(2) Jelentést a 85. § (2) bekezdésének b)–c) pontjában felsoroltak, továbbá az Állami Számvevőszék elnöke, valamint azok tesznek, akiket törvény erre kötelez.
(3) Az Alkotmány, valamint külön törvény alapján beszámolásra kötelezettek beszámolóját a Házszabály alkalmazása során jelentésnek kell tekinteni.
(4) A jelentéssel együtt az arra jogosult törvényjavaslatot és határozati javaslatot is benyújthat.
90. § (1) Az országgyűlési képviselő az Alkotmányban meghatározottakhoz – a feladatkörükbe tartozó minden ügyben – magyarázat kérése céljából interpellációt intézhet.
(2) Az interpelláció tárgyát címszerűen meg kell jelölni.
(3) Az interpellációban meg kell jelölni a címzettet és azt, hogy miért a címzett illetékes a válaszadásra.
(4) Az Országgyűlés elnöke visszautasítja azt az interpellációt, amelyet nem az (1)–(3) bekezdés szerint nyújtottak be. Erről az Országgyűlést a soron következő ülésnapon tájékoztatja.
91. § (1) Az országgyűlési képviselő az Alkotmányban meghatározottakhoz – a feladatkörükbe tartozó minden ügyben – felvilágosítás kérése céljából kérdést nyújthat be.
(2) A kérdés tárgyát címszerűen meg kell jelölni, és utalni kell arra is, hogy a kérdező a választ az Országgyűlés ülésén szóban vagy ülésen kívül, írásban kéri. A 90. § (3)–(4) bekezdés rendelkezéseit a kérdés esetén is alkalmazni kell.
92. § (1) Az önálló indítvány előterjesztője javasolhatja az Országgyűlésnek az indítvány sürgős tárgyalását.
(2) A sürgősségi javaslatot indokolni kell.
(3) A képviselő által benyújtott sürgősségi javaslathoz legalább ötven képviselő támogató aláírása szükséges.
93. § A törvényjavaslat és a határozati javaslat előterjesztője javasolhatja az Országgyűlésnek az indítvány kivételes eljárásban (124–128. §) történő tárgyalását.
94. § (1) A törvényjavaslathoz, a határozati javaslathoz és a politikai nyilatkozattervezethez az Országgyűlés bizottsága és az országgyűlési képviselő – a Házszabályban meghatározott kivételekkel – módosító javaslatot nyújthat be.
(2) Az előterjesztő a saját indítványához – a 107. § (1) bekezdésében foglalt eset kivételével – módosító javaslatot nem nyújthat be.
(3) Ha a benyújtott törvényjavaslat vagy határozati javaslat jogszabály vagy országgyűlési határozat módosítására irányul, akkor a módosító javaslat nem terjedhet ki a jogszabály, illetőleg a határozat módosítással nem érintett részeire, kivéve, ha ez a szabályszerű módosító javaslat tartalma miatt nyilvánvalóan szükséges.
(4) A módosító javaslatot indokolni kell.
(5) Ha a módosító javaslat a központi költségvetés kiadásának növelését vagy bevételének csökkentését eredményezheti, meg kell benne jelölni a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében javasolt megoldást is.
95. § (1) A kijelölt bizottság az Országgyűlés elnöke által a részére kiadott törvényjavaslathoz, határozati javaslathoz, politikai nyilatkozattervezethez és jelentéshez – a törvényjavaslat, a határozati javaslat és a politikai nyilatkozattervezet esetében a benyújtott módosító javaslatokat is értékelő – ajánlást nyújt be az Országgyűlésnek.
(2) A kijelölt bizottságnak a törvényjavaslat általános vitájához készített ajánlásában a bizottság a 101. § (1) bekezdésében és a 97. § (2) bekezdésében foglaltakat is vizsgálja.
(3) A kijelölt bizottság a törvényjavaslat részletes vitájához készített ajánlásában azt is vizsgálja, hogy a törvényjavaslat, a határozati javaslat, illetve a bizottság által támogatott módosító javaslat
a) összhangban áll-e az Alkotmánnyal, továbbá más törvénnyel, illetve beilleszthető-e a hatályos magyar jogrendszerbe,
b) rendelkezései egymással nem ellentétesek-e,
c) megfelel-e a jogszabályszerkesztés és a nyelvhelyesség követelményeinek.
(4) Az Országgyűlés elnöke vagy legalább tizenöt képviselő írásbeli indítványára az Országgyűlés határidőt szabhat a bizottsági ajánlás elkészítésére. A határidőt úgy kell megszabni, hogy a bizottságnak az általános vitára benyújtandó ajánlása elkészítésére legalább tizenöt, a részletes vitára benyújtandó ajánlása elkészítésére legalább harminc nap álljon rendelkezésére.
96. § (1) A költségvetéssel foglalkozó állandó bizottság (a továbbiakban: Költségvetési bizottság) – ha nem kijelölt bizottságként jár el – az Országgyűlés elnöke vagy a kijelölt bizottság felkérésére ajánlást nyújt be, továbbá saját kezdeményezésére ajánlást nyújthat be minden olyan törvényjavaslathoz, határozati javaslathoz és ezekhez kapcsolódó módosító javaslathoz, amelynek a központi költségvetésre jelentős kihatása van.
(2) A Költségvetési bizottság ajánlásában értékeli, hogy a javaslat
a) összhangban van-e a költségvetésre vonatkozó szabályokkal,
b) a költségvetés szempontjából megvalósítható-e, illetőleg hogyan valósítható meg.
(3) Az alkotmányügyi kérdésekkel foglalkozó állandó bizottság (a továbbiakban: Alkotmányügyi bizottság) – ha nem kijelölt bizottságként jár el – az Országgyűlés elnöke vagy a kijelölt bizottság felkérésére ajánlást nyújt be, továbbá saját kezdeményezésére ajánlást nyújthat be minden törvényjavaslathoz a 95. § (3) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott kérdésekről. Az Alkotmányügyi bizottság szükség szerint módosító javaslatot tesz.
(4) Az e §-ban szabályozott esetekben a Költségvetési, illetőleg az Alkotmányügyi bizottságra a kijelölt bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
97. § (1) Az indítványnak tárgyalásra és határozathozatalra alkalmasnak kell lennie.
(2) A törvényjavaslat és a módosító javaslat indokolásában meg kell jelölni az elfogadása esetén várható társadalmi és (lehetőség szerint számszerűsített) becsült gazdasági hatásokat.
(3) Az Országgyűlés elnöke a hozzá benyújtandó iratokra nézve nyomtatványok alkalmazását rendelheti el.
(4) A nem szabályszerű formában benyújtott indítványt az Országgyűlés elnöke visszautasíthatja.
98. § (1) A törvényjavaslatot az Országgyűlés elnökénél kell benyújtani.
(2) Az elnök a törvényjavaslat benyújtását az Országgyűlés következő ülésén bejelenti, megnevezve egyúttal a kijelölt bizottságot.
(3) A képviselő által benyújtott törvényjavaslat csak abban az esetben kerül az Országgyűlés tárgysorozatára, ha azt a kijelölt bizottság támogatja.
(4) A képviselő által benyújtott törvényjavaslatot az Országgyűlés elnöke kiadja a kijelölt bizottságnak, amely harminc napon belül – ha a képviselő sürgős tárgyalást kért, nyolc napon belül – határoz az indítvány tárgysorozatba vételéről. Ha a kijelölt bizottság a tárgysorozatba vételt elutasítja, az önálló indítvány címét, benyújtójának nevét és a bizottsági határozathozatal időpontját az Országgyűlés legközelebbi ülésén a jegyző bejelenti.
(5) Ha a képviselő által benyújtott, és a bizottság által a (4) bekezdés alapján elutasított törvényjavaslat tárgysorozatba vételét a képviselőcsoport nevében annak vezetője kéri, a tárgysorozatba vételről az Országgyűlés – az előterjesztő legfeljebb ötperces felszólalása után – határoz. A tárgysorozatba vétel tárgyában képviselőcsoportonként egy képviselő és az elsőként felszólalásra jelentkezett független képviselő legfeljebb két perc időtartamban felszólalhat, majd az előterjesztő a felszólalásokra legfeljebb két perc időtartamban válaszolhat. Ilyen tárgysorozatba vétel iránti kérelmet minden képviselőcsoport kizárólag a rendes ülésszakon, és ülésszakonként legfeljebb öt alkalommal nyújthat be.
99. § (1) Az előterjesztő kérheti a törvényjavaslat sürgős tárgyalását.
(2) Az Országgyűlés a sürgősségi javaslatról vita nélkül határoz. Ha olyan törvényjavaslat sürgős tárgyalását kérték, amelynek elfogadásához a képviselők minősített többségének szavazata szükséges, a sürgősség kérdésében is ugyanolyan többséggel kell határozni.
(3) Ha az Országgyűlés elrendelte a törvényjavaslat sürgős tárgyalását, a törvényjavaslatot – a bizottsági előkészítést is figyelembe véve – legkorábban az elrendelést követő ülésen lehet, legkésőbb a sürgősség elrendelésétől számított harminc napon belül kell napirendre tűzni.
100. § Az Országgyűlés – saját döntése alapján – a jelentős törvényjavaslatot két fordulóban – előbb a tervezett törvény elveit, majd a törvényjavaslat kidolgozott szövegét – tárgyalja meg.
101. § (1) A törvényjavaslat tárgyalása általános vitával nyílik meg. Az általános vita a törvényjavaslat egésze vagy egyes részei szükségességének és szabályozási elveinek, továbbá részletes vitára bocsáthatóságának megvitatásából áll. A vita kiterjedhet a 95. § (3) bekezdés a) pontjában írtakra is.
(2) Az általános vita megkezdésének napját úgy kell meghatározni, hogy a kijelölt bizottság általános vitát előkészítő ajánlását – amennyiben az nem szóban hangzik el – a képviselők legkésőbb az ülés előtt három nappal kézhez kapják. Sürgős tárgyalás esetén ettől a szabálytól el lehet térni.
(3) A vitában elsőként a törvényjavaslat előterjesztője kap szót, ezután – ha az előterjesztő nem a Kormány volt – a Kormány képviselője. Ezt követően a kijelölt bizottság előadója foglalja össze a bizottság ajánlását, majd – ha van kisebbségi vélemény – a bizottság kisebbsége ismerteti véleményét. Ezek után a ki nem jelölt, de a törvényjavaslat által hatáskörében érintett bizottság elnöke (előadója), majd a képviselőcsoportok tagjai, s ezt követően a független képviselők szólalhatnak fel. Az általános vita lezárását megelőzően az előterjesztőnek viszontválaszra van joga.
102. § (1) A törvényjavaslathoz módosító javaslatot az általános vita lezárásáig, a módosító javaslathoz kapcsolódó további módosító javaslatot a részletes vita lezárásáig lehet benyújtani. A kijelölt bizottság, valamint az Alkotmányügyi bizottság a 96. § (3) bekezdés szerinti eljárásában a záróvita lezárásáig nyújthat be módosító javaslatot. A Házbizottság javaslatára az Országgyűlés a kapcsolódó módosító javaslatok benyújtására ennél rövidebb határidőt szabhat. Ezek a szabályok a 107. § (1) bekezdésében meghatározott módosító javaslatra nem vonatkoznak.
(2) A módosító javaslatot az elnök állásfoglalás céljából kiadja a kijelölt bizottságnak.
(3) A kijelölt bizottság a módosító javaslatokat értékeli, és állást foglal, hogy azokat támogatja-e vagy sem. A bizottság a részletes vitát előkészítő ajánlásában terjeszti az Országgyűlés elé a módosító javaslatokat.
(4) A kapcsolódó módosító javaslatot az elnök kiadja a kijelölt bizottságnak véleményezésre. A bizottság a benyújtott kapcsolódó módosító javaslatokról – a (3) bekezdésben meghatározott módon – kiegészítő ajánlásban tájékoztatja az Országgyűlést.
103. § (1) Az előterjesztő a törvényjavaslatát a zárószavazás megkezdéséig bármikor visszavonhatja, a részletes vita lezárása után azonban ehhez az Országgyűlés hozzájárulása szükséges.
(2) Az előterjesztő az (1) bekezdésben meghatározott szabályok szerint a javaslatot átdolgozásra visszakérheti. Az átdolgozott és újra benyújtott törvényjavaslatot sürgősséggel kell megtárgyalni, kivéve, ha a törvényjavaslat tárgyalását az Országgyűlés még nem kezdte meg, vagy a visszakérés és az újbóli benyújtás között több, mint három hónap telt el.
(3) A módosító javaslat (kapcsolódó módosító javaslat) előterjesztője módosító javaslatát a részletes vita lezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig bármikor visszavonhatja. Ez a visszavonás nem érinti a visszavont módosító javaslathoz kapcsolódó módosító javaslat érvényességét. Ha a visszavont módosító javaslatot más a saját javaslataként változatlanul fenntartja, s a visszavonás után azt bejelenti, a javaslat tovább tárgyalható.
(4) Ha a módosító javaslat (kapcsolódó módosító javaslat) előterjesztője a módosító javaslatát megváltoztatja, a kijelölt bizottság elnökének javaslatára az Országgyűlés dönt arról, hogy kiadja-e a javaslatot a kijelölt bizottságnak véleményezésre. A módosító javaslat (kapcsolódó módosító javaslat) megváltoztatására a benyújtására meghatározott szabályok irányadók.
104. § (1) Az általános vita lezárása után az Országgyűlés dönt arról, hogy a törvényjavaslatot részletes vitára bocsátja-e.
(2) Ha a törvényjavaslathoz az általános vita lezárásáig módosító javaslatot nem terjesztettek elő, az elnök figyelmezteti az Országgyűlést, hogy részletes vitára nem kerül sor. Ha a figyelmeztetést követően felszólalásra senki sem jelentkezett, az általános vita lezárása után a törvényjavaslat elfogadásáról kell dönteni.
(3) Ha az Országgyűlés a törvényjavaslatot nem bocsátja részletes vitára, azt az előterjesztő harminc napon belül, átdolgozva benyújthatja. E határidő elmulasztása esetén a törvényjavaslatot visszavontnak kell tekinteni. Az átdolgozott törvényjavaslatra az újonnan benyújtott javaslatra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
105. § (1) A részletes vita a törvényjavaslat módosításokkal érintett rendelkezéseinek és a bizottság ajánlásának megvitatásából áll.
(2) A vitát – a rendelkezések sorrendjének betartásával – minden önálló rendelkezésre vonatkozóan, végül pedig a bevezetésre és a címre vonatkozóan kell megnyitni és lezárni.
(3) A részletes vitában kizárólag a módosító javaslathoz vagy a módosító javaslattal érintett részhez lehet hozzászólni.
(4) Az Országgyűlés a vita során a korábban meghatározott tárgyalási sorrendet megváltoztathatja; elrendelheti több részletrendelkezés tárgyalásának összekapcsolását, illetőleg az ugyanazon tárgyat érintő különböző módosító javaslatok vitáját elkülönítheti.
106. § (1) A részletes vita lezárása után a módosító javaslatokról történő szavazás következik. Szavazni csak arról a módosító javaslatról (kapcsolódó módosító javaslatról) kell,
a) amely elnyerte a kijelölt – több kijelölt bizottság esetén bármelyik – bizottság jelenlevő tagjai egyharmadának támogatását, vagy
b) amelyet a kijelölt bizottság nyújtott be, vagy
c) amelyről a szavazást a képviselőcsoport vezetője írásban kérte.
(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti jogával egy képviselőcsoport vezetője egy döntési javaslat határozathozatalakor legfeljebb öt alkalommal élhet.
(3) Azokról a módosító javaslatokról (kapcsolódó módosító javaslatokról), amelyekkel a Kormány egyetért, az Országgyűlés egy szavazással szavaz. Bármely képviselőcsoport vezetője írásban kérheti, hogy valamely módosító javaslatról (kapcsolódó módosító javaslatról) az Országgyűlés külön szavazzon.
(4) A Kormány legkésőbb a részletes vita lezárását – ha a 102. § (4) bekezdése szerinti kiegészítő ajánlás készült, annak benyújtását – követő két napon belül, írásban tájékoztatja a képviselőcsoportok vezetőit arról, hogy mely módosító javaslatokkal (kapcsolódó módosító javaslatokkal) ért egyet. Bármely képviselőcsoport vezetője legkésőbb a Kormány tájékoztatásától számított egy napon belül az Országgyűlés elnökéhez benyújtva, írásban kérheti, hogy valamely módosító javaslatról (kapcsolódó módosító javaslatról) az Országgyűlés külön szavazzon.
(5) A szavazás előtt a törvényjavaslat előterjesztője nyilatkozik, egyetért-e a módosító javaslattal.
(6) Ha a zárószavazásra a részletes vitát követő szavazás lezárásától számított öt napon belül kerül sor, a Kormány a részletes vita lezárásakor, szóban tájékoztatja az Országgyűlést arról, hogy mely módosító javaslatokkal (kapcsolódó módosító javaslatokkal) ért egyet. A Kormány tájékoztatását közvetlenül követően bármely képviselőcsoport vezetője kérheti, hogy valamely módosító javaslatról (kapcsolódó módosító javaslatról) az Országgyűlés külön szavazzon. Az eljárás során az 56. § rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az elnök köteles elrendelni a tárgyalási szünetet.
(7) Ha a törvényjavaslat adott részéhez több módosító javaslatot nyújtottak be, a szavazás során – lehetőség szerint – a következő sorrendben kell szavazni:
a) az adott rész elhagyását javasoló,
b) tartalmilag több módosítást magában foglaló módosító javaslat,
c) kapcsolódó módosító javaslat,
d) egyéb módosító javaslat.
(8) A módosítással érintett rendelkezések feletti szavazás során a törvényjavaslat eredeti szövegéről nem kell szavazni.
(9) A részletes vita és a módosítással érintett rendelkezések feletti szavazás után – legkorábban e szavazást követő öt nap elteltével – zárószavazást kell tartani a törvényjavaslat egészéről.
(10) A részletes vita lezárását követően – legkésőbb a zárószavazást megelőző két nappal – a zárószavazásra bocsátandó egységes javaslatot – az előterjesztő ellenjegyzésével – a képviselőcsoport-vezetőknek és az Alkotmányügyi bizottságnak meg kell küldeni, a képviselők számára hozzáférhetővé kell tenni.
107. § (1) A zárószavazás megkezdése előtt – írásban – módosító javaslatot lehet benyújtani a részletes vitában megszavazott bármely rendelkezéshez kapcsolódóan azon okból, hogy a megszavazott rendelkezés nincs összhangban az Alkotmánnyal vagy más törvénnyel, a törvényjavaslat már megszavazott rendelkezésével, vagy a törvényjavaslat módosítással nem érintett valamely rendelkezésével. Zárószavazás előtti módosító javaslatot az előterjesztő is benyújthat.
(2) A zárószavazás előtti módosító javaslatot az elnök az Alkotmányügyi bizottságnak adja ki.
(3) A zárószavazás megkezdése előtt a zárószavazás elhalasztását javasolhatja a kijelölt bizottság, illetve az Alkotmányügyi bizottság, amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott módosító javaslatot kíván benyújtani. A zárószavazás elhalasztásáról – a javaslattevő indokainak meghallgatása után – az Országgyűlés vita nélkül határoz.
(4) A törvényjavaslat záróvitája az (1) bekezdés szerinti módosító javaslatok megtárgyalásából áll. A tárgyalásra, a vitára és a szavazásra a 105–106. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy amennyiben nem a Kormány az előterjesztő, akkor nyilatkoznia kell, hogy egyetért-e a törvényjavaslat elfogadásával. Ilyen módosító javaslat esetén a zárószavazást csak a törvényjavaslat záróvitája után lehet megtartani.
108. § (1) Az Országgyűlés által elfogadott törvényt az Országgyűlés elnöke tizenöt napon belül aláírja, majd haladéktalanul megküldi a köztársasági elnöknek.
(2) Az Országgyűlés felkérheti az Országgyűlés elnökét, hogy a köztársasági elnöktől a törvény sürgős kihirdetését kérje. Erről az Országgyűlés vita nélkül határoz.
109. § (1) Az Országgyűlés által elfogadott törvény népszavazással való megerősítését a népszavazásról szóló 1989. évi XVII. törvény 5. §-ának (1) bekezdése alapján az arra jogosultak a zárószavazás megkezdése előtt, írásban javasolhatják.
(2) Az Országgyűlés a törvény elfogadását követő ülésén a határozati javaslat tárgyalására vonatkozó rendelkezések (112. §) szerint határoz a népszavazásra bocsátás felett.
(3) Ha az Országgyűlés elrendelte a törvény népszavazásra bocsátását, a törvényt akkor kell a köztársasági elnökhöz aláírásra megküldeni, ha a népszavazás azt megerősítette.
110. § (1) Ha a köztársasági elnök a kihirdetésre megküldött törvényt aláírás előtt észrevételeinek közlésével megfontolás végett visszaküldi, azt az Országgyűlés legkésőbb hatvan napon belül napirendjére tűzi.
(2) A köztársasági elnök átiratát az Országgyűlés elnöke kiadja az Alkotmányügyi, valamint a kijelölt bizottságnak. Az eljárásra ezt követően a 107. § (2) és (4) bekezdéseit kell megfelelően alkalmazni.
111. § Ha a köztársasági elnök az Alkotmánybíróság által alkotmányellenesnek nyilvánított rendelkezés miatt visszaküldi a törvényt az Országgyűlésnek, az Országgyűlés elnöke felhívja az Alkotmányügyi bizottságot és a kijelölt bizottságot az Alkotmánybíróság határozatának megfelelő módosító javaslat előterjesztésére. Az eljárásra ezt követően a 107. § (2) és (4) bekezdéseit kell megfelelően alkalmazni.
112. § (1) A határozati javaslat tárgyalására a 98–99., 101–108. §-okat a (2)–(3) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni.
(2) Az Országgyűlés határozatát a hivatalos lapban közzé kell tenni. A határozatokat az elnök és a soros jegyzők írják alá. E határozatok közzétételéről az Országgyűlés elnöke gondoskodik.
(3) A zárt ülésen hozott határozat közzétételéről az Országgyűlés esetenként dönt.
113. § (1) A politikai nyilatkozattervezet tárgyalására a 98–99., 101–108. §-okat kell megfelelően alkalmazni.
(2) A politikai nyilatkozat közzétételének módjáról az Országgyűlés esetenként dönt.
114. § (1) A jelentés tárgyalására a 98–99., 101–103. §-okat kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az előterjesztéshez módosító javaslatot nem lehet tenni. A jelentésnek csak általános vitája van, amely a jelentésben foglalt megállapítások, intézkedések megalapozottságáról folyik.
(2) A jelentés elfogadásáról az Országgyűlés dönt.
115. § (1) Akihez az Alkotmány szerint interpelláció vagy kérdés intézhető, köteles az interpellációt vagy kérdést személyesen, kivételesen helyettese útján megválaszolni.
(2) Az interpellációt az Országgyűlés elnökénél kell benyújtani. Az interpellációnak tartalmaznia kell a vele kapcsolatos tények és körülmények közlését.
(3) Az Országgyűlés ülésének napirendjében feltüntetett időpontban az interpelláció és kérdés tárgyalására hetente legalább kilencven percet kell biztosítani. Az interpellációkat és kérdéseket benyújtásuk idősorrendjében kell napirendre tűzni. Valamennyi képviselőcsoport számára lehetővé kell tenni, hogy legalább egy – általa benyújtott – interpelláció és kérdés tárgyalására sor kerüljön.
(4) Ha az interpelláció az egész Kormány működését érinti, a miniszterelnök válaszol, ha több minisztert érint vagy az érintett miniszter személye kérdéses, a miniszterelnök jelöli ki a válaszadó minisztert.
116. § (1) Az Országgyűlés csak azt az interpellációt tárgyalhatja, amelyet az ülésnapot legalább négy nappal megelőző munkanapon déli 12 óráig benyújtottak.
(2) A képviselő az interpellációt legkésőbb az interpelláció elhangzásáig visszavonhatja. Ha a képviselő az interpelláció elhangzásának a napirend szerint várható időpontjában nincs jelen, s távolmaradását előzetesen indokolva nem mentette ki, az interpellációt visszavontnak kell tekinteni. Kimentés esetén az interpelláció elmondására az elnök új időpontot tűz ki.
(3) Az interpelláció három perc időtartam alatt terjeszthető elő. A válaszra öt perc, a válasz elfogadásával kapcsolatos nyilatkozattételre két perc áll rendelkezésre. E határidők túllépésekor az elnök megvonja a szót.
(4) Az elmondott interpelláció nem tartalmazhat olyan új tényt, amelyet az interpelláció írott szövege nem tartalmazott. Ettől eltérni csak az interpellált egyetértésével lehet.
117. § (1) Minden interpellációra az Országgyűlés ülésén kell választ adni. Az interpellált megindokolt kérésére az Országgyűlés – vita nélküli szavazással – engedélyezheti, hogy harminc napon belül írásban válaszoljon. Ebben az esetben a kérést és a választ az Országgyűlés jegyzőkönyvébe kell foglalni.
(2) Az írásban megadott választ az interpelláló képviselőnek és az Országgyűlés elnökének kell eljuttatni. Az Országgyűlés elnöke gondoskodik az írásban adott válasznak a képviselőkhöz való eljuttatásáról. A válasz benyújtását követő ülésen az interpellációt tárgyalni kell.
(3) A válasz után – az írásban adott válasz esetében is – az interpelláló képviselőnek viszontválaszra van joga, amely nem terjedhet túl az interpellációra adott válasz értékelésén, illetőleg az értékelés indokolásán. Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról az Országgyűlés dönt.
(4) Ha az Országgyűlés a választ elutasította, az interpellációt a hatáskörrel rendelkező bizottságnak kell kiadni. Az interpelláció tárgyalását az Országgyűlés a bizottsági jelentés beérkezését követően a következő ülésén napirendre tűzi, és a bizottság javaslata alapján a következő döntések egyikét hozza:
a) utólag helyesnek ítéli az interpellációra adott választ;
b) elfogadja a bizottság ülésén az interpellált által kiegészített választ;
c) megerősíti korábbi elutasító döntését, és a bizottságot intézkedési javaslat kidolgozására kéri fel.
118. § (1) A kérdés benyújtására és megválaszolásának elintézésére a 115. § és a 117. § rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) csak az a kérdés tárgyalható, amelyet az ülésnapot megelőző munkanapon déli 12 óráig benyújtottak;
b) a kérdés elmondására és a válaszra egyaránt két perc áll rendelkezésre;
c) kérdés esetében a képviselőnek viszontválaszra nincs joga, és az Országgyűlés a válasz elfogadásáról nem határoz.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti idő túllépésekor az elnök megvonja a szót.
119. § (1) Az Országgyűlés ülésén a napirendben feltüntetett időpontban hetente legalább hatvan percet kell biztosítani kérdés közvetlen feltevésére és megválaszolására (azonnali kérdések órája).
(2) Az azonnali kérdések órájának napján legkésőbb az ülésnap megnyitását megelőzően egy órával bármely képviselőcsoport vezetője a tárgy feltüntetésével kérheti, hogy az általa megjelölt képviselő az azonnali kérdések órájának keretében kérdést tehessen fel.
(3) Az azonnali kérdések órájában az első körben az ellenzéki képviselőcsoportok a létszámuk sorrendjében tehetik fel a kérdéseiket, míg az ezt követő körökben valamennyi képviselőcsoport ugyanilyen sorrendben teheti fel a kérdéseit.
(4) Az azonnali kérdések órájában az Alkotmány szerint válaszadásra kötelezettek kötelesek az ülésteremben tartózkodni. A válaszadásra kötelezett halaszthatatlan közfeladata ellátása esetén előzetesen tájékoztatja az Országgyűlés elnökét, és megjelöli a helyette válaszadásra feljogosított személyt.
(5) Ha a miniszterelnök vagy a miniszter nem személyesen válaszol, a képviselő személyes válaszadást kérhet. Ebben az esetben a megkérdezett legkésőbb a harmadik soron következő azonnali kérdések órájában köteles személyesen válaszolni.
(6) A kérdés elmondására és a válaszadásra két-két perc áll rendelkezésre. A képviselőnek és a megkérdezettnek egyperces viszontválaszra van joga. Az utolsó szó joga a megkérdezettet illeti meg. A határidők túllépésekor az elnök megvonja a szót.
(7) Valamennyi képviselőcsoport számára lehetővé kell tenni, hogy legalább egy kérdés feltevésére és megválaszolására sor kerüljön.
120. § (1) A Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: költségvetési törvényjavaslat) tárgyalásakor és határozathozatalakor a Házszabály általános rendelkezéseit a 120–121. §-okban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A költségvetési törvényjavaslat sürgős tárgyalását nem lehet kérni.
(3) Az állami költségvetésről és végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot minden bizottság külön véleményezi. A bizottságok véleményét a Költségvetési bizottság foglalja össze és terjeszti az Országgyűlés elé.
(4) A központi költségvetés bevételeinek és kiadásainak fejezetenkénti összegére, főösszegére, továbbá a költségvetési hiány, illetve többlet mértékére, valamint a központi költségvetés általános tartalékának összegére kizárólag a Költségvetési bizottság nyújthat be módosító (kapcsolódó módosító) javaslatot a 121. § (2) bekezdésében foglalt hatáskörében.
(5) A 121. § (1) bekezdése szerinti határozathozatalt megelőző általános és részletes vitában benyújtható módosító javaslatokra a 94. § (5) bekezdését nem kell alkalmazni.
(6) A Költségvetési bizottság – az Országgyűlésnek november 30-ig meghozandó, a következő évre vonatkozó költségvetési törvényjavaslat központi költségvetési fejezeteinek bevételi és kiadási főösszegéről, a hiány, illetve a többlet mértékéről való határozathozatalát megelőzően – a részletes vitát előkészítő ajánlásának [95. § (3) bekezdés] I. részében azokat a módosító javaslatokat és bizottsági állásfoglalásokat teszi közzé, amelyek a költségvetési törvényjavaslatnak, a központi költségvetés bevételeinek és kiadásainak fejezetenkénti összegét és főösszegét, továbbá a költségvetési hiány, illetve többlet mértékét érintik. Az e kérdéseket nem érintő módosító javaslatokat – azok szövegszerű ismertetése nélkül – az ajánlás II. részében kell feltüntetni.
121. § (1) Az Országgyűlésnek november 30-ig döntenie kell az ajánlás I. részében foglalt módosító javaslatokról, továbbá valamennyi fejezeti összegről; nem kell dönteni az ajánlás II. részében felsorolt módosító javaslatokról.
(2) Az (1) bekezdés szerinti határozathozatal során a módosító javaslatokról való döntést követően, annak figyelembevételével, illetve eredményeként a Költségvetési bizottság módosító javaslatot készít a központi költségvetés általános tartalékának összegére, majd a központi költségvetés bevételeinek és kiadásainak fejezetenkénti összegére, a főösszegére, továbbá a hiány, illetve többlet mértékére, a hiány fedezésének módjára (a többlet rendeltetésére). Erről a javaslatról az Országgyűlés haladéktalanul, vita nélkül határoz.
(3) A (2) bekezdésben foglalt módosító javaslat az egyes költségvetési előirányzatokra elfogadott több módosító javaslat számszaki átvezetését is tartalmazza, kivéve a normatív támogatásokkal érintett előirányzatokat, melyekre a 107. §-ban foglaltak az irányadók.
(4) A határozathozatalt követő három napon belül a Költségvetési bizottság tájékoztatja az Országgyűlést a költségvetési törvényjavaslat azon részeiről, amelyekről az Országgyűlés határozott.
(5) A (4) bekezdés szerinti tájékoztatást követően sor kerül a részletes vita újbóli megnyitására. A tájékoztatást követő nyolc napon belül a fejezetek bevételi, kiadási főösszegét, a hiány, illetve a többlet mértékét nem érintő kapcsolódó módosító javaslatot lehet benyújtani.
(6) Az újból megnyitott részletes vita lezárását követően a Költségvetési bizottság újabb ajánlást készít, amely a 120. § (6) bekezdése szerinti ajánlás II. részében szereplő, elfogadásra ajánlott módosító javaslatok számát és teljes szövegét, továbbá a részletes vita újbóli megnyitása után beérkezett és elfogadásra ajánlott kapcsolódó módosító javaslatok számát és teljes szövegét tartalmazza.
122. § (1) Az Országgyűlés hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződésekkel (a továbbiakban: nemzetközi szerződéssel) kapcsolatos eljárásokban a Házszabály általános rendelkezéseit a 122–123. §-okban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A nemzetközi szerződés aláírása előtt a Kormánynak az aláírással kapcsolatos megkeresése tárgyában – a nemzetközi szerződés által hatáskörében érintett bizottság állásfoglalását kikérve – a külügyekkel foglalkozó bizottságok foglalnak állást.
(3) A nemzetközi szerződés megerősítése, az ahhoz való csatlakozás vagy annak elfogadása, nemzetközi szerződés módosítása, valamint nemzetközi szervezethez való csatlakozás, illetve onnan való kilépés tárgyában a határozati javaslatot – a szerződés, illetve nemzetközi szervezet alapszabályának szövegét mellékelve – a Kormány terjeszti elő.
(4) A határozati javaslathoz a szerződés tárgya szerinti hatáskörrel rendelkező bizottság készít ajánlást.
(5) A határozati javaslatnak az aláírt nemzetközi szerződés szövegét tartalmazó részéhez módosító javaslatot nem lehet benyújtani.
123. § (1) A nemzetközi szerződés kihirdetése iránti törvényjavaslatot – amelynek része a megkötött szerződés – a Kormány terjeszti elő.
(2) A törvényjavaslathoz a szerződés tárgya szerint hatáskörrel rendelkező bizottság készít ajánlást.
(3) A törvényjavaslatnak a megkötött nemzetközi szerződés szövegét tartalmazó részére módosító javaslatot nem lehet benyújtani.
124. § (1) Az előterjesztő a törvényjavaslat vagy határozati javaslat (a továbbiakban e címben együtt: törvényjavaslat) benyújtásakor kérheti a kivételes eljárásban történő tárgyalást.
(2) Ha az Alkotmány értelmében a törvény elfogadásához az országgyűlési képviselők, illetve a jelenlevő országgyűlési képviselők kétharmadának igenlő szavazata szükséges, továbbá a Magyar Köztársaság éves költségvetéséről, illetve annak módosításáról, végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalásánál kivételes eljárás nem kérhető.
(3) Ha a Kormány az általa benyújtott előterjesztés kivételes eljárású tárgyalása során javasolja, hogy az előterjesztés feletti szavazás egyben bizalmi szavazás is legyen, akkor a kivételes eljárást azonnal meg kell szakítani, és a törvényjavaslat tárgyalását az általános rendelkezéseknek, illetőleg a 134. §-nak megfelelően újra meg kell kezdeni.
(4) A kivételes eljárás során a törvényjavaslat benyújtására, illetve tárgyalására irányadó általános rendelkezéseket a 124–128. §-okban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
125. § (1) A kivételes eljárásban történő tárgyalásról – az előterjesztő esetleges felszólalása után – az Országgyűlés vita nélkül határoz. A kivételes eljárásban történő tárgyalás elfogadásához a jelenlevő országgyűlési képviselők négyötödének szavazata szükséges.
(2) A kivételes eljárásban tárgyalandó törvényjavaslat sürgős tárgyalását a törvényjavaslat benyújtásakor kell kérni. A sürgősség tárgyában történő határozathozatalra az (1) bekezdés irányadó.
(3) A kivételes eljárás elrendelése után az Országgyűlés elnöke nyomban kijelöli azt a bizottságot, amely a törvényjavaslat vitáját lefolytatja.
126. § (1) A kivételes eljárást elrendelő határozat meghozatalát követő huszonegy napon belül lehet a törvényjavaslathoz módosító javaslatot előterjeszteni.
(2) Sürgős tárgyalás esetén a módosító javaslatok benyújtásának határideje a sürgősségről hozott országgyűlési határozat meghozatalától számított nyolc nap.
(3) A módosító javaslatok benyújtására meghatározott határidő lejárta után, a bizottsági vita lezárásáig csak a korábban benyújtott módosító javaslatokhoz kapcsolódóan lehet módosító javaslatot beterjeszteni. Ezt a rendelkezést a kijelölt bizottságra nem kell alkalmazni.
127. § (1) A kijelölt bizottság véleményezi a törvényjavaslatot, és dönt a módosító javaslatok támogatásáról.
(2) A bizottság ülésén az országgyűlési képviselők felszólalhatnak.
128. § (1) A törvényjavaslat kivételes és sürgős tárgyalása esetén a kijelölt bizottság vitájának lezárását követő ülésnapon a törvényjavaslatot az Országgyűlés napirendjére kell tűzni.
(2) Az ülésen való tárgyalás során először a törvényjavaslat előterjesztője, majd – amennyiben a törvényjavaslatot nem a Kormány terjesztette elő – a Kormány képviselője szólal fel. Ezt követően a kijelölt bizottság képviselője ismerteti a bizottság ajánlását. A képviselőcsoportok álláspontját csoportonként egy-egy képviselő fejtheti ki. A független képviselők közül az elsőként szólásra jelentkezett nyilváníthat véleményt. Az előterjesztőnek a határozathozatal előtt viszontválaszra van joga.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott felszólalások után az Országgyűlés – a kijelölt bizottság által támogatott módosító javaslatokkal együtt – a törvényjavaslat egészének elfogadásáról határoz.
(4) A 107. § rendelkezéseit a kivételes eljárás esetén is alkalmazni kell.
129. § (1) A Kormány vagy a képviselők legalább egyötödének írásbeli indítványára – az indítványban megjelölt átfogó politikai témakörben – az Országgyűlés vitát tart. Ilyen indítványt kizárólag a rendes ülésszakon lehet benyújtani. Minden képviselő ülésszakonként legfeljebb két politikai vita tartására irányuló indítványt támogathat.
(2) A politikai vitát az Országgyűlés az indítvány benyújtásától számított tizennégy napon túl és huszonnyolc napon belül tartja meg.
(3) A politikai vita tárgyalására az 53. § alkalmazásával időkeretet kell szabni; az időkeret négy óránál kevesebb nem lehet. A politikai vita a Kormány nyilatkozatával kezdődik, és a Kormány viszontválaszával zárul.
130. § (1) Az országgyűlési képviselők mentelmi és összeférhetetlenségi ügyeinek intézése során a Házszabály általános rendelkezéseit a 130–131. §-okban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Az Országgyűlés elnöke a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt [az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény (a továbbiakban: Já.tv.) 3. § (2)–(3) bekezdés], a mentelmi jog megsértését kifogásoló bejelentést [Já.tv. 4. § (2) bekezdés], valamint az összeférhetetlenség kimondására irányuló indítványt [Já.tv. 8. § (2) bekezdés], haladéktalanul átadja megvizsgálásra az Országgyűlés mentelmi és összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó állandó bizottságának (a továbbiakban: Mentelmi bizottság), és erről az Országgyűlést tájékoztatja. Ha az Országgyűlés nem ülésezik, az Országgyűlés elnöke dönt arról, hogy a mentelmi, illetőleg az összeférhetetlenségi ügy elbírálása céljából szükség van-e rendkívüli ülésszak vagy rendkívüli ülés összehívására.
(3) A Mentelmi bizottság elnöke a mentelmi és összeférhetetlenségi ügy tárgyalásáról, idejéről és helyéről köteles az érintett képviselőt értesíteni. Ha a képviselő megjelenik, kérésére meg kell őt hallgatni, de a Mentelmi bizottság ülésén egyébként – kivéve a mentelmi jog megsértése tárgyában tartott ülést – nem lehet jelen.
(4) A Mentelmi bizottság a mentelmi és összeférhetetlenségi ügyeket zárt ülésen tárgyalja.
(5) A Mentelmi bizottság az ügy kézhezvételétől számított harminc napon belül
a) a mentelmi jog megsértése ügyében javaslatot tesz az Országgyűlés elnökének;
b) a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítvány tárgyában határozati javaslatot nyújt be az Országgyűlésnek;
c) az összeférhetetlenség kimondására irányuló határozati javaslathoz ajánlást nyújt be az Országgyűlésnek.
(6) A mentelmi és az összeférhetetlenségi ügyben benyújtott határozati javaslathoz más bizottság nem nyújthat be ajánlást.
131. § (1) Az Országgyűlés a mentelmi és összeférhetetlenségi ügyben a határozati javaslatot sürgősséggel tárgyalja.
(2) A határozati javaslathoz módosító javaslatot nem lehet fűzni, arról az Országgyűlés vita nélkül határoz. A határozathozatal előtt a képviselő felszólalhat.
(3) A mentelmi jog felfüggesztése tárgyában hozott döntéshez a jelenlevő képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
132. § (1) A vezető közjogi tisztségek betöltőinek megválasztása során a Házszabály általános rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Az Országgyűlés az Alkotmányban, illetőleg külön törvényekben megállapított szabályok szerint választja meg a köztársasági elnököt, a miniszterelnököt, az Alkotmánybíróság tagjait, a Legfelsőbb Bíróság elnökét, a legfőbb ügyészt, az országgyűlési biztosokat, továbbá az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökeit.
(3) A választás titkos szavazással történik, kivéve a miniszterelnök megválasztását.
(4) Ha törvény valamely tisztségviselő megválasztása vagy kinevezése előtt a jelölt országgyűlési bizottság előtt történő meghallgatását írja elő, az erre hatáskörrel rendelkező bizottság a jelöltet meghallgatja, és a személyi javaslatot véleményezi.
(5) Az Országgyűlés által választott tisztségviselők esetében a kialakított véleményt a bizottság előadója az Országgyűlés ülésén ismerteti. A többi jelöltről a véleményt a bizottság elnöke a javaslattételi és a kinevezési jogkör gyakorlójának küldi meg.
(6) A (2) bekezdésében felsorolt személyek a megválasztásuk, a miniszterek a kinevezésük után – ha a rájuk vonatkozó szabályok nem írnak elő más esküszöveget – az Országgyűlés előtt a Házszabály 3. melléklete szerinti esküt tesznek, és aláírják az esküokmányt. Az eskü letételének elmulasztására a 8. § (4) bekezdésének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
133. § (1) Ha a köztársasági elnökkel szemben a tisztsége gyakorlása során összeférhetetlenségi ok merül fel, az eljárásra az országgyűlési képviselők összeférhetetlenségi ügyének intézésére a Házszabályban meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni, a következő eltérésekkel:
a) kijelölt bizottságként az Alkotmányügyi bizottság jár el;
b) a határozat meghozatalához a képviselők kétharmadának szavazata szükséges;
c) a szavazás titkos.
(2) Ha a köztársasági elnök az Országgyűléshez intézett nyilatkozatával lemond a megbízatásáról, a nyilatkozatára a határozati javaslatra meghatározott szabályokat a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) a lemondó nyilatkozat feletti vitát és szavazást legkésőbb a lemondó nyilatkozat beérkezésétől számított tizenöt napon belül kell megtartani; ha az Országgyűlés az említett időpontban nem ülésezik, rendkívüli ülésszakot vagy rendkívüli ülést kell összehívni;
b) a lemondó nyilatkozatot nem kell kiadni bizottsági előkészítésre;
c) a lemondó nyilatkozathoz módosító javaslatot nem lehet benyújtani, de bármely képviselőcsoport vagy legalább tizenöt képviselő – legkésőbb az e napirendi pont tárgyalásának megkezdése előtti napon – írásban javasolhatja, hogy az Országgyűlés kérje a köztársasági elnöktől elhatározásának újbóli megfontolását; ilyen javaslat esetén először e javaslatról kell szavazni;
d) ha a köztársasági elnök elhatározásának fenntartásáról írásban értesíti az Országgyűlést, az a)–c) pontok szerint kell eljárni, de vitát már nem lehet nyitni, és az Országgyűlés a lemondás tudomásulvételét nem tagadhatja meg.
(3) A tisztsége gyakorlása során az Alkotmányt vagy valamely más törvényt megsértő köztársasági elnökkel szemben indítványozott felelősségre vonás esetén a határozati javaslat tárgyalására vonatkozó szabályokat a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) kijelölt bizottságként az Alkotmányügyi bizottság jár el;
b) a határozati javaslathoz módosító javaslatot nem lehet benyújtani;
c) a határozat meghozatalához a képviselők kétharmadának szavazata szükséges;
d) a szavazás titkos.
(4) Ha a köztársasági elnök feladatának ellátásában átmenetileg akadályoztatva van, ennek megállapításáról és a köztársasági elnököt helyettesítő országgyűlési elnök feladatát ellátó alelnök kijelöléséről az Országgyűlés egyszerre határoz. Határozati javaslatot a köztársasági elnök, a Kormány és bármely országgyűlési képviselő nyújthat be.
(5) Ha valamelyik képviselő határozati javaslatot nyújt be annak megállapítása iránt, hogy a köztársasági elnök a feladatköre ellátását lehetetlenné tevő állapotban van, a határozati javaslat tárgyalására vonatkozó szabályokat a (3) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
134. § (1) A miniszterelnökkel szemben benyújtott bizalmatlansági indítványra és a Kormány bizalmi szavazásra vonatkozó javaslatára (a továbbiakban együtt: bizalmatlansági indítvány), a határozati javaslatra és ennek tárgyalására meghatározott szabályokat a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) a bizalmatlansági indítvány feletti vitát és szavazást legkorábban a beterjesztéstől számított három nap után, legkésőbb a beterjesztéstől számított nyolc napon belül kell megtartani; ha az Országgyűlés az említett időpontban nem ülésezik, rendkívüli ülésszakot vagy rendkívüli ülést kell összehívni;
b) a bizalmatlansági indítványt nem kell kiadni bizottsági előkészítésre;
c) a bizalmatlansági indítványhoz módosító javaslatot nem lehet benyújtani.
(2) Ha a Kormány a miniszterelnök útján azt javasolja, hogy az általa benyújtott előterjesztés feletti szavazás egyben bizalmi szavazás is legyen, a javaslatot az Országgyűlés ülésén szóban is – legkésőbb a benyújtott előterjesztés egésze feletti zárószavazás megkezdése előtt – elő lehet terjeszteni.
135. § (1) Az Országgyűlés a saját költségvetését – a központi költségvetés részeként – maga állapítja meg. Az Országgyűlés költségvetési fejezetén belül a Könyvtár költségvetése elkülönítve szerepel.
(2) Az Országgyűlés költségvetési tervét az Országgyűlés elnökének irányítása mellett a gazdasági főigazgató, a Könyvtár elkülönített költségvetési tervét a főigazgató készíti el, és azt – a Házbizottság egyetértésével, a Költségvetési bizottság véleményének beszerzése után – az Országgyűlés elnöke a költségvetési törvényjavaslat elkészítéséhez a Kormány rendelkezésére bocsátja.
(3) Az Országgyűlés költségvetésének végrehajtásáért a gazdasági főigazgató, a Könyvtár elkülönített költségvetésének végrehajtásáért a főigazgató felelős.
(4) Az Országgyűlés költségvetésének végrehajtását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
136. § (1) Az Országgyűléshez érkezett beadványokat az Országgyűlés elnöke – tárgyuk szerint – az ügyben hatáskörrel rendelkező bizottságnak vagy hivatali szervnek adja át intézkedésre.
(2) Az Országgyűléshez érkezett beadványokról nyilvántartást kell vezetni, amelyben fel kell tüntetni az intézkedésre vonatkozó adatokat. Ezeket a beadványokat a képviselők bármikor megtekinthetik.
(3) A képviselők, a képviselőcsoportok és a bizottságok a hozzájuk érkezett beadványokat önállóan dolgozzák fel, és a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló jogszabály rendelkezéseit is figyelembe véve intézik el azokat.
137. § (1) A határidőket órákban vagy napokban kell számítani, kivéve, amikor a Házszabály ülésnapot említ.
(2) A határidőbe a kezdőnap nem számít bele. Kezdőnap az a nap, amelyre a határidő megkezdésére okot adó cselekmény vagy egyéb körülmény esik.
(3) Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti napra esik, a határidő az azt követő legközelebbi munkanapon jár le.
(4) A határidő az utolsó nap végével jár le.
138. § (1) Ahol a Házszabály a mulasztás igazolására lehetőséget ad, ott az igazolást annál a személynél kell benyújtani, akinél az elmulasztott cselekményt teljesíteni kell. Ha a cselekményt az Országgyűlésnél kell teljesíteni, az igazolást az Országgyűlés elnökénél kell benyújtani.
(2) Az igazolással együtt az elmulasztott cselekményt – ha arra még lehetőség van – pótolni kell.
(3) Az igazolási kérelmet az (1) bekezdésben megjelölt személy bírálja el. Jogorvoslatnak helye nincs.
139. § (1) Az, akinek az Országgyűlés működése során államtitok vagy szolgálati titok jut tudomására, illetőleg birtokába, a titokvédelemre vonatkozó általános szabályok szerint köteles azt megőrizni.
(2) Az Országgyűlés működésével kapcsolatban a titokvédelemre vonatkozó külön szabályokat – a Házszabály mellékleteként meghatározandó Titokvédelmi Rendtartás megalkotásáig – az Országgyűlés elnöke által megállapított Titokvédelmi Rendtartás tartalmazza.
140. § (1) Kivételesen, a Házbizottság javaslatára az Országgyűlés a jelenlevő képviselők négyötödének szavazatával – képviselőcsoportonként legfeljebb egy felszólaló meghallgatását követően – úgy határozhat, hogy valamely ügy tárgyalása során a Házszabály rendelkezéseitől eltér.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem lehet alkalmazni, ha az az Alkotmányba vagy más törvénybe ütközik, valamint az Alkotmány és a Házszabály tárgyalása során.
141. § (1) Az Országgyűlés főtitkára jegyzéket vezet azokról a bejegyzett országos érdekképviseleti és társadalmi szervezetekről, amelyek kérik jegyzékbe vételüket.
(2) A jegyzékbe vételi kérelemben meg kell jelölni az érdekképviseleti és társadalmi szervezet
– nevét, székhelyét, címét;
– működési területét (célját);
– ügyintéző és képviseleti szervét;
– képviseletére jogosult személyeket, ezek címét.
(3) Az Országgyűlés elnöke a jegyzékbe vett érdekképviseleti és társadalmi szervezetek listáját évente hivatalos lapban közzéteszi.
142. § A Házszabály alkalmazásában
1. Ügyrendi javaslat: A plenáris vagy bizottsági ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő – döntést igénylő – eljárási kérdésre vonatkozó javaslat.
2. Tárgysorozat: Valamennyi önálló indítvány, egyéb tárgyalást és/vagy döntést igénylő – nem eljárási kérdést tartalmazó – ügy (a továbbiakban e §-ban együtt: ügy), amely automatikusan vagy külön döntés alapján a plenáris és/vagy bizottsági ülés napirendjére kerülhet.
3. Javaslat tárgysorozatba vétele: A tárgysorozatba nem automatikusan kerülő ügyek tárgysorozatba vételére vonatkozó javaslat.
4. Napirend: A tárgysorozaton lévő ügyek közül egy adott ülésen tárgyalt ügyek összessége.
5. Napirendi javaslat: Javaslat arra, hogy a tárgysorozaton lévő ügyek közül melyek képezzék egy adott ülés napirendjét.
6. Napirendi pont: A tárgysorozat egy-egy olyan ügye, amely a napirend önálló részét képezi.
7. Módosító javaslat: A tárgysorozaton lévő törvényjavaslat, határozati javaslat, politikai nyilatkozattervezet szövegének konkrétan megjelölt részére vonatkozó – attól való eltérési szándékot kifejező – írásbeli beadvány.
8. Kapcsolódó módosító javaslat: Olyan – a részletes vita során benyújtott – módosító javaslat, amely a döntési javaslat módosító javaslattal már érintett, vagy azzal összefüggő rendelkezésére vonatkozik; tartalma szerint az alap módosító javaslat továbbfejlesztése.
9. Hatáskörrel rendelkező bizottság: Az a bizottság, amely egy adott ügy vitelére az országgyűlési bizottságok hatásköréről szóló országgyűlési határozat szerint hatáskörrel rendelkezik.
10. Kijelölt bizottság: Az a bizottság, amelyet az Országgyűlés elnöke egy adott ügy vitelére felkért.
143. § (1) A Házszabály értelmezésével kapcsolatban az Országgyűlés ülésén – egyedi esetekben – felmerült vitás kérdésekben az elnök dönt.
(2) Ha a bizottság ülésén a Házszabály értelmezésével kapcsolatban vitás kérdés merül fel, a bizottság elnöke a Házszabály értelmezéséért felelős bizottsághoz fordul.
(3) A Házszabály értelmezésével az Országgyűlés állandó bizottságainak feladatairól szóló országgyűlési határozatban megjelölt állandó bizottság (a Házszabály-értelmezésért felelős bizottság) az Országgyűlés választott tisztségviselőjének, továbbá bármely képviselőcsoport vagy bizottság kérésére állást foglal. A bizottság állásfoglalását a képviselők számára hozzáférhetővé kell tenni. A bizottság Házszabály-értelmezéssel kapcsolatos állásfoglalásáról – bármely képviselőcsoport kérésére – az Országgyűlés dönt.
144. § (1) Az Országgyűlés Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) az Országgyűlés munkaszervezete. Feladata, hogy biztosítsa az Országgyűlés folyamatos működését és segítse a képviselők és az Országgyűlés tisztségviselői tevékenységét.
(2) Az Országgyűlés hivatali szervei a Főtitkárság, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott más szervek.
145. § (1) A Hivatal az Országgyűlés ülésszakai, ülései, továbbá a bizottsági ülések előkészítése és lefolytatása keretében:
a) jogi-szakmai segítséget nyújt a bizottságoknak az indítványok és ajánlások elkészítésében;
b) szakmai észrevételeket tesz a kijelölt bizottság részére a benyújtott törvényjavaslatokról, határozati javaslatokról és az ezekhez benyújtott módosító javaslatokról abból a szempontból, hogy azok megfelelnek-e a 95. §-ban meghatározott követelményeknek;
c) az Alkotmányügyi bizottság mellé állandó kodifikációs csoportot rendel, a többi bizottság kodifikációs munkáját a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott módon segíti;
d) gondoskodik az ülések előkészítéséről, az indítványok sokszorosításáról, eljuttatja a képviselőkhöz és az ülések résztvevőihez az ülések tárgyalási anyagát és egyéb tájékoztató anyagokat;
e) közreműködik az Országgyűlés ülései zavartalan menetének biztosításában, jogi-szakmai segítséget nyújt az elnöknek, illetve az alelnöknek az ülések vezetésénél;
f) gondoskodik az Országgyűlés jegyzőkönyvének szerkesztéséről és kiadásáról, valamint az Országgyűlési Napló megjelentetéséről;
g) szerkeszti, illetve kihirdetésre előkészíti a törvényeket és az Országgyűlés határozatait;
h) az Országgyűlés elnöke iránymutatásának megfelelően előkészíti a Házbizottság és a bizottsági elnökök üléseit, és gondoskodik az ülések jegyzőkönyvének elkészítéséről;
i) közreműködik az Országgyűlés bizottsági üléseinek előkészítésében, gondoskodik a meghívók és a tárgyalási anyagok kézbesítéséről, ellátja a bizottságok adminisztrációját;
j) gondoskodik a képviselők tájékoztatásáról és a tájékoztatást szolgáló információs rendszer működtetéséről; e feladat ellátásban együttműködik az Országgyűlési Könyvtárral;
k) az elfogadott törvényeket, országgyűlési határozatokat és egyéb döntéseket az elfogadástól számított három munkanapon belül az Országgyűlés elnökének megküldi, és gondoskodik a parlamenti információs rendszerben történő hozzáférhetőségről.
(2) A Hivatal az Országgyűlés gazdasági, műszaki és általános igazgatási ügyeinek intézése keretében
a) kidolgozza és végrehajtja az Országgyűlés költségvetését;
b) kezeli az Országgyűlés ingatlan és ingó vagyonát;
c) ellátja az Országgyűlés működésével kapcsolatos általános igazgatási és ügyviteli feladatokat;
d) gondoskodik az Országgyűlés működéséhez szükséges technikai, műszaki feltételekről, helyiségekről;
e) gondoskodik a képviselőket és a képviselőcsoportokat megillető jogosultságok biztosításáról;
f) végrehajtja az Országgyűlés elnökének a rend fenntartására és az Országgyűlés biztonságának megóvására tett intézkedéseit;
g) kialakítja az Országgyűlés üléstermében – a parlamenti hagyományoknak megfelelően, a képviselőcsoport-vezetőkkel és a független képviselők megbízottjával történt egyeztetés után – a képviselőcsoportok helyét és a képviselők ülésrendjét;
h) felügyel arra, hogy az Országgyűlés és a bizottságok tanácskozásain, továbbá az Országgyűlés épületében illetéktelenek ne tartózkodjanak, és gondoskodik a belépők, parkolójegyek kiadásáról;
i) ellátja az Országgyűlés Hivatalával kapcsolatos személyzeti és munkaügyi feladatokat.
(3) A Hivatal az Országgyűlés elnöke és alelnökei titkársági feladatainak az ellátása keretében
a) intézi az Országgyűléshez, valamint az Országgyűlés elnökéhez érkezett közérdekű bejelentésekkel, javaslatokkal és panaszokkal kapcsolatos teendőket;
b) ellátja az Országgyűléshez érkezett népszavazás iránti kezdeményezés és népi kezdeményezés átvételével és döntésre való előkészítésével kapcsolatos feladatokat;
c) közreműködik az Országgyűlés elnökének az Országgyűlésben képviselettel nem rendelkező pártokkal, valamint az érdekképviseleti és társadalmi szervezetekkel való kapcsolatának szervezésében.
(4) A Hivatal az Országgyűlés két- és többoldalú nemzetközi kapcsolataival összefüggő hivatali tevékenység ellátása keretében
a) közreműködik az Országgyűlés nemzetközi kapcsolatainak szervezésében;
b) biztosítja a kiutazó és fogadó delegációk felkészítését;
c) közreműködik a nemzetközi rendezvények előkészítésében és lebonyolításában.
(5) A Hivatal az Országgyűléssel kapcsolatos sajtótevékenység ellátása keretében
a) gondoskodik az Országgyűlés hivatalos sajtóközleményeinek a tömegtájékoztatási szervekhez történő eljuttatásáról;
b) szervezi az Országgyűlés testületeinek, tisztségviselőinek és rendezvényeinek sajtónyilvánosságát;
c) biztosítja a sajtó munkatársainak tájékoztatását az Országgyűlés működéséről.
146. § A képviselőcsoportok tevékenységét segítő szakértőket és ügyviteli dolgozókat a gazdasági főigazgató, a képviselőcsoport vezetőjének javaslatára, alkalmazza. A gazdasági főigazgató – jogszabálysértés esetét kivéve – a képviselőcsoport vezetőjének javaslatait az alkalmazás, illetve annak megszüntetése tárgyában köteles elfogadni. E dolgozókkal szemben az egyéb munkáltatói jogokat – átruházott hatáskörben – a képviselőcsoport vezetője gyakorolja.
147. § (1) A Könyvtár országos hatáskörű, nyilvános tudományos szakkönyvtár. Alapszolgáltatásai ingyenesek. Térítésmentes könyvtári és információs szolgáltatásokat nyújt az Országgyűlés, a képviselők, a bizottságok, a képviselőcsoportok, az említettek mellett dolgozó szakértők és az Országgyűlés hivatali szervezetei számára. Egyéb szolgáltatásai térítés ellenében vehetők igénybe.
(2) A Könyvtár az Országgyűlés költségvetésében részére elkülönített költségvetésből önállóan gazdálkodik.
(3) A Könyvtár vezetője a főigazgató, aki a Könyvtár dolgozóit illetően gyakorolja a munkáltatói jogokat.
(4) A Könyvtár működése felett az Országgyűlés elnöke felügyeletet gyakorol.
148. § (1) Ez az országgyűlési határozat – a 44. § (2)–(3) bekezdése és a 142. § 9. pontja kivételével – kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. E határozat hatálybalépése előtt napirendre került ügyek – külön intézkedés nélkül – a tárgysorozat részét képezik. Abban az ügyben, amelyben e határozat hatálybalépése előtt az általános vita megkezdődött, az eljárási kérdések tekintetében a hatálybalépés előtti rendelkezéseket kell alkalmazni.
(2) Ezen országgyűlési határozat
a) 44. § (2)–(3) bekezdésének hatálybalépéséről külön törvény rendelkezik,
b) 142. § 9. pontja az országgyűlési bizottságok hatásköréről szóló országgyűlési határozat hatálybalépése napján lép hatályba.
(3) Ezen országgyűlési határozat hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Országgyűlés Házszabályainak módosításáról és egységes szövegéről szóló 8/1989. (VI. 8.) OGY határozat, továbbá az ezt módosító 31/1990. (III. 25.) OGY határozat, 74/1990. (X. 26.) OGY határozat, 25/1991. (IV. 20.) OGY határozat, 53/1991. (X. 5.) OGY határozat, 69/1991. (XII. 14.) OGY határozat, 51/1992. (IX. 11.) OGY határozat, 65/1992. (X. 16.) OGY határozat, 74/1992. (XI. 6.) OGY határozat és 75/1992. (XI. 6.) OGY határozat.
„Én ........................................, a Magyar Köztársaság Országgyűlésének képviselője esküszöm, hogy képviselői tisztségem ellátása során hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz és annak népéhez hű leszek; az Alkotmányt és a jogszabályokat megtartom, a tudomásomra jutott titkot megőrzöm; munkám során választóim akaratához és megbízatásomhoz híven, lelkiismeretesen járok el, és minden igyekezetemmel azon leszek, hogy a Magyar Köztársaság fejlődését előmozdítsam, népének boldogulását elősegítsem.
(A képviselő meggyőződése szerint)
Isten engem úgy segéljen!”
Budapest, 19... évi ................................ hó ....... napján
.............................................
aláírás
A Házszabály 37. § (2) bekezdése szerint .................... képviselőnek a/az ............................. bizottság tagjának* a/az ................................. bizottság .................................-i ülésére – távollétem miatt – eseti megbízást adok.
Budapest, 19............................................
| .................................... | .................................... | ||
| megbízó | megbízott | ||
| a ........................................ | a ....................................... | ||
| bizottság tagja* | bizottság tagja* | ||
* A Házszabály 37. § (2) bekezdése szerint a bizottsági tag távolléte esetére csak ugyanazon bizottság tagjának adható képviseleti megbízás.
„Én ....................................................... esküszöm, hogy hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz és annak népéhez hű leszek; az Alkotmányt és a jogszabályokat megtartom és megtartatom; a tudomásomra jutott titkot megőrzöm; ....................................... feladataimat a Magyar Köztársaság fejlődésének előmozdítása és az Alkotmány érvényesülése érdekében lelkiismeretesen teljesítem.
(Az eskütevő meggyőződése szerint)
Isten engem úgy segéljen!”
Budapest, 19... évi ................................ hó ....... napján
.............................................
