Időállapot: közlönyállapot (1994.X.29.)

1994. évi LXV. törvény

a Magyar Köztársaság 1994. évi pótköltségvetéséről * 

Az Országgyűlés – áttekintve az 1994. évi központi költségvetés végrehajtásának helyzetét – az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 41. §-ában foglaltak szerint a Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetéséről szóló 1993. évi CXI. törvény (a továbbiakban: KTv.) egyes rendelkezéseinek, valamint a végrehajtásához kapcsolódó egyes törvények módosítására az alábbi törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG 1994. ÉVI KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSE

1. § A KTv. 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. § Az Országgyűlés az 1994. évi központi költségvetés

kiadási főösszegét 1 648 319,1 millió forintban ,
bevételi főösszegét 1 308 359,6 millió forintban ,
hiányának összegét 339 959,5 millió forintban

állapítja meg.”

2. § (1) Az 1. §-ban megállapított kiadási főösszeg költségvetési fejezetek, címek, alcímek, előirányzat-csoportok és kiemelt előirányzatok szerinti megoszlását e törvény – a KTv. 1. számú melléklete helyébe lépő – 1. számú melléklete tartalmazza.

(2) Az 1. §-ban megállapított bevételi főösszeg költségvetési fejezetek, címek, alcímek, előirányzat-csoportok és kiemelt előirányzatok szerinti megoszlását e törvény – a KTv. 2. számú melléklete helyébe lépő – 2. számú melléklete tartalmazza.

(3) Az e törvény 1. számú melléklete VIII. Belügyminisztérium fejezet, 25. cím, 4–8. alcímében foglalt előirányzatokkal összhangban a KTv. 5. számú mellékletében szereplő egyes központosított előirányzatok e törvény 3. számú melléklete szerint változnak.

3. § A KTv. 3. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az 1. §-ban foglalt hiány finanszírozására...)

„b) 39 959,5 millió forint összegben növelje a kincstárjegyek és más állami értékpapírok állományát.”

4. § (1) A KTv. 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A központi költségvetés 2. § (1) bekezdésében jóváhagyott kiadásaiból az általános tartalék 1 709,6 millió forint.”

(2) A KTv. 4. §-ának (2) bekezdése a következő e) és f) pontokkal egészül ki:

[A központi költségvetés 2. § (1) bekezdésében jóváhagyott kiadásai közül céltartalékot képez]

„e) a központi költségvetési szerveknél a minimálbérek felemelése miatti bérkiegészítés (VII. Miniszterelnökség fejezet, 27. cím, 6. alcím);

f) a központi költségvetési szerveknél a takarékossági intézkedésekkel összefüggő létszámcsökkentések többletkiadásainak fedezete (VII. Miniszterelnökség fejezet, 27. cím, 7. alcím).”

5. § (1) A KTv. 5. §-ának (1) bekezdése d), f) és j) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[A központi költségvetés 2. § (1) bekezdésében jóváhagyott kiadásai közül rendkívüli kiadás]

„d) az 1994. évi országgyűlési képviselői és az önkormányzati (kisebbségi) választásokkal kapcsolatos kiadások (VIII. Belügyminisztérium fejezet, 22. cím, 6. alcím, 1–2. előirányzat-csoportok);”

„f) az önkormányzati képviselői választással kapcsolatos kiadások (VIII. Belügyminisztérium fejezet, 22. cím, 6. alcím, 3. előirányzat-csoport);”

„j) a fejezeti kezelésű előirányzatok ágazati, szakmai célfeladatai, címzett és céltámogatásai (II. Országgyűlés fejezet, 4. cím, 2. alcím és 5. cím; VII. Miniszterelnökség fejezet, 17. cím, 5. alcím, 4–7. előirányzat-csoport; VII. Miniszterelnökség fejezet, 25. cím, 2. alcím, 4–30., 33–43. előirányzat-csoport; XI. Népjóléti Minisztérium fejezet, 10. cím, 2–4. és 9. alcím; XIII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet, 13. cím, 2. alcím, 1–3., 6–12. előirányzat-csoport; XIV. Külügyminisztérium fejezet, 5. cím, 2. alcím; XV. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 12. cím, 2. alcím; XVII. Pénzügyminisztérium fejezet, 17. cím, 2. alcím; XVIII. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet, 21. cím, 3., 5–8. alcím; XIX. Ipari és Kereskedelmi Minisztérium fejezet, 23. cím, 2. alcím; XX. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium fejezet, 8. cím, 2. alcím, 5–16. előirányzat-csoport és 4. alcím; XXI. Magyar Tudományos Akadémia fejezet, 9. cím, 2. alcím; XXVI. Központi Statisztikai Hivatal fejezet, 7. cím, 2. alcím).”

(2) A KTv. 5. §-ának (2) bekezdése új d) ponttal egészül ki, és ennek megfelelően az eredeti d) pont megjelölése e) pontra módosul:

[A központi költségvetés 2. § (2) bekezdésében jóváhagyott bevételei közül rendkívüli bevétel]

„d) az elkülönített állami pénzalapok által a központi költségvetésbe befizetett összegek (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet, 30. cím, 3. alcím)”

6. § A KTv. 6. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az Állami Vagyonügynökség működésével és az állami vagyon privatizációjával összefüggő közvetlen és közvetett kiadások, továbbá a jótállással, szavatossággal, kezességvállalással kapcsolatos kiadások fedezete az állami vagyon privatizációjából származó, a központi költségvetésbe az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon felül bevont 22 800 millió forint bevétel. Ebből a működési költségvetés előirányzata 1800 millió forint, a privatizációval összefüggő közvetlen és közvetett kiadások előirányzata 8500 millió forint, a jótállással, szavatossággal, kezességvállalással kapcsolatos kiadások előirányzata 12 500 millió forint.”

7. § Az elkülönített állami pénzalapok és a központi költségvetés kapcsolatát illetően:

(1) A KTv. 7. számú melléklete helyébe e törvény 4. számú melléklete lép.

(2) Egyes alapok költségvetési támogatásának előirányzatai a következők szerinti összegekre módosulnak:

a) Központi Műszaki Fejlesztési Alap (VII. Miniszterelnökség fejezet, 26. cím, 4. előirányzat-csoport)



4080,0 millió forint;
b) Kereskedelemfejlesztési Alap (X. Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma fejezet, 6. cím, 1. alcím)



1708,0 millió forint;
c) Befektetésösztönzési Alap (X. Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma fejezet, 6. cím, 2. alcím)



300,0 millió forint;
d) Útalap (XIII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet, 14. cím, 1. alcím)


5700,0 millió forint;
e) Mezőgazdasági Fejlesztési Alap (XV. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 13. cím, 2. alcím)



4000,0 millió forint;
f) Bérgarancia Alap (XVI. Munkaügyi Minisztérium fejezet, 14. cím, 3. alcím)

0,0 millió forint;
g) Felzárkózás az Európai Felsőoktatáshoz Alap (XVIII. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet, 22. cím, 1. alcím)




800,0 millió forint;
g) Nemzeti Kulturális Alap (XVIII. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet, 22. cím, 2. alcím)



65,7 millió forint.

(3) A Ktv. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„31. § A költségvetési szerveknél – kivéve a társadalombiztosításból finanszírozott egészségügyi és ügyviteli feladatokat ellátó szerveket –, valamint a normatív állami támogatásban részesülő szociális és oktatási-nevelési intézményeknél foglalkoztatottak bérét terhelő munkaadói járulékot a központi költségvetés közvetlenül, 1994. évben 12 000 millió forint átalányösszegben folyósítja.”

8. § A KTv. 40. §-ának (1) bekezdése a következő l) és m) pontokkal egészül ki:

[A 2. § (1) bekezdésében meghatározott kiadási előirányzatok közül]

„l) a központi költségvetési szervek közalkalmazottainak bérpolitikai kereténél (VII. Miniszterelnökség fejezet, 27. cím, 3. alcím);

m) a felsőoktatási intézmények hallgatóinak pénzbeli juttatásánál (XVIII. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet, 21. cím, 4. alcím, 1. előirányzat-csoport)”

(a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól.)

9. § A KTv. 42. §-ának jelenlegi szövege (1) bekezdésre változik, és a § a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A központi költségvetési szervek bevételeit az e törvény 9. számú mellékletében meghatározott befizetési kötelezettség terheli a központi költségvetés részére, amelynek teljesítésére a felügyeleti szerv a költségvetési szerveit kötelezni jogosult. Amennyiben e befizetési kötelezettség nem teljesül, ezzel azonos összeggel a fejezet támogatása csökken.”

10. § A KTv. 9. számú melléklete helyébe e törvény 5. számú melléklete lép.

11. § Az Országgyűlés utasítja a Kormányt, hogy a Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXX. törvény 39. § a) pontjában szereplő – 23 milliárd forint összegű – kötvények kibocsátását függessze fel.

MÁSODIK RÉSZ

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ELŐIRÁNYZATAINAK MEGALAPOZÁSÁT SZOLGÁLÓ RENDELKEZÉSEK ÉS TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁSOK
Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosítása

12. § Az általános forgalmi adóról szóló, többször módosított 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 28. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„28. § (1) A felszámítandó adó mértéke – a (2) és (3) bekezdésben, valamint a 29. §-ban meghatározott eltérésekkel – az adó alapjának 25 százaléka.

(2) Az 1. számú mellékletben felsorolt termékeknél és szolgáltatásoknál a felszámítandó adó mértéke az adó alapjának 12 százaléka.

(3) Az alábbiakban felsorolt termékeknél a felszámítandó adó mértéke az adó alapjának nulla százaléka:

a) gyógyszer-alapanyag (humán) (ITJ 53–1-ből);

b) galenusi gyógyszerkészítmény (ITJ 53–2);

c) kiszerelt gyógyszerek (humán) (ITJ 53–3-ból);

d) szerobakteriológiai készítmények (humán) (ITJ 53–41);

e) orvosi gyakorlatban használatos radioaktív izotóp készítmények (ITJ 53–52);

f) fogászati gyógyszer (ITJ 53–61);

g) kiszerelt emberi tápszer (ITJ 53–81).”

13. § Az Áfa tv. 33. § (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem vonható le az előzetesen felszámított adó továbbá:)

„a) az ólmozott és ólmozatlan motorbenzinek (ITJ 55–13–11, 12, 13, 14, 15) és a háztartási tüzelőolaj (HTO) (ITJ 55–16–1) beszerzése esetén, ha a beszerzés nem továbbértékesítési céllal történik;”

14. § Az Áfa tv. 44. § (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ez a százalékérték:)

„b) a 12 százalékos felszámított adómértéknél 10,71 százalék.”

15. § Az Áfa tv. 53. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az elszámolandó adó mértéke 6,80 százalék, melyet a kereskedelmi szálláshelyadási tevékenységből származó, az adóbevallási időszakban ténylegesen elért bevételre kell vetíteni.”

16. § Az Áfa tv. 67. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„67. § A statisztikai besorolási számra való hivatkozással meghatározott termékek (építmények) és szolgáltatások vonatkozásában a Központi Statisztikai Hivatal Ipari Termékek Jegyzékének (ITJ), Mezőgazdasági és Erdészeti Termékek Jegyzékének (METJ), Számítástechnika-alkalmazási Termékek Jegyzékének (SZATJ), Építményjegyzékének (ÉJ), valamint Szolgáltatások Jegyzékének (SZJ) az 1994. év június hónap 15. napján érvényes besorolási rendjét kell irányadónak tekinteni. A besorolási rend ezt követő (időközi) változása az adókötelezettséget nem változtatja meg.”

17. § Az Áfa tv. 1. és 2. számú melléklete az e törvény 6. és 7. számú melléklete szerint módosul.

A fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló 1991. évi LXXVIII. törvény módosítása

18. § A fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló, többször módosított 1991. évi LXXVIII. törvény 1. számú melléklete helyébe az e törvény 8. számú melléklete lép.

A jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. törvény módosítása

19. § (1) A jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló, az 1994. évi XXXIII. törvénnyel módosított 1993. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Jszt.) 3. § (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) E törvény hatálya]

„b) a (4) bekezdésben meghatározott termékek tekintetében

1. a termelési,

2. az önálló raktározási, tárolási,

3. a nagykereskedelmi,

4. az import és az export”

[tevékenység (a továbbiakban: jövedéki tevékenység) folytatásának szabályozására, jövedéki engedélyezésére terjed ki.]

(2) A Jszt. 3. §-ának (3) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

[(3) E törvény alkalmazásában jövedéki terméknek minősül]

„j) a nyerskávé, a pörkölt kávé és a kávékivonat (a továbbiakban: kávé)”

(3) A Jszt. 3. § (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Jövedéki termékeknek minősülnek továbbá a (3) bekezdés i) pontjába nem tartozó benzinek és fűtőolajok, a petróleumok-kerozinok, a paraffinos és paraffinmentes párlatok, az aromás szénhidrogének (a benzol, a toluol, a xilol, az orto-xilol és az aromatol), a cseppfolyós propán-bután gázkeverék és a cseppfolyós földgáz, valamint az ezek szennyezett (használt) termékféleségei (a továbbiakban: egyéb kőolajtermékek).”

(4) A Jszt. 14. § (8) és (9) bekezdése, a 15. § (4) bekezdése és a 16. § (4) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

[14. § (8) A termelő jövedéki alany köteles az 1–5. számú mellékletek szerinti jövedéki nyilvántartást vezetni, a jövedéki termékek gyártott mennyiségét naponta megállapítani és azt a nyilvántartásba bevezetni.]

[14. § (9) A jövedéki termékek önálló raktározását, tárolását végző jövedéki alany az 1–5. számú mellékletek szerinti, a forgalmi számadásnak megfelelő tartalmú nyilvántartást köteles vezetni.]

[15. § (4) Az importáló és exportáló jövedéki alany a 6–7. számú melléklet szerinti tartalommal külön jövedéki nyilvántartást köteles vezetni.]

[16. § (4) A nagykereskedő jövedéki alany a 8. számú melléklet szerinti tartalommal külön jövedéki nyilvántartást köteles vezetni.]

„Ezen belül a belföldön értékesített jövedéki termékek mennyiségéről vevőnként – a vevő nevét, székhelye (telephelye) címét, adószámát, az értékesítés időpontját is tartalmazó – vevőnyilvántartást kell készíteni, folyamatosan vezetni és elszámolási időszakonként összesíteni, s – felkérésükre – a vámhivatalnak, illetve az adóhatóságnak rendelkezésére bocsátani, továbbá a vevőnyilvántartás vezetésekor az üzleti titok és a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályoknak megfelelően eljárni.”

(5) A Jszt. 43. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kőolajtermékek mennyiségét – a cseppfolyós gázok és a fűtőolajok kivételével – kompenzált, 15 °C hőfokra átszámított térfogatban kell meghatározni és nyilvántartásba venni.”

(6) A Jszt. 69. § (4) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[(4) A jövedéki bírság mértéke]

„e) az egyéb kőolajtermékek elvont mennyisége után a termék fogyasztási adót és általános forgalmi adót nem tartalmazó termelői értékesítési egységárának 500%-ával felszorzott összeg, de legalább 100 ezer forint. Termelői értékesítési egységárként az elvont terméknek vagy a használati értéke alapján a vele azonosítható terméknek a bírság kivetésének időpontjában leggyakrabban érvényesülő (szokásos) árát kell számításba venni.”

A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény módosítása

20. § A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) a következők szerint módosul:

(1) Az Szja tv. 35. §-ának (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a § a következő (13) bekezdéssel egészül ki:

„(12) Az (1) és a (8) bekezdésben említettekkel együttes előfordulás esetén is az (1) bekezdésben meghatározott mértékig az összjövedelemből levonható a legalább 3 éves lejáratú, állam által kibocsátott értékpapír (államkötvény stb.) megvásárlására az 1994. évi pótköltségvetésről szóló törvény kihirdetésének napjáig fordított összeg, feltéve, hogy az említett időpontig megszerzett értékpapírt a magánszemély a vásárlás évének utolsó napján még tulajdonosként birtokolja.

(13) A (12) bekezdésben említett értékpapírral kapcsolatos adómegállapítási és adófizetési kötelezettségre a (3)–(6) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy ha az értékpapír beváltása az 1997. év folyamán esedékes, akkor egyéb feltételek megléte mellett az 1997. évi beváltás esetén akkor sem kell a (12) bekezdésben említett összeg után az adót megfizetni, ha a szerzés évének utolsó napjától számított három naptári év még nem telt el.”

(2) Az Szja tv. 37. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A takarékbetétből (ideértve a devizabetétet is) és az értékpapírból származó adóköteles kamatjövedelem után az adó mértéke 0 százalék.”

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

21. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 68. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„68. § (1) A vagyonszerzési illeték alapjául szolgáló forgalmi érték megállapításánál az abban az időpontban fennálló forgalmi érték az irányadó, amikor a vagyonszerzést a közjegyző bejelenti, illetve a földhivatal a hozzá érkezett vagyonszerzési ügy iratait továbbítja [92. § (1) bekezdés] az illetékhivatalnak, vagy a vagyonszerzésről az illetékhivatal más módon tudomást szerez.”

22. § Az Itv. 68. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A mérsékelt forgalmi érték nem lehet alacsonyabb a szerződésben megjelölt, illetőleg ennek hiányában a fizetésre kötelezett fél által bejelentett értéknél (a továbbiakban: bejelentett érték).”

23. § Az Itv. 77. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Kiszabás alapján pénzzel kell fizetni)

„a) a vagyonszerzési illetéket, ideértve az illetékelőleget is,”

24. § Az Itv. a 77. § után a következő címmel és a következő 77/A. §-sal egészül ki:

„Az illetékelőleg

77/A. § (1) Ingatlan tulajdonjogának, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak ajándékozási, illetve visszterhes vagyonátruházási illeték alá eső szerzése után a fizetésre kötelezett a bejelentett érték alapulvételével illetékelőleget köteles fizetni. Ha a törvény külön szabályt nem állapít meg, az illetékelőlegre a vagyonszerzési illetékekre vonatkozó rendelkezések az irányadók.

(2) Az illetékelőleg összegét (ideértve a mulasztási bírságot és az ingatlan-nyilvántartási eljárás illetékét is) az illetékhivatal a fizetési meghagyásban közli. A fizetési meghagyás az illetékelőleg összege erejéig fellebbezésre való tekintet nélkül, végrehajtható okiratnak minősül.

(3) Az illetékhivatal a megfizetett illetéket 30 napon belül hivatalból visszatéríti, ha az illeték-visszatérítés feltételei fennállnak.”

25. § Az Itv. 78. § (3) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A fizetési meghagyás (határozat) alapján fizetendő illeték a (4)–(5) bekezdésben foglalt kivételekkel, a határozat jogerőre emelkedését követő napon válik esedékessé.”

26. § Az Itv. 78. §-a a következő (4)–(5) bekezdésekkel egészül ki:

„(4) A fizetési meghagyásban megállapított illetékből az illetékelőleg – ha a törvény alapján a fizetési meghagyás hosszabb határidőt nem állapít meg – a határozat kézbesítésétől számított 15. napon válik esedékessé. Az esedékesség napját követő 15 napon belül az illetékelőleg késedelmi pótlék mentesen fizethető meg.

(5) A jogerős fizetési meghagyásban megállapított illeték és az illetékelőleg különbözetének (a továbbiakban: illetékkülönbözet) megfizetésére az illetékhivatal a megszerzett vagyon ingatlan-nyilvántartási bejegyzését követően [92. § (2) bekezdés] fizetési felhívást bocsát ki. A felhívásban megjelölt illeték – kivéve, ha a törvény alapján a fizetési meghagyás hosszabb határidőt állapít meg – a kézbesítéstől számított 15. napon válik esedékessé. Az illeték az esedékesség napját követő 15 napon belül késedelmi pótlék mentesen fizethető meg.”

27. § Az Itv. 87. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A fizetési meghagyásban (határozatban), az illetékkülönbözetről kibocsátott, valamint a bíróság határozata alapján az illetékhivatal által kiadott fizetési felhívásban megállapított határidőig meg nem fizetett illeték után az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint kell késedelmi pótlékot fizetni.”

28. § Az Itv. 92. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„92. § (1) A földhivatal az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés végett benyújtott szerződés (okirat) iktatószámmal ellátott és hitelesített másolatát az illetékkiszabáshoz szükséges és rendelkezésére álló egyéb iratokkal együtt az érkezését követő nyolc napon belül továbbítja az illetékhivatalhoz.

(2) A földhivatal az ingatlan-nyilvántartási eljárás befejezését követően a tulajdonjog, illetve vagyoni értékű jog bejegyzéséről, törléséről szóló, illetve a bejegyzési kérelmet elutasító határozatát megküldi az illetékhivatalnak. A határozathoz csatolja az illetékkiszabáshoz szükséges olyan iratokat, melyek az (1) bekezdésben meghatározott időpontban még nem álltak rendelkezésére.

(3) A földhivatal (1)–(2) bekezdésben említett kötelezettsége független attól, hogy a vagyonszerzés illetékköteles vagy illetékmentes.”

Üzemanyagok környezetvédelmi termékdíja

29. § Az üzemanyagok környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1992. évi XVIII. törvény 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A termékdíj mértéke:

a) motorbenzin után 1 Ft/liter
b) gázolaj után 1 Ft/liter .”
A bányajáradék környezetvédelmi részének mértéke

30. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 20. §-ának (8) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A bányajáradék összegéből az alap javára elkülönített rész 1994. október 1-jétől 1994. december 31-ig 5%.”

A Központi Műszaki Fejlesztési Alapról szóló 1988. évi XI. törvény módosítása

31. § A Központi Műszaki Fejlesztési Alapról szóló, többször módosított 1988. évi XI. törvény (a továbbiakban: tv.) a következők szerint módosul:

(1) A tv. 3. §-a a következő g) ponttal egészül ki:

„g) az 1994. január 1-je előtt hozzájárulást fizetők elmaradt befizetéseiket és azok járulékait a központi költségvetésbe kötelesek teljesíteni.”

(2) A tv. 10. §-ának (1) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az Alappal az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság felügyeletét ellátó miniszter rendelkezik.”

„(3) Az Alap felhasználása pályázati rendszerben történik. A pályázati rendszer kialakításáért és működéséért az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság felügyeletét ellátó miniszter felelős.”

Egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény módosítása

32. § Az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Atv.) egyes rendelkezései a következők szerint módosulnak:

(1) Az Atv. 2. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(2) Az Alap bevételi többlete, illetve év végi maradványa nem vonható el. 1994. évben egyszeri jelleggel az éves pótköltségvetési törvényben meghatározott összeget kell a központi költségvetésbe az Alapból befizetni.”

(2) Az Atv. 31. § (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az Alap bevételeinek)

„c) 2–5%-át az (1) bekezdés b) pontja szerinti feladatokra tartalékot képezve;”

(3) A 33. § (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A 31. § (1) bekezdés c) pontja szerinti feladatok]

„f) az Alap kezeléséhez, működtetéséhez, bevételeinek biztosításához és felhasználásának ellenőrzéséhez szükséges költségek fedezése, legfeljebb azonban a bevételek 5%-ának a mértékéig.”

(4) Az Atv. a következő 69/B. §-sal egészül ki:

„69/B. § Az e törvényben szabályozott Alapokhoz benyújtott, de a forráshiányra tekintettel elutasított kérelmek és pályázatok esetén a kérelmező, pályázó által befizetett eljárási díjat, pályázati díjat az Alap kezelője a kérelmező, pályázó részére a kérelem elutasításáról szóló értesítést követő 30 napon belül visszafizeti.”

A Világkiállítási és a hozzá kapcsolódó Fejlesztési Alapról szóló 1992. évi LXXXII. törvény módosítása

33. § A Világkiállítási és a hozzá kapcsolódó Fejlesztési Alapról szóló 1992. évi LXXXII. törvény 3. §-a a következő i) ponttal egészül ki:

(Az Alapból teljesíthető kiadások)

„i) A központi költségvetés javára történő befizetés.”

Az Országos Játék Alapról szóló 1993. évi XXVIII. törvény módosítása

34. § Az Országos Játék Alapról szóló 1993. évi XXVIII. törvény 5. §-ának (4) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Az Alapból teljesíthető kiadások:)

„c) az 1994. évi pótköltségvetési törvényben jóváhagyott átutalás a Felzárkózás az Európai Felsőoktatáshoz Alapba (200 millió forint), a Nemzeti Sport Alapba (100 millió forint) és a Nemzeti Kulturális Alapba (100 millió forint).”

Bérrendszerek módosítása

35. § A költségvetési szerveknél foglalkoztatott azon dolgozók részére, akik nem tartoznak a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, valamint a bírák, az ügyészek, a bírósági és az ügyészségi dolgozók előmeneteléről és javadalmazásáról szóló 1990. évi LXXXVIII. törvény hatálya alá, a 13. havi illetményt, teljesítmény-elismerést vagy ezekkel azonos tartalmú kifizetést a tárgyévet követő év január 15-ig kell kifizetni.

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény bérpolitikai intézkedései végrehajtásával kapcsolatos rendelkezések

36. § (1) A Ktv. 72. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Kjt. 1994. január 1-jei végrehajtása miatt az 1993. december 31-i és az (1) bekezdés szerinti új munkabér és járulékai különbségeként felmerülő többletkiadásokra a központi költségvetési szervek részére 8200 millió forint a központi költségvetés céltartalékán belül elkülönített előirányzat.”

(2) A KTv. 72. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az Egészségbiztosítási Alap által érintett körben az (1) bekezdés alapján felmerülő többletkiadásokat – amelyeknek kiegészítésére a központi költségvetés 1994-ben 5400 millió forintot biztosít – mind a központi, mind a helyi önkormányzati költségvetési szerveknél az Egészségbiztosítási Alap finanszírozza az Alap 1994. évi költségvetéséről szóló törvény szerint.”

37. § A KTv. 72. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A Kjt. végrehajtásával kapcsolatos támogatás igénybevételéről az éves költségvetési beszámolóban el kell számolni. Nem illeti meg a helyi önkormányzatokat az év közben önkormányzati körön kívülre történő feladatátadásból adódó, a központi költségvetési szerveket az évközi központi feladat-megszüntetéssel vagy feladatátadással járó létszámcsökkentéshez kapcsolódó támogatás, ezért annak összegét a központi költségvetésbe az elszámolás alapján – legkésőbb az 1994. évi zárszámadást követően – vissza kell fizetni.”

Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény módosítása

38. § (1) Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) 31. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az illetékhivatal a bejelentett érték alapján fizetendő illetékelőleget állapíthat meg.”

(2) Az Art. 87. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„87. § (1) Az adótartozás behajtása érdekében a tartozást megállapító vagy nyilvántartó adóhatóság a végrehajtható okirat alapján a végrehajtás iránt haladéktalanul intézkedik.

(2) Az adóigazgatási eljárásban végrehajtható okirat az adózó fizetési kötelezettségét megállapító jogerős adóhatósági határozat, önadózás esetén a fizetendő adót tartalmazó adóbevallás, valamint a 93. § alkalmazásában a behajtást kérő megkeresése. Az okirat végrehajthatóságához külön intézkedésre (záradékolás, végrehajtási lap kiállítása stb.) nincs szükség.

(3) Az adóhatóság alkalmazottja a végrehajtási eljárásban az egyes végrehajtási cselekmények foganatosításakor a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény III–VII. fejezeteiben meghatározott szabályokat alkalmazza, ha e törvény másként nem rendelkezik. Az adóhatóság az adótartozás megfizetésére az adózót, a 25. § (2) bekezdése szerint az adó megfizetésére kötelezett személyt (a továbbiakban együtt: adófizetésre kötelezett személy) felhívhatja, eredménytelen felhívás esetén a végrehajtást megindítja.

(4) A végrehajtási eljárás az adóhatóság – a 89. § (1) bekezdésének kivételével – külön határozata nélkül a végrehajtási cselekmény foganatosításával indul.

(5) A végrehajtás során az adóhatóság alkalmazottjának törvénysértő intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen a fizetésre kötelezett vagy a behajtást kérő – a tudomására jutástól számított 8 napon belül – végrehajtási kifogást terjeszthet elő. Az ok bekövetkeztétől számított 6 hónap elteltével igazolásnak helye nincs, a benyújtott végrehajtási kifogást az adóhatóság érdemi vizsgálat nélkül utasítja el. A végrehajtási kifogásról a végrehajtást foganatosító adóhatóság felettes szerve 15 napon belül határoz.

(6) Az adók módjára behajtandó köztartozásra [3. § (2) bekezdés] a 87–89. §-okban, továbbá a 91–93. §-okban foglaltakat kell alkalmazni.”

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

39. § (1) E törvény – a (2)–(5) bekezdésekben foglalt rendelkezések kivételével – a kihirdetéstől számított 15. napon lép hatályba, egyidejűleg a KTv. 6. §-ának (8) bekezdése, 52. §-ának (1) bekezdése hatályát veszti.

(2) E törvény 18. és 20. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések 1994. november 1-jén lépnek hatályba.

(3) E törvény 19. §-ában és a 20. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések e törvény kihirdetésének napján lépnek hatályba.

(4) E törvény 21–28. §-aiban foglalt rendelkezések 1994. december 1-jén lépnek hatályba. A rendelkezéseket a hatálybalépést követően a földhivatalokhoz bejelentett vagyonszerzési ügyekben kell alkalmazni, egyidejűleg az Itv. 91. § (1) bekezdésének első mondatából a „az ingatlan-nyilvántartást követő” szövegrész hatályát veszti.

(5) E törvény 12–17. §-aiban foglalt rendelkezések 1995. január 1-jén lépnek hatályba; egyidejűleg hatályát veszti az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) módosításáról szóló 1993. évi LXX. törvény 11. §-ának (2) és (5) bekezdése és a 10. §-ával módosított Áfa tv. 2. számú mellékletének 10. és 11. pontjai.

40. § (1) E törvény 12–17. §-aiban foglalt rendelkezéseket – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott eltérésekkel – azokban az esetekben kell alkalmazni először, melyekben az adófizetési kötelezettség 1994. év december hónap 31. napját követően keletkezik.

(2) Folyamatosan teljesített termékértékesítésnél és szolgáltatásnyújtásnál, ha a teljesítés mérése számlálóleolvasás útján történik, és nincs a számlálóleolvasásnál rövidebb időszakonként díjfizetés, e törvény 12–17. §-aiban foglalt rendelkezéseket az első olyan számlálóleolvasás napjától kezdődően kell alkalmazni, amelynél a teljes leolvasási időszak 1994. év december hónap 31. napját követi. Ha a teljesítés mérése nem számlálóleolvasás útján történik, illetve, ha a teljesítésért járó ellenérték a számlálóleolvasásnál rövidebb időszakonkénti ár (díj) fizetése ellenében történik, e törvény 12–17. §-aiban foglalt rendelkezéseket az esedékes időszak 1995. év január hónap 1. napjától kezdődő részére időarányosan kell alkalmazni.

(3) Folyamatosan teljesített termékértékesítésnél és szolgáltatásnyújtásnál, ha a teljesítés mérése számlálóleolvasás útján történik és nincs a számlálóleolvasásnál rövidebb időszakonként díjfizetés, az Áfa tv. e módosítás előtti rendelkezéseit az utolsó olyan számlálóleolvasás napjáig kell alkalmazni, amelynél a leolvasási időszak e törvény hatálybalépésének napját megelőzően kezdődött.

41. § (1) Az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet és természetes személy, amely (aki) e törvény 19. § (1)–(3) bekezdésében meghatározott (a kávétermékekkel a termelési, az önálló raktározási, tárolási, a nagykereskedelmi, illetve az egyéb kőolajtermékekkel a termelési, az önálló raktározási, tárolási, a nagykereskedelmi, az import és az export) jövedéki tevékenységet e törvény kihirdetése napja előtt kezdte meg, jövedéki engedély nélkül a kihirdetés napját követő 60 napig folytathat jövedéki tevékenységet, a Jszt. egyéb szabályainak betartása mellett.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szervezet és természetes személy köteles az e törvény kihirdetése napját követő 30 napon belül a jövedéki engedély iránti kérelmét a területileg illetékes Pénzügyminisztérium Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának területi parancsnokságához benyújtani. Az engedélyező hatóság a kérelmet a benyújtás napját követő 30 napon belül köteles elbírálni és – a Jszt.-ben meghatározott feltételek teljesülése esetén – a jövedéki engedélyt kiadni.

42. § (1) Az alapok a részükre az 1994. évben a központi költségvetés által privatizációs bevételi előlegként átutalt összeget 1994. november 15-ig kötelesek az állami forgóalap megelőlegező számlájára visszautalni.

(2) Az Atv.-nek a jelen törvény 32. §-ának (4) bekezdésével megállapított 69/B. §-a rendelkezéseinek alkalmazásakor a folyamatban lévő ügyekben az e törvény folytán elutasított, illetve el nem bírálható kérelmek, pályázatok eljárási díját, pályázati díját e törvény hatálybalépését követő 30 napon belül kell visszatéríteni.

43. § (1) Az Szja tv. 35. §-ának e törvény 20. § (1) bekezdésével megállapított (13) bekezdésében foglalt rendelkezést 1994. január 1-jétől kell alkalmazni.

(2) Az Szja tv. 37. § (8) bekezdésének e törvény 20. § (2) bekezdésével megállapított rendelkezését az 1994. november 1-jét követő időszakkal arányos kamatjövedelemre kell alkalmazni oly módon, hogy az említett időpont előtti időszakkal arányos – addig az időpontig adóköteles – kamat összege után az adót a kifizetőnek (pénzintézetnek) akkor is le kell vonnia, ha a jóváírás 1994. november 1-jét követően történik.

44. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az 1995. évre vonatkozó költségvetési törvényjavaslatot – az Áht. 52. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés egyszeri jellegű feloldásával – 1994. október 31-ig terjessze az Országgyűlés elé.

1. számú melléklet az 1994. évi LXV. törvényhez

„1. számú melléklet az 1993. évi CXI. törvényhez

Millió forintban

Elő- Ki- Elő- KIADÁSOK

Címszám

Alcímszám
irány-
zat
cso-
port-
szám
emelt elő-
irány-
zat-
szám

Cím-
név

Alcím-
név
irány-
zat
cso-
port-
név


Kiemelt előirányzat neve

1994. évi
előirányzat

I. KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKSÉG

1 Köztársasági Elnöki Hivatal
1 Köztársasági Elnöki Hivatal
1 Működési költségvetés
1 Béralap 42,4
2 Társadalombiztosítási járulék 18,8
3 Dologi kiadások 88,4
2 Köztársasági Elnök Katonai Irodája
1 Működési költségvetés
1 Béralap 1,9
2 Társadalombiztosítási járulék 0,8
3 Dologi kiadások 4,1
2 Fejezeti kezelésű előirányzatok
2 Ágazati célelőirányzatok
1 Állami kitüntetések
3 Dologi kiadások 53,1
I. fejezet kiadásai összesen: 209,5

II. ORSZÁGGYŰLÉS

1 Országgyűlés
1 Képviselő-testület
1 Működési költségvetés
1 Béralap 680,2
2 Társadalombiztosítási járulék 302,8
3 Dologi kiadások 471,0
2 Országgyűlés hivatali szervei
1 Működési költségvetés
1 Béralap 297,8
2 Társadalombiztosítási járulék 115,2
3 Dologi kiadások 732,7
2 Felújítás 185,0
3 Országgyűlési Könyvtár
1 Működési költségvetés
1 Béralap 29,4
2 Társadalombiztosítási járulék 12,7
3 Dologi kiadások 21,4
2 Felújítás 0,7
4 Fejezeti kezelésű előirányzatok
2 Képviselő-testület váltásával kapcsolatos kiadások 650,0
1–4. cím összesen: 3 498,9
5 Nemzeti és etnikai kisebbségek támogatása 220,0
6 Pártok támogatása
1 Országos listán mandátumot szerzett pártok támogatása
1 Fiatal Demokraták Szövetsége 106,7
2 Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt 132,7
3 Kereszténydemokrata Néppárt 102,8
4 Magyar Demokrata Fórum 200,7
5 Magyar Szocialista Párt 232,9
6 Szabad Demokraták Szövetsége 225,2
2 Országos listán mandátumot nem szerzett pártok támogatása
1 Demokrata Koalíció 11,2
2 Munkáspárt 27,6
3 Magyarországi Szociáldemokrata Párt 12,4
4 Vállalkozók Pártja 7,7
5 *  Köztársaság Párt 10,8
6 *  Magyar Igazság és Élet Pártja 6,8
7 *  Agrárszövetség 22,5
8 Társadalmi szervek támogatása
1 Társadalmi szervezetek 400,0
3 Magyar Vöröskereszt támogatása 260,0
4 Értelmi fogyatékosokat segítő érdekvédelmi szervezetek együttesen
29,0
5 Hallássérültek Országos Szövetsége 60,0
6 Mozgáskorlátozottak Egyesületének Országos Szövetsége 46,0
7 Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége 67,0
II. fejezet kiadásai összesen: 5 680,9

III. ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG

1 Alkotmánybíróság
1 Működési költségvetés
1 Béralap 97,8
2 Társadalombiztosítási járulék 43,5
3 Dologi kiadások 73,7
2 Felújítás 590,0
3 Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
1 Egyéb intézményi beruházások 20,0
III. fejezet kiadásai összesen: 825,0

IV. LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG

1 Legfelsőbb Bíróság
1 Működési költségvetés
1 Béralap 335,2
2 Társadalombiztosítási járulék 151,2
3 Dologi kiadások 101,4
2 Felújítás 31,0
3 Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
2 Egyéb intézményi beruházások 10,0
IV. fejezet kiadásai összesen: 628,8

V. MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÜGYÉSZSÉGE

1 Legfőbb Ügyészség
1 Működési költségvetés
1 Béralap 338,0
2 Társadalombiztosítási járulék 148,6
3 Dologi kiadások 111,2
2 Felújítás 6,2
3 Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
2 Egyéb intézményi beruházások 21,0
2 Területi ügyészségek
1 Működési költségvetés
1 Béralap 2 195,4
2 Társadalombiztosítási járulék 966,1
3 Dologi kiadások 290,4
2 Felújítás 34,0
3 Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet
1 Működési költségvetés
1 Béralap 37,7
2 Társadalombiztosítási járulék 16,1
3 Dologi kiadások 3,2
V. fejezet kiadásai összesen: 4 167,9

VI. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK

1 Állami Számvevőszék
1 Működési költségvetés
1 Béralap 393,8
2 Társadalombiztosítási járulék 176,1
3 Dologi kiadások 181,9
2 Felújítás 5,0
2 Továbbképzési Intézet és Üdülő
1 Működési költségvetés
1 Béralap 9,4
2 Társadalombiztosítási járulék 4,3
3 Dologi kiadások 17,4
VI. fejezet kiadásai összesen: 787,9

VII. MINISZTERELNÖKSÉG

1 Miniszterelnöki Hivatal
1 Miniszterelnöki Hivatal igazgatás
1 Működési költségvetés
1 Béralap 228,8
2 Társadalombiztosítási járulék 100,5
3 Dologi kiadások 150,0
2 Miniszterelnöki Hivatal Ellátó Szolgálata
1 Működési költségvetés
1 Béralap 130,5
2 Társadalombiztosítási járulék 57,3
3 Dologi kiadások 406,6
2 Felújítás 10,0
3 Tárca nélküli miniszterek igazgatása
1 Működési költségvetés
1 Béralap 33,1
2 Társadalombiztosítási járulék 14,2
3 Dologi kiadások 4,2
3 Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal
1 Működési költségvetés
1 Béralap 25,5
2 Társadalombiztosítási járulék 11,3
3 Dologi kiadások 31,5
4 Kárpótlási hivatalok
1 Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal
1 Működési költségvetés
1 Béralap 330,0
2 Társadalombiztosítási járulék 137,9
3 Dologi kiadások 546,6
2 Megyei kárrendezési és kárpótlási hivatalok
1 Működési költségvetés
1 Béralap 490,8
2 Társadalombiztosítási járulék 216,1
3 Dologi kiadások 382,5
7 Világkiállítási Programiroda
1 Működési költségvetés
1 Béralap 49,7
2 Társadalombiztosítási járulék 21,9
3 Dologi kiadások 163,1
9 Üdülők
1 Központi Állami Üdülő és Oktatási Központ
1 Működési költségvetés
1 Béralap 49,0
2 Társadalombiztosítási járulék 21,5
3 Dologi kiadások 81,6
2 MEH Hivatali Üdülő
1 Működési költségvetés
1 Béralap 6,5
2 Társadalombiztosítási járulék 2,9
3 Dologi kiadások 10,2
3 Üdülőszállók
1 Működési költségvetés
1 Béralap 56,3
2 Társadalombiztosítási járulék 24,7
3 Dologi kiadások 132,0
10 Országos Tudományos Kutatási Alap Irodája
1 Működési költségvetés
1 Béralap 52,7
2 Társadalombiztosítási járulék 6,9
3 Dologi kiadások 20,4
11 Biztonsági Szolgálatok
1 Nemzetbiztonsági Hivatal
1 Működési költségvetés
1 Béralap 1710,4
2 Társadalombiztosítási járulék 752,6
3 Dologi kiadások 1 253,8
2 Felújítás 100,0
3 Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
1 Nevesített intézményi beruházások 298,4
3 Egyéb intézményi beruházások, lakástámogatás 23,0
2 Információs Hivatal
1 Működési költségvetés
1 Béralap 505,4
2 Társadalombiztosítási járulék 221,3
3 Dologi kiadások 924,7
2 Felújítás 10,9
3 Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
2 Egyéb intézményi beruházások 55,0
3 Egyéb intézményi beruházások, lakástámogatás 15,0
13 Határon Túli Magyarok Hivatala
1 Működési költségvetés
1 Béralap 49,2
2 Társadalombiztosítási járulék 21,6
3 Dologi kiadások 78,8
15 Állami Bankfelügyelet
1 Működési költségvetés
1 Béralap 167,9
2 Társadalombiztosítási járulék 74,4
3 Dologi kiadások 99,7
16 Állami Vagyonügynökség
1 Állami Vagyonügynökség
1 Működési költségvetés
1 Béralap 707,0
2 Társadalombiztosítási járulék 311,0
3 Dologi kiadások 685,0
2 Felújítás 97,0
2 Vagyonkezeléssel és a privatizáció előkészítésével összefüggő kiadások 8 500,0
3 Szavatosság, jótállás, kezességvállalás kiadásai 12 500,0
17 Országos Testnevelési és Sporthivatal
1 OTSH Igazgatása
1 Működési költségvetés
1 Béralap 177,5
2 Társadalombiztosítási járulék 75,0
3 Dologi kiadások 161,5
3 Központi sportintézmények és sportlétesítmények
1 Működési költségvetés
1 Béralap 310,3
2 Társadalombiztosítási járulék 139,4
3 Dologi kiadások 559,9
5 Fejezeti kezelésű előirányzatok
2 Felújítás 132,5
3 Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
1 Nevesített intézményi beruházások 304,0
2 Egyéb intézményi beruházás 120,0
4 Célelőirányzatok
1 Utánpótlás 15,5
2 Testnevelés 11,8
3 Szabadidősport 30,0
4 Informatika 5,0
5 Nemzetközi sportkapcsolatok 18,0
6 Központi sportesemények támogatása 55,2
7 Sporttudomány 11,0
5 Egyéb ágazati szakmai célfeladatok 89,6
6 Társadalmi szervezetek támogatása
1 Sportegyesületi létesítmények támogatása 55,0
2 Sportszövetségek 625,6
3 Magyar Olimpiai Bizottság 76,0
7 Olimpiai szereplés
1 Téli olimpiai részvétel 14,0
8 Fejezeti tartalék 9,8
18 Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság Hivatala
1 Működési költségvetés
1 Béralap 220,3
2 Társadalombiztosítási járulék 93,4
3 Dologi kiadások 368,2
2 Felújítás 9,3
19 Magyar Szabványügyi Hivatal
1 Működési költségvetés
1 Béralap 81,5
2 Társadalombiztosítási járulék 31,5
3 Dologi kiadások 80,3
2 Felújítás 4,0
3 Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
2 Egyéb intézményi beruházások 7,0
20 Országos Találmányi Hivatal
1 Működési költségvetés
1 Béralap 200,0
2 Társadalombiztosítási járulék 90,0
3 Dologi kiadások 198,3
2 Felújítás 20,0
3 Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
2 Egyéb intézményi beruházások 60,0
21 Országos Mérésügyi Hivatal
1 Működési költségvetés
1 Béralap 228,4
2 Társadalombiztosítási járulék 100,5
3 Dologi kiadások 231,4
2 Felújítás 37,2
22 Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár
1 Működési költségvetés
1 Béralap 105,7
2 Társadalombiztosítási járulék 41,4
3 Dologi kiadások 172,7
2 Felújítás 28,1
3 Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
2 Egyéb intézményi beruházások 20,0
23 Országos Atomenergia Hivatal
1 Működési költségvetés