Időállapot: közlönyállapot (1994.XII.29.)

1994. évi CIII. törvény

a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1995. évi költségvetéséről szóló törvény hatálybalépéséig szükséges egyes rendelkezésekről, valamint a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról * 

Az Országgyűlés – a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak (a továbbiakban: Alapok) 1995. évi költségvetéséről szóló törvény hatálybalépéséig – az Alapokból finanszírozott ellátások átmeneti pénzellátásáról és a társadalombiztosítási ellátások, szolgáltatások jogszerű feltételeiről a következő törvényt alkotja:

1. § Az Alapok kezelői a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1995. évi költségvetéséről szóló törvény hatálybalépéséig hatályos szabályok szerint gondoskodnak az Alapokból finanszírozott ellátások, szolgáltatások, valamint a gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz támogatás folyósításáról.

2. § (1) A gyógyító-megelőző ellátások finanszírozását változatlan rendben, a többször módosított 1992. évi LXXXIV. törvény előírásainak megfelelően, az 1995. június 30-ig meghosszabbítandó finanszírozási szerződések alapján kell végezni. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) a szolgáltatások finanszírozására havonta az 1994. évi szintrehozott előirányzatok 1/12 részét használja fel, ide nem értve a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény illetmény előmeneteli táblázata első fizetési osztály első fizetési fokozat (A1) mértéke 1995. január 1-jei emelésének hatását.

(2) Az OEP az egészségügyi szolgálatok dolgozói 13. havi illetményének kifizetéséhez – kérelemre – január hónapban előleget folyósíthat. Az előleget az OEP – külön szabályozás szerint – hathavi egyenlő részletben vonja le.

(3) Az OEP – a gyógyszerek fogyasztói ára új társadalombiztosítási támogatási rendszerének bevezetéséig, legkésőbb 1995. március 15-ig, a várható termelői-beszerzői árnövekedések hatásának ellensúlyozására, az 1995. évi gyógyszertámogatási előirányzat terhére – a forgalmazókkal és a gyártókkal kötött szerződések alapján – havonta 1 milliárd Ft-ot használhat fel árbevétel kiegészítésre.

3. § (1) Az Alapok igazgatási szerveinek működési kiadásaival kapcsolatban a folyamatos működéssel összefüggő célra felmerülő kiadások havonta nem léphetik túl az 1994. évi azonos célú, szintrehozott kiadások 1/12 részét, ide nem értve a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényben vagy egyéb jogszabályban előírt kötelező juttatásokat.

(2) A folyamatban lévő világbanki programok és beruházások esedékes költsége kifizethető.

4. § (1) A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény (a továbbiakban: T.) 44. § (3), (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) A (2) bekezdésben foglaltak alapján az 1988-ban elért keresetet 154,7 százalékkal, az 1989-ben elért keresetet 117,9 százalékkal, az 1990-ben elért keresetet 79,2 százalékkal, az 1991-ben elért keresetet 42,8 százalékkal kell növelni, ha az ellátást 1994. december 31-ét követő és 1996. január 1-jét megelőző időponttól kell megállapítani.

(4) Ha az igénylőnek az (1) bekezdésben meghatározott időszak alatt legalább 1260, illetőleg az 1995. december 31-e utáni időponttól megállapításra kerülő nyugellátás esetén naptári évenként további 180–180 nappal növelt időszakra van keresete, a havi átlagkeresetet a tényleges keresetek alapján kell megállapítani.”

(2) A T. 44. § az alábbi (5)–(6) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (5)–(6) bekezdések számozása (7)–(8) bekezdésre változik:

„(5) Ha az igénylőnek a (4) bekezdésben meghatározott napoknál rövidebb időre volt keresete, vagy 1987. december 31-ét követően a nyugdíj megállapításának időpontjáig keresete nem volt, az 1988. január 1-je előtti időben elért kereseteket kell visszamenőleg folyamatosan figyelembe venni. Az 1988. január 1-je előtti időben elért keresetből annyi napra eső keresetet kell beszámítani, ahány napi kereset a (4) bekezdésben meghatározott napok számából hiányzik. Az 1988. január 1-je előtt elért kereseteket a havi átlagkereset számításánál kormányrendeletben meghatározott százalékokkal növelt összegben kell figyelembe venni.

(6) Ha az (1)–(5) bekezdés szerint az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset nem állapítható meg, illetve kereseteit az igénylő nem tudja igazolni, azoknak a napoknak a számát, amelyekre az igénylőnek keresete volt – a külön jogszabályban általánosan meghatározott –, annak a minimális bérnek az alapul vételével kell 1260 napra kiegészíteni, amely azt a napot megelőző naptári hónapban érvényes, amelytől a nyugdíjat megállapítják. A kiegészítés során a minimális bér változtatás nélküli összegét el kell osztani harminccal és a hányadost annyival kell megszorozni, ahány nap az előírt napokból hiányzik. Ha az igénylőnek egy napra sincs keresete, a havi átlagkeresetnek a nyugdíjazást megelőző hónapban érvényes minimális bér összegét kell tekinteni.”

5. § A T. 44/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„44/A. § Ha az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset 20 000 forintnál több:

a 20 001–22 000 forint közötti átlagkeresetrész kilencven százalékát,

a 22 001–30 000 forint közötti átlagkeresetrész nyolcvan százalékát,

a 30 001–40 000 forint közötti átlagkeresetrész hetven százalékát,

a 40 001–50 000 forint közötti átlagkeresetrész hatvan százalékát,

az 50 001–60 000 forint közötti átlagkeresetrész ötven százalékát,

a 60 001–70 000 forint közötti átlagkeresetrész negyven százalékát,

a 70 001–80 000 forint közötti átlagkeresetrész harminc százalékát,

a 80 000 forint feletti átlagkeresetrész tíz százalékát

kell az öregségi nyugdíj megállapításánál figyelembe venni.”

6. § A T. 51. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásánál az 1988. január 1-jét megelőző időszakban elért keresetet a 44. § (5) bekezdésében meghatározottak szerint kell növelni.”

7. § A T. 84. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Ha az 1988. január 1-jét megelőző időszakban elért keresetet is figyelembe kell venni, a növelés mértékére a 44. § (5) bekezdésében foglaltak az irányadók.”

8. § (1) A T. 98. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot Társadalombiztosítási Igazolvánnyal kell igazolni, amely a következő adatokat tartalmazza:

a) a jogosult nevét és születésének időpontját,

b) a társadalombiztosítási azonosító jelet,

c) az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság kezdő időpontját,

d) a kiállító szerv bélyegzőlenyomatát és a kiállító személy aláírását,

e) az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság megszűnésének időpontját.”

(2) A T. 98. §-a a következő (3)–(4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a kiskorú magyar állampolgár, továbbá az öregségi nyugdíjban, rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban vagy az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően hozzátartozói nyugellátásban részesülők Társadalombiztosítási Igazolványa a következő adatokat tartalmazza:

a) a jogosult nevét és születésének időpontját,

b) a társadalombiztosítási azonosító jelet,

c) a kiállító szerv bélyegzőlenyomatát és a kiállító személy aláírását.

(4) A (2)–(3) bekezdés szerint adatokat tartalmazó Társadalombiztosítási Igazolvány közokirat.”

9. § (1) E törvény kihirdetése napján lép hatályba, a 4–8. §-ait pedig 1995. január 1-jétől kell alkalmazni.

(2) A T. 44. §-ának az e törvénnyel megállapított (5)–(6) bekezdését 1993. február 28-át követő és 1995. január 1-jét megelőző időponttól megállapított (megállapításra kerülő) ellátás tekintetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az öregségi nyugdíj összegét legalább 900 nap alatt elért keresetből kell megállapítani.

(3) Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot az 1995. január 1-jét megelőzően kiadott érvényes igazolvánnyal is igazolni lehet.