Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló – többször módosított – 1949. évi XX. törvény 76. §-a (3) bekezdésének végrehajtására a következő törvényt alkotja:
1. § (1) A Magyar Köztársaság címerét (a továbbiakban: címer) az Országgyűlés, az országgyűlési képviselő, a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság, az Alkotmánybíróság tagja, az országgyűlési biztosok, az Állami Számvevőszék, a Magyar Nemzeti Bank, a Kormány, a Kormány tagja, a fegyveres erők, a helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat, a bíróság, az ügyészség, a rendvédelmi szervek és a közigazgatási feladatot ellátó szervek, továbbá ezek hivatalai, illetőleg a felsoroltak képviseletére jogosult személyek a hivatali feladataik ellátása során külön engedély nélkül használhatják, illetőleg helyezhetik el az épületeiken és helyiségeikben.
(2) Az (1) bekezdés alá nem tartozó költségvetési szervek (intézmény, intézet stb.) címerhasználatának eseteit, illetőleg e szervek épületein (helyiségeiben) a címer elhelyezését a tevékenységi körük szerint illetékes miniszter határozza meg.
2. § A címert a bankjegyen fel kell, az állampapíron (1990. évi VI. törvény 3. §) és a pénzérmén fel lehet tüntetni.
3. § (1) Ha törvény, illetőleg törvény felhatalmazása alapján jogszabály másként nem rendelkezik, magánszemély a foglalkozásának (hivatásának) gyakorlása során, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet – az 1. §-ban említett szerveken (személyeken) kívül – a tevékenysége során, illetőleg a szervezete jelképeként vagy ennek részeként a címert nem használhatja.
(2) Az (1) bekezdést kell alkalmazni – a Magyar Köztársaság hivatalos lapjai kivételével – a sajtótermékek címfeliratára is.
(3) Az (1) és (2) bekezdést a címer elkülöníthető elemeire (Szentkorona, pajzs) is alkalmazni kell.
4. § (1) A címernek védjegy elemeként való használatát az ipari és kereskedelmi miniszter engedélyezheti a védjeggyel védeni kívánt áru tekintetében illetékes miniszter véleményének kikérése után. Az ipari és kereskedelmi miniszter a kérelem elbírálása során az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) alapján jár el. Az ügyfél a határozat felülvizsgálatát a határozat közlésétől számított harminc napon belül keresettel kérheti a bíróságtól.
(2) A kérelem elbírálása során meg kell vizsgálni, hogy az áru minősége, jellege, a kérelmező tevékenységének jelentősége indokolttá teszi-e a címer használatát. Ezt a kérelmezőnek kell bizonyítania.
5. § A nemzeti ünnepeken a Magyar Köztársaság lobogóját (a továbbiakban: lobogó) ünnepélyes keretek között, katonai tiszteletadással az Országház előtt fel kell vonni.
6. § A Magyar Köztársaság zászlajának (a továbbiakban: zászló), lobogójának védjegy elemeként való használata esetén a 4. §-t kell alkalmazni.
7. § (1) A magyar tengeri és folyami hajók, továbbá egyéb vízi járművek (a továbbiakban: hajók) az állami felségjog jelzésére – a 8. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel – a zászlóval azonos háromszínű lobogót használnak.
(2) A hajók lobogóhasználatának részletes szabályait a hajózásról szóló jogszabályok és nemzetközi szerződések állapítják meg.
8. § (1) A honvédségi csapatzászló fehér színű, közepén címer van, amelyet jobbról cserfaág, balról olajág övez, széleit váltakozva piros és zöld lángnyelvekből álló pártázat veszi körül.
(2) A Magyar Honvédség hadihajói az állami felségjog jelzésére hadilobogót használnak. A hadilobogó fehér színű, az árboc felőli részén címer van, amelynek függőleges tengelye a lobogót harmadoló képzeletbeli függőleges vonallal esik egybe; széleit váltakozva piros és zöld ékekből álló pártázat veszi körül.
9. § A Magyar Köztársaságra utaló elnevezést a szervezetek (személyek), továbbá azok hivatalai, illetőleg vezető beosztású dolgozói a rájuk vonatkozó jogszabályok szerint használhatják.
10. § (1) Nemzetközi vásáron (kiállításon, árubemutatón stb.) a Magyar Köztársaságra utaló elnevezést, illetőleg a címer használatát az ilyen esemény rendezésére vagy az azon való részvételre jogosultak részére – a külügyminiszter véleményének kikérése után – az ipari és kereskedelmi miniszter engedélyezi.
(2) Nemzetközi kulturális vagy társadalmi jellegű rendezvény esetén az (1) bekezdés megfelelő alkalmazásával az engedélyt a művelődési és közoktatási miniszter, illetőleg a társadalmi rendezvény jellege szerint illetékes miniszter – a külügyminiszter véleményének meghallgatása után – adhatja meg. A kérelmet a művelődési és közoktatási miniszterhez kell benyújtani.
(3) Az engedély iránti kérelem elbírálása során az (1) és (2) bekezdésben említett miniszter az Áe. alapján jár el. Ha a kérelmet a benyújtástól számított harminc napon belül nem utasítja el, az engedélyt megadottnak kell tekinteni. A kérelem elutasítása esetén az ügyfél a határozat felülvizsgálatát a határozat közlésétől számított harminc napon belül keresettel kérheti a bíróságtól.
11. § (1) A nemzethez tartozás kinyilvánítása céljából magánszemély a címert és a zászlót (lobogót) az e törvényben foglalt korlátozások megtartásával használhatja.
(2) A címernek és a zászlónak (lobogónak) a nemzeti ünnepek, az ezekhez kapcsolódó és egyéb társadalmi (politikai, gazdasági, tudományos stb.) rendezvény, nemzeti jellegű más megemlékezés, valamint katonai tiszteletadás alkalmával történő eseti használata – az e törvényben foglalt korlátozások megtartásával – megengedett.
(3) A címer és a zászló (lobogó) az (1) és (2) bekezdésben meghatározott esetekben a történelmileg kialakult formák szerint (pl. pajzstartóval) is használható.
(4) A zászlón elhelyezett címer használata azokban az esetekben és feltételekkel megengedett, ahol e törvény a címer használatát megengedi.
12. § A nemzeti jelképek használata során meg kell őrizni azok tekintélyét.
13. § (1) A külön törvényben erre feljogosított önkormányzat által alkotott címernek és zászlónak (lobogónak) a Magyar Köztársaság címerétől és zászlajától (lobogójától) jól megkülönböztethetőnek kell lennie.
(2) Ha a címer, illetőleg a címeres körbélyegző használata kötelező, az önkormányzati címer, illetőleg címeres körbélyegző egyidejűleg nem használható.
14. § (1) A címer grafikai megjelenítésére a szabvány előírásai irányadók.
(2) Az 1. §-ban feljogosított szerveknek a címert a címeres körbélyegzőn úgy kell használniuk, hogy a címer körül a szerv nevét, illetőleg a címert használó személy hivatalának (tisztségének) megnevezését fel kell tüntetni.
15. § A Magyar Népköztársaság címerével kiadott okiratok (útlevél, személyi igazolvány stb.) a bennük megjelölt, illetőleg a meghosszabbított érvényességi határidőig használhatók.
16. § (1) A Magyar Népköztársaság címerét a középületekről, a köztulajdonú építményekről – a műszaki és pénzügyi lehetőségek szerint – a legrövidebb időn belül el kell távolítani, ennek megtörténtéig pedig le kell fedni. A Magyar Köztársaság címerét – az építési szabályok szerint – a középületeken a műszaki és pénzügyi lehetőségeknek megfelelően kell elhelyezni.
(2) A műemléki védelem alatt álló épületek, építmények esetén a korábban eltávolított és a Magyar Népköztársaság címerével helyettesített – az eredeti építési korszakhoz tartozó – címert kell visszaállítani.
17. § E törvény hatálybalépése előtt a Magyar Népköztársaság címerével kibocsátott bankjegy, pénzérme, értékpapír és bélyeg – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a bevonásáig forgalomban marad.
18. § A címernek, a zászlónak (lobogónak) és a Magyar Köztársaságra utaló elnevezésnek e törvénytől eltérő használatát – ha a 15–17. § másként nem rendelkezik – e törvény hatálybalépését követő két hónapon belül meg kell szüntetni. Ez irányadó a törvény hatálybalépését megelőzően kiadott engedély alapján történő címerhasználatra is.
19. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a csapatzászló adományozásáról szóló 31/1976. (XI. 6.) NET határozat a hatályát veszti.
20. § A szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény a következő címmel és 116/C. §-sal egészül ki:
„Nemzeti jelkép jogosulatlan használata
116/C. § (1) Aki a Magyar Köztársaság címerét, zászlaját (lobogóját), a Magyar Köztársaságra utaló elnevezést jogosulatlanul vagy jogszabályba ütköző módon használja, ha a cselekmény bűncselekményt nem valósít meg,
ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatti eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.
(3) Azt a dolgot, amellyel vagy amelyre nézve az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértést elkövették, el lehet kobozni.”
21. § (1) Felhatalmazást kapnak
a) a miniszterek, hogy az 1. § (2) bekezdésében foglaltakat,
b) a miniszterek, hogy a feladatkörükben a nem állami szervek által kiadott okiratokon a címer és a címeres körbélyegző kötelező használatát,
c) a honvédelmi miniszter, hogy a honvédségi csapatzászlóra, a hadilobogóra és a felségjelre, valamint ezek használatára, illetőleg adományozására vonatkozó részletes előírásokat,
d) a belügyminiszter, hogy az irányítása alatt álló szervek tekintetében a csapatzászlóra, annak használatára, illetőleg adományozására vonatkozó előírásokat,
e) a sportügyeket felügyelő miniszter, hogy a címer, a zászló (lobogó) sportszervezetek által történő használatát
rendeletben szabályozzák.
(2) Felhatalmazást kapnak a települési önkormányzatok – Budapesten a fővárosi önkormányzat –, hogy a középületeknek és közterületeknek a nemzeti ünnepeken történő fellobogózását rendeletben szabályozzák.
