A Magyar Köztársaság Országgyűlése
– figyelemmel a Német Demokratikus Köztársaság 1990. október 2. napján történt megszűnésére,
– szem előtt tartva a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság között kötött kétoldalú nemzetközi szerződések jogfolytonossága és megszűnése tárgyában a Magyar Köztársaság Kormánya és a Német Szövetségi Köztársaság Kormánya között folytatott tárgyalásokat,
– a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság között a szociálpolitika terén történő együttműködés tárgyában Budapesten, 1960. január hó 30. napján kötött egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) egyes rendelkezései által érintett, meghatározott személyek részére biztosított jogok 1996. január 1. napjáig történő fennmaradásához fűződő közös érdekeltségre
(az erről szóló diplomáciai jegyzékváltás 1992. október 28-án megtörtént)
az alábbi törvényt alkotja:
1. § (1) Azok a személyek, akik e törvény hatálybalépése napján a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkeznek és az Egyezmény vagy e törvény alapján nyugellátásban, baleseti ellátásban vagy betegségi ellátásban részesülnek, ezen ellátásokra mindaddig jogosultak, amíg lakóhelyük a Magyar Köztársaság területén van.
(2) Azok számára, akik e törvény hatálybalépésének napja és 1996. január 1-je között szereznének az Egyezmény alapján az (1) bekezdésben meghatározott ellátásokra igényjogosultságot, ellátás akkor állapítható meg, ha 1990. október 2. napján és azt követően folyamatosan tartózkodnak jogszerűen Magyarországon.
(3) Az (1) és (2) bekezdésekben foglalt rendelkezéseket a hozzátartozói ellátásokra (özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj) való jogosultság megállapítása során is alkalmazni kell.
2. § Ez a törvény a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.
3. § A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság között a szociálpolitika terén történő együttműködés tárgyában Budapesten, 1960. január hó 30. napján kötött egyezmény kihirdetéséről szóló 1960. évi 13. törvényerejű rendelet 1996. január 1-jén hatályát veszti.
