b) a rendőri jelleg leplezésével információt gyűjthet;
c) a vele együttműködő személy és a rendőri jelleg leplezésére és védelmére fedőokiratot állíthat ki és használhat fel, fedővállalkozást hozhat létre és tarthat fenn;
d) a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható és vele kapcsolatban lévő személyt, valamint a bűncselekménnyel kapcsolatba hozható helyiséget, épületet és más objektumot, terep- és útvonalszakaszt, járművet, eseményt megfigyelhet, arról információt gyűjthet, az észlelteket hang, kép, egyéb jel vagy nyom rögzítésére szolgáló technikai eszközzel (a továbbiakban: technikai eszköz) rögzítheti, a 2. § (4) bekezdésére is figyelemmel ellenőrzött szállítást folytathat;
e) a bűncselekmény elkövetőjének leleplezésére vagy a bizonyítás érdekében – sérülést vagy egészségkárosodást nem okozó – csapdát alkalmazhat.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak teljesítésére a Rendőrség a természetes személyekkel, a jogi személyekkel vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel titkos együttműködési megállapodást köthet.
(3) Az életet, a testi épséget, a vagyont veszélyeztető fenyegetés, zsarolás, bűncselekményre való felbujtás esetén a Rendőrség a használó írásbeli kérelmére a használatában lévő készüléken folytatott telefonbeszélgetés útján továbbított közlés tartalmát a kérelemben foglalt időhatáron belül megismerheti, azt technikai eszközzel rögzítheti. Az ügyben keletkezett és rögzített érdektelen információt haladéktalanul meg kell semmisíteni.
65. § (1) A Rendőrség a 64. § (1) bekezdés c) pontban meghatározott fedővállalkozást a gazdasági társaságra, illetve az egyéni vállalkozásra vonatkozó jogszabályok előírása szerint hozhat létre, és tarthat fenn.
(2) A fedővállalkozás létrehozása és – szükség esetén – fenntartása a Rendőrség költségvetéséből történik. A szükséges pénzügyi eszközök forrását a titkosság megtartása mellett kell biztosítani.
(3) Ha a fedővállalkozás megszűnik, vagyona a Rendőrséget illeti.
66. § (1) A Rendőrség a vele együttműködők tevékenységéért anyagi ellenszolgáltatást nyújthat.
(2) A Rendőrség indokolt esetben az együttműködő devizakülföldi részére a Magyar Nemzeti Bank engedélyével külföldi pénznemben is teljesíthet kifizetést, illetve átutalást.
67. § (1) A Rendőrség az ügyész hozzájárulásával a nyomozás megtagadásának vagy megszüntetésének kilátásba helyezésével információszolgáltatásban állapodhat meg a bűncselekmény elkövetőjével, ha a megállapodással elérhető bűnüldözési célhoz fűződő érdek meghaladja az állam büntetőjogi igényének érvényesítéséhez fűződő érdeket.
(2) Az (1) bekezdés szerinti megállapodás létrejötte esetén a Rendőrség az elkövető által a sértettnek okozott kárt megtéríti, az ehhez szükséges fedőokiratot elkészítheti, illetőleg titoktartási megállapodás megkötését kezdeményezheti.
68. § A Rendőrség nyomozó szervének vezetője a 2 évi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő, szándékos bűncselekmény felderítése érdekében az üggyel összefüggő adatok szolgáltatását – az ügyész előzetes jóváhagyásával – igényelheti az adatot kezelő pénzintézettől, adóhatóságtól, szolgáltatást nyújtó távközlési szervezettől. A nyomozó szerv az adatszolgáltatás teljesítésére határidőt jelölhet meg. Az adatszolgáltatás ingyenes és nem tagadható meg. Az így kapott információ csak a megjelölt célra használható fel.
69. § (1) A Rendőrség bírói engedéllyel a 63. § (1) bekezdésében meghatározott bűnüldözési célból a súlyos bűncselekmények esetében
a) magánlakást titokban átkutathat (titkos kutatás), az észlelteket technikai eszközzel rögzítheti;
b) magánlakásban a történteket technikai eszköz segítségével megfigyelheti és rögzítheti;
c) levelet, egyéb postai küldeményt, valamint a telefonvezetéken vagy azt helyettesítő távközlési rendszerek útján továbbított közlés tartalmát megismerheti, azt technikai eszközzel rögzítheti.
(2) A Rendőrség az (1) bekezdésben felsorolt titkos információgyűjtésre szolgáló eszközöket és módszereket (a továbbiakban: különleges eszközök) az ott meghatározottak szerint alkalmazhatja a bűncselekmény gyanúja miatt körözött személy felkutatására, továbbá, ha az (1) bekezdésben nem említett bűncselekmény
a) a nemzetközi bűnüldözéssel kapcsolatba hozható,
b) gyermekkorú ellen irányul,
c) sorozatban vagy szervezett elkövetéssel valósul meg,
d) a kábítószerrel vagy kábítószernek minősülő anyaggal kapcsolatos,
e) pénz- vagy értékpapír-hamisítással kapcsolatos,
f) fegyveres elkövetéssel valósul meg,
g) terror vagy terror jellegű,
h) a közbiztonságot súlyosan megzavarja,
(3) Az állam elleni bűncselekmények (Btk. X. fejezet), az emberiség elleni bűncselekmények (Btk. XI. fejezet), továbbá a külföldre szökés (Btk. 343. §), a zendülés (Btk. 352. §) és a harckészültség veszélyeztetése (Btk. 363. §) bűncselekmények felderítése a nyomozás elrendeléséig a nemzetbiztonsági szolgálatok hatáskörébe tartozik.
(4) A nemzeti, népi, faji vagy vallási csoport elleni bűncselekmények (Btk. 156. §) és terrorcselekmény (Btk. 261. §) felderítése a Rendőrség hatáskörébe tartozik, ha a feljelentés a Rendőrséghez érkezett, illetőleg arról a Rendőrség szerzett tudomást.
(5) Az (1) bekezdés c) pontjában foglaltak teljesítéséhez a távközlési, illetőleg postai szervezet köteles a feladatkörébe tartozó esetben a segítséget megadni.
(6) Az (1) bekezdés a)–b) pontjának alkalmazása során magánlakásnak minősül – a 97. § (1) bekezdés c) pontján túl – a nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló helyen kívül minden más helyiség vagy terület is.
70. § (1) A különleges eszköz alkalmazása iránti kérelmet a Rendőrség hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó hatóságának vezetője (a továbbiakban: nyomozó hatóság) terjeszti elő.
(2) A kérelemnek tartalmaznia kell
a) a különleges eszköz alkalmazásának helyét, az alkalmazással érintett nevét, illetőleg az azonosításra alkalmas – rendelkezésre álló – adatot,
b) az alkalmazni kívánt különleges eszköz megnevezését,
c) az alkalmazás tervezett kezdetét és végét napban és órában meghatározva,
d) az alkalmazás törvényi feltételeinek meglétére vonatkozó indokolást.
71. § (1) A különleges eszköz alkalmazását az engedélyt kérő nyomozó hatóság székhelye szerint illetékes helyi bíróságnak a megyei (fővárosi) bíróság elnöke által kijelölt bírája (a továbbiakban: bíró) engedélyezi.
(2) A bíró a különleges eszköz engedélyezése iránti kérelem benyújtásától számított 72 órán belül indokolt végzéssel határoz, a kérelemnek helyt ad, vagy azt a törvényi feltételek hiánya miatt elutasítja.
(3) A bíró a különleges eszköz alkalmazását, illetve az eszköz igénybevételét esetenként legfeljebb 90 napra engedélyezheti, illetőleg – a 70. § (2) bekezdése szerinti kérelemre – 90 nappal ismételten meghosszabbíthatja.
72. § (1) Ha a különleges eszköz alkalmazásának engedélyezése olyan késedelemmel járna, amely az adott ügyben nyilvánvalóan sértené a bűnüldözés eredményességéhez fűződő érdeket, a nyomozó hatóság vezetője elrendelheti a titkos kutatást, illetőleg 72 óra időtartamra a különleges eszköz alkalmazását (sürgősségi elrendelés).
(2) A sürgősségi elrendelés esetén az engedélyezés iránti kérelmet egyidejűleg be kell nyújtani. A kérelem elutasítása esetén sürgősségi elrendelésnek ugyanabból a célból, változatlan indok vagy tényállás alapján ismételten nincs helye.
73. § (1) A nyomozó hatóság vezetője haladéktalanul elrendeli a különleges eszköz alkalmazásának megszüntetését, ha
a) az engedélyben meghatározott célját elérte,
b) az engedélyben megállapított határidő lejárt,
c) nyilvánvaló, hogy további alkalmazásától nem várható eredmény,
d) a sürgősséggel elrendelt alkalmazást a bíró nem engedélyezte.
(2) Az (1) bekezdés d) pontja esetében a különleges eszköz alkalmazásával rögzített információt haladéktalanul meg kell semmisíteni.
(3) A különleges eszközzel végzett megfigyelés befejezését követő 8 napon belül meg kell semmisíteni a megfigyelés célja szempontjából érdektelen rögzített információt vagy az ügyben nem érintett személy adatait.
74. § A külön engedélyhez kötött titkos információgyűjtés során szerzett és rögzített adatokat az engedélyező bíró bármikor megismerheti.
75. § A Rendőrség működését ellenőrző szerv feladatkörében az e fejezetben foglalt különleges eszközöket – a Rendőrségre vonatkozó szabályok szerint – alkalmazhatja. Az engedély iránti kérelem (70. §), a sürgősségi elrendelés (72. §), valamint a megszüntetés elrendelése [73. § (1) bek.] az ellenőrző szerv vezetőjének hatáskörébe tartozik.
76. § (1) A Rendőrség a törvényben szabályozott bűnmegelőzési, bűnüldözési (a továbbiakban együtt: bűnüldözési), valamint államigazgatási és rendészeti feladatainak ellátásához – központi, területi és helyi szinten – személyes, illetőleg más adatokat kezel.
(2) A rendőrség feladatok ellátásához – a törvény alapján – szükséges adatok kezelését a Rendőrség és a Belügyminisztérium kijelölt szerve látja el (a továbbiakban együtt: rendőrségi adatot kezelő szerv).
(3) A rendőrségi adatot kezelő szerv által kezelt adat statisztikai célra – személyazonosításra alkalmatlan módon – felhasználható.
(4) A bűnüldözési és az államigazgatási feladatokhoz kapcsolódó adatokat elkülönítetten kell kezelni.
(5) A nyilvántartásokból és az alapjául szolgáló iratokból személyes adat az érintetten kívül a törvényben meghatározott adatkörben a hatósági eljárással érintett személyre vonatkozóan az eljáró szerv részére – külföldre nemzetközi kötelezettségvállalás alapján – az eljárás lefolytatása érdekében szolgáltatható ki. A Rendőrség adatkezelési rendszereiből más szervezet vagy személy részére is szolgáltatható adat, ha az adat igényléséhez fűződő jogot igazolják.
(6) A Rendőrség a feladatainak ellátásához más adatkezelési rendszerekből – a felhasználás céljának megjelölésével – adatokat vehet át. Az adatátvétel tényét mind az adatátadó, mind az adatátvevő szervnél dokumentálni kell.
77. § (1) A Rendőrség által bűnüldözési célból gyűjtött és tárolt személyes adatokat – ha törvény eltérően nem rendelkezik – csak rendőrségi, illetve bűnüldözési célra lehet felhasználni.
(2) A Rendőrség más szervek által kezelt személyes adatokhoz bűnüldözési feladatai ellátása céljából – törvényben meghatározottak szerint – hozzáférhet, az ilyen módon szerzett adatot bűnüldözési céltól eltérően nem használhatja fel, és nem továbbíthatja.
(3) A rendőrségi adatkezelés során a tényeken alapuló adatokat meg kell különböztetni a következtetésen, véleményen vagy becslésen alapuló adatoktól.
78. § (1) A rendőrségi adatot kezelő szerv vezetője gondoskodik a személyes adatok körében a jogosulatlan hozzáférés, közlés, megváltoztatás vagy törlés megelőzéséről, illetőleg a törlés megakadályozását biztosító technikai és logikai védelemről.
(2) A rendőrségi adatot kezelő szerv gondoskodik arról, hogy a személyes adatok védelmének biztosítása érdekében
a) az érintett az adatkezelő szerv által kezelt adataihoz – ha törvény kivételt nem tesz – hozzáférhessen, illetve gyakorolhassa a helyesbítéshez vagy a törléshez való jogát;
b) a tárolt adatokat töröljék, ha azok kezelésének oka – törvény rendelkezése szerint – megszűnt, vagy a bíróság az adatvédelmi eljárás során a törlést elrendelte.
(3) A rendőrségi nyilvántartás időtartamába nem számít be az az év, amelynek napján a nyilvántartásba vétel történt.
79. § A rendőrségi adatot kezelő szerv az érintett személyazonosító adatait (családi és utónév, nők esetében leánykori családi és utónév is, születési hely és idő, anyja leánykori családi és utóneve, külföldiek esetén az állampolgárság), lakcímét (lakóhelyének és tartózkodási helyének adatai), valamint a bűnüldözési célú adatkezelésben a bűncselekményhez kapcsolódó kriminalisztikai jellegű adatokat kezeli, ennek során belső azonosítókat alkalmazhat, törvény rendelkezései szerint személyazonosító jelet használhat.
80. § (1) A rendőrségi adatot kezelő szerv – a büntetett előéletre vonatkozó, valamint a külön törvényben szabályozott államigazgatási feladatköréhez kapcsolódóan az ott meghatározott adatok kivételével – különleges adatot kizárólag a 84. § i)–n) pontjában felsorolt bűncselekmények elkövetésével gyanúsított személy esetében kezelhet.
(2) A különleges adat csak a konkrét cselekménnyel közvetlenül összefüggően kezelhető.
81. § (1) A Rendőrség a törvényben meghatározott feladatai teljesítése érdekében térítés nélkül veheti igénybe az államigazgatási szervek által működtetett nyilvántartások adatait. Az általános munkarend korlátaitól függetlenül kérhető adat az Országos Személyiadat- és Lakcímnyilvántartó Hivataltól, az országos gépjármű, gépjárművezetői alapnyilvántartásból, a határforgalmi adatokat tartalmazó nyilvántartásból, a külföldre utazásban korlátozottakra és az útlevélre vonatkozó nyilvántartásokból, a bűntettesek (bíróság által jogerősen elítéltek) nyilvántartásából és a büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartottak nyilvántartásából. Az adatkéréseket hiányos és töredékadatok esetén is teljesíteni kell.
(2) A Rendőrség által az (1) bekezdésben felsorolt szervektől történő adatátvételért, illetőleg az adat felhasználásának jogszerűségéért az átvevő rendőri szerv vezetője tartozik felelősséggel.
(3) A bűnüldözési célból történő adatátvétel esetén az érintett tájékoztatására a 85. § rendelkezései az irányadóak. A 84. § i)–n) pontjai alapján fennálló tájékoztatási korlátozásról a rendőri szerv köteles az adatigényléssel egyidejűleg tájékoztatni az adatszolgáltatót.
82. § Az e törvényben nem említett adatkezelő szervek, ha törvény kivételt nem tesz, kötelesek a Rendőrség adatszolgáltatás iránti igényét teljesíteni, és a 81. §-ban meghatározottak kivételével a Rendőrség eljárásával kapcsolatos költségeiket utólag érvényesíthetik.
83. § A Rendőrség ügyviteli célból az eljárásban részt vevők személyazonosító és lakcímadatait, továbbá az ügy azonosító adatait az eljárás megindításától az alapul szolgáló irat selejtezéséig kezeli.
84. § A Rendőrség a törvényben meghatározott bűnüldözési feladatainak ellátása érdekében kezelheti, illetve az adatkezelésre feljogosított más szervek nyilvántartásából átveheti
a) a bíróság által jogerősen elítéltek és a kiszabott büntetések, intézkedések adatait (bűnügyi nyilvántartás) a külön törvényben meghatározott ideig;
b) a felderítetlenül maradt bűncselekmény kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit a bűncselekmény elkövetőjének felderítéséig, vagy – ennek hiányában – a büntethetőség elévüléséig;
c) a bűncselekmény helyszínén rögzített nyomokat, anyagmaradványokat, eszközöket és szagmintákat a b) pontban meghatározott ideig, továbbá – az elkövető felderítése vagy ismert elkövető esetén – a szándékos bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja miatt kihallgatott személy adatait, ujjnyomatát, személyleírását, fényképét, továbbá hang- és szagmintáját, valamint az elvégzett kriminalisztikai szakértői vizsgálatok adatait a bűncselekmény büntethetőségének elévülésétől vagy elítélés esetén a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítéstől számított 20 évig;
d) a szándékos bűncselekmény alapos gyanúja miatt kihallgatott, illetőleg elítélt személy cselekményének kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit a büntethetőség elévüléséig, vagy elítélés esetén a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésig;
e) a Rendőrségen fogvatartott, a lakhelyelhagyási tilalom alá helyezett és azon személyek adatait, akiknek a biztosíték letétbe helyezését engedélyezték, a büntethetőség elévüléséig, vagy elítélés esetén a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésig;
f) a személy-, a gépjármű- és a tárgykörözések adatait, továbbá értékesítéseket a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló ok megszűntéig, vagy a büntethetőség elévüléséig;
g) a büntetés-végrehajtási intézetben fogvatartottak és az intézetből feltételesen szabadságra bocsátottak, illetve ideiglenesen távollevők adatait a büntetés kitöltéséig, vagy végrehajthatósága megszűntéig;
h) az ismeretlen holttestek és a rendkívüli halálesetek jellemzőit a holttest azonosításáig, illetve a holttest megtalálásától vagy a haláleset bekövetkezésétől számított 20 évig;
i) a titkos információgyűjtés alkalmazásával érintett személyek adatait – a 73. § (3) bekezdése alá tartozók kivételével – és az alkalmazás eredményét az eljárás megszüntetéséig, vagy büntetőeljárás lefolytatása esetén a büntethetőség elévüléséig, elítélés esetén a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésig, illetőleg legfeljebb 20 évig;
j) súlyos bűncselekmény esetén, vagy ha a bűncselekmény
1. a nemzetközi bűnözéssel kapcsolatba hozható,
2. nemi erkölcs elleni erőszakkal valósul meg,
3. gyermekkorú ellen irányul,
4. sorozatban vagy szervezett elkövetéssel valósul meg,
5. kábítószerrel vagy kábítószernek minősülő anyaggal kapcsolatos,
6. pénz- vagy értékpapír-hamisítással kapcsolatos,
7. fegyveres elkövetéssel valósul meg, vagy
8. a közbiztonságot súlyosan megzavarja,
a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított személyek és kapcsolataik adatait, kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit 20 évig, vagy a nemzetközi kötelezettségvállalásban meghatározott ideig;
k) a nemzetközi kötelezettségvállalás alapján mindazon személyek, cselekményeik, kapcsolataik adatait, akikkel szemben nemzetközi bűnüldözési intézkedéseket kell foganatosítani, a büntethetőség elévüléséig, vagy a nemzetközi kötelezettségvállalásban meghatározott ideig;
l) a szervezett bűnözésre utaló cselekményekben vagy tényállásokban érintett személyek, kapcsolataik adatait és kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit az érintett személyre vonatkozóan keletkezett utolsó adatot követő 20 évig;
m) a bűnmegelőzési ellenőrzés alá vont személy adatait, az ellenőrzés szempontjait és megállapításait a szabadságvesztésből szabadulás napjától számított 1 évig;
n) az egyes bűncselekmények nyomozása során a felderítés és a bizonyítás kapcsán keletkező iratokban szereplő személyekről, azok kapcsolatairól, eljárási helyzetéről, a hozzá fűződő nyomozási adatokról az ügyben hozott jogerős ítéletig, vagy a nyomozás megszüntetése esetén a bűncselekmény büntethetőségének elévüléséig;
o) bűnmegelőzési célból külön jogszabály alapján végzett rendőrhatósági ellenőrzés során felderített hamis, hamisított vagy bűncselekmény elkövetésére utaló kábítószer tartalmú gyógyszerek orvosi vényeit és az azon szereplő adatokat (a beteg neve, kora, lakcíme, a vényt kiállító orvos, egészségügyi intézmény azonosítója, a gyógyszerrel kapcsolatos adatok, a gyógyszertár azonosítója és a kiváltó személyazonosító adatai) – ha büntetőeljárás nem indul – a beváltástól számított 5 évig;
p) az igazoltatás és a körözési ellenőrzés során bűncselekmény és szabálysértés megelőzése céljából rögzített adatokat az igazoltatás, ellenőrzés időpontjától számított 2 évig;
r) a titkos információgyűjtés adatait – ha büntetőeljárás nem indul – a gyűjtés lezárását követő legfeljebb 2 évig;
s) az általános segélykérő telefonszámon beérkező hívásoknál a hívó fél által használt telefonállomás azonosított adatait, valamint a hívások tartalmát legfeljebb 1 évig.
85. § (1) A rendőrségi adatot kezelő szerv a 84. § i)–n) és r) pontjaiban meghatározott adatokról az érintett személynek nem adhat felvilágosítást. Ez a rendelkezés nem korlátozza a büntetőeljárásban részt vevők jogát.
(2) A bűnüldözési célból kezelt személyes adatok kijavítását és törlését – törvény eltérő rendelkezése hiányában – úgy kell elvégezni, hogy az eredeti adatok felismerhetők maradjanak.
86. § (1) A Rendőrség bűnüldözés célját szolgáló adatkezelési rendszerébe csak a Rendőrség és a Rendőrség működését ellenőrző szerv tagja, a Belügyminisztériumnak a belügyminiszter által kijelölt köztisztviselője, az adatvédelmi biztos és a törvény által feljogosított más szerv képviselője tekinthet be, kérhet felvilágosítást, értesítést vagy adatszolgáltatást.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon kívül – törvényben meghatározott feladataik teljesítése érdekében – a cél megjelölésével adatszolgáltatást kérhetnek
a) a nyomozó hatóság,
b) a bíróság,
c) az ügyészség,
d) a nemzetbiztonsági szolgálatok,
e) a határőrség illetékes szerve,
f) a Külügyminisztérium illetékes szerve,
g) a honvédelmi igazgatás illetékes szerve,
h) a törvényben meghatározott más szervezet.
(3) A rendőrségi adatot kezelő szerv bűnüldözési adatkezelési rendszereiből – törvényben meghatározott esetben – az (1) és (2) bekezdésben nem említett szervezet vagy személy részére is szolgáltathat adatot, ha az adat igényléséhez fűződő jogát igazolja.
(4) Az adatszolgáltatást kérő szervek felelősek a (2) bekezdés alapján átvett adatoknak e törvény szerinti kezeléséért. Az ilyen adatfelhasználást kötelesek kimutatni, illetőleg nyilvántartani.
(5) A belügyminiszter, az országos rendőrfőkapitány vagy a rendőrfőkapitány a rendőri intézkedés tervezetével, a Rendőrség egyes belső szervezeti egységeivel és technikai eszközeivel összefüggő – valamint bűncselekménnyel kapcsolatban a nyomozó szerv vezetője is – közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalához a hozzájárulást bűnüldözési, bűnmegelőzési célból megtagadhatja.
87. § A Rendőrség személyes adatokat az országból külföldi bűnüldözési és igazságügyi szervek, illetőleg a nemzetközi bűnüldöző szervezetek részére nemzetközi kötelezettségvállalás alapján, továbbá a bűnüldözési érdekből a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások és e törvény keretei között továbbíthat.
88. § (1) A Rendőrség – a törvényben meghatározott bűnüldözési feladatai teljesítése érdekében, ha az adatvédelem feltételei az adatkezelő részéről is biztosítottak – az adott bűncselekmény felderítése, nyomozása során a bűnüldözési adatkezelési rendszereit egymással összekapcsolva egyedi adatkezelést végezhet. Ennek adatait az eljárás befejezése után törölni kell.
(2) A Rendőrség a bűnüldözési és az államigazgatási célú adatkezelési rendszereit bűncselekmény felderítése, nyomozása során akkor kapcsolhatja össze, ha a 84. § j) pontjában meghatározott feltételek is fennállnak. Ennek adatait az eljárás befejezése után törölni kell.
(3) A Rendőrség a bűnüldözési feladatainak ellátásához más adatkezelési rendszerekből – a felhasználás céljának megjelölésével – adatokat vehet át. Az adatátvétel tényét mind az adatátadó, mind az adatátvevő szervnél dokumentálni kell.
89. § (1) A Rendőrség a bűnüldözési feladatainak ellátása érdekében – a személy-, gépjármű- és tárgykörözési munkája során, illetőleg lakhelyelhagyási tilalom elrendelése és a biztosíték letétbe helyezésének engedélyezése esetében vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján – a polgárok személyi adatának és lakcímének nyilvántartásában, az egyéb igazgatási, valamint a határforgalom ellenőrzését szolgáló nyilvántartási rendszerekben a cél megjelölésével jelzések elhelyezését rendelheti el. A jelzésben a rendőri szerv az érintett feltartóztatását vagy adatváltozás esetén értesítés adását kérheti. Az adatkezelő szerv a Rendőrség megkeresésében foglaltakat köteles teljesíteni.
(2) A jelzés elhelyezésének megszüntetését a Rendőrség köteles kezdeményezni, illetőleg megszüntetni, ha az arra okot adó körülmény megszűnt.
(3) A jelzés elhelyezésének elrendeléséért és megszüntetéséért, illetve a kért intézkedéséért a jelzés elhelyezését kérő rendőri szerv vezetője a felelős.
(4) A jelzés elhelyezéséről, annak okáról és a jelzés alapján tett intézkedésről – bűnüldözési érdekből – a Rendőrség és a jelzést tartalmazó nyilvántartást kezelő szerv az érintettet nem tájékoztathatja.
90. § A Rendőrség az államigazgatási és rendészeti, illetve szabálysértési eljárással kapcsolatos feladatainak ellátása érdekében kezelheti:
a) a lőfegyver, lőszer, a gáz-, riasztó- és légfegyvergyártási, kereskedelmi, lőfegyverjavítási engedéllyel rendelkezők adatait, a lőfegyver, gáz- és riasztófegyver megszerzési és tartási engedéllyel rendelkezők adatait, valamint a lőtérhasználati engedéllyel rendelkezők adatait, a színházi és filmfelvétel célját szolgáló, vaktölténnyel működtetett fegyverek tartására jogosító engedéllyel rendelkezők adatait, továbbá az engedélyben szereplő lőfegyverek, gáz- és riasztó-, illetve vaktölténnyel működtetett fegyverek adatait, valamint az engedély kiadásának vagy visszavonásának feltételeit igazoló adatokat (cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alá helyezés, büntetett előélet, lőfegyverrel vagy lőszerrel elkövetett bűncselekmény vagy szabálysértés) az engedély érvényességi idejének lejártától számított 10 évig,
b) a nukleáris, a radioaktív anyag, az ionizáló sugárzást létrehozó berendezés, a kábítószer, a pszichotrop anyag, az ipari célokat szolgáló robbantóanyag, a pirotechnikai eszköz (a továbbiakban együtt: közbiztonságra veszélyes anyag és eszköz) gyártására, kereskedelmére, az ország területére történő behozatalára, kivitelére, átszállítására, megszerzésére, felhasználására, tárolására, szállítására vonatkozó engedéllyel rendelkezők adatait az engedélyben szereplő, a közbiztonságra veszélyes anyag és eszköz gyártó és tároló helyét, továbbá a gyártási engedéllyel rendelkezők adatait, valamint az engedély kiadásának, illetőleg visszavonásának feltételeit igazoló adatokat a határozatban szereplő jogosultság megszűnésétől számított 10 évig,
c) a járművezetői és a forgalmi engedélyekben szereplő adatokat – ideértve az egészségügyi alkalmasságra és a pályaalkalmasságra vonatkozó adatokat is – az engedély érvényességi idejének lejártától vagy visszavonásuktól számított 10 évig,
d) a kiadott vagy bevont személyi igazolványokban szereplő adatokat, valamint a bevonás indokát (cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezés, szabadságvesztés végrehajtása) az érvényességi idő lejártától vagy az újabb személyi igazolvány kiadásától számított 10 évig, illetőleg a bevonás okának megszűnéséig,
e) a pártfogó felügyelet alatt állók és a bíróság által kitiltottak adatait, továbbá a foglalkozástól, a járművezetéstől eltiltottak adatait azokban az esetekben, amikor a foglalkozás gyakorlásához szükséges engedély kiadása a Rendőrség hatáskörébe tartozik 5 évig, illetőleg ezek hatályának lejártáig,
f) külön jogszabályban meghatározottak szerint a Rendőrség által kiadott engedély alapján, illetve a Rendőrség hatósági ellenőrzési jogkörébe tartozó tevékenységet folytató személyek azonosításához szükséges, továbbá az engedély tárgyával, illetve az ellenőrizendő tevékenységgel összefüggő adatokat az engedély időtartamának lejártától, illetve visszavonásától számított 10 évig, illetőleg a külön jogszabályban meghatározott ideig,
g) az általa felügyelt személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenységet folytató szervek és személyek, valamint tevékenységi körük azonosító adatait, a tevékenység befejezését követő 5 évig,
h) a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvények törvényben, jogszabályban meghatározott bejelentési adatait 2 évig; a gyülekezési jog hatálya alá nem tartozó rendőri biztosítást igénylő rendezvények rendezőire, szervezőire vonatkozó adatokat 2 évig,
i) a Rendőrség által szabálysértési felelősségre vont, illetve helyszíni bírsággal sújtott elkövetők, valamint azok személyazonosító adatait, lakcímét, akik részére jogszabály rendelkezése alapján büntető pontot állapítottak meg, az elkövetett cselekményt, az alkalmazott büntetést vagy intézkedést és az ügy számát 2 évig,
