c) a helyi önkormányzatokra, a helyi kisebbségi önkormányzatokra és költségvetési szerveikre;
d) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaira és kezelőikre;
e) az alapokra;
f) az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szervekre;
g) az a)-f) pontokban foglaltak kincstári rendszerbe bevont körének könyvvezetési és beszámolókészítési kötelezettségére;
h) az államháztartásból támogatásban részesülő államháztartáson kívüli szervezetek (vállalkozások, pénzintézetek, közalapítványok, köztestületek, alapítványok, egyházak, társadalmi, érdekképviseleti, nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek) esetében a támogatás elszámolásának és felhasználásának részletes szabályaira és beszámolási kötelezettségére.
(4) A nemzetgazdasági pénzügyi elszámolásokat magyar nyelven és a Magyar Köztársaság pénznemében kell vezetni. A külföldi kötelezettségeket és követeléseket külföldi pénznemben is nyilván kell tartani.”
105. § (1) Az Áht. 121. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Külön törvény rendelkezéseinek megfelelően a helyi önkormányzatok, a helyi kisebbségi önkormányzatok és az országos kisebbségi önkormányzatok ellenőrzését az Állami Számvevőszék végzi, különös tekintettel a normatív állami hozzájárulás, a cél-, címzett és egyéb, az államháztartás más alrendszerétől kapott támogatás igénybevételére és elszámolására.”
(2) Az Áht. 121. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A fejezet felügyeletéért felelős szerv költségvetési ellenőrzést végez a fejezet költségvetésének végrehajtása tekintetében, a felügyelete alá tartozó költségvetési szerveknél és az alapoknál, továbbá végezhet az alap által nyújtott támogatás rendeltetésszerű felhasználása, valamint e szerveknél egyéb szervek, magánszemélyek részére nyújtott támogatás felhasználásának rendeltetés- és szabályszerűségének tekintetében.”
(3) Az Áht. 121. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A költségvetési ellenőrzésért felelős állami szerv hatásköre az állami kezesség beváltása jogosságának ellenőrzésére is kiterjed. Ennek keretében a központi költségvetés mellett a tartozás eredeti kötelezettjénél és jogosultjánál is ellenőrizheti a kezességi szerződés feltételeinek betartását.”
106. § Az Áht. 122. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben szereplő ellenőrzés kiterjed különösen a bejelentésre, a bevallásra, az adómegállapításra, a bizonylati rendre, a könyvvezetésre, a nyilvántartásra, az adatszolgáltatásra, a befizetési kötelezettség teljesítésére, a költségvetési támogatások igénylésének és felhasználásának ellenőrzésére.”
107. § Az Áht. a következő 123/A. §-sal egészül ki:
„123/A. § (1) Az Állami Fejlesztési Intézet Részvénytársaságnak (a továbbiakban: ÁFI Rt.) a Magyar Állam, mint egyszemélyes tulajdonos által történő megszüntetése esetén a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvénynek a gazdasági társaságok megszűnéséről, valamint a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvénynek a végelszámolásról rendelkező szabályait nem kell alkalmazni.
(2) Az ÁFI Rt. megszűnésével a társasággal szemben fennálló, illetve a társaságot megillető követelések - kivéve a (3) bekezdésben szabályozott eseteket - nem válnak lejárttá.
(3) Az ÁFI Rt. a megszűnéséről rendelkező határozat keltével egy időben köteles egy alkalommal a Cégközlönyben hitelezői felhívást közzétenni azzal, hogy a hitelezők az ÁFI Rt.-vel szemben fennálló hitelezői igényüket a hitelezői felhívás megjelenését követő 15 napon belül a társaságnál bejelenthetik, figyelemmel a (4) bekezdés rendelkezéseire.
(4) Az ÁFI Rt. megszűnése esetén az ÁFI Rt. általános jogutódja a Magyar Állam, kötelezettségeiért - kivéve a (3) bekezdés szerint bejelentett és az ÁFI Rt. által kielégített hitelezői igényeket - a központi költségvetés köteles helytállni, és az ÁFI Rt.-t megillető jogokat a központi költségvetés gyakorolja.
(5) Az ÁFI Rt. megszűnését követően az ÁFI Rt. által a megszűnésekor végzett tevékenység folytatásáról a pénzügyminiszter gondoskodik.
(6) Az ÁFI Rt. jogutódlással történő megszűnéséből eredő - a Cégbíróság, illetve más hatóságok előtti - eljárási kötelezettséget a jogutód Magyar Állam nevében a pénzügyminiszter teljesíti, ideértve a számvitelről szóló - többször módosított - 1991. évi XVIII. törvény szerinti éves beszámolónak és az eredmény felosztása utáni zárómérlegnek az ÁFI Rt. megszűnése napjával történő elkészítési kötelezettségét is.
(7) Az ÁFI Rt. azon alkalmazottai tekintetében, akiknek - kinevezés folytán - a pénzügyminiszter által alapított költségvetési szerv, a Kincstár a munkáltatója, a Kjt.-t a (8)-(10) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(8) A (7) bekezdésben meghatározott személyeknek az ÁFI Rt.-vel fennálló munkaviszonya e törvény hatálybalépésével egyidejűleg közalkalmazotti jogviszonnyá alakul át, és az ÁFI Rt.-vel, valamint jogelődjeivel fennállt munkaviszonyát a Kincstárnál közalkalmazotti jogviszonyban töltött időként kell figyelembe venni.
(9) A (7) bekezdésben meghatározott személyek alapilletménye az ÁFI Rt.-vel fennállt munkaviszony alapján járó személyi alapbérnél kevesebb nem lehet.
(10) A (7) bekezdés alapján közalkalmazotti jogviszonyba került személyeket e törvény hatálybalépésétől számított 15 napon belül be kell sorolni.”
108. § (1) Az Áht. 124. §-a (2) bekezdésének d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, s egyidejűleg a bekezdés f)-o) pontokkal egészül ki:
(A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg)
„d) a költségvetési szervek egyes típusai - ideértve a fegyveres erők, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendvédelmi szervek, valamint a külképviseleti hálózatok - költségvetése tervezésének, pénzellátásának, előirányzat-felhasználásának, kincstári gazdálkodásának és nyilvántartásának - e törvény előírásaival összehangolt - sajátosságainak megfelelő szervezeti és eljárási rendjére vonatkozó, a kincstári rendszer általános szabályaitól eltérő részletes szabályait;
e) az állam által - jogszabályban vagy szerződésben - vállalt kezesség (garancia, helytállás) előkészítésének és a kezesség beváltásának eljárásrendjét, egyszerű kezesség esetén a kezessel szembeni jogérvényesítés feltételeit;
f) a kincstári gazdálkodás és az előirányzat-gazdálkodás részletes szabályait;
g) a készpénzkímélő fizetési eszközök bevezetésének és alkalmazásának a kincstári körre vonatkozó szabályait;
h) az államháztartási könyvvezetési és beszámolókészítési kötelezettség részletes szabályait;
i) a költségvetési szervek alapításának, típusai és jogállása megválasztásának, átalakításának, megszüntetésének részletes szabályait és eljárásrendjét, ideértve a 91/A. §-ban szabályozott eljárást is;
j) az államháztartás alrendszerei vonatkozásában a vagyonnyilvántartás részletes szabályait;
k) az államháztartás alrendszereiből nyújtott támogatásokkal összefüggő számadási kötelezettség részletes szabályait;
l) az államháztartás alrendszereinek felajánlott külföldi segélyek és adományok és ezek felhasználásának információs rendszerét;
m) a kincstári vagyonra vonatkozóan a 104-109/K. §-okban foglaltak végrehajtásának részletes szabályait, ideértve a vagyon nyilvántartásának, értékesítésének, hasznosításának szabályait is;
n) a központi költségvetési szervek a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvényben meghatározott értékhatár alatti és központosított eljárás alá nem vont beszerzéseinek részletes szabályait;
o) az áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok behozatalánál alkalmazható piacvédelmi intézkedéseket, valamint a dömpingellenes és az értékkiegyenlítő vámokra vonatkozó előírásokat.”
(2) Az Áht. 124. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter arra, hogy
a) a kincstár működésének, a kincstári gazdálkodásnak a részletes szabályait; az előirányzat-gazdálkodás, az előirányzat-felhasználás és a felhasználás ütemezésének, a bevételek fogadásának és a kiadások teljesítésének, valamint a készpénzellátmányok felvételének és elszámolásának kincstári rendjét, ezen belül az országgyűlési képviselők tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló 1990. évi LVI. törvényben biztosított működési keret vonatkozásában az általánostól eltérő, a képviselőcsoportok gazdálkodási önállóságát megtartó módon,
b) az államháztartás bevétel-előírási és kötelezettségvállalási rendjét, pénzellátási- és bankszámlarendjét, a munkabér és egyéb járandóságok számfejtési és folyósítási rendjét, a költségvetési tervezés, az előirányzat-módosítás, az adatszolgáltatás és a beszámolás rendjét,
c) - az Állami Számvevőszék véleményének kikérésével - az államháztartás körébe tartozó egyéb szervek, az előirányzattal rendelkező jogi személyiséggel nem rendelkező költségvetési egységek költségvetési gazdálkodásának számviteli rendjét, az államháztartás alrendszereiből támogatásban részesülő államháztartáson kívüli szervezetek esetében a támogatás elszámolásának számviteli rendjét, valamint a Kincstár számviteli rendjét,
d) az 1995. évi pénzmaradvány és eredmény rendezését a kincstári rendszerbe tartozó kör esetében,
e) az államháztartás osztályozási rendjének és a 116. §-ban említett mérlegek összeállításának részletes szabályait,
f) a készpénzkezelésnek, a házipénztárak működésének, az előlegek elfogadásának és nyújtásának, a beszedési megbízások alkalmazásának részletes szabályait
rendeletben szabályozza.”
(3) Az Áht. 124. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Felhatalmazást kap az ipari és kereskedelmi miniszter és a pénzügyminiszter, hogy együttes rendeletben szabályozza a törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződésekben nem szabályozott vámtételek kialakítását, módosítását, átmeneti időre történő csökkentését a törvényben szabályozott feltételek alapján és a nemzetközi kötelezettségeinkkel összhangban.”
109. § (1) A számvitelről szóló - többször módosított - 1991. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Szvtv.) 21. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A vagyonkezelőnél a mérlegben eszközként kell kimutatni a kezelésbe vett, a kincstári vagyon részét képező - az (1) bekezdés szerinti - eszközöket is a hosszú lejáratú kötelezettségekkel szemben.”
(2) Az Szvtv. 22. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A tárgyi eszközök között azokat az anyagi eszközöket (földterület, telek, telkesítés, erdő, ültetvény, épület, egyéb építmény, műszaki berendezés, gép, jármű, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés) kell kimutatni, amelyek tartósan - közvetlenül vagy közvetett módon - szolgálják a vállalkozási tevékenységet, függetlenül attól, hogy üzembe helyezésre kerültek-e vagy sem (ideértve a koncessziós szerződés alapján beszerzett, megvalósított eszközöket is).”
(3) Az Szvtv. 35. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A tárgyi eszköznél értéket növelő beszerzési költségként kell figyelembe venni a meglévő tárgyi eszköz bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának növelésével összefüggő munka, továbbá az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló felújítási munka (a tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási munka, az erdőnevelési, az erdőfenntartási, az erdőfelújítási munka kivételével) költségét is.”
(4) Az Szvtv. 93. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A 35. § (3) bekezdésében foglaltakat az 1995. évben végzett erdőfelújításra is alkalmazni kell.
(5) A vállalkozó mérlegében levő, erdőfelújításként aktivált erdőállomány értékét az 1995. évi éves beszámoló készítése során a tőketartalékkal szemben kell kivezetni.”
110. § (1) A Magyar Nemzeti Bankról szóló - többször módosított - 1991. évi LX. törvény (a továbbiakban: MNBtv.) 18. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. § (1) Az MNB vezeti a kincstári egységes számlát, továbbá a pénzügyminiszter által kijelölt egyéb állami számlákat.
(2) Az MNB vezeti az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság pénzforgalmi számláját, amelynek mindenkori egyenlegét folyamatosan be kell számítani a kincstári egységes számla egyenlegébe.”
(2) Az MNBtv. 25. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„25. § Az MNB vezetheti a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap pénzforgalmi számláját.”
111. § Az illetékekről szóló - többször módosított - 1990. évi XCIII. törvény 26. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Mentes a visszterhes vagyonszerzési illeték alól)
„e) a kincstári vagyon vagyonkezelői jogának megszerzése;”
112. § Az egyes értékpapírok nyilvános forgalomba hozataláról és forgalmazásáról, valamint az értékpapírtőzsdéről szóló - többször módosított - 1990. évi VI. törvény (a továbbiakban: Épt.) a következő címmel és 93/A. §-sal egészül ki:
„A kincstárra vonatkozó eltérő szabályok
93/A. § A Magyar Államkincstár az állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tekintetében az e törvény szerinti értékpapír forgalomba hozatali és értékpapír-kereskedelmi tevékenységet végezhet. A Kincstár esetében az e törvény 10. §-a (1) bekezdését, 11-13. §-át, 39. §-át nem kell alkalmazni.”
113. § Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény a következő 24/A. §-sal egészül ki:
„24/A. § (1) Az ÁPV Rt. valamennyi pénzeszközét - kivéve a munkáltatói lakásépítési kölcsönök visszafizetéséből származó pénzeszközöket - a Magyar Nemzeti Banknál vezetett számlán köteles tartani, betétet nem helyezhet el, és értékpapírokat is kizárólag a privatizációval és a vagyonkezeléssel összefüggésben vásárolhat.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt kötelezettsége nem érinti az ÁPV Rt.-nek azt a lehetőségét, hogy az egyes privatizációs tranzakciók esetében a biztosítékok, óvadékok elhelyezésére kereskedelmi banknál - az adott tranzakció lebonyolításáig - számlát vezessen.”
114. § Az államtitkárok jogállásának átmeneti szabályozásáról szóló - többször módosított - 1990. évi XXXIII. törvény 11. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseket - a közigazgatási államtitkárok és a helyettes államtitkárok vonatkozásában - az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság igazgatósági tagjaira, a Magyar Nemzeti Bank felügyelő bizottsági tagjaira nem kell alkalmazni.”
115. § (1) Ez a törvény 1996. január 1-jén lép hatályba. Rendelkezései közül
a) az Áht. - e törvény 4. §-ával megállapított - 8. §-a (2) bekezdésében foglaltak 1996. évben nem vonatkoznak a kincstári egységes számlához kapcsolódó megelőlegezési számlákról a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap által igénybe vett hitelre és annak visszatérülésére, valamint a kincstári egységes számla állományának változására,
b) az Áht. - e törvény 18. §-ával megállapított - 18/B. §-a (5) bekezdésében foglaltakat a Magyar Tudományos Akadémia, mint köztestület által nem gazdasági társaság formájában működtetett szervei és - egyedi megállapodás alapján - a külön törvénnyel létrehozott Munkaerőpiaci Alap esetében 1997. január 1-jétől,
c) az Áht. - e törvény 23. §-ával megállapított - 21. §-ában a külföldi segélyekre és adományokra, az Áht. - e törvény 26. §-ával megállapított - 24. §-a (1) bekezdésében és az Áht. - e törvény 62. §-ával megállapított - 69. §-ában szereplő költségvetési létszámkeretre vonatkozó rendelkezéseket, az Áht. - e törvény 26. §-ával megállapított - 24. §-a (2)-(3) bekezdésében előírt szabályozást az 1996-tól megszűnt elkülönített állami pénzalapok feladatainak és előirányzatainak a fejezeti kezelésű előirányzatok közé átvett előirányzatai tekintetében, valamint az Áht. - e törvény 28. §-ával megállapított - 26. §-a (1) bekezdésében, az Áht. - e törvény 36. §-ával megállapított - 36. §-a c) pontjában, az Áht. - e törvény 63. §-ával megállapított - 71. §-a (3) bekezdésében és az Áht. - e törvény 85. §-ával megállapított - 103. §-a (2) bekezdésében foglaltakat első ízben az 1997. évi költségvetési törvényjavaslat, illetve költségvetési rendelet-tervezet kidolgozásánál
kell alkalmazni.
(2) Az e törvény hatálybalépésekor az állam tulajdonában lévő - a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény alapján állami vállalatból gazdasági társasággá átalakult - gazdasági társaságokra az Áht. kincstári vagyonnal kapcsolatos, - az e törvény 86-99. §-aival megállapított - 104-109/K. §-aiban foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni.
(3) Az Áht. - e törvény 96. §-ával megállapított - 109/H. §-a (1) bekezdésében foglaltak nem vonatkoznak azon ügyletekre, amelyek esetében a vagyonkezelő az általa kezelt vagyon elidegenítésére e törvény hatálybalépésekor Kormány által kiadott engedéllyel rendelkezik.
(4) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) az Áht. 15. §-a, 32. §-ának (2) bekezdése, 47. §-a, 61. §-a, 100. §-ának (2) bekezdése, 106. §-ának (2) bekezdése és 107. §-a.;
b) a termőföldről szóló - többször módosított - 1994. évi LV. törvény 82-87. §-ai;
c) az állami pénzügyekről szóló - többször módosított - 1979. évi II. törvény végrehajtásáról rendelkező 23/1979. (VI. 28.) MT rendelet 68. §-ának (1) és (2) bekezdése és a 69. §-a.
116. § (1) E törvény hatálybalépésétől számított egy éven belül a központi költségvetési szervek tekintetében gondoskodni kell arról, hogy a 88. § (3) bekezdésében előírt alapító okiratok rendelkezésre álljanak, és azok az előírt nyilvántartásokban - e törvényben előírt követelményeknek megfelelően - szerepeljenek.
(2) Az 1995. december 31-ig keletkezett, 5000 forintot meg nem haladó kis összegű követelését a költségvetési szerv és az alap törölheti, ha az annak behajtására tett intézkedése nem vezetett eredményre.
(3) A költségvetési szerv és az alap az 1995. december 31-én fennálló, de behajthatatlan olyan követelését, amelynek behajtására tett első intézkedés több mint tíz éve történt, törölni kell.
117. § (1) Ahol e törvény hatálybalépésétől kezdve jogszabály állami garanciát, állami kezességvállalást vagy állami helytállást említ, azon az e törvény alapján szabályozott állami kezességvállalást kell érteni.
(2) Ahol jogszabály kezelői jogról rendelkezik, azon a továbbiakban vagyonkezelői jogot kell érteni.
(3) A társadalmi szervezetek kezelői jogának megszüntetéséről szóló 1990. évi LXX. törvény hatálya alá tartozó vagyonra e törvény kincstári vagyonra vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni.
