Időállapot: közlönyállapot (1994.IV.26.)

1994. évi XLIII. törvény

Budapest főváros közigazgatási területéről és kerületi beosztásáról * 

Az Országgyűlés Budapest főváros közigazgatási területének és kerületi beosztásának újraszabályozása céljából a következő törvényt alkotja:

1. § Az Országgyűlés Budapest főváros közigazgatási területét az ingatlan-nyilvántartásban az e törvény hatálybalépésének napján rögzített közigazgatási határok szerint állapítja meg.

2. § (1) Budapest főváros közigazgatási területe a következő kerületekre tagozódik: I. kerület, II. kerület, III. kerület, IV. kerület, V. kerület, VI. kerület, VII. kerület, VIII. kerület, IX. kerület, X. kerület, XI. kerület, XII. kerület, XIII. kerület, XIV. kerület, XV. kerület, XVI. kerület, XVII. kerület, XVIII. kerület, XIX. kerület, XX. kerület, XXI. kerület, XXII. kerület, XXIII. kerület.

(2) A fővárosi kerületi képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatában határozza meg a kerület elnevezését.

3. § (1) Az Országgyűlés a fővárosi kerületek közigazgatási területét – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – az e törvény hatálybalépésekor érvényes közigazgatási határok szerint állapítja meg. A kerületek határvonalának leírását a törvény 1. számú melléklete tartalmazza.

(2) A XX. és a XXIII. kerületek közigazgatási területét az Országgyűlés Pestszenterzsébet város és Soroksár község Budapest fővárossal 1950. január 1-jei egyesítésekor érvényes közigazgatási területével egyezően állapítja meg.

(3) A főváros XX. és XXIII. kerülete közigazgatási határvonalának leírását a törvény 2. számú melléklete tartalmazza.

(4) A belügyminiszter felhatalmazást kap arra, hogy a törvény mellékletét a – kerületek határvonalának leírásában szereplő – közterület elnevezés változások átvezetésével a Magyar Közlönyben közzétegye.

4. § (1) E törvény – a 2. § és a 3. § (2)–(3) bekezdés kivételével – a kihirdetése napját követő 15. napon lép hatályba, egyidejűleg a Budapest főváros területének új megállapításáról szóló 1949. évi XXVI. törvény hatályát veszti.

(2) E törvény 2. §-a, 3. §-ának (2) és (3) bekezdése a következő helyi önkormányzati általános választások napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a Budapest főváros kerületeinek megállapításáról szóló 4349/1949. (XII. 20.) MT rendelet.

(3) A (2) bekezdésben említett választásokat a 3. § (2) bekezdésében meghatározott kerületi beosztásnak megfelelően kell előkészíteni és lebonyolítani.

(4) A (2) bekezdés hatálybalépését követően Budapest főváros XXIII. kerülete polgármesterének, jegyzőjének (a polgármesteri hivatal ügyintézőjének) jogszabályban meghatározott feladat- és hatáskörébe tartozó önkormányzati, illetőleg államigazgatási ügyekben a XX. kerület polgármestere, jegyzője (polgármesteri hivatal ügyintézője) jár el a XXIII. kerület polgármesterének megválasztásáig, a jegyző kinevezéséig, legkésőbb azonban az önkormányzati választásokat követő 90. napig. A fővárosi köztársasági megbízott ellenőrzi és segíti az átszervezést és az átadás-átvétel intézését.

1. számú melléklet az 1994. évi XLIII. törvényhez

Budapest főváros I–XIX. és XXI., XXII.
kerületeinek határa

(A törvény hatálybalépésekor érvényes
1949. évi határleírás * )

Az I. kerület határa: a Duna középvonalától a Csalogány utcán halad a Széna térig, a Széna tér délkeleti oldalán a Vérmező útig, a Vérmező úttól végig az Attila útig, innen a régi közigazgatási határ mentén, a Krisztina körúton, majd az Alkotás utcán a Márvány utcáig, a Márvány utcán tovább a Győri útig, a Győri úton, majd az Avar utcán és az Alsóhegyi utcán a Somlói útig, ezen, majd a Mihály utcán a Gyula utcáig, a Gyula utcán a Számadó utcáig, majd a Számadó utcán a Szirtes útig, a Szirtes úton a Citadella csúcsáig és innen a Duna középvonalára vont merőleges vonalon a Duna közepéig, a középvonalon észak felé a kiindulási pontig.

A II. kerület határa: a Duna budai ágának középvonalától halad a Szépvölgyi útig, a Szépvölgyi úton a Guckler Károly útig, ezen a menedékházig – azt területével a III. kerületnél hagyva –, innen a Hármashatár-hegy csúcsáig, Budapest és Pesthidegkút határáig, innen a főváros és Pesthidegkút régi közös határvonalán, majd ezek elválása után Pesthidegkút határvonalát követve vissza Adyliget (volt Tisza István kertváros) északnyugati települési határáig, a település határvonalán a budapesti határig, majd ennek mentén a Budakeszi útig, a Budakeszi úton a Szilágyi Erzsébet fasorig, a Szilágyi Erzsébet fasoron át a Moszkva térig, innen a II. kerület régi határvonalán a tér délnyugati szélén, majd a Krisztina körúton a Csaba utcáig, a Csaba utcán a Várfok utcáig, ezen, majd a Vérmező utcán és a Széna tér délkeleti szélén a Csalogány utcáig, a Csalogány utcán kelet felé a Duna középvonaláig, az egyesült, majd a budai Duna-ág középvonalán a kiindulási pontig.

A III. kerület határa: a Duna szentendrei ágának középvonalától a régi békásmegyeri határ mentén halad a Budapest-Üröm-Békásmegyer hármas határpontig, innen a főváros határvonalát követve a főváros és Pesthidegkút régi határának találkozási pontjáig, majd a főváros és Pesthidegkút régi közös határvonalán a Hármashatár-hegy csúcsáig, innen a menedékházig – azt területével a kerületnél hagyva –, majd a Guckler Károly úton a Szépvölgyi útig, ezen, majd ennek folytatásában a Duna budai ágának középvonaláig, a budai, majd a főág középvonalán a Népszigettől nyugatra a Szentendrei-Duna-ágig, a Szentendrei-Duna-ág középvonalán a kiindulási pontig.

A IV. kerület határa: a Duna váci ágának, majd az egyesült Dunának középvonalán a régi újpesti határon halad dél felé, majd a Palotai-szigettől nyugatra a budai Duna-ág középvonalán a sziget déli csúcsáig, innen a régi határvonalon az újpesti vasúti összekötőhíd újpesti hídfőjéig, ettől a vasúti töltés északkeleti oldalán a Göncöl utcáig, a Göncöl utcán vissza a régi újpesti határig, a határvonalon, majd az Istvántelki főműhely területének délnyugati oldala mellett a Budapest–Vác vasútvonalig, innen a vasútvonal nyugati – egyúttal az Istvántelki főműhely keleti – oldalán az Árpád útig, az Árpád úton, majd a régi újpest–rákospalotai közös határvonal mentén a közös határvonal elválásáig, ettől a ponttól szintén a régi újpesti határvonal mentén nyugat felé a Duna váci ágában lévő kiindulási pontig.

Az V. kerület határa: a Duna középvonalától a Jászai Mari téren át, majd a Szent István körúton halad a Nyugati térig, majd ennek nyugati oldalán és a Bajcsy-Zsilinszky úton a Deák Ferenc térig; a Deák Ferenc téren át továbbhalad a Károly körútig, a Károly körúton a Kossuth Lajos utcáig, majd tovább mindenütt a volt IV. kerületi határon, a Múzeum körúton át a Kálvin térig, a Kálvin tér nyugati oldalán a Vámház körútig, a Vámház körúton és ennek folytatásában a Fővám téren át a Duna középvonaláig, innen a Duna középvonalán a kiindulási pontig.

A VI. kerület határa: a Dózsa György úton a 28058 hrsz. ingatlan keleti határpontjától a 28224 hrsz. MÁV-terület északnyugati határvonalát követve halad a Bulcsú utcai aluljáró északnyugati bejárójáig, innen a Bulcsú utcán át a Lehel utcáig, a Lehel utcán a Ferdinánd híd és a Váci út találkozásáig, majd a Váci úton a Nyugati tér délkeleti oldalán a Bajcsy-Zsilinszky útig és ezen végig a Deák Ferenc térig, a tér északkeleti oldalán a Király utcáig, ezen végig a Lövölde térig, a téren és a Városligeti fasoron át a Dózsa György útig, a Dózsa György úton, később az aluljárón keresztül a kiindulási pontig.

A VII. kerület határa: a Dózsa György úttól a Városligeti fasoron, majd a Lövölde téren áthalad a Király utcáig, a Király utcán végig a Károly körútig, a Károly körúton a Rákóczi útig, ezen a Baross térig, a Baross tér északnyugati oldalán, majd a Thököly úton a Verseny utcáig, a Verseny utcán a Dózsa György útig – a Keleti pályaudvar területét a VIII. kerületnél hagyva –, majd ezen a Városligeti fasorig.

A VIII. kerület határa: a Hungária körúttól a Kerepesi úton a Dózsa György útig, a Dózsa György úton a Verseny utcáig, a Verseny utcán a Thököly útig – a Keleti pályaudvar területét a kerületnél hagyva – és a Thököly úton a Baross térig, ezen át a Rákóczi útig, majd a Rákóczi úton a Múzeum körútig, ezen át a Kálvin térig, a Kálvin tér északkeleti oldalán az Üllői útig, az Üllői úton a Könyves Kálmán körútig, ezen továbbá a Hungária körúton a kiindulási pontig.

A IX. kerület határa: a Szabadság hídtól a Duna középvonalát követve halad a Soroksári-Duna-ágig, a Soroksári-Duna-ág középvonalán Pesterzsébet régi határáig, innen a volt fővárosi határvonalon az Üllői útig, az Üllői úton a Kálvin térig, a Kálvin tér északkeleti, majd nyugati oldalán át a Vámház körútig, és ennek folytatásában a Fővám téren át a kiindulási pontig.

A X. kerület határa: a Kerepesi úton dél felé a Hungária körúton, majd a Könyves Kálmán körúton halad az Üllői útig, ezen, egyúttal a X. kerület régi határvonalán, később a Felsőerdősoron és az Alsóerdősoron, a főváros és Kispest régi határvonalán, a MÁV vasútvonalig; a volt Budapest–Kispest–Pestlőrinc hármas határponttól a vasútvonal északi oldalán délkeleti irányban folytatódik a volt Hálókocsigyár, majd a Fővárosi Autóbusz Üzem Vállalat telepét megkerülve a Gyömrői útig, a Gyömrői úton a Gyula utcáig, majd a Gyula utcán halad tovább a Hunor utcáig, innen a főváros régi határvonalát követi, megkerüli a rákoskeresztúri köztemetőt, átszeli a Külső Jászberényi utat, közben többszöri irányváltoztatás után a volt fővárosi határ mentén eléri a Kerepesi utat és azon halad a kiindulási pontig.

A XI. kerület határa: a Duna középvonalától merőlegesen halad a Citadella keleti csúcsáig, a Szirtes útig, innen a Szirtes úton a Számadó utcáig, ezen a Gyula utcáig, a Gyula utcán, majd a Mihály utcán a Somlói útig, a Somlói úton és az Alsóhegyi utcán az Avar utcáig, az Avar utcán a Hegyalja útig, a Hegyalja úton a Meredek utcáig, a Meredek utcán végig halad vissza a Hegyalja útig, a Hegyalja úton a Németvölgyi útig, innen a XII. kerület régi határvonalán a Németvölgyi úton, az Érdi úton, a Törökbálinti úton, az Irhás árokig, az Irhás árokban, majd arról letérve, tovább mindenütt a régi határvonalat követve Budaörs határáig, innen a régi fővárosi határvonalon halad, átszeli a Törökbálinti és a Budaörsi utat, a Kamaraerdőt megkerüli, a Kamaraerdő déli határán halad a balatoni műútig, ezen, majd tovább kissé északkelet felé a kelenvölgyi Ringló útig és ezen, majd a Méhész utcán át a MÁV vasútvonalig; a vasútvonal keleti oldalán a Duna útig, ezen, majd ennek folytatásában a Duna középvonaláig, s a középvonalon a kiindulási pontig.

A XII. kerület határa: a Vérmező úttól a Várfok utcán, majd a Csaba utcán halad a Krisztina körútig, ezen, majd a Moszkva tér délnyugati oldalán a Szilágyi Erzsébet fasorig; a Szilágyi Erzsébet fasoron a Budakeszi útig, a Budakeszi úton Budakeszi község határáig, innen a főváros régi határvonalát követve, a XI. kerület határáig, továbbá a kerületi határvonalon, majd az Irhás árokban a Törökbálinti útig, ezen, majd az Érdi úton a Németvölgyi útig, a Németvölgyi úton a Hegyalja útig, ezen a Meredek utcáig, a Meredek utcán vissza a Hegyalja útig, a Hegyalja úton tovább a régi kerületi határvonalon az Avar utcáig, és ezen a Győri útig, a Győri úton a Márvány utcáig, ezen az Alkotás utcáig, az Alkotás utcán a Vérmező útig, a Vérmező úton a Várfok utcáig, a kiindulási pontig.

A XIII. kerület határa: a Népsziget déli csúcsától a Duna fő- majd budai ágának középvonalán halad a Margit hídig, innen a Jászai Mari téren át és a Szent István körúton a Nyugati térig, a Nyugati tér nyugati, majd délkeleti oldalán a Váci útig, a Váci úton a Ferdinánd hídig, innen a Lehel úton a Bulcsú utcáig, a Bulcsú utcán az aluljáró bejáratáig, majd a MÁV 28224 hrsz. ingatlanának északnyugati határvonalát követve a Dózsa György útig, innen a Dózsa György utat keresztezve, a Vágány utcán a XIII. kerület régi határvonalát követve a Róbert Károly körútig, ezen, a Dévényi úton, a Szegedi úton, a Tatai úton át a Kámfor utcáig, ezen a MÁV vonalon át Újpest határáig, innen a főváros és Újpest régi közös határa mentén a Göncöl utcáig, a Göncöl utcán a MÁV vasútvonaláig, a vasúti töltés északkeleti oldalán vissza a régi újpest–budapesti közös határig, az újpesti összekötőhíd újpesti hídfőjéig, innen a régi közös határvonal mentén a Palotai-sziget déli csúcsáig. A Margitsziget a XIII. kerülethez kerül.

A XIV. kerület határa: a Vágány utcától a XIV. kerület régi határvonalán a Dózsa György úton halad a Kerepesi útig, innen a Kerepesi úton a Szolnoki útig, a Szolnoki úton a Budapesti útig, innen a főváros régi határvonalát követve a XIII. kerület határáig, innen a XIII. és XIV. kerület régi határvonalán a kiindulási pontig.

A XV. kerület határa: az Istvántelki főműhelytől a régi fővárosi határvonal és a budapest–váci vasútvonal metszéspontjától haladva a keleti irányban Rákospalota, majd Pestújhely, később ismét Rákospalota régi határvonalán többször irányt változtatva az újpesti határig; innen Rákospalota és Újpest közös határvonalán az Árpád útig, ezen a vasútvonalig, innen a budapest–váci vasútvonal nyugati, egyúttal az Istvántelki főműhely keleti oldalán a kiindulási pontig.

A XVI. kerület határa: Zugló, Rákosszentmihály és Rákospalota hármas határpontjától halad a régi fővárosi határon a Budapesti útig, innen a Szolnoki úton a Kerepesi útig, ezen a főváros régi határáig, majd a főváros határán a Sárgarózsa úton a cinkotai határig, innen Cinkota délkeleti, majd északkeleti határvonalán a Csömör, Majorszegi dűlő (volt Szelényi- és Apponyitelep) települési és parcellázási határvonaláig, ezen a határvonalon a rákosszentmihályi régi határig, a régi határvonalon a rákospalotai határig, a Rákospalotával közös határvonalon a kiindulási pontig.

A XVII. kerület határa: a Gyömrői út és az Erdész utca találkozási pontjától az új, majd a régi Gyömrői úton a régi pestlőrinci határon halad a szemeretelepi új település keleti parcellázási határvonaláig, ezen kb. dél felé a MÁV ceglédi fővonaláig, a vasútvonal mentén az Üllői útig, innen kb. északkelet felé ágazó bekötőúton (jelenlegi Keresztúri út) a repülőtéri kincstári területig, itt a terület határán kb. délkeletnek fordul és halad mintegy 700 métert, majd derékszögben kb. északkeletnek fordul és a repülőtér délkeleti határán halad a rákoskeresztúri régi határvonalig, majd a rákoskeresztúri régi határvonalon Rákoscsaba határáig, ezután Rákoscsaba határát követve Cinkota, Rákoskeresztúr és Rákoscsaba hármas határpontjáig, innen a rákoskeresztúr–cinkotai közös határvonalon a főváros határáig, a főváros volt határán a Bélatelep települési határáig, a Bélatelep északkeleti települési és parcellázási határán az Erdész utcáig, az Erdész utcán a Gyömrői útig, a kiindulási pontig. A kerülethez tartozik a Ferihegyi repülőtér területe.

A XVIII. kerület határa: a MÁV ceglédi vasútvonaltól déli irányban a Mária utcán halad Pestlőrinc határáig, onnan a lajosmizsei vasútvonalat követve a kispesti Ady Endre út és a vasútvonal keresztezéséig, ettől a ponttól többször erős szögben törve a régi városi határ mentén a Soroksár–Pestlőrinc–Pestimre hármas határpontig, innen Pestimre, majd Pestlőrinc határa mentén a Nagybánya utca és a MÁV ceglédi fővonalának keresztezéséig, innen irányváltoztatás nélkül a szemeretelepi új település parcellázási határvonaláig, ezen kb. észak felé a volt Gyömrői útig Pestlőrinc határáig, innen a határvonalat követve és a Gyömrői úton Bélatelep határáig, a Bélatelep határán az Erdész utcán északkeleti irányban a település felső határáig, majd nyugati irányban a főváros régi határáig, a főváros határán a Gyula utcáig, a Gyula utcán a Gyömrői útig, a Gyömrői úton, majd a Fővárosi Autóbuszüzem Vállalat telepét délkeletről megkerülve a MÁV vonaláig, a MÁV vonala mentén a Mária utcáig, a kiindulási pontig.

A XIX. kerület határa: az Üllői úttól a volt fővárosi határ mentén halad a Határ úton a Gyáli útig, innen a Gyáli úton és a Nagykőrösi úton a MÁV vasútvonalat követve a vasútvonal keresztezéséig, innen a másik vasútvonal mentén Kispest régi határáig, onnan többszöri töréssel a kispesti határ mentén a kispesti Ady Endre út és a lajosmizsei vasútvonal keresztezéséig, a vasútvonal mentén a Mária utcáig, a Mária utcán a MÁV ceglédi fővonaláig, a vasútvonal mentén Kispest régi határáig, innen a határ mentén húzódó Alsóerdősoron és Felsőerdősoron a kiindulási pontig.

A XXI. kerület határa: a Soroksári-Duna-ágtól a Duna középvonalát követve halad dél felé Csepel régi határáig, innen a régi csepeli határvonalat követve a Soroksári-Duna-ágig, majd a Soroksári-Duna-ág középvonalát követve a Duna főágának középvonaláig, a kiindulási pontig.

A XXII. kerület határa: a Duna középvonalától a Duna úton halad a MÁV vasútvonalig, a MÁV vasútvonal mentén a Méhész utcáig, a Méhész utcán a kelenvölgyi Ringló útig, a Ringló úton a főváros régi határáig, a főváros és Budafok, majd a főváros és Budatétény, később a főváros és Nagytétény közös határvonalán a fővárosi és a nagytétényi határvonal elválásáig, innen Nagytétény határán tovább a Duna főágának középvonaláig, ezen a kiindulási pontig.

2. számú melléklet az 1994. évi XLIII. törvényhez

A XX. kerület határvonala: A határvonal a XXI., a IX. és a XX. kerület Soroksári-Duna-ág elméleti középpontjában lévő hármas határpontjától keleti irányba keresztezve a Budapest–Kunszentmiklós vasútvonalat és a Budapest–Ráckeve HÉV-vonalat a Határ úton halad a Határ út–Nagykőrösi út találkozási pontjáig. Itt délkeleti irányba fordul és a Nagykőrösi úton halad Kispest, Méta utca, a Szentlőrinci út és a Nagykőrösi út kereszteződéséig, majd a Szentlőrinci út déli vonalán a Köves útig. A Köves út nyugati oldalán halad a soroksári Alsó határút, Köves út találkozási pontjáig. Itt délnyugatra fordul és Budapest Ferencváros–Soroksár összekötő vasútvonal kisajátítási vonalán halad az erzsébeti temető északi sarkáig. Továbbhalad a Temetősor menti temetőfalon, megkerüli a temetőt, északnyugati irányban eléri a Könyves utcát, keresztezi a MÁV pályatestet a Török utca–Alsó határút találkozási pontjánál északkeletre fordulva eléri a Vágóhíd utcát. A Vágóhíd utcán halad a Bólyai János utcáig, a Bólyai János utcán eléri a szervizutat, keresztezi a papírgyári iparvágányt, s a gyár nyugati oldalán haladva elér a Barkó utcáig. A határvonal itt keresztezi a Helsinki utat, a HÉV pályát, az E5-ös főutat és a MÁV vasútvonal rézsűjének felső vonalán visszafordul déli irányba és a vasút feletti hidat megkerülve a 184099 hrsz.-nál nyugati irányba halad a 196605. külterületi mezőgazdasági tábla és a 170187/10. agyaggödör közös határvonalán. A 196600 hrsz.-nál eléri a Vízisport utcát, kiér a Soroksári-Duna-ág partjára, eléri a Duna középvonalát, ezen északi irányba haladva eléri a kiindulási pontot.

A XXIII. kerület határvonala: A kerület határvonala a Soroksári-Duna-ág középvonalán Csepel–Pestszenterzsébet–Soroksár közös határpontjától kiindulva eléri a partot, a parton haladva metszi a Vízisport utcát, majd keleti irányba a 184103 és a 196600 hrsz. északi határvonalán, majd a 196605. külterületi tábla határvonalán halad a Meddőhányó utcáig, ahol a vasúti hidat megkerülve a Helsinki út Meddőhányó utca találkozásánál északra fordul és a MÁV-terület keleti oldalán halad a Barkó utca magasságáig. Itt keresztezi az E5-ös főutat, a HÉV-pályát és a szervizutat, majd a Helsinki út keleti oldalán déli irányban a Papírgyár határvonalán halad, és a gyár délnyugati sarkán északkeleti irányban fordul a Lenke utcáig, majd a Bólyai János utca déli határán halad a Vágóhíd utcáig.

A Vágóhíd utcán halad, az Alsó határút–Török utca–Könyves utca találkozásáig, a vasutat keresztezve északra fordul és eléri az erzsébeti temetőt, innen délkeleti irányba halad a temető fala mentén a Temetősorig. A temetőfal vonalán továbbhaladva Budapest Ferencváros–Soroksár összekötő vasútvonal és a temető északi közös határpontjánál északkeleti irányban a vasút kisajátítási vonalán halad a Köves útig. A határvonal a Köves úton halad a Szentlőrinci út–Nagykőrösi út–Méta utca kereszteződéséig, majd Pestszentlőrinccel, Pestszentimrével közös határvonalon Pestszentimre–Soroksár és Gyál község közös határpontjáig. E határponttól a főváros határvonalán (ami egyben Gyál–Alsónémedi–Dunaharaszti községek határvonala is) halad tovább, a Haraszti utat keresztezve eléri a Horgászpart utat, ezt keresztezve nyugati irányban eléri a Dunát. A Duna jobb partján haladva a csepeli Királyerdő út magasságánál eléri Szigetszentmiklós–Soroksár–Csepel közös határpontját, e ponttól a határ a Duna elméleti középvonalán haladva eléri a kiindulási pontot.