Az Országgyűlés – eleget téve a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény rendelkezésének –, tisztelettel emlékezve meg a hadiesemények során tanúsított példás helytállás következtében hősi halált halt, vagy megrokkant katonákról, polgári lakosokról és ezek hozzátartozóiról, elismerve, hogy hadieredetű veszteségek a jelenben és a jövőben is bekövetkezhetnek – figyelemmel a nemzetgazdaság korlátozott teherbíró képességére is – gondoskodása jeléül a következő törvényt alkotja:
1. § E törvényben megállapított feltételek alapján hadigondozásra jogosult az a Magyarországon élő magyar állampolgár, aki
a) katonai szolgálat;
b) kötelező katonai előképzés;
c) légitámadás és hadművelet;
d) visszamaradt robbanóanyag felrobbanása
(a továbbiakban együtt: szolgálat) során vagy következtében (a továbbiakban: következtében) testi épségének vagy egészségének károsodása folytán hadieredetű fogyatkozást szenvedett (a továbbiakban: hadirokkant), továbbá akit hadigyámoltként, hadiözvegyként, hadiárvaként, illetőleg hadigondozott családtagként kell gondozásba venni. (A továbbiakban együtt: hadigondozott).
2. § E törvény alkalmazásában
a) katonai szolgálat:
1. az első vagy második világháborúban teljesített hadiszolgálat (beleértve a hadifogságot és a közérdekű vagy kisegítő katonai munkaszolgálatot is), vagy
2. 1945. március 31. előtt hivatásos vagy nem hivatásos állományban teljesített bármely tényleges katonai (honvédségi, légoltalmi, polgári védelmi, határőrségi) szolgálat (beleértve a fegyvergyakorlatot és lövészkiképzést is);
b) hadifogság: a szolgálat teljesítése közben bekövetkező fogságba ejtés és fogságban tartás, beleértve az idegen haderő által nem katonai szolgálatot teljesítők fogságba ejtését, illetőleg polgári személyek elhurcolását is, valamint ezek időtartamát;
c) munkaszolgálat: közérdekű vagy kisegítő munkaszolgálat (beleértve a kényszerű munkaszolgálatot is), továbbá hadi vagy közérdekű munkára, illetőleg légoltalmi szolgálatra történő igénybevétel;
d) kötelező katonai előképzés: leventekötelezettség teljesítése;
e) légitámadás és hadművelet: az ország területén vagy azon kívül lezajló légitámadás (beleértve a levegőből vagy a levegőben bekövetkező bármely légicsapást), illetőleg a következményeinek felszámolásával kapcsolatos tevékenység, továbbá bármely hadművelet (harci cselekmény);
f) visszamaradt robbanóanyag felrobbanása: a háborúból, megszállásból, fegyveres konfliktusokból vagy ezekkel összefüggésben egyéb módon visszamaradt, illetőleg akár a megszállók, akár a magyar fegyveres alakulatok által elhagyott robbanóanyag vagy robbanó szerkezet felrobbanása, kivéve, ha a robbanás hivatásszerűen (tűzszerész) végzett mentesítés során történt;
g) hadieredetű fogyatkozás (hadirokkantak esetében): munkaképességet csökkentő testi vagy szellemi változás, megbetegedés, sérülés, valamint a szolgálattal össze nem függő fogyatkozásnak (fertőzés, megbetegedés, szervezeti károsodás) a szolgálat folytán bekövetkező súlyosbodása;
h) veszteség: a hadigondozásra való jogosultságot megalapozó bármely hátrány.
3. § (1) A hadirokkantat a hadieredetű fogyatkozás [2. § g) pont] által bekövetkezett munkaképesség-csökkenésének mértéke szerint I., II., III., IV. és V. járadékosztályba kell sorolni.
(2) Az I. járadékosztályba tartozik az a hadirokkant, aki hadieredetű fogyatkozása következtében munkaképességét teljesen, 100%-ban elvesztette;
– a II. járadékosztályba tartozik az a hadirokkant, aki legalább 75%-ban, de 100%-nál kisebb mértékben;
– a III. járadékosztályba tartozik az a hadirokkant, aki legalább 65%-ban, de 75%-nál kisebb mértékben;
– a IV. járadékosztályba tartozik az a hadirokkant, aki legalább 50%-ban, de 65%-nál kisebb mértékben;
– az V. járadékosztályba tartozik az a hadirokkant, aki legalább 25%-ban, de 50%-nál kisebb mértékben vesztette el munkaképességét.
(3) Az igényjogosultság alapjául szolgáló hadieredetű fogyatkozást és az általa okozott munkaképesség-csökkenés mértékének vizsgálatát és megállapítását az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézetének (a továbbiakban: OOSZI) a hadirokkant lakóhelye szerint illetékes elsőfokú orvosi bizottsága végzi.
4. § A hadirokkant gyermeke hadigyámoltnak minősül
a) a gyermek tizenhatodik életévének betöltéséig;
b) ha oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, a tanulmányok tartamára, de legfeljebb a huszonötödik életév betöltéséig;
c) ha a gyermek az a) és b) pontban meghatározott időtartam alatt tartósan megrokkan, ennek az állapotnak a tartamára, a gyermek életkorára tekintet nélkül, feltéve, hogy munkaképességének csökkenése a 67%-ot elérte.
5. § (1) Hadiözvegy a szolgálat következtében meghalt személy, illetve a meghalt hadirokkant özvegye, ha a házasságot a hadieredetű sérülés bekövetkezte előtt kötötték, illetőleg a házastárs halálakor már legalább 5 éve együtt éltek, vagy házasságukból gyermek született.
(2) A külön élő, illetőleg az elvált házastárs hadiözvegy, amennyiben a bíróság a házastársát tartásdíj fizetésére kötelezte.
6. § (1) Hadiárva a szolgálat következtében meghalt személynek, illetőleg a meghalt hadirokkantnak a gyermeke a 4. §-ban meghatározott feltételek fennállása esetén.
(2) Hadiárva a gyermek akkor is, ha a bíróság a meghalt személyt, illetőleg a meghalt hadirokkantat – életében – az apaság megállapítása nélkül tartásdíj fizetésére kötelezte.
7. § Hadigondozott családtag a szolgálat következtében meghalt személynek, illetőleg a hadirokkantnak az általa életében ténylegesen eltartott, 60. évét betöltött, vagy legalább 67%-ban csökkent munkaképességű szülője, nagyszülője, testvére és féltestvére.
8. § (1) Nem jogosult hadigondozásra:
a) aki rokkantságát szándékosan maga okozta;
b) az a hozzátartozó, aki a hadigondozott halálát szándékosan okozta.
(2) Az a nemzeti gondozásban részesülő személy, aki ugyanazon hátrány miatt e törvény feltételei szerint igazoltan hadigondozásra lenne jogosult – ha ez részére kedvezőbb –, kérheti hadigondozottá történő átminősítését és a továbbiakban a nemzeti gondozásról szóló 1992. évi LII. törvény alapján őt megillető jogosultságok helyett e törvényen alapuló jogosultságoknak a részére történő megállapítását.
(3) Megszűnik a hadigondozásra jogosultság, ha
a) a hadiözvegy újból megházasodik, kivéve, ha hadirokkanttal köt házasságot. A szolgálat következtében meghalt, illetve hadirokkantként elhunyt házastársára tekintettel feléled a hadigondozásra jogosultság, ha a hadiözvegy újabb házasságában is megözvegyül;
b) a hadiárva, hadigyámolt betölti a 4. §-ban meghatározott életkort;
c) a hadigondozott meghal;
d) a hadirokkant munkaképességét egészen visszanyerte, vagy munkaképesség-csökkenése 25%-nál kisebb mértékűvé vált;
e) a 4. §-ban meghatározott mértékben megrokkant – és csak ennélfogva jogosult – hadigyámolt és hadiárva munkaképesség-csökkenése a 67%-ot már nem éri el.
(4) A hadigondozott a körülményeiben bekövetkezett, a hadigondozási jogosultságra kiható változást 8 napon belül köteles a hadigondozási hatóságnak bejelenteni.
9. § A hadigondozás állami feladat, amelynek során az ellátások és kedvezmények jövedelmi értékhatárra tekintet nélkül illetik meg a jogosultat.
10. § (1) Az a hadirokkant, hadiözvegy és volt hadiárva, akinek az 1949. január 1-je előtt megállapított hadigondozotti pénzellátását ezen időpontot követően politikai okból megszüntették, az elmaradt pénzellátás kompenzálására egyösszegű térítésre jogosult.
(2) A térítés mértéke:
I. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén 250 000 Ft,
II. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén 200 000 Ft,
III. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén 150 000 Ft,
IV. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén 100 000 Ft,
V. járadékosztályba sorolt hadirokkant, valamint
a hadiözvegy esetén 75 000 Ft,
a volt hadiárva részére 50 000 Ft.
(3) Volt hadiárva az, akit szülőjének halála miatt hadiárvaként hadigondozásba vettek.
11. § (1) A hadirokkantat havi rendszeres járadék (pénzellátás) illeti meg.
(2) A járadék havonkénti összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének %-ban kifejezett mértéke.
I. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén 150%,
II. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén 135%,
III. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén 120%,
IV. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén 95%,
V. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén 70%.
(3) Ha a hadirokkant a hadigondozotti pénzellátáson kívül (hadirokkant-járadék) nem rendelkezik egyéb jövedelemmel, akkor a megfelelő járadékosztály szerinti pénzellátás havi összegét növelni kell az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével.
(4) A járadékban részesülő hadirokkantat hadigyámolt gyermeke után a 4. §-ban meghatározott feltételek fennállása esetén nevelési pótlék illeti meg. A nevelési pótlék mértéke gyermekenként és havonta az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-a.
12. § (1) Azt a hadirokkantat, aki orvosi szakvélemény alapján mások rendszeres ápolására, gondozására szorul, a járadékon felül havonként pótlék is megilleti.
(2) A pótlék mértéke a hadirokkant számára a 11. § (2) bekezdése alapján a folyósított hadirokkant járadék egyhavi összegének 40%-a.
13. § (1) A hadiözvegyet havi rendszeres járadék illeti meg, amelynek összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 75%-a.
(2) Ha a hadiözvegy a hadigondozotti pénzellátáson kívül (hadiözvegyi járadék) nem rendelkezik egyéb jövedelemmel, akkor pénzellátását a 11. § (3) bekezdésében meghatározott módon növelni kell.
14. § A hadiárvát a 4. §-ban meghatározott feltételek esetén egyéb ellátásától függetlenül havi rendszeres járadék illeti meg, amelynek összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 30%-a.
15. § (1) A hadigondozott családtagot havi rendszeres járadék illeti meg, amelynek összege az egyéb ellátástól függetlenül az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 30%-a.
(2) Több jogosult esetén a járadék mindegyik jogosultat külön-külön megilleti.
(3) Hadigondozotti családtagi járadékot testvér, féltestvér részére csak a hadigyámoltra vonatkozó, a 4. §-ban meghatározott feltételek fennállása esetén lehet megállapítani.
16. § (1) A járadékban részesült hadirokkant halála esetén – ha a temetés nem közköltségen történt – temetési hozzájárulást kell folyósítani annak, aki igazolja, hogy a temetés költségeit fedezte.
(2) A temetési hozzájárulás összege az I. járadékosztályba [11. § (2) bekezdés] sorolt hadirokkantat megillető kéthavi járadék.
17. § (1) A hadirokkantat bármely betegségével kapcsolatban térítésmentesen illeti meg
a) orvosi alapellátás (gyógykezelés),
b) állami, önkormányzati intézményi ellátás (kórház, szanatórium, gyógyfürdő, terápiás ellátások),
c) fogászati ellátás,
d) állami, önkormányzati szociális intézményi ellátás.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott térítésmentes ellátásokra való jogosultság a hadigondozott egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék fizetési kötelezettségét nem érinti.
18. § A hadirokkant térítésmentesen jogosult a hadieredetű fogyatkozása folytán használhatatlanná vált vagy hiányzó testrészének mesterséges pótlására és azokra a gyógyászati segédeszközökre, műlábcipőre (a továbbiakban: gyógyászati segédeszköz), amelyekkel életvitele, munkaképessége helyreállítható vagy javítható. Térítésmentesen jogosult a gyógyászati segédeszköz javítására, valamint szükséges pótlására.
19. § (1) A járadék új megállapítás esetén az igény érvényesítését követő hónap 1. napjától jár. A járadékot havonként kell folyósítani.
(2) A járadék összegének megváltozása esetén a magasabb összegű járadékot az igény megnyílását követő hónap 1. napjától kell megállapítani.
(3) A korábbi jogszabályok alapján megállapított és folyósított ellátások összegei e törvény rendelkezései alapján nem csökkenhetnek.
(4) A járadékot a kivándorolt, a külföldön élő vagy tartózkodó személy részére – további intézkedésig – a Pénzintézeti Központnak kell átutalni.
20. § (1) Ha a hadigondozott a részére megállapított és folyósított járadékot önhibájából nem vette fel, visszamenőleges igénye 1 év elteltével elévül.
(2) A hadigondozott haláláig esedékessé vált, fel nem vett és el nem évült járadék felvétele tekintetében a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény 102. § (2) bekezdésében foglaltak az irányadók.
(3) Szünetelési ok fennállása, illetőleg a jogosultság megszűnése esetén a járadékot az utolsó felvétellel kell szüneteltetni, illetőleg megszüntetni. Ha azonban a hadigondozott részére tévesen fizettek ki járadékot és a kifizetés alaptalanságáról tudomása volt, vagy a téves kifizetést maga idézte elő (rosszhiszeműség), köteles az összeget – legfeljebb azonban háromhavi járadék erejéig – visszafizetni.
21. § (1) Arra az időre, amely alatt a jogosult – beleszámítva az őrizetbe vétel idejét is – harminc napot meghaladóan előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztését tölti, járadékát szüneteltetni kell, illetőleg, ha kéri, azt az általa – visszavonásig érvényes – szabályszerű meghatalmazással ellátott személy kezéhez, vagy a büntetés-végrehajtási intézethez kell részére folyósítani.
(2) A szüneteltetett járadékot a büntetőeljárás befejezése, illetőleg a szabadságvesztés letöltése után egy éven belül előterjesztett kérelemre a jogosult részére egy összegben ki kell utalni.
22. § (1) A hadirokkant és hadiözvegy térítésmentesen veheti igénybe a helyi tömegközlekedési és a helyközi (távolsági) tömegközlekedési (vonat, autóbusz, hajó, komp stb.) eszközöket.
(2) Ha a hadirokkant bármely fogyatkozása miatt az OOSZI szakvéleménye alapján kísérőre szorul, a kísérőt is megilleti a térítésmentes utazási kedvezmény.
(3) A mozgáskorlátozott személyeket megillető támogatások megállapítása során – azonos feltételek fennállása esetén – a hadirokkantat előnyben kell részesíteni.
23. § (1) A hadirokkant és hadiözvegy mentes a televízió előfizetési díjának megfizetése alól.
(2) Ez a kedvezmény háztartásonként egy televízió műsorvevő készülékre terjed ki.
24. § A hadirokkant és hadiözvegy a vásárcsarnokokban és a piacokon a helypénz megfizetése nélkül árusíthatja saját kisipari és mezőgazdasági termékeit, illetve terményeit.
25. § (1) Az e törvényben meghatározott pénzbeli juttatások, természetbeni ellátások és kedvezmények fedezetét, valamint az ezekkel kapcsolatos működési, ügyviteli költségeket – ideértve a postaköltséget is – a központi költségvetés biztosítja.
(2) A természetbeni ellátások és kedvezmények (17., 18., 22., 23. és 24. §) költségeként az ezen szolgáltatások igénybevételéért az azokra vonatkozó szabályok alapján az igénybe vevő személy részére egyébként megállapítható térítés számolható el.
(3) A hadigondozás költségeinek kezelésére a Kormány közalapítványt hoz létre. A közalapítvány céljára rendelt vagyon a központi költségvetésből a hadigondozás finanszírozására elkülönített összeg.
(4) A közalapítvány a hadigondozással kapcsolatos költségeket és kiadásokat az Egészségbiztosítási Alapnak, Nyugdíjbiztosítási Alapnak, önkormányzati intézmények esetében az önkormányzatoknak, illetőleg a szolgáltatást nyújtóknak – külön megállapodás szerint – havonta megtéríti.
26. § (1) A hadigondozás iránti igény határidő-korlátozás nélkül bármikor előterjeszthető.
(2) A hadigondozási ügyekben első fokon eljáró hadigondozási hatóság a hadigondozott lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője. A jegyző határozatban dönt:
a) a hadigondozási igényjogosultságról, a hadirokkant járadékosztályba sorolásáról;
b) a pénzellátások – beleértve az egyösszegű térítést és a temetési hozzájárulást is – megállapításáról és összegszerűségéről;
c) a hadigondozott közgyógyellátásra jogosító igazolványa és a hadigondozási igazolvány kiadásáról;
d) a pénzellátás szüneteltetéséről, megszüntetéséről, valamint a jogalap nélkül felvett pénzellátás visszafizetéséről.
(3) A jegyző a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról rendelkező 1992. évi LXVI. törvény 11. §-ában meghatározott adatokon kívül a hadigondozásba vett személyről a következő betűsoros könyv, vagy kartonrendszerű nyilvántartást vezeti:
a) a hadigondozott gondozási minősítését (hadirokkant, hadiözvegy, hadiárva, hadigyámolt, hadigondozott családtag);
b) a megállapított ellátást;
c) a hadigondozási igazolvány számát.
(4) A jogosultság hadi eredetét egykorú szolgálati, katonai, kórházi iratokkal és hatósági igazolásokkal, ezek hiányában más hitelt érdemlő módon kell igazolni.
(5) A hadigondozási hatóság eljárása során kikérheti az ügyben tájékozott, hatályos bírósági bejegyzéssel rendelkező hadigondozotti érdekképviseleti szerv véleményét.
(6) Az e törvény hatálybalépéséig megállapított hadigondozotti minősítések – a jogosultságra kiható változás esetét kivéve – érvényben maradnak, azok felülvizsgálatát csak a jogosult kérésére kell elvégezni.
(7) A jegyző határozata ellen – az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint – a köztársasági megbízotthoz jogorvoslattal, annak határozata ellen keresettel a bírósághoz lehet fordulni. A határozatot a bíróság megváltoztathatja.
(8) A jegyző az egyösszegű térítésre, a hadigondozási járadékra és az egyéb pénzellátásokra való jogosultságot jogerősen megállapító, módosító, megszüntető határozatát megküldi a nyugdíjfolyósító szervnek, amely intézkedik az egyösszegű térítés, illetve a pénzellátás folyósítása iránt.
(9) A hadigondozotti járadékot, valamint a temetési hozzájárulást a nyugdíjfolyósító szerv az esedékesség hónapjában a nyugdíjjal egyidejűleg – ennek hiányában önállóan – folyósítja, de a nyugdíjtól elkülönítetten kezeli. A járadéknak a nyugdíjjal kapcsolatos értékhatárokra kihatása nincs.
27. § (1) Az e törvény alapján járó minden hadigondozotti pénzellátás adómentes, annak az egyéb jövedelmek után fizetendő adóra (adósávokra) kihatása nincs.
(2) A hadigondozotti jogosultságok megállapításával, illetőleg elbírálásával kapcsolatos minden közigazgatási, bírósági eljárás, továbbá a szükséges okiratok kiállítása iránt indított eljárás tárgyi illetékmentes.
28. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy e törvény alapján
a) az egyösszegű térítés és a hadigondozotti járadék megállapításának és folyósításának;
b) a hadigondozotti ellátások és kedvezmények igénybevételére jogosító hadigondozotti igazolvány tartalmi és formai kellékeinek, az igazolvány kiadásának, valamint a hadieredetű fogyatkozás megállapítása orvosszakmai szempontjainak;
c) a hadirokkantak gyógyászati segédeszköz ellátásának;
részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.
29. § (1) Ez a törvény a kihirdetése napját követő 4. hónap 1. napján lép hatályba, azonban a volt hadiárvák részére a 10. § alapján megállapítható egyösszegű térítés folyósítása 1995. január 1-jétől esedékes. A törvény rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg a hatályukat vesztik:
a) a hadirokkantak és más hadigondozottak ellátásáról szóló 1933. évi VII. törvény:
b) a kiegészítő hadigondozotti pénzellátásról szóló 6/1992. (I. 26.) Korm. rendelet;
c) a nemzeti gondozási díj emeléséről, továbbá a kiegészítő hadigondozotti pénzellátásról szóló 6/1992. (I. 16.) Korm. rendelet módosításáról intézkedő 105/1993. (VII. 16.) Korm. rendelet 2. és 3. §-a;
d) a hadigondozásról szóló – többször módosított – 21/1967. (Eü. K. aug. rk.) EüM. számú utasítás.
30. § (1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 46. § (2) bekezdése helyébe következő rendelkezés lép:
„(2) Temetési segély nem állapítható meg annak:
a) akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát;
b) aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 16. §-a alapján temetési hozzájárulásban részesült.”
(2) Az ugyanezen törvény 50. § (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„c) a pénzellátásban részesülő hadigondozott és a nemzeti gondozott;”
31. § A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény végrehajtásáról szóló 89/1990. (V. 1.) MT rendelet 204. § (1) bekezdése b) pontjának utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az összeghatár számításánál a házastársi pótlékot, valamint a hadigondozott és a nemzeti gondozott pénzellátását figyelmen kívül kell hagyni.”
32. § A nemzeti gondozási díj emeléséről, továbbá a kiegészítő hadigondozotti pénzellátásról szóló 6/1992. (I. 16.) Korm. rendelet módosításáról intézkedő 105/1993. (VII. 16.) Korm. rendelet 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § A nemzeti gondozási díj havi összege a Tv. 1. § (1)–(3) bekezdéseiben foglalt esetekben a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 11. § (2) bekezdésében meghatározott III. járadékosztályba sorolt, a Tv. 1. § (4) bekezdésében, valamint a 2. § (1) bekezdésében meghatározott személyek esetében a IV. járadékosztályba sorolt hadirokkant mindenkori járadéka havonkénti összegével azonos.”
