(2) Az árverésen az érintett gazdálkodó szervezet tagját, a gazdálkodó szervezetet, illetőleg az általa kijelölt személyt – ebben a sorrendben – az üzletrészre elővásárlási jog illeti meg.
(3) A végrehajtó az árverési jegyzőkönyv másolatát az üzletrész tulajdonosában bekövetkezett változás bejegyzése végett megküldi a gazdálkodó szervezetnek és a cégbíróságnak.
133. § A végrehajtó az ingóságot a felek kívánságára – az általuk meghatározott vevő részére és az általuk megállapított becsértéken – árverésen kívül, de árverési vétel hatályával adja el.
134. § (1) Ha az ingóságot nem sikerült értékesíteni, a végrehajtást kérő az ingóságot a becsérték egynegyedének megfelelő összeg fejében átveheti.
(2) Ha több végrehajtást kérő van, vagy elsőbbségi igényt jelentettek be, az ingóságot az veheti át, aki a becsérték egynegyedét meghaladó legmagasabb árajánlatot tette. Ha a becsérték egynegyedének megfelelően vagy azt meghaladóan több egyenlő árajánlatot tettek, az átvételi jogosultság a 165. §-ban meghatározott sorrend szerint alakul.
(3) A becsérték egynegyedének, illetőleg az azt meghaladó átvételi árnak megfelelő összeget be kell számítani a végrehajtást kérő követelésébe.
135. § (1) Ha az ingóságot nem sikerült értékesíteni, és azt a végrehajtást kérő nem vette át, a végrehajtó felhívja az adóst, hogy az ingóságot 30 napon belül vigye el.
(2) Ha az adós az ingóságért a végrehajtónál jelentkezett, a végrehajtó az ingóságot feloldja a foglalás alól, és visszaadja az adósnak.
(3) Ha az adós a felhívástól számított 30 napon belül az ingóságért nem jelentkezett, a végrehajtó megszünteti az ingóság további őrzését, és az ingóság megsemmisítése vagy hulladékként való átadása iránt intézkedik.
(4) A vagyonelkobzás végrehajtása során lefoglalt ingóságot nem lehet visszaadni az adósnak. Ha az értékesítése nem sikerült, a (3) bekezdés szerint kell eljárni.
136. § (1) Az adós tulajdonában levő ingatlant az ingatlan jellegére, művelési ágára és az ingatlant terhelő jogra vagy tilalomra tekintet nélkül végrehajtás alá lehet vonni.
(2) Ha az állami tulajdonban álló ingatlant a kezelőjének a tartozása fejében vonták végrehajtás alá, e törvénynek a tulajdonjogra vonatkozó rendelkezéseit a kezelői jogra kell megfelelően alkalmazni.
(3) Mentes a végrehajtás alól az az ingatlan, amelyet a felszámolási eljárás során nem lehet az adós vagyonához tartozóként figyelembe venni.
137. § A végrehajtás alá vont ingatlant megszerző új tulajdonos tulajdonjogát csak a következő jogok terhelhetik:
a) a telki szolgalom,
b) a közérdekű használati jog,
c) az ingatlannyilvántartásba bejegyzett haszonélvezeti jog,
d) a törvényen alapuló haszonélvezeti jog akkor is, ha nincs az ingatlannyilvántartásba bejegyezve.
138. § (1) A végrehajtó az ingatlant a végrehajtható okiratnak az adós részére történő kézbesítésével egyidejűleg köteles lefoglalni.
(2) A végrehajtó az ingatlan lefoglalása végett megkeresi a földhivatalt, hogy a végrehajtási jogot jegyezze be az ingatlannyilvántartásba. A foglalás a végrehajtási jog bejegyzésével valósul meg.
(3) A földhivatal a végrehajtási jog bejegyzéséről szóló határozatát a végrehajtónak, a feleknek és azoknak kézbesíti, akiknek az ingatlanra vonatkozólag az ingatlannyilvántartásba bejegyzett joguk van.
(4) A lefoglalt ingatlanra vonatkozólag jogot csak azzal a feltétellel lehet szerezni, hogy az a végrehajtást kérő végrehajtási jogát nem sérti, és a végrehajtás célját nem hiúsítja meg.
139. § (1) A végrehajtó a lefoglalt ingatlan értékesítése iránt akkor intézkedhet, ha a 7. § (2) bekezdése szerint a követelés viszonylag rövidebb időn belüli behajtása másképpen nem lehetséges, és a végrehajtási jog bejegyzéséről szóló határozatnak a végrehajtó részére történt kézbesítésétől számított 45 nap eltelt.
(2) Ha a végrehajtási jog bejegyzéséről szóló határozatnak a végrehajtó részére történt kézbesítésétől számított 8 napon belül igénypert indítottak, az igényelt ingatlan értékesítése iránt az igényper jogerős befejezése után lehet intézkedni.
(3) A végrehajtó az ingatlant a végrehajtási jog bejegyzéséről szóló határozat kézhezvételétől számított 3 hónapon belül olyan időpontban köteles értékesíteni, amely a helyi körülmények között a legcélszerűbb.
140. § (1) A végrehajtó az ingatlan értékesítése előtt – a 6 hónapnál nem régebbi hivatalos adó- és értékbizonyítványt is figyelembe véve – megállapítja az ingatlan becsértékét.
(2) A végrehajtó az ingatlan becsértékét közli a felekkel és azokkal, akiknek az ingatlanra vonatkozólag az ingatlannyilvántartásba bejegyzett joguk van.
(3) Ha a közléstől számított 15 napon belül végrehajtási kifogást terjesztettek elő, a becsértéket a bíróság – szükség esetén szakértő közreműködésével – állapítja meg.
141. § Az ingatlant – ha a törvény másképpen nem rendelkezik – rendszerint árverésen kell értékesíteni.
142. § Az árverést a következő helyeken lehet megtartani:
a) a bíróság épületében,
b) a községi, városi, fővárosi kerületi önkormányzat épületében vagy a felsorolt önkormányzatok jegyzője által kijelölt helyiségben,
c) az ingatlan fekvésének helyén,
d) a végrehajtó által kijelölt más helyen.
143. § Az árverést a végrehajtó árverési hirdetménnyel tűzi ki, és ebben feltünteti:
a) a felek nevét,
b) az árverés helyét és idejét,
c) az ingatlannyilvántartási adatokat (az ingatlan fekvésének helyét, a tulajdonosát, a terheket stb.),
d) az ingatlan tartozékait, épületnél a jellemző sajátosságokat, továbbá beköltözhető vagy lakott állapotát,
e) az ingatlan becsértékét,
f) az árverési előleg (a továbbiakban: előleg) összegét,
g) e törvénynek az árverezőket közvetlenül érintő – a 146., 149. és 156. §-ban foglalt – rendelkezéseit (az árverési feltételeket).
144. § (1) Az árverési hirdetményt kézbesíteni kell
a) a feleknek,
b) azoknak, akiknek az ingatlanra vonatkozólag az ingatlannyilvántartásba bejegyzett joguk van,
c) az ingatlan fekvése szerinti községi, városi, fővárosi kerületi jegyzőnek,
d) a földhivatalnak.
(2) A földhivatal az árverés kitűzését bejegyzi az ingatlannyilvántartásba.
145. § (1) Az árverési hirdetményt ki kell függeszteni:
a) a bíróság hirdetőtábláján,
b) az ingatlan fekvése szerinti községi, városi, fővárosi kerületi polgármesteri hivatal hirdetőtábláján,
c) a földhivatal hirdetőtábláján.
(2) Az árverési hirdetményt az árverést megelőző 3. napig – de legalább 15 napon át – kell a hirdetőtáblán kifüggesztve tartani.
(3) A végrehajtó bármelyik fél kérelmére gondoskodik arról, hogy az árverést egyéb megfelelő módon is közhírré tegyék.
(4) Az árverés közhírré tételéhez fűződő jogkövetkezmény a bíróság hirdetőtábláján történt kifüggesztéshez kapcsolódik.
146. § (1) Ingatlanra az árverezhet, aki előlegként az ingatlan becsértékének 10%-át legkésőbb az árverési ajánlatának megtétele előtt a végrehajtónál letétbe helyezte.
(2) Akinek az ingatlanszerzése engedélyhez van kötve, az árverezése előtt igazolni köteles, hogy az engedélyt megkapta.
(3) A 123. §-nak az árverezésre vonatkozó rendelkezései ingatlanárverés esetén is irányadók.
147. § (1) Az árverés megkezdésekor a végrehajtó az árverezőkkel közli az ingatlan becsértékét (a kikiáltási árat), ismerteti az árverési feltételeket, és felhívja az árverezőket ajánlatuk megtételére.
(2) Ha a felajánlott vételár nem éri el a kikiáltási árat, azt fokozatosan lejjebb kell szállítani a becsérték feléig.
(3) Az árverést addig kell folytatni, amíg ajánlatot tesznek. Ha nincs további ajánlat, a végrehajtó a felajánlott legmagasabb vételár háromszori kikiáltása után kijelenti, hogy az ingatlant a legtöbbet ajánló megvette.
148. § (1) Az árverési vevő letétbe helyezett előlegét be kell számítani a vételárba.
(2) Az árverési vevőn kívüli többi letevőnek az előleget az árverés befejezése után azonnal vissza kell adni.
149. § (1) Az árverési vevő köteles a teljes vételárat az árveréstől – ha pedig az árverési jogorvoslattal támadták meg, a jogorvoslatot eldöntő határozat jogerőre emelkedésétől – számított 15 napon belül befizetni a végrehajtói letéti számlára; ha elmulasztja, előlegét elveszti.
(2) A végrehajtó a vételár megfizetésére legfeljebb 2 hónapig terjedő halasztást adhat, ha ezt a vételár nagyobb összege vagy más fontos körülmény indokolttá teszi.
(3) A vételár előleggel csökkentett összege után az esedékesség napjától a Polgári Törvénykönyv szerinti késedelmi kamatot kell fizetni, amely a végrehajtás során befolyt összeget növeli.
150. § (1) Ha az árverési vevőnek az adóssal szemben olyan követelése van, amelyre vonatkozólag a végrehajtási jog az elárverezett ingatlanra be van jegyezve az ingatlan-nyilvántartásba, az árverési vevő visszatarthatja az árverési vételárat, illetőleg azt a részét, amely a követelésének a kielégítéséhez szükséges.
(2) Ha az árverési vevőnek az (1) bekezdésben említett követelését a vételár felosztásakor nem lehet kielégíteni, az árverési vevő köteles a vételárat, illetőleg visszatartott részét, továbbá a Polgári Törvénykönyv szerint a szerződéses kapcsolatokban járó – az árverést követő 15. naptól esedékes – kamatot a végrehajtó felhívásától számított 15 napon belül befizetni a végrehajtói letéti számlára.
151. § (1) Az árverési vevő megállapodhat a jelzálogos hitelezővel, hogy a jelzálogjog – amennyiben a vételárból a jelzálogos hitelező kielégítéshez jutna – az ingatlanon továbbra is fennmarad.
(2) Ha az árverési vevő a végrehajtónál a megállapodást igazolta, visszatarthatja a vételárat, illetőleg azt a részét, amely a jelzálogos hitelező követelésének kielégítéséhez szükséges.
(3) Ha a jelzálogos hitelező követelését a vételár felosztásakor nem lehet kielégíteni, a 150. § (2) bekezdése szerint kell eljárni.
152. § (1) Az árverésről a végrehajtó árverési jegyzőkönyvet készít, és ebben – a 35. §-ban említetteken kívül – feltünteti:
a) az elárverezett ingatlannak az ingatlannyilvántartási adatait, becsértékét és árverési vételárát,
b) az árverési vevő nevét, születési évét, anyja nevét és lakóhelyét, illetőleg székhelyét.
(2) Az árverési jegyzőkönyvet az árverési vevő is aláírja.
153. § (1) Az árverési jegyzőkönyv másolatát kézbesíteni kell a feleknek és azoknak, akiknek az ingatlanra vonatkozólag az ingatlannyilvántartásba bejegyzett joguk van.
(2) Ha az árverési vevő a teljes vételárat kifizette, és az árveréstől számított 30 nap eltelt, a végrehajtó megküldi az árverési jegyzőkönyv másolatát
a) az árverési vevő részére az árverési vétel igazolása céljából,
b) a földhivatal részére az árverési vevő tulajdonjogának az ingatlannyilvántartásba való bejegyzése végett.
154. § (1) Ha az árverési vevő a teljes vételárat kifizette, és az árveréstől számított 30 nap eltelt, a végrehajtó az árverésen megvett ingatlant átadja az árverési vevőnek.
(2) Az ingatlan után az adó és más köztartozás az árverési vevőt az árverés napjától terheli.
(3) Az ingatlan után járó bérösszeg (haszonbér) az árverési vevőt az árverés utáni legközelebbi esedékességi időponttól illeti meg, feltéve, hogy az árverési vevő az árverésről a bérlőt (haszonbérlőt) ezelőtt az időpont előtt értesítette. Az értesítés elmulasztásából vagy a késedelmes értesítésből eredő kár az árverési vevőt terheli.
155. § Az első árverés sikertelen, ha
a) nem tettek vételi ajánlatot, vagy a felajánlott vételár nem érte el az ingatlan becsértékének felét,
b) az árverési vevő nem fizette be a teljes vételárat az árveréstől számított 15 napon belül, illetőleg a végrehajtó által a 149. § alapján engedélyezett határidőn belül.
156. § (1) Az első árverés sikertelenségének megállapításától számított 3 hónapon belül – a végrehajtó által kitűzött időpontban – második árverést kell tartani.
(2) Nem kell megtartani a második árverést, ha az árverési vevő a második árverés megkezdése előtt befizette a vételárat, és megtérítette a második árverés kitűzésével felmerült költséget. Ilyenkor az utólag befizetett vételárba nem lehet beszámítani a 149. § alapján elvesztett előleget.
(3) A második árverésen a korábbi árverési vevő nem árverezhet.
(4) A második árverésen is az ingatlan becsértéke a kikiáltási ár, amelyet a becsérték feléig lehet leszállítani.
(5) Ha a második árverésen az ingatlant alacsonyabb áron adták el, mint amelyet az első árverésen a korábbi árverési vevő felajánlott, a különbözetet a korábbi árverési vevő köteles a végrehajtást foganatosító bíróság végzése alapján megtéríteni. A megtérítendő összegbe az elvesztett előleget be kell számítani.
(6) Az elvesztett előleg és a korábbi árverési vevő által megtérített különbözet a végrehajtás során befolyt összeget növeli.
157. § (1) A végrehajtó az ingatlant a felek kívánságára – az általuk meghatározott vevő részére és az általuk megállapított becsértéken – árverésen kívül, de árverési vétel hatályával adja el.
(2) Ha az ingatlanra vonatkozólag más érdekeltnek az ingatlannyilvántartásba bejegyzett – a 137. §-ban fel nem sorolt – joga van, az árverésen kívüli eladáshoz az ő beleegyezése szükséges.
(3) Árverésen kívüli eladás esetén az erről szóló jegyzőkönyvre megfelelően alkalmazni kell az árverési jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat.
158. § (1) Ha a 156. § alapján megtartott második árverés is sikertelen volt, a végrehajtást kérő az árverési jegyzőkönyv kézhezvételétől számított 15 napon belül az ingatlant a becsérték felének megfelelő összeg fejében átveheti.
(2) Ha több végrehajtást kérő van, az ingatlant az veheti át, aki a becsérték felét meghaladó legmagasabb árajánlatot tette. Ha a becsérték felének megfelelően vagy azt meghaladóan több egyenlő árajánlatot tettek, az átvételi jogosultság a 165. §-ban meghatározott sorrend szerint alakul.
(3) A becsérték felének, illetőleg az azt meghaladó átvételi árnak megfelelő összeget be kell számítani a végrehajtást kérő követelésébe.
(4) Ha a végrehajtást kérő követelésének összege nem éri el az ingatlan becsértékének felét, a különbözetet a végrehajtást kérő köteles az árverési vevőre nézve irányadó szabályok szerint befizetni.
(5) Az átvétel jogkövetkezménye azonos az árverési vétel jogkövetkezményével.
159. § (1) Ha a végrehajtást kérő nem vette át az ingatlant, a végrehajtás a második árverésről szóló jegyzőkönyvnek a végrehajtást kérő részére történt kézbesítésétől számított 15 nap elteltétől mindaddig szünetel, amíg a végrehajtást kérő újabb árverés kitűzését nem kérte.
(2) A szünetelés kezdő időpontjától számított 6 hónapnál korábban nem lehet újabb árverést kitűzni.
(3) Az újabb árverésre a második árverés szabályait kell megfelelően alkalmazni.
160. § Ha az újabb árverés is sikertelen volt, a végrehajtást kérő kívánsága szerint a 158., illetőleg a 159. §-nak megfelelően kell eljárni.
161. § (1) Ha az osztatlan közös tulajdonban levő ingatlanra nem valamennyi tulajdonostárssal szemben van a végrehajtási jog bejegyezve, az árverést csak az adós tulajdoni hányadára lehet kitűzni.
(2) Az adós tulajdonostársai együttesen kérhetik, hogy árverezzék el az egész ingatlant. A kérelmet a végrehajtó által jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozatban vagy közjegyzői okiratban kell előterjeszteni.
(3) A (2) bekezdésben szabályozott esetben
a) az ingatlanra az adós kivételével bármelyik tulajdonostárs is árverezhet,
b) az árverező tulajdonostárs a tulajdoni hányadának megfelelően arányosan csökkentett előleget köteles letétbe helyezni, és ha az ingatlant megvette, nem kell megfizetnie a vételárnak azt a részét, amely az ő tulajdoni hányadára esik,
c) a tulajdonostárs hozzájárulásával lehet az ő tulajdoni hányadát a becsértékénél alacsonyabb áron elárverezni.
162. § (1) Ha az ingatlan közös tulajdonát – bírósági határozat, a bíróság által jóváhagyott egyezség vagy bírósági végrehajtási záradékkal ellátott okirat alapján – árveréssel kell megszüntetni, e törvénynek az ingatlanárverésre vonatkozó szabályai az alábbi (2)–(4) bekezdésben foglalt eltérésekkel irányadók.
(2) A végrehajtást a bíróság bármelyik tulajdonostárs kérelmére elrendelheti.
(3) A végrehajtást elrendelő bíróság állapítja meg
a) az ingatlan becsértékét, és azt a 140. § megfelelő alkalmazásával az árverés időpontjáig bármelyik tulajdonostárs kérelmére módosíthatja,
b) az árverési feltételeket [143. § g) pont], továbbá az eljárási költség viselésének és a befolyt vételár felosztásának a módját.
(4) Az ingatlanra bármelyik tulajdonostárs is árverezhet.
163. § Ingatlanra kimondott vagyonelkobzás esetén, továbbá, ha az adós egész vagyonára elrendelt vagyonelkobzás végrehajtása során megállapították, hogy a vagyonhoz ingatlan is tartozik, a végrehajtó haladéktalanul megkeresi a földhivatalt, hogy az ingatlanra az állam tulajdonjogát jegyezze be.
164. § A végrehajtás során befolyt összegből mindenekelőtt a végrehajtási költséget kell kielégíteni.
165. § Ha a befolyt összeg nem fedezi a végrehajtás során behajtani kívánt valamennyi követelést, a kielégítési sorrend – a követelések jogcímét alapul véve – a következő:
a) gyermektartásdíj,
b) egyéb tartásdíj,
c) munkavállalói munkabér és a vele egy tekintet alá eső járandóság (65. és 66. §),
d) a büntető és a büntetésvégrehajtási, valamint a szabálysértési eljárásban az adóssal szemben megállapított, az állam javára fizetendő összeg, a vagyonelkobzásból eredő követelés (a polgári jogi igény kivételével),
e) adó, társadalombiztosítási követelés és más köztartozás,
f) egyéb követelés.
166. § A követelés érvényesítésével és behajtásával felmerült, a bíróság (hatóság) által megállapított költséget és a követelés egyéb járulékait a követeléssel azonos sorrendben kell kielégíteni.
167. § A 165. § szerinti sorrendben előbb álló követelés teljes kielégítése után lehet a sorrendben hátrább álló követelést kielégíteni.
168. § Ha a befolyt összeg nem fedezi az azonos sorrendben felsorolt valamennyi követelést, e követeléseket arányosan kell kielégíteni.
169. § Elsőbbségi igény bejelentése esetén (114. §) az ingóságnak mint zálogtárgynak az értékesítéséből befolyt összeget elsősorban a zálogjoggal biztosított követelés kielégítésére kell fordítani.
170. § (1) Ha az ingatlan, továbbá a vízi, illetőleg a légi jármű értékesítéséből befolyt összegből jelzálogjoggal biztosított követelést is ki kell elégíteni, az ilyen követelést – a 168. §-ban foglalt rendelkezéstől eltérően – az azonos sorrendben felsorolt követelések között előnyösen, az arányosításra tekintet nélkül kell kielégíteni.
(2) Jelzálogjoggal biztosított több követelés esetén e követeléseket a jelzálogjogok bejegyzésének sorrendjében kell az (1) bekezdés szerint kielégíteni.
171. § (1) Ha a befolyt összeg nem fedezi a végrehajtás során behajtani kívánt valamennyi követelést, a végrehajtó felosztási tervet készít, és azt a végrehajtást foganatosító bíróság elé terjeszti, amely a felosztási terv jóváhagyásáról végzéssel határoz.
(2) A végrehajtó a felosztási terv előterjesztéséig, a bíróság pedig a felosztási terv jóváhagyásáig bejelentett elsőbbségi igényt köteles a követelések kielégítési sorrendjének megállapításánál figyelembe venni.
172. § (1) Ha a végrehajtás meghatározott cselekmény elvégzésére vagy meghatározott magatartásra, tűrésre, abbahagyásra (a továbbiakban: meghatározott cselekményre) irányul, a bíróság a végrehajtható okiratban az adóst, illetőleg a kötelezettet (e fejezetben a továbbiakban: kötelezett) – megfelelő határidő kitűzésével – felhívja az önkéntes teljesítésre.
(2) A végrehajtható okiratot a végrehajtó a feleknek postán kézbesítteti.
(3) A végrehajtó a végrehajtható okiratot azzal a felhívással küldi meg a végrehajtást kérőnek, hogy az önkéntes teljesítésre kitűzött határidő eltelte után a teljesítést vagy elmaradását közölje a végrehajtóval.
173. § (1) Ha a végrehajtást kérő közlése szerint a kötelezett a meghatározott cselekményt önként nem teljesítette, a végrehajtó ezt – szükség esetén – a helyszínen ellenőrzi.
(2) A teljesítés elmaradása esetén a végrehajtó a végrehajtást kérő közlését és a helyszíni ellenőrzésről készült jegyzőkönyvet haladéktalanul beterjeszti a végrehajtást foganatosító bírósághoz.
174. § A bíróság végzéssel határoz a végrehajtás módjáról, így:
a) a kötelezettet a meghatározott cselekmény pénzegyenértékének megfizetésére kötelezheti,
b) feljogosíthatja a végrehajtást kérőt, hogy a meghatározott cselekményt a kötelezett költségére és veszélyére elvégezze, vagy mással elvégeztesse; egyúttal a kötelezettet az előreláthatólag felmerülő költség előlegezésére kötelezheti,
c) a kötelezettel szemben 100 000 Ft-ig terjedő pénzbírságot szabhat ki,
d) a rendőrség közreműködésével kényszerítheti ki a meghatározott cselekményt.
175. § (1) Ha a kötelezett jogi személy, a 174. § c) pontjában említett pénzbírságot mind a jogi személlyel szemben, mind pedig a vezetőjével szemben egyidejűleg is ki lehet szabni.
(2) Ha a kötelezett jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, a pénzbírságot mind a szervezet vezetőjével szemben, mind pedig az intézkedésre köteles tagjával szemben egyidejűleg is ki lehet szabni.
176. § Ha a kötelezett a pénzbírságot kiszabó végzésben megállapított határidő alatt sem teljesítette a kötelezettségét, a pénzbírság ismételten kiszabható.
177. § (1) A bíróság a végrehajtásnak a 174. §-ban felsorolt azt a módját köteles elrendelni, amely – az ügy körülményeit figyelembe véve – a leghatékonyabban mozdítja elő a kötelezettség teljesítését.
(2) A bíróság a végrehajtás módjáról a végrehajtást kérő kívánságát is figyelembe véve – szükség esetén a felek meghallgatása után – határoz.
178. § (1) A végrehajtó a meghatározott ingóság kiadására kötelezettnek a végrehajtható okiratot a helyszínen adja át. Ezzel egyidejűleg az ingóságot átadja a jelen levő végrehajtást kérőnek, illetőleg az ingóságnak a távol levő végrehajtást kérőhöz való szállítása iránt intézkedik.
(2) A végrehajtást kérő köteles az ingóságot az átadásától számított 15 napig, ha pedig a bíróságtól ez alatt az idő alatt igényperről kapott értesítést, a per befejezéséig gondosan megőrizni.
179. § (1) Ha a kötelezett a meghatározott ingóság kiadását megtagadta, a végrehajtó a rendőrség közreműködését közvetlenül igénybe veszi, és a végrehajtást így azonnal elvégzi.
(2) Ha a meghatározott ingóság nincs meg, a végrehajtó az ingóság valószínű értéke erejéig a kötelezett egyéb vagyontárgyait lefoglalja, és a foglalási jegyzőkönyvet beterjeszti a végrehajtást elrendelő bírósághoz.
(3) A bíróság a felek meghallgatása után megállapítja az ingóság értékét. A meghallgatás mellőzhető, ha a végrehajtás alapjául szolgáló határozat az értéket már megállapította.
(4) A további végrehajtás az ingóság értékének megfelelő összeg behajtása iránt folyik.
180. § A gyermek átadására és elhelyezésére vonatkozó bírósági határozat (a bíróság által jóváhagyott egyezség) végrehajtása során a 172–177. §-ban foglalt rendelkezéseken felül a következő rendelkezéseket is alkalmazni kell:
a) a végrehajtható okiratot kézbesíteni kell a gyámhatóság részére is azzal a felhívással, hogy a kötelezett önkéntes teljesítését mozdítsa elő, és eljárásának eredményét a végrehajtható okirat kézbesítésétől számított 15 napon belül közölje a végrehajtóval,
b) ha a bíróság a 174. § d) pontjának alkalmazását rendelte el, az erről szóló végzést megküldi a gyámhatóságnak. Ilyen esetben a végrehajtás foganatosítása a gyámhatóság hatáskörébe tartozik, amely a rendőrség közreműködésével kényszeríti ki a gyermek átadását.
181. § A lakás és más – nem lakás céljára szolgáló – helyiség (a továbbiakban: lakás) kiürítésére, átadására vagy használatára irányuló, illetőleg a felmondás érvényességét megállapító bírósági határozatban, a bíróság által jóváhagyott egyezségben vagy bírósági végrehajtási záradékkal ellátott okiratban megállapított kötelezettség végrehajtására a 172–177. §-ban foglalt rendelkezéseken felül a 182. §-ban foglalt rendelkezéseket is alkalmazni kell.
182. § (1) Ha a kötelezett vagy képviselője nincs jelen a végrehajtás foganatosításánál, a kiürítendő lakásban levő ingóságokról a végrehajtó leltárt készít. Az ingóságoknak másik lakásban való elhelyezése után a leltár egy példányát a másik lakásban ki kell függeszteni. A végrehajtás foganatosítása után a másik lakást le kell zárni, és le kell pecsételni.
(2) Ha a másik lakásban a kötelezett ingóságait vagy egy részüket nem lehetett elhelyezni, raktárban vagy más alkalmas helyiségben való elhelyezésükről – a kötelezett költségére és veszélyére – a végrehajtást kérő gondoskodik.
183. § (1) A bíróság az önkényesen elfoglalt lakás kiürítését – végrehajtható okirat kiállítása nélkül – nemperes eljárás során hozott végzésben rendeli el. E végzés elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya.
(2) A végzést a bíróság haladéktalanul kézbesítteti a feleknek és a végrehajtónak.
(3) A végrehajtó az illetékes rendőri szerv vezetőjétől a rendőrség közreműködését kéri, és a lakás kiürítését a 182. § megfelelő alkalmazásával azonnal foganatosítja.
184. § A 183. § a fizető-vendéglátás keretében használatba adott és más kereskedelmi szálláshely (szálloda, turistaház stb.) kiürítésére is irányadó.
185. § Ha a követelés teljesítése érdekében a 13. § alapján végrehajtható okiratot még nem lehet kiállítani, a végrehajtást kérő azonban valószínűsítette, hogy a követelés későbbi kielégítése veszélyben van, a végrehajtást kérő kérelmére a bíróság biztosítási intézkedésként elrendeli:
a) a pénzkövetelés biztosítását, illetőleg
b) a meghatározott dolog zárlatát.
186. § (1) Biztosítási intézkedés akkor rendelhető el, ha a követelés olyan határozaton alapul, amelynek alapján egyébként a 15. és 16. § szerint végrehajtási lapot lehetne kiállítani, de erre azért nincs lehetőség, mert
a) a határozat még nem jogerős, vagy nem előzetesen végrehajtható, illetőleg
b) a határozat jogerős ugyan, de a teljesítési határidő még nem telt le.
(2) A biztosítási intézkedést az a bíróság rendeli el, amely a határozat alapján – a megfelelő feltételek esetén – a végrehajtási lap kiállítására jogosult lenne.
187. § (1) Biztosítási intézkedés rendelhető el az olyan követelés érdekében, amely iránt belföldi bíróságnál
a) házassági vagyonjogi keresetet indítottak,
b) egyéb keresetet indítottak, egyúttal a követelés létrejöttét, mennyiségét és lejártát közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolták.
(2) A biztosítási intézkedést az a bíróság rendeli el, amelynél a kereseti kérelmet benyújtották.
188. § (1) Biztosítási intézkedés rendelhető el az olyan követelés érdekében, amely iránt belföldi választottbíróságnál keresetet indítottak, ha a végrehajtást kérő
a) a kérelméhez csatolta a választottbíróság igazolását arról, hogy a választottbírósági eljárás megindult, és
b) a követelésének létrejöttét, mennyiségét és lejártát közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolta.
(2) A biztosítási intézkedést a 16. § d) pontja szerint illetékes bíróság rendeli el.
189. § (1) Ha a közkereseti és a betéti társasággal szemben a követelés teljesítése érdekében végrehajtható okiratot állítottak ki, a közkereseti társaság tagjával és a betéti társaság beltagjával szemben az említett követelés érdekében biztosítási intézkedés rendelhető el.
(2) A biztosítási intézkedést az a bíróság rendeli el, amely a társasággal szemben a végrehajtható okiratot kiállította.
190. § (1) A bíróság a biztosítási intézkedést végzéssel rendeli el, és azt megküldi a végrehajtónak.
(2) A bíróság a biztosítási intézkedést elrendelő végzést kézbesítteti a végrehajtást kérőnek, az ingatlan zárlatát elrendelő végzést pedig az adósnak is.
(3) A biztosítási intézkedést elrendelő végzés elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya.
(4) A végrehajtó a biztosítási intézkedést elrendelő végzés kézhezvétele után a biztosítási intézkedés végrehajtását haladéktalanul megkezdi.
191. § (1) A pénzkövetelés biztosítását elrendelő végzést a végrehajtó a helyszínen adja át az adósnak; egyúttal felhívja őt, hogy a biztosítandó összeget azonnal fizesse ki a végrehajtó kezéhez. Ha ennek az adós nem tett eleget, a végrehajtó az adós vagyontárgyait lefoglalja.
(2) Az ingatlan lefoglalása végett a végrehajtó haladéktalanul megkeresi a földhivatalt, hogy a pénzkövetelés biztosítására irányuló végrehajtási jogot jegyezze be az ingatlannyilvántartásba. A további eljárásra a 138. § megfelelően irányadó.
(3) Munkabér [7. § (1) bek.] akkor tiltható le, ha az adósnak a biztosítandó összeg fedezetéül szolgáló, végrehajtás alá vonható más vagyontárgya nincs.
192. § (1) Pénzkövetelés biztosítása esetén a végrehajtási cselekmények a foglalással, illetőleg a zár alá vétellel, követelés lefoglalása és munkabér letiltása esetén pedig a végrehajtói letéti számlára való befizetéssel befejeződnek. A lefoglalt romlandó dolgot ilyenkor is értékesíteni kell.
(2) Az adóstól átvett, illetőleg az eljárás során befolyt összeget a végrehajtást kérő részére nem lehet kiutalni, azt a végrehajtói letéti számlán kell kezelni.
193. § A végrehajtó a lefoglalt vagyontárgyat a foglalás alól feloldja, ha
a) az adós a foglalás után kifizette a biztosítandó összeget,
b) a végrehajtást kérő a romlandó dolog értékesítésének költségét nem előlegezte.
194. § (1) Az ingóság zárlatát elrendelő végzést a végrehajtó a helyszínen adja át az adósnak, és egyúttal lefoglalja az ingóságot.
(2) Az ingóság zárlata zár alá vétellel is történhet.
(3) A lefoglalt romlandó dolgot zárlat esetén is értékesíteni kell. A 193. § b) pontja ilyenkor is irányadó.
195. § Az ingatlan zárlatát elrendelő végzés átvétele után a végrehajtó haladéktalanul megkeresi a földhivatalt, hogy a zárlatot jegyezze be az ingatlannyilvántartásba. A további eljárásra a 138. § megfelelően irányadó.
196. § A zárlat bejegyzéséről szóló földhivatali határozat kézhezvétele után a végrehajtó az ingatlant zárgondnok kezelésébe adja, ha
a) az adós az ingatlan kezelésében hosszabb távollét miatt vagy más okból akadályozva van, vagy pedig
b) a végrehajtást kérő zárgondnok kijelölését kérte, és ez az ügy körülményeire tekintettel a végrehajtó szerint indokolt.
197. § (1) Termőföld zárgondnokául a végrehajtó elsősorban a községi, városi, fővárosi kerületi jegyző által javasolt személyt vagy szervet jelöli ki.
(2) A jegyző a végrehajtó megkeresésére 8 napon belül nyilatkozni köteles: javasol-e valakit zárgondnoknak.
198. § A zárgondnok köteles
a) az ingatlant a rendes gazdálkodás szerint kezelni,
b) gazdálkodásáról és az ingatlan jövedelméről a végrehajtónak elszámolni,
c) az ingatlan tiszta jövedelmét a végrehajtói letéti számlára befizetni.
199. § Az ingatlan zárgondnokának díját – a végrehajtó javaslatának figyelembevételével – a bíróság állapítja meg.
200. § (1) A biztosítási intézkedés hatálya addig tart, amíg a biztosítandó követelés teljesítése érdekében a kielégítési végrehajtást nem rendelték el, illetőleg amíg a bíróság a biztosítási intézkedést nem szüntette meg.
(2) A biztosítási intézkedés végrehajtása során elvégzett foglalás hatálya kiterjed a követelés teljesítése érdekében elrendelt kielégítési végrehajtásra is.
201. § (1) A bíróság a biztosítási intézkedést megszünteti, ha a végrehajtást kérő követelése iránti eljárás az adós marasztalása nélkül ért véget. Ilyenkor a végrehajtást kérő viseli a biztosítási intézkedéssel felmerült költséget.
(2) Ha a végrehajtást kérő követelése iránti eljárás csak részben vezetett eredményre, az adós csak a marasztalással arányos, kisebb végrehajtási költséget köteles viselni.
(3) Az (1) és (2) bekezdés a zárgondnok költségének és díjának viselésére is irányadó.
(4) A végrehajtást kérő köteles megtéríteni azt a kárt, amelyet a biztosítási intézkedés rosszhiszemű kérésével az adósnak okozott.
202. § (1) Ha a büntetőeljárásról szóló törvény szerint a büntetőügyben eljáró hatóság, illetőleg bíróság a terhelt egész vagyonának vagy egyes vagyontárgyainak zár alá vételét rendelte el (a továbbiakban: bűnügyi zárlat), ennek elvégzése a végrehajtó hatáskörébe tartozik.
(2) A bűnügyi zárlatra a zárlatnak a szabályait, a pénzfizetésre irányuló bűnügyi követelést vagy ilyen polgári jogi igényt biztosító bűnügyi zárlatra pedig a pénzkövetelés biztosításának a szabályait kell megfelelően alkalmazni.
203. § (1) A végrehajtó a bűnügyi zárlatot az elrendelő határozat kézhezvétele után haladéktalanul foganatosítja.
(2) Bűnügyi zárlat esetén – az adós nyilatkozata vagy egyéb adat alapján – a foglalási jegyzőkönyvben fel kell tüntetni azokat a tartozásokat is, amelyek az adóst jogszabálynál fogva, tartási kötelezettsége folytán vagy más jogcímen terhelik.
204. § A vagyonelkobzás biztosítására elrendelt bűnügyi zárlat esetén
a) az adós minden vagyontárgyát le kell foglalni, kivéve a végrehajtás alól mentes vagyontárgyakat és a munkabért,
b) az ingatlan zárgondnokául azt a szervet kell kijelölni, amely a vagyonelkobzás esetén állami tulajdonba kerülő ingatlant a jogszabály értelmében kezeli.
205. § A külföldi bíróság és a külföldi választottbíróság határozatát (a továbbiakban együtt: külföldi határozat) törvény, nemzetközi egyezmény vagy viszonosság alapján lehet végrehajtani.
206. § A külföldi bíróság határozata akkor hajtható végre, ha a határozat – jellegénél fogva – megfelel a 15. §-ban foglaltaknak.
207. § A végrehajtást kérő a végrehajtási kérelemhez köteles csatolni a végrehajtandó külföldi határozatot és – szükség esetén, a bíróság felhívására – ennek magyar fordítását.
208. § Ha a külföldi határozat a 205. § szerint végrehajtható, a 16. § c), illetőleg d) pontjában említett bíróság a végzésével a külföldi határozatra végrehajtási tanúsítványt vezet, amelyben azt tanúsítja, hogy a határozat a magyar jog szerint a belföldi bíróság (választottbíróság) határozatával azonos módon végrehajtható.
209. § A 208. § szerint hozott végzés jogerőre emelkedése után a bíróság a végrehajtási tanúsítvánnyal ellátott külföldi határozat alapján végrehajtási lapot, illetőleg vele egy tekintet alá eső végrehajtható okiratot állít ki.
210. § A külföldi határozat végrehajtása során a külön törvényben és a nemzetközi egyezményekben foglalt rendelkezéseket is alkalmazni kell, továbbá a viszonosságon alapuló joggyakorlatot is figyelembe kell venni.
211. § (1) Ha a bíróság a végrehajtási lapot a törvény megsértésével állította ki, a végrehajtási lapot vissza kell vonni.
(2) Ha a bíróság az okiratot a törvény megsértésével látta el végrehajtási záradékkal, a végrehajtási záradékot törölni kell.
212. § (1) A végrehajtást elrendelő bíróság a végrehajtási lap visszavonását, illetőleg a végrehajtási záradék törlését bármelyik fél kérelmére, a végrehajtó jelentése alapján vagy saját kezdeményezéséből végzéssel bármikor elrendelheti.
(2) A végzést kézbesíteni kell a feleknek, akik a végzés ellen fellebbezhetnek.
213. § (1) Ha a bíróság a végrehajtást végzéssel rendelte el, vagy a végrehajtható okiratnak a kérelemtől eltérő kiállítása esetén az eltérésről végzést hozott, a felek e végzés ellen fellebbezhetnek.
(2) A végrehajtható okirat kiállítását megtagadó végzés ellen a végrehajtást kérő fellebbezhet.
(3) Ha a végrehajtás közvetlen bírósági felhíváson (28. §) alapul, a felek azt a határozatot fellebbezhetik meg, amely a közvetlen bírósági felhívást tartalmazza.
214. § (1) Felülvizsgálati kérelemnek van helye a másodfokon jogerőre emelkedett olyan végzés ellen, amellyel a bíróság
a) a végrehajtható okirat kiállítását megtagadta,
b) biztosítási intézkedés elrendeléséről döntött a 187. vagy 188. § alapján,
c) külföldi határozat végrehajtási tanúsítvánnyal való ellátásáról, illetőleg végrehajtásának elrendeléséről döntött.
(2) A felülvizsgálati kérelem benyújtására és elbírálására a Pp. XIV. fejezetének (270–275/B. §-ának) rendelkezései megfelelően irányadók.
215. § Ha a bíróság a végrehajtást a büntetőügyben kiállított értesítéssel [10. § d) pont] rendelte el, az adós a jogsérelem orvoslása céljából az értesítés alapjául szolgáló bírósági, ügyészi, illetőleg nyomozó hatósági határozat ellen a büntetőeljárás szabályai szerint élhet jogorvoslattal.
216. § A bűnügyi zárlatot elrendelő határozat ellen – az elrendelő szerv jellegétől függően – a büntetőeljárás szabályai szerint van helye jogorvoslatnak.
217. § (1) A végrehajtó törvénysértő intézkedése, illetőleg intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: intézkedése) ellen a fél vagy más érdekelt végrehajtási kifogást terjeszthet elő a végrehajtást foganatosító bírósághoz.
(2) A végrehajtási kifogást a végrehajtó intézkedésétől számított 15 napon belül kell előterjeszteni. Ha az intézkedés később jutott a kifogást előterjesztő tudomására, vagy ez a kifogás előterjesztésében a végrehajtó intézkedésétől számított 15 napon túl is akadályozva volt, a végrehajtási kifogás előterjesztésének határidejét a tudomásszerzéstől, illetőleg az akadály megszűnésétől kell számítani.
(3) A végrehajtó intézkedésétől számított 1 év eltelte után nem lehet végrehajtási kifogást előterjeszteni. E határidő elmulasztása miatt nincs helye igazolásnak.
(4) A végrehajtási kifogásról a bíróság – szükség esetén a felek meghallgatása után – végzéssel határoz.
218. § A bíróságnak a végrehajtás foganatosítása során hozott végzése ellen fellebbezésnek van helye.
219. § Felülvizsgálati kérelemnek van helye a másodfokon jogerőre emelkedett olyan végzés ellen, amellyel a bíróság az ingatlanárverés megsemmisítéséről határozott.
220. § Ha a végrehajtás foganatosítása során a jogsérelem a rendőrség, a földhivatal vagy más szerv eljárásában történt, az említett szervek eljárásáról szóló jogszabályok szerint van helye jogorvoslatnak.
221. § A bíróság határozata elleni jogorvoslatnak halasztó hatálya van, kivéve, ha
a) a törvény eltérően rendelkezik, vagy
b) a jogorvoslat a rendőrség közreműködésének elrendelésével függ össze.
222. § A végrehajtó és a rendőrség intézkedése elleni jogorvoslatnak nincs halasztó hatálya.
223. § (1) Az ügyész – a bíróság határozata és intézkedése elleni jogorvoslatokat kivéve – mindazokkal a jogorvoslatokkal élhet, amelyeket e törvény szerint a fél vagy más érdekelt terjeszthet elő.
(2) Az ügyész az alatt az idő alatt élhet jogorvoslattal, amely a fél vagy más érdekelt részére nyitva áll. Végrehajtási kifogást azonban az ügyész a végrehajtó intézkedésétől számított 1 éven belül bármikor előterjeszthet.
224. § A végrehajtható okiratok és a végrehajtás során hozott bírósági határozatok kijavítására és kiegészítésére, a fellebbezés és más jogorvoslatok előterjesztésének határidejére, a határidők elmulasztása miatt benyújtható igazolásra, valamint általában a jogorvoslatokkal összefüggő egyéb eljárási kérdésekre a Pp. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
225. § A végrehajtás elrendelését és foganatosítását – e törvényben megállapított szabályok szerint – a bíróság, továbbá e törvényben meghatározott más szervek és személyek, így különösen a következők végzik:
a) az önálló bírósági végrehajtó,
b) a megyei bírósági végrehajtó,
c) a végrehajtási ügyintéző,
d) a végrehajtójelölt (e fejezetben a továbbiakban együtt: végrehajtó).
226. § A végrehajtó nem járhat el abban az ügyben, amelyben – a Pp.-nek a bíró kizárására vonatkozó szabálya szerint – mint bíró sem járhatna el.
227. § (1) A végrehajtó az oktatási, tudományos, irodalmi, művészeti és sporttevékenységen kívül más kereső foglalkozást nem folytathat.
(2) A végrehajtó a végrehajtói tevékenységével összefüggésben nem vállalhat kezességet vagy más olyan kötelezettséget, amelynek célja valamely követelés biztosítása.
228. § A végrehajtó sem hivatalában, sem hivatalán kívül nem tanúsíthat olyan magatartást, amely a feladatának ellátásához szükséges közbizalmat megingathatja, vagy hivatásának tekintélyét csorbíthatja.
229. § (1) A végrehajtót az eljárása során tudomására jutott adat és tény tekintetében titoktartási kötelezettség terheli; e kötelezettsége a végrehajtói működésének megszűnése után is fennmarad.
(2) A végrehajtónak a titoktartási kötelezettség alóli felmentésére a bírósági dolgozókra vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.
230. § (1) A végrehajtási szervezet feletti általános felügyeletet az igazságügyminiszter látja el.
(2) A végrehajtó eljárásának törvényességét, szakszerűségét és hatékonyságát átfogóan a megyei bíróság elnöke felügyeli.
(3) A végrehajtó ügyvitelének és hivatali működésének rendszeres ellenőrzése a székhelye szerinti helyi bíróság – megyei bírósági végrehajtó esetén a megyei bíróság – elnökének, illetőleg az általa kijelölt bírónak vagy végrehajtási ügyintézőnek a feladata.
231. § (1) A megyei bíróság elnöke gondoskodik arról, hogy az általa kijelölt személyek a végrehajtó működését a hivatalba lépésétől számított egy év elteltével, majd ezt követően kétévenként átfogóan megvizsgálják.
(2) A megyei bíróságnak, illetőleg a helyi bíróságnak az elnöke a végrehajtó működésének vizsgálatát indokolt esetben bármikor elrendelheti.
232. § (1) Az önálló bírósági végrehajtót (e fejezetben a továbbiakban: végrehajtó) a megyei bíróság elnöke nevezi ki határozatlan időre, meghatározott székhelyre és meghatározott helyi bíróság mellé.
(2) Ugyanarra a székhelyre, illetőleg ugyanazon helyi bíróság mellé több végrehajtót is ki lehet nevezni.
(3) Az igazságügyminiszter a be nem töltött végrehajtói állások illetékességi területére kiterjesztheti a máshová kinevezett végrehajtó illetékességét.
233. § Végrehajtóvá az nevezhető ki, aki
a) magyar állampolgár,
b) a 22. évét betöltötte,
c) büntetlen előéletű,
d) középfokú iskolai végzettséggel rendelkezik,
e) egyéves végrehajtási szakmai gyakorlatot szerzett,
f) a végrehajtói szakvizsgát letette.
234. § (1) A végrehajtói állást pályázat útján kell betölteni.
(2) Olyan végrehajtói székhely esetén, ahol nagyobb számban élnek nemzeti kisebbséghez tartozók, a nemzetiség nyelvét ismerő pályázót előnyben kell részesíteni.
235. § (1) A végrehajtót a beleegyezése nélkül nem lehet más székhelyre áthelyezni.
(2) A megyei bíróság elnöke a megye területén működő végrehajtókat – beleegyezésükkel – egymás székhelyére pályázat nélkül kölcsönösen áthelyezheti. Ha a végrehajtók székhelye különböző megyék területén van, ilyen áthelyezésre az érdekelt megyei bírósági elnökök egyetértő döntése szükséges.
236. § (1) A végrehajtó a végrehajtói működése körében, illetőleg az eljárása során okozott kár megtérítéséért a Polgári Törvénykönyv szerint felel.
(2) A károk megtérítésének fedezésére a végrehajtó köteles legalább egymillió forint értékű felelősségbiztosítást kötni és azt a végrehajtói működésének tartama alatt fenntartani.
237. § (1) A végrehajtó köteles a hivatalba lépését megelőzően a megyei bíróság elnökének bemutatni a bélyegzője lenyomatát és bejelenteni irodája címét.
(2) A megyei bíróság elnöke ellenőrzi a bélyegzőt és azt, hogy a végrehajtó irodája a hivatás gyakorlására alkalmas-e.
(3) A megyei bíróság elnöke a végrehajtói hivatás gyakorlására alkalmas iroda meglététől eltekinthet, feltéve, hogy a végrehajtó a működését a székhelyén levő bíróság épületében folytathatja.
238. § (1) A felelősségbiztosítás megkötése, a bélyegző jóváhagyása és az iroda alkalmasságának megállapítása után a végrehajtó a kinevezését követő egy hónapon belül a megyei bíróság elnöke előtt esküt tesz.
(2) Az eskü szövege a következő: „Én......... (név) esküszöm, hogy a Magyar Köztársasághoz hű leszek, az Alkotmányt és az alkotmányos jogszabályokat megtartom, a hivatali titkot megőrzöm, és kötelességeimet az eredményes bírósági végrehajtás érdekében pontosan teljesítem.”
239. § A végrehajtói szolgálat megszűnik, ha
a) a végrehajtó a szolgálatáról a megyei bíróság elnökénél írásban lemondott,
b) a végrehajtó a magyar állampolgárságát elvesztette,
c) a bíróság a jogerős ítéletével a végrehajtót a közügyektől, illetőleg a végrehajtói foglalkozástól eltiltotta,
d) a végrehajtót testi vagy szellemi fogyatkozása miatt a foglalkozása gyakorlására alkalmatlannak nyilvánították (298. §),
e) a bírósági végrehajtói fegyelmi bíróság a jogerős határozatával a végrehajtót hivatalvesztéssel sújtotta.
240. § A végrehajtó nem gyakorolhatja a hivatását:
a) a 239. § a) pontjában említett esetben attól a naptól kezdve, amelyen a végrehajtó a megyei bíróság elnökének a felmentésről szóló okiratát kézhez vette,
b) a 239. § b)–e) pontjában felsorolt esetekben és felfüggesztés (292. §) esetén attól a naptól kezdve, amelyen az említett körülményekről szóló határozat jogerőre emelkedett.
241. § (1) Az önálló bírósági végrehajtójelöltet (e fejezetben a továbbiakban: végrehajtójelölt) a megyei bíróság elnöke nevezi ki meghatározott végrehajtóhoz. A kinevezés a meghatározott végrehajtó kérelme alapján és a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara (a továbbiakban: kamara) egyetértésével történhet.
(2) Végrehajtójelöltté az nevezhető ki, aki
a) magyar állampolgár,
b) a 18. évét betöltötte,
c) büntetlen előéletű,
d) középfokú iskolai végzettséggel rendelkezik.
(3) A végrehajtójelölt a meghatározott végrehajtóval áll munkaviszonyban.
242. § (1) Az azonos székhelyre kinevezett két vagy több végrehajtó közös irodában is végezheti tevékenységét.
(2) A közös iroda létesítését – a kamara egyetértésével – a megyei bíróság elnöke engedélyezi.
(3) A közös irodában működő végrehajtó az önálló felelősségét és hivatása személyes gyakorlását nem zárhatja ki és nem korlátozhatja.
(4) A végrehajtó közös irodát csak végrehajtóval létesíthet.
243. § (1) A végrehajtó részére az 5 munkanapot meghaladó távolléte esetén a megyei bíróság elnöke helyettest rendel ki.
(2) Helyettesként végrehajtót, kivételesen nyugalmazott végrehajtót, nyugalmazott megyei bírósági végrehajtót vagy nyugalmazott végrehajtási ügyintézőt lehet kirendelni.
(3) A helyettes személyére a végrehajtó, akadályoztatása esetén a kamara tesz javaslatot.
244. § A megyei bíróság elnöke a végrehajtó által javasolt személyt az ugyanabban a naptári évben előforduló valamennyi távolléte esetére előre állandó helyettesként rendelheti ki.
245. § Tartós helyettest lehet kirendelni, ha
a) a végrehajtói állás megüresedett,
b) a végrehajtót a hivatalából felfüggesztették,
c) a végrehajtó tartósan távol van.
246. § A helyettesített végrehajtó a helyettesítés tartama alatt végrehajtóként nem járhat el.
247. § (1) A megyei bíróság elnöke a helyettes végrehajtó részére a kirendeléséről okiratot állít ki, és ebben megjelöli a helyettesítés tartamát is.
(2) A nyugállományú személyek közül kirendelt helyettes végrehajtó a működésének megkezdésekor a megyei bíróság elnöke előtt esküt tesz; igazolnia kell a 236. § (2) bekezdése szerinti felelősségbiztosításnak a saját személyére vonatkozó fennállását is.
248. § (1) A helyettes minden végrehajtási ügyet ellát; az iratokat mint „helyettes bírósági végrehajtó” írja alá.
(2) A végrehajtóra vonatkozó rendelkezéseket a helyettesre megfelelően alkalmazni kell.
(3) A helyettest a tényleges helyettesítés tartama alatt a helyettesített végrehajtótól díjazás, a tartós helyettest a végrehajtói tevékenységből eredő tiszta bevétel illeti meg.
249. § (1) A végrehajtók önkormányzati szerve: a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara (röviden: kamara), amelynek székhelye: Budapest.
(2) A kamara: jogi személy.
(3) A végrehajtó és a végrehajtójelölt a kinevezésével a kamara tagja lesz.
(4) A kamara külön névjegyzéket vezet a végrehajtókról, a végrehajtójelöltekről, valamint a tartós helyettesként kirendelt végrehajtókról, és részükre igazolványt állít ki. A kamara e névjegyzékek adatairól és az adatváltozásokról tájékoztatja az Igazságügyi Minisztériumot.
250. § (1) A kamara e törvényben és más jogszabályokban meghatározott jogok gyakorlásával és kötelességek teljesítésével képviseli és védi a végrehajtók és a végrehajtójelöltek érdekét, közreműködik a rájuk vonatkozó jogszabályok előkészítésében.
(2) A kamara működésével felmerülő kiadásokat a végrehajtók által fizetett kamarai hozzájárulás fedezi.
(3) A végrehajtó a kamarai tisztségekre választhat és választható.
251. § A kamara szervei:
a) a közgyűlés, amely minden kamarai tagot magában foglal,
b) a választmány, amely az elnökség tagjaiból, továbbá a főváros és a megyék egy-egy küldöttjéből áll,
c) az elnökség, amely héttagú,
d) az elnök,
e) a számvizsgáló bizottság, amely elnökből és 2 tagból áll.
252. § (1) A kamara szervezeti és működési szabályzatot készít, amelyben megállapítja a saját szervezetének, működési rendjének és gazdálkodásának részletes szabályait.
(2) A kamara a szervezeti és működési szabályzatát a meghozatalától számított 30 napon belül köteles jóváhagyás végett bemutatni az igazságügyminiszternek.
253. § (1) Ha a szervezeti és működési szabályzat jogszabályba ütközik, az igazságügyminiszter – határidő kitűzésével – felhívja a kamarát a jogellenesség megszüntetésére.
(2) A kamara köteles a megadott határidőn belül a felhívásnak megfelelően a szervezeti és működési szabályzatot módosítani vagy egyet nem értéséről az igazságügyminisztert tájékoztatni.
(3) Ha a kamara a megadott határidőn belül nem intézkedett a jogellenesség megszüntetésére, az igazságügyminiszter kérheti a szervezeti és működési szabályzat bírósági felülvizsgálatát. Az erre irányuló pert a kamara ellen a megadott határidő lejártától számított 30 napon belül lehet megindítani, és a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatára vonatkozó szabályok szerint kell lefolytatni.
254. § A végrehajtót a tevékenységéért – a jogszabályba foglalt végrehajtói díjszabás szerint megállapított – díj és költségtérítés illeti meg.
255. § A fővárosi bírósági, illetőleg a megyei bírósági végrehajtó (a továbbiakban: megyei bírósági végrehajtó) foganatosítja a végrehajtást, ha a végrehajtandó követelés
a) a 10. § d) vagy e) pontjában felsorolt végrehajtható okiraton alapul,
b) a polgári ügyben az állam által előlegezett költség,
c) a bíróság által előlegezett gyermektartásdíj,
d) egyéb jogcímen illeti meg az Igazságügyi Minisztériumot vagy az államot.
256. § (1) A megyei bírósági végrehajtó a megyei bíróságnál szolgálati viszonyban álló bírósági tisztviselő.
(2) A megyei bírósági végrehajtó szolgálati viszonyának keletkezésére – az (1) bekezdésben foglalt eltéréssel – a 232–234. §, valamint a 238. § (2) bekezdése az irányadó.
(3) A megyei bírósági végrehajtó szolgálati viszonyának megszűnésére a 239. § a)–c) pontja is irányadó.
257. § (1) A megyei bírósági végrehajtójelölt a megyei bíróságnál szolgálati viszonyban álló bírósági tisztviselő, akit a megyei bíróság elnöke pályázat alapján nevez ki.
(2) A megyei bírósági végrehajtójelölt kinevezésére a 241. § (2) bekezdése irányadó.
258. § (1) A megyei bíróság elnöke indokolt esetben a megyei bírósági végrehajtó helyettesítésével – a bíró kivételével – a megye bármely bíróságának végrehajtási ügyintézőjét vagy más, arra alkalmas dolgozóját megbízhatja.
(2) A megbízott az írásbeli megbízás alapján mint „helyettes megyei bírósági végrehajtó” jár el.
259. § A megyei bírósági végrehajtóra és végrehajtójelöltre a bírósági dolgozók előmeneteléről és javadalmazásáról szóló törvényt, valamint a bírósági tisztviselőkre vonatkozó más jogszabályokat e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
260. § (1) Ha a végrehajtandó követelés a bíróság határozatán, illetőleg a bíróság által jóváhagyott egyezségen alapul (15. §), a végrehajtás elrendelésével kapcsolatban a bíróság részéről – a bíró feladatkörében eljárva – a végrehajtási ügyintéző állítja ki a végrehajtási lapot, illetőleg hozza meg a közvetlen letiltó végzést.
(2) Ha a végrehajtási ügyintéző által kibocsátott közvetlen letiltást követően az ügyben további intézkedés – a munkáltatónál helyszíni ellenőrzés stb. – szükséges, ezt az intézkedést a végrehajtási ügyintéző teszi meg.
261. § A végrehajtás foganatosításával kapcsolatban a bíróság részéről – a bíró feladatkörében eljárva – a végrehajtási ügyintéző végzi el bármilyen ügyben a következő eljárási cselekményeket:
a) az adós teljesítése esetén a végrehajtás megszüntetéséről intézkedik [41. § (3) bek.],
b) a végrehajtást kérő kívánságára felfüggeszti a végrehajtást [48. § a) pont], illetőleg intézkedik az ilyen okból felfüggesztett végrehajtás folytatásáról (51. §),
c) a végrehajtást kérő kívánságára megszünteti, illetőleg korlátozza a végrehajtást [55. § a) pont],
d) elrendeli az egyébként mentes dolog lefoglalását az ilyen dolog vételárának, a vételéhez adott kölcsön összegének, továbbá elkészítési vagy javítási díjának behajtása végett, feltéve, hogy ez az intézkedés a végrehajtható okirat kiállítása után vált szükségessé [89. § (3) bek.],
e) ingóárverés esetén a fizetést elmulasztó árverezőt a vételár-különbözet megtérítésére kötelezi [125. § (2) bek.],
f) jóváhagyja a végrehajtás során befolyt összegre vonatkozó felosztási tervet (171. §),
g) megállapítja az ingatlan zárgondnokának díját (199. §),
h) az ügy befejezése (irattárba helyezése) előtt felülvizsgálja az eljáró végrehajtó ügyintézését és költségfelszámítását.
262. § (1) A végrehajtási ügyintéző az arra kijelölt bíró irányításával és felügyelete mellett, de önálló felelősséggel végzi a tevékenységét.
(2) A kijelölt bíró a végrehajtási ügyet az eljárás bármely szakaszában magához vonhatja.
263. § (1) A végrehajtási ügyintéző a helyi bíróságnál, illetőleg a megyei bíróságnál szolgálati viszonyban álló bírósági tisztviselő.
(2) A végrehajtási ügyintéző bírósági szolgálati viszonyának keletkezésére a 232–234. §, valamint a 238. § (2) bekezdése az irányadó azzal, hogy a végrehajtási ügyintézőnek a végrehajtói szakvizsgát kiegészítő vizsgát kell tennie a végrehajtási ügyintézői ismeretekből.
(3) A végrehajtási ügyintéző bírósági szolgálati viszonyának megszűnésére a 239. § a)–c) pontja is irányadó.
(4) A végrehajtási ügyintézőre a bírósági dolgozók előmeneteléről és javadalmazásáról szóló törvényt, valamint a bírósági tisztviselőkre vonatkozó más jogszabályokat e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
264. § (1) A bírósági titkár elláthatja a végrehajtási ügyintéző feladatkörét, illetőleg e feladatkörbe tartozó bármely eljárási cselekményt elvégezhet.
(2) A bírósági titkár e törvénnyel az első fokon eljáró bíróság hatáskörébe utalt bármely eljárási cselekményt elvégezhet (1972. évi IV. törvény 80. §).
265. § (1) E fejezet rendelkezéseit az önálló bírósági végrehajtóra (e fejezetben a továbbiakban: végrehajtó) kell alkalmazni.
(2) A 266., 268., 269. és 277. §-ban foglalt rendelkezések – az önálló bírósági végrehajtójelölt kivételével – a végrehajtási ügyben eljáró, a 225. §-ban felsorolt valamennyi személyre irányadók.
266. § (1) Fegyelmi vétséget követ el az a végrehajtási ügyben eljáró, a 225. §-ban felsorolt személy, aki
a) e törvényben vagy más jogszabályban meghatározott hivatásbeli kötelességét vétkesen megszegi, illetőleg
b) magatartásával vagy életmódjával a feladatának ellátásához szükséges közbizalmat megingatja, vagy hivatásának tekintélyét csorbítja.
(2) Ha a vétkesség enyhébb fokú, és a kötelességszegés nem járt – vagy csekély mértékben járt – hátrányos következménnyel, a fegyelmi eljárás lefolytatása és a fegyelmi büntetés kiszabása mellőzhető.
267. § A fegyelmi vétséget elkövető végrehajtóval szemben a következő fegyelmi büntetések szabhatók ki:
a) figyelmeztetés,
b) írásbeli megrovás,
c) 50 00 Ft-ig terjedő pénzbírság, amely a kamarát illeti meg,
d) hivatalvesztés.
268. § A fegyelmi büntetés kiszabásánál figyelembe kell venni az enyhítő és a súlyosbító körülményeket, így különösen
a) a kötelességszegés súlyát és ismétlődését,
b) a szándékosság, illetőleg a gondatlanság fokát,
c) az okozott kárt.
269. § (1) Nem folytatható le a fegyelmi eljárás, ha
a) a fegyelmi ügyet elbíráló szerv a cselekmény tudomásra jutásától számított 3 hónapon belül az eljárást nem indította meg, vagy
b) a cselekmény befejezése óta 3 év eltelt.
(2) A bűncselekmény törvényi tényállását megvalósító fegyelmi vétség a bűncselekménnyel együtt évül el.
270. § (1) A végrehajtók fegyelmi ügyeit a bírósági végrehajtói fegyelmi bíróság (a továbbiakban: fegyelmi bíróság) bírálja el.
(2) Fegyelmi bíróság a megyei bíróságon és a Legfelsőbb Bíróságon működik.
(3) A végrehajtó fegyelmi ügyében első fokon a székhelye szerinti megyei bíróságon működő, másodfokon a Legfelsőbb Bíróságon működő fegyelmi bíróság jár el.
271. § (1) A kamara közgyűlése a végrehajtók közül a fegyelmi bíróságba 4 évre minden megyei bírósághoz 3 végrehajtót, a Legfelsőbb Bírósághoz 2 végrehajtót választ fegyelmi bírónak.
(2) Fegyelmi bírónak azt a végrehajtót lehet megválasztani, akinek legalább 5 éves végrehajtói gyakorlata van, feltéve, hogy vele szemben nincs kizáró ok [275. § (1) bek. a) pont].
(3) Fegyelmi bírónak a megyei bíróságon működő fegyelmi bírósághoz azt a végrehajtót lehet megválasztani, akinek a székhelye az adott megyei bíróság területén van.
272. § (1) A megyei bíróság elnöke, illetőleg a Legfelsőbb Bíróság elnöke a fegyelmi bíróságba 4 évre 3 tagot nevez ki a bírák közül.
(2) A megyei bíróság elnöke az (1) bekezdésben említett egyik bíró helyett megyei bírósági végrehajtót is kinevezhet a fegyelmi bíróságba.
(3) A fegyelmi bíróság elnökét és elnökhelyettesét a bíróként működő tagok közül maguk a tagok választják.
273. § (1) A fegyelmi bíróság tagjai működésük megkezdése előtt a megyei bíróság, illetőleg a Legfelsőbb Bíróság elnöke előtt esküt tesznek.
(2) Az eskü szövege a következő: „Én
(név) esküszöm, hogy a bírósági végrehajtói fegyelmi bíróság elnökeként (elnökhelyetteseként, tagjaként) feladatomat lelkiismeretesen és igazságosan teljesítem.”
274. § (1) A végrehajtó fegyelmi ügyében első fokon a megyei bíróságnak, másodfokon a Legfelsőbb Bíróságnak a bírósági végrehajtói fegyelmi tanácsa (a továbbiakban: fegyelmi tanács) jár el.
(2) A fegyelmi tanács 3 tagú; elnöke bíró, egy tagja bíró vagy – a megyei bíróság elnöke által kinevezett – megyei bírósági végrehajtó, egy tagja végrehajtó.
