Az Országgyűlés – áttekintve az 1994. évi központi költségvetés végrehajtásának helyzetét – az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 41. §-ában foglaltak szerint a Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetéséről szóló 1993. évi CXI. törvény (a továbbiakban: KTv.) egyes rendelkezéseinek, valamint a végrehajtásához kapcsolódó egyes törvények módosítására az alábbi törvényt alkotja:
1. § A KTv. 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § Az Országgyűlés az 1994. évi központi költségvetés
kiadási főösszegét | 1 648 319,1 millió forintban | , | ||
bevételi főösszegét | 1 308 359,6 millió forintban | , | ||
hiányának összegét | 339 959,5 millió forintban |
állapítja meg.”
2. § (1) Az 1. §-ban megállapított kiadási főösszeg költségvetési fejezetek, címek, alcímek, előirányzat-csoportok és kiemelt előirányzatok szerinti megoszlását e törvény – a KTv. 1. számú melléklete helyébe lépő – 1. számú melléklete tartalmazza.
(2) Az 1. §-ban megállapított bevételi főösszeg költségvetési fejezetek, címek, alcímek, előirányzat-csoportok és kiemelt előirányzatok szerinti megoszlását e törvény – a KTv. 2. számú melléklete helyébe lépő – 2. számú melléklete tartalmazza.
(3) Az e törvény 1. számú melléklete VIII. Belügyminisztérium fejezet, 25. cím, 4–8. alcímében foglalt előirányzatokkal összhangban a KTv. 5. számú mellékletében szereplő egyes központosított előirányzatok e törvény 3. számú melléklete szerint változnak.
3. § A KTv. 3. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az 1. §-ban foglalt hiány finanszírozására...)
„b) 39 959,5 millió forint összegben növelje a kincstárjegyek és más állami értékpapírok állományát.”
4. § (1) A KTv. 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A központi költségvetés 2. § (1) bekezdésében jóváhagyott kiadásaiból az általános tartalék 1 709,6 millió forint.”
(2) A KTv. 4. §-ának (2) bekezdése a következő e) és f) pontokkal egészül ki:
[A központi költségvetés 2. § (1) bekezdésében jóváhagyott kiadásai közül céltartalékot képez]
„e) a központi költségvetési szerveknél a minimálbérek felemelése miatti bérkiegészítés (VII. Miniszterelnökség fejezet, 27. cím, 6. alcím);
f) a központi költségvetési szerveknél a takarékossági intézkedésekkel összefüggő létszámcsökkentések többletkiadásainak fedezete (VII. Miniszterelnökség fejezet, 27. cím, 7. alcím).”
5. § (1) A KTv. 5. §-ának (1) bekezdése d), f) és j) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[A központi költségvetés 2. § (1) bekezdésében jóváhagyott kiadásai közül rendkívüli kiadás]
„d) az 1994. évi országgyűlési képviselői és az önkormányzati (kisebbségi) választásokkal kapcsolatos kiadások (VIII. Belügyminisztérium fejezet, 22. cím, 6. alcím, 1–2. előirányzat-csoportok);”
„f) az önkormányzati képviselői választással kapcsolatos kiadások (VIII. Belügyminisztérium fejezet, 22. cím, 6. alcím, 3. előirányzat-csoport);”
„j) a fejezeti kezelésű előirányzatok ágazati, szakmai célfeladatai, címzett és céltámogatásai (II. Országgyűlés fejezet, 4. cím, 2. alcím és 5. cím; VII. Miniszterelnökség fejezet, 17. cím, 5. alcím, 4–7. előirányzat-csoport; VII. Miniszterelnökség fejezet, 25. cím, 2. alcím, 4–30., 33–43. előirányzat-csoport; XI. Népjóléti Minisztérium fejezet, 10. cím, 2–4. és 9. alcím; XIII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet, 13. cím, 2. alcím, 1–3., 6–12. előirányzat-csoport; XIV. Külügyminisztérium fejezet, 5. cím, 2. alcím; XV. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 12. cím, 2. alcím; XVII. Pénzügyminisztérium fejezet, 17. cím, 2. alcím; XVIII. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet, 21. cím, 3., 5–8. alcím; XIX. Ipari és Kereskedelmi Minisztérium fejezet, 23. cím, 2. alcím; XX. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium fejezet, 8. cím, 2. alcím, 5–16. előirányzat-csoport és 4. alcím; XXI. Magyar Tudományos Akadémia fejezet, 9. cím, 2. alcím; XXVI. Központi Statisztikai Hivatal fejezet, 7. cím, 2. alcím).”
(2) A KTv. 5. §-ának (2) bekezdése új d) ponttal egészül ki, és ennek megfelelően az eredeti d) pont megjelölése e) pontra módosul:
[A központi költségvetés 2. § (2) bekezdésében jóváhagyott bevételei közül rendkívüli bevétel]
„d) az elkülönített állami pénzalapok által a központi költségvetésbe befizetett összegek (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet, 30. cím, 3. alcím)”
6. § A KTv. 6. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az Állami Vagyonügynökség működésével és az állami vagyon privatizációjával összefüggő közvetlen és közvetett kiadások, továbbá a jótállással, szavatossággal, kezességvállalással kapcsolatos kiadások fedezete az állami vagyon privatizációjából származó, a központi költségvetésbe az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon felül bevont 22 800 millió forint bevétel. Ebből a működési költségvetés előirányzata 1800 millió forint, a privatizációval összefüggő közvetlen és közvetett kiadások előirányzata 8500 millió forint, a jótállással, szavatossággal, kezességvállalással kapcsolatos kiadások előirányzata 12 500 millió forint.”
7. § Az elkülönített állami pénzalapok és a központi költségvetés kapcsolatát illetően:
(1) A KTv. 7. számú melléklete helyébe e törvény 4. számú melléklete lép.
(2) Egyes alapok költségvetési támogatásának előirányzatai a következők szerinti összegekre módosulnak:
a) | Központi Műszaki Fejlesztési Alap (VII. Miniszterelnökség fejezet, 26. cím, 4. előirányzat-csoport) | 4080,0 millió forint; | ||
b) | Kereskedelemfejlesztési Alap (X. Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma fejezet, 6. cím, 1. alcím) | 1708,0 millió forint; | ||
c) | Befektetésösztönzési Alap (X. Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma fejezet, 6. cím, 2. alcím) | 300,0 millió forint; | ||
d) | Útalap (XIII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet, 14. cím, 1. alcím) | 5700,0 millió forint; | ||
e) | Mezőgazdasági Fejlesztési Alap (XV. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 13. cím, 2. alcím) | 4000,0 millió forint; | ||
f) | Bérgarancia Alap (XVI. Munkaügyi Minisztérium fejezet, 14. cím, 3. alcím) | 0,0 millió forint; | ||
g) | Felzárkózás az Európai Felsőoktatáshoz Alap (XVIII. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet, 22. cím, 1. alcím) | 800,0 millió forint; | ||
g) | Nemzeti Kulturális Alap (XVIII. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet, 22. cím, 2. alcím) | 65,7 millió forint. |
(3) A Ktv. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„31. § A költségvetési szerveknél – kivéve a társadalombiztosításból finanszírozott egészségügyi és ügyviteli feladatokat ellátó szerveket –, valamint a normatív állami támogatásban részesülő szociális és oktatási-nevelési intézményeknél foglalkoztatottak bérét terhelő munkaadói járulékot a központi költségvetés közvetlenül, 1994. évben 12 000 millió forint átalányösszegben folyósítja.”
8. § A KTv. 40. §-ának (1) bekezdése a következő l) és m) pontokkal egészül ki:
[A 2. § (1) bekezdésében meghatározott kiadási előirányzatok közül]
„l) a központi költségvetési szervek közalkalmazottainak bérpolitikai kereténél (VII. Miniszterelnökség fejezet, 27. cím, 3. alcím);
m) a felsőoktatási intézmények hallgatóinak pénzbeli juttatásánál (XVIII. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet, 21. cím, 4. alcím, 1. előirányzat-csoport)”
(a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól.)
9. § A KTv. 42. §-ának jelenlegi szövege (1) bekezdésre változik, és a § a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A központi költségvetési szervek bevételeit az e törvény 9. számú mellékletében meghatározott befizetési kötelezettség terheli a központi költségvetés részére, amelynek teljesítésére a felügyeleti szerv a költségvetési szerveit kötelezni jogosult. Amennyiben e befizetési kötelezettség nem teljesül, ezzel azonos összeggel a fejezet támogatása csökken.”
10. § A KTv. 9. számú melléklete helyébe e törvény 5. számú melléklete lép.
11. § Az Országgyűlés utasítja a Kormányt, hogy a Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXX. törvény 39. § a) pontjában szereplő – 23 milliárd forint összegű – kötvények kibocsátását függessze fel.
12. § Az általános forgalmi adóról szóló, többször módosított 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 28. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„28. § (1) A felszámítandó adó mértéke – a (2) és (3) bekezdésben, valamint a 29. §-ban meghatározott eltérésekkel – az adó alapjának 25 százaléka.
(2) Az 1. számú mellékletben felsorolt termékeknél és szolgáltatásoknál a felszámítandó adó mértéke az adó alapjának 12 százaléka.
(3) Az alábbiakban felsorolt termékeknél a felszámítandó adó mértéke az adó alapjának nulla százaléka:
a) gyógyszer-alapanyag (humán) (ITJ 53–1-ből);
b) galenusi gyógyszerkészítmény (ITJ 53–2);
c) kiszerelt gyógyszerek (humán) (ITJ 53–3-ból);
d) szerobakteriológiai készítmények (humán) (ITJ 53–41);
e) orvosi gyakorlatban használatos radioaktív izotóp készítmények (ITJ 53–52);
f) fogászati gyógyszer (ITJ 53–61);
g) kiszerelt emberi tápszer (ITJ 53–81).”
13. § Az Áfa tv. 33. § (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem vonható le az előzetesen felszámított adó továbbá:)
„a) az ólmozott és ólmozatlan motorbenzinek (ITJ 55–13–11, 12, 13, 14, 15) és a háztartási tüzelőolaj (HTO) (ITJ 55–16–1) beszerzése esetén, ha a beszerzés nem továbbértékesítési céllal történik;”
14. § Az Áfa tv. 44. § (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ez a százalékérték:)
„b) a 12 százalékos felszámított adómértéknél 10,71 százalék.”
15. § Az Áfa tv. 53. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az elszámolandó adó mértéke 6,80 százalék, melyet a kereskedelmi szálláshelyadási tevékenységből származó, az adóbevallási időszakban ténylegesen elért bevételre kell vetíteni.”
16. § Az Áfa tv. 67. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„67. § A statisztikai besorolási számra való hivatkozással meghatározott termékek (építmények) és szolgáltatások vonatkozásában a Központi Statisztikai Hivatal Ipari Termékek Jegyzékének (ITJ), Mezőgazdasági és Erdészeti Termékek Jegyzékének (METJ), Számítástechnika-alkalmazási Termékek Jegyzékének (SZATJ), Építményjegyzékének (ÉJ), valamint Szolgáltatások Jegyzékének (SZJ) az 1994. év június hónap 15. napján érvényes besorolási rendjét kell irányadónak tekinteni. A besorolási rend ezt követő (időközi) változása az adókötelezettséget nem változtatja meg.”
17. § Az Áfa tv. 1. és 2. számú melléklete az e törvény 6. és 7. számú melléklete szerint módosul.
18. § A fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló, többször módosított 1991. évi LXXVIII. törvény 1. számú melléklete helyébe az e törvény 8. számú melléklete lép.
19. § (1) A jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló, az 1994. évi XXXIII. törvénnyel módosított 1993. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Jszt.) 3. § (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) E törvény hatálya]
„b) a (4) bekezdésben meghatározott termékek tekintetében
1. a termelési,
2. az önálló raktározási, tárolási,
3. a nagykereskedelmi,
4. az import és az export”
[tevékenység (a továbbiakban: jövedéki tevékenység) folytatásának szabályozására, jövedéki engedélyezésére terjed ki.]
(2) A Jszt. 3. §-ának (3) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
[(3) E törvény alkalmazásában jövedéki terméknek minősül]
„j) a nyerskávé, a pörkölt kávé és a kávékivonat (a továbbiakban: kávé)”
(3) A Jszt. 3. § (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Jövedéki termékeknek minősülnek továbbá a (3) bekezdés i) pontjába nem tartozó benzinek és fűtőolajok, a petróleumok-kerozinok, a paraffinos és paraffinmentes párlatok, az aromás szénhidrogének (a benzol, a toluol, a xilol, az orto-xilol és az aromatol), a cseppfolyós propán-bután gázkeverék és a cseppfolyós földgáz, valamint az ezek szennyezett (használt) termékféleségei (a továbbiakban: egyéb kőolajtermékek).”
(4) A Jszt. 14. § (8) és (9) bekezdése, a 15. § (4) bekezdése és a 16. § (4) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:
[14. § (8) A termelő jövedéki alany köteles az 1–5. számú mellékletek szerinti jövedéki nyilvántartást vezetni, a jövedéki termékek gyártott mennyiségét naponta megállapítani és azt a nyilvántartásba bevezetni.]
[14. § (9) A jövedéki termékek önálló raktározását, tárolását végző jövedéki alany az 1–5. számú mellékletek szerinti, a forgalmi számadásnak megfelelő tartalmú nyilvántartást köteles vezetni.]
[15. § (4) Az importáló és exportáló jövedéki alany a 6–7. számú melléklet szerinti tartalommal külön jövedéki nyilvántartást köteles vezetni.]
[16. § (4) A nagykereskedő jövedéki alany a 8. számú melléklet szerinti tartalommal külön jövedéki nyilvántartást köteles vezetni.]
„Ezen belül a belföldön értékesített jövedéki termékek mennyiségéről vevőnként – a vevő nevét, székhelye (telephelye) címét, adószámát, az értékesítés időpontját is tartalmazó – vevőnyilvántartást kell készíteni, folyamatosan vezetni és elszámolási időszakonként összesíteni, s – felkérésükre – a vámhivatalnak, illetve az adóhatóságnak rendelkezésére bocsátani, továbbá a vevőnyilvántartás vezetésekor az üzleti titok és a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályoknak megfelelően eljárni.”
(5) A Jszt. 43. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kőolajtermékek mennyiségét – a cseppfolyós gázok és a fűtőolajok kivételével – kompenzált, 15 °C hőfokra átszámított térfogatban kell meghatározni és nyilvántartásba venni.”
(6) A Jszt. 69. § (4) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[(4) A jövedéki bírság mértéke]
„e) az egyéb kőolajtermékek elvont mennyisége után a termék fogyasztási adót és általános forgalmi adót nem tartalmazó termelői értékesítési egységárának 500%-ával felszorzott összeg, de legalább 100 ezer forint. Termelői értékesítési egységárként az elvont terméknek vagy a használati értéke alapján a vele azonosítható terméknek a bírság kivetésének időpontjában leggyakrabban érvényesülő (szokásos) árát kell számításba venni.”
20. § A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) a következők szerint módosul:
(1) Az Szja tv. 35. §-ának (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a § a következő (13) bekezdéssel egészül ki:
„(12) Az (1) és a (8) bekezdésben említettekkel együttes előfordulás esetén is az (1) bekezdésben meghatározott mértékig az összjövedelemből levonható a legalább 3 éves lejáratú, állam által kibocsátott értékpapír (államkötvény stb.) megvásárlására az 1994. évi pótköltségvetésről szóló törvény kihirdetésének napjáig fordított összeg, feltéve, hogy az említett időpontig megszerzett értékpapírt a magánszemély a vásárlás évének utolsó napján még tulajdonosként birtokolja.
(13) A (12) bekezdésben említett értékpapírral kapcsolatos adómegállapítási és adófizetési kötelezettségre a (3)–(6) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy ha az értékpapír beváltása az 1997. év folyamán esedékes, akkor egyéb feltételek megléte mellett az 1997. évi beváltás esetén akkor sem kell a (12) bekezdésben említett összeg után az adót megfizetni, ha a szerzés évének utolsó napjától számított három naptári év még nem telt el.”
(2) Az Szja tv. 37. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A takarékbetétből (ideértve a devizabetétet is) és az értékpapírból származó adóköteles kamatjövedelem után az adó mértéke 0 százalék.”
21. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 68. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„68. § (1) A vagyonszerzési illeték alapjául szolgáló forgalmi érték megállapításánál az abban az időpontban fennálló forgalmi érték az irányadó, amikor a vagyonszerzést a közjegyző bejelenti, illetve a földhivatal a hozzá érkezett vagyonszerzési ügy iratait továbbítja [92. § (1) bekezdés] az illetékhivatalnak, vagy a vagyonszerzésről az illetékhivatal más módon tudomást szerez.”
22. § Az Itv. 68. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A mérsékelt forgalmi érték nem lehet alacsonyabb a szerződésben megjelölt, illetőleg ennek hiányában a fizetésre kötelezett fél által bejelentett értéknél (a továbbiakban: bejelentett érték).”
23. § Az Itv. 77. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Kiszabás alapján pénzzel kell fizetni)
„a) a vagyonszerzési illetéket, ideértve az illetékelőleget is,”
24. § Az Itv. a 77. § után a következő címmel és a következő 77/A. §-sal egészül ki:
77/A. § (1) Ingatlan tulajdonjogának, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak ajándékozási, illetve visszterhes vagyonátruházási illeték alá eső szerzése után a fizetésre kötelezett a bejelentett érték alapulvételével illetékelőleget köteles fizetni. Ha a törvény külön szabályt nem állapít meg, az illetékelőlegre a vagyonszerzési illetékekre vonatkozó rendelkezések az irányadók.
(2) Az illetékelőleg összegét (ideértve a mulasztási bírságot és az ingatlan-nyilvántartási eljárás illetékét is) az illetékhivatal a fizetési meghagyásban közli. A fizetési meghagyás az illetékelőleg összege erejéig fellebbezésre való tekintet nélkül, végrehajtható okiratnak minősül.
(3) Az illetékhivatal a megfizetett illetéket 30 napon belül hivatalból visszatéríti, ha az illeték-visszatérítés feltételei fennállnak.”
25. § Az Itv. 78. § (3) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A fizetési meghagyás (határozat) alapján fizetendő illeték a (4)–(5) bekezdésben foglalt kivételekkel, a határozat jogerőre emelkedését követő napon válik esedékessé.”
26. § Az Itv. 78. §-a a következő (4)–(5) bekezdésekkel egészül ki:
„(4) A fizetési meghagyásban megállapított illetékből az illetékelőleg – ha a törvény alapján a fizetési meghagyás hosszabb határidőt nem állapít meg – a határozat kézbesítésétől számított 15. napon válik esedékessé. Az esedékesség napját követő 15 napon belül az illetékelőleg késedelmi pótlék mentesen fizethető meg.
(5) A jogerős fizetési meghagyásban megállapított illeték és az illetékelőleg különbözetének (a továbbiakban: illetékkülönbözet) megfizetésére az illetékhivatal a megszerzett vagyon ingatlan-nyilvántartási bejegyzését követően [92. § (2) bekezdés] fizetési felhívást bocsát ki. A felhívásban megjelölt illeték – kivéve, ha a törvény alapján a fizetési meghagyás hosszabb határidőt állapít meg – a kézbesítéstől számított 15. napon válik esedékessé. Az illeték az esedékesség napját követő 15 napon belül késedelmi pótlék mentesen fizethető meg.”
27. § Az Itv. 87. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A fizetési meghagyásban (határozatban), az illetékkülönbözetről kibocsátott, valamint a bíróság határozata alapján az illetékhivatal által kiadott fizetési felhívásban megállapított határidőig meg nem fizetett illeték után az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint kell késedelmi pótlékot fizetni.”
28. § Az Itv. 92. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„92. § (1) A földhivatal az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés végett benyújtott szerződés (okirat) iktatószámmal ellátott és hitelesített másolatát az illetékkiszabáshoz szükséges és rendelkezésére álló egyéb iratokkal együtt az érkezését követő nyolc napon belül továbbítja az illetékhivatalhoz.
(2) A földhivatal az ingatlan-nyilvántartási eljárás befejezését követően a tulajdonjog, illetve vagyoni értékű jog bejegyzéséről, törléséről szóló, illetve a bejegyzési kérelmet elutasító határozatát megküldi az illetékhivatalnak. A határozathoz csatolja az illetékkiszabáshoz szükséges olyan iratokat, melyek az (1) bekezdésben meghatározott időpontban még nem álltak rendelkezésére.
(3) A földhivatal (1)–(2) bekezdésben említett kötelezettsége független attól, hogy a vagyonszerzés illetékköteles vagy illetékmentes.”
29. § Az üzemanyagok környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1992. évi XVIII. törvény 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A termékdíj mértéke:
a) motorbenzin után | 1 Ft/liter | |||
b) gázolaj után | 1 Ft/liter | .” |
30. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 20. §-ának (8) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A bányajáradék összegéből az alap javára elkülönített rész 1994. október 1-jétől 1994. december 31-ig 5%.”
31. § A Központi Műszaki Fejlesztési Alapról szóló, többször módosított 1988. évi XI. törvény (a továbbiakban: tv.) a következők szerint módosul:
(1) A tv. 3. §-a a következő g) ponttal egészül ki:
„g) az 1994. január 1-je előtt hozzájárulást fizetők elmaradt befizetéseiket és azok járulékait a központi költségvetésbe kötelesek teljesíteni.”
(2) A tv. 10. §-ának (1) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az Alappal az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság felügyeletét ellátó miniszter rendelkezik.”
„(3) Az Alap felhasználása pályázati rendszerben történik. A pályázati rendszer kialakításáért és működéséért az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság felügyeletét ellátó miniszter felelős.”
32. § Az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Atv.) egyes rendelkezései a következők szerint módosulnak:
(1) Az Atv. 2. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(2) Az Alap bevételi többlete, illetve év végi maradványa nem vonható el. 1994. évben egyszeri jelleggel az éves pótköltségvetési törvényben meghatározott összeget kell a központi költségvetésbe az Alapból befizetni.”
(2) Az Atv. 31. § (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az Alap bevételeinek)
„c) 2–5%-át az (1) bekezdés b) pontja szerinti feladatokra tartalékot képezve;”
(3) A 33. § (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A 31. § (1) bekezdés c) pontja szerinti feladatok]
„f) az Alap kezeléséhez, működtetéséhez, bevételeinek biztosításához és felhasználásának ellenőrzéséhez szükséges költségek fedezése, legfeljebb azonban a bevételek 5%-ának a mértékéig.”
(4) Az Atv. a következő 69/B. §-sal egészül ki:
„69/B. § Az e törvényben szabályozott Alapokhoz benyújtott, de a forráshiányra tekintettel elutasított kérelmek és pályázatok esetén a kérelmező, pályázó által befizetett eljárási díjat, pályázati díjat az Alap kezelője a kérelmező, pályázó részére a kérelem elutasításáról szóló értesítést követő 30 napon belül visszafizeti.”
33. § A Világkiállítási és a hozzá kapcsolódó Fejlesztési Alapról szóló 1992. évi LXXXII. törvény 3. §-a a következő i) ponttal egészül ki:
(Az Alapból teljesíthető kiadások)
„i) A központi költségvetés javára történő befizetés.”
34. § Az Országos Játék Alapról szóló 1993. évi XXVIII. törvény 5. §-ának (4) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(Az Alapból teljesíthető kiadások:)
„c) az 1994. évi pótköltségvetési törvényben jóváhagyott átutalás a Felzárkózás az Európai Felsőoktatáshoz Alapba (200 millió forint), a Nemzeti Sport Alapba (100 millió forint) és a Nemzeti Kulturális Alapba (100 millió forint).”
35. § A költségvetési szerveknél foglalkoztatott azon dolgozók részére, akik nem tartoznak a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, valamint a bírák, az ügyészek, a bírósági és az ügyészségi dolgozók előmeneteléről és javadalmazásáról szóló 1990. évi LXXXVIII. törvény hatálya alá, a 13. havi illetményt, teljesítmény-elismerést vagy ezekkel azonos tartalmú kifizetést a tárgyévet követő év január 15-ig kell kifizetni.
36. § (1) A Ktv. 72. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Kjt. 1994. január 1-jei végrehajtása miatt az 1993. december 31-i és az (1) bekezdés szerinti új munkabér és járulékai különbségeként felmerülő többletkiadásokra a központi költségvetési szervek részére 8200 millió forint a központi költségvetés céltartalékán belül elkülönített előirányzat.”
(2) A KTv. 72. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az Egészségbiztosítási Alap által érintett körben az (1) bekezdés alapján felmerülő többletkiadásokat – amelyeknek kiegészítésére a központi költségvetés 1994-ben 5400 millió forintot biztosít – mind a központi, mind a helyi önkormányzati költségvetési szerveknél az Egészségbiztosítási Alap finanszírozza az Alap 1994. évi költségvetéséről szóló törvény szerint.”
37. § A KTv. 72. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A Kjt. végrehajtásával kapcsolatos támogatás igénybevételéről az éves költségvetési beszámolóban el kell számolni. Nem illeti meg a helyi önkormányzatokat az év közben önkormányzati körön kívülre történő feladatátadásból adódó, a központi költségvetési szerveket az évközi központi feladat-megszüntetéssel vagy feladatátadással járó létszámcsökkentéshez kapcsolódó támogatás, ezért annak összegét a központi költségvetésbe az elszámolás alapján – legkésőbb az 1994. évi zárszámadást követően – vissza kell fizetni.”
38. § (1) Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) 31. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az illetékhivatal a bejelentett érték alapján fizetendő illetékelőleget állapíthat meg.”
(2) Az Art. 87. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„87. § (1) Az adótartozás behajtása érdekében a tartozást megállapító vagy nyilvántartó adóhatóság a végrehajtható okirat alapján a végrehajtás iránt haladéktalanul intézkedik.
(2) Az adóigazgatási eljárásban végrehajtható okirat az adózó fizetési kötelezettségét megállapító jogerős adóhatósági határozat, önadózás esetén a fizetendő adót tartalmazó adóbevallás, valamint a 93. § alkalmazásában a behajtást kérő megkeresése. Az okirat végrehajthatóságához külön intézkedésre (záradékolás, végrehajtási lap kiállítása stb.) nincs szükség.
(3) Az adóhatóság alkalmazottja a végrehajtási eljárásban az egyes végrehajtási cselekmények foganatosításakor a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény III–VII. fejezeteiben meghatározott szabályokat alkalmazza, ha e törvény másként nem rendelkezik. Az adóhatóság az adótartozás megfizetésére az adózót, a 25. § (2) bekezdése szerint az adó megfizetésére kötelezett személyt (a továbbiakban együtt: adófizetésre kötelezett személy) felhívhatja, eredménytelen felhívás esetén a végrehajtást megindítja.
(4) A végrehajtási eljárás az adóhatóság – a 89. § (1) bekezdésének kivételével – külön határozata nélkül a végrehajtási cselekmény foganatosításával indul.
(5) A végrehajtás során az adóhatóság alkalmazottjának törvénysértő intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen a fizetésre kötelezett vagy a behajtást kérő – a tudomására jutástól számított 8 napon belül – végrehajtási kifogást terjeszthet elő. Az ok bekövetkeztétől számított 6 hónap elteltével igazolásnak helye nincs, a benyújtott végrehajtási kifogást az adóhatóság érdemi vizsgálat nélkül utasítja el. A végrehajtási kifogásról a végrehajtást foganatosító adóhatóság felettes szerve 15 napon belül határoz.
(6) Az adók módjára behajtandó köztartozásra [3. § (2) bekezdés] a 87–89. §-okban, továbbá a 91–93. §-okban foglaltakat kell alkalmazni.”
39. § (1) E törvény – a (2)–(5) bekezdésekben foglalt rendelkezések kivételével – a kihirdetéstől számított 15. napon lép hatályba, egyidejűleg a KTv. 6. §-ának (8) bekezdése, 52. §-ának (1) bekezdése hatályát veszti.
(2) E törvény 18. és 20. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések 1994. november 1-jén lépnek hatályba.
(3) E törvény 19. §-ában és a 20. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések e törvény kihirdetésének napján lépnek hatályba.
(4) E törvény 21–28. §-aiban foglalt rendelkezések 1994. december 1-jén lépnek hatályba. A rendelkezéseket a hatálybalépést követően a földhivatalokhoz bejelentett vagyonszerzési ügyekben kell alkalmazni, egyidejűleg az Itv. 91. § (1) bekezdésének első mondatából a „az ingatlan-nyilvántartást követő” szövegrész hatályát veszti.
(5) E törvény 12–17. §-aiban foglalt rendelkezések 1995. január 1-jén lépnek hatályba; egyidejűleg hatályát veszti az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) módosításáról szóló 1993. évi LXX. törvény 11. §-ának (2) és (5) bekezdése és a 10. §-ával módosított Áfa tv. 2. számú mellékletének 10. és 11. pontjai.
40. § (1) E törvény 12–17. §-aiban foglalt rendelkezéseket – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott eltérésekkel – azokban az esetekben kell alkalmazni először, melyekben az adófizetési kötelezettség 1994. év december hónap 31. napját követően keletkezik.
(2) Folyamatosan teljesített termékértékesítésnél és szolgáltatásnyújtásnál, ha a teljesítés mérése számlálóleolvasás útján történik, és nincs a számlálóleolvasásnál rövidebb időszakonként díjfizetés, e törvény 12–17. §-aiban foglalt rendelkezéseket az első olyan számlálóleolvasás napjától kezdődően kell alkalmazni, amelynél a teljes leolvasási időszak 1994. év december hónap 31. napját követi. Ha a teljesítés mérése nem számlálóleolvasás útján történik, illetve, ha a teljesítésért járó ellenérték a számlálóleolvasásnál rövidebb időszakonkénti ár (díj) fizetése ellenében történik, e törvény 12–17. §-aiban foglalt rendelkezéseket az esedékes időszak 1995. év január hónap 1. napjától kezdődő részére időarányosan kell alkalmazni.
(3) Folyamatosan teljesített termékértékesítésnél és szolgáltatásnyújtásnál, ha a teljesítés mérése számlálóleolvasás útján történik és nincs a számlálóleolvasásnál rövidebb időszakonként díjfizetés, az Áfa tv. e módosítás előtti rendelkezéseit az utolsó olyan számlálóleolvasás napjáig kell alkalmazni, amelynél a leolvasási időszak e törvény hatálybalépésének napját megelőzően kezdődött.
41. § (1) Az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet és természetes személy, amely (aki) e törvény 19. § (1)–(3) bekezdésében meghatározott (a kávétermékekkel a termelési, az önálló raktározási, tárolási, a nagykereskedelmi, illetve az egyéb kőolajtermékekkel a termelési, az önálló raktározási, tárolási, a nagykereskedelmi, az import és az export) jövedéki tevékenységet e törvény kihirdetése napja előtt kezdte meg, jövedéki engedély nélkül a kihirdetés napját követő 60 napig folytathat jövedéki tevékenységet, a Jszt. egyéb szabályainak betartása mellett.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szervezet és természetes személy köteles az e törvény kihirdetése napját követő 30 napon belül a jövedéki engedély iránti kérelmét a területileg illetékes Pénzügyminisztérium Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának területi parancsnokságához benyújtani. Az engedélyező hatóság a kérelmet a benyújtás napját követő 30 napon belül köteles elbírálni és – a Jszt.-ben meghatározott feltételek teljesülése esetén – a jövedéki engedélyt kiadni.
42. § (1) Az alapok a részükre az 1994. évben a központi költségvetés által privatizációs bevételi előlegként átutalt összeget 1994. november 15-ig kötelesek az állami forgóalap megelőlegező számlájára visszautalni.
(2) Az Atv.-nek a jelen törvény 32. §-ának (4) bekezdésével megállapított 69/B. §-a rendelkezéseinek alkalmazásakor a folyamatban lévő ügyekben az e törvény folytán elutasított, illetve el nem bírálható kérelmek, pályázatok eljárási díját, pályázati díját e törvény hatálybalépését követő 30 napon belül kell visszatéríteni.
43. § (1) Az Szja tv. 35. §-ának e törvény 20. § (1) bekezdésével megállapított (13) bekezdésében foglalt rendelkezést 1994. január 1-jétől kell alkalmazni.
(2) Az Szja tv. 37. § (8) bekezdésének e törvény 20. § (2) bekezdésével megállapított rendelkezését az 1994. november 1-jét követő időszakkal arányos kamatjövedelemre kell alkalmazni oly módon, hogy az említett időpont előtti időszakkal arányos – addig az időpontig adóköteles – kamat összege után az adót a kifizetőnek (pénzintézetnek) akkor is le kell vonnia, ha a jóváírás 1994. november 1-jét követően történik.
44. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az 1995. évre vonatkozó költségvetési törvényjavaslatot – az Áht. 52. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés egyszeri jellegű feloldásával – 1994. október 31-ig terjessze az Országgyűlés elé.
„1. számú melléklet az 1993. évi CXI. törvényhez
Millió forintban
Elő- | Ki- | Elő- | KIADÁSOK | ||||||
Címszám | Alcímszám | irány- zat cso- port- szám | emelt elő- irány- zat- szám | Cím- név | Alcím- név | irány- zat cso- port- név | Kiemelt előirányzat neve | 1994. évi előirányzat |
1 | Köztársasági Elnöki Hivatal | ||||||||
1 | Köztársasági Elnöki Hivatal | ||||||||
1 | Működési költségvetés | ||||||||
1 | Béralap | 42,4 | |||||||
2 | Társadalombiztosítási járulék | 18,8 | |||||||
3 | Dologi kiadások | 88,4 | |||||||
2 | Köztársasági Elnök Katonai Irodája | ||||||||
1 | Működési költségvetés | ||||||||
1 | Béralap | 1,9 | |||||||
2 | Társadalombiztosítási járulék | 0,8 | |||||||
3 | Dologi kiadások | 4,1 | |||||||
2 | Fejezeti kezelésű előirányzatok | ||||||||
2 | Ágazati célelőirányzatok | ||||||||
1 | Állami kitüntetések | ||||||||
3 | Dologi kiadások | 53,1 | |||||||
I. fejezet kiadásai összesen: | 209,5 |
1 | Országgyűlés | ||||||||
1 | Képviselő-testület | ||||||||
1 | Működési költségvetés | ||||||||
1 | Béralap | 680,2 | |||||||
2 | Társadalombiztosítási járulék | 302,8 | |||||||
3 | Dologi kiadások | 471,0 | |||||||
2 | Országgyűlés hivatali szervei | ||||||||
1 | Működési költségvetés | ||||||||
1 | Béralap | 297,8 | |||||||
2 | Társadalombiztosítási járulék | 115,2 | |||||||
3 | Dologi kiadások | 732,7 | |||||||
2 | Felújítás | 185,0 | |||||||
3 | Országgyűlési Könyvtár | ||||||||
1 | Működési költségvetés | ||||||||
1 | Béralap | 29,4 | |||||||
2 | Társadalombiztosítási járulék | 12,7 | |||||||
3 | Dologi kiadások | 21,4 | |||||||
2 | Felújítás | 0,7 | |||||||
4 | Fejezeti kezelésű előirányzatok | ||||||||
2 | Képviselő-testület váltásával kapcsolatos kiadások | 650,0 | |||||||
1–4. cím összesen: | 3 498,9 | ||||||||
5 | Nemzeti és etnikai kisebbségek támogatása | 220,0 | |||||||
6 | Pártok támogatása | ||||||||
1 | Országos listán mandátumot szerzett pártok támogatása | ||||||||
1 | Fiatal Demokraták Szövetsége | 106,7 | |||||||
2 | Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt | 132,7 | |||||||
3 | Kereszténydemokrata Néppárt | 102,8 | |||||||
4 | Magyar Demokrata Fórum | 200,7 | |||||||
5 | Magyar Szocialista Párt | 232,9 | |||||||
6 | Szabad Demokraták Szövetsége | 225,2 | |||||||
2 | Országos listán mandátumot nem szerzett pártok támogatása | ||||||||
1 | Demokrata Koalíció | 11,2 | |||||||
2 | Munkáspárt | 27,6 | |||||||
3 | Magyarországi Szociáldemokrata Párt | 12,4 | |||||||
4 | Vállalkozók Pártja | 7,7 | |||||||
5 * | Köztársaság Párt | 10,8 | |||||||
6 * | Magyar Igazság és Élet Pártja | 6,8 | |||||||
7 * | Agrárszövetség | 22,5 | |||||||
8 | Társadalmi szervek támogatása | ||||||||
1 | Társadalmi szervezetek | 400,0 | |||||||
3 | Magyar Vöröskereszt támogatása | 260,0 | |||||||
4 | Értelmi fogyatékosokat segítő érdekvédelmi szervezetek együttesen | 29,0 | |||||||
5 | Hallássérültek Országos Szövetsége | 60,0 | |||||||
6 | Mozgáskorlátozottak Egyesületének Országos Szövetsége | 46,0 | |||||||
7 | Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége | 67,0 | |||||||
II. fejezet kiadásai összesen: | 5 680,9 |
1 | Alkotmánybíróság | ||||||||
1 | Működési költségvetés | ||||||||
1 | Béralap | 97,8 | |||||||
2 | Társadalombiztosítási járulék | 43,5 | |||||||
3 | Dologi kiadások | 73,7 | |||||||
2 | Felújítás | 590,0 | |||||||
3 | Kormányzati beruházások, intézményi beruházások | ||||||||
1 | Egyéb intézményi beruházások | 20,0 | |||||||
III. fejezet kiadásai összesen: | 825,0 |
1 | Legfelsőbb Bíróság | ||||||||
1 | Működési költségvetés | ||||||||
1 | Béralap | 335,2 | |||||||
2 | Társadalombiztosítási járulék | 151,2 | |||||||
3 | Dologi kiadások | 101,4 | |||||||
2 | Felújítás | 31,0 | |||||||
3 | Kormányzati beruházások, intézményi beruházások | ||||||||
2 | Egyéb intézményi beruházások | 10,0 | |||||||
IV. fejezet kiadásai összesen: | 628,8 |
1 | Legfőbb Ügyészség | ||||||||
1 | Működési költségvetés | ||||||||
1 | Béralap | 338,0 | |||||||
2 | Társadalombiztosítási járulék | 148,6 | |||||||
3 | Dologi kiadások | 111,2 | |||||||
2 | Felújítás | 6,2 | |||||||
3 | Kormányzati beruházások, intézményi beruházások | ||||||||
2 | Egyéb intézményi beruházások | 21,0 | |||||||
2 | Területi ügyészségek | ||||||||
1 | Működési költségvetés | ||||||||
1 | Béralap | 2 195,4 | |||||||
2 | Társadalombiztosítási járulék | 966,1 | |||||||
3 | Dologi kiadások | 290,4 | |||||||
2 | Felújítás | 34,0 | |||||||
3 | Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet | ||||||||
1 | Működési költségvetés | ||||||||
1 | Béralap | 37,7 | |||||||
2 | Társadalombiztosítási járulék | 16,1 | |||||||
3 | Dologi kiadások | 3,2 | |||||||
V. fejezet kiadásai összesen: | 4 167,9 |
1 | Állami Számvevőszék | ||||||||
1 | Működési költségvetés | ||||||||
1 | Béralap | 393,8 | |||||||
2 | Társadalombiztosítási járulék | 176,1 | |||||||
3 | Dologi kiadások | 181,9 | |||||||
2 | Felújítás | 5,0 | |||||||
2 | Továbbképzési Intézet és Üdülő | ||||||||
1 | Működési költségvetés | ||||||||
1 | Béralap | 9,4 | |||||||
2 | Társadalombiztosítási járulék | 4,3 | |||||||
3 | Dologi kiadások | 17,4 | |||||||
VI. fejezet kiadásai összesen: | 787,9 |
1 | Miniszterelnöki Hivatal | ||||||||
1 | Miniszterelnöki Hivatal igazgatás | ||||||||
1 | Működési költségvetés | ||||||||
1 | Béralap | 228,8 | |||||||
2 | Társadalombiztosítási járulék | 100,5 | |||||||
3 | Dologi kiadások | 150,0 | |||||||
2 | Miniszterelnöki Hivatal Ellátó Szolgálata | ||||||||
1 | Működési költségvetés | ||||||||
1 | Béralap | 130,5 | |||||||
2 | Társadalombiztosítási járulék | 57,3 | |||||||
3 | Dologi kiadások | 406,6 | |||||||
2 | Felújítás | 10,0 | |||||||
3 | Tárca nélküli miniszterek igazgatása | ||||||||
1 | Működési költségvetés | ||||||||
1 | Béralap | 33,1 | |||||||
2 | Társadalombiztosítási járulék | 14,2 | |||||||
3 | Dologi kiadások | 4,2 | |||||||
3 | Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal | ||||||||
1 | Működési költségvetés | ||||||||
1 | Béralap | 25,5 | |||||||
2 | Társadalombiztosítási járulék | 11,3 | |||||||
3 | Dologi kiadások | 31,5 | |||||||
4 | Kárpótlási hivatalok | ||||||||
1 | Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal | ||||||||
1 | Működési költségvetés | ||||||||
1 | Béralap | 330,0 | |||||||
2 | Társadalombiztosítási járulék | 137,9 | |||||||
3 | Dologi kiadások | 546,6 | |||||||
2 | Megyei kárrendezési és kárpótlási hivatalok | ||||||||
1 | Működési költségvetés | ||||||||
1 | Béralap | 490,8 | |||||||
2 | Társadalombiztosítási járulék | 216,1 | |||||||
3 | Dologi kiadások | 382,5 | |||||||
7 | Világkiállítási Programiroda | ||||||||
1 | Működési költségvetés | ||||||||
1 | Béralap | 49,7 | |||||||
2 | Társadalombiztosítási járulék | 21,9 | |||||||
3 | Dologi kiadások | 163,1 | |||||||
9 | Üdülők | ||||||||
1 | Központi Állami Üdülő és Oktatási Központ | ||||||||
1 | Működési költségvetés | ||||||||
1 | Béralap | 49,0 | |||||||
2 | Társadalombiztosítási járulék | 21,5 | |||||||
3 | Dologi kiadások | 81,6 | |||||||
2 | MEH Hivatali Üdülő | ||||||||
1 | Működési költségvetés | ||||||||
1 | Béralap | 6,5 | |||||||
2 | Társadalombiztosítási járulék | 2,9 | |||||||
3 | Dologi kiadások | 10,2 | |||||||
3 | Üdülőszállók | ||||||||
1 | Működési költségvetés | ||||||||
1 | Béralap | 56,3 | |||||||
2 | Társadalombiztosítási járulék | 24,7 | |||||||
3 | Dologi kiadások | 132,0 | |||||||
10 | Országos Tudományos Kutatási Alap Irodája | ||||||||
1 | Működési költségvetés | ||||||||
1 | Béralap | 52,7 | |||||||
2 | Társadalombiztosítási járulék | 6,9 | |||||||
3 | Dologi kiadások | 20,4 | |||||||
11 | Biztonsági Szolgálatok | ||||||||
1 | Nemzetbiztonsági Hivatal | ||||||||
1 | Működési költségvetés | ||||||||
1 | Béralap | 1710,4 | |||||||
2 | Társadalombiztosítási járulék | 752,6 | |||||||
3 | Dologi kiadások | 1 253,8 | |||||||
2 | Felújítás | 100,0 | |||||||
3 | Kormányzati beruházások, intézményi beruházások | ||||||||
1 | Nevesített intézményi beruházások | 298,4 | |||||||
3 | Egyéb intézményi beruházások, lakástámogatás | 23,0 | |||||||
2 | Információs Hivatal | ||||||||
1 | Működési költségvetés | ||||||||
1 | Béralap | 505,4 | |||||||
2 | Társadalombiztosítási járulék | 221,3 | |||||||
3 | Dologi kiadások | 924,7 | |||||||
2 | Felújítás | 10,9 | |||||||
3 | Kormányzati beruházások, intézményi beruházások | ||||||||
2 | Egyéb intézményi beruházások | 55,0 | |||||||
3 | Egyéb intézményi beruházások, lakástámogatás | 15,0 | |||||||
13 | Határon Túli Magyarok Hivatala | ||||||||
1 | Működési költségvetés | ||||||||
1 | Béralap | 49,2 | |||||||
2 | Társadalombiztosítási járulék | 21,6 | |||||||
3 | Dologi kiadások | 78,8 | |||||||
15 | Állami Bankfelügyelet | ||||||||
1 | Működési költségvetés | ||||||||
1 | Béralap | 167,9 | |||||||
2 | Társadalombiztosítási járulék | 74,4 | |||||||
3 | Dologi kiadások | 99,7 | |||||||
16 | Állami Vagyonügynökség | ||||||||
1 | Állami Vagyonügynökség | ||||||||
1 | Működési költségvetés | ||||||||
1 | Béralap | 707,0 | |||||||
2 | Társadalombiztosítási járulék | 311,0 | |||||||
3 | Dologi kiadások | 685,0 | |||||||
2 | Felújítás | 97,0 | |||||||
2 | Vagyonkezeléssel és a privatizáció előkészítésével összefüggő kiadások | 8 500,0 | |||||||
3 | Szavatosság, jótállás, kezességvállalás kiadásai | 12 500,0 | |||||||
17 | Országos Testnevelési és Sporthivatal | ||||||||
1 | OTSH Igazgatása | ||||||||
1 | Működési költségvetés | ||||||||
1 | Béralap | 177,5 | |||||||
2 | Társadalombiztosítási járulék | 75,0 | |||||||
3 | Dologi kiadások | 161,5 | |||||||
3 | Központi sportintézmények és sportlétesítmények | ||||||||
1 | Működési költségvetés | ||||||||
1 | Béralap | 310,3 | |||||||
2 | Társadalombiztosítási járulék | 139,4 | |||||||
3 | Dologi kiadások | 559,9 | |||||||
5 | Fejezeti kezelésű előirányzatok | ||||||||
2 | Felújítás | 132,5 | |||||||
3 | Kormányzati beruházások, intézményi beruházások | ||||||||
1 | Nevesített intézményi beruházások | 304,0 | |||||||
2 | Egyéb intézményi beruházás | 120,0 | |||||||
4 | Célelőirányzatok | ||||||||
1 | Utánpótlás | 15,5 | |||||||
2 | Testnevelés | 11,8 | |||||||
3 | Szabadidősport | 30,0 | |||||||
4 | Informatika | 5,0 | |||||||
5 | Nemzetközi sportkapcsolatok | 18,0 | |||||||
6 | Központi sportesemények támogatása | 55,2 | |||||||
7 | Sporttudomány | 11,0 | |||||||
5 | Egyéb ágazati szakmai célfeladatok | 89,6 | |||||||
6 | Társadalmi szervezetek támogatása | ||||||||
1 | Sportegyesületi létesítmények támogatása | 55,0 | |||||||
2 | Sportszövetségek | 625,6 | |||||||
3 | Magyar Olimpiai Bizottság | 76,0 | |||||||
7 | Olimpiai szereplés | ||||||||
1 | Téli olimpiai részvétel | 14,0 | |||||||
8 | Fejezeti tartalék | 9,8 | |||||||
18 | Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság Hivatala | ||||||||
1 | Működési költségvetés | ||||||||
1 | Béralap | 220,3 | |||||||
2 | Társadalombiztosítási járulék | 93,4 | |||||||
3 | Dologi kiadások | 368,2 | |||||||
2 | Felújítás | 9,3 | |||||||
19 | Magyar Szabványügyi Hivatal | ||||||||
1 | Működési költségvetés | ||||||||
1 | Béralap | 81,5 | |||||||
2 | Társadalombiztosítási járulék | 31,5 | |||||||
3 | Dologi kiadások | 80,3 | |||||||
2 | Felújítás | 4,0 | |||||||
3 | Kormányzati beruházások, intézményi beruházások | ||||||||
2 | Egyéb intézményi beruházások | 7,0 | |||||||
20 | Országos Találmányi Hivatal | ||||||||
1 | Működési költségvetés | ||||||||
1 | Béralap | 200,0 | |||||||
2 | Társadalombiztosítási járulék | 90,0 | |||||||
3 | Dologi kiadások | 198,3 | |||||||
2 | Felújítás | 20,0 | |||||||
3 | Kormányzati beruházások, intézményi beruházások | ||||||||
2 | Egyéb intézményi beruházások | 60,0 | |||||||
21 | Országos Mérésügyi Hivatal | ||||||||
1 | Működési költségvetés | ||||||||
1 | Béralap | 228,4 | |||||||
2 | Társadalombiztosítási járulék | 100,5 | |||||||
3 | Dologi kiadások | 231,4 | |||||||
2 | Felújítás | 37,2 | |||||||
22 | Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár | ||||||||
1 | Működési költségvetés | ||||||||
1 | Béralap | 105,7 | |||||||
2 | Társadalombiztosítási járulék | 41,4 | |||||||
3 | Dologi kiadások | 172,7 | |||||||
2 | Felújítás | 28,1 | |||||||
3 | Kormányzati beruházások, intézményi beruházások | ||||||||
2 | Egyéb intézményi beruházások | 20,0 | |||||||
23 | Országos Atomenergia Hivatal | ||||||||
1 | Működési költségvetés |