72. § A biztosító első számú vezetője, az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagjai, valamint alkalmazottai mind munkaviszonyuk (megbízatásuk) fennállása alatt, mind annak megszűnése után kötelesek a biztosítási titkot (96. §) megtartani; a tevékenységükkel összefüggésben birtokukba jutott - a biztosító működésével és a biztosító ügyfeleivel kapcsolatos - információt vagy adatot csak tevékenységi körükben eljárva, a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban, annak céljaira használhatják fel. A tevékenységükkel összefüggésben birtokukba jutott ilyen információkat, adatokat nem használhatják fel arra, hogy annak révén saját maguk vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzenek, illetve, hogy a biztosítónak vagy a biztosítottnak (szerződőnek) hátrányt okozzanak.
73. § (1) A biztosító vezetői [49. § (1) és (3) bekezdés], az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagjai, valamint a biztosító üzleti döntéseiben részt vevő alkalmazottai (a továbbiakban: érdemi ügyintéző) kötelesek a biztosítónak bejelenteni, ha ők vagy közeli hozzátartozójuk [Ptk. 685. § b) pontja] a biztosítóval szerződéses kapcsolatba lépni kívánó félnél befolyásoló részesedéssel, vagy a megkötendő szerződésben más érdekeltséggel rendelkezik. Ilyen esetben a nevezettek e döntés előkészítésében és meghozatalában nem vehetnek részt (összeférhetetlenség).
(2) A biztosító vezetői, az igazgatóság és felügyelő bizottság tagjai, valamint érdemi ügyintézői kinevezésükkor (megválasztásukkor) kötelesek írásbeli nyilatkozatot tenni a biztosító részére arról, hogy ők vagy közeli hozzátartozójuk a biztosítónál, más biztosítónál, biztosítási alkuszi tevékenységet folytató gazdasági társaságnál vagy biztosítási szaktanácsadással foglalkozó jogi személynél, valamint más gazdasági társaságban mekkora és milyen névértékű közvetlen vagy közvetett tulajdoni hányaddal vagy ezek által kibocsátott értékpapírral rendelkezik.
(3) A (2) bekezdésben foglalt személyek, a (2) bekezdésben foglalt helyzetek beálltáról, valamint az abban bekövetkezet változásokról két munkanapon belül írásbeli nyilatkozatot kötelesek tenni a biztosítónak.
(4) Az (1)-(3) bekezdés alapján tett bejelentésekről és nyilatkozatokról a biztosító köteles nyilvántartást vezetni.
74. § A biztosítónak legalább olyan díjat kell kalkulálnia, amely előreláthatóan fedezetet nyújt
a) valamennyi, az adott módozat kockázati közösségének szintjén a biztosítási szerződésben vállalt összes kötelezettségére, valamint
b) a zavartalan üzletmenet összes költségére és ráfordítására.
75. § (1) A biztonságos üzletmenet érdekében a biztosítónak a mérleg fordulónapján fennálló, várható kötelezettségei teljesítésére, a károk ingadozására, a várható biztosítási veszteségekre, valamint a meg nem szolgált díjakra biztosítástechnikai tartalékokat kell képeznie.
(2) Biztosítástechnikai tartaléknak minősülnek:
a) meg nem szolgált díjak tartaléka;
b) matematikai tartalékok, ezen belül:
1. életbiztosítási díjtartalék,
2. betegségbiztosítási díjtartalék,
3. balesetbiztosítási járadéktartalék,
4. felelősségbiztosítási járadéktartalék;
c) függőkár tartalékok, ezen belül:
1. bekövetkezett és bejelentett károk tartaléka (tételes függőkár tartalék),
2. bekövetkezett, de még be nem jelentett károk tartaléka (IBNR);
d) eredménytől függő díjvisszatérítési tartalék;
e) eredménytől független díjvisszatérítési tartalék;
f) káringadozási tartalék;
g) nagy károk tartaléka;
h) törlési tartalék;
i) egyéb biztosítástechnikai tartalék.
(3) A biztosítástechnikai tartalékot a biztosítónak olyan mértékben kell képeznie, hogy az a viszontbiztosításba nem adott kockázatokból származó kötelezettsége folyamatos és tartós teljesítésére - az ésszerűség és a biztosítási tevékenység tapasztalatai alapján - előreláthatóan fedezetet nyújtson. Az életbiztosításokra - a tiszta kockázati életbiztosítások, illetve a haláleseti kockázatot is tartalmazó biztosítások kockázati részének kivételével - a biztosítástechnikai tartalékokat a viszontbiztosításba adott kockázatokra is meg kell képezni.
(4) Együttbiztosítás esetén a biztosítástechnikai tartalékokat az együttbiztosításban részt vevők kockázatvállalásukból eredő kötelezettségeiknek megfelelő mértékben képzik.
76. § (1) A biztosítástechnikai tartalékokat ágazatonként kell a mérleg fordulónapjával képezni.
(2) A matematikai tartalék év végére várható értékének eszközfedezetét folyamatosan, de legalább negyedévenként az előre látható kötelezettségeket figyelembe véve meg kell teremteni, és folyamatosan fenn kell tartani, annak érdekében, hogy az év végére a szükséges tartalékkal azonos nagyságú, a befektetési előírásoknak megfelelő eszközfedezet a biztosító rendelkezésére álljon.
(3) A biztosítástechnikai tartalékok tartalmát, képzésének és felhasználásának rendjét a pénzügyminiszter rendeletben szabályozza.
77. § (1) A szavatoló tőke a biztosító, a 78. § (1) bekezdése szerint korrigált saját tőkéje, amely arra szolgál, hogy a biztosító akkor is teljesíteni tudja kötelezettségeit, ha erre a beszedett díjak, illetve a biztosítástechnikai tartalékok nem nyújtanak fedezetet.
(2) A biztosítónak a biztosítási szerződésből eredő kötelezettségei mindenkori teljesíthetősége érdekében az általa folytatott üzleti tevékenység terjedelmének megfelelő minimális szavatoló tőkével (szolvencia) kell rendelkeznie.
(3) A biztosító minimális szavatoló tőkéjének számítási módját az 5. számú melléklet tartalmazza.
78. § (1) A szavatoló tőke megállapításakor a biztosító saját tőkéjét csökkenteni kell:
a) az immateriális javak könyv szerinti értékével,
b) más biztosítóban való részesedés könyv szerinti értékével,
c) a részvénytársaságnál a visszavásárolt saját részvények értékével.
(2) Az 5. számú mellékletben meghatározott minimális szavatoló tőke számítását és fedezetének kimutatását a tárgyévet követő év március 31-éig kell elkészíteni, és a Felügyelet részére megküldeni.
(3) Ha a biztosító szavatoló tőkéje nem éri el a minimális szavatoló tőke nagyságát, akkor a részvényesek és a tagok igényeinek kielégítését megelőzi a szavatoló tőke hiányának megszüntetése.
79. § A minimális szavatoló tőke egyharmada képezi a biztosító biztonsági tőkéjét akkor, ha ez nagyobb, mint a 80. §-ban meghatározott minimális biztonsági tőke értéke. Egyébként a biztosító biztonsági tőkéje megegyezik a 80. § szerinti minimális biztonsági tőkével.
80. § (1) A részvénytársaság minimális biztonsági tőkéje:
a) az életbiztosítási ágnál (2. számú melléklet) kettőszázötvenmillió forint;
b) a nem-életbiztosítási ág (1. számú melléklet)
1. 9. és 17. ágazatánál: százötvenmillió forint,
2. 1-8., 16. és 18. ágazatánál: kettőszázhúszmillió forint,
3. 10-13. és 15. ágazatánál, valamint a 14. ágazatánál, ha a 14. ágazat díjbevétele nem éri el az egymilliárd forintot, vagy a biztosító összes díjbevételének négy százalékát: háromszázmillió forint,
4. 14. ágazatánál, ha az ágazat díjbevétele meghaladja az egymilliárd forintot, vagy a biztosító összes díjbevételének négy százalékát: háromszázötvenmillió forint.
(2) Szövetkezetnél a minimális biztonsági tőke az (1) bekezdésben meghatározott értékek hetvenöt százaléka.
(3) Egyesületnél a minimális biztonsági tőke, ha három egymást követő évben az éves díjbevétel
a) az ötvenmillió forintot nem haladja meg, továbbá a tevékenységét megkezdő egyesület esetén: tízmillió forint,
b) az ötvenmillió forintot meghaladja, de a hetvenötmillió forintot nem haladja meg: tizenötmillió forint,
c) a hetvenötmillió forintot meghaladja, de a százmillió forintot nem haladja meg: húszmillió forint,
d) a százmillió forintot meghaladja: legalább harminc millió forint.
(4) A szakosított biztosító egyesületek minimális biztonsági tőkéjének el kell érnie az alapszabályban rögzített szolgáltatási kötelezettség várható egyévi összegét, de legalább ötszázezer forintot.
(5) A (3) és (4) bekezdésben meghatározott összegnél - az egyesület kérelmére - a Felügyelet engedélyezheti a viszontbiztosítás arányának megfelelő beszámítást.
81. § (1) Ha valamely biztosító a nem-életbiztosítási ágazatok közül többet is művel, akkor a 80. §-ban meghatározott, a különböző biztosítási ágazatokra előírt minimális biztonsági tőke értékek közül a legmagasabbal kell rendelkeznie.
(2) A biztosítási áganként meghatározott minimális biztonsági tőke szükségletek összeadódnak, ha a biztosító az élet- és nem-életbiztosítási ágat együttesen műveli.
82. § (1) Ha a biztosító szavatoló tőkéje kevesebb, mint az 5. számú mellékletben meghatározott minimális szavatoló tőke, és a közgyűlés nem döntött a feltöltés két évet meg nem haladó ütemezéséről, akkor a Felügyelet a biztosítót a szükséges minimális szavatoló tőke fedezetének pótlására vonatkozó szanálási terv készítésére kötelezi.
(2) A legfeljebb kétéves időtartamra terjedő szanálási tervnek tartalmaznia kell a hiány megszüntetésének módját és ütemét. A szanálási tervet a Felügyelet határozatának kézhezvételétől számított kilencven napon belül a biztosítónak a Felügyelethez jóváhagyásra be kell nyújtania. Ez a határidő különösen indokolt esetben harminc nappal meghosszabbítható.
(3) A Felügyelet a szanálási terv benyújtásától számított hatvan napon belül köteles elbírálni, hogy a szanálási terv alkalmas-e a biztosító szavatoló tőke hiányának megszüntetésére.
(4) A szanálási terv elutasítása vagy megvalósulásának meghiúsulása esetén a Felügyelet jogosult a 143. § (2) bekezdésében foglalt intézkedések megtételére.
83. § (1) A Felügyelet a biztosítót pénzügyi terv készítésére kötelezi, ha
a) a biztosító szavatoló tőkéje nem éri el a biztonsági tőke előírt nagyságát, vagy
b) a biztosító biztosítástechnikai tartalékai nem érik el a szükséges mértéket, illetve, ha a biztosítástechnikai tartalékok fedezete nem kielégítő.
(2) A pénzügyi terv legfeljebb féléves időszakra terjedő intézkedéseket tartalmaz a biztosító tartalék-, illetve biztonsági tőke hiányának megszüntetésére. A pénzügyi tervet a Felügyelet határozatának kézhezvételétől számított harminc napon belül kell a biztosítónak a Felügyelethez jóváhagyásra benyújtania.
(3) A Felügyelet a pénzügyi terv benyújtásától számított harminc napon belül köteles elbírálni, hogy a pénzügyi terv alkalmas-e a biztosító biztonsági tőke-, illetve tartalékhiányának megszüntetésére.
(4) A pénzügyi terv elutasítása vagy a megvalósulásának meghiúsulása esetén a Felügyelet jogosult a 126. § (1) bekezdésének e) pontjában és a 143. § (2) bekezdésében foglalt intézkedések megtételére.
84. § (1) A biztosító eszközeit a biztosító szervezeti formájának és a művelt biztosítási ágnak figyelembevételével úgy kell befektetni, hogy a befektetések a biztosító mindenkori likviditásának megőrzése mellett egyidejűleg a lehető legnagyobb biztonságot és jövedelmezőséget teljesítsék.
(2) A biztonságos befektetés érdekében a biztosítónak egyidejűleg több befektetési formát kell választania, és az adott befektetési formán belül is törekednie kell a befektetési kockázat mérséklésére a befektetési kockázatok megosztásával.
85. § (1) Ha a biztosító más vállalkozásban saját jegyzett tőkéjének (részjegytőkéjének, induló tőkéjének) tíz százalékát meghaladó tulajdoni hányadot szerez, azt a Felügyeletnek haladéktalanul be kell jelentenie.
(2) A biztosító részesedése más részvénytársaságban nem érheti el a részvénytársaság jegyzett tőkéjének hetvenöt százalékát, kivéve a más biztosítóban való részesedést.
(3) A biztosítástechnikai tartalékok és a minimális szavatoló tőke befektetésénél a biztosító részesedése más vállalkozásban nem haladhatja meg az adott vállalkozás jegyzett tőkéjének huszonöt százalékát.
(4) A biztosító a matematikai tartalékok fedezetéül szolgáló eszközeit nem fektetheti be a befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonos biztosítási tevékenységet nem folytató vállalkozásába, kivéve, ha azok tevékenysége legalább hetvenöt százalékban közvetlenül összefüggésben van a biztosító tevékenységével.
(5) Az (1)-(3) bekezdésekben előírt befektetési korlátozások nem vonatkoznak a biztosító saját tevékenysége kihelyezését szolgáló vállalkozásokra, amennyiben a vállalkozás a tevékenységének legalább hetvenöt százalékát a biztosító számára nyújtja.
(6) A biztosítónak más biztosítóban a befolyásoló részesedés minimális szintjénél kisebb részesedését - az ügylettől számított harminc napon belül - a Felügyeletnek be kell jelenteni.
(7) A biztosító biztosítástechnikai tartalékai és minimális szavatoló tőkéje csak belföldön fektethető be, kivéve a külföldi székhelyű biztosító, illetve külföldi székhelyű biztosítási alkuszi tevékenységet folytató gazdasági társaság legalább tíz százalékot kitevő tulajdoni hányadának megszerzését, amennyiben a biztosító saját tőkéjének és a biztosító tulajdonosainak tulajdoni hányada együttesen legalább ugyanakkora mértéket ér el.
86. § A biztosító biztosítástechnikai tartalékai és biztonsági tőkéje a következő eszközökben tarthatók:
a) egyéves és annál rövidebb lejáratú állampapír, illetve minden olyan egyéves és annál rövidebb lejáratú értékpapír, amelyben foglalt kötelezettség teljesítéséért az állam készfizető kezességet vállal, és a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) belföldi jegybankképes értékpapírnak minősíti,
b) egy évnél hosszabb lejáratú állampapír, illetve minden olyan egy évnél hosszabb lejáratú értékpapír, amelyben foglalt kötelezettség teljesítéséért az állam készfizető kezességet vállal, és az MNB belföldi jegybankképes értékpapírnak minősíti,
c) az MNB által kibocsátott belföldi értékpapír,
d) pénzintézeti betétszámlán lekötött pénzösszeg vagy pénzintézeti kibocsátású értékpapír és hitelviszonyt megtestesítő okirat,
e) tőzsdén jegyzett részvény,
f) tőzsdén nem jegyzett részvény,
g) gazdálkodó szervezet által kibocsátott értékpapír,
h) helyi önkormányzat által kibocsátott értékpapír,
i) nyugdíj- és egészségbiztosítási önkormányzat által kibocsátott értékpapír,
j) közüzemek által kibocsátott értékpapír,
k) értékpapíralap által kibocsátott befektetési jegy,
l) ingatlan, ingatlanalap által kibocsátott befektetési jegy,
m) biztosítottnak nyújtott életbiztosítási kötvénykölcsön,
n) a külön jogszabályban meghatározott jelzáloglevél,
o) készpénz, számlán elhelyezett pénzösszeg.
87. § (1) A matematikai tartalék és a biztonsági tőke fedezetéül szolgáló pénzeszközök összegének legalább harminc százalékát a 86. § a), b) és c) pontjában meghatározott eszközökbe kell befektetni.
(2) A biztosítónál a matematikai tartalék és biztonsági tőke pénzeszközeinek legfeljebb huszonöt százaléka lehet a 86. § d), legfeljebb húsz százaléka a 86. § l) pontja szerinti, legfeljebb tíz-tíz százaléka a 86. § e), g), i), j) és n) pontja szerinti, illetve legfeljebb öt-öt százaléka a 86. § f), h) és k) pontjai szerinti befektetésekben.
88. § A matematikai tartalékon kívüli biztosítástechnikai tartalékok pénzeszközeinek befektetéseinél elsődlegesen a likviditás szempontját kell szem előtt tartani. A befektetendő tartalék legalább negyven százalékát készpénzben és a tőzsdén forgalmazott állampapírban kell tartani, illetve a 86. § a), c), illetve d) pontja szerinti befektetési lehetőségek egy évet meg nem haladó lekötést igénylő formáiban kell elhelyezni.
89. § (1) A Felügyelet engedélyével a biztosító - indokolt esetben - a 86-88. §-okban meghatározott befektetési formáktól és arányoktól eltérhet.
(2) Ha a biztosító hitelviszonyból származó kötelezettségeinek értéke meghaladja a jegyzett tőkéjének (részjegytőkéjének, induló tőkéjének) öt százalékát, akkor annak főbb jellemzőit köteles a Felügyeletnek haladéktalanul bejelenteni.
(3) A biztosító köteles a matematikai tartalék nagyságáról és annak befektetéséről év közben negyedévenként jelentést készíteni, és azt a tárgynegyedévet követő hónap utolsó napjáig, a negyedik negyedévre vonatkozó jelentést pedig a tárgyévet követő év március 31-éig a Felügyelet részére megküldeni.
90. § (1) A matematikai tartalék és a biztonsági tőke fedezetéül szolgáló eszközöket a biztosítónak a 86. §-ban foglalt csoportosítás szerint külön eszköznyilvántartásba kell vennie, amelynek helytállóságáért a biztosító első számú vezetője, vezető biztosításmatematikusa (aktuáriusa) és számviteli vezetője felelős.
(2) A biztosító eszköznyilvántartásban feltüntetett eszközei értékének mindenkor el kell érnie a matematikai tartalék és a biztonsági tőke előírt nagyságát.
(3) A számviteli rendért felelős vezető köteles haladéktalanul értesíteni a biztosító első számú vezetőjét és a felügyelő bizottságot, ha a biztosító eszköznyilvántartásában feltüntetett eszközeinek értéke alacsonyabb a matematikai tartalék és a biztonsági tőke előírt nagyságánál.
(4) A biztosító első számú vezetője a (3) bekezdésben meghatározott esetben köteles haladéktalanul értesíteni a Felügyeletet.
91. § (l) A biztosító az üzleti tevékenységre vonatkozó nyilvántartásait - a számvitelre vonatkozó jogszabályok előírásai szerint - ellenőrzésre mindenkor alkalmas módon köteles vezetni.
(2) Az üzleti nyilvántartás és ellenőrzési rendszer akkor megfelelő, ha - az Szt.-ben és más számviteli jogszabályokban foglaltakon túlmenően - lehetővé teszi a biztosító körültekintő vezetését, a biztosító vezetésének a belső ellenőrzés, valamint a Felügyelet által történő ellenőrzését, és segíti a biztosítót abban, hogy eleget tegyen a jogszabályok alapján rá háruló kötelezettségeknek.
92. § (1) A biztosító éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait a számviteli törvényben, továbbá az e törvény 168. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Kormány külön rendeletben szabályozza.
(2) A biztosító köteles éves beszámolójának tervezetét a Felügyeletnek a közgyűlést megelőző harminc nappal megküldeni.
93. § (1) A biztosító köteles a közgyűlés által elfogadott - a könyvvizsgálói záradékot tartalmazó, a cégbíróságnál letétbe helyezettel egyező - éves beszámolót, az üzleti jelentést, a közgyűlés jegyzőkönyvét és a hozott határozatokat a tárgyévet követő év június 15-éig a Felügyelet és az MNB részére megküldeni.
(2) Amennyiben a biztosító konszolidált éves beszámoló készítésére kötelezett, úgy az (1) bekezdés szerinti iratokat mellékelve, a tárgyévet követő év október 15-éig a Felügyelet és az MNB részére megküldeni.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott dokumentumok valódiságát köteles aláírásával igazolni
a) a biztosító első számú vezetője,
b) a biztosító vezető biztosításmatematikusa (aktuáriusa),
c) a biztosító számviteli rendjéért felelős vezető.
(4) A biztosító köteles évente pénzügyi beszámolót készíteni a külföldivel kötött viszontbiztosításairól, ennek eredményéről, és ezt az éves beszámolóval együtt a Felügyeletnek megküldeni.
94. § (1) A biztosítónak - a százmillió forint éves díjbevételt el nem érő biztosító egyesület kivételével - könyvvizsgálót kell választania.
(2) A biztosító könyvvizsgálói feladatok ellátására csak olyan bejegyzett könyvvizsgálót választhat, aki
a) biztosítási szakértelemmel rendelkezik, valamint
b) nem áll a biztosítónál befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonos alkalmazásában, illetve - könyvvizsgálói társaság esetében - annak befolyásoló részesedésű tulajdonában;
c) nem rendelkezik a biztosítóban közvetlen vagy közvetett tulajdonnal;
d) legalább káreseményenkénti huszonötmillió forintos, más biztosítónál megkötött felelősségbiztosítással vagy azzal azonos összegű vagyoni biztosítékkal rendelkezik.
95. § (1) A könyvvizsgáló köteles a biztosító első számú vezetőjét haladéktalanul tájékoztatni, ha e törvény vagy a biztosítási tevékenységre vonatkozó jogszabályok megsértését észleli, így különösen, ha a biztosítástechnikai tartalékok eszközfedezete nem kielégítő.
(2) Az első számú vezető köteles az (1) bekezdésben meghatározottakról a Felügyeletet tájékoztatni.
(3) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a könyvvizsgáló
a) a Felügyelet kérésére köteles tájékoztatást adni,
b) kérésére a Felügyelet köteles konzultációt tartani.
(4) A biztosító könyvvizsgálója az éves könyvvizsgálói jelentésében köteles arra is kitérni, hogy a biztosítónak a 90. § szerinti eszköznyilvántartásában szereplő eszközeinek értéke eléri-e a matematikai tartalék és a biztonsági tőke nagyságát.
(5) A biztosító köteles könyvvizsgálójának lemondásáról vagy választása időtartamának lejártáról a Felügyeletet haladéktalanul tájékoztatni, és két hónapon belül új könyvvizsgálót választani. A könyvvizsgáló megválasztását a Felügyeletnek egy hónapon belül be kell jelenteni. A Felügyelet határozat formájában, indokolással jogosult a biztosítót más könyvvizsgáló megbízására felszólítani, és a biztosító ennek három hónapon belül köteles eleget tenni.
96. § (1) Biztosítási titok minden olyan - államtitoknak nem minősülő -, a biztosító, a biztosítási alkusz, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a biztosítási alkusz, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik. A biztosítási titokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha a biztosítási szerződés bármilyen okból nem jött létre.
(2) A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül - ha törvény másként nem rendelkezik - titoktartási kötelezettség terheli a biztosító, a biztosítási alkusz, a biztosítási szaktanácsadó tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
97. § (1) Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad.
(2) A titoktartási kötelezettség nem áll fenn
a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
b) a kétévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény felderítése érdekében eljáró és az ügyész előzetes jóváhagyásával rendelkező rendészeti nyomozóhatóság vezetőjével, valamint az ügyészséggel,
c) a büntetőügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal,
d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel,
e) adóügyben, ha az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli, és az adóhatósággal szemben e szervek biztosítóhoz intézett írásbeli megkeresése alapján,
f) a főigazgató eseti engedélye alapján a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
g) a biztosítókkal, illetve a biztosítási tevékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal
szemben.
(3) A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a (2) bekezdésben meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.
(4) A biztosító a nyomozóhatóság, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálat részére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet
a) kábítószer-kereskedelemmel,
b) terrorizmussal,
c) illegális fegyverkereskedelemmel, vagy
d) a pénzmosás bűncselekményével
van összefüggésben.
98. § (1) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét
a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,
b) a biztosítók, valamint az általuk létrehozott és működtetett központi információs rendszer elemei közötti olyan adatszolgáltatás, mely egyedi azonosításra nem alkalmas,
c) a biztosítók egymás közötti olyan adatszolgáltatása, amely a veszélyközösség érdekeinek megóvását szolgálja.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok kiszolgáltatását a biztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.
99. § (1) A biztosító és a biztosítási alkusz a feladatai ellátásához az alábbi adatokat tarthatja nyilván:
a) a biztosított (szerződő, kedvezményezett) személyi adatait,
b) a biztosított vagyontárgyat és annak értékét,
c) a biztosítási összeget,
d) élet-, baleset- és betegségbiztosítási szerződés esetén az egészségi állapottal összefüggő adatokat,
e) a kifizetett biztosítási összeg mértékét és a kifizetés idejét,
f) a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggő összes lényeges tényt és körülményt.
(2) Nem minősül személyes adatok megsértésének, ha a biztosított (szerződő, kedvezményezett) adatai a Felügyelethez benyújtott panasz kivizsgálása keretében jutnak a Felügyelet tudomására.
100. § (1) A biztosítók egymás közötti személyes adatszolgáltatása a 99. § (1) bekezdésében foglaltak körére terjed ki.
(2) A biztosító köteles a 99. § (1) bekezdésében meghatározott valamennyi adatot kiszolgáltatni a 97. § (2) bekezdésében foglalt célból, az ott meghatározott szerveknek.
101. § A biztosító köteles a biztosított (szerződő, kedvezményezett) kérésére a biztosító által vezetett nyilvántartásokban tárolt saját adatairól tájékoztatást adni, valamint a biztosított által kezdeményezett adathelyesbítéseket nyilvántartásaiban átvezetni.
102. § (1) A biztosítónak a szerződés megkötése előtt írásban, közérthető módon, egyértelműen és részletesen tájékoztatást kell adnia a szerződést kötni kívánó ügyfélnek a biztosító főbb adatairól (a társaság neve, jogi formája, címe) és a biztosítási szerződés jellemzőiről. A biztosítási szerződésre vonatkozó tájékoztatás fontosabb jellemzőit a 6. számú melléklet tartalmazza.
(2) A biztosító a szerződés megkötése előtt köteles beszerezni az ügyfél arra vonatkozó írásbeli nyilatkozatát, hogy az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást megkapta.
(3) Ha a biztosító elfogadó nyilatkozatát bélyeg, igazoló jegy vagy pecsét tanúsítja, a biztosító köteles a biztosítás megkötésének helyén az (1) bekezdésben meghatározottakat tartalmazó tájékoztatót kifüggeszteni.
103. § (1) A Felügyelet a pénzügyminiszter felügyelete alatt álló, önálló központi hivatalként működő, elsőfokú államigazgatási szerv.
(2) A Felügyelet hatásköre kiterjed az 1. §-ban meghatározott személyek 4. § és 5. § szerinti tevékenységének felügyeletére, az e törvényben szereplő hatósági eljárások lefolytatására.
(3) A Felügyelet részben önálló költségvetési szerv.
104. § (1) A Felügyelet elnökét a pénzügyminiszter javaslatára a miniszterelnök, elnökhelyetteseit a pénzügyminiszter nevezi ki és menti fel. A megbízatás időtartama hat év.
(2) A Felügyelet elnöke - a kinevezés és a felmentés joga kivételével - és elnökhelyettesei felett a munkáltatói jogokat a pénzügyminiszter gyakorolja.
(3) A Felügyelet elnökére, elnökhelyetteseire az e törvényben foglalt eltérésekkel a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény rendelkezései az irányadók.
(4) A kinevezés visszavonásával szűnik meg a Felügyelet elnökének és elnökhelyetteseinek megbízatása, ha
a) jogerős bírói ítélet megállapítása szerint bűncselekményt követett el, vagy más módon a tisztségére méltatlanná vált;
b) tisztségének ellátására tartósan alkalmatlanná vált;
c) tisztségével való összeférhetetlenségét nem szüntette meg.
(5) A kinevezés visszavonásával egyidejűleg a Felügyelet elnökének és elnökhelyetteseinek közszolgálati jogviszonya is megszűnik.
105. § (1) A Felügyelet elnöke
a) irányítja a Felügyelet tevékenységét,
b) képviseli a Felügyeletet bel- és külföldön,
c) gyakorolja a munkáltatói jogokat a Felügyelet dolgozói felett,
d) gyakorolja a Felügyelet gazdálkodásával összefüggő jogokat,
e) gyakorolja mindazon jogokat, amelyekkel e törvény felruházza,
f) évente beszámol a pénzügyminiszternek a Felügyelet működéséről és költségvetésének végrehajtásáról.
(2) A Felügyelet elnökének és elnökhelyetteseinek alkalmazási feltétele a szakirányú felsőfokú végzettség.
(3) A Felügyeletnek rendelkeznie kell legalább egy-egy, a 49. § (1) bekezdésének b)-d) pontjaiban meghatározott biztosítói vezetőkre érvényes szakképzettségi, illetve biztosításügyben való foglalkoztatási előfeltételt teljesítő munkatárssal.
(4) A Felügyelet elnöke a (3) bekezdésben meghatározott vezetők tekintetében a szakképesítési előírás teljesítése alól egy alkalommal legfeljebb három évre felmentést adhat.
106. § (1) A Felügyelet feladata, hogy - mint szakmai felügyeletet gyakorló szerv - e törvény előírásainak megfelelően
a) elősegítse a biztosítottak (szerződők, kedvezményezettek) érdekeinek megóvását,
b) ellenőrizze és értékelje e törvény, illetve egyéb, a biztosítási tevékenységre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek teljesítését,
c) elbírálja az engedélykérelmeket,
d) nyilvántartsa a biztosítási tevékenységgel összefüggő adatokat, így különösen a 43. §-ban és a 138-139. §-ban foglaltakat.
(2) A Felügyelet e törvény előírásainak megfelelően ellenőrzi és értékeli
a) a biztosító pénzügyi helyzetét, a minimális szavatoló tőke és a minimális biztonsági tőke előírt mértékeinek meglétét, a biztosító mindenkori fizetőképességét,
b) a biztosítástechnikai tartalékok képzését és felhasználását,
c) a biztonsági tőke és a biztosítástechnikai tartalékok befektetési szabályainak betartását, az előírásszerű fedezet meglétét,
d) a személyi feltételekben bekövetkezett változások szabályszerűségét,
e) az üzletmenethez szükséges tárgyi feltételek a biztosító által meghatározott üzletpolitikának való megfelelését,
f) a módozattervekben foglaltak megvalósulását, a díjkalkulációk elfogadhatóságát, a biztosítási szerződési feltételeket és azok érvényesítésének jogszerűségét,
g) a biztosítottak (szerződők, kedvezményezettek) biztosító általi pontos, közérthető és időbeni tájékoztatásának a megvalósítását.
107. § (1) A Felügyelet biztosítókat érintő ellenőrzésének eszközei:
a) a folyamatos ellenőrzés,
b) az átfogó ellenőrzés,
c) a rendkívüli ellenőrzés,
d) a felügyeleti biztos kirendelése.
(2) A Felügyelet a biztosítási alkuszokat és a biztosítási szaktanácsadókat érintő ellenőrzésre az (1) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott eszközöket használhatja fel.
(3) Ellenőrzés lefolytatására a Felügyelet dolgozóin kívüli külső szakértőt is meg lehet bízni.
108. § A Felügyelet folyamatosan ellenőrzi, hogy a biztosító, a biztosítási alkusz és a biztosítási szaktanácsadó tevékenysége megfelel-e
a) az e törvényben foglaltaknak,
b) a Felügyelet által kiadott engedélyeknek.
109. § (1) A Felügyelet részére a biztosító köteles
a) az éves beszámolón kívül évente egy alkalommal a biztosító tevékenységét értékelő belső, nyilvánosságra nem kerülő jelentést,
b) negyedévenként a biztosító tevékenységének legfontosabb jellemzőire vonatkozó - a nagykockázatokat és a nagykárokat is felölelő - gyorsjelentést
megküldeni.
(2) A Felügyelet a folyamatos ellenőrzés keretében az (1) bekezdésben foglaltak valódiságának vizsgálata érdekében jogosult bármely adatot, beszámolót, bizonylatot, vizsgálati anyagot, számviteli nyilvántartást, dokumentumot, okmányt (a továbbiakban együtt: irat) a helyszínen megtekinteni vagy bekérni, szóban vagy írásban bármilyen információt megkérni.
110. § (1) A Felügyelet - szakmai felügyeleti jogkörében eljárva - ötévenként átfogó ellenőrzést köteles tartani a biztosítónál.
(2) Az átfogó ellenőrzés kiterjed a biztosító teljes üzletmenetére, az e törvény alapján kiadott engedélynek megfelelő működésre és az e törvényben előírt szabályok betartására.
111. § (1) Az átfogó ellenőrzés tartásáról - annak megkezdése előtt legalább harminc nappal - írásban értesíteni kell a biztosítót.
(2) Az ellenőrzést végző személy(eke)t megbízólevéllel kell ellátni. A megbízólevélnek tartalmaznia kell a vizsgálat tervezett időtartamát és tárgykörét.
112. § (1) A biztosító köteles az ellenőrzés lefolytatásához szükséges és alkalmas helyiségeket és egyéb eszközöket az ellenőrzést végző személy(ek) rendelkezésére bocsátani.
(2) A biztosító köteles az ellenőrzés végrehajtásához szükséges valamennyi iratot, dokumentumot átadni. Az ellenőrzést végző személy(eke)t a betekintés és megtekintés joga az e törvényben foglaltak betartásának vizsgálata során korlátlanul megilleti.
(3) A biztosító valamennyi dolgozója köteles a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben az ellenőrzést végző személy(ek) részére szóban vagy írásban a kért tájékoztatást megadni. Az ellenőrzést végző személy(ek) jogosultak - munkaidőben - a biztosító üzlethelyiségébe, munkahelyére bemenni.
113. § (1) Az ellenőrzést végző személy(ek) megállapításaikat az ellenőrzés lezárása után írásban rögzíteni kötelesek.
(2) A megállapításokat a biztosítóval az ellenőrzés lezárását követő 15 napon belül írásban kell közölni.
(3) A vizsgált biztosító a megállapításokra - annak kézhezvételétől számított 15 napon belül - észrevételeket tehet.
114. § (1) A Felügyelet rendkívüli ellenőrzést akkor rendelhet el, ha
a) a biztosító első számú vezetője a Felügyelő Bizottság elnöke, a vezető jogtanácsos, a vezető biztosításmatematikus (aktuárius), a számviteli rendért felelős vezető vagy a könyvvizsgáló írásban bejelentést tesz, vagy
b) megalapozott gyanú merül fel arra, hogy a biztosítási szolgáltatások teljesítésének biztonsága veszélyben van.
(2) A Felügyelet elnöke a rendkívüli ellenőrzés időtartama alatt három napon belül jogosult az érintett biztosító első számú vezetőjét, a biztosítási alkuszi, vagy a biztosítási szaktanácsadói tevékenység irányítóját, illetve a biztosítási szaktanácsadót, annak akadályoztatása esetén teljes jogkörrel felruházott helyettesét személyes meghallgatás céljából a Felügyelet székhelyére berendelni.
115. § (1) Rendkívüli ellenőrzést lehetőség szerint munkaidőben a biztosítónál, a biztosítási alkusznál és a biztosítási szaktanácsadónál vagy a Felügyelet székhelyén kell lefolytatni, kivéve, ha fennáll annak a veszélye, hogy a vizsgálat alá vont iratokat megsemmisítik, vagy az üzleti tevékenység körülményét megváltoztatják.
(2) A rendkívüli ellenőrzést végző személyt megbízólevéllel kell ellátni, amelyben az ellenőrzés tárgyát meg kell jelölni, és amelyet a biztosító első számú vezetőjének, illetve a biztosító ellenőrzés alá vont szervezeti egysége - fiók, kirendeltség stb. - vezetőjének, a biztosítási alkuszi vagy a biztosítási szaktanácsadói tevékenység irányítójának, illetve a biztosítási szaktanácsadónak be kell mutatni.
(3) A rendkívüli ellenőrzést végző személy az ellenőrzéssel összefüggően a biztosító, a biztosítási alkusz és a biztosítási szaktanácsadó bármely dolgozójától, illetve a biztosítási szaktanácsadótól szóban vagy írásban az ellenőrzéssel összefüggésben bármilyen információt kérhet, a biztosító, a biztosítási alkusz és a biztosítási szaktanácsadó minden iratába betekinthet, azokról másolatot készíthet.
116. § (1) Felügyeleti biztost kell kirendelni a 143. § (1) bekezdésében meghatározott szükséghelyzetben.
(2) A felügyeleti biztost a Felügyelet elnöke rendeli ki, és hívja vissza. A felügyeleti biztos legfeljebb kilencven napra rendelhető ki, de ez az időtartam a felszámoló kijelöléséig meghosszabbítható [146. § (3) bekezdés].
(3) Felszámolási eljárás esetén a felügyeleti biztos megbízatása a felszámoló kijelöléséig tart.
(4) A felügyeleti biztos megbízó levelében meg kell határozni feladatait.
(5) A felügyeleti biztos kirendelésével egyidejűleg rendelkezni kell a felügyeleti biztos és a biztosító első számú vezetőjének jogállásáról, egyben a kirendelésről a befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosokat (tagokat) is értesíteni kell.
(6) A Felügyelet elnöke a biztosító első számú vezetőjének megbízatását - a felügyeleti biztos kirendelésének időtartamára - felfüggesztheti. Az első számú vezető megbízatásának felfüggesztése esetén a felügyeleti biztos a biztosító első számú vezetőjének jogkörében jár el.
(7) Amennyiben az első számú vezető megbízatását nem függesztik fel, úgy döntései csak a felügyeleti biztos ellenjegyzésével érvényesek.
(8) A felügyeleti biztosnak kirendelésekor írásban nyilatkoznia kell arról, hogy ő maga vagy közeli hozzátartozója valamely biztosítónál, biztosítási alkusznál, biztosítási szaktanácsadó tevékenységet folytató társaságnál, milyen és mekkora név-, illetve forgalmi értéket képviselő tulajdoni hányaddal rendelkezik.
117. § (1) A felügyeleti biztos hatásköre kizárólag az e törvényben foglalt szabályok betartására és betartatására terjed ki.
(2) A felügyeleti biztos az általa megtett intézkedésekről a tulajdonosokat - írásbeli kérésre - három napon belül írásban köteles tájékoztatni.
118. § (1) A Felügyelet elnöke felügyeleti biztosként olyan személyt rendel ki, aki megfelel a 50. §-ban előírt követelményeknek.
(2) A felügyeleti biztost a Felügyelet elnöke által meghatározott díjazás illeti meg, melyet az érintett biztosító fizet.
119. § (1) A Felügyelet elnöke, elnökhelyettese és érdemi ügyintézője biztosítónál, biztosítási alkusznál, biztosítási szaktanácsadónál munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban nem állhat, ott vezető tisztségviselő vagy felügyelő bizottság tagja nem lehet.
(2) Az (1) bekezdésben felsoroltak egymással közeli hozzátartozói kapcsolatban [Ptk. 685. § b) pont] nem állhatnak, és nem vehetnek részt olyan biztosító, biztosítási alkusz vagy biztosítási szaktanácsadó vizsgálatában, amellyel közeli hozzátartozójuk munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, illetve a biztosító felügyelő bizottságának tagja.
(3) A Felügyelet elnökének, elnökhelyettesének és érdemi ügyintézőjének kinevezésekor írásban nyilatkoznia kell, hogy ő maga vagy közeli hozzátartozója valamely biztosítónál, biztosítási alkusznál, biztosítási szaktanácsadó tevékenységet folytató társaságban, valamint más gazdasági társaságban milyen és mekkora név-, illetve forgalmi értéket képviselő közvetlen és közvetett tulajdoni hányaddal rendelkezik, illetve a közszolgálati jogviszonyának időtartama alatt szerez. Az ehhez kapcsolódó szavazati jog a Felügyelettel fennálló közszolgálati jogviszony időtartama alatt nem gyakorolható.
(4) A Felügyelet elnöke a miniszterelnöknek, elnökhelyettese a pénzügyminiszternek, az érdemi ügyintéző a Felügyelet elnökének köteles haladéktalanul bejelenteni az összeférhetetlenségi ok fennállását.
120. § (1) Aki a Felügyelettel közszolgálati jogviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, vagy a Biztosításfelügyeleti Bizottság tagja, a tudomására jutott biztosítási, szolgálati és üzleti titkot köteles megőrizni.
(2) A titoktartási kötelezettség az (1) bekezdésben említett jogviszony, illetve tagsági viszony megszűnése után is fennáll.
121. § (1) A 120. §-ban meghatározott titoktartási kötelezettség nem terjed ki
a) az Állami Bankfelügyelet, az Állami Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet, valamint az MNB részére, írásbeli kérelemre történő adatszolgáltatásra,
b) arra az esetre, ha a Felügyelet az adatokat az általa kötött két- vagy többoldalú megállapodás alapján a feladatkörében eljáró külföldi biztosításfelügyeleti hatóságnak adja át, feltéve, ha a külföldi hatóságot a rá vonatkozó jogszabályok alapján azonos vagy szigorúbb titoktartási kötelezettség terheli,
c) a külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és felvilágosítási kötelezettségre.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja alapján kiszolgáltatott adatok tekintetében a biztosítási titoktartási kötelezettség kiterjed az adatszolgáltatást kérő szervre, illetve annak dolgozóira is.
(3) Ha a Felügyelet az (1) bekezdés b) pontja alapján adatot ad át, erről negyvennyolc órán belül tájékoztatnia kell az érintett biztosító első számú vezetőjét.
122. § (1) A Felügyelet az e törvényben foglalt eltérésekkel az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény szerint jár el.
(2) A Felügyelet határozatát a jogorvoslati kérelemre tekintet nélkül azonnal végre kell hajtani, ha az azonnali végrehajtás elmaradása a biztosítottak érdekét súlyosan veszélyeztetné. Erre a körülményre a határozatban ki kell térni.
(3) A Felügyelet határozata ellen a pénzügyminiszterhez lehet fellebbezni.
123. § (1) A Felügyelet
a) a biztosítási tevékenység megkezdésére vonatkozó engedélykérelmet annak beérkezésétől - hiánypótlás esetén az e törvény rendelkezéseinek megfelelő engedélykérelem beérkezésétől - számított kilencven,
b) a biztosító engedélyköteles módozat bevezetésére vagy annak módosítására vonatkozó engedélykérelmét harminc napon belül köteles elbírálni.
(2) A Felügyelet elnöke az (1) bekezdésben meghatározott határidőt egy alkalommal legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja.
124. § (1) A Felügyelet a biztosítási szerződésben érintettektől hozzá beérkezett írásos bejelentéseket köteles az érintett biztosítóhoz érdemi ügyintézésre továbbítani.
(2) A biztosító köteles a Felügyelettől továbbított írásos bejelentést harminc napon belül érdemben kivizsgálni és annak eredményéről az ügyfelet és a Felügyeletet tájékoztatni.
(3) A Felügyelet az ügy során keletkezett iratokat betekintés végett bekérheti.
(4) Amennyiben a tájékoztatás alapján a Felügyelet az e törvényben foglaltaktól vagy a biztosítási feltételektől való rendszeres és súlyos eltérést tapasztal, a 126. § (1) bekezdése szerinti intézkedésre jogosult.
125. § A Felügyelet eljárása során közvetlenül jogosult
a) a külföldi biztosításfelügyeleti hatóság és külföldi biztosító megkeresésére,
b) a külföldi biztosításfelügyeleti hatóság és külföldi biztosítótól érkező megkeresés teljesítésére,
c) a külföldi biztosításfelügyeleti hatósággal együttműködési megállapodás kötésére.
126. § A Felügyelet a biztosító kötelezettségének teljesítése, a biztosítottak (szerződő felek, kedvezményezettek) érdekeinek megóvása, valamint annak érdekében, hogy a biztosítási tevékenység e törvénynek, a biztosítási tevékenységre vonatkozó más jogszabályoknak és a Felügyelet engedélyeinek megfeleljen, a következő határozatokat hozhatja:
a) a biztosítót az e törvényben, a biztosítási tevékenységre vonatkozó más jogszabályban, továbbá a felügyeleti engedélyekben meghatározott feltételeknek való megfelelésre - határidő kitűzésével - kötelezheti,
b) felügyeleti bírság (128-130. §) megfizetésére kötelezhet,
c) határidő megjelölésével előírhatja e törvény szerinti szanálási terv, illetve pénzügyi terv benyújtását,
d) megtilthatja egyes biztosítási módozatok terjesztését,
e) korlátozhatja, illetve megtilthatja a biztosítónak a biztosítástechnikai tartalékai és a minimális szavatoló tőke feletti szabad rendelkezési jogát,
f) a biztosítási tevékenység folytatására adott engedélyt visszavonhatja, vagy a biztosító tevékenységét egészben vagy részben felfüggesztheti.
127. § (1) A biztosítási tevékenység folytatására adott engedély egészben vagy részben való visszavonására csak akkor kerülhet sor, ha a biztosító
a) az engedély megadásától számított tizenkét hónapon belül a biztosítási tevékenységét nem kezdte meg, vagy biztosítási tevékenységét hat hónapot meghaladóan szünetelteti,
b) a biztosítási tevékenységre vonatkozó jogszabályokat ismételten és súlyosan megsérti, és a 126. §-ban meghatározott intézkedések nem vezettek eredményre.
(2) Az engedély visszavonása után új szerződés nem köthető, a már létező szerződésekben a biztosító által vállalt kötelezettségek nem növelhetők, és a szerződések nem hosszabbíthatók meg.
(3) Az engedély visszavonása után a Felügyelet köteles minden olyan intézkedés megtételére, amely a biztosítottak érdekének védelmét szolgálja. Így különösen korlátozhatja vagy megtilthatja a biztosító eszközei feletti szabad rendelkezést, a biztosító eszközeinek meghatározott időre szóló kezelésére felügyeleti megbízottat nevezhet ki. A felügyeleti megbízott személyére, jogkörére és díjazására a felügyeleti biztosra vonatkozó szabályok (116-118. §) az irányadók.
(4) A biztosító, a biztosítási alkusz és a biztosítási szaktanácsadó tevékenységi engedélyének teljes vagy részleges visszavonása előtt ki kell kérni az érintett szakmai érdekképviseleti szerv véleményét.
(5) Az engedély visszavonása után a Felügyelet köteles arról a befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonos országa felügyeleti hatóságát értesíteni, valamint a visszavonást a hivatalos lapban közzétenni.
128. § (1) A Felügyelet a biztosítót, a biztosító első számú vezetőjét, a biztosítási alkuszt és a biztosítási szaktanácsadót, illetve a biztosítási alkuszi és a biztosítási szaktanácsadói tevékenység irányítóját felügyeleti bírság megfizetésére kötelezheti, ha az
a) megsérti e törvény vagy egyéb, a biztosítási tevékenységre vonatkozó jogszabály előírásait,
b) a felügyeleti határozatban előírtakat nem vagy nem határidőben teljesíti, vagy
c) a Felügyelet által elrendelt adatszolgáltatási vagy meghallgatási kötelezettségének nem tesz eleget.
(2) A bírság ismételten is kiszabható és az e törvényben meghatározott egyéb intézkedésekkel együtt is alkalmazható.
(3) Nem lehet bírságot kiszabni a mulasztásnak vagy kötelességszegésnek a Felügyelet tudomására jutásától számított hat hónapon, illetve az elkövetéstől számított két éven túl, vagy ha a mulasztás vagy kötelezettségszegés bűncselekményt valósít meg.
129. § (1) A bírság összegét az e törvényben, a biztosítási tevékenységre vonatkozó egyéb jogszabályokban, valamint a Felügyelet határozataiban előírt feltételtől való eltérés, továbbá a mulasztás, kötelezettségszegés súlyának figyelembevételével kell megállapítani.
(2) A biztosító, a biztosítási alkusz és a biztosítási szaktanácsadó terhére kiszabható bírság összege ötszázezer forinttól tízmillió forintig terjedhet.
(3) A biztosító első számú vezetőjének, a biztosítási alkuszi és a biztosítási szaktanácsadói tevékenység irányítójának a terhére kiszabható bírság összege százezer forinttól egymillió forintig terjedhet.
(4) Az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából az e törvényben foglalt kötelezettségek súlyos megsértésének számít különösen
a) bármely engedélykérelemben vagy bejelentésben valótlan adat vagy nyilatkozat közlése,
b) jogszabálysértő módozat terjesztése,
c) engedélyköteles tevékenység engedély nélküli végezése, vagy ha a biztosító, illetve a biztosítási alkusz biztosítási vagy a biztosítási alkuszi tevékenységhez közvetlenül nem kapcsolódó tevékenységet is végez.
130. § A bírságot a kiszabásáról hozott határozat jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül kell a határozatban megjelölt számlára befizetni. Az így befolyt pénzösszeget a biztosítási kultúra színvonalának emelésére, a biztosítási szakemberképzésre, a biztosítási szakmával kapcsolatos jegyzetek, tanulmányok készítésének és közzétételének támogatására kell fordítani.
131. § (1) A Felügyelet az általa kiadott biztosítási tevékenységre vonatkozó engedélyről, annak módosításáról vagy visszavonásáról szóló határozatát haladéktalanul megküldi a pénzügyminiszternek, az MNB-nek, a cégbíróságnak, a Gazdasági Versenyhivatalnak és a biztosítók szakmai érdekképviseleti szervezeteinek.
(2) A Felügyelet az általa kiadott biztosítási alkuszi és biztosítási szaktanácsadói engedélyekről, azok módosításáról vagy visszavonásáról szóló határozatot haladéktalanul megküldi a pénzügyminiszternek, biztosítási szaktanácsadó kivételével a cégbíróságnak, a Gazdasági Versenyhivatalnak és az érintett szakmai érdekképviseleti szervezeteknek.
(3) A Felügyelet ellenőrzésének általános tapasztalatait és a biztosítók, biztosítási alkuszok és biztosítási szaktanácsadók tevékenységét évente értékeli. A részletes írásos beszámolóját a pénzügyminiszternek, a beszámoló főbb, összefoglaló jellegű megállapítását az MNB-nek, a Gazdasági Versenyhivatalnak és a biztosítók, biztosítási alkuszok és biztosítási szaktanácsadók illetékes szakmai érdekképviseleti szervezeteinek megküldi.
132. § (1) A biztosító, a biztosítási alkusz, a biztosítási szaktanácsadó és a képviselet felügyeleti díjat köteles fizetni az egyéb költségek terhére.
(2) A biztosító által fizetett felügyeleti díj mértéke - (3) bekezdés c) és d) pontjában foglalt biztosítók kivételével - a biztosító éves díjbevételének két ezreléke.
(3) A felügyeleti díj mértékét
a) a biztosítási alkusz,
b) a biztosítási szaktanácsadó,
c) a kizárólag viszontbiztosítási tevékenységet folytató biztosító részvénytársaság,
d) a kizárólag viszontbiztosítási tevékenységet folytató biztosító szövetkezet, valamint
e) a képviselet
esetén a pénzügyminiszter rendeletben határozza meg.
(4) A felügyeleti díjat
a) a (2) bekezdésben meghatározott biztosítónak negyedéves részletekben, a tárgynegyedévet követő hónap tizenötödik napjáig,
b) a (3) bekezdésben meghatározott biztosítóknak és egyéb szervezeteknek a tárgyévet követő hónap tizenötödik napjáig
kell a Felügyelet számlájára átutalni.
(5) A felügyeleti díjat a Felügyelet működésének fedezetéül kell felhasználni, év végi maradványának megállapítására, elszámolására, felhasználására a költségvetési szervek tervezésének, gazdálkodásának, beszámolásának rendezéséről szóló kormányrendeletet kell alkalmazni.
(6) A Felügyelet a biztosítási szakoktatás, kutatás és a szaksajtó tevékenységéhez támogatást nyújthat.
133. § (1) A Felügyelet mellett hét tagból álló Biztosításfelügyeleti Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) működik.
(2) A Bizottság tagjai:
a) a pénzügyminiszter által kinevezett négy, biztosító alkalmazásában nem álló, a biztosítók tevékenységét magas szinten ismerő személy, akik közül legfeljebb kettő lehet köztisztviselő,
b) az illetékes pénzügyminisztériumi helyettes államtitkár,
c) a szakmai érdekképviseleti szerv(ek) két képviselője.
(3) A Bizottság ülésein a Felügyelet elnöke állandó meghívottként, tanácskozási joggal vesz részt.
(4) A Bizottság tagjainak megbízatása megszűnik:
a) a kinevezési időtartam lejártával,
b) felmentéssel, visszahívással,
c) lemondással,
d) halállal.
(5) A Bizottság elnöke a pénzügyminiszter által kinevezett, nem köztisztviselő személy, alelnöke az illetékes pénzügyminisztériumi helyettes államtitkár.
(6) A Bizottság szervezeti és működési rendjét maga állapítja meg. A Bizottság tagjaira titokvédelmi szabályok betartása kötelező.
(7) A Bizottság működésének költségeit a Felügyelet viseli.
(8) A Bizottság kinevezett tagjai és az érdekképviseleti szervek által delegált tagjai díjazásban részesülnek, melynek mértékét a pénzügyminiszter határozza meg.
134. § (1) A Felügyelet elnökének előzetesen ki kell kérnie a Bizottság véleményét
a) a biztosító tevékenységi engedély iránti kérelmének elutasításáról, a biztosító a biztosítási alkusz és a biztosítási szaktanácsadó tevékenységi engedélyének visszavonásáról,
b) a biztosítási tevékenység módosítása iránti kérelem elutasításáról,
c) az állományátruházási engedély iránti kérelem elutasításáról,
d) a részesedésszerzés iránti kérelem elutasításáról,
e) a felügyeleti bírság címén befolyt pénzösszegek felhasználási elveiről,
f) a 126. § (1) bekezdésének d), e) és f) pontjaiban meghatározott intézkedések alkalmazásáról,
g) a 143. § (1) bekezdése szerinti szükséghelyzetben hozott intézkedésekről,
h) külföldi által történő alapítás és részesedésszerzés engedélyezése iránti kérelemről.
(2) A Felügyelet elnöke harminc napon belül köteles tájékoztatni a Bizottságot, ha
a) a biztosítót szanálási terv készítésére kötelezte,
b) a biztosítót pénzügyi terv készítésére kötelezte,
c) rendkívüli ellenőrzést rendelt el,
d) felügyeleti biztost rendelt ki,
e) a biztosító első számú vezetőjét felügyeleti bírsággal sújtotta.
135. § (1) A Bizottság 133. § (2) bekezdésének a) pontjában foglalt tagjait a pénzügyminiszter hatéves időtartamra nevezi ki.
(2) Felmentéssel, illetve visszahívással kell megszüntetni a Bizottság tagjainak megbízatását, ha
a) jogerős ítélet megállapítása szerint bűncselekményt követett el, vagy más módon e tisztségre méltatlanná vált,
b) tisztségének ellátására tartósan alkalmatlanná vált.
136. § (1) A Bizottság részére véleményezésre meg kell küldeni:
a) a biztosítási tevékenységre vonatkozó jogszabályok tervezetét,
b) a biztosító működésének éves tapasztalatairól szóló tájékoztatót,
c) e törvény keretében véleményezési kötelezettségébe utalt ügyek teljes iratanyagát, a szükséges információkkal együtt.
(2) A Bizottság a véleményét és az esetleges különvéleményt legkésőbb az ülést követő tizedik munkanapon belül köteles közölni a Felügyelet elnökével és a pénzügyminiszterrel.
(3) A Felügyelet elnöke bármilyen, általa szükségesnek ítélt kérdésben jogosult a Bizottság véleményét kikérni.
137. § A biztosítók a megkötést követő harminc napon belül kötelesek bejelenteni a Felügyeletnek az olyan megállapodást, amely a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló 1990. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vt.) 17. §-ának (4) bekezdésében foglaltakra tekintettel a Vt. 14. §-ában meghatározott tilalom alól mentesül.
138. § (1) A biztosító köteles a Felügyeletnek haladéktalanul bejelenteni, ha
a) fizetési kötelezettségét pénzügyi fedezet hiányában nem képes teljesíteni,
b) biztosítástechnikai tartalékai nem érik el a szükséges mértéket, és a biztosítástechnikai tartalékok fedezete nem kielégítő,
c) a biztonsági tőkéje és a szavatoló tőkéje nem éri el az előírt mértéket,
d) más vállalkozásban saját jegyzett tőkéjének, részjegytőkéjének vagy induló tőkéjének tíz százalékát meghaladó tulajdoni hányadot szerez.
(2) A biztosító köteles a Felügyeletnek harminc napon belül bejelenteni:
a) a jegyzett tőkéjének, részjegytőkéjének felemelését vagy leszállítását, valamint az induló tőkéjének felemelését,
b) a biztosítóban 5%-ot meghaladó, de a 71. § (1) bekezdése szerint engedélykötelesnek nem minősülő részesedés megszerzését,
c) a 49. § (1) bekezdésében meghatározott vezetők személyében történt változást,
d) a székhely vagy telephely címének megváltozását,
e) új hálózati egység megnyitását, illetve hálózati egység megszüntetését,
f) a tevékenység szüneteltetését,
g) a vállalt nagykockázatokat,
h) a nagykárokat,
i) a viszontbiztosítási partnereinek nevét,
j) külföldi állandó képviseletének megnyitását, annak áthelyezését vagy megszüntetését, illetve a képviseletet ellátó kiküldöttek személyében történő változást,
k) a Vt. 17. §-a szerinti megállapodást,
l) az alapszabály módosítását,
m) a tevékenység kihelyezésére kötött szerződést,
n) a vezérügynök személyét,
o) a könyvvizsgáló személyét,
p) a biztosítási alkusszal, a biztosítási szaktanácsadóval és a biztosító könyvvizsgálójával kötött felelősségbiztosítási szerződés megszűnését.
(3) A biztosító köteles a Felügyeletnek a terjesztés megkezdéséig, illetve később folyamatosan megküldeni a módozattal összefüggésben kidolgozott mindazon iratot (az ajánlat, a kötvény mintáját stb.) és ügyféltájékoztatót, amelyet az ügyfelek megkapnak.
139. § (1) A biztosítási alkusz és a biztosítási szaktanácsadó köteles a Felügyeletnek harminc napon belül bejelenteni
a) a biztosítási alkuszi tevékenységet irányító személyében, a vezető szaktanácsadó személyében történt változást, továbbá a felelősségbiztosítási szerződés megszűnését,
b) a székhely vagy telephely címének megváltozását,
c) új hálózati egység megnyitását, illetve hálózati egység megszüntetését,
d) tevékenység szüneteltetését vagy megszüntetését.
(2) A biztosítási alkusz az (1) bekezdésben foglaltakon túl köteles a Felügyeletnek harminc napon belül bejelenteni a törzstőke (alaptőke) felemelését vagy leszállítását.
(3) A külföldi biztosító köteles a Felügyeletnek harminc napon belül bejelenteni magyarországi tartós képviseletének megnyitását, annak áthelyezését vagy megszüntetését, illetve a képviseletet ellátók személyében történt változást.
140. § (1) A Magyar Biztosítási Tanács (a továbbiakban: Tanács) feladata a biztosításügyre vonatkozó koncepcionális és stratégiai ügyekben való állásfoglalás, a hazai biztosítási kultúra hagyományainak ápolása, a biztosítási tevékenység megújításának szolgálata, a biztosítói üzletmenet európai normákhoz való harmonizálódásának alapkérdéseire vonatkozó véleményalkotás.
(2) A Tanács a Felügyelet tanácsadó szerve.
(3) A Tanács jogosult minden olyan ügyben a Felügyelethez fordulni, amelyet a magyar biztosításügy egésze érdekében kétharmados többséggel fontosnak minősít.
141. § (1) A Tanács tagjai a magyar biztosításügyben dolgozó kiemelkedő szaktudású személyek lehetnek.
(2) A Tanács tagjait a biztosítási szakma elismert, köztiszteletben álló szakembereiből - a szakmai érdekképviseleti szervek véleményének meghallgatása után - a Felügyelet elnökének javaslatára a pénzügyminiszter kéri fel, határozatlan időre.
(3) A Tanács elnökét - a Felügyelet javaslatára - a pénzügyminiszter kéri fel.
142. § (1) A Tanácsnak legalább három (közgazdasági, jogi és aktuáriusi) szekciója működik, és legfeljebb harminc tagja lehet.
(2) A Tanács tagját külön díjazás nem illeti meg.
(3) A Tanács működésével kapcsolatos költségek a Felügyeletet terhelik.
143. § (1) Ha a biztosító
a) esedékes és elismert fizetési kötelezettségeinek pénzügyi fedezet hiánya miatt öt munkanapon belül nem tesz eleget, vagy
b) a biztosítástechnikai tartalékok nem érik el a szükséges mértéket, illetve a biztosítástechnikai tartalékok fedezete nem kielégítő, vagy
c) biztonsági tőkéje az előírt mérték alá csökkent, vagy
d) a szanálási, illetve a pénzügyi tervét a Felügyelet által meghatározott időn belül nem tudja végrehajtani, vagy
e) tevékenysége körében más olyan különösen súlyos veszélyhelyzet alakult ki, amely a biztosítási szolgáltatások biztonságát fenyegeti (a továbbiakban a)-e) pont együtt vagy külön-külön: szükséghelyzet)
a Felügyelet a felszámolás elkerülése, valamint a biztosítottak érdekében szükségintézkedést tehet.
(2) Szükséghelyzetben a Felügyelet - a 126. § (1) bekezdésében szabályozottakon túlmenően - az alábbi intézkedéseket teheti:
a) kötelezheti a biztosítót - átvételre vállalkozó másik biztosító esetén - biztosítási állományának átruházására,
b) felfüggesztheti a részvénytársaság, illetve a szövetkezet esedékes osztalékának kifizetését a szükséghelyzet fennálltának időtartamára,
c) összehívhatja a közgyűlést a Felügyelet által meghatározott napirenddel.
144. § A biztosító részvénytársaság és a biztosító szövetkezet elleni felszámolási eljárásra és végelszámolásra az e fejezetben foglalt eltérésekkel a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló, többször módosított 1991. évi IL. törvény (a továbbiakban: Cstv.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
145. § A biztosító részvénytársaság és a biztosító szövetkezet ellen csődeljárásnak helye nincs.
146. § (1) A biztosító részvénytársaság és biztosító szövetkezet elleni felszámolási eljárást - a pénzügyminiszter egyidejű értesítése mellett - a Felügyelet megindítja, ha
a) a szükséghelyzetben hozott intézkedés ellenére a 143. § (1) bekezdésének a) vagy d) pontjában meghatározott feltételek fennmaradnak, vagy
b) a biztosító tartozásai saját tőkéjét tartósan meghaladják (túladósodás).
(2) A felszámolási eljárás kezdeményezéséről - amennyiben azt nem a Felügyelet indította meg - a bíróság a Felügyeletet soron kívül értesíti.
(3) A bíróság a felszámolót a Felügyelet véleményének kikérése után jelöli ki.
147. § (1) A Felügyelet köteles a felszámolást elrendelő végzés tudomására jutásakor a biztosító tevékenységi engedélyét visszavonni.
(2) A felszámolás kezdő időpontjától
a) a biztosítási szerződések a folyamatban lévő állományátruházás esetét kivéve megszűnnek;
b) a megszűnt biztosítási szerződések esetében az esedékes biztosítási díjak nem szedhetők be;
c) új biztosítási szerződés nem köthető és nem hosszabbítható meg, biztosítási állomány - saját elhatározásból - nem adható és nem vehető át.
(3) A biztosító elleni felszámolási eljárás elindításának és a biztosítási szerződés megszűnésének tényéről a biztosító köteles a szerződő felet, illetve a biztosítottat értesíteni.
148. § (1) A felszámolás kezdő időpontjában a matematikai tartalékhoz tartozó eszközök listáját azonnal le kell zárni és azt a felügyeleti biztosnak át kell adni.
(2) A felszámolási eljárás folyamán az (1) bekezdésben meghatározott eszközök külön kezelendők és azok csak a matematikai tartalékkal szemben fennálló, a biztosítottakkal (kedvezményezettekkel) szembeni kötelezettségek teljesítése után használhatók fel egyéb kötelezettségek teljesítésére.
(3) Amennyiben a matematikai tartalékhoz tartozó eszközök a kötelezettségekre nem nyújtanak kellő fedezetet, úgy - a teljesítés erejéig - a biztosító egyéb eszközeit kell felhasználni.
149. § (1) A biztosító biztosítási szerződésből származó kötelezettségeivel szemben a felszámolási költségeknek elsőbbsége van.
(2) A biztosító biztosítási szerződésből származó kötelezettségeit az alábbi sorrendben teljesíti:
a) az életbiztosítási és betegségbiztosítási díjtartalékot, továbbá a balesetbiztosítási járadéktartalékot terhelő kötelezettségek,
b) a felelősségbiztosítási járadékot terhelő kötelezettségek,
c) a felszámolási eljárás kezdő időpontjáig bejelentett biztosítási események alapján elismert szolgáltatások,
d) az előre fizetett biztosítási díjak,
e) egyéb kötelezettségek.
150. § A biztosító jogutód nélküli megszűnését kimondó határozatához a Felügyelet előzetes egyetértése szükséges.
151. § A Felügyelet az előzetes egyetértést akkor adja meg, ha a biztosító a biztosítási tevékenységből eredő összes kötelezettségét teljesítette, így különösen
a) az állomány átruházását,
b) a biztosítási szerződések felmondását,
c) a biztosítottakkal történő megállapodást,
és az ezek bizonyítására alkalmas okiratokat a Felügyeletnek benyújtotta.
152. § A Felügyelet a 150. §-ban foglalt előzetes egyetértés megadásával egyidejűleg a biztosító tevékenységi engedélyét is megvonja.
153. § (1) Az ügyfeleknek az egyes biztosítók felszámolásából adódó esetleges kárainak részleges fedezése céljából a biztosítók előre kötelesek létrehozni a biztosítók közös kötelezettségvállalását szolgáló ügyfélvédelmi alapot.
