Az Országgyűlés a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról
– a külgazdasági kapcsolatoknak, ezen belül kiemelten a magyar áruk és szolgáltatások exportjának ösztönzése és segítése,
– az exporthoz fűződő állami érdekek érvényesítése,
– az exportőrök külpiaci versenyképességének erősítése,
– az export hagyományos piaci eszközökkel nem biztosítható pénzügyi kockázatainak megosztása,
– a pénzügyi intézményrendszer, ezen belül az exportfinanszírozás és exporthitel-biztosítás rendszerének a piacgazdasági eszközökkel, valamint a nemzetközi normákkal összhangban történő továbbfejlesztése
érdekében a következő törvényt alkotja:
1. § (1) A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság (a továbbiakban: Eximbank) olyan szakosított pénzintézet, a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság (a továbbiakban: EB. Rt.) olyan biztosítóintézet, amely az Exportgarancia Biztosítási Részvénytársaság szétválásával jön létre.
(2) Az Eximbank és az EB. Rt. állami tulajdonban lévő egyszemélyes részvénytársaságok, amelyekben a Magyar Állam nevében a tulajdonosi jogokat mindkét részvénytársaságban a pénzügyminiszter gyakorolja.
(3) Az Eximbankra és az EB. Rt.-re, valamint az általuk végzett tevékenységre a pénzintézeti és a biztosítási tevékenységről szóló jogszabályokat az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(4) Az Eximbankra és az EB. Rt.-re a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvényt (a továbbiakban: Gt.) az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(5) Az Eximbank a 2. §-ban meghatározott tevékenységeket, az EB. Rt. a 3. §-ban meghatározott tevékenységeket exportügyletekre és külföldön megvalósuló magyar befektetésekre vonatkozóan, valamint a Kormány által meghatározott esetekben a nemzetgazdaság szempontjából kiemelt fontosságú importügyletekre vonatkozóan jogosult végezni.
2. § (1) Az Eximbank a magyar áruk és szolgáltatások exportjához, és a külföldön megvalósuló magyar befektetésekhez, valamint az importhoz kapcsolódó alábbi pénzintézeti tevékenységeket végzi:
a) hitel és kölcsön (a továbbiakban együtt: hitel) nyújtása (hitel, illetve kölcsönügylet);
b) bankgarancia vagy bankkezesség vállalása, ha a kötelezettség pénzben teljesítendő (garanciaügylet);
c) saját számlára vagy bizományosként (más számlájára) történő adásvételi (kereskedelmi) tevékenység az alábbi körben:
1. pénzpiaci eszközök (váltó, csekk) vásárlása, ideértve a váltóleszámítolást is (leszámítolási ügylet),
2. deviza- és valutaügylet, kivéve a pénzváltási tevékenységet,
3. határidős, illetve opciós pénzügyi ügylet,
4. átruházható értékpapírral végzett műveletek, kivéve az egyes értékpapírok forgalomba hozataláról, forgalmazásáról, valamint az értékpapírtőzsdéről szóló 1990. évi VI. törvény (a továbbiakban: Épt.) 2. §-ának (1) bekezdésében meghatározott értékpapírokat (értékpapírügylet),
5. kamat-, illetve árfolyamkockázati csereügylet;
d) követelések megvásárlása (faktoring ügylet);
e) az ügyfél megbízása, illetve hozzájárulása alapján a hitelképesség vizsgálatával, igazolásával kapcsolatos szolgáltatások.
3. § (1) Az EB. Rt. tevékenysége a következő biztosítási ágazatok kereskedelmi és politikai kockázatok elleni biztosításaira terjed ki:
a) hitelezés,
b) kezesség,
c) különböző pénzügyi veszteségek.
(2) Kereskedelmi kockázatok (a vevőnek az esedékesség időpontjában való nemfizetésének a kockázata) elleni biztosítást az EB. Rt. az exporthitelekhez, valamint az ehhez kötődő árfolyamváltozáshoz kapcsolódóan végezhet.
(3) A politikai kockázatok elleni biztosítást az EB. Rt. a magyar áruk és szolgáltatások exportjához, a magyar tőke külföldi befektetéséhez, a nemzetközi pénzügyi szervezetek által meghirdetett versenytárgyaláson való részvételhez kapcsolódóan végezheti. A politikai kockázatok elleni biztosítási módozatok felsorolását az 1. számú melléklet tartalmazza.
(4) Politikai kockázatoknak tekintendők mindazok a különleges kockázatok, amelyek gazdaságpolitikai, közigazgatási vagy általános politikai körülményekkel kapcsolatosak. A politikai kockázatok elleni biztosítási események meghatározását a törvény 2. számú melléklete tartalmazza.
4. § Az Eximbank és az EB. Rt. az e törvényben meghatározott tevékenységeit más jogi személy útján nem gyakorolhatja.
5. § A Kormánynak biztosítania kell az Eximbank és az EB. Rt. hosszú távú és stabil működőképességét.
6. § (1) A Kormány a központi költségvetés terhére készfizető kezesként felel az Eximbank által
a) felvett hitelből, kötvénykibocsátásból eredő fizetési kötelezettségek teljesítéséért,
b) a Kormány megbízása alapján vállalt garanciaügyletek esetleges beváltásából fakadó fizetési kötelezettségekért.
(2) A Kormány a központi költségvetés terhére készfizető kezesként felel az EB. Rt. által a politikai és árfolyamkockázatok elleni biztosítási tevékenységből eredő fizetési kötelezettségek teljesítéséért.
(3) Az Eximbanknak az (1) bekezdés b) és az EB. Rt.-nek a (2) bekezdés szerinti fizetési kötelezettsége teljesítéséhez szükséges forrásokat a központi költségvetés közvetlenül biztosítja.
7. § (1) Az éves költségvetési törvényben meg kell határozni:
a) az Eximbank és az EB. Rt. által felvehető hitelek és kibocsátott kötvények együttes állományának felső határát,
b) az Eximbank által a költségvetés terhére vállalható garanciaügyletek állományának felső határát,
c) az EB. Rt. által a politikai és árfolyamkockázatok ellen vállalható biztosítási kötelezettség összegének felső határát.
(2) A 6. §-ban meghatározott fizetési kötelezettségek költségvetési fedezetét az éves költségvetési törvényben elkülönített előirányzatokban kell jóváhagyni.
8. § (1) Az Eximbank a központi költségvetés terhére vállalt garanciaügyleteire, az EB. Rt. a politikai és árfolyamkockázatok elleni biztosítási tevékenységére vonatkozóan havonta elszámol a központi költségvetéssel.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt elszámolási rend részletes szabályait a pénzügyminiszter határozza meg.
(3) Az Eximbank és az EB. Rt. az átmenetileg szabad pénzeszközeit a Magyar Nemzeti Banknál, belföldi székhelyű kereskedelmi banknál, valamint a devizaszabályozási korlátok között külföldön helyezheti el, vagy magyar állampapírokba fektetheti be.
9. § (1) Az Eximbank és az EB. Rt. adózott eredményének osztalékként történő kifizetéséről, annak mértékéről a pénzügyminiszter és a nemzetközi gazdasági kapcsolatokért felelős miniszter – a Magyar Nemzeti Bank elnöke véleményének kikérésével – javaslata alapján a Kormány dönt.
(2) Az Eximbank és az EB. Rt. osztaléka a központi költségvetés bevételét képezi.
10. § A Kormány a gazdaságpolitikai program és a költségvetési törvény előkészítéséhez kapcsolódóan évente a pénzügyminiszter, a nemzetközi gazdasági kapcsolatokért felelős miniszter és a Magyar Nemzeti Bank elnöke javaslatára határozat formájában a tulajdonosi jogok gyakorlója számára az Eximbank és az EB. Rt. működésének az állami érdekekkel, a gazdaságpolitikai célokkal, valamint költségvetési törvénnyel való összhangja érdekében betartandó irányelveket ad ki.
11. § (1) Az Eximbank és az EB. Rt. előző évi tevékenységéről a pénzügyminiszter és a nemzetközi gazdasági kapcsolatokért felelős miniszter – a Magyar Nemzeti Bank elnöke véleményének kikérése mellett – minden év június 30-ig beszámol a Kormánynak.
(2) A beszámolónak részletesen elemeznie kell az Eximbank és az EB. Rt. éves tevékenységét. Tartalmaznia kell a pénzügyi, jövedelmi, vagyoni helyzet elemzését, az előző évben vállalt, a korábbi időszakról áthúzódó kötelezettségeket, valamint ezek esedékességének ismertetését és értékelését, továbbá a központi költségvetéssel való elszámolások eredményeit is.
12. § Az Eximbank és az EB. Rt. tevékenységére kiterjedő üzleti tervet a részvénytársaságok igazgatóságai hagyják jóvá, figyelembe véve a Kormány vonatkozó irányelveit.
13. § (1) Az Eximbank a 6. § (1) bekezdésének b) pontjában, az EB. Rt. a 6. § (2) bekezdésében foglaltak pénzügyi folyamatait számviteli nyilvántartásaiban elkülönítetten köteles kezelni.
(2) Az Eximbank és az EB. Rt. éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait a Kormány rendeletben szabályozza.
14. § Az Eximbank és az EB. Rt. ügyvezető szerve az igazgatóság, melyekbe
két-két tagot
a) a pénzügyminiszter,
b) a nemzetközi gazdasági kapcsolatokért felelős miniszter és
c) a Magyar Nemzeti Bank elnöke,
egy-egy tagot
d) az ipari és kereskedelmi miniszter,
e) a földművelésügyi miniszter és
f) a külügyminiszter
nevez ki. Az igazgatóságnak tagja a vezérigazgató is.
15. § (1) Az Eximbank és az EB. Rt. ügyvezetésének és üzletvitelének ellenőrzését a hat-hat főből álló felügyelő bizottság végzi.
Az Eximbank és EB. Rt. felügyelő bizottságába
a) a pénzügyminiszter,
b) a nemzetközi gazdasági kapcsolatokért felelős miniszter és a
c) Magyar Nemzeti Bank elnöke
nevez ki két-két tagot.
(2) A felügyelő bizottságok ellenőrzik, hogy az Eximbank és az EB. Rt. betartja-e működése során a vonatkozó jogszabályokat és kormányhatározatokat, továbbá az alapító okiratban és az üzletszabályzatban foglalt rendelkezéseket.
(3) A részvénytársaságok felügyelő bizottságai az ellenőrzés tapasztalatairól szóló jelentésüket minden év május 31-ig beterjesztik a tulajdonosi jogok gyakorlójának.
16. § Az Eximbank és az EB. Rt. munkaszervezetének élén a vezérigazgató áll, akinek feladatait és hatáskörét az igazgatóság határozza meg.
A vezérigazgató felett a munkáltatói jogokat a tulajdonosi jogok gyakorlója gyakorolja.
17. § Az Eximbank és az EB. Rt. igazgatóságának és felügyelő bizottságának elnökét, továbbá a részvénytársaságok vezérigazgatóját a pénzügyminiszter, a nemzetközi gazdasági kapcsolatokért felelős miniszter és a Magyar Nemzeti Bank elnökének javaslatára a miniszterelnök nevezi ki ötéves időtartamra.
18. § (1) Az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagjának és vezérigazgatónak az nevezhető ki, aki
a) büntetlen előéletű,
b) szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel,
c) vezetőként pénzintézetnél, biztosítónál, a Magyar Nemzeti Banknál, az Állami Bankfelügyeletnél, az Állami Biztosításfelügyeletnél vagy központi közigazgatási szervnél legalább három éves közgazdasági, pénzügyi vagy jogi gyakorlattal rendelkezik.
(2) Az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagjai és a vezérigazgató pártban tisztséget nem viselhetnek, párt nevében vagy érdekében nyilvános közszerepléssel járó tevékenységet nem folytathatnak.
(3) Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában szakirányú felsőfokú iskolai végzettségnek minősül a közgazdasági, valamint az állam- és jogtudományi egyetemen szerzett oklevél vagy a pénzügyi és számviteli, illetve külkereskedelmi főiskolán letett államvizsga.
(4) Az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagja nem lehet tagja más gazdasági társaságnak, s nem lehet vezető tisztségviselője – az Eximbankon és az EB. Rt.-n kívül – más gazdasági társaságnak.
19. § (1) Az Eximbanknak és az EB. Rt.-nek könyvvizsgálót kell alkalmaznia.
(2) A könyvvizsgáló köteles a pénzintézeti és biztosítási tevékenységre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseken túl az igazgatóságot, a felügyelő bizottságot és a tulajdonosi jogok gyakorlóját haladéktalanul tájékoztatni, ha a jogszabályok vagy az alapító okirat, illetve az üzletszabályzat megsértését észleli, vagy olyan tényről szerez tudomást, amely a részvénytársaság jelenlegi vagy jövőbeni helyzetét, vagy a központi költségvetésnek a részvénytársasággal kapcsolatos kötelezettségeit jelentősen befolyásolja.
20. § (1) Az Eximbank szavatoló tőkéjének kiszámítása során járulékos tőkeelemnek minősül minden olyan hitel és kötvény, amely kielégíti az alábbi feltételeket:
a) ténylegesen rendelkezésre áll, és az igénybe vevő pénzintézet számára azonnal, jogvita vagy sortartási kötelezettség nélkül hozzáférhető, továbbá az igénybe vevő pénzintézet mérlegében szerepel,
b) a hitel, illetve a kötvény eredeti futamideje öt évet meghaladó lejáratú, illetve – ha a lejárat nincs meghatározva – a hitel csak a szerződésben rögzített, legkevesebb öt év múlva mondható fel,
c) a járulékos tőke összegének a szavatoló tőkébe történő beszámítását legalább a visszafizetési időpontot megelőző öt év során – évente, fokozatosan – csökkenteni kell,
d) a hitel esetében tőketörlesztés az eredeti lejárat, vagy a szerződésben kikötött felmondási idő előtt nem lehetséges.
(2) A pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló 1991. évi LXIX. törvény (továbbiakban: Pit.) 2. számú melléklet I. (3) bekezdésében foglaltakat az Eximbankra nem kell alkalmazni.
21. § (1) Az Eximbank esetében a Pit. 38. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően a szavatoló tőke huszonöt százalékát meghaladó hitel minősül nagyhitelnek.
(2) Az egy hitelfelvevőhöz kihelyezett nagyhitelek együttes összege az Eximbank szavatoló tőkéjének harmincöt százalékát nem haladhatja meg.
(3) Az (1)–(2) bekezdésben, valamint a Pit. 38. §-ának (1)–(3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni – a Pit. 38. §-ának (6) bekezdésében meghatározottakon túlmenően – az Eximbank által a kereskedelmi bankok számára nyújtott exportcélú hiteleknél.
22. § A Pit. 41. §-ában foglaltakat az Eximbanknak nem kell alkalmaznia.
23. § (1) Az Eximbanknak a közvetlen banküzemi célt szolgáló ingatlanon kívül ingatlan befektetése nem lehet.
(2) Az Eximbank más vállalkozásban tulajdoni részesedéssel nem rendelkezhet.
24. § A Pit. 59. §-ában foglalt titoktartási kötelezettség nem terjed ki a Pit. 60. § (1)–(2) bekezdésben foglaltakon túl a tulajdonosi jogok gyakorlója részére adott adatszolgáltatásra sem.
25. § (1) Az EB. Rt. a kereskedelmi kockázatok elleni biztosítást a biztosítási jogszabályok feltételei szerint köteles végezni.
(2) Az EB. Rt.-nek a központi költségvetés terhére, a Kormány készfizető kezessége mellett vállalt biztosításainak feltételeit kormányrendelet szabályozza.
(3) Az EB. Rt. pénzforgalmi számláját a Magyar Nemzeti Bank vezeti.
26. § (1) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy a pénzintézetek, valamint a biztosítóintézetek éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendeletekben külön meghatározza az Eximbank és az EB. Rt. éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait.
(2) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy az EB. Rt. által a központi költségvetés terhére, a Kormány készfizető kezessége mellett vállalt biztosítások feltételeit rendeletben meghatározza.
(3) A pénzügyminiszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben meghatározza az Eximbank és az EB. Rt. központi költségvetéssel történő elszámolásának részletes szabályait.
27. § (1) E törvény a kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba.
(2) A Kormány a központi költségvetés terhére készfizető kezesként felel:
a) az Exportgarancia Biztosítási Részvénytársaság megalakulásakor a Hungária Biztosító Részvénytársaságtól átvett, korábban megkötött szerződések teljesítéséért, valamint
b) az Exportgarancia Biztosítási Részvénytársaság által az e törvény hatálybalépése előtt kötött, az 1. számú mellékletben felsorolt biztosítási módozatok szerinti szerződések teljesítéséért.
(3) A 26. § (2) bekezdésében meghatározott rendelet hatálybalépéséig az EB. Rt. az 1. számú mellékletben meghatározott biztosítási módozatokat az e törvény hatálybalépése előtt jóváhagyott feltételekkel végezheti.
28. § (1) A Pit. 33. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Pénzintézet – saját nevében – biztosítási tevékenységet nem végezhet.”
(2) A Pit. 38. §-ának (6) bekezdésének d) pontja a következők szerint módosul, egyúttal a bekezdés e) ponttal egészül ki:
[(6) Az (1)–(3) bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni a következő, elkülönítve nyilvántartott hitelek (követelések) esetében:]
„d) a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság politikai és árfolyamkockázatok elleni biztosításával fedezett exporthitel-szerződéseknél a biztosítási kárfizetés mértékéig abban az esetben, ha az exportokmányok a bankra engedményezettek, és az ügylet kapcsán csak politikai és árfolyamkockázat merül fel,
e) a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság készfizető kezességével teljes egészében fedezett hitel.”
(3) A Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetéséről szóló 1993. évi CXI. törvény a következő 38/A. §-sal egészül ki:
„38/A. § (1) 1994. december 31-ig a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság által felvehető hitelek és kibocsátott kötvények együttes állományának felső határa 15 000 millió forint lehet.
(2) A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság által a központi költségvetés terhére vállalható garanciaügyletek állományának felső határa 1994. december 31-ig 2000 millió forint lehet.
(3) A Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság által vállalható politikai kockázatok elleni biztosítási kötelezettség összegének felső határa 1994. december 31-ig 45 000 millió forint lehet. Az állomány forintértékének az árfolyamváltozások következtében jelentkező növekményével a fenti keret automatikusan megemelkedik.”
29. § Az Épt. a következő 34/A. §-sal egészül ki:
„34/A. § (1) A 23–30. §-ok és a 33–34. §-ok helyett az alábbi rendelkezéseket kell alkalmazni a Pit. 1. számú mellékletében szereplő nemzetközi pénzügyi intézmények által történő belföldi nyilvános értékpapír-kibocsátás és forgalomba hozatal esetén.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt nemzetközi pénzügyi szervezetek által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok nyilvános forgalomba hozatalának feltétele, hogy a kibocsátó
a) az ismertetőt és a nyilvános ajánlattételt a törvényben meghatározott módon közzétegye,
b) a nyilvános forgalomba hozatallal kapcsolatos teendőkkel forgalmazót bízzon meg.
(3) Az ismertető és a nyilvános ajánlat közzétételéhez a Felügyelet engedélye szükséges.
(4) Az ismertetőnek legalább az alább felsorolt adatokat kell tartalmaznia:
a) a kibocsátó megnevezése és bemutatása,
b) a forgalomba hozatal alapjául szolgáló döntés megjelölése, tartalma, időpontja,
c) a forgalmazó megnevezése és címe,
d) a forgalomba hozatal során közreműködő értékpapír-forgalmazók, ügynökök, a kifizető és letéti helyek megnevezése és címe,
e) a jegyzési garanciát vállalók megnevezése, címe, a lejegyzésre vállalt összeg feltüntetése,
f) a forgalomba hozatal nagysága,
g) az értékpapírok fajtája, típusa, az azokhoz kapcsolódó jogok bemutatása,
h) tájékoztatás az átruházás korlátairól,
i) az értékpapírok száma, névértéke, kibocsátási árfolyama, az árfolyam meghatározás módszere,
j) sorozat- és sorszámok,
k) a jegyzés, illetve eladás helye, kezdő- és zárónapja,
l) a túl- és aluljegyzés esetén követendő eljárás, az allokáció leírása,
m) a fizetés módja, a fizetésre nyitva álló bankszámla száma,
n) az esetleges garanciavállalás tartalma,
o) a kibocsátó utolsó lezárt gazdasági évének gazdálkodási adatai,
p) a kibocsátó utolsó auditált éves mérlege (saját joga szerint),
q) a kibocsátással megszerzendő tőke felhasználásának célja.
(5) A nyilvános ajánlattételt a Felügyelet által az ismertetőhöz adott jóváhagyás számát és dátumát, az ismertető megtekintésének helyét, idejét és módját a kibocsátónak és a forgalmazónak együttesen hirdetményben kell nyilvánosságra hozni. A hirdetményt legalább a jegyzést megelőzően hét nappal két országos napilapban és a tőzsde hivatalos lapjában kell közzétenni.
(6) Az ismertető megtekintésének lehetőségét a jegyzési helyeken a hirdetmény közzétételének napjától biztosítani kell.
(7) Semmis az értékpapír nyilvános kibocsátása, valamint a kibocsátó, illetve a forgalmazó által történt elidegenítése, ha az értékpapírt a Felügyelet által jóváhagyott ismertető nélkül bocsátották ki, vagy a kibocsátó maga hozta forgalomba.
(8) A kibocsátó és a forgalmazó rendkívüli tájékoztatás keretében köteles a változtatást 7 nappal megelőzően a Felügyeletnek megküldeni, továbbá két országos napilapban és a tőzsde hivatalos lapjában megjelentetni az értékpapírban foglalt jogok változtatását, továbbá ugyanilyen módon nyilvánosságra hozni a nyilvános forgalomba hozatalhoz készített ismertető adatainak változtatását.”
30. § Az Épt. 49. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„49. § (1) Az elszámolásforgalom lebonyolítására elszámolóház alapítható. Az elszámolóház az alábbi tevékenységek végzésére köteles:
a) a tőzsdei ügyletek elszámolása,
b) a tőzsdén kívüli értékpapír ügyletek elszámolása,
c) tőzsdeforgalmi számla vezetése,
d) az általa elszámolt ügyletek teljesítésének biztosítása,
e) megbízás alapján más szervezetek részére elszámolási tevékenység végzése.
(2) Az elszámolóház az (1) bekezdésben említett tevékenységeken kívül az alábbi tevékenységeket is elláthatja:
a) értékpapír nyilvántartási számlavezetés, értékpapírszámla-számlavezetés,
b) értékpapír letétkezelés.
(3) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott tőzsdeforgalmi számla olyan korlátozott rendeltetésű pénzforgalmi számla, amely kizárólag a tőzsdei ügyletekkel, a tőzsdén kívüli értékpapír ügyletekkel, az értékpapír kibocsátásával (forgalomba hozatalával) kapcsolatos – továbbá magán az értékpapíron alapuló – fizetések, valamint a megbízás alapján végzett elszámolások [(1) bekezdés e) pont] lebonyolítására szolgál.
(4) Az elszámolóházi tevékenység végzéséhez a Felügyelet engedélye szükséges. Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott tevékenység a Magyar Nemzeti Bank egyetértésével engedélyezhető. A Felügyelet jogosult az általa külön nevesített elszámolóház részére az alábbi feladatok ellátását előírni:
a) központi értékpapírkód kiadása és nyilvántartása,
b) központi értékpapírsorszám nyilvántartás vezetése.
(5) Az (1) bekezdés c) pontjában és a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott tevékenység gyakorlását az elszámolóház az Állami Bankfelügyelethez történt bejelentés megtételét követő 30. nap után kezdheti meg.
(6) Elszámolóházi tevékenység folytatására jogosító engedélyt az a kizárólag névre szóló részvényekkel rendelkező részvénytársaság kaphat, amely
a) 500 millió forint befizetett alaptőkével rendelkezik,
b) az elszámolóházi tevékenységet kizárólagos tevékenységként végzi, beleértve a (2) bekezdésben meghatározott értéktári tevékenységet is,
c) rendelkezik a tevékenység folytatásához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel.
(7) Az elszámolóházi tevékenységet végző részvénytársaság tagja lehet
a) a Magyar Nemzeti Bank,
b) tőzsde,
c) pénzintézet.
(8) A Felügyelet külön engedélyével 1995. december 31. napjáig jogi személyiséggel rendelkező más gazdasági társaság is tagja lehet elszámolóháznak. Ezt követően ezen szervezet részvényesi jogait nem gyakorolhatja.
(9) Azon szervezet, amely a törvény hatálybalépésekor az (1) bekezdésben és a (2) bekezdésben felsorolt tevékenységeket együttesen végzi, köteles 30 napon belül a Felügyelettől a tevékenység folytatásához szükséges engedélyt beszerezni.
(10) E § alkalmazásában tőzsde a más törvény által tőzsdeként meghatározott szervezet is.”
31. § Az Épt. a következő 49/A–49/C. §-okkal egészül ki:
„49/A. § A Felügyelet hatásköre kiterjed az elszámolóház működésének felügyeletére. Az elszámolóház felügyeletére, az összeférhetetlenségére a tőzsdére vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni azzal, hogy a Felügyelet az elszámolóház működését nem függesztheti fel, azonban a Felügyelet a szolgáltatást igénybe vevők és a befektetők érdekeinek védelme végett az elszámolóház által vezetett egyes számlákat meghatározott időre zároltathatja.
49/B. § (1) Az elszámolóház köteles üzletszabályzatot, továbbá szabályzatokat alkotni.
(2) Az elszámolóház szabályzatainak tevékenységétől függően tartalmazniuk kell legalább
a) a számlavezetési rendet,
b) az elszámolás rendjét,
c) a kockázatok kezelésének módját,
d) a fizetendő díjak körét és mértékét,
e) a kötelező letétek képzésének, felhasználásának módját,
f) a határidős ügyletek teljesítése biztosításának módját,
g) az értékpapírkód kiadásának, a kód és az értékpapírsorszám nyilvántartásának rendjét,
h) a letétkezelés szabályait,
i) a szolgáltatást igénybe vevők által nyújtandó információk körét,
j) a titoktartás és a nyilvános adatszolgáltatás rendjét.
(3) A szolgáltatást igénybe vevők és a befektetők érdekeinek védelme érdekében a Felügyelet a szabályzatok további kötelező tartalmi elemeit írhatja elő.
49/C. § (1) Az elszámolóház köteles a fizetőképességét folyamatosan fenntartani.
(2) Az elszámolóház az alaptőkéjét és az alaptőkén felüli vagyona részét képező szabad pénzeszközeit kizárólag jegybankképes értékpapírba fektetheti.
(3) Az elszámolóház köteles pénzforgalmi számláját a Magyar Nemzeti Banknál vezettetni.
(4) Az elszámolóház köteles megadni a Felügyeletnek és a Magyar Nemzeti Banknak a feladatkörük ellátásához szükséges információkat.
(5) Az elszámolóház működése során a Pit. 46–47. §-aiban meghatározott banktitok szabályait megfelelően alkalmazni kell. A banktitoktartási kötelezettség kiterjed az elszámolóház vezető tisztségviselőjére, felügyelő bizottsági tagjára, alkalmazottjára és a könyvvizsgálóra, továbbá mindarra, aki ahhoz, az elszámolóházzal kapcsolatos tevékenysége során, bármi módon hozzájutott.”
32. § (1) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Pit. 2. § d) pontja, valamint az ezt módosító 1993. évi CXII. törvény 2. §-a.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Pit. 8. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki: „Törvény korlátozott rendeltetésű pénzforgalmi bankszámla vezetését [4. § (1) bekezdés c) pontja] pénzintézeti tevékenységet végző egyéb jogi személy számára is lehetővé teheti.”
– Exportra történő gyártással kapcsolatos biztosítási feltételek politikai kockázatokra (P.I.)
– Hitelbiztosítási feltételek export-szállítások és szolgáltatások esetén politikai kockázatokra (P.II.)
– Idegen országbeli székhellyel bíró, részben vagy teljesen magyar érdekeltségű vállalatokba (a továbbiakban: érdekeltségek) befektetett tőke politikai kockázatainak biztosítási feltételei (P.III.)
– A nemzetközi pénzügyi szervezetek által finanszírozott tenderekre benyújtott ajánlatok költségeire vonatkozó biztosítási feltételek (T.I.)
A politikai kockázatok elleni biztosítások különböző módozataiban e törvény értelmezésében biztosítási eseménynek tekinthetők:
– államhatalmi vagy közigazgatási intézkedések, államosítás, kisajátítás, elkobzás, ehhez hasonló politikai intézkedések,
– háború, polgárháború, lázadás, forradalom, zendülés, zavargás és hasonló jellegű politikai események,
– beviteli engedély visszavonása, meghosszabbításának megtagadása, beviteli tilalom elrendelése, embargó, általános transzfertilalom elrendelése,
– az engedélyköteles körben a kiviteli engedély visszavonása,
– a vevő bankjánál a biztosított javára eszközölt fizetések konvertálásának hatóságilag elrendelt tilalma, valamint kétoldalú kormányközi megállapodás, vagy nemzetközi döntés alapján végrehajtott adósságelengedés, átütemezés,
– a nemzetközi pénzügyi szervezetek által finanszírozott versenytárgyalásokon való részvétel költségeinek biztosítása esetén, ha az ajánlat alapján nem jön létre szerződés (tendereztetés).
A politikai kockázat elleni biztosításnál a felsorolt politikai események abban az esetben vehetők figyelembe az elbírálásnál, ha az a megrendelő országában vagy a szerződés alapján a teljesítés szerinti országban (P.I.), a vevő országában (P.II.) vagy abban az országban (P.III.) következett be, ahol a külföldi magyar befektetést eszközölték (itt biztosítási eseménynek minősül a befektetés feletti rendelkezési jog megvonása is), illetve azon országra és nemzetközi szervezetre vonatkozóan, amely a fennálló követeléseket teljesíti, illetve, amelyeken keresztül a fizetések lebonyolódnak.
