1. § (1) A számvitelről szóló többször módosított 1991. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 26. §-ának (1)-(2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Saját tőkeként csak olyan tőkerészt szabad kimutatni, amelyet a tulajdonos (az alapító) bocsátott a vállalkozó rendelkezésére, vagy amelyet a tulajdonos (az alapító) a (4) bekezdésben foglaltakon túlmenően az adózott eredményből hagyott a vállalkozónál. A saját tőke részeként kell kimutatni a 41/A. § szerinti értékelésből származó értékhelyesbítéssel azonos összegű értékelési tartalékot is.
(2) A saját tőke a jegyzett tőkéből, a tőketartalékból, az eredménytartalékból, az értékelési tartalékból, az előző évek áthozott veszteségéből és a tárgyév mérleg szerinti eredményéből tevődik össze. Negatív előjelű saját tőke, a saját tőke hiánya csak akkor mutatható ki, ha az alapítókat a halmozott hiány miatt befizetési kötelezettség nem terheli. A tagok halmozott hiány miatti befizetési kötelezettségét az eszközök között az eredménytartalékkal szemben kell állományba venni.”
(2) Az Szt. 26. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Az adózott eredmény kiegészítéséhez a meglévő eredménytartalék csak akkor vehető igénybe, ha azt e törvény, illetve más törvény szerint nem kötötték le, és az igénybevétel után a lekötött tőketartalékkal, a lekötött eredménytartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege meghaladja a jegyzett tőke összegét.”
2. § (1) Az Szt. 27. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Céltartalék képezhető jogszabályban meghatározott garanciális kötelezettségek, korengedményes nyugdíj, végkielégítés fedezetére.”
(2) Az Szt. 27. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Biztosítóintézetnél, az értékpapír-forgalmazóknál a 94. § c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján kiadott kormányrendelet szerint képezhető céltartalék.
(4) Pénzintézetnél a pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló 1991. évi LXIX. törvény, valamint a 94. § c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján kiadott kormányrendelet szerint képezhető céltartalék.”
(3) Az Szt. 27. §-ának (5) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az adózás előtti eredmény terhére céltartalékot kell képezni a befektetett, illetve a forgóeszközök között kimutatott kamatozó értékpapírok beszerzési árában elismert kamat összegében.”
3. § Az Szt. 31. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az eszközöket beszerzési, illetve előállítási költségüknél magasabb értékben - a 41/A. §-ban foglaltak kivételével - nem szabad a mérlegbe felvenni.”
4. § Az Szt. 39. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A gazdasági társaságokban lévő - tulajdoni részesedést jelentő - befektetésnél értékvesztést kell elszámolni, amennyiben a 34. § (3) bekezdésében foglalt feltételek valamelyike nem teljesül. Az értékvesztés elszámolása során a befektetés könyv szerinti értéke a gazdasági társaság saját tőkéjéből a befektetés névértékével arányos összegig csökkenthető.”
5. § Az Szt. a 41. §-a után a következő 41/A. §-sal egészül ki:
„41/A. § (1) A 3. § (1) bekezdése szerinti - kettős könyvvitelt vezető - vállalkozó jogosult a vállalkozási tevékenységet közvetlenül és közvetett módon tartósan szolgáló vagyoni értékű jogokat, szellemi termékeket, tárgyi eszközöket (a beruházások kivételével) és befektetett pénzügyi eszközöket (az értékpapírok, a forintban adott kölcsönök és forintban elhelyezett hosszú lejáratú bankbetétek kivételével) évenként, december 31-i fordulónappal piaci értékükön értékelni.
(2) Az évenkénti értékelés során az értékelésbe bevont egyedi eszközönként meg kell állapítani:
a) az egyedi eszköz december 31-i fordulónappal meghatározott piaci értékét;
b) az egyedi eszköznek e törvény szerint elszámolt értékcsökkenéssel, értékvesztéssel csökkentett beszerzési értékét (könyv szerinti nettó értékét);
c) az a)-b) pontok szerinti értékek különbözeteként az egyedi eszköz értékhelyesbítését.
(3) Amennyiben az értékelésbe bevont egyedi eszköz piaci értéke több, mint a könyv szerinti nettó értéke, akkor a különbözetet a mérlegben az eszközök között „Értékhelyesbítés”-ként, a saját tőkén belül „Értékelési tartalék”-ként kell kimutatni.
(4) Amennyiben az értékelésbe bevont egyedi eszköz piaci értéke kevesebb, mint a könyv szerinti nettó értéke, akkor az így mutatkozó különbözetet a 38. § (1) bekezdésében, illetve a 39. § (3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével kell rendezni.
(5) Az értékhelyesbítés összegét és annak változásait egyedi eszközönként elkülönítetten kell nyilvántartani.
(6) A (2) bekezdés szerint egyedi eszközönként megállapított értékhelyesbítések tárgyévi és előző évi összegeinek - leltárral alátámasztott - különbsége
a) növeli az értékelési tartalékot, ha a tárgyévi értékhelyesbítés meghaladja az előző évit;
b) csökkenti az értékelési tartalékot, ha a tárgyévi értékhelyesbítés kevesebb az előző évinél, legfeljebb az előző évi értékhelyesbítés összegéig.
A különbségnek azt a részét, amely abból adódik, hogy az egyedi eszköz piaci értéke kevesebb, mint a könyv szerinti nettó értéke, a (4) bekezdés szerint kell elszámolni.
(7) Az (1) bekezdés szerint értékelt egyedi eszköznek a könyvekből történő kivezetésekor a hozzákapcsolódó, elkülönítetten nyilvántartott értékhelyesbítését is ki kell vezetni az értékelési tartalékkal szemben.
(8) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni az értékhelyesbítések nyitó értékét, növekedését, csökkenését, záró értékét legalább vagyoni értékű jogok; szellemi termékek; ingatlanok; továbbá műszaki berendezések, gépek, járművek; valamint egyéb berendezések, felszerelések, járművek; részesedések; a devizában adott kölcsönök; a devizában elhelyezett hosszú lejáratú bankbetétek szerinti részletezésben. A kiegészítő mellékletben ismertetni kell a piaci értéken történő értékelés alkalmazott elveit és módszereit.
(9) Az egyedi eszközök évenkénti értékelésének helyességét, az értékhelyesbítések megállapításának, elszámolásának szabályszerűségét a könyvvizsgálónak a kötelező könyvvizsgálat keretében ellenőriznie kell. Amennyiben a könyvvizsgálat a 73. § alapján nem kötelező, az (1) bekezdés szerinti értékelés felülvizsgálatával független könyvvizsgálót kell megbízni.
(10) Ha a konszolidálásba bevont vállalat éves beszámolója elkészítésekor élt az (1) bekezdés szerinti értékelés lehetőségével, az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésekor a (3) bekezdés szerint megállapított, illetve a (6) bekezdés szerint módosított „Értékhelyesbítés” és „Értékelési tartalék” összegét figyelmen kívül kell hagynia.
(11) Az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésekor az anyavállalat az összevont (konszolidált) mérlegben szereplő - az (1) bekezdésben meghatározott - eszközöket az összevont (konszolidált) éves beszámoló mérlegfordulónapjával piaci értékükön értékelheti. Ez esetben a (2) bekezdésben foglaltak szerinti értékeléssel meghatározott különbözetet az összevont (konszolidált) mérlegben - a (3)-(8) bekezdésekben foglaltak figyelembevételével - az eszközök között „Értékhelyesbítés”-ként, a saját tőkén belül „Értékelési tartalék”-ként kell kimutatni az anyavállalat és külső tagok (más tulajdonosok) részesedése bontásban.”
6. § (1) Az Szt. a következő 41/B. §-sal egészül ki:
„41/B. § (1) A vállalkozó az éves beszámolóban, az egyszerűsített éves beszámolóban az adatokat a 19. § (2), illetve (3) bekezdésének megfelelően forintban, illetve a társasági szerződésben, alapszabályban, alapító okiratban (a továbbiakban: társasági szerződés) rögzített konvertibilis devizában köteles megadni.
(2) Amennyiben a vállalkozó engedélyt kap a pénzügyminisztertől az (1) bekezdés szerinti adatoknak forint helyett a társasági szerződésben rögzített konvertibilis devizában történő megadására, illetve a társasági szerződésben rögzített konvertibilis deviza helyett forintban történő megadására, a forintról a devizára, illetve a devizáról a forintra való áttéréskor a (3)-(5) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.
(3) A (2) bekezdés szerinti áttérésről szóló engedélyben meghatározott áttérési időponttal (mint mérlegfordulónappal) e törvény előírásainak megfelelő éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót kell készíteni az áttérés előtti pénznemben.
(4) A (3) bekezdés szerinti éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót a 71. § előírásainak megfelelően az áttérést követő 90 napon belül a cégbíróságon letétbe kell helyezni, a 72. § szerint közzé kell tenni.
(5) A (3) bekezdés szerinti - a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott - éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló mérlegében szereplő adatokat a 41/C-41/D. § szerint kell devizáról forintra, illetve forintról devizára átszámítani. Az átszámítás alapján, annak megfelelően az áttérés napjára vonatkozóan külön mérleget kell készíteni forintban, illetve a társasági szerződésben rögzített konvertibilis devizában, majd ezen - a könyvvizsgáló által hitelesített - külön mérleg alapján kell a könyveket megnyitni.”
(2) Az Szt. a következő 41/C. §-sal egészül ki:
„41/C. § (1) A forintban elkészített éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló mérlegének valamennyi tételét az áttérés napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyam reciprok értékén kell - a (2)-(6) bekezdésben foglaltak kivételével - a társasági szerződésben rögzített devizára átszámítani.
(2) A társasági szerződésben rögzített devizanemben fennálló követeléseket, továbbá valuta-, devizakészleteket, illetve kötelezettségeket nyilvántartás szerinti valuta-, devizaösszegükben kell az átszámításnál figyelembe venni.
(3) Amennyiben a társasági szerződésben rögzített devizanemben fennálló követeléseknél, valuta-, devizakészleteknél a Ft/deviza árfolyam nőtt, akkor ezen követelések, illetve pénzeszközök forintban kimutatott értékének az áttérés napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyam reciprok értékén számított valuta-, devizaértéke és a társasági szerződésben rögzített devizában fennálló követelések, valuta-, devizakészletek devizaértéke közötti különbözetet átszámítási különbözetként a (7) bekezdés szerint kell figyelembe venni.
(4) Amennyiben a társasági szerződésben rögzített devizanemben fennálló kötelezettségeknél a Ft/deviza árfolyam csökkent, akkor ezen kötelezettségek forintban kimutatott értékének az áttérés napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyam reciprok értékén számított devizaértéke és a társasági szerződésben rögzített devizában fennálló kötelezettség devizaértéke közötti különbözetet átszámítási különbözetként kell a (7) bekezdés szerint figyelembe venni.
(5) Amennyiben a társasági szerződésben rögzítettől eltérő devizanemben fennálló követelések, pénzeszközök forintértékéből az áttérés napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyam reciprok értékével számított - a társasági szerződésben rögzített devizanem szerinti - devizaértéke több, mint ezen követelések, illetve pénzeszközök valutáinak, devizáinak a keresztárfolyamok alapján számított - a társasági szerződésben rögzített devizanem szerinti - devizaértéke, akkor a különbözetet átszámítási különbözetként a (7) bekezdés szerint kell figyelembe venni.
(6) Amennyiben a társasági szerződésben rögzítettől eltérő devizanemben fennálló kötelezettségek forintértékéből az áttérés napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyam reciprok értékével számított - a társasági szerződésben rögzített devizanem szerinti - devizaértéke kevesebb, mint ezen kötelezettségek devizáinak a keresztárfolyamok alapján számított - a társasági szerződésben rögzített devizanem szerinti - devizaértéke, akkor a különbözetet átszámítási különbözetként kell a (7) bekezdés szerint figyelembe venni.
(7) A (3)-(6) bekezdések szerinti átszámítási különbözeteket össze kell vonni, és azzal
a) nyereség esetén a tőketartalékot kell növelni,
b) veszteség esetén az eredménytartalékot kell csökkenteni.”
(3) Az Szt. a következő 41/D. §-sal egészül ki:
„41/D. § (1) Az áttérést megelőzően a társasági szerződésben rögzített devizanemben elkészített éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló mérlegének valamennyi tételét az áttérés napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon kell - a (2)-(6) bekezdésben foglaltak kivételével - forintra átszámítani.
(2) A forintban fennálló követeléseket, továbbá a forint pénzeszközöket, illetve a forintban fennálló kötelezettségeket nyilvántartás szerinti forintösszegükben kell az átszámításnál figyelembe venni.
(3) Amennyiben a forintban fennálló követeléseknél, illetve forint pénzeszközöknél a deviza/Ft árfolyam nőtt, akkor ezen követelések, illetve pénzeszközök valutában, devizában kimutatott értékének az áttérés napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon számított forintértéke és a forintban fennálló követelések, illetve forint pénzeszközök nyilvántartás szerinti forintösszege közötti különbözetet átszámítási különbözetként a (7) bekezdés szerint kell figyelembe venni.
(4) Amennyiben a forintban fennálló kötelezettségeknél a deviza/Ft árfolyam csökkent, akkor ezen kötelezettségek devizában kimutatott értékének az áttérés napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon számított forintértéke és forintban fennálló kötelezettségek nyilvántartás szerinti forintösszege közötti különbözetet átszámítási különbözetként kell a (7) bekezdés szerint figyelembe venni.
(5) A társasági szerződésben - az áttérést megelőzően - rögzítettől eltérő devizanemben fennálló követeléseknél, pénzeszközöknél, amennyiben a társasági szerződésben - az áttérést megelőzően - rögzített valutában, devizában kimutatott értékének az áttérés napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon számított forintértéke magasabb, mint ezen követelések, illetve pénzeszközök valutáinak, devizáinak a devizaműveletek végzésére felhatalmazott pénzintézet által meghirdetett, az áttérés napjára vonatkozó valuta-, devizavételi árfolyamon számított forintértéke, a különbözetet átszámítási különbözetként a (7) bekezdés szerint kell figyelembe venni.
(6) A társasági szerződésben - az áttérést megelőzően - rögzítettől eltérő devizanemben fennálló kötelezettségeknél, amennyiben a társasági szerződésben rögzített devizában kimutatott értéknek az áttérés napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon számított forintértéke alacsonyabb, mint ezen kötelezettségek devizáinak a devizaműveletek végzésére felhatalmazott pénzintézet által meghirdetett, az áttérés napjára vonatkozó devizaeladási árfolyamon átszámított forintértéke, a különbözetet átszámítási különbözetként a (7) bekezdés szerint kell figyelembe venni.
(7) A (3)-(6) bekezdések szerinti átszámítási különbözeteket össze kell vonni, és azzal
a) nyereség esetén a tőketartalékot kell növelni,
b) veszteség esetén az eredménytartalékot kell csökkenteni.
(8) Amennyiben a jegyzett tőke forintra átszámított összege eltér a társasági szerződésben rögzített, és a cégnyilvántartásba bejegyzett jegyzett tőke forintösszegétől, a különbözetet a tőketartalékkal szemben kell rendezni.”
7. § Az Szt. 1. melléklete e törvény melléklete szerint módosul.
8. § (1) A társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Tatv.) 4. §-ának (2) bekezdése kiegészül a következő t) ponttal:
[(2) Az adózás előtti eredményt az adóalap számításakor csökkenti:]
„t) a számviteli törvény 41/C. és 41/D. §-a (7) bekezdéseinek b) pontja szerinti átszámítási különbözet összege,” *
(2) A Tatv. 4. §-a (3) bekezdésének s) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(3) Az adózás előtti eredményt az adóalap számításakor növeli:]
„s) gazdasági társaság és szövetkezet átalakulása esetén a jogutód(ok)nak, ha a jogelőd(ök)nél a vagyont összességében felértékelik, a vagyonmérleg szerinti átértékelési különbözet, továbbá a számviteli törvény 41/C. és 41/D. §-a (7) bekezdéseinek a) pontja szerinti átszámítási különbözet, az 5. § (9) bekezdésében meghatározottak szerint,”
(3) Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 23. §-ának (3) bekezdése kiegészül a következő e) ponttal; és a § (4) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
[(3) Az (1) bekezdésben, a 21. §-ban, továbbá a 22. § (1) és (4) bekezdésében foglaltaktól függetlenül az adózónak 30 napon belül adóbevallást kell tennie, ha]
„e) a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény 41/B. §-a szerint a mérlegben megadott adatoknál forintról devizára, illetve devizáról forintra tér át, az áttérés napjával.
(4) A (3) bekezdésben említett határidőt - ha törvény másként nem rendelkezik - a (3) bekezdés a) és b), továbbá e) pontja esetében attól az időponttól kell számítani, amit a külön jogszabályban előírt zárómérleg, vagyonmérleg, éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló elkészítésére jogszabály megállapít.”
9. § (1) Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezései az 1994. évi éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló készítése során is alkalmazható.
(2) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény 52-59. §-a hatályát veszti.
Az Szt. 1. mellékletének A. Befektetett eszközök része helyébe a következő lép:
| „A. | Befektetett eszközök | ||||
| I. | Immateriális javak | ||||
| 1. | Vagyoni értékű jogok | ||||
| 2. | Üzleti vagy cégérték | ||||
| 3. | Szellemi termékek | ||||
| 4. | Kísérleti fejlesztés aktivált értéke | ||||
| 5. | Alapítás-átszervezés aktivált értéke | ||||
| 6. | Immateriális javak értékhelyesbítése | ||||
| II. | Tárgyi eszközök | ||||
| 1. | Ingatlanok | ||||
| 2. | Műszaki berendezések, gépek, járművek | ||||
| 3. | Egyéb berendezések, felszerelések, járművek | ||||
| 4. | Beruházások | ||||
| 5. | Beruházásra adott előlegek | ||||
| 6. | Tárgyi eszközök értékhelyesbítése | ||||
| III. | Befektetett pénzügyi eszközök | ||||
| 1. | Részesedések | ||||
| 2. | Értékpapírok | ||||
| 3. | Adott kölcsönök | ||||
| 4. | Hosszú lejáratú bankbetétek | ||||
| 5. | Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése” | ||||
Az Szt. 1. mellékletének D. része helyébe a következő lép:
| „D. | Saját tőke | |||
| I. | Jegyzett tőke | |||
| II. | Tőketartalék | |||
| III. | Eredménytartalék | |||
| IV. | Értékelési tartalék | |||
| V. | Előző évek áthozott vesztesége | |||
| VI. | Mérleg szerinti eredmény” | |||
Az Szt. 1. mellékletének 1. pontja kiegészül a következő f) és g) ponttal:
„f) A vagyoni értékű jogok a) pont szerint, illetve a szellemi termékek c) pont szerint meghatározott értéke nem tartalmazhatja az értékhelyesbítés összegét.
g) Az immateriális javak értékhelyesbítéseként csak a vagyoni értékű jogok és a szellemi termékek könyv szerinti értékét meghaladó összeg mutatható ki a saját tőke részét jelentő értékelési tartalékkal azonos összegben.”
Az Szt. 1. mellékletének 2. pontja kiegészül a következő d) és e) ponttal:
„d) A tárgyi eszközök a)-c) pont szerint meghatározott értéke nem tartalmazhatja az értékhelyesbítés összegét.
e) A tárgyi eszközök értékhelyesbítéseként csak a tárgyi eszközök könyv szerinti értékét meghaladó összeg mutatható ki a saját tőke részét jelentő értékelési tartalékkal azonos összegben.”
Az Szt. 1. mellékletének 5. pontja kiegészül a következő d) és e) ponttal:
„d) A befektetett pénzügyi eszközök a)-c) pont szerint meghatározott értéke nem tartalmazhatja az értékhelyesbítés összegét.
e) A befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítéseként csak a befektetett pénzügyi eszközök könyv szerinti értékét meghaladó összeg mutatható ki a saját tőke részét jelentő értékelési tartalékkal azonos összegben.”
