1. § A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 2. §-a előtti cím helyébe „A per megindítása és a bíróság feladata” cím lép, egyben a 2. § a következő (2)–(6) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Az ügyész keresetet indíthat, ha a jogosult jogainak védelmére bármely okból nem képes. Nem indíthat az ügyész keresetet olyan jog iránt, amelyet csak jogszabályban meghatározott személy vagy szervezet érvényesíthet.
(3) Ha az ügyészt a (2) bekezdésben meghatározott keresetindítási jog illeti meg, de a perbeli részvételét megalapozó körülmények a per folyamán állnak be, az ügyész a perben felléphet.
(4) Az ügyészt az általa indított perben, illetve fellépése esetén megilletik mindazok a jogok, amelyek a felet megilletik, egyezséget azonban nem köthet, jogról nem mondhat le, illetve jogokat nem ismerhet el. Ha a perben fellépő ügyész, illetve a fél cselekményei vagy előadásai egymástól eltérnek, a bíróság azokat a per egyéb adatait is figyelembe véve bírálja el.
(5) Abban a perben, amelynek megindítására külön jogszabály jogosítja fel az ügyészt, vagy amelyet külön jogszabály értelmében ellene lehet indítani, az ügyész a fél jogait gyakorolja.
(6) A pert az az ügyész indíthatja meg, illetve a perben az az ügyész léphet fel, aki a perre illetékes bíróság területén működik.”
2. § (1) A Pp. 3. §-a (1) bekezdésének harmadik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A bíróság köteles a felet, ha nincs jogi képviselője – perbeli jogairól és kötelezettségeiről –, a szükséges tájékoztatással ellátni.”
(2) A Pp. 3. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a 2. § (3) bekezdésében foglalt fellépés feltételei fennállnak, a bíróság erről értesíti az ügyészt.”
3. § (1) A Pp. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § A bíróság – ha törvény ettől eltérően nem rendelkezik – a felek által előterjesztett kérelmekhez és jognyilatkozatokhoz kötve van.”
(2) A Pp. 13. §-ának (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
„(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában hozzátartozó az egyeneságbeli rokon és annak házastársa, az örökbe fogadó és a nevelőszülő, az örökbe fogadott és a nevelt gyermek, a testvér, a házastárs, a jegyes és az élettárs, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa. * ”
4. § (1) A Pp. 61. §-a (1) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A felperes jogutódját csak akkor lehet perbe vonni, ha a jogutódlás a felperes halála, illetve jogutódlással történő megszűnése miatt következett be.”
(2) A Pp. 61. §-a (2) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Hozzájárulásra nincs szükség, ha a perbelépés azért történik, mert a jogelőd meghalt vagy jogutódlással megszűnt, a jogutódlást azonban valószínűsíteni kell.”
5. § (1) A Pp. 64. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az, akinek igénye érvényesítése céljából az ügyész, illetve a külön jogszabállyal erre feljogosított szervezet pert indított, a perben félként vesz részt. A más által indított perbe az, aki a per megindítására külön jogszabály alapján, illetve az 51. § a), b) pontjai alapján maga is jogosult lett volna, a felperes pertársaként az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig perbe léphet. Ha a pertársak perbeli cselekményei vagy előadásai egymástól eltérnek – az 51. § a) és b) pontjára tekintettel történő perbelépés esetét kivéve – a bíróság azokat a per egyéb adatait is figyelembe véve bírálja el.”
(2) A Pp. 65. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„65. § A 61–63. § és a 64. § (1)–(2) bekezdése alá tartozó esetekben a perbelépés, valamint a perből való elbocsátás tárgyában hozott határozat ellen külön fellebbezésnek van helye.”
6. § A Pp. 67. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A perben meghatalmazottként eljárhat:)
„e) a helyi önkormányzat képviselő-testületének, illetve a helyi kisebbségi önkormányzatnak a tagja, a jegyző, a főjegyző, a képviselő-testület hivatalának ügyintézője, a kerületi hivatal elöljárója, ügyintézője a helyi önkormányzatot, kisebbségi önkormányzatot, továbbá azok szerveit érintő perekben; a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal ügyintézője a hivatalt érintő perekben;”
7. § A Pp. a következő új 73/A. §-sal és azt megelőzően a következő címmel egészül ki:
„Kötelező jogi képviselet
73/A. § A jogi képviselet kötelező:
a) a Legfelsőbb Bíróság előtti eljárásban a fellebbezést (felülvizsgálati kérelmet) előterjesztő fél számára,
b) törvényben meghatározott egyéb esetben.”
8. § A Pp. 76. §-ának (1) bekezdése az alábbi mondattal egészül ki:
„Szakértő kirendelése esetében a bíróság a szakértői díj fedezésére előreláthatólag szükséges összeg letétbe helyezését köteles elrendelni.”
9. § A Pp. 99. §-a az alábbi (2) bekezdéssel egészül ki, egyben a jelenlegi (2)–(3) bekezdés számozása (3)–(4) bekezdésre változik:
„(2) A bírósági iratokat a kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni, ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett az iratot nem vette át, illetve az átvételt megtagadta. Keresetlevél (fizetési meghagyás) kézbesítése esetén a vélelem beálltáról a bíróság az alperest (kötelezettet) értesíti, és egyúttal tájékoztatja a (3) bekezdésben, illetve a 128. §-ban foglaltakról.”
10. § (1) A Pp. 111. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha valamelyik fél meghal, vagy megszűnik, az eljárás a jogutód perbelépéséig, illetve perbevonásáig (61–62. §) félbeszakad.”
(2) A Pp. 112. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A félbeszakadás tartama alatt tett minden – a per érdemére vonatkozó – bírói rendelkezés, úgyszintén a felek által teljesített minden perbeli cselekmény hatálytalan, kivéve a félbeszakadással, illetve az annak megszüntetésével kapcsolatos bírói rendelkezéseket és perbeli cselekményeket.”
11. § A Pp. 121. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép, egyben a Pp. 121. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A keresetlevélhez csatolni kell azt az okiratot, illetve annak másolatát (kivonatát), amelynek tartalmára a felperes bizonyítékként hivatkozik, vagy amely a bíróság hatáskörének és illetékességének megállapításához, valamint, amely a hivatalból figyelembe veendő egyéb körülményeknek az igazolásához szükséges, kivéve, ha az adatokat személyi igazolvánnyal is lehet igazolni; erre a keresetlevélben utalni kell.
(3) Kötelező jogi képviselet esetében a keresetlevélhez csatolni kell a jogi képviselő meghatalmazását, illetve a képviseleti jogot igazolni kell.”
12. § A Pp. 125. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„Az elnök a per tárgyalására megidézi azt, akinek igénye érvényesítése iránt az ügyész, illetve külön jogszabállyal erre feljogosított szervezet pert indított.”
13. § A Pp. 129. §-ának (1) bekezdése utolsó mondatát megelőzően a következő, harmadik mondattal egészül ki:
„A bíróság az áttételt elrendelő végzését maga is megváltoztathatja.”
14. § A Pp. 130. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül (125. § (1) bek.) elutasítja, ha megállapítható, hogy]
„g) a pert nem a jogszabályban erre feljogosított személy indítja, vagy a per csak jogszabályban meghatározott személy ellen indítható, illetve meghatározott személyek perben állása kötelező, s a felperes e személyt (személyeket) – felhívás ellenére – nem vonta perbe.”
15. § (1) A Pp. 141. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A bíróság – ha ez a tényállás megállapításához szükséges –, a feleket felhívja nyilatkozataik megtételére és lefolytatja a bizonyítási eljárást. A fél köteles a tényállításait, nyilatkozatait, bizonyítékait – a per állása szerint – a gondos és az eljárást elősegítő pervitelnek megfelelő időben előadni, illetve előterjeszteni. Ha a bizonyítás lefolytatása az első tárgyaláson ennek ellenére nem lehetséges, vagy csak részben lehetséges, a bíróság a tárgyalás elhalasztása mellett elrendelheti a per további előkészítését.”
(2) A Pp. 141. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha a felek valamelyike tényállításának, nyilatkozatának előadásával, bizonyítékainak előterjesztésével – a (2) bekezdésben előírt kötelezettsége ellenére – alapos ok nélkül késlekedik, és e kötelezettségének a bíróság felhívása ellenére sem tesz eleget, a bíróság a fél előadásának, előterjesztésének bevárása nélkül határoz, kivéve, ha álláspontja szerint a fél előadásának, előterjesztésének bevárása a per befejezését nem késlelteti.”
16. § A Pp. 156. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, egyben a 156. §-t megelőző cím a következőképpen módosul:
„Ideiglenes intézekedések
156. § (1) A bíróság kérelemre ideiglenes intézkedéssel elrendelheti a kereseti kérelemben (viszontkeresetben), illetve az ideiglenes intézkedés iránti kérelemben foglaltak teljesítését, ha ez közvetlenül fenyegető kár elhárítása vagy a jogvitára okot adó állapot változatlan fenntartása, illetve a kérelmező különös méltánylást érdemlő jogvédelme érdekében szükséges, és az intézkedéssel okozott hátrány nem haladja meg az intézkedéssel elérhető előnyöket. A bíróság az ideiglenes intézkedés elrendelését biztosítékadáshoz kötheti. A kérelmet megalapozó tényeket valószínűsíteni kell.
(2) Az ideiglenes intézkedés iránti kérelem a keresetlevél benyújtása előtt nem terjeszthető elő. Az ideiglenes intézkedésről a bíróság az első tárgyalás kitűzését megelőzően is dönthet.
(3) Az ideiglenes intézkedés tárgyában a bíróság soron kívül határoz.
(4) A bíróság döntése előtt a feleket személyesen meghallgatja, illetve lehetővé teszi, hogy a kérelemre írásban nyilatkozzanak. A felek meghallgatása csak rendkívül sürgős szükség esetében, valamint akkor mellőzhető, ha a fél a meghallgatásra kitűzött határnapot, illetve határidőt elmulasztja.
(5) Az ideiglenes intézkedésre vonatkozó döntéssel kapcsolatban bizonyítás lefolytatásának csak akkor van helye, ha a kérelem e nélkül érdemben nem bírálható el.
(6) Az ideiglenes intézkedés iránti kérelemről a bíróság végzésben határoz, amely ellen külön fellebbezésnek van helye. A bíróság kérelemre – ha a felperes a keresetét leszállítja, hivatalból – a végzést maga is megváltoztathatja.
(7) A teljesítési határidő – ha a bíróság másként nem rendelkezik – a végzés írásbeli közlését követő napon kezdődik.
(8) A végzés előzetesen végrehajtható (231–232. §). A végzés mindaddig hatályban marad, amíg azt a bíróság a felek bármelyikének kérelmére – a másik fél meghallgatása (113. §) után – hozott végzésével vagy ítéletében hatályon kívül nem helyezi. Ha az elsőfokú bíróság az ideiglenes intézkedésről szóló határozatát ítéletében (permegszüntető végzésében) nem helyezte hatályon kívül, az elsőfokú ítélet (permegszüntető végzés) jogerőre emelkedésével az ideiglenes intézkedés a hatályát veszti.”
17. § A Pp. 164. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A bíróság bizonyítást hivatalból akkor rendelhet el, ha azt törvény megengedi.”
18. § A Pp. 185. §-a (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az eljáró bíróság
a) azt a tanút, illetve szakértőt, aki szabályszerű idézés (kirendelés) ellenére nem jelent meg, és elmaradását alapos okkal előzetesen ki nem mentette, vagy engedély nélkül eltávozott,
b) azt a tanút, aki a vallomástételt, illetve a közreműködést, továbbá azt a szakértőt, aki a véleménynyilvánítást az ok előadása nélkül vagy a bíróság jogerős határozata ellenére, a következményekre történt figyelmeztetés után megtagadja,
c) azt a szakértőt, aki a véleménynyilvánítással alapos ok nélkül késlekedik, illetve a véleménynyilvánításának várható késedelméről a részére nyitva álló határidő lejártát megelőzően a bíróságot nem értesíti,
az okozott költségek megtérítésére kötelezi, s egyben pénzbírsággal sújthatja. A bíróság egyúttal elrendelheti a meg nem jelent (eltávozott) tanú vagy szakértő elővezetését is.”
19. § A Pp. 235. §-a (1) bekezdésének második és harmadik mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„A fellebbezésben új tényt is lehet állítani, továbbá új bizonyítékra is lehet hivatkozni, és olyan bizonyítást is lehet kérni, amelyet az elsőfokú bíróság mellőzött, kivéve, ha az elsőfokú bíróság az adott tényállítást, illetve bizonyítékot a 141. § (6) bekezdésében foglaltakra tekintettel nem vette figyelembe.”
20. § A Pp. 255. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az eljárás szünetelésének a fellebbezési eljárásban a 137. § (1) bekezdésének b) pontja alatti esetben nincs helye.”
21. § A Pp. 257. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A felet, illetve a jogi képviselőt pénzbírsággal sújtó végzés ellen benyújtott fellebbezést az elsőfokú bíróság az ügy érdemében hozott határozat elleni fellebbezéssel együtt, ilyen fellebbezés hiányában pedig a határozat jogerőre emelkedésekor, illetve a pernek a 137. § (3) bekezdése alapján bekövetkező megszűnésekor terjeszti fel a másodfokú bírósághoz.”
22. § A Pp. 260. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés a) pontja alapján a felek bármelyike csak akkor élhet perújítással, ha az ott említett tényt, bizonyítékot vagy határozatot a korábbi eljárás során hibáján kívül nem érvényesíthette.”
23. § (1) A Pp. 285. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A bontóperben tartott első tárgyaláson a bíróság a személyesen megjelent feleket meghallgatja.”
(2) A Pp. 285. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha a bontóperben tartott első tárgyaláson a felek nem békülnek ki, az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel a bíróság a tárgyalást elhalasztja, egyben felhívja a feleket, hogy három hónapon belül írásban kérhetik az eljárás folytatását, ellenkező esetben a per megszűnik. A bíróság a tárgyalás folytatására csak a kérelem benyújtását követő 30 nap eltelte után tűzhet határnapot.
(5) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben, illetve, ha a felek a házasság felbontását a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (Csjt.) 18. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján kérték, vagy a feleknek nincsen közös kiskorú gyermeke, a pert már az első tárgyaláson érdemben kell tárgyalni.”
24. § (1) A Pp. 286. §-a (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bíróság az általa szükségesnek talált bizonyítást hivatalból is elrendelheti.”
(2) A Pp. 287. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„287. § A bíróság a házassági perben a tárgyalás elhalasztása esetében a szükségeshez képest hivatalból is határozhat ideiglenesen a kiskorú gyermek elhelyezése és tartása, a szülői felügyeleti jogok bővítése vagy korlátozása, illetve a szülő és gyermek közötti kapcsolattartás kérdésében.”
25. § (1) A Pp. 290. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A bíróság a házasság felbontása felől – ha a felek a házasság felbontását a Csjt. 18. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján kérték egyező akaratnyilvánítással – addig nem dönthet, míg az ott meghatározott valamennyi kérdésben egyezség nem jött létre, és azt a bíróság jogerős végzésével jóvá nem hagyta.”
(2) A Pp. 290. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3)–(6) bekezdés számozása (4)–(7) bekezdésre változik:
„(3) A házassági bontóperben a bíróságnak az egyezség jóváhagyása során, illetve ítéletében a felek közös kiskorú gyermekének érdekére figyelemmel kell lennie.”
26. § A Pp. 313. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Kizárólag fizetési meghagyás útján érvényesíthető a pénz fizetésére irányuló olyan követelés, amelynek összege a százezer forintot nem haladja meg, feltéve, ha van olyan bíróság, amely a fizetési meghagyás kibocsátására illetékes.”
27. § (1) A Pp. 332. §-a az alábbi (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha a közigazgatási eljárásban ellenérdekű fél is szerepelt, a bíróság értesíti őt a beavatkozás lehetőségéről.”
(2) A Pp. 336. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„336. § A perben viszontkeresetnek nincs helye.”
(3) A Pp. 340. §-a (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A 337. § (2) bekezdését a fellebbezési eljárásban is megfelelően alkalmazni kell.”
(4) A Pp. 344. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A bíróság a sajtó-helyreigazítási perben soron kívül jár el. Az elnök legkésőbb a keresetlevél benyújtásától számított nyolcadik napra tárgyalást tűz ki, kivéve, ha a keresetlevél benyújtása elkésett, ez utóbbi esetben az elnök a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja.”
28. § A Pp. a következő 350. §-sal egészül ki:
„350. § A fél a pénzkövetelés iránti igényét fizetési meghagyás útján is érvényesítheti, kivéve, ha a per tárgya a jogviszony keletkezése, módosulása, megszűnése, illetve a munkaviszonyból származó kötelezettségeknek a munkavállaló által történt vétkes megszegése miatt alkalmazott jogkövetkezmény [Mt. 109. § (1) bek.], közalkalmazott, illetve köztisztviselő esetében fegyelmi vétség miatt alkalmazott jogkövetkezmény.”
29. § (1) A Pp. 76. §-ának (4) bekezdésében, a 78. §-ának (3) bekezdésében, a 219. §-a (1) bekezdésének e) pontjában, valamint a 229. §-ának (2) bekezdésében a „2. §-ban megjelölt állami szerv” szövegrész helyébe a „külön jogszabállyal erre feljogosított szervezet” szövegrész lép.
(2) A Pp. 125. §-ának (5) bekezdésében, a 134. §-ának (3) és (6) bekezdésében, valamint a 185. §-ának (4) bekezdésében „a fegyveres testületek” szövegrész „rendvédelmi szervek” szövegrészre változik.
(3) A Pp. 169. §-ának (2) bekezdésében, valamint a 192. §-ának (2) bekezdésében „az üzemi titok” szövegrész „üzleti titok” szövegrészre változik.
(4) A Pp. 288. § (2) bekezdésének utolsó mondatában a „280. § (6) bekezdésében” szövegrész helyébe a „285. § (4) bekezdésében” szövegrész lép.
30. § (1) E törvény a kihirdetését követő 60. napon lép hatályba, rendelkezéseit a (2)–(5) bekezdésben foglalt kivételekkel a hatálybalépés után indult ügyekben kell alkalmazni.
(2) A törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell a 4. §, 6. §, 9. §, 10. §, 13. §, 21. §, 27. § (3) bekezdésének, valamint a 29. § (1)–(3) bekezdésének rendelkezéseit.
(3) A 20. §, illetve a 27. § (1) és (2) bekezdésének rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben akkor kell alkalmazni, ha a bíróság a törvény hatálybalépésekor az elsőfokú határozatot még nem hozta meg.
(4) A 22. §-ban foglalt rendelkezést azokban a perújítási eljárásokban kell alkalmazni, amelyekben az alapügy e törvény hatálybalépését követően indult.
(5) A 33. § (5) bekezdését a folyamatban lévő ügyekben akkor kell alkalmazni, ha a törvény hatálybalépésekor az ügyben a perindítás hatályai még nem álltak be.
31. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a Pp. 3. § (3) bekezdése, a 47. §-ból „a legfőbb ügyész meghallgatása után” szövegrész, a 49. § (4) bekezdése, az 54. § (2) bekezdése, a 74. § utolsó mondata, a 75. § (1) bekezdéséből a „meghatalmazási és egyéb” szövegrész, a 121. § (1) bekezdésének b) pontjából a „foglalkozását” szövegrész, a 127. § (2) bekezdésének második mondata, a 180. § (1) bekezdéséből a „nem állandó” szövegrész, a 214. § (2) bekezdéséből a „valamint a törvényességi óvás emelésére jogosult szervek tekinthetik meg” szövegrész, a 220. § (1) bekezdésének b) pontjából a „foglalkozása” szövegrész, a 222. § (1) bekezdéséből a „foglalkozását és” szövegrész, a 317. § b) pontjából a „foglalkozását” szövegrész, a 336. §-t megelőző címből a „szünetelés, egyezség” szövegrész, a 339. § (4) bekezdése, a 341. § d) pontjából a „munkaügyi” szövegrész, a 341. § f) és g) pontja a hatályát veszti.
(2) A törvény hatálybalépésével a „Az ügyész jogai a perben” cím, s az azt követő 2/A. §, a 3. §-t megelőző „Az igazság érvényesülésének biztosítása” cím, a 3. § (1) bekezdésének második mondatából az „evégett hivatalból” szövegrész, a 36. § (1) bekezdéséből a „megyei bíróság székhelyén működik helyi bíróság” szövegrész, a 75. § (4) bekezdése, a 132. § (3) bekezdése, a 135. § (2) bekezdéséből a „– hivatalos kiküldetés esetét kivéve –” szövegrész, a 136. § (2) bekezdéséből a „továbbá, ha a keresetlevelet a 130. § (1) bekezdésének i) pontja alapján el kellett volna utasítani” szövegrész, a 136/B. § (2) bekezdésének utolsó mondata, a 136/B. § (3) bekezdésének első és második mondata, harmadik mondatából pedig az „ilyen esetben” szövegrész, a 141. § (1) bekezdéséből a „foglalkozás” szövegrész, a 143. § (2) bekezdése, a 146. § (3) bekezdése, a 152. § (3) bekezdése, a 167. § második mondata, a 220. § (2) bekezdése, a 234. § (1) bekezdésének második mondata, a 249. § (2) bekezdéséből az „akár hivatalból” szövegrész, a 272. § (3) bekezdésének első mondata, a 279. § (1) bekezdése, a „Bontóper előtti meghallgatás” cím, valamint a 280. §, a 283. § (4) bekezdése, 285. § (1) bekezdésének utolsó mondata, a 293. § (1) bekezdéséből, a 302. § (1) bekezdéséből, valamint a 304. § (2) bekezdéséből „a 280. §” szövegrész, a 305. §, a 355. § hatályát veszti, de a hatályon kívül helyezett rendelkezéseket a törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben továbbra is alkalmazni kell.
(3) A 148. § (2) bekezdéséből az „és a felek méltányos érdekeinek” szövegrész hatályát veszti, de a hatályon kívül helyezett rendelkezést a törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben továbbra is alkalmazni kell, ha a törvény hatálybalépésekor a bíróság a felek egyezségének jóváhagyása kérdésében már döntést hozott.
(4) A törvény hatálybalépésével a 217. § (3) bekezdéséből a „különösen, ha a kötelezett fél kereseti viszonyai azt indokolttá teszik” szövegrész, a 233. § (3) bekezdésének a) és c) pontja hatályát veszti, azonban a hatályon kívül helyezett rendelkezéseket a törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben továbbra is alkalmazni kell, ha a bíróság a törvény hatálybalépésekor az elsőfokú határozatot már meghozta.
32. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
– a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról rendelkező 1954. évi VI. törvény 31. §-a, 40. §-ának (1) bekezdése, 47. §-ának a Pp. 217. §-a (3) bekezdésének első mondatát megállapító részéből a „különösen, ha a kötelezett fél kereseti viszonyai azt indokolttá teszik” szövegrész és 54. §-ának második mondata;
– a Polgári perrendtartás egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló 1957. évi VIII. törvény 2. §-a, 36. §-ának a Pp. 125. §-a (2) bekezdésének első mondatát megállapító része, 55. §-a, 65. §-ának a Pp. 235. §-a (1) bekezdésének második és harmadik mondatát megállapító része;
– a Polgári Törvénykönyv által érintett egyes jogszabályok módosításáról, illetőleg kiegészítéséről szóló 1960. évi 12. törvényerejű rendelet 3. §-a;
– a Polgári perrendtartás módosításáról szóló 1972. évi 26. törvényerejű rendelet 1. §-a, 12. §-ának a Pp. 54. §-a (2) bekezdését megállapító része, 22. §-ának a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének g) pontját megállapító része, 25. §-a, 35. §-ának (1) bekezdése, 48. §-a és 60. §-ának a Pp. 336. §-át, a 340. §-a (1) bekezdését, illetve a 355. §-át megállapító része;
– a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény módosításáról rendelkező 1986. évi IV. törvény 40. §-a, 42. §-ának a Pp. 285. §-a (1) bekezdésének első mondatát megállapító rendelkezése, 43. §-a, 44. §-ának a Pp. 288. §-ának (2) bekezdését kiegészítő rendelkezéséből a „280. § (6) bekezdésében” szövegrész, továbbá 45. §-ának a Pp. 290. §-ának (2) bekezdését megállapító rendelkezése;
– a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 44. §-ának (1) bekezdése;
– a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatának kiterjesztéséről szóló 1991. évi XXVI. törvény 13. §-a, 14. §-ának a Pp. 341. §-a d) pontjának a „munkaügyi” szövegrészét, illetve f) és g) pontját megállapító része;
– a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényben és az ehhez kapcsolódó jogszabályokban a felülvizsgálati eljárás megteremtéséről szóló 1992. évi LXVIII. törvény 10. §-a, 13. §-a, 15. §-ának a Pp. 272. §-a (3) bekezdésének első mondatát megállapító része, valamint a 16. § (1) bekezdése;
– a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 212. §-ának (4) bekezdése;
– 105/1952. (XII. 28.) MT rendelet „Ideiglenes intézkedések” alcíme és az 1–6. §-a;
– 43/1953. (VIII. 20.) MT rendelet 9. §-ának (1) és (2) bekezdése
a hatályát veszti.
33. § (1) A Polgári perrendtartás egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló 1957. évi VIII. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1958. évi 5. törvényerejű rendelet 17. §-ának (2) bekezdése az alábbiakkal egészül ki:
„(2) Az ügyészt a nemperes eljárásban hozott határozatok közül azokkal szemben, amelyeket vele törvény alapján bármely módon közölni kell, a féllel azonos jogorvoslati jogosultság illeti meg. Ha az ügyész az eljárásban nem vett részt, illetve, ha az ügyésszel a határozatot közölni nem kell, de az ügyészt külön jogszabály alapján fellebbezési jog illeti meg, az ügyész a határozat ellen az alatt az időtartam alatt élhet fellebbezéssel, amely a felek részére fellebbezés céljára rendelkezésre áll.”
(2) A postáról szóló 1992. évi XLV. törvény 17. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
(Az államhatalom, a közigazgatás és az igazságszolgáltatás szerveinek levélpostai küldeményei hivatalos iratként az e célra rendszeresített tértivevénnyel, könyvelt küldeményként adhatók fel)
„ha jogszabály alapján az irat átvétele olyan határidő számításának alapjául szolgál, amelynek megkezdődéséhez vagy lejártához a jogszabály jogkövetkezményt fűz.”
(3) Az illetékekről szóló – többször módosított – 1990. évi XCIII. törvény (It.) 43. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A házassági bontóper illetéke 7000 forint.”
(4) Az It. 61. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem lehet illetékfeljegyzési jogot engedélyezni;)
„a) a házasság felbontására irányuló kereset esetén;”
(5) Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény 14. §-a a következő d) ponttal egészül ki:
(E törvény alapján benyújtott kárpótlási kérelmek elbírálására az 1991. évi XXV. törvény 10–12. §-ában foglaltak az irányadók a következő eltérésekkel:)
„d) az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal elsőfokú határozatának felülvizsgálata iránti perre a kárpótlásra jogosult lakóhelye szerinti megyei bíróság az illetékes. Ha a kárpótlásra jogosultnak belföldi lakóhelye nincs, a Fővárosi Bíróság jár el.”
(6) A Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű rendelet a következő 36/A. §-sal egészül ki:
„36/A. § Az ügyész keresetet indíthat a semmis szerződéssel a közérdekben okozott sérelem megszüntetése érdekében a szerződés semmisségének megállapítása iránt.”
