1. § A társasági adóról szóló - többször módosított - 1991. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: tv.) 1. §-ának (2) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki, egyidejűleg (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) ... Ha a számviteli törvény szerinti éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót, egyszerűsített mérleget a naptári év utolsó napjával nem kell elkészíteni, akkor az adózás előtti eredményt és az adót az év utolsó napjára elkészített könyvviteli zárlat alapján kell megállapítani és bevallani. Ilyen esetben a cégbírósági bejegyzést, a cégbírósági bejegyzés elmaradását, a megszűnést követően utólag - az egyes évekre külön-külön - elkészített éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló, egyszerűsített mérleg alapján megállapított és bevallott tényleges adó, valamint a könyvviteli zárlat alapján megállapított és bevallott adó különbözetét a bevallással egyidejűleg pénzügyileg rendezni kell.
(6) Ha a 2. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott egyéni vállalkozó tevékenységét a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozóként kívánja tovább folytatni, a társasági adókötelezettsége annak a naptári évnek az utolsó napjával szűnik meg, amely évben e szándékát az adóhatóságnál bejelentette.”
2. § A tv. 2. §-a (1) bekezdésének f) pontja, valamint (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) E törvény alkalmazásában adóalany a belföldi székhelyű]
„f) a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó az 1. § (5) bekezdése szerint, ha e törvény hatálya alá adóalanyként az adóhatóságnál bejelentkezett,
(3) A belföldön telephellyel nem rendelkező külföldi székhelyű jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet (a továbbiakban: külföldi szervezet) a belföldi személytől a vállalkozási tevékenységéért kapott ellenértéket alapul véve a 6. számú melléklet D. fejezetében foglaltak szerint megállapított jövedelem után a 9. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott mértékű adót köteles fizetni, ha a jövedelemszerzés helye a Magyar Köztársaság. E szervezetekre - a 3. § 25. pontja, a 15. § (4) bekezdése és a 17. § kivételével - e törvény más rendelkezései nem terjednek ki.
(4) Nem terjed ki a törvény hatálya a Magyar Nemzeti Bankra, a költségvetési szervre, az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó büntetés-végrehajtási vállalatra és annak a fogvatartottak foglalkoztatását végző jogutódjára, továbbá a kizárólag a fogvatartottak foglalkoztatása céljából létesített közhasznú társaságra, a Tartalék Gazdálkodási Közhasznú Társaságra, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Tartalékgazdálkodási Közhasznú Társaságra, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaságra, a jogszabályban meghatározott nemzeti közműsor-szolgáltatókra, valamint a felszámolási eljárás alatt állókra, a felszámolás kezdő napjától.”
3. § (1) A tv. 3. §-ának 2. a), 3., 4. és 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(2. kapcsolt vállalkozás: az egymással szerződéses kapcsolatban álló feleknél)
„a) ha az egyik adóalany, illetőleg adóalanynak nem minősülő természetes és jogi személy, egyéb szervezet közvetlenül vagy közvetve részt vesz a másik adóalany, illetőleg adóalanynak nem minősülő vállalkozás irányításában, ellenőrzésében vagy 25 százaléknál nagyobb mértékű szavazati joggal rendelkezik a döntések meghozatalakor,
3. jóléti intézmény költsége: a bölcsőde, az óvoda, az adóalany által működtetett iskola, a napközi és a diákotthon, munkahelyi étkezést biztosító létesítmény, a sport, a kultúra, az üdülés célját szolgáló létesítmény, a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás nyújtásához biztosított létesítmény, a szolgálati lakás fenntartásának és üzemeltetésének közvetlen költsége, illetve ebből az adóalanyt arányosan terhelő összeg;
4. a beruházáshoz kapcsolódó adókedvezmény jogosultja: a beruházó, aki a beruházást üzembe helyezi. A beruházás megkezdésének napja: az építési naplóba történő első bejegyzés vagy az első gép, berendezés, jármű átvételének napja. A beruházási adókedvezmény igénybevétele szempontjából
a) gép: a KSH Termékjegyzékben az ITJ 32-től 39-ig és a 42-es termékszám alá besorolt tárgyi eszközök, valamint az összekapcsolásukkal összetett munkafolyamatot ellátó technológiai berendezés,
b) épület: a végleges rendeltetéssel megvalósított ingatlan, amely általában a talajjal való egybeépítés (az alapozás) révén vagy a talaj természetes állapotának, természetes geológiai alakulatának megváltoztatása révén jöhet létre, a talajtól csak anyagaira, szerkezeteire való szétbontás útján távolítható el, ezáltal azonban eredeti rendeltetésének megfelelő használatra alkalmatlanná válik. Az épülethez tartoznak azok a víz-, villany-, gáz- és csatornázási vezetékek, fűtési, szellőző, légüdítő berendezések és felvonók, amelyek az épület szerkezeteibe beépítve a használhatóságot és ellátást biztosítják. Az ilyen vezetékek és szerelvények akkor is az épülethez tartoznak, ha azok használhatóságának biztosítása, ellátása mellett technológiai célokat is szolgálnak, vagy már meglevő építménybe később kerülnek beépítésre,
c) kereskedelmi szálláshely: a KSH Építményjegyzékben az 544 termékjel alá sorolt épület,
d) termékelőállítást szolgáló beruházás: az az épület és gépberuházás, amelyet az üzembe helyezést követően az adóalany ipari vagy mezőgazdasági termék előállításához használ, s ennek alapján az üzemeltetés költségei a termék közvetlen költségei között jelennek meg,
e) idegenforgalmi beruházás: a KSH Építményjegyzékben 543, 544 és 571 termékjel alá sorolt épület,
f) környezetvédelmi beruházás: az a beruházás, melynek elsődleges célja a környezeti ártalmak megelőzése, csökkentése, megszüntetése, a környezeti elemek állapotának javítása, a természeti erőforrások védelme és a természeti értékek megóvása. Ennek megfelelően környezetvédelmi beruházásnak a termőföld (talaj), a levegőtisztaság, az élővilág védelmével kapcsolatos, továbbá a természetvédelmi, a vízvédelmi, a települési környezet védelmét szolgáló, a hulladékok káros hatása elleni védelemmel kapcsolatos, valamint a zaj- és rezgésvédelmi beruházás minősül,
g) kereskedelmi célt szolgáló beruházás: a KSH Építményjegyzékben az 541, 542 és 551-12 termékjel alá sorolt épület, építmény, valamint ezek rendeltetésszerű működtetéséhez szükséges tárgyi eszköz a személygépkocsi kivételével;
5. statisztikai besorolás: az 1995. december 31. napján, a 4. számú melléklet alkalmazásához az 1991. augusztus 31. napján érvényes KSH besorolási rend;”
(2) A tv. 3. § 7. a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(7. árbevétel:)
„a) a számviteli törvény 45. §-ának (1) és (2) bekezdése szerinti értékesítés nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, az alvállalkozói teljesítmény értékével, valamint a bérmunkadíj összegével, kivéve a b)-d) pontokban foglaltakat. Az egyszeres könyvvitelt vezető adóalanynál az értékesítés nettó árbevételét csökkentő tételként az adóévben a felsorolt jogcímeken költségként elszámolt összeget kell figyelembe venni,”
(3) A tv. 3. §-ának 20. a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[20. a tv. 14/A. § (4) bekezdése szerinti külföldi befektető:]
„a) az a Magyarországon bejegyzett, belföldi székhellyel rendelkező, megszakítás nélkül százszázalékos külföldi tulajdonban lévő korlátolt felelősségű társaság, illetve részvénytársaság,
aa) amely rendelkezik a pénzügyminiszter vámszabadterületi társaságokat megillető kedvezményeket biztosító, 1993. január 1. napját követően megadott engedélyével, vagy
ab) amelyet a pénzügyminiszter az a)-e) pontokban megjelölt feltételek meglétére tekintettel az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint nyilvántartásba vett, és”
(4) A tv. 3. §-a a következő 22-25. ponttal egészül ki:
„22. vállalkozási övezet: jogszabályban ilyenként meghatározott közigazgatási egység;
23. adóév: az a naptári év vagy a naptári éven belüli időszak, amelyre az adókötelezettséget meg kell állapítani;
24. tanácsadói szolgáltatás: a Szolgáltatások Jegyzékében (SZJ) gazdasági társadalmi tevékenységet segítő szolgáltatásként besorolt szolgáltatásokból a Jogi szolgáltatás (SZJ 1411), a Számviteli könyvvizsgálói és adószakértői szolgáltatás (SZJ 1412), az Üzletviteli tanácsadás (SZJ 1414), az Építészeti, építőmérnöki tanácsadás, szakértés (SZJ 142130), a Műszaki tanácsadás, szakértés (SZJ 142220), a Gazdasági tevékenységeket segítő szakmai tervezés, szakértés (SZJ 14227), az Egyéb szakmai tervezés, tanácsadás (SZJ 142290);
25. külföldi személy: a külföldi jogi személy, jogi személyiség nélküli társas cég, egyéb személyi egyesülés.”
4. § (1) A tv. 4. §-a (2) bekezdésének i), l), m) és s) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá az n) pontja a következővel egészül ki:
[(2) Az adózás előtti eredményt az adóalap számításakor csökkenti:]
„i) szakmunkástanuló-képzést végző adóalanynál az oktatási intézménnyel kötött megállapodás vagy tanulószerződés alapján foglalkoztatott szakmunkástanulók után tanulónként - minden megkezdett hónap után - 3000 forint,
l) a kettős könyvvitelt vezető adóalanynál az immateriális javak, a tárgyi eszközök - ideértve a beruházásokat is - értékesítésekor, apportálásakor, valamint ezen eszközök megsemmisülésekor, selejtezésekor, hiányakor az e törvény szerinti nyilvántartási érték (a számviteli törvény előírása alapján megállapított beszerzési érték csökkentve az adóalapnál elszámolt értékcsökkenési leírással) összege,
m) az adóellenőrzés és önellenőrzés során megállapított, bevételként vagy aktivált teljesítményértékként elszámolt összeg az f) pontban foglaltak kivételével, valamint bírság, büntetés elengedése miatt az adóévben bevételként elszámolt, az előző években a 4. § (3) bekezdés h) pontja alapján bírságok, büntetések címen adóalapnövelő tételként figyelembe vett összeg,
n) ... Az 1-3. pontokban foglalt feltételek fennállásának vizsgálatánál a magánszemélynek a sorkatonai szolgálatban töltött idejét (a bevonulás és a leszerelés időpontja közötti időtartamot) figyelmen kívül kell hagyni,
s) a szövetkezet által a nyugdíjas tagtól és a kívülálló üzletrész-tulajdonostól visszavásárolt - a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló törvény szerinti vagyonnevesítéskor rögzített névérték mértékéig, eredeti jogosultként kapott - üzletrész bevonása esetén a névérték és a visszavásárolt érték pozitív különbözete,”
(2) A tv. 4. §-a (2) bekezdésének r) pontja a következők szerint módosul:
[(2) Az adózás előtti eredményt az adóalap számításakor csökkenti:]
„r) a jogszabály alapján művészeti szempontból elbírált képzőművészeti alkotás beszerzésére fordított összeg, de legfeljebb az adóévi beruházás értékének 2 ezreléke,”
(3) A tv. 4. §-ának (2) bekezdése a következő új u) és v) ponttal egészül ki:
[(2) Az adózás előtti eredményt az adóalap számításakor csökkenti:]
„u) az 5. § (13) bekezdése szerinti behajthatatlan követelés, továbbá a korábban az adó alapját növelő tételként figyelembe vett, elszámolt hitelezési veszteségre befolyt összeg,
v) a közös tulajdonban álló ingatlanrészek hasznosításából származó, közös bevételből való részesedés címén a társasháztól kapott összeg.”
(4) A tv. 4. §-a (3) bekezdésének e), h), l), p) és r) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(3) Az adózás előtti eredményt az adóalap számításakor növeli:]
„e) az a ráfordítás - ideértve az immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását is -, amely nincs összefüggésben a vállalkozási, a bevételszerző tevékenységgel. Ilyennek minősül különösen: az olyan szerződés alapján elszámolt költség, amely szerződésnek a piaci értékviszonyok alapján az adóelőnytől eltekintve nincs valós gazdasági tartalma; a térítés nélkül átadott eszköz (immateriális dolog, tárgyi eszköz, befektetett pénzügyi eszköznek minősülő részesedés, értékpapír és forgóeszköz), nyújtott szolgáltatás nyilvántartási értéke és az ehhez kapcsolódó ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó, figyelemmel az 5. § (10) bekezdésében foglaltakra; az elszámolt ráfordításnak az a része, amely a vállalkozás tagja, alkalmazottja vagy más magánszemély személyes, családi szükségletének kielégítését szolgálja, figyelemmel az 5. § (6) bekezdésére; a külföldi személy által számlázott tanácsadói szolgáltatás együttes értékének az a része, amely meghaladja az adóalany értékesítési nettó árbevételének 1 százalékát; belföldön megvalósított beruházáshoz alvállalkozói szerződés alapján, a külföldi személy által teljesített, számlázott alvállalkozói díj együttes értékének az a része, amely meghaladja az adóalany értékesítés nettó árbevételének 25 százalékát; valamint a 10 százalékot meg nem haladó társasági adókulcsot alkalmazó országban bejegyzett vállalkozás által, a kamat, a jogdíj, az előadói, művészeti és sporttevékenységért, bemutatókért (kiállításokért) járó díj kivételével számlázott szolgáltatás ellenértéke,
h) az olyan adóhiány, amelyet abban az adóévben, amelyre a megállapítás vonatkozik, ráfordításként nem számolhatott el az adóalany, valamint a bírság, a büntetés - a vállalkozók szerződéses kapcsolatában felszámított késedelmi kamat és a kötbér kivételével -, az adózás rendjéről szóló törvény szerinti jogkövetkezmények ráfordításként elszámolt összege, az önellenőrzési pótlék kivételével, a társadalombiztosítási járulék késedelmes fizetése miatti késedelmi pótlék és rendbírság, kivéve, ha az önellenőrzéshez kapcsolódik,
l) a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény 3. §-a (3) bekezdésében meghatározott, valamint a 30. § (2) bekezdésében felsorolt szerencsejátékokat szervező bármely gazdálkodó szervezetnél az egyes szerencsejátékok közvetlen és közvetett költségének és a 38. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján meghatározott költségnek a különbsége, ha az előbbi a nagyobb,
p) a kettős könyvvitelt vezető adóalanynál a tárgyi eszköz - ideértve a beruházást is -, immateriális dolog értékesítésekor, apportálásakor, ráfordításként elszámolt nyilvántartási érték, ezen eszközök megsemmisülésekor, selejtezésekor, hiányakor ráfordításként elszámolt összeg,
r) a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására kijelölt célszervezetnél, gyógyító célú foglalkoztatást végző szervezetnél az osztalék, részesedés fizetésére igénybe vett eredménytartaléknak az a része, amely az előző adóévekben adómentesen képződött, továbbá az adómentesen képződött eredménytartalék összege, ha a célszervezet jogutód nélkül megszűnik vagy a célszervezeti minősítését visszavonták,”
(5) A tv. 4. §-ának (3) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
[(3) Az adózás előtti eredményt az adóalap számításakor növeli:]
„m) a hitelezési veszteség címen ráfordításként elszámolt összeg,”
(6) A tv. 4. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az az adóalany, amely a könyveit a társasági szerződésben meghatározott konvertibilis devizában vezeti, az adózás előtti eredményt módosító, forintban meghatározott tételeket az adóév utolsó napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett deviza-középárfolyamon számítja át konvertibilis devizára.
(5) Az az adóalany, amely forintról konvertibilis devizára, vagy konvertibilis devizáról forintra történő könyvvezetésre tér át, az adó meghatározásához szükséges adatokat az áttérés napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett deviza-középárfolyamon számítja át.”
5. § (1) A tv. 5. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 4. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásakor a kettős könyvvitelt vezető adóalany a bányászatról és a villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló törvényekben, továbbá a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott környezetvédelmi kötelezettségek fedezetére az adóévben és az adóévet megelőző évben ráfordításként elszámolt céltartalék pozitív különbözetét veheti figyelembe.”
(2) A tv. 5. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A vállalkozási tevékenység érdekében felmerült ráfordításnak minősül többek között az adóalany által munkaviszonyban álló dolgozójának, szakmunkástanulójának, nyugdíjasának juttatott segély, a természetbeni juttatás költsége és a természetbeni juttatással összefüggő járulék és személyi jövedelemadó, a kifizető által nyújtott hitel, kölcsön, munkabérelőleg kamatkülönbözete alapján fizetett személyi jövedelemadó, a jogszabály alapján fizetett tagdíj, ideértve az érdekképviseleti tagdíjat is, a munkaviszonyban álló dolgozó és a személyesen közreműködő tag továbbképzésének költsége, a jóléti intézmény költsége, az illetményföld pénzben történő megváltása, a külön törvényben foglalt feltételekkel az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba befizetett munkáltatói tagdíjhozzájárulás, a munkavállaló javára kötött biztosítás díja, a reklám címén igénybe vett szolgáltatás számlázott összege, a társasház tagjánál a társasházi közös tulajdonnal kapcsolatos karbantartási és egyéb közös kiadásra (üzemeltetésre) felmerült (átutalt) tulajdoni hányaddal arányos költség, a szakszervezeti tisztségviselő számára biztosított munkaidő-kedvezményre a Munka Törvénykönyvében előírt rendelkezések alapján fizetett távolléti díj, pótszabadságra fizetett kereset és az igénybe nem vett munkaidő-kedvezmény címen a szakszervezetnek átutalt összeg, valamint privatizációs lízingszerződés alapján a lízingbe vett társaságnál szervezési-vezetési szolgáltatás címén rendkívüli ráfordításként elszámolt összeg.”
(3) A tv. 5. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Nem kell a 4. § (3) bekezdésének e) pontját alkalmazni, ha a térítés nélküli eszközátadás, szolgáltatásnyújtás
a) a jogszabály előírása alapján történt;
b) a 4. § (2) bekezdésének g) pontjában említett célokra és feltételekkel történt, olyan mértékig, amely nem haladja meg az adózás előtti eredmény csökkentéseként a hivatkozott pont alapján figyelembe vett összeggel együttvéve sem az ott meghatározott értéket;
c) magánszemély részére történt, és ha a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény alapján a térítés nélküli eszközátadás és szolgáltatásnyújtás természetbeni juttatásnak minősül;
d) egyszeres könyvvitelt vezetőnél immateriális dolog, tárgyi eszköz - ideértve a beruházást is - átadásával valósul meg.”
(4) A tv. 5. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:
„(13) Behajthatatlan követelésnek minősül az elévült követelés, az elengedett követelés, a csődeljárásban a hitelezőnél az egyezségi megállapodásban rögzített elengedett követelés, a felszámolási eljárás során a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján várhatóan meg nem térülő követelés, a felszámolás befejezésével ki nem egyenlített követelés, csökkentve a felszámolási eljárás során már elszámolt összeggel, jogszabályban behajthatatlan követelésként elismert összeg, továbbá, ha a kötelezett nem lelhető fel, s ezt dokumentumokkal hitelt érdemlően bizonyítják, valamint, ha a követelés a végrehajtás során nem, vagy csak részben térült meg, vagy ha a követelés - igazoltan - csak veszteséggel (aránytalan költségráfordítással) érvényesíthető.”
6. § (1) A tv. 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Amennyiben a 4. § szerinti adóalap bármely adóévben negatív (a továbbiakban: elhatárolt veszteség), úgy ezzel az összeggel az adóalany - a (8) bekezdésben foglaltakat kivéve - a következő öt adóévben - döntése szerinti megosztásban - csökkentheti az adó alapját.”
(2) A tv. 6. §-a a következő új (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az (1)-(4) bekezdés rendelkezéseit nem alkalmazhatja a vállalkozási tevékenység megkezdésének évét követő harmadik adóévben, és az azt követő adóévekben keletkezett negatív adóalapra az az adóalany, akinek az érintett adóévben nem keletkezett a számviteli törvény szerinti értékesítés nettó árbevétele.”
7. § A tv. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § (1) Amennyiben a kapcsolt vállalkozások közötti szerződésekben - ideértve a gazdasági tevékenységgel kapcsolatos szaktanácsadást és a műszaki-gazdasági szolgáltatást, valamint a kölcsönnyújtást is - magasabb vagy alacsonyabb ellenértéket alkalmaznak annál, mint amilyen ellenértéket független partnerek összehasonlítható körülmények esetén - ideértve a (2)-(6) bekezdésben foglaltakat is - egymás között érvényesítenek, vagy érvényesítenének, úgy a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték különbségével az adóhatóság az adóalapot módosíthatja.
(2) A szokásos piaci árat a következők szerint kell meghatározni:
a) összehasonlító árak módszerével, amelynek során a szokásos piaci ár az az ár, amelyet független partnerek alkalmaznak az összehasonlítható termék vagy szolgáltatás értékesítésekor a gazdaságilag összehasonlítható piacon;
b) viszonteladási árak módszerével, amelynél a szokásos piaci ár a termék, szolgáltatás független partner felé, változatlan formában történő értékesítése során alkalmazott ár, csökkentve a viszonteladó költségeivel és a szokásos haszonnal;
c) költség és jövedelem módszerrel, amelynek során a szokásos piaci árat az önköltség szokásos haszonnal növelt értékében kell meghatározni.
(3) Többféle módszer alkalmazási lehetősége esetén sorrendben az összehasonlító árak, ezt követően a viszonteladási árak, végül a költség és jövedelem módszerét kell alkalmazni.
(4) A szokásos piaci ár meghatározásánál új piacon való megjelenésre, a piaci részesedés növelésére tekintettel a piaci bevezető ár alkalmazásáig elismerésre kerül, hogy a kapcsolt vállalkozások az egymás közötti szerződéseikben a szokásos piaci árnál magasabb vagy alacsonyabb árat alkalmaznak.
(5) A szokásos piaci ár alkalmazásánál - mivel a körülmények nem összehasonlíthatóak - az egymás között érvényesített árak eltérhetnek azon ellenértéktől, amelyet egyébként független partnerek esetén alkalmaznának, amennyiben a méretüknél fogva piaci hátrányban lévő vállalkozások közös beszerzés és értékesítés érdekében kapcsolt vállalkozásokat hoznak létre, és e kapcsolt vállalkozások közötti tartós szerződések révén a versenyhátrány megszüntetését kívánják elérni.
(6) A szokásos haszon az a haszon, amelyet összehasonlítható tevékenységet végző független partnerek összehasonlító körülmények között elérnek.”
8. § (1) A tv. 9. §-a (3) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(3) Kiegészítő adót kell fizetni:]
„d) az adóalanynak megszűnésekor és az egyéni vállalkozónak a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény hatálya alá történő átjelentkezésekor a (2) bekezdés szerinti (halmozott) adózás utáni eredménynek a nyilvántartás szerint fel nem használt összege után,”
(2) A tv. 9. §-a a következő (6)-(9) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha a jegyzett tőke leszállítását megelőzően az (5) bekezdés szerint külön nyilvántartott összegből a jegyzett tőke felemelésére került sor, akkor a jegyzett tőke leszállítását a nyilvántartott összegből megvalósított tőkeemelés(ek)re kell beszámítani, időbeli sorrendben.
(7) Külföldi tulajdonos esetén az osztalék utáni kiegészítő adó mértékére vonatkozóan a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények osztalékra vonatkozó cikkelyét kell alkalmazni. Ha e rendelkezés alapján eltérő adókulccsal kell a kiegészítő adót meghatározni, akkor a különböző adókulcs alá tartozó adóalaphoz (jóváhagyott és a kapott osztalék különbsége) a kapott osztalékot, mint csökkentő tételt, a jóváhagyott osztalékból történő részesedés arányában kell figyelembe venni. A kiegészítő adó összege az adó alapjának és az adó mértékének a szorzata.
(8) A (3) bekezdés b), c) és d) pontja nem terjed ki a 2. § (1) bekezdés g) pontjában felsorolt adóalanyokra.
(9) Az 1996. január 1. napjától történő átalakulás esetén a vagyonfelértékelés pozitív különbözetéből
a) a jegyzett tőke növekményeként megjelenő összegre a (3) bekezdés c) pontjának a rendelkezését kell alkalmazni,
b) a jegyzett tőke növekményeként meg nem jelenő összeget pedig az (5) bekezdés szerinti nyilvántartás részeként kell kezelni és felhasználására - abban az esetben is, ha azt a tőketartalékba helyezte az adóalany - a (3) bekezdésben foglaltakat kell érvényesíteni.”
9. § A tv. 10. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Közhasznú társaság jogutód nélküli megszűnésekor az (1) bekezdés f) pontjának, a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására kijelölt célszervezet jogutód nélküli megszűnésekor, illetve a célszervezeti minősítés visszavonásakor az (1) bekezdés b) pontjának rendelkezései nem alkalmazhatók.”
10. § A tv. 11. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A számított adó mértékéig veheti igénybe az adókedvezményt az az adóalany, amely a 12. § (1) bekezdésének b) pontja, a Kormány 1995. január 1-je előtt meghozott egyedi engedélye, vagy a 14. § (2) bekezdése alapján az adóévben 100 százalékos adókedvezményre jogosult.
(2) A 14. § (2) bekezdése alapján igénybe vett adókedvezménnyel csökkentett számított adóból - legfeljebb annak 70 százalékáig - adóvisszatartás formájában adókedvezményt vehet igénybe az adóalany a 12. § (10) bekezdésében, a 13. §-ban és 14. § (1) bekezdésében foglaltak szerint, valamint az az adóalany, amely a 12. §, továbbá a Kormány 1995. január 1-je előtt meghozott döntése alapján az adóévben 60 százalékos adókedvezményre jogosult.”
11. § (1) A tv. 13. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A számított adóból az alább felsorolt hitelcéloknál a hitel- és kölcsönkamatok alábbi arányának megfelelő adókedvezmény vehető igénybe a következők szerint:
| Adókedvezmény | ||||
| a beruhá- zásként elszámolt | a költség- ként elszámolt | |||
| kamat százalékában | ||||
| a) | A gazdaságfejlesztő pályázati rendszerben jóváhagyott fejlesztéseket finanszírozó, belföldön bejegyzett pénzintézet által nyújtott hitel, a hitelfeltételek szerint | 30 | 18 | |
| b) | Az exportképes árualapok bővítését szolgáló beruházásokhoz kapcsolódó középlejáratú hitel | 19 | 6 | |
| c) | Középlejáratú export-fővállalkozási céghitel export árualap bővítéssel összefüggő hitelrésze | 19 | 6 | |
| d) | Az exportköveteléseket finanszírozó rövid lejáratú hitel (a kamat csökkentve a lejárt külföldi követelések miatt fennálló hitel kamatával) | 19 | 6 | |
| e) | Az előzőekben fel nem sorolt, termelési, környezetvédelmi és idegenforgalmi és kereskedelmi célt szolgáló beruházásokat finanszírozó, belföldön bejegyzett pénzintézet által nyújtott hitel után | 19 | 12” | |
(2) A tv. 13. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A (2) és (3) bekezdés rendelkezései szerint jogosult adókedvezményre a vállalkozási övezetben székhellyel vagy cégbíróságon, önkormányzatnál bejelentett telephellyel rendelkező adóalany is, a vállalkozási övezetté minősítést követően Magyarországon első ízben üzembe helyezett, a 2. számú melléklet B) fejezete alapján amortizált gép és az épület értéke alapján.”
12. § A tv. a következő 14. §-sal egészül ki:
„14. § (1) Az adóalany a számított adó 50 százalékának megfelelő összegű beruházási adókedvezményt vehet igénybe az 1995. december 31-ét követően megkezdett, legalább 1 milliárd forint értékű termékelőállítást szolgáló beruházás üzembe helyezését követő 5 adóév közül azokban az adóévekben, amelyekben a megelőző évhez viszonyítva export árbevételét 25 százalékkal, de legalább 600 millió forinttal növeli.
(2) A kiemelt térségben és a vállalkozási övezetben székhellyel vagy cégbíróságon, helyi önkormányzatnál bejelentett telephellyel rendelkező adóalany a számított adónak a (3) bekezdés szerint megállapított teljes összegét beruházási adókedvezményként veheti igénybe a térségben 1995. december 31-ét követően megkezdett
a) termékelőállítást szolgáló beruházás üzembe helyezését követő 5 adóév közül azokban az adóévekben, amelyekben export vagy KSH besorolási rend alapján mezőgazdasági tevékenységből származó árbevételét a megelőző évhez viszonyítva
aa) a vállalkozási övezetben székhellyel vagy cégbíróságon, helyi önkormányzatnál bejelentett telephellyel rendelkező adóalany legalább 1 százalékkal növeli,
ab) a kiemelt térségben székhellyel vagy cégbíróságon, önkormányzatnál bejelentett telephellyel rendelkező adóalany legalább a beruházás bekerülési költségének 5 százalékával megegyező összeggel növeli;
b) kereskedelmi szálláshely létesítését szolgáló beruházás üzembe helyezését követő 5 adóévben.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott adókedvezmény a számított adónak az adóalany kiemelt térségben, vállalkozási övezetben folytatott termékelőállító és kereskedelmi szálláshely szolgáltató tevékenységéből származó árbevételének az összes árbevételhez viszonyított arányával számított összege.
(4) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott adókedvezmény utoljára a 2002. évi adóalap utáni számított adóból vehető igénybe.
(5) Nem élhet az (1)-(4) bekezdésben meghatározott adókedvezménnyel az az adóalany, amelynek a Kormány a törvény 1994. évben hatályos rendelkezése alapján adókedvezmény igénybevételét engedélyezte, kivéve, ha ez utóbbi jogáról az adóhatóságnak 1996. március 31-ig írásban tett bejelentéssel lemondott.”
13. § (1) A tv. 15. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adóalanynak a külföldről származó jövedelme után külföldön ténylegesen megfizetett (levont) és ráfordításként elszámolt adóval növelnie kell az adóalapot, ha
a) a forrásországgal Magyarországnak nincs a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló egyezménye; vagy
b) a forrásországgal érvényes egyezmény a külföldön megfizetett adónak a belföldi fizetendő adóba történő beszámításáról rendelkezik.
(2) A külföldről származó jövedelmet e törvény rendelkezései szerint kell megállapítani. Ennek során az árbevétel és a bevételek együttes összegének arányában kell megosztani az e jövedelem megszerzéséhez közvetlenül hozzá nem rendelhető költségeket, adóalap növelő, csökkentő tételeket.”
(2) A tv. 15. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, és egyidejűleg az eredeti (3) és (4) bekezdés számozása (4) és (5) bekezdésre változik:
„(3) Az adóalany az adókedvezményekkel csökkentett számított és kiegészítő adóból érvényesítheti az egyezmény alapján külföldön megfizetett, megfizetettnek tekintett adót. Az így levont összeg azonban nem haladhatja meg az adókedvezményekkel csökkentett számított és kiegészítő adónak azt a hányadát, amennyit a külföldről származó jövedelem az adóalapban képvisel.”
14. § A tv. 16. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót, könyvvezetést devizában teljesítő adóalany a társasági adóbevallást magyar nyelven, a társasági szerződésben rögzített konvertibilis devizában készíti el és adja be. Az így meghatározott fizetendő adó és a befizetett adóelőleg különbözetét, a befizetett adóelőleget a befizetés napján érvényes, a devizaműveletek végzésére felhatalmazott - az adott ügyletet lebonyolító - pénzintézet által hivatalosan közzétett devizavételi-árfolyamon kell átszámítani magyar forintra.”
15. § A tv. 18. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Az adóelőleget az adóalanynak - a külföldi vállalkozó és az egyszeres könyvvezetésre kötelezett kivételével - a várható éves fizetendő adó összegére ki kell egészítenie.”
16. § A tv. 19. §-a a következő (15)-(17) bekezdéssel egészül ki:
„(15) Annak az egyéni vállalkozónak, aki adóalanyként e törvény hatálya alá 1996. évre bejelentkezett, társasági adókötelezettsége tevékenysége megszüntetésének napján, de legkésőbb 1996. december 31. napjával megszűnik.
(16) Az a külföldi vállalkozó, amelynek 1996. január 1-je előtti teljesítésből e törvény hatálybalépése után folyik be a bevétele vagy merül fel a ráfordításnak, költségnek minősülő pénzügyi kiadása e bevétel és kiadás különbözetével a teljesítéskor, előjelének megfelelően módosítja az adó alapját.
(17) E törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő végelszámolás esetén az 1996. évre készített adóbevallásában a végelszámolás alatt álló adóalanynak az adóév kezdő napjaként az ezt megelőző adóbevallás záró napját követő napot kell figyelembe vennie.”
17. § A tv. 1. számú melléklete e törvény 1. számú melléklete, a tv. 2. számú melléklete e törvény 2. számú melléklete, a tv. 6. számú melléklete e törvény 3. számú melléklete, a tv. 9. számú melléklete e törvény 4. számú melléklete szerint módosul.
18. § (1) Ez a törvény a (2) bekezdésben foglaltak kivételével 1996. január 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a (3) bekezdés kivételével első ízben az 1996. évi adókötelezettség megállapítására kell alkalmazni.
(2) Az e törvény 3. §-a (3) bekezdésével módosított tv. 3. §-ának 20. a) pontja a devizáról szóló törvény hatálybalépésével egyidejűleg lép hatályba.
(3) Az e törvény 4. §-ával módosított tv. 4. §-a (2) bekezdésének m) pontja, az e törvény 4. §-ának (6) bekezdésével módosított tv. 4. §-ának (4)-(5) bekezdése, valamint az e törvény 8. §-ával módosított tv. 9. §-a (6)-(8) bekezdésének a rendelkezését az 1995. évi adó megállapításánál is alkalmazni kell. Az e törvény 11. §-ának (1) bekezdésével módosított tv. 13. §-a (1) bekezdésének rendelkezését az 1995. december 31-ét követően megkötött hitelszerződések alapján folyósított hitelek kamatára kell érvényesíteni azzal, hogy az e törvény hatálybalépése előtt megkötött szerződéseknél a korábbi hatályos törvény 13. §-ának (1) bekezdése szerint kell eljárni.
(4) E törvény hatálybalépésével a tv. 3. §-ának 12. pontja, a 4. §-a (3) bekezdésének f) és i) pontja, a 12. §-ának (16) bekezdése, a 19. §-ának (7) bekezdése és a 6. számú melléklet E) Fejezet 4. h) és 9. pontja hatályát veszti.
19. § E törvény hatálybalépésével
a) a gazdasági társaságokról szóló módosított 1988. évi VI. törvény 369. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a cégbíróság az átalakulás (egyesülés) cégbejegyzését megtagadja, vagy a bejegyzést elrendelő jogerős végzés hatályon kívül helyezésére kerül sor, az átalakulni kívánó gazdasági társaság a korábbi formájában működik tovább azzal, hogy a (2) bekezdés szerinti elszámolási zárómérleg (záró egyszerűsített mérleg) alapján kimutatott vagyonból az átalakulni kívánó gazdasági társaság a jogutód gazdasági társaság létrejöttének időpontjában fennálló vagyoni arány szerint részesül.
(2) A gazdasági társaság létrejötte és a cégbejegyzést megtagadó, illetve hatályon kívül helyező végzés időpontja közötti időszakra vonatkozóan - a megtagadó határozat, illetve a végzés jogerőre emelkedésétől számított kilencven napon belül - az egyes évekre külön-külön a számviteli törvény szerinti éves beszámolót, az utolsó évről készült éves beszámolóban kimutatott eredmény felosztása után elszámolási zárómérleget (záró egyszerűsített mérleget) kell készíteni. Az első évre vonatkozó éves beszámoló mérlegében nyitó adatként a gazdasági társaság létrejötte időpontjára elkészített - cégbejegyzés megtagadása esetén utólag elkészített - nyitó mérleg adatait kell szerepeltetni. Az utolsó évre vonatkozó éves beszámoló mérlegében aktív és passzív időbeli elhatárolást kimutatni nem lehet. Az elszámolási zárómérleg (záró egyszerűsített mérleg) alapján az adóhatósággal el kell számolni a társasági adót és az egyéb adókat, az adózás rendjére vonatkozó előírások szerinti záró adóbevallásokat el kell készíteni.”
b) A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló módosított 1991. évi IL. törvény 75. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A végelszámoló a végelszámolás befejezésekor - az egyes évekre külön-külön - éves beszámolót, az utolsó évről készült éves beszámolóban kimutatott eredmény felosztása után végelszámolási zárómérleget (záró egyszerűsített mérleget), zárójelentést és vagyonfelosztási javaslatot készít, valamint intézkedik a gazdálkodó szervezet iratanyagának elhelyezéséről. A végelszámolási zárómérleg (záró egyszerűsített mérleg) alapján az adóhatósággal el kell számolni a társasági adót és az egyéb adókat, az adózás rendjére vonatkozó előírások szerinti záró adóbevallásokat el kell készíteni.”
(1) A tv. 1. számú mellékletének 4/a), 5., 12. és 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„4/a) A húszezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti értékű tárgyi eszközök beszerzési vagy előállítási költsége - az adóalany döntésétől függően - a használatbavételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben, az ötvenezer forint érték alatti üzembe helyezett tárgyi eszköz értéke két adóév alatt egyenlő részletekben levonható.
5. A kő- és kavicsbányászatban, a tégla- és cserépiparban, valamint a mész- és cementiparban a külszíni bányaművelésre használt földterület és erdő értékét bányánként bányavagyon-arányosan lehet értékcsökkenési leírásként számba venni, a földterület és erdő értéke és a nyersanyagvagyon hányada alapján a kitermelés üteme szerint.
12. A Normajegyzék „B” fejezetének normái akkor alkalmazhatók, ha az adott tárgyi eszköz első forgalomba hozatalának ideje 1992. január 1. (a továbbiakban: fordulónap) utáni. A forgalomba hozatal idejét a „B” fejezet hatálya alá tartozó tárgyi eszközök esetében a forgalomba hozatalhoz kapcsolódó számla kelte, saját előállítású eszközök esetén az aktiválás időpontja határozza meg.
18. Az egyszeres könyvvitelt vezető adóalany a megszerzéssel, előállítással, bővítéssel, felújítással - figyelemmel a számviteli törvény 69. §-ának (4) bekezdésére - megegyező érték és az adóalapnál a beruházási időszakban és az üzembe helyezés napjától érvényesített értékcsökkenési levonás különbözetét értékcsökkenési leírásként számolja el az immateriális javak, az üzembe helyezett tárgyi eszközök - ideértve a beruházásokat is -
a) értékesítése, selejtezése, megsemmisülése, hiánya esetén;
b) más gazdasági társaságba apportként történő bevitelekor;
c) térítés nélküli átadása esetén, ha
- az átadást jogszabály írja elő,
- az átadás a 4. § (2) bekezdésének g) pontjában említett célokra és feltételekkel történt, olyan mértékig, amely nem haladja meg az adózás előtti eredmény csökkentéseként a hivatkozott pont alapján figyelembe vett összeggel együttvéve sem az ott meghatározott értéket,
- az átadás magánszemély részére történt és az a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény alapján természetbeni juttatásnak minősül.”
(2) A tv. 1. számú melléklete a következő 4/c) és 4/d) ponttal egészül ki:
„4/c) A vállalkozási övezetben - a vállalkozási övezetté minősítést követően első ízben és Magyarországon első alkalommal üzembe helyezett tárgyi eszközök - kivéve a személygépjárművet - után, az ott székhellyel, cégbíróságon, helyi önkormányzatnál bejelentett telephellyel rendelkező adóalany - döntésétől függően - gépek esetében egyösszegű, épületek, építmények esetében 10 százalék mértékű értékcsökkenési levonást érvényesíthet.
4/d) Az 1995. december 31-ét követően első ízben és Magyarországon első alkalommal üzembe helyezett gép beszerzési, előállítási értéke - az adóalany döntésétől függően - a számviteli törvény szerint megállapított értékcsökkenési leírással egyezően, de legfeljebb 30 százalékos mértékkel számított összegben is érvényesíthető levonásként.”
A tv. 2. számú melléklete „A” fejezetének II. Építményekből a mezőgazdasági építmények és a vezetékek leírási mértéke a következők szerint módosul:
(II. ÉPÍTMÉNYEK)
| „Mezőgazdasági építmények | 3,0 | ||
| Melioráció | 10,0 | ||
| Mezőgazdasági tevékenységet végző adóalanyoknál a bekötő és üzemi út | 5,0 | ||
| Vezetékek | |||
| - | elektromos vezetékek, ideértve a távközlési hálózat vezetékeit is | 8,0 | |
| - | kőolaj- és földgázvezetékek, gázvezetékek | 6,0 | |
| - | gőz-, forróvíz- és termálvízvezetékek, földgáz távvezetékek | 4,0 | |
| - | közúti villamosvasúti és trolibusz munkavezetékek | 25,0 | |
| - | egyéb, minden más vezeték | 3,0” | |
(1) A tv. 6. számú mellékletének A. fejezete helyébe a következő rendelkezés lép:
(A. fejezet
A külföldi vállalkozó adóalapjának meghatározása)
„A külföldi vállalkozó a vállalkozási nyeresége után fizetendő adó alapját a telephelynek betudható, kettős könyvvitel szabályai szerinti nyilvántartás alapján kimutatott árbevételei, bevételei és az ezekhez kapcsolódó felmerült költségei és ráfordításai különbözeteként határozza meg, de ha ez kisebb mint az elszámolt költség 12 százaléka, úgy ez utóbbit kell az adó alapjának tekinteni. A telephely közvetítésével elért árbevétel (bevétel) 5 százaléka minden esetben a telephelynek betudható bevételnek minősül.”
(2) A tv. 6. számú melléklete B. fejezetének 2. és 3. d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a következő 3. e) ponttal egészül ki:
(B. fejezet
Bevételek, költségek)
„2. A külföldi vállalkozó a vállalkozási tevékenység költségeként - a 3. pontban foglalt kivétellel - a naptári évet terhelő, szabályszerűen bizonylatolt összeget számolhatja el, a személyi jellegű kifizetéseket bruttó módon, a levont és befizetett személyi jövedelemadóval és munkavállalói járulékkal növelt összegben figyelembe véve. A telephely költségeként a telephelynek betudható bevételhez közvetlenül kapcsolódó költség (anyag, személyi jellegű ráfordítás, kifizetett bérleti díj, a telephely által végzett tevékenységet szolgáló, ott üzemeltetett tárgyi eszköz 1. és 2. számú melléklet szerint megállapított értékcsökkenési leírása stb.), valamint az üzletvezetési és általános ügyviteli költségből a telephelyre arányosan jutó összeg vehető figyelembe, tekintet nélkül a felmerülés helyére.”
(3. Az adóalap megállapításakor költségként nem vehető figyelembe)
„d) a társasági adó;
e) a telephely felé - az üzletvezetési és általános ügyviteli költségek, valamint az igénybe vett kölcsön kamata kivételével - a külföldi vállalkozó által számlázott összeg.”
(3) A tv. 6. számú melléklete C. fejezetének 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(C. fejezet
A külföldi vállalkozó nyilvántartási kötelezettsége)
„1. A külföldi vállalkozó a bevételeiről és az ehhez kapcsolódó, elismert költségeiről a kettős könyvvitel szabályai szerint forintban köteles nyilvántartást vezetni. A devizában (valutában) kapott bevételeket és felmerült kiadásokat a jóváírás, illetve felhasználás napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett deviza-középárfolyamon kell átszámítani.”
(4) A tv. 6. számú melléklete D. fejezetének 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(D. fejezet
A külföldi szervezet jövedelmének meghatározása)
„4. Nem kell jövedelemnek tekinteni az értékpapír, illetve a gazdasági társaságban, szövetkezetben tulajdonosi jogot megtestesítő részesedés értékesítésekor a megszerzésre igazoltan fordított összeget. A megszerzésre devizában fordított összeget az értékesítés napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett deviza-középárfolyamon kell forintra átszámítani.”
(5) A tv. 6. számú melléklete E. fejezetének 4. a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E. fejezet
Értelmező rendelkezések
4. A jövedelemszerzés helye:)
„a) vállalkozási tevékenységből származó jövedelem esetében - kivéve a b)-i) pontokban meghatározott jövedelmeket - az a hely, ahol a jövedelmet szerző telephelye található, de ha a vállalkozást nem telephelyen folytatják, úgy az a hely, ahol a vállalkozást folytató társaság belföldi személynek minősül;”
(1) A tv. 9. számú mellékletének címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„Kedvezményezett bevételek az alapítványnál, a társadalmi szervezetnél, a közhasznú társaságnál, a lakásszövetkezetnél”
(2) A tv. 9. számú melléklete A) fejezete 1. és 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A)
Alapítványnál és társadalmi szervezetnél
Az 1. § (1) bekezdése szerinti jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy ezt eredményező gazdasági tevékenységből e törvény alkalmazásában nem minősülnek vállalkozási tevékenységnek:]
„1. A szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való elhelyezése után a pénzintézettől, az értékpapír kibocsátójától kapott kamat, illetve az állam által kibocsátott értékpapír hozama.
2. A kizárólag az alapítványi célú, illetve a társadalmi szervezet célja szerinti tevékenységet szolgáló immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek értékesítése.”
(3) A tv. 9. számú melléklete a következő C) fejezettel egészül ki:
„C)
Lakásszövetkezetnél
Az 1. § (1) bekezdése szerinti jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy ezt eredményező gazdasági tevékenységből e törvény alkalmazásában nem minősülnek vállalkozási tevékenységnek:
1. A szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való elhelyezése után a pénzintézettől, az értékpapír kibocsátójától kapott kamat, illetve az állam által kibocsátott értékpapír hozama.
2. A belső szolgáltatás.”
