(3) A fegyelmi tanács munkájának előkészítését, a vizsgálat lefolytatását vizsgálóbiztos végezheti.
(4) A fegyelmi bíróság elnöke a naptári év végén meghatározza, hogy a következő évben a fegyelmi bírónak megválasztott végrehajtók milyen sorrendben látják el a vizsgálóbiztos feladatát.
275. § (1) Fegyelmi bíróként, illetőleg vizsgálóbiztosként nem járhat el a fegyelmi bíróságnak az a tagja,
a) aki ellen fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban, ennek jogerős befejezéséig; ha az eljárás során a fegyelmi bíróság tagjának a felelősségét megállapították, fegyelmi bírói tisztsége megszűnik,
b) akire nézve a 226. §-ban meghatározott kizáró ok áll fenn,
c) akinek tanúkénti meghallgatása az eljárásban szükségessé válhat.
(2) Nem járhat el a fegyelmi tanácsban az ügy vizsgálóbiztosa.
276. § (1) Ha olyan körülmény merül fel, amely a vizsgálóbiztosnak, a fegyelmi bíróság elnökének, illetőleg a fegyelmi tanács elnökének vagy tagjának elfogulatlanságát kétségessé teszi, a fegyelmi eljárás alá vont végrehajtó (a továbbiakban: eljárás alá vont végrehajtó) elfogultsági kifogást terjeszthet elő.
(2) Az elfogultsági kifogásról a fegyelmi tanács határoz.
(3) Ha kizáró ok vagy elfogultság miatt a megyei bíróságon nem alakítható fegyelmi tanács, a Legfelsőbb Bíróság jelöli ki az eljáró fegyelmi tanácsot.
277. § (1) Az eljárás alá vont végrehajtónak az eljárás minden szakaszában joga van a képviseletre. A képviseletet ügyvéd vagy az eljárás alá vont végrehajtó olyan hozzátartozója láthatja el, akinek egyetemi jogi végzettsége van.
(2) A fegyelmi eljárást az eljárás minden szakaszában a nyilvánosság kizárásával kell lefolytatni.
(3) Az eljárás alá vont végrehajtó és képviselője az ügy irataiba betekinthet, és róluk másolatot készíthet.
278. § (1) Fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén a megyei bíróság elnöke feljelentést tesz a fegyelmi bíróság elnökénél, aki a feljelentést haladéktalanul közli a gyanúsított végrehajtóval.
(2) A fegyelmi tanács a feljelentésnek a fegyelmi bíróság elnökéhez való érkezésétől számított 30 napon belül határozattal dönt arról, hogy a fegyelmi eljárást megindítja-e.
(3) A fegyelmi eljárást megindító határozatban a fegyelmi tanács – szükség esetén – vizsgálóbiztost rendel ki.
(4) Egyszerű ügyben a fegyelmi tanács – vizsgálóbiztos kirendelése nélkül – azonnal tárgyalást tűz ki, vagy fegyelmi intézkedést hoz (291. §).
279. § (1) A vizsgálóbiztos köteles a tényállás megállapításához szükséges körülményeket tisztázni. Ennek érdekében meghallgatja az eljárás alá vont végrehajtót és – szükség esetén – a tanúkat, szakértő közreműködését veheti igénybe, és egyéb bizonyítást végezhet.
(2) Ha az eljárás alá vont végrehajtó a meghallgatáson nem jelent meg, vagy nem nyilatkozott, ez az eljárás lefolytatását nem gátolja.
(3) A vizsgálóbiztos az eljárás eredményéről a fegyelmi tanácsnak írásban jelentést tesz.
280. § A fegyelmi tanács a vizsgálóbiztos jelentését figyelembe véve a következőképpen intézkedik:
a) a vizsgálat kiegészítését rendeli el, és az iratokat visszaadja a vizsgálóbiztosnak,
b) tárgyalás mellőzésével fegyelmi intézkedést hoz,
c) az eljárást megszünteti,
d) kitűzi a fegyelmi tárgyalást.
281. § (1) A tárgyalásra az eljárás alá vont végrehajtót és képviselőjét meg kell idézni.
(2) Ha az eljárás alá vont végrehajtó a szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg a tárgyaláson, azt a távollétében is meg lehet tartani.
282. § (1) A fegyelmi tanács elnöke vezeti a tárgyalást, gondoskodik a tárgyalás rendjének fenntartásáról, végzi a meghallgatást, és hirdeti ki a határozatot.
(2) A fegyelmi tanácsban az előadó bíró feladatát a végrehajtók közül választott fegyelmi bíró látja el.
(3) A fegyelmi tárgyaláson jegyzőkönyvvezetőként bírósági alkalmazott vagy végrehajtó működik közre.
283. § (1) A tárgyalás megnyitása után az előadó bíró ismerteti a fegyelmi eljárás megindításáról szóló határozatot és indokait. Ezután a fegyelmi tanács elnöke meghallgatja az eljárás alá vont végrehajtót.
(2) A bizonyítási eljárás során a fegyelmi tanács tanút és szakértőt hallgathat meg, okiratot ismertethet, és bármilyen bizonyítási eszközt felhasználhat. A kérdezés joga a fegyelmi tanács minden tagját megilleti.
(3) Az eljárás alá vont végrehajtó és képviselője a bizonyítékokra nyilatkozatot tehet, a tanúhoz és a szakértőhöz kérdést intézhet.
(4) A bizonyítási eljárás befejezése után az eljárás alá vont végrehajtó és képviselője kap szót; legvégül az eljárás alá vont végrehajtó nyilatkozhat.
284. § (1) A fegyelmi tanács a tényállást a bizonyítékok egybevetésével állapítja meg, határozatát a bizonyítékok szabad mérlegelésével kialakított meggyőződése alapján hozza meg.
(2) A fegyelmi tanács zárt ülésen tanácskozik és szavaz, határozatait szótöbbséggel hozza.
(3) Elsőként az előadó bíró szavaz, utolsóként a fegyelmi tanács elnöke.
285. § (1) A fegyelmi tanács a határozatában az eljárás alá vont végrehajtót a fegyelmi vétség alól felmenti, vagy vétkességét állapítja meg, és mindkét esetben dönt az eljárási költség viseléséről.
(2) Ha a fegyelmi tanács a végrehajtó vétkességét állapította meg, és nem mellőzte a fegyelmi büntetés kiszabását [266. § (2) bek.], a határozatnak a fegyelmi büntetést is tartalmaznia kell.
(3) A fegyelmi határozatot és indokait a tárgyalás végén ki kell hirdetni.
(4) A fegyelmi határozatot a fegyelmi tanács elnöke és tagjai írják alá.
(5) A fegyelmi határozatot a kihirdetésétől számított 15 napon belül kézbesíteni kell az eljárás alá vont végrehajtó részére.
286. § (1) A fegyelmi ügyben végzett eljárási cselekményekről a vizsgálóbiztos és a fegyelmi tanács jegyzőkönyvet készít.
(2) A fegyelmi tárgyalásról készült jegyzőkönyv a résztvevőket és az eljárás lefolyását tartalmazza.
(3) A tanácskozásról és a szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amelyet zárt borítékban az ügyiratnál kell őrizni.
(4) A fegyelmi tanács eljárásáról készült jegyzőkönyvet a fegyelmi tanács elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá.
287. § (1) A megyei bíróság fegyelmi tanácsának határozata ellen az eljárás alá vont végrehajtó halasztó hatályú fellebbezést nyújthat be a Legfelsőbb Bíróságon működő bírósági végrehajtói fegyelmi bírósághoz (a továbbiakban: másodfokú fegyelmi tanács).
(2) A fellebbezést és indokait az elsőfokú fegyelmi határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül kell benyújtani az elsőfokú fegyelmi tanácsnál, amely a fellebbezési határidő lejárta után a fellebbezést és a fegyelmi ügy iratait felterjeszti a másodfokú fegyelmi tanácshoz.
288. § (1) A másodfokú fegyelmi tanács elnöke megvizsgálja, hogy a fellebbezés a jogosulttól származik-e, határidőben nyújtották-e be, és ettől függően a fellebbezést elutasítja, vagy kitűzi a fellebbezési tárgyalást.
(2) A fellebbezési tárgyaláson az előadó bíró ismerteti az ügyet, a fellebbező előadja a fellebbezésében foglaltakat, legvégül az eljárás alá vont végrehajtó nyilatkozhat.
(3) Ha a bizonyítás kiegészítése szükséges, ezt a másodfokú fegyelmi tanács közvetlenül vagy az elsőfokú fegyelmi tanács útján foganatosítja.
289. § (1) A másodfokú fegyelmi tanács a határozatát és indokait a tárgyalás végén kihirdeti.
(2) Ha az elsőfokú eljárás hiányossága a másodfokú eljárásban nem pótolható, a másodfokú fegyelmi tanács az elsőfokú fegyelmi határozatot hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú fegyelmi tanácsot új eljárásra utasítja.
(3) A (2) bekezdésben említett eseten kívül a másodfokú fegyelmi tanács az ügy érdemében határoz; határozata jogerős.
(4) A másodfokú fegyelmi tanács a határozatát a fellebbezés keretei között hozza meg.
290. § A másodfokú fegyelmi eljárás során a külön nem szabályozott kérdésekben az elsőfokú fegyelmi eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.
291. § (1) Egyszerű ügyben vagy ha az eljárás alá vont végrehajtó a terhére rótt cselekmény miatt a vétkességét elismerte, az elsőfokú fegyelmi tanács tárgyalás nélkül fegyelmi intézkedést hoz.
(2) A fegyelmi intézkedésről szóló határozatban e törvénynek megfelelően bármely fegyelmi büntetés kiszabható.
(3) Ha az eljárás alá vont végrehajtó a fegyelmi intézkedésről szóló határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül tárgyalás tartását kérte, a fegyelmi intézkedés a hatályát veszti, és az elsőfokú fegyelmi tanács a tárgyalást kitűzi, vagy vizsgálóbiztost rendel ki.
292. § (1) Az elsőfokú fegyelmi tanács a végrehajtót felfüggeszti a hivatalából, ha
a) a büntetőeljárás során a végrehajtót letartóztatták,
b) a végrehajtó ellen a cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alá helyezés iránt eljárás indult,
c) a fegyelmi vagy a büntetőeljárás során a felfüggesztés más fontos okból indokolt.
(2) Ha a késedelem veszéllyel jár, a felfüggesztést – az elsőfokú fegyelmi bíróság egyidejű értesítése mellett – a megyei bíróság elnöke is elrendelheti. Ezt az elsőfokú fegyelmi tanács a haladéktalanul meghozott határozatával helybenhagyja vagy hatályon kívül helyezi.
(3) Az elsőfokú fegyelmi tanácsnak a felfüggesztésről hozott határozata ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül a végrehajtó a másodfokú fegyelmi tanácshoz fellebbezést nyújthat be, amelynek nincs halasztó hatálya. A másodfokú fegyelmi tanács 8 napon belül határoz.
293. § (1) A fegyelmi bíróságot a végrehajtó bűncselekményének alapos gyanúja esetén feljelentési kötelezettség terheli.
(2) A büntetőeljárás jogerős befejezéséig a fegyelmi eljárást fel kell függeszteni.
(3) A büntetőügyben eljáró hatóság a végrehajtó ellen indított büntetőeljárásról és a letartóztatásáról a megyei bíróság elnökét értesíti. Az eljárást befejező jogerős határozatot kézbesíteni kell a megyei bíróság elnöke és a kamara részére.
294. § (1) A jogerős fegyelmi határozat meghozatala után a megyei bíróság elnöke vagy a végrehajtó új eljárást kezdeményezhet, ha
a) olyan tényre vagy bizonyítékra, illetőleg olyan jogerős bírósági vagy hatósági határozatra hivatkozik, amelyet a fegyelmi bíróság nem bírált el, feltéve, hogy az a fegyelmi határozatra lényeges hatással lett volna,
b) az alapügyben a fegyelmi bíróság valamelyik tagja a kötelességét a büntetőtörvénybe ütköző módon megszegte.
(2) A végrehajtó terhére új eljárás kezdeményezésének csak az elévülési időn belül (269. §) és csak akkor van helye, ha a végrehajtó még szolgálatban van.
295. § (1) A fegyelmi eljárás költségét az állam előlegezi.
(2) Ha a fegyelmi eljárás során a végrehajtó vétkességét megállapították, köteles az eljárás költségét – a fegyelmi tanács döntésétől függően – egészen vagy részben az állam javára megtéríteni.
296. § (1) A fegyelmi bíróság a jogerős határozatát megküldi a megyei bíróság elnökének és a kamarának.
(2) A jogerős fegyelmi büntetést a végrehajtók névjegyzékében fel kell tüntetni.
297. § (1) A fegyelmi büntetéshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények megszűnnek, ha a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számítva figyelmeztetés esetén egy év, más fegyelmi büntetés esetén 3 év eltelt. Pénzbírság kiszabása esetén a fegyelmi büntetés hatálya – a 3 év eltelte után is – mindaddig fennáll, amíg a végrehajtó a pénzbírságot nem fizette ki.
(2) Az (1) bekezdésben említett idő eltelte után a kamara a fegyelmi büntetést a végrehajtók névjegyzékéből törli.
298. § (1) Ha a végrehajtó a testi vagy szellemi fogyatkozása miatt alkalmatlanná vált a hivatásának gyakorlására, a megyei bíróság elnöke felszólítja őt, hogy meghatározott időn belül mondjon le a végrehajtói szolgálatáról.
(2) Ha a végrehajtó e felszólításnak nem tett eleget, erről a megyei bíróság elnöke értesíti az elsőfokú fegyelmi bíróságot. Az elsőfokú fegyelmi tanács a fegyelmi eljárás szabályainak megfelelő alkalmazásával határoz a végrehajtó alkalmatlanságáról, és ha őt alkalmatlannak nyilvánítja, határozatában a végrehajtó szolgálatának megszűnését mondja ki.
299. § Az alkalmatlanságról hozott határozat ellen a fegyelmi határozatra vonatkozó szabályok szerint van helye fellebbezésnek és másodfokú eljárásnak.
300. § A megyei bírósági végrehajtó és végrehajtójelölt, valamint a végrehajtási ügyintéző elleni fegyelmi eljárásra és a velük szemben kiszabható fegyelmi büntetésekre a bírósági tisztviselők szolgálati viszonyát szabályozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
301. § Ez a törvény a kihirdetését követő 4. hónap 1. napján lép hatályba.
302. § (1) Ezt a törvényt a hatálybalépésekor folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) E törvény hatálybalépése előtt a korábbi jogszabályok szerint elvégzett eljárási cselekmények megtartják a hatályukat, és jogkövetkezményeik fennmaradnak.
303. § (1) E törvény hatálybalépésekor hivatalban levő végrehajtó a törvény hatálybalépésének napjától számított egy hónapon belül írásban nyilatkozni köteles arról, hogy
a) működését önálló bírósági végrehajtóként kívánja-e folytatni,
b) megyei bírósági végrehajtóként szolgálati viszonyban kíván-e maradni,
c) végrehajtási ügyintéző kíván-e lenni,
d) szolgálati viszony keretében bíróságon más munkakörbe kíván-e kerülni.
(2) A végrehajtó az (1) bekezdés alapján a kívánságát vagylagosan vagy sorrendiséget feltüntetve is közölheti.
(3) Az (1) bekezdés d) pontjában említett esetben, továbbá, ha a megyei bíróság elnöke szerint a végrehajtónak az (1) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti kérelme nem teljesíthető, a végrehajtó részére – ha erre lehetőség van – bíróságon más megfelelő munkakört kell felajánlani.
304. § (1) A végrehajtó bírósági szolgálati viszonya e törvény hatálybalépésétől számított 3. hónap utolsó napján megszűnik, ha a végrehajtó
a) a 303. § alapján nem nyilatkozott, vagy az ott említett egyik munkakört sem kívánta betölteni,
b) a számára felajánlott munkakört nem fogadta el,
c) a végrehajtási ügyszakban szolgálati viszony keretében nem foglalkoztatható, és számára nem lehetett bíróságon más megfelelő munkakört felajánlani,
d) a működését önálló bírósági végrehajtóként folytatja.
(2) A végrehajtót szolgálati viszonyának megszűnése esetén a felmentési idejére járó átlagkeresete megilleti.
(3) A végrehajtót szolgálati viszonyának az (1) bekezdés a)–c) pontjában említett megszűnése esetén végkielégítés illeti meg.
305. § A végrehajtót – a 303. § szerinti írásbeli kérelmére – a törvény hatálybalépésekor fennálló szolgálati helye szerint illetékes megyei bírósági elnök a megye területén levő helyi bíróság mellé önálló bírósági végrehajtóvá nevezi ki, feltéve, hogy a végrehajtó e törvény hatálybalépése előtti jogszabályok szerint a végrehajtói szakvizsgát letette. Az így kinevezett önálló bírósági végrehajtó a működését e törvény hatálybalépésétől számított 4. hónap 1. napján kezdi meg.
306. § (1) A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamarát e törvény hatálybalépését követő 6 hónapon belül meg kell alakítani.
(2) A kamara az első ülésén megválasztja a szerveit.
307. § Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy rendelettel állapítsa meg
a) a végrehajtók működésének folyamatosságához szükséges átmeneti intézkedéseket,
b) az önálló bírósági végrehajtói állások számát, e végrehajtók székhelyét, illetékességi területét és az azonos illetékességi területen működő végrehajtók között a végrehajtási ügyek elosztásának rendjét,
c) a végrehajtói állások betöltésének részletes szabályait,
d) a kamara által vezetett névjegyzékekkel, a végrehajtók igazolványával és nyilvántartásával kapcsolatos rendelkezéseket,
e) a végrehajtói szakvizsga és a végrehajtási ügyintézői kiegészítő vizsga szabályait,
f) a bírósági árverési csarnokok létesítésére és működésére vonatkozó szabályokat,
g) a végrehajtói ügyvitelre és pénzkezelésre, továbbá a végrehajtási ügyek irattározására vonatkozó szabályokat,
h) a pénzügyminiszterrel egyetértésben a végrehajtói díjszabást, a megyei bírósági végrehajtó végrehajtási jutalmát,
a végrehajtási költségátalányt, a végrehajtási eljárásban közreműködő jogi képviselő díjazását és a végrehajtás alá vont értékpapírok értékesítésének részletes szabályait.
308. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a polgári eljárási szabályok módosításáról szóló 1988. évi XIII. törvény 4. §-a,
a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény 7. §-ának (2) bekezdése,
a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 64. §-a,
a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény 96. §-ának (2) bekezdése,
a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról kiadott 1992. évi II. törvény 61. §-ának 4. és 5. pontja, továbbá 63. §-a (1) bekezdésének 10. pontja,
a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 214. §-a,
a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényben és az ehhez kapcsolódó jogszabályokban a felülvizsgálati eljárás megteremtéséről szóló 1992. évi LXVIII. törvény 24. §-a,
a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 95. §-ának (6) bekezdése, 1. számú melléklete I. részének c) pontja és III. részének s) pontja,
a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet 76. §-ának (2) bekezdése, valamint 77. és 78. §-a,
a bírósági végrehajtásról szóló 1979. évi 18. törvényerejű rendelet, továbbá a módosításáról szóló 1986. évi 33. törvényerejű rendelet, valamint az 1991. évi LXXVII. törvény 1–9. §-a és 10. §-ának (1) bekezdése,
az egyes polgári jogi szabályok módosításáról szóló 1984. évi 33. törvényerejű rendelet 17–27. §-a,
az egyes polgári jogi szabályok módosításáról szóló 1987. évi 11. törvényerejű rendelet 6. §-a,
a bírósági végrehajtásról szóló 1979. évi 18. törvényerejű rendelet végrehajtására kiadott 14/1979. (IX. 17.) IM rendelet, továbbá a módosításáról szóló 1/1985. (II. 21.) IM rendelet, 8/1987. (X. 12.) IM–ÉVM együttes rendelet, 6/1988. (VI. 28.) IM rendelet és 17/1991. (XII. 21.) IM rendelet,
a bírósági végrehajtói irodákról szóló 15/1979. (XII. 23.) IM rendelet,
az ügyvédségről szóló 1983. évi 4. törvényerejű rendelet végrehajtására kiadott 6/1983. (VII. 28.) IM rendelet 30. §-a,
a családjogi törvény végrehajtásáról, valamint a családjogi törvény módosításáról szóló 1986. évi IV. törvénnyel kapcsolatos átmeneti rendelkezésekről szóló 4/1987. (VI. 14.) IM rendelet 58. §-a,
a bírósági végrehajtói szakvizsgáról szóló 107/1961. (IK 6.) IM utasítás,
a bírósági végrehajtás során lefoglalt állatok értékesítéséről szóló 117/1979. (IK 1980. 1.) IM utasítás,
a bírósági végrehajtás során lefoglalt ingóságoknak a kereskedelmi szervek útján történő értékesítéséről szóló 107/1980. (IK 4.) IM utasítás, továbbá a módosításáról szóló 103/1985. (IK. 2.) IM utasítás.
309. § A bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény 41. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és e § jelenlegi szövege (1) bekezdésre változik:
„(2) A bíróság részéről – a bíró feladatkörében eljárva – a törvényben meghatározott, a végrehajtás elrendelésével és foganatosításával összefüggő egyes eljárási cselekményeket a végrehajtási ügyintéző végzi el, aki a helyi bíróságnál, illetőleg a megyei bíróságnál működik.”
310. § (1) A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 137. §-ának 1. pontja a következő új i) alponttal egészül ki, egyúttal a 137. § 1. pontjának i) és j) alpontja j) és k) alpontra változik:
(E törvény alkalmazásában hivatalos személy:)
„i) az önálló bírósági végrehajtó”.
(2) A Btk. 249. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Aki a lefoglalt dolgot a végrehajtás alól elvonja, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.” *
311. § A bírák, az ügyészek, a bírósági és az ügyészségi dolgozók előmeneteléről és javadalmazásáról szóló 1990. évi LXXXVIII. törvény a következő 16/A. §-sal egészül ki:
16/A. § (1) A megyei bírósági végrehajtót végrehajtói pótlék illeti meg, amelynek összege a III. fizetési osztály 1. fizetési fokozatára megállapított személyi alapbér 10%-a.
(2) A végrehajtói pótlék alapbér jellegű.
(3) A megyei bírósági végrehajtó végrehajtási jutalomban is részesül.”
312. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 42. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A 39–41. §-ban meghatározott illetékalap után – ha e törvény másként nem rendelkezik – az illeték mértéke:)
„e) a végrehajtási eljárásban 1%, de legalább 1000 forint, legfeljebb 100 000 forint; ha a végrehajtás foganatosítása a fővárosi bírósági, illetőleg a megyei bírósági végrehajtó feladatkörébe tartozik, 3%, de legalább 3000 forint, legfeljebb 300 000 forint;”
313. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 112. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„112. § (1) A bíróság végrehajtási záradékkal látja el a közjegyzői okiratot, ha az tartalmazza
a) a szolgáltatásra és ellenszolgáltatásra irányuló vagy egyoldalú kötelezettségvállalást,
b) a jogosult és a kötelezett nevét,
c) a kötelezettség tárgyát, mennyiségét (összegét) és jogcímét,
d) a teljesítés módját és határidejét.
(2) Ha a kötelezettség feltételnek vagy időpontnak a bekövetkezésétől függ, a végrehajthatósághoz az is szükséges, hogy a feltétel vagy időpont bekövetkezését közokirat tanúsítsa.
(3) E § alapján akkor van helye végrehajtásnak, ha a közjegyzői okiratba foglalt követelés bírósági végrehajtási útra tartozik, és ha a követelés teljesítési határideje letelt [1994. évi LIII. törvény (Vht.) 21. §].”
314. § A pénzforgalomról és a bankhitelről szóló 39/1984. (XI. 5.) MT rendelet 5. §-ának (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(A megbízások közül a számlatulajdonos rendelkezésére ... tekintet nélkül kell teljesíteni)
„e) a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 112. §-ának megfelelő közjegyzői okiraton alapuló követelésre vonatkozó megbízást.”
315. § A költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban című 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 4. §-a a következő c) ponttal egészül ki:
(Nem alkalmazhatók ezek a rendelkezések)
„c) arra a végrehajtási költségre, amely az adós által kért szakértő-becsüs közreműködésével vagy az árverésnek az adós által kért közhírré tételével merült fel.”
316. § A családjogi törvény végrehajtásáról, valamint a családjogi törvény módosításáról szóló 1986. évi IV. törvénnyel kapcsolatos átmeneti rendelkezésekről szóló 4/1987. (VI. 14.) IM rendelet 23. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A BGH az előlegezett tartásdíjról, késedelmi kamatáról és a folyósításával felmerült költségről hátraléki kimutatást állít ki, és azt megküldi a bíróságnak. A bíróság a tartásdíj előlegezését elrendelő végzése alapján a hátraléki kimutatásban feltüntetett összeg behajtására a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 17. §-a értelmében végrehajtási lapot állít ki, amelynek alapján a bírósági végrehajtó a – bíróság által évenként közölt – hátralékos összeget folyamatosan behajtja.”
