(2) Az ügyfélvédelmi alap működésének szabályait külön törvény határozza meg.
154. § E törvény 1996. január 1-jén lép hatályba.
155. § Az e törvény szerinti biztosítási szabályzatok és biztosítási szerződési feltételek általános szerződési feltételek, azok a Polgári Törvénykönyv 209. §-a alapján megtámadhatóak.
156. § A törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő engedélyezési eljárásokra e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
157. § A Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságra e törvény szabályai a külön törvényben foglalt eltérésekkel terjednek ki.
158. § A 7. § (2) bekezdése a) pontjának való megfelelés érdekében a biztosító részvénytársaságnak a bemutatóra szóló részvényeit legkésőbb e törvény hatálybalépését követő hat hónapon belül kell névre szóló részvényekké átalakítani.
159. § (1) A már működő biztosítási alkusz tekintetében a 33. § (1) bekezdésében előírt követelményeknek legkésőbb az e törvény hatálybalépésétől számított egy éven belül kell megfelelni.
(2) A már működő biztosítási alkusznak a 33. § (2) bekezdésében előírt felelősségbiztosítást e törvény hatálybalépését követő három hónapon belül kell megkötni, illetve a vagyoni biztosíték meglétét a Felügyelet által meghatározott módon igazolni.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben előírt feltételek meglétét az (1) és (2) bekezdésben meghatározott határidő leteltét követő tizenöt napon belül a Felügyeletnek be kell jelenteni.
160. § (1) A törvény hatálybalépésekor már működő
a) biztosítási alkusz a 33. § (4) bekezdése,
b) biztosító vezetője a 50-53. §,
c) a biztosítási szaktanácsadó, illetve a biztosítási szaktanácsadói tevékenységet folytató gazdasági társaságnál a biztosítási szaktanácsadói tevékenység irányítója a 39. § szerinti személyi feltételeinek meglétére vonatkozó igazolását a hatálybalépést követő hat hónapon belül köteles a Felügyeletnek benyújtani.
(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt személyek a törvény szerinti képesítési feltételekkel nem rendelkeznek, azok megszerzésére indokolt esetben a Felügyelet egy alkalommal három év türelmi időt adhat.
161. § (1) A törvény hatálybalépésekor élet- és nem-életbiztosítási ág együttes művelésére vonatkozó engedéllyel rendelkező biztosító részvénytársaság jogosult a két ág együttes művelését folytatni, ha egyébként a biztosító szavatoló tőkéje megfelel a 77. §-ban meghatározott minimális szavatoló tőke szükségletnek.
(2) A törvény hatálybalépésekor már működő biztosító egyesületek tevékenységüket a törvény hatálybalépésekor már meglévő tőkével folytathatják, ha az egyesület szavatoló tőkéje megfelel a 77. §-ban meghatározott minimális szavatoló tőke szükségletnek.
(3) A törvény hatálybalépésekor biztosítási és egyéb tevékenységet egyaránt folytató biztosítási egyesület a törvény hatálybalépésétől számított két év után biztosítási tevékenységet csak elkülönített számviteli nyilvántartás mellett végezhet.
(4) A törvény hatálybalépésekor működő, élet- és nem-életbiztosítási ág együttes művelésére jogosult biztosító az (1), (2) és (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően 1996. december 31. után élet- vagy nem-életbiztosítási tevékenységet csak a belső irányítás és gazdálkodás szempontjából elkülönült szervezeti egységben végezhet. Az elkülönítésnek érvényesülnie kell az eszközök, valamint a felelősségi és hatáskörök szétválasztásában, a biztosítási áganként kialakított és vezetett számviteli nyilvántartásban, eredménykimutatásban.
(5) Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) hatálybalépése előtt alakult biztosító egyesület életbiztosítási ágban nyújtott - az Öpt. 10. §-ának (1) bekezdése a) pontjában meghatározott - szolgáltatásai ellenértékeként a munkáltató által átvállalt tagsági hozzájárulás után adó- és társadalombiztosítási járulék fizetésének szabályai, e törvény hatálybalépését követően, megegyeznek a nyugdíjpénztárakra vonatkozó szabályokkal, amennyiben a szolgáltatásaira az Öpt. 46-49. §-aiban foglaltakat megfelelően alkalmazzák és ezt az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárak Felügyelete igazolja.
162. § Az a biztosító részvénytársaság és biztosító egyesület, amely e törvény hatálybalépésekor nem rendelkezik a biztosítási szerződésekből adódó kötelezettségei teljesítéséhez szükséges tartalékfedezettel, köteles a hiányt e törvény hatálybalépésétől számított két éven belül pótolni.
163. § (1) Az a biztosító részvénytársaság, amely a törvény hatálybalépésekor nem rendelkezik a 77. §-ban meghatározott, az általa folytatott üzleti tevékenység mértékéhez szükséges minimális szavatoló tőkével, köteles azt legalább e törvény hatálybalépését követő három éven belül feltölteni olyan módon, hogy az első évben az adott évre szükséges minimális szavatoló tőke legalább egyharmadával, második évben pedig legalább kétharmadával rendelkezzen. Ha a biztosító szavatoló tőkéje nem éri el a minimális biztonsági tőke szintjét sem, akkor a törvény hatálybalépése után legkésőbb hat hónap múlva úgy kell kiegészítenie a szavatoló tőkéjét, hogy a biztonsági tőke hiánya megszűnjék.
(2) Az a biztosító egyesület, amely a törvény hatálybalépésekor nem rendelkezik a 77. §-ban meghatározott, az általa folytatott üzleti tevékenység mértékéhez szükséges minimális szavatoló tőkével, köteles azt négy éven belül feltölteni oly módon, hogy az első évben az adott évre szükséges minimális szavatoló tőke legalább egynegyedével, a második évben legalább felével, a harmadik évben pedig legalább háromnegyedével rendelkezzen.
(3) A törvény hatálybalépését követően a biztosító köteles a tárgyévet megelőző üzleti évre vonatkozó, a 77. §-ban meghatározott szavatoló tőke szükségletre vonatkozó számítását elvégezni, és azt a Felügyeletnek harminc napon belül megküldeni.
164. § (1) E törvény hatálybalépése előtt engedélyezett életbiztosítási módozatok e törvény hatálybalépését követő három évig terjeszthetők, kivéve, ha azok egyébként megfelelnek e törvény előírásainak.
(2) E törvény hatálybalépése előtt már engedélyezett biztosítási módozatoknak az 1. és 2. számú mellékletben foglaltaknak megfelelő kockázati besorolását a biztosítónak a hatálybalépést követő egy éven belül kell elvégeznie és azt a Felügyelet részére megküldenie.
(3) A hatálybalépés előtt engedélyezett módozat módosítása esetén a 60. §-ban foglaltak az irányadók.
165. § A biztosító az e törvény hatálybalépése előtt engedélyezett életbiztosítási szerződései után az 62. § (2) bekezdésben foglaltak helyett az életbiztosítási ág matematikai tartalékai befektetési eredményének legalább ötven százalékát köteles a biztosítottaknak visszajuttatni, amennyiben a biztosító nem vállalt egyéb kötelezettséget. A visszajuttatás azonban a biztosított számára nem lehet kedvezőtlenebb a szerződésben foglaltaknál. A visszajuttatott rész magában foglalja a technikai kamatlábnak megfelelő bevételt is.
166. § A 86-89. §-okban foglalt befektetési szabályoknak a törvény hatálybalépését követő három éven belül a Felügyelet által jóváhagyott ütemterv szerint kell a biztosítónak megfelelnie.
167. § A már működő biztosító köteles könyvvizsgálóját e törvény hatálybalépését követő egy hónapon belül bejelenteni a Felügyeletnek.
168. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a) az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. által folytatott életbiztosítással egybekötött nyugdíj előtakarékossági betétekkel összefüggésben felmerülő kérdéseket,
b) a biztosítók könyvvezetési és éves beszámoló készítési kötelezettségének szabályait
rendeletben szabályozza.
(2) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy
a) az életbiztosítási módozatok technikai kamatlábának maximális mértékét,
b) a biztosítástechnikai tartalékok tartalmát, képzésének és felhasználásának rendjét,
c) a biztosító 109. § (1) bekezdés szerinti belső adatszolgáltatásának rendjét és tartalmát,
d) a biztosítási alkuszi jelentés szabályait,
e) a gépjármű-felelősségbiztosítás díjkalkulációjának és eredményének elszámolási rendjét, a díjkalkulációt, a díjszabást és a biztosítás díját,
f) a nagykockázatok és a nagy károk határértékeit,
g) az értékkövetésnél alkalmazható módszereket,
h) a 132. § (3) bekezdésében előírt felügyeleti díj mértékét, és
i) a biztosítási ágak 161. § (4) bekezdésében előírt elkülönítésének módját
rendeletben szabályozza;
j) a 39. § (4) bekezdés c) pontjában, a 51. § (1) bekezdés a) pontjában és az 53. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tanácsadói szintű szakképesítések megszerzésének feltételeit.
169. § A Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 7. §-a (2) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép: *
„Az ügyfél kérelmére a bíróság a nyilvánosságot kizárhatja akkor is, ha a tárgyalás során a fél vagyoni helyzetére vonatkozó, pénzintézettől beszerzett adat (banktitok) vagy biztosítótól beszerzett adat (biztosítási titok) kerülne nyilvánosságra.”
170. § Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 3. §-ának (6) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(6) Ezt a törvényt a honvédelmi, a külkereskedelmi, az igazgatási és társadalombiztosítási ügyekben, a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról, az árak megállapításáról szóló törvényben meghatározott ügyekben, valamint a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló törvényben meghatározott ügyekben, továbbá az adó- és jövedéki ügyekben akkor kell alkalmazni, ha jogszabály másként nem rendelkezik.”
171. § A külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény 47. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„47. § Ez a törvény nem érinti azokat a rendelkezéseket, amelyek a pénzintézet és a biztosítóintézet külföldi részvétellel történő alapítására, vagy belföldi pénzintézetben és biztosítóintézetben történő külföldi részesedés szerzésére vonatkoznak.”
172. § (1) A Cstv. 2. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(2) E törvény csődeljárásra vonatkozó rendelkezései a biztosító részvénytársaságra, a biztosító szövetkezetre, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakra nem vonatkoznak.”
(2) A Cstv. 2. §-a az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) E törvénynek
a) a csődeljárásra, felszámolási eljárásra és a végelszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezéseit a pénzintézetekre a pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló törvényben;
b) a felszámolási eljárásra és a végelszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezéseit a biztosító részvénytársaságokra és a biztosító szövetkezetekre a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló törvényben, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakra pedig az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”
173. § (1) A Vt. 17. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Mentesül a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény hatálya alá tartozó biztosítóintézetek közötti megállapodás a 14. § szerinti tilalom alól akkor is, ha annak tárgya
a) a biztosítási díjak közös kialakítása, ha ez közös statisztikai adatokon alapul és a nettó biztosítási díjakra (kockázati díj) vonatkozik, kivéve, ha az ezekhez való csatlakozást a felek kötelezővé teszik;
b) azonos biztosítási szerződési feltételek alkalmazása, ha
1. ennek bevezetése a biztosítottak (szerződők) érdekeit szolgálja, és
2. a megállapodást kötő felek lehetővé teszik az ezekben foglaltaktól való eltérést, és
3. nem korlátozzák indokolatlan mértékben a versenyt;
c) bizonyos kockázatok közösen történő biztosítása (együttbiztosítás), ha
1. a megállapodást kötő felek nem veszítik el önállóságukat, így különösen lehetőségük van viszontbiztosítási szerződést kötni a megállapodásban részt nem vevő biztosítóintézettel, vagy
2. olyan új biztosítóintézet piacra lépését segíti elő, amelynek a piacra lépésre egyébként nem lenne módja, vagy
3. elősegíti olyan új szolgáltatás piacon történő megjelenését, amelyre a megállapodás hiányában nem lenne lehetőség, vagy
4. a biztosítható kockázatok körét bővíti;
d) közös kárrendezés, ha az gyorsított és egyszerűsített kárrendezés, valamint a követelések közös elszámolása;
e) biztonsági berendezések közös tesztelése és elfogadása;
f) közös információs központ létesítése vagy a nagy kockázatok nyilvántartása és az ezekre vonatkozó információs rendszerek létrehozása.”
(2) A Vt. 35. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A versenyfelügyeletet ellátó szerv versenyfelügyeleti eljárása során a biztosítási tevékenységet érintő ügyekben köteles az Állami Biztosításfelügyeletet meghallgatni. A Biztosításfelügyelet a megkeresésre köteles álláspontját 15 napon belül írásban közölni.”
(3) A Vt. 40. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A versenyfelügyeleti eljárás díjára külön jogszabály rendelkezései az irányadók, ha a versenyfelügyeletet az Állami Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet látja el.”
(4) A Vt. 52. §-ának (2) bekezdése helyére a következő rendelkezés lép:
„(2) A versenyfelügyeletet az értékpapírtőzsdei és az árutőzsdei tevékenység tekintetében az Állami Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet látja el; eljárására és az alkalmazandó jogkövetkezményekre a külön törvény rendelkezéseit kell alkalmaznia.”
174. § A rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 68. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„68. § A Rendőrség nyomozó szervének vezetője a kétévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő, szándékos bűncselekmény felderítése érdekében az üggyel összefüggő adatok szolgáltatását - az ügyész előzetes jóváhagyásával - igényelheti az adatot kezelő pénzintézettől, biztosítóintézettől, adóhatóságtól, szolgáltatást nyújtó távközlési szervezettől. A nyomozó szerv az adatszolgáltatás teljesítésére határidőt jelölhet meg. Az adatszolgáltatás ingyenes és nem tagadható meg. Az így kapott információ csak a megjelölt célra használható fel.”
175. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény 33-34/B. §-ai,
b) az 1960. évi 11. törvényerejű rendelet (Ptké.) 68. §-ának (1) bekezdése,
c) az állami biztosításfelügyeletről szóló 56/1986. (XII. 10.) MT rendelet,
d) az állami biztosításfelügyelet egyes kérdéseiről szóló 14/1987. (IV. 13.) PM rendelet, továbbá az ezt módosító 50/1989. (XII. 28.) PM rendelet és 19/1991. (VII. 31.) PM rendelet, 27/1992. (XII. 2.) PM rendelet és a 4/1993. (II. 4.) PM rendelet, *
e) a biztosító egyesületek induló vagyonának nagyságáról szóló 41/1988. (X. 14.) PM rendelet,
f) az Országos Takarékpénztár részéről biztosítási tevékenység folytatásáról szóló 1057/1985. (X. 8.) MT határozat.
| 1. | Baleset (beleértve a munkahelyi balesetet és a foglalkozásból adódó megbetegedést) | |
| a) egyszeri szolgáltatások, | ||
| b) többszöri vagy folyamatos szolgáltatások, | ||
| c) kombinált szolgáltatások, | ||
| d) szállított személyeknek nyújtott szolgáltatások. | ||
| 2. | Betegség | |
| a) egyszeri szolgáltatások, | ||
| b) többszöri vagy folyamatos szolgáltatások, | ||
| c) kombinált szolgáltatások. | ||
| 3. | Szárazföldi jármű-casco (sínpályához kötött járművek nélkül) | |
| a) közúti járművekben, | ||
| b) egyéb szárazföldi gépi meghajtású járművekben, munkagépekben, | ||
| c) gépi meghajtással nem rendelkező szárazföldi járművekben bekövetkezett károk. | ||
| 4. | Sínpályához kötött járművek cascója | |
| Sínpályához kötött járművekben bekövetkezett károk. | ||
| 5. | Légijármű-casco | |
| Légijárművekben bekövetkezett károk. | ||
| 6. | Tengeri-, tavi- és folyami jármű-casco | |
| a) folyami, | ||
| b) tengeri járművekben bekövetkezett károk. | ||
| 7. | Szállítmány (beleértve árukat, poggyászokat és valamennyi más vagyontárgyat) | |
| A szállított árukban vagy poggyászokban keletkezett károk, függetlenül a használt szállítási eszköz típusától. | ||
| 8. | Tűz- és elemi károk | |
| Minden olyan vagyoni kár - amennyiben nem tartozik a 3., 4., 5., 6. vagy a 7. ághoz -, melynek az okozója | ||
| a) tűz, | ||
| a) robbanás, | ||
| c) vihar, | ||
| d) a viharon kívüli, egyéb természeti (elemi) kár, | ||
| e) atomenergia, | ||
| f) talajsüllyedés és földrengés. | ||
| 9. | Egyéb vagyoni károk | |
| A 3., 4., 5., 6. és 7. ágazatba nem tartozó vagyontárgyakban bekövetkezett olyan kár, amelyet jégverés vagy fagy, valamint bármilyen más, a 8. ágazatba nem tartozó esemény okozott, így például lopás. | ||
| 10. | Önjáró szárazföldi járművekkel összefüggő felelősség | |
| Önjáró szárazföldi járművek használatából eredő felelősség, beleértve a fuvarozó felelősségét is, ideértve a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást. | ||
| 11. | Légijárművekkel összefüggő felelősség | |
| Légijárművek használatából eredő felelősség, beleértve a fuvarozó felelősségét is. | ||
| 12. | Tengeri, tavi és folyami járművekkel összefüggő felelősség | |
| Tengeri, tavi és folyami járművek használatából eredő felelősség, beleértve a fuvarozó felelősségét is. | ||
| 13. | Általános felelősség | |
| Minden olyan egyéb felelősség, amelyik nem tartozik a 10., 11. és 12. ágazatokba, így például a környezetszennyezéssel kapcsolatos felelősség. | ||
| 14. | Hitel | |
| a) általános fizetésképtelenség, | ||
| b) exporthitelezés, | ||
| c) részletfizetési ügylet, | ||
| d) jelzáloghitelezés, | ||
| e) mezőgazdasági hitelezés. | ||
| 15. | Kezesség | |
| a) közvetlen kezesség, | ||
| b) közvetett kezesség. | ||
| 16. | Különböző pénzügyi veszteségek | |
| a) foglalkoztatással összefüggő kockázatok, | ||
| b) elégtelen jövedelem, | ||
| c) rossz időjárás, | ||
| d) nyereségkiesés, | ||
| e) folyó mellék- és többletköltségek bármely fajtája, | ||
| f) előre nem látható üzleti mellék- és többletköltségek, | ||
| g) értékvesztés, | ||
| h) bérleti díj- vagy jövedelemkiesés, | ||
| i) az eddig említettektől eltérő közvetett kereskedelmi veszteségek, | ||
| j) nem-kereskedelmi pénzbeli veszteségek, | ||
| k) egyéb pénzügyi veszteségek. | ||
| 17. | Jogvédelem | |
| 18. | Segítségnyújtás | |
| Segítségnyújtás az utazás vagy a lakóhelytől, illetve a szokásos tartózkodási helytől való távollét során bajba jutott személyek részére. |
Ha az engedély egyszerre érvényes
a) az 1. és 2. ágazatokra, akkor a „Baleset és betegség”,
b) az 1. d), 3., 7. és 10. ágazatokra, akkor a „Gépjárműbiztosítás”,
c) az 1. d), 4., 6., 7. és 12. ágazatokra, akkor a „Tengeri-szállítmányozási biztosítás”,
d) az 1. a), 5., 7. és 11. ágazatokra, akkor a „Légi biztosítás”,
e) a 8. és 9. ágazatokra, akkor a „Tűz- és egyéb vagyoni károk”,
f) a 10., 11., 12. és 13. ágazatokra, akkor a „Felelősség”,
g) a 14. és 15. ágazatokra, akkor a „Hitel és kezesség”
elnevezést kell használni.
A különböző biztosítási ágazatokba besorolt kockázatok minden egyéb kombinációjánál a Felügyelet által jóváhagyott elnevezést kell használni.
1. Egy ágazatba vagy ágazati csoportba tartozó alapkockázatra engedélyt kapott biztosító emellett egy másik ágazatba tartozó kockázatokat is biztosíthat az ezekre vonatkozó engedély megkövetelése nélkül, amennyiben
a) ezek a kockázatok összefüggnek az alapkockázattal,
b) az alapkockázat ellen biztosított vagyontárgyra vonatkoznak, és
c) az alapkockázatot fedező biztosítási szerződés által biztosítottak.
2. Az A. rész 14., 15. és 17. ágazatába tartozó kockázatokat - a 3. pontban foglaltak kivételével - nem lehet más ágazatok kiegészítő kockázatainak tekinteni.
3. A 17. ágazatba (jogvédelmi biztosítás) tartozó kockázatot a 18. ágazat kiegészítő kockázatának lehet tekinteni, amennyiben az 1. pontban jelzett feltételek teljesülnek és az alapkockázat csak az utazás vagy az állandó lakóhelyétől, illetve a szokásos tartózkodási helyétől való távollét során bajba jutott személynek nyújtott segítségre vonatkozik. A jogvédelmi biztosítást ugyancsak kiegészítő kockázatnak lehet tekinteni az 1. pontban jelzett feltételek esetén, amennyiben a jogvédelmi biztosítás a tengeri hajók használatából eredő vagy e használattal kapcsolatban lévő peres ügyekre vagy kockázatokra vonatkozik.
Nagykockázatnak minősülnek
1. az A. rész 4., 5., 6., 7., 11. és 12. pontja alá besorolt kockázatok;
2. az A. rész 14. és 15. pontja alá besorolt kockázatok, amennyiben a biztosított hivatásszerűen ipari, kereskedelmi vagy szabadfoglalkozású tevékenységet folytat, és a kockázat e tevékenységére vonatkozik;
3. az A. rész 8., 9., 13. és 16. pontja alá besorolt kockázatok, amennyiben a biztosított
a) mérleg főösszege,
b) üzleti forgalma,
c) átlagos alkalmazotti létszáma közül legalább kettő meghaladja a törvény 166. §-a (2) bekezdésének f) pontja alapján kiadott pénzügyminiszteri rendeletben meghatározott határértéket.
4. A nagykockázatok határértékét a biztosítók érdekképviseleti szervének véleményét kikérve, a Felügyelet javaslatára a pénzügyminiszter rendeletben szabályozza.
1. Életbiztosítások, így különösen
a) elérésre szóló életbiztosítás,
b) halálesetre szóló életbiztosítás,
c) járadékbiztosítás.
2. Házassági biztosítás, születési biztosítás.
3. Befektetéshez kötött életbiztosítás.
4. Feltőkésítési szerződéssel összefüggő ügyletek.
Az engedélyköteles biztosítási módozatokhoz olyan módozattervet kell benyújtani, amely a következőket tartalmazza:
| 1. | A biztosítási szerződési feltételeket | |||
| 2. | A díjkalkulációt | |||
| A díjkalkulációnak a következők egyértelmű és részletes leírását kell tartalmaznia: | ||||
| 2.1. | Az életbiztosítási ághoz tartozó kockázatot tartalmazó módozat esetén | |||
| 2.1.1. | az alkalmazott halandósági táblázatokat, | |||
| 2.1.2. | a szerződés alapján közvetlenül átvállalt kockázat fejében felszámolt és a megtakarítási célzatú díjrész, a nettó díj számításának módját (díjtáblázatokat), | |||
| 2.1.3. | a nettó díj és a biztosító által szükségesnek ítélt működési költség összegének számítási módját (díjtáblázatokat) (ezen sémától a Felügyelet engedélyével el lehet térni), | |||
| 2.1.4. | az életbiztosítási díjtartalék számítási módszerét, | |||
| 2.1.5. | a díjmentes leszállítás vagy meghosszabbítás számításának módját, | |||
| 2.1.6. | a visszavásárlási összeg meghatározásának módját, | |||
| 2.1.7. | a befektetési hozam számítását, a többlethozam számítását és visszajuttatásának mértékét és módját; | |||
| 2.2. | A nem-életbiztosítási ághoz tartozó kockázatot tartalmazó termék esetén | |||
| 2.2.1. | kár- és kockázateloszlásokat vagy egyéb statisztikákat, | |||
| 2.2.2. | a díjkalkulációs elv leírását, | |||
| 2.2.3. | a díjszámítás elemeinek és tervezett paramétereinek megadását, beleértve a díjtáblázatokat is. | |||
| 2.3. | Az esetleges értékkövetés módszerét. | |||
A 2.2. alponthoz tartozó díjkalkulációnak tartalmaznia kell a kalkuláció utólagos ellenőrzését szolgáló adatgyűjtésbe vont adatok körét is.
3. Kiegészítő adatokat
A kiegészítő adatoknak három évre előre becsülve - évenkénti bontásban - a következőket kell tartalmazniuk:
3.1. a tervezett állomány darabszámot és állománydíjat,
3.2. a módozat várható költségfelhasználását: a szerzési, a kárrendezési, az igazgatási költségeket,
3.3. a várható díjbevételt,
3.4. a várható kárkifizetést.
A Felügyeletnek a módozat terjesztésének megkezdéséig be kell nyújtani:
| 1. | A biztosítási szerződési feltételeket | ||
| 2. | Az életbiztosítási ághoz tartozó kockázatot tartalmazó termék esetén | ||
| 2.1. | kár- és kockázateloszlásokat vagy egyéb statisztikákat, | ||
| 2.2. | a díjkalkulációs elv leírását, | ||
| 2.3. | a díjszámítás elemeinek és tervezett paramétereinek megadását, beleértve a díjtáblázatokat is, | ||
| 2.4. | az esetleges értékkövetés módszerét. | ||
A 2. ponthoz tartozó díjkalkulációnak tartalmaznia kell a kalkuláció utólagos ellenőrzését szolgáló adatgyűjtésbe vont adatok körét is.
| 3. | Kiegészítő adatokat | ||
| A kiegészítő adatoknak három évre előre becsülve - évenkénti bontásban - a következőket kell tartalmazniuk: | |||
| 3.1. | a tervezett állomány darabszámot és állománydíjat, | ||
| 3.2. | a módozat várható költségfelhasználását, | ||
| 3.3. | a várható díjbevételt, | ||
| 3.4. | a várható kárkifizetést. | ||
(Bevételi index)
| a = | (+) az utolsó üzleti év direkt üzleteinek díjbevétele | |
| (+) a viszontbiztosításba vett üzletek díjbevétele | ||
| (-) a nem életbiztosítási díjbevételt terhelő adók és illetékek | ||
| a1 = | az „a” összeg 1 milliárd Ft-ot meg nem haladó része | |
| a2 = | az „a” összeg 1 milliárd Ft-ot meghaladó része (a > 1 Mrd Ft) | |
| b = | a bevételek kalkulációs bizonytalansági együtthatója, amely a tényleges és a kalkulációban figyelembe vett kockázatok eltérésének várható maximális értéke | |
| b1 = | az „a1” összeghez tartozó kalkulációs bizonytalansági együttható, amelynek értéke 0,18 | |
| b2 = | az „a2” összeghez tartozó kalkulációs bizonytalansági együttható, amelynek értéke 0,16 |
| Bruttó kárfelhasználás = | a direkt és a viszontbiztosításba vett üzletek kárkifizetéseinek és a kártartalékok növekedésének összege a viszontbiztosítói kárrészesedés levonása nélkül | |
Amennyiben c < 0,50, abban a számításban 0,50-es értékkel kell figyelembe venni.
I. Eredmény: (a1b1 + a2b2)c
(Kárindex)
| a = | (+) az utolsó három, illetve hét üzleti év direkt és a viszontbiztosításba vett üzleteihez kapcsolódó - a kármegtérülésekkel csökkentett - kárkifizetések összege | |
| (+) függőkár tartalék az átlagolási időszak végén | ||
| (-) függőkár tartalék az átlagolási időszak elején | ||
| b = | a: 3, illetve a: 7 | |
| Az átlagolási időszak általában 3 év, ha azonban a biztosító díjbevételének több mint 60%-a együtt vagy külön-külön hitel-, fagy-, jég-, vihar-, földrengés-, árvízkár kockázatokra kötött szerződésekből adódik, akkor az átlagolási időszak 7 év. | ||
| b1 = | a „b” összeg 750 millió Ft-ot meg nem haladó része | |
| b2 = | a „b” összeg 750 millió Ft-ot meghaladó része (b > 750 millió Ft) | |
| c = | a károk kalkulációs bizonytalansági együtthatója, amely a tényleges és a kalkulációban figyelembe vett kockázatok eltérésének várható maximális értéke | |
| c1 = | a „b1” összeghez tartozó kalkulációs bizonytalansági együttható, amelynek értéke 0,26 | |
| c2 = | a „b2” összeghez tartozó kalkulációs bizonytalansági együttható, amelynek értéke 0,23 |
Amennyiben d < 0,50, abban az esetben a számításban 0,50-es értékkel kell figyelembe venni.
II. Eredmény: (b1c1+b2c2)d
az I. és II. Eredmény közül a magasabb érték.
(a 2. számú melléklet 1., 2., 4. sz. ágazatához tartozó biztosítások esetében)
| a = | a saját kötésű és a viszontbiztosításba vett üzletek matematikai tartalékainak összege, a viszontbiztosításba adott részre eső tartalék levonása nélkül | |
| b = | a saját kötésű és a viszontbiztosításba vett üzletek matematikai tartalékainak összege, a viszontbiztosításba adott részre eső tartalék levonása után | |
| c = | b: a (viszontbiztosítási viszonyszám) | |
| Amennyiben a viszonyszám kisebb 0,85-nél, abban az esetben a számításnál a viszontbiztosítási viszonyszámot 0,85-ös értékkel kell figyelembe venni. | ||
| d = | a befektetések hozadékának kalkulációs bizonytalansági együtthatója, amely a kalkulált és a tényleges befektetési hozadék különbségének várhatóan maximális értéke. Ennek értéke 0,04. |
I. Eredmény: acd.
| a1 = | az egyes életbiztosítások nem negatív, bruttó (a viszontbiztosításba adott részre eső kockázati tőkeértékkel nem csökkentett) kockázati tőkeértékeinek összege, csökkentve a rövid távú (maximum 5 év), halál esetére szóló életbiztosítások kockázati tőkeértékeinek összegével | |
| a2 = | a 3 évet meghaladó, de 5 évnél nem hosszabb lejáratú rövid távú, halál esetére szóló életbiztosítások nem negatív, bruttó (a viszontbiztosításba adott részre eső kockázati tőkeértékkel nem csökkentett) kockázati tőkeértékeinek összege | |
| a3 = | a 3 évet meg nem haladó rövid távú, halál esetére szóló életbiztosítások nem negatív, bruttó (a viszontbiztosításba adott részre eső kockázati tőkeértékkel nem csökkentett) kockázati tőkeértékeinek összege | |
| b1 = | az egyes életbiztosítások nem negatív, nettó (a viszontbiztosításba adott részre eső kockázati tőkeértékkel csökkentett) kockázati tőkeértékeinek összege, csökkentve a rövid távú (maximum 5 év), halál esetére szóló életbiztosítások nettó kockázati tőkeértékeinek összegével | |
| b2 = | a 3 évet meghaladó, de 5 évnél nem hosszabb lejáratú rövid távú, halál esetére szóló életbiztosítások nem negatív, nettó (a viszontbiztosításba adott részre eső kockázati tőkeértékkel csökkentett) kockázati tőkeértékeinek összege | |
| b3 = | a 3 évet meg nem haladó rövid távú, halál esetére szóló életbiztosítások nem negatív, nettó (a viszontbiztosításba adott részre eső kockázati tőkeértékkel csökkentett) kockázati tőkeértékeinek összege | |
| Kockázati tőkeérték: | ||
| a minimális szavatoló tőke szükséglet meghatározásának időpontjában bekövetkező halál esetén esedékessé váló biztosítási összeg csökkentve az adott biztosításra ezen időpontig képzett matematikai tartalék összegével. (Negatív kockázati tőkeérték a minimális szavatoló tőke szükséglet számításánál nem vehető figyelembe.) | ||
| c = | (b1 + b2 + b3): (a1 + a2 + a3) (viszontbiztosítási viszonyszám) | |
| Amennyiben ez a viszonyszám kisebb 0,50-nél, abban az esetben a számításokban 0,50-es értékkel kell figyelembe venni. | ||
| d1 = | az életbiztosítások halálozási kockázati bizonytalansági együtthatója, a rövid távú (maximum 5 év), halál esetére szóló életbiztosítások kivételével. Ennek értéke 0,003. | |
| d2 = | a 3 évnél hosszabb, de 5 évnél nem hosszabb időtartamú, halál esetére szóló életbiztosítások halálozási kockázati bizonytalansági együtthatója. Ennek értéke 0,0015. | |
| d3 = | a 3 évet meg nem haladó, rövid távú, halál esetére szóló életbiztosítások haláleseti kockázati bizonytalansági együtthatója. Ennek értéke 0,001. | |
| e1 = | a1cd1 | |
| e2 = | a2cd2 | |
| e3 = | a3cd3 | |
II. Eredmény: e1 + e2 + e3
I. Eredmény + II. Eredmény
| a = | (+) az utolsó üzleti év direkt üzleteinek díjbevétele | |
| (+) a viszontbiztosításba vett üzletek díjbevétele | ||
| (-) az életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó, nem-életbiztosítási kockázatokhoz tartozó díjrészt terhelő adók és illetékek | ||
| a1 = | az „a” összeg 1 milliárd Ft-ot meg nem haladó része | |
| a2 = | az „a” összeg 1 milliárd Ft-ot meghaladó része (a > 1 Mrd Ft) | |
| b = | a bevételek kalkulációs bizonytalansági együtthatója, amely a tényleges és a kalkulációban figyelembe vett kockázatok eltérésének várható maximális értéke | |
| b1 = | az „a1” összeghez tartozó kalkulációs bizonytalansági együttható, amelynek értéke 0,18 | |
| b2 = | az „a2” összeghez tartozó kalkulációs bizonytalansági együttható, amelynek értéke 0,16 |
| Bruttó kárfelhasználás = | a direkt és a viszontbiztosításba vett üzletek kárkifizetéseinek összege a viszontbiztosítói kárrészesedés levonása nélkül. | |
Amennyiben c < 0,50, abban a számításban 0,50-es értékkel kell figyelembe venni.
(a1b1 + a2b2)c
(a 2. számú melléklet 3. sz. ágazata)
| a1 = | azon saját kötésű és viszontbiztosításba vett üzletek matematikai tartalékainak összege - a viszontbiztosításba adott részre eső tartalék levonása nélkül -, amely üzleteknél a biztosító átvállalja a befektetési kockázatot | ||
| a2 = | azon saját kötésű és viszontbiztosításba vett üzletek matematikai tartalékainak összege - a viszontbiztosításba adott részre eső tartalék levonása nélkül -, amely üzleteknél a biztosító nem vállalja át a befektetési kockázatot, továbbá, amely üzletek lejárata az 5 évet meghaladja és amelyeknél az igazgatási költségek nagyságát több mint 5 évre rögzítették | ||
| b1 = | azon saját kötésű és viszontbiztosításba vett üzletek matematikai tartalékainak összege - a viszontbiztosításba adott részre eső tartalék levonása után -, amely üzleteknél a biztosító átvállalja a befektetési kockázatot | ||
| b2 = | azon saját kötésű és viszontbiztosításba vett üzletek matematikai tartalékainak összege - a viszontbiztosításba adott részre eső tartalék levonása után -, amely üzleteknél a biztosító nem vállalja át a befektetési kockázatot, továbbá, amely üzletek lejárata az 5 évet meghaladja és amelyeknél az igazgatási költségek nagyságát több mint 5 évre rögzítették | ||
| c = | (b1 + b2) : (a1 + a2) (viszontbiztosítási viszonyszám) | ||
| Amennyiben ez a viszonyszám kisebb 0,85-nél, abban az esetben a viszontbiztosítási viszonyszámot 0,85-ös értékkel kell figyelembe venni. | |||
| d1; d2 = | befektetések hozadékának kalkulációs bizonytalansági együtthatója, amely a kalkulált és a tényleges befektetési hozadék különbségének várhatóan maximális értéke. Ezek értéke: d1 = 0,04; d2 = 0,01. | ||
I. Eredmény: (a1cd1) + (a2cd2)
A II. Eredményt csak azon szerződések után kell kiszámítani, amelyeknél a biztosító elhalálozási kockázatot vállal.
| a = | az érintett biztosítások nem negatív, bruttó (a viszontbiztosításba adott részre eső kockázati tőkével nem csökkentett) kockázati tőke értékeinek összege | |
| b = | az érintett biztosítások nem negatív, nettó (a viszontbiztosításba adott részre eső kockázati tőkével csökkentett) kockázati tőke értékeinek összege | |
| c = | b: a (viszontbiztosítási viszonyszám) | |
| Amennyiben ez a viszonyszám kisebb 0,50-nél, abban az esetben a számításokban 0,50-es értékkel kell figyelembe venni. | ||
| d = | az életbiztosítások halálozási kockázati bizonytalansági együtthatója a rövid távú (maximum 5 év), halál esetére szóló életbiztosítások kivételével. Ennek értéke 0,003. | |
II. Eredmény: acd
I. Eredmény + II. Eredmény
Az életbiztosítási kockázatok minimális szavatoló tőke szükséglete (I.) + az életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó kiegészítő biztosítások minimális szavatoló tőke szükséglete (II.) + a befektetési alapokhoz kapcsolódó életbiztosítások minimális szavatoló tőke szükséglete (III.)
Amennyiben a biztosító egyesület díjbevétele nem haladja meg a 100 millió forintot, abban az esetben a minimális szavatoló tőke szükséglet számításánál a viszontbiztosítói viszonyszám meghatározásakor a teljes (50%-nál, illetve 15%-nál nagyobb) viszontbiztosítást is figyelembe vehet, ha tevékenységét magyarországi biztosítónál viszontbiztosítja.
Amennyiben az egyesület tevékenységét 100%-ban hazai biztosítónál viszontbiztosítja, abban az esetben a minimális biztonsági tőkén felül nem kell szavatoló tőkével rendelkeznie.
Az életbiztosítási ág összes minimális szavatoló tőke szükséglete
A nem-életbiztosítási ág összes minimális szavatoló tőke szükséglete
A biztosító összes minimális szavatoló tőke szükséglete
A biztosítási szerződésre vonatkozó írásos tájékoztatásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:
| 1. | a biztosítási időszakot; | |
| 2. | a kockázatviselés kezdetét; | |
| 3. | a biztosítási eseményt; | |
| 4. | a díjfizetés és a díjmódosítás módját, lehetőségét; | |
| 5. | a biztosító szolgáltatásait és azok teljesítésének módját, idejét; | |
| 6. | a szerződés megszűnésének eseteit; | |
| 7. | a szerződésfelmondás feltételeit; | |
| 8. | a biztosító mentesülésének feltételeit; | |
| 9. | az értékkövetés módját, mértékét; | |
| 10. | a többlethozam visszajuttatásának mértékét és módját; | |
| 11. | a visszavásárlás módját és a díjmentes szolgáltatások garantált mértékét; | |
| 12. | az esetleges fogyasztói panaszokkal foglalkozó szerv megnevezését és székhelyét. |
A biztosító egyesület által nyújtható nyugdíjbiztosításnak legalább az alábbi feltételeket kell tartalmaznia:
1. A szolgáltatás legalább 10 év eltelte után akkor válik esedékessé, amikor a tag a társadalombiztosítási szabályok szerint nyugdíjjogosultságot szerez.
2. Az egyesületi tag és/vagy a munkáltatója által befizetett biztosítási díjakból képzett tartalékot és az arra jutó hozamot az egyesület egyedileg, elkülönítetten kezeli és az a tag tulajdonát képezi.
3. Amennyiben a munkáltató beszünteti a díjfizetést, az addig befizetett díjakból képzett tartalék a tag tulajdonában marad.
4. A tag halála esetén a szerződés szerinti visszavásárlási összeget az öröklés szabályai szerint fizetik ki.
1. A köztes vállalkozáson keresztül fennálló közvetett tulajdont a számítás szempontjából nem kell figyelembe venni akkor, ha a köztes vállalkozásban a tulajdonos huszonöt százalékot el nem érő tulajdoni vagy szavazati hányaddal rendelkezik.
2. A közvetett tulajdon arányának megállapításához a köztes vállalkozásban fennálló tulajdoni hányadot meg kell szorozni a köztes vállalkozásnak az eredeti vállalkozásban fennálló tulajdoni vagy szavazati hányadával.
3. Természetes személyek esetében a közeli hozzátartozók [Ptk. 685. § b) pont] által birtokolt, illetve gyakorolt tulajdoni vagy szavazati hányadokat egybe kell számítani.
4. A szavazati jogokat a tulajdoni hányadokkal azonos módon kell számításba venni.
