(2) Az (1) bekezdés szerinti bírságösszeg – a munkaügyi miniszter rendeletében meghatározott pályázati rendszerben – kizárólag az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés céljainak támogatására használható fel.”
81. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló – többször módosított – 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 25. § (2) bekezdésének b) pontja a következő 4. alponttal egészül ki:
(a közalkalmazotti jogviszony megszüntethető áthelyezéssel)
„4. és a hivatásos, továbbá a szerződéses szolgálati jogviszonyt szabályozó jogszabályok”
(hatálya alá tartozó munkáltatók között.)
82. § A köztisztviselők jogállásáról szóló – többször módosított – 1992. évi XXIII. törvény 44. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, a § a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre változik:
„(1) A köztársasági elnök, az Országgyűlés, az Alkotmánybíróság, az országgyűlési biztos hivatalaiban, a Miniszterelnöki Hivatalban, a Kormányzati Ellenőrzési Irodánál, a központi közigazgatási szerveknél dolgozók illetmény-kiegészítésre jogosultak. Az illetmény-kiegészítés mértéke – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – a köztisztviselő alapilletményének 15%-a.
(2) A köztársasági elnök, az Országgyűlés, az Alkotmánybíróság, az országgyűlési biztos hivatalaiban, a Miniszterelnöki Hivatalban, a Kormányzati Ellenőrzési Irodánál, a minisztériumokban és a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó országos hatáskörű szerveknél a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselők illetmény-kiegészítésének mértéke 35%.”
83. § Az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 14. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (10) bekezdéssel egészül ki, a jelenlegi (10) bekezdés jelölése (11) bekezdésre módosul:
„(9) Az Állami Számvevőszéknél dolgozók illetmény-kiegészítése – a (10) bekezdésben foglalt kivétellel – alapilletményük 25%-a.
(10) Az Állami Számvevőszéknél dolgozó felsőfokú végzettségű köztisztviselők illetmény-kiegészítése alapilletményük negyvenhat százaléka.”
84. § (1) Az egyes nemzetközi tartozások ellentételeként beérkező szállítások pénzügyi elszámolásáról szóló 1994. évi XIII. törvény (a továbbiakban: Ntbsz tv.) 1. §-a (1) bekezdésének a)–c) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Az orosz haditechnikai termékek ...... forint értéke a központi költségvetésben)
„a) a XXX. Nemzetközi Elszámolások fejezet bevételeit;
b) a XVII. Pénzügyminisztérium fejezet bevételeit;
c) a VIII. Belügyminisztérium fejezet és a IX. Honvédelmi Minisztérium fejezet kiadásait az a)–b) pontokban szereplő bevételek együttes összegével növeli.”
(2) Az Ntbsz tv. 3. §-a az alábbi (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (2) bekezdés megjelölése (3) bekezdésre változik:
„(2) Az e törvény által előírt elszámolási rendet kell alkalmazni a Magyar Köztársaság Kormánya és az Orosz Föderáció Kormánya között a háborúkban elesett katonák és polgári áldozatok emlékének megörökítéséről, valamint sírjaik jogi helyzetéről kötött Megállapodás végrehajtása során is, az abban foglalt eltérések figyelembevételével.”
85. § (1) Az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló – többször módosított – 1961. évi VII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 6/A. §-a (1) bekezdés b) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az erdőgazdálkodó köteles gondoskodni:)
„b) a külön jogszabály szerinti támogatás elszámolásáról,”
(2) Az Evt. 9. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az erdő művelési ágának megváltoztatása, az erdő termelésből való kivonása, valamint más célra történő időleges igénybevétele esetén az erdőgazdálkodó köteles az igénybe vett erdőnek megfelelő értékű erdőt létesíteni (csereerdősítés), vagy köteles az erdészeti hatóság határozata alapján – a külön jogszabályban meghatározott számlára –, az erdőfelújítás és nevelés fafajtól függő normatív támogatási mérték kétszeresének megfelelő összeget (újraerdősítési költség) befizetni.”
(3) Az Evt. 34. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A vadászati hatóság határozata alapján, a külön jogszabályban meghatározott számlára vadvédelmi bírságot köteles fizetni:
a) a vadászatra jogosult akkor, ha a trófeás vadat szakszerűtlenül ejtik el, vagy
b) aki a vadat a vadászati hatóság engedélye nélkül vadászati idényen kívül ejti el, továbbá
c) az, aki a vadat jogosulatlanul ejti el.”
(4) Az Evt. 42. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„42. § Az erdőgazdálkodó az erdőfelügyelőség által kitermelésre engedélyezett bruttó fatérfogat mennyisége után a véghasználatok, valamint a növedékfokozó gyérítések esetén az e törvény mellékletében foglalt mértékek szerint erdőfenntartási járulékot köteles fizetni, a külön jogszabályban meghatározott számlára.”
(5) Az Evt. 43. §-a (1) bekezdése bevezető mondatának helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az erdőgazdálkodó az erdészeti hatóság határozata alapján erdővédelmi bírságot köteles fizetni a külön jogszabályban meghatározott számlára, ha ...”
86. § (1) Az állattenyésztésről szóló – módosított – 1993. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Átv.) 13. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A mezőgazdasági termelő a törvény mellékletében meghatározott mértékben az ott felsorolt termékek, valamint a lóverseny-totalizatőr tevékenység után, a külön jogszabályban meghatározott számlára tenyésztési hozzájárulást köteles fizetni.
(2) A tenyésztési hozzájárulás alapja:
a) a termék értékesítéséből származó – az általános forgalmi adót nem tartalmazó – nettó árbevétel,
b) a lóverseny-totalizatőr forgalma.
(3) A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény 12. §-ának (5) bekezdése szerint adózó mezőgazdasági kistermelő árbevételként a tenyésztési hozzájárulással csökkentett bevételt veheti figyelembe.
(4) Aki a termék értékesítéséről szóló számlát, egyszerűsített számlát, számlát helyettesítő okmányt, felvásárlást igazoló bizonylatot (a továbbiakban: számla) kiállítja, köteles a tenyésztési hozzájárulás összegét kiszámítani és a külön jogszabály szerinti számlára befizetni.”
(2) Az Átv. 45. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az állattenyésztési bírságot a külön jogszabályban meghatározott számlára kell befizetni.”
87. § (1) A termőföldről szóló – többször módosított – 1994. évi LV. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 52. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A termőföld más célú hasznosítása esetén egyszeri földvédelmi járulékot kell fizetni a külön jogszabályban meghatározott számlára.”
(2) Az Ftv. 56. §-a (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A földvédelmi bírságot a külön jogszabályban meghatározott számlára kell befizetni.”
(3) Az Ftv. 78. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A talajvédelmi bírságot az azt kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell befizetni a külön jogszabályban meghatározott számlára.”
88. § (1) A halászatról szóló – többször módosított – 1977. évi 30. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: tvr.) 8. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § Az állam által átengedett halászati jogért a halászatra jogosultnak halászatfejlesztési hozzájárulást kell fizetnie a külön jogszabályban meghatározott számlára, amelynek alapja a vízterület halászati értéke. A halászatfejlesztési hozzájárulás összegét a földművelésügyi miniszter a halászati jog átengedéséről szóló határozatában állapítja meg, hektáronként és évenként száz és ezer forint keretösszegen belül.”
(2) A tvr. 9. §-a (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A halászatra jogosult a halászati hatóság határozata alapján halgazdálkodási bírságot köteles fizetni a külön jogszabályban meghatározott számlára, amennyiben halászati joga az 5. § (1) bekezdésében foglaltak alapján korlátozható, illetve megvonható. A halgazdálkodási bírság mértéke legalább az éves halászatfejlesztési hozzájárulás összege és legfeljebb az éves halászatfejlesztési hozzájárulás tízszeres összege.”
89. § Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló – többször módosított – 1991. évi XXXIII. törvény 51. §-a (5) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az (1) bekezdés szerinti vételárrész másik 50%-át a külön jogszabályban meghatározott számlára kell befizetni.”
90. § (1) A jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló – többször módosított – 1993. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Jszt.) 6. §-a 3., 4., 33. pontjainak helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„3. Nagykereskedelmi tevékenység: a jövedéki terméknek a beszerzése, a készletezése és a nem kiskereskedelmi vagy nem export tevékenység keretében történő továbbértékesítése;
4. kiskereskedelmi tevékenység: a jövedéki terméknek a beszerzése, a készletezése, és közvetlenül a végső felhasználó részére történő értékesítése, kivéve a kőolajtermék és a motorhajtó üzemanyagként cseppfolyósított propán-bután gázkeverék végső felhasználó részére történő értékesítését, ha az nem a 17. § vagy a 48. § szerint történik;”
„33. kútoszlop: az üzemanyagok, folyékony tüzelőanyagok kimérésére használatos, helyhez kötött, egy vagy több kimérőhelyes, egy szerkezeti egységbe épített, az Országos Mérésügyi Hivatal által hitelesített átfolyásmérővel és összegezővel ellátott berendezés;”
(2) A Jszt. 6. §-a a következő 12. a) ponttal egészül ki:
„12. a) kiskereskedelmi tárolótelep: kőolajterméknek, illetve motorhajtó üzemanyagként cseppfolyósított propán-bután gázkeveréknek – az Országos Mérésügyi Hivatal által hitelesített átfolyásmérővel és összegezővel, ólomzárral ellátott mérőműszeren keresztül – tárolótartályból való értékesítésre szolgáló kiskereskedelmi elárusítóhely;”
(3) A Jszt. 9. §-a (8) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A (7) bekezdésben foglaltakon kívül az önálló raktározási és tárolási, a saját számlára végzett, import, valamint a nagykereskedelmi tevékenység folytatásához]
„b) kőolajtermék és egyéb kőolajszármazék forgalmazásához telephelyenként legalább 500 m3 űrtartalmú, az illetékes hatóság által hitelesített és engedélyezett, a talajjal egybeépített, vagy a talajhoz rögzített tárolótartállyal vagy tárolótartályban tároló térfogattal (a továbbiakban: tárolótartály)”
(is rendelkeznie kell.)
(4) A Jszt. 45. §-a (1) bekezdésének a helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A motorhajtó üzemanyagként cseppfolyósított propán-bután, a motorbenzin, a gázolaj és a tüzelőolaj kiskereskedelmi értékesítése csak a 17. § rendelkezései szerint megengedett.”
91. § (1) Az Útalapról szóló – többször módosított – 1992. évi XXX. törvény (a továbbiakban: Útv.) 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(... az importőr az általa behozott üzemanyag után)
„a) az ólmozatlan motorbenzin ( ITJ 55–13–13, 14, 15) és az ólmozott motorbenzin ( ITJ 55–13–11, 12) esetében – literenként,
b) a dízelmotorokhoz való gázolaj ( ITJ 55–15–1) esetében – literenként,
c) üzemanyag céljára szolgáló propán-bután gáz ( ITJ 55–11–42) esetében kilogrammonként,
d) üzemanyag céljára szolgáló sűrített földgáz ( ITJ 11–3-ból) esetében normál köbméterenként
a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló 1991. évi LXXVIII. törvény 1. számú mellékletének 23. pontjában meghatározott mértéket köteles az Útalap számára Útalap-hozzájárulás címén megfizetni.”
(2) Az Útv. 3. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A 2. § i) pontjában meghatározott összeget az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: adóhatóság) által vezetett és a Pénzügyminisztérium hivatalos lapjában közzétett, Útalap üzemanyag-befizetési és lebonyolítási számlára kell megfizetni. A számla egyenlegét az Útalap bevételi előirányzataként kell elszámolni.”
(3) Az Útv. 3. §-a (7) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény 2. §-ának b) pontja alapján]
„a) a belföldi gépjárművek utáni beszedett adóból a gépjárműadóról szóló törvényben meghatározott alsó adótétellel számított összeg 50%-a,”
(az Útalap bevételét képezi.)
(4) Az Útv. 4. §-ának (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(Az Útalap pénzeszközei ...)
„g) A központi költségvetés részére a fogyasztási adó visszatérítés megtérítésére”
(használhatók fel.)
92. § A bírák, az ügyészek, a bírósági és az ügyészségi dolgozók előmeneteléről és javadalmazásáról szóló – többször módosított – 1990. évi LXXXVIII. törvény 15. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A bírói és az ügyészi pótlék összege a teljes munkaidőben foglalkoztatott bíró és ügyész esetében a III. fizetési osztály 1. fizetési fokozatára megállapított személyi alapbér 35%-a, a részfoglalkozású bíró és ügyész esetében ennek a munkaidővel arányos része.”
93. § (1) Az Országos Tudományos Kutatási Alapról szóló 1993. évi XXII. törvény (a továbbiakban: OTKAt.) 1. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (a továbbiakban: OTKA) körébe tartozó feladatok megvalósítását a központi költségvetés elkülönített, 1. fejezeti kezelésű előirányzata szolgálja.”
(2) Az OTKAt. 1. §-a (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az OTKA előirányzataival kapcsolatban a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének jogait a Magyar Tudományos Akadémia (a továbbiakban: Akadémia) főtitkára gyakorolja, kivéve azokat a jogokat, amelyeket az Országgyűlés vagy a Kormány magának tart fenn.”
(3) Az OTKAt. 1. §-a (4) bekezdése a) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az OTKA bevételi forrásai:)
„a) a központi költségvetésben címzetten megállapított támogatási előirányzat;”
94. § (1) Az OTKAt. 2. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az OTKA vezető testülete az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok Bizottsága (a továbbiakban: OTKA Bizottság), amely elnökből, két alelnökből és 17 tagból áll. Az egyik alelnök személyére a Magyar Felsőoktatási Egyesületek Szövetsége, a másikra az Akadémiai Kutatóhelyek Tanácsa tesz javaslatot a Kormánynak.”
(2) Az OTKAt. 2. §-a (6) és (7) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(6) Az OTKA működésével kapcsolatos technikai, pénzügyi, szervezési és adminisztratív feladatokat az OTKA Iroda (a továbbiakban: Iroda) látja el.
(7) Az Iroda költségvetési szerv, felügyeletét az Akadémia főtitkára látja el. Az Iroda működését az OTKA Bizottság elnöke irányítja, az Iroda vezetője és alkalmazottai tekintetében gyakorolja a munkáltatói jogokat.”
95. § (1) Az OTKAt. 3. §-a (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Nem fordítható az OTKA előirányzata építési beruházásra, felújításra, ingatlan vásárlására.”
(2) Az OTKAt. 3. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az OTKA Bizottság a tárgyévben rendelkezésre álló költségvetési előirányzat 85%-áig vállalhat a következő két évre kötelezettséget.”
96. § (1) Az OTKAt. 5. §-a (1) és (2) bekezdéseinek helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az OTKA Bizottság a pályázatot elnyerővel és a kutatás feltételeit biztosító kutatóhellyel szerződést köt.
(2) Ha a kutatás feltételeit valamely szervezet biztosítja, az OTKA-ból nyújtott támogatás összegét – kivéve a rezsitérítést és a kezelési költséget – a pályázó rendelkezési jogának biztosításával kell kezelni, kincstári körbe tartozó kutatóhelynél annak előirányzatai között, egyéb kutatóhelynél annak bankszámláján.”
(2) Az OTKAt. 5. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A pályázat nyertese által az OTKA támogatásából beszerzett tárgyi eszközöket, készleteket a szerződés érvényességének időtartamára a kutatás feltételeit biztosító kutatóhely vagyonnyilvántartásába fel kell venni.”
97. § (1) Az OTKAt. 6. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kutatás (szerződés szerinti) befejezésekor a tevékenység eredményességét és az előirányzatok felhasználását a 4. §-ban meghatározott testületek (az ott szabályozott jogkörökkel) értékelik.”
(2) Az OTKAt. 6. §-a (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A szerződésben foglalt feltételek megváltozása esetén, valamint a szerződés lejáratakor a fel nem használt előirányzatokról, a beszerzett tárgyi eszközökkel és készletekkel való további rendelkezési jogról a kutatási eredmények értékelésével összefüggésben az OTKA Bizottság elnöke dönt.”
(3) Az OTKAt. 6. §-a (6) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az OTKA Bizottság – a megállapodásban rögzített időszakonként – értékeli az infrastrukturális pályázatokra odaítélt előirányzatok felhasználását.”
98. § Az OTKAt. 7. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az Országos Tudományos Kutatási Alap terhére vállalt kötelezettségeket az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok előirányzatából kell teljesíteni.”
99. § Az adózás rendjéről szóló – többször módosított – 1990. évi XCI. törvény 96/A. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az államháztartásról szóló – többször módosított – 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) szerint a kincstári körbe, illetőleg a helyi önkormányzatok nettó finanszírozása hatálya alá tartozó illetményszámfejtési feladatokat ellátó munkáltatónak és a kifizetőnek az e törvényben a munkáltatóra, a kifizetőre előírt kötelezettségek közül az elszámolt összeget terhelő adó, adóelőleg levonását, befizetését, bevallását, az Áht.-ban és a végrehajtására kiadott rendeletekben meghatározottak szerint kell teljesíteni.”
100. § (1) A nemesfémtárgyakról és fémjelzésükről szóló 1965. évi 14. törvényerejű rendelet (továbbiakban: Nftvr.) 3. §-a (1) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A fémjelzés során hozott erre vonatkozó határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.”
(2) Az Nftvr. 5. §-a (1) és (2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A nemesfémtárgyak vizsgálatáért és fémjelzéséért díjat kell fizetni.
(2) A díj mértékét a Kormány rendeletben határozza meg.”
(3) Az Nftvr. 12. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (3) bekezdés jelölése (4) bekezdésre változik:
„(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a nemesfémvizsgálatot és nemesfémhitelesítést, valamint a nemesfémforgalmazás ellenőrzését végző szervezet tevékenységének feltételeit, továbbá a nemesfémtárgyak vizsgálatáért és fémjelzéséért fizetendő díjakat rendeletben szabályozza.”
(4) Az Nftvr. 2. §-a (2) bekezdésében és a 8. §-ában a „vállalat és szövetkezet” szövegrész helyébe a „gazdálkodó szervezet” szövegrész kerül.
101. § Az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Alaptv.) 60. §-ának (3), (4) és (5) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A vízhasználónak a vízkészletjárulékot
a) a b) és c) pontokban meghatározott vízhasználatot kivéve 1,00 Ft/m3 alapjárulék;
b) ha a vízjogi engedélyben meghatározott mennyiséget – az egyes külön megjelölt időszakokra is tekintettel – 10%-nál nagyobb mértékben túllépi, a teljes többletmennyiség után 2,00 Ft/m3 alapjárulék;
c) ha a vízjogi engedélyköteles tevékenységet engedély nélkül folytatja (a továbbiakban: engedély nélküli vízhasználat), 5,00 Ft/m3 alapjárulék figyelembevételével, a befizetés összegét meghatározó, külön jogszabályban előírt – az igénybe vett vízmennyiség meghatározásának módjától, a vízhasznosítás és a vízkészlet jellegétől, továbbá az adott térség vízkészletgazdálkodási helyzetétől függő – szorzószámok alkalmazásával, a ténylegesen igénybe vett vízmennyiség alapján kell kiszámítani. A vízmennyiség meghatározását engedély nélküli vízhasználatnál a külön jogszabályban foglaltak szerint kell elvégezni.
(4) A vízhasználó a vízjogi engedélyben megjelölt mennyiség 80%-a után köteles a 60. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott 1,00 Ft/m3 alapjárulék figyelembevételével – a (3) bekezdésben foglaltak szerint – a vízkészletjárulék éves összegét a tárgyévet követően kiszámítani (és ennek, valamint a negyedévente ténylegesen felhasznált vízmennyiség után számított vízkészletjárulék összegének a különbözetét kimutatni), ha az általa igénybe vett víz mennyisége – a 63. § b), f) és i) pontjaiban meghatározott esetek kivételével – a vízjogi engedélyben megjelölt mennyiség 80%-át nem éri el.
(5) Az üzemi fogyasztónak a vízkészletjárulékot 3,00 Ft/m3 járulék alapján a ténylegesen igénybe vett mennyiség után kell kiszámítani.”
102. § Az Alaptv. 61. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A tárgyévet követő első hónap 15. napjáig köteles a vízhasználó a vízkészletjárulékot befizetni)
„c) ha a 60. § (3) bekezdésének b) pontja alapján fizet vízkészletjárulékot.”
103. § (1) A vámjogról, a vámeljárásról és a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény (a továbbiakban: Vámtv.) 209. §-ának (1) és (3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Ez a törvény – a (3) bekezdés, a 210. § és a 211. § (1) bekezdés kivételével – a kihirdetését követő negyedik hónap első napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépését követően végzett vámkezeléseknél és vámhatósági eljárásoknál, intézkedéseknél kell alkalmazni. A (3) bekezdés, a 210. § és a 211. § (1) bekezdése 1996. január 1-jén lép hatályba.”
„(3) A külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény 18. §-ában és a 31. § (3) bekezdésében foglalt feltételekkel vámkezelhetők azok a termelőeszközök, amelyek behozatalára a Cégbírósághoz 1996. január 31-ig bejegyzésre benyújtott társasági szerződésnek (alapító okiratnak, alapszabálynak), vagy az alapítói vagyon felemeléséről szóló taggyűlési (közgyűlési) határozatnak megfelelően, illetve ilyen határozat alapján az 1988. évi XXIV. törvény 31. § (3) bekezdése vagy az 1995. évi XCV. törvény 50. §-a szerint devizaszámlára történt befizetésből (átutalásból) került sor.”
(2) A Vámtv. 211. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény 18. §-a és a 31. § (3) bekezdése 1996. január 1-jén hatályát veszti, rendelkezéseit azonban alkalmazni kell a 209. § (3) bekezdésében meghatározott esetekben.”
104. § A devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény 50. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„50. § A külföldi részvétellel működő gazdasági társaság, szövetkezet, közhasznú társaság a devizakülföldi tag által 1996. január 31. napjáig a fővárosi, megyei bírósághoz, mint Cégbírósághoz bejegyzésre benyújtott társasági szerződésnek (alapító okiratnak, alapszabálynak) vagy az alapítói vagyon felemeléséről szóló taggyűlési (közgyűlési) határozatnak megfelelően, illetve ilyen határozat alapján a társaság, a szövetkezet jegyzett tőkéjéhez konvertibilis valutában vagy devizában szolgáltatott pénzbeli hozzájárulást felhatalmazott pénzintézetnél erre a célra nyitott devizaszámláján tarthatja. A számlán lévő összeg devizában a 49. §-ban meghatározott jogcímeken használható fel.”
105. § A Gyermek- és Ifjúsági Alapról, valamint a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítványról szóló 1995. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: GYIAtv.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § A gyermekek és fiatalok programjait, szervezeteit, kezdeményezéseit és az azokat segítő szolgáltatásokat a Gyermek- és Ifjúsági Alapprogram a központi költségvetés elkülönített, fejezeti kezelésű előirányzataként támogatja. Ahol a törvény Gyermek- és Ifjúsági Alapot említ, azon Gyermek- és Ifjúsági Alapprogramot (a továbbiakban: Alapprogram) kell érteni.”
106. § (1) A GYIAtv. 3. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Alapprogram pénzügyi fedezetével a kormányzati ifjúsági politikai feladatok végrehajtásáért felelős szerv vezetője rendelkezik.
(2) Az Alapprogram pénzeszközeit a Kormány által alapított önálló költségvetési szerv kezeli.”
(2) A GYIAtv. 3. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Tanács elnöke a miniszterelnök által a Tanács kormányzati tagjai közül megbízott személy.”
107. § A GYIAtv. 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az Alapprogram működésével kapcsolatos tevékenységet, így különösen a Tanácsba való delegálás rendjét, a támogatás módját és az ehhez kapcsolódó pályázati feltételeket a miniszterelnök, a Gyermek- és Ifjúsági Érdekegyeztető Tanács nem kormányzati oldalainak egyetértésével rendeletben állapítja meg.”
108. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 1996. január 1-jén lép hatályba.
(2) A bírák, az ügyészek, a bírósági és az ügyészségi dolgozók előmeneteléről és javadalmazásáról szóló 1990. évi LXXXVIII. törvény e törvény 92. §-ával megállapított rendelkezését 1996. május 1-jétől kell alkalmazni.
(3) Az Szjtv. – e törvény 78. §-ával megállapított – 11. §-ának (2)–(3) bekezdését, 26. §-ának (12) bekezdését, 30. §-ának (2)–(3) bekezdését és 32. §-ának (1)–(3) bekezdését – a törvény hatálybalépését megelőzően kiadott engedélyekre, az Szjtv. hatálya alá tartozó – bejelentés alapján folytatott (megkezdett) – tevékenységekre megfelelően alkalmazni kell.
(4) A Ptk. – e törvény 79. §-ával megállapított – 232. §-a (2)–(3) bekezdésében és a 301. §-ában foglalt rendelkezéseit a hatálybalépése után keletkezett jogviszonyból eredő kamatkövetelésre kell alkalmazni.
(5) A XIII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet 4. cím alatti megyei közúti igazgatóságok, az Autópálya Igazgatóság, valamint az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság (UKIG) az átalakulásig, legkésőbb 1996. június 30-ig – mentesülve az Áht. 18/B. §-a (5) bekezdésének hatálya alól – nem tartoznak a kincstári körbe.
(6) Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény az e törvény 12. számú mellékletével egészül ki.
109. § (1) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:
1. a Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló 1994. évi CIV. törvény 90. §-a;
2. a Nemzeti Sport Alapról szóló 1993. évi XXVII. törvény;
3. a Menekülteket Támogató Alapról szóló 1993. évi XXVI. törvény;
4. a Hírközlési Alapról szóló 1995. évi LIV. törvény;
5. az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvénynek az 1995. évi XXI. törvény 20. §-ának (2) bekezdésével megállapított 79–113. §-ai, valamint az 1995. évi XXI. törvény 20. §-a (2) bekezdésének az Alaptv. 79–113. §-aira utaló része; az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény módosításáról szóló 1995. évi XXI. törvény 20. §-ával megállapított VIII. fejezete; az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény II. fejezete; az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény V. fejezete; az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény VI. fejezete;
6. a Kisvállalkozói Garancia Alapról szóló 1993. évi XX. törvény, az azt módosító 1994. évi XXII. törvény és az 1995. évi XXI. törvény 43. §-a;
7. a Gépjármű Felelősségbiztosítási és Kárrendezési Alapról szóló 1993. évi XI. törvény;
8. az Országos Játék Alapról szóló 1993. évi XXVIII. törvény, a 4. §-a kivételével;
9. a Felzárkózás az európai felsőoktatáshoz Alapról szóló 1993. évi XXI. törvény;
10. a Gyermek- és Ifjúsági Alapról, valamint a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítványról szóló 1995. évi LXIV. törvény 2. §-ának (1) bekezdése b) és d) pontjai, valamint a 9. §-ának (2) bekezdése;
11. a Központi Műszaki Fejlesztési Alapról szóló 1988. évi XI. törvény;
12. a Halgazdálkodási Alap felhasználásának részletes szabályairól szóló 7/1995. (IV. 28.) FM rendelet;
13. a Vadgazdálkodási Alap felhasználásának részletes szabályairól szóló 8/1995. (IV. 28.) FM rendelet;
14. a Mezőgazdasági és Erdészeti Alap felhasználásának részletes szabályairól szóló 9/1995. (IV. 28.) FM rendelet;
15. a Földvédelmi Alap felhasználásának részletes szabályairól szóló 10/1995. (IV. 28.) FM rendelet;
16. az Állattenyésztési Alap felhasználásának részletes szabályairól szóló 11/1995. (IV. 28.) FM rendelet;
17. a Területfejlesztési Alap felhasználásának részletes szabályairól szóló 169/1993. (XII. 13.) Korm. rendelet;
18. a Nemzeti Sport Alap kezelési és működési szabályairól szóló 11/1993. (VIII. 10.) BM rendelet;
19. az Országos Erdészeti Alap külön jogszabály szerint elkülönített része kezelésének és felhasználásának szabályairól szóló 5/1993. (I. 30.) FM–HM együttes rendelet;
20. a Munkavédelmi Alap kezeléséről és felhasználásáról szóló 3/1994. (V. 25.) MüM rendelet;
21. az Országos Játék Alap kezeléséről és felhasználásának szabályairól szóló 21/1993. (VII. 2.) PM rendelet, az 5. §-ának (6)–(8) bekezdései, a 6. §-a, a 8. §, a 9. §-ának (2)–(5) bekezdései, a 10. §-ának (2) bekezdése és a 11. §-a kivételével;
22. a szerencsejáték szervezéséről szóló – többször módosított – 1991. évi XXXIV. törvény 30. §-ának (4) és (5) bekezdése, valamint 37. §-ának 8. pontja;
23. a bíróságokról szóló – többször módosított – 1972. évi IV. törvény 51. §-ának (3) bekezdése;
24. a gazdálkodó szervezetek egymás közötti viszonyában a késedelmi kamat mértékéről szóló 86/1990. (XI. 14.) Korm. rendelet;
25. a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 118. §-ának (3) bekezdése, a 94. § (1) bekezdés b) pontjából „a kötelező óra keretében történő munkavégzést” szövegrész, és a 123. § (8) bekezdés „A költségvetési hozzájárulásra vonatkozó rendelkezések [118. § (3) bekezdés] alkalmazása 1996. január 1-jétől” szövegrész;
26. az Útalapról szóló – többször módosított – 1992. évi XXX. törvény 3. §-ának (2), (3) és (6) bekezdése, 5. §-a, 6. §-a, 6/A. §-a, valamint 8. §-a;
27. a nemesfémtárgyakról és fémjelzésükről szóló 1965. évi 14. törvényerejű rendelet 11. §-a;
28. a 16/1995. (X. 18.) KHVM rendelet a Hírközlési Alap 1995. évi felhasználásának részletes szabályairól;
29. az 58/1995. (X. 27.) IKM rendelet az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvénynek az Idegenforgalmi Alappal összefüggő végrehajtásáról szóló 2/1993. (I. 15.) IKM rendelet;
30. a 115/1995. (IX. 27.) Korm. rendelet a Területfejlesztési Alap felhasználásának részletes szabályairól szóló 169/1993. (XII. 3.) Korm. rendelet módosításáról;
31. a devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény 89. § (5) bekezdése.
(2) 1996. június 1-jétől hatályát veszti:
1. az Országos Játék Alapról szóló 1993. évi XXVIII. törvény 4. §-a;
2. az Országos Játék Alap kezeléséről és felhasználásának szabályairól szóló 21/1993. (VII. 2.) PM rendelet 5. §-ának (6)–(8) bekezdései, a 6. §-a, a 8. §-a és a 9. §-ának (2)–(5) bekezdései, a 10. §-ának (2) bekezdése és a 11. §-a.
110. § A hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokságok tagjait megilletik mindazok a járandóságok és juttatások, amelyeket a fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló 1971. évi 10. törvényerejű rendelet előír.
111. § A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény rendelkezései az exporthitelekhez kapcsolódó kamatkiegyenlítési rendszerről szóló 105/1995. (IX. 8.) Korm. rendelet alapján megkötött hitelszerződésekre is alkalmazhatók.
112. § Az Országgyűlés felhatalmazza az igazságügyminisztert, hogy a fogvatartottak foglalkoztatásával járó – e törvény 18. §-ában meghatározott – támogatások igénybevételének rendjét a pénzügyminiszterrel együttesen rendeletben állapítsa meg.
113. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a főváros és a megyei jogú városok szennyvíztisztításához nyújtandó támogatást, valamint az agrárgazdasági támogatások felhasználásának és a gazdálkodó szervezetek egyedi támogatásának 1996. évi szabályait rendeletben állapítsa meg.
114. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a felszámolási eljárás alatt lévő vállalkozások eszközeinek megvásárlását elősegítő kamattámogatás részletes szabályait rendeletben határozza meg.
115. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a pedagógusok kötelező óra keretében történő munkavégzését rendeletben szabályozza.
116. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a költségvetési szerveknél közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, szolgálati jogviszonyban, valamint a bíróságoknál és ügyészségeknél szolgálati viszonyban, továbbá az e szerveknél munkaviszonyban állók (a továbbiakban együtt: közszolgálatban állók) önkéntes kiegészítő biztosításának megszervezéséhez adandó támogatás részletes szabályait meghatározza (VII. Miniszterelnökség fejezet 11. cím, 8. alcím).
Millió forintban
| Elő- | Ki- | Elő- | KIADÁSOK | |||||||
| Cím- szám | Alcím- szám | irány- zat cso- port- szám | emelt elő- irány- zat- szám | Cím- név | Alcím- név | irány- zat cso- port- név | Kiemelt előirányzat neve | Az 1996. évi rendes előirányzat * | 1996. évi rendkívüli előirányzat * | |
| I. KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKSÉG | ||||||||||
| 1 | Köztársasági Elnöki Hivatal | |||||||||
| 1 | Köztársasági Elnöki Hivatal | |||||||||
| 1 | Működési költségvetés | |||||||||
| 1 | Személyi juttatások | 58,4 | ||||||||
| 2 | Társadalombiztosítási járulék | 23,7 | ||||||||
| 3 | Dologi kiadások | 24,8 | ||||||||
| 5 | Egyéb működési célú támogatások, kiadások | 61,0 | ||||||||
| 2 | Köztársasági Elnök Katonai Irodája | |||||||||
| 1 | Működési költségvetés | |||||||||
| 1 | Személyi juttatások | 1,7 | ||||||||
| 2 | Társadalombiztosítási járulék | 0,6 | ||||||||
| 3 | Dologi kiadások | 3,9 | ||||||||
| 2 | Fejezeti kezelésű előirányzatok | |||||||||
| 2 | Célelőirányzatok | |||||||||
| 1 | Állami kitüntetések | 70,0 | ||||||||
| 3 | Dologi kiadások | |||||||||
| I. fejezet kiadásai összesen: | 244,1 | |||||||||
| II. ORSZÁGGYŰLÉS | ||||||||||
| 1 | Országgyűlés | |||||||||
| 1 | Képviselő-testület | |||||||||
| 1 | Működési költségvetés | |||||||||
| 1 | Személyi juttatások | 1 265,3 | ||||||||
| 2 | Társadalombiztosítási járulék | 421,3 | ||||||||
| 3 | Dologi kiadások | 256,0 | ||||||||
| 2 | Felhalmozási kiadások | |||||||||
| 1 | Intézményi beruházási kiadások | 14,7 | ||||||||
| 3 | Fejezeti kezelésű speciális előirányzatok | |||||||||
| 1 | Megalakuló országgyűlési bizottságok kiadásai | 23,0 | ||||||||
| 2 | Országgyűlés hivatali szervei | |||||||||
| 1 | Működési költségvetés | |||||||||
| 1 | Személyi juttatások | 469,2 | ||||||||
| 2 | Társadalombiztosítási járulék | 189,3 | ||||||||
| 3 | Dologi kiadások | 689,2 | ||||||||
| 5 | Egyéb működési célú támogatások, kiadások | 13,0 | ||||||||
| 2 | Felhalmozási kiadások | |||||||||
| 1 | Intézményi beruházási kiadások | 127,5 | ||||||||
| 2 | Felújítás | 132,0 | ||||||||
| 3 | Fejezeti kezelésű speciális előirányzatok | |||||||||
| 1 | Törvényhozás szakmai feltételeinek korszerűsítése | 10,0 | ||||||||
| 2 | ÉAK Központ kiadásai | 5,0 | ||||||||
| 3 | Alkotmányozással kapcsolatos kiadások | 40,0 | ||||||||
| 4 | Európai parlamenti elnökök találkozója | 20,0 | ||||||||
| 5 | Országház rekonstrukciója | 110,0 | ||||||||
| 3 | Országgyűlési Könyvtár | |||||||||
| 1 | Működési költségvetés | |||||||||
| 1 | Személyi juttatások | 55,4 | ||||||||
| 2 | Társadalombiztosítási járulék | 22,7 | ||||||||
| 3 | Dologi kiadások | 38,0 | ||||||||
| 2 | Felhalmozási kiadások | |||||||||
| 1 | Intézményi beruházási kiadások | 1,5 | ||||||||
| 2 | Felújítás | 0,5 | ||||||||
| 4 | Közbeszerzések Tanácsa | |||||||||
| 1 | Működési költségvetés | |||||||||
| 1 | Személyi juttatások | 22,2 | ||||||||
| 2 | Társadalombiztosítási járulék | 9,5 | ||||||||
| 3 | Dologi kiadások | 23,3 | ||||||||
| 2 | Felhalmozási kiadások | |||||||||
| 1 | Intézményi beruházási kiadások | 10,0 | ||||||||
| 1–4. cím összesen: | 3 529,4 | 439,2 | ||||||||
| 6 | Nemzeti és etnikai kisebbségek támogatása | 65,0 | ||||||||
| 7 | Pártok támogatása | |||||||||
| 1 | Országos listán mandátumot szerzett pártok támogatása | |||||||||
| 1 | FIDESZ-Magyar Polgári Párt | 129,4 | ||||||||
| 2 | Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt | 148,1 | ||||||||
| 3 | Kereszténydemokrata Néppárt | 129,5 | ||||||||
| 4 | Magyar Demokrata Fórum | 178,6 | ||||||||
| 5 | Magyar Szocialista Párt | 400,3 | ||||||||
| 6 | Szabad Demokraták Szövetsége | 262,0 | ||||||||
| 2 | Országos listán mandátumot nem szerzett pártok támogatása | |||||||||
| 2 | Munkáspárt | 33,4 | ||||||||
| 5 | Köztársaság Párt | 26,5 | ||||||||
| 6 | Magyar Igazság és Élet Pártja | 16,6 | ||||||||
| 7 | Agrárszövetség | 22,0 | ||||||||
| 8 | Társadalmi szervek támogatása | |||||||||
| 1 | Társadalmi szervezetek működésének támogatása | 390,0 | ||||||||
| 2 | Fogyatékosokat képviselő és segítő szervezetek támogatása | 293,0 | ||||||||
| 3 | Társadalmi szervezetek c ímzett támogatása | |||||||||
| 1 | Magyar Vöröskereszt támogatása | 300,0 | ||||||||
| 2 | Magyarok Világszövetségének támogatása | 180,0 | ||||||||
| 4 | MTESZ támogatása | 72,0 | ||||||||
| 5 | TIT intézmények támogatása | 61,3 | ||||||||
| 4 | Karitatív szervezetek és szolgálatok támogatása | |||||||||
| 1 | Magyar Máltai Szeretetszolgálat | 125,0 | ||||||||
| 2 | Egyéb karitatív szervezetek és szolgálatok támogatása | 30,0 | ||||||||
| 9 | Országos kisebbségi önkormányzatok támogatása | 258,1 | ||||||||
| 6–9 cím összesen | 3 120,8 | |||||||||
| II. fejezet kiadásai összesen: | 6 650,2 | 439,2 | ||||||||
| III. ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG | ||||||||||
| 1 | Alkotmánybíróság | |||||||||
| 1 | Működési költségvetés | |||||||||
| 1 | Személyi juttatások | 155,3 | ||||||||
| 2 | Társadalombiztosítási járulék | 63,1 | ||||||||
| 3 | Dologi kiadások | 91,2 | 8,0 | |||||||
| 2 | Felhalmozási kiadások | |||||||||
| 1 | Intézményi beruházási kiadások | 11,5 | ||||||||
| 4 | Egyéb beruházás | 10,0 | ||||||||
| III. fejezet kiadásai összesen: | 309,6 | 29,5 | ||||||||
| IV. LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG | ||||||||||
| 1 | Legfelsőbb Bíróság | |||||||||
| 1 | Működési költségvetés | |||||||||
| 1 | Személyi juttatások | 408,0 | ||||||||
| 2 | Társadalombiztosítási járulék | 173,6 | ||||||||
| 3 | Dologi kiadások | 113,8 | ||||||||
| 2 | Felhalmozhási kiadások | |||||||||
| 1 | Intézményi beruházási kiadások | 11,8 | ||||||||
| 2 | Felújítás | 56,0 | ||||||||
| 4 | Egyéb beruházás | 60,0 | ||||||||
| IV. fejezet kiadásai összesen: | 695,4 | 127,8 | ||||||||
| V. MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÜGYÉSZSÉGE | ||||||||||
| 1 | Ügyészségek | |||||||||
| 1 | Működési költségvetés | |||||||||
| 1 | Személyi juttatások | 2 943,3 | ||||||||
| 2 | Társadalombiztosítási járulék | 1 256,1 | ||||||||
| 3 | Dologi kiadások | 604,7 | ||||||||
| 5 | Egyéb működési célú támogatások, kiadások | 0,5 | ||||||||
| 2 | Felhalmozási kiadások | |||||||||
| 1 | Intézményi beruházási kiadások | 10,0 | ||||||||
| 2 | Felújítás * | 37,5 | ||||||||
| 4 | Egyéb beruházás * | 100,0 | ||||||||
| 2 | Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet | |||||||||
| 1 | Működési költségvetés | |||||||||
| 1 | Személyi juttatások | 36,5 | ||||||||
| 2 | Társadalombiztosítási járulék | 15,6 | ||||||||
| 3 | Dologi kiadások | 7,9 | ||||||||
| V. fejezet kiadásai összesen: | 4 864,6 | 147,5 | ||||||||
| VI. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK | ||||||||||
| 1 | Állami Számvevőszék | |||||||||
| 1 | Működési költségvetés | |||||||||
| 1 | Személyi juttatások | 544,1 | ||||||||
| 2 | Társadalombiztosítási járulék | 229,9 | ||||||||
| 3 | Dologi kiadások | 186,5 | ||||||||
| 5 | Egyéb működési célú támogatások, kiadások | 2,4 | ||||||||
| 2 | Felhalmozási kiadások | |||||||||
| 1 | Intézményi beruházási kiadások | 25,0 | ||||||||
| 2 | Felújítás | 23,2 | ||||||||
| 3 | Egyéb intézményi felhalmozási kiadások | 4,6 | ||||||||
| 4 | Egyéb beruházás | 65,7 | ||||||||
| 2 | Továbbképzési Intézet és Üdülő | |||||||||
| 1 | Működési költségvetés | |||||||||
| 1 | Személyi juttatások | 13,6 | ||||||||
| 2 | Társadalombiztosítási járulék | 5,7 | ||||||||
| 3 | Dologi kiadások | 18,3 | ||||||||
| 2 | Felhalmozási kiadások | |||||||||
| 1 | Intézményi beruházási kiadások | 1,0 | ||||||||
| 2 | Felújítás | 1,0 | ||||||||
| VI. fejezet kiadásai összesen: | 1 000,5 | 120,5 | ||||||||
| VII. MINISZTERELNÖKSÉG | ||||||||||
| 1 | Miniszterelnöki Hivatal | |||||||||
| 1 | Miniszterelnöki Hivatal igazgatás | |||||||||
| 1 | Működési költségvetés | |||||||||
| 1 | Személyi juttatások | 386,5 | ||||||||
| 2 | Társadalombiztosítási járulék | 161,8 | ||||||||
| 3 | Dologi kiadások | 85,9 | ||||||||
| 5 | Egyéb működési célú támogatások, kiadások | 65,9 | ||||||||
| 2 | Miniszterelnöki Hivatal Ellátó Szolgálata | |||||||||
| 1 | Működési költségvetés | |||||||||
| 1 | Személyi juttatások | 160,4 | ||||||||
| 2 | Társadalombiztosítási járulék | 64,4 | ||||||||
| 3 | Dologi kiadások | 237,6 | ||||||||
| 5 | Egyéb működési célú támogatások, kiadások | 2,7 | ||||||||
| 2 | Felhalmozási kiadások | |||||||||
| 1 | Intézményi beruházási kiadások | 48,9 | ||||||||
| 2 | Felújítás | 75,0 | ||||||||
| 3 | Egyéb intézményi felhalmozási kiadások | 1,2 | ||||||||
| 4 | Egyéb beruházás | 90,0 | ||||||||
| 2 | Magyar Közigazgatási Intézet | |||||||||
| 1 | Működési költségvetés | |||||||||
| 1 | Személyi juttatások | 46,0 | ||||||||
| 2 | Társadalombiztosítási járulék | 14,1 | ||||||||
| 3 | Dologi kiadások | 14,6 | ||||||||
| 5 | Egyéb működési célú támogatások, kiadások | 0,4 | ||||||||
| 3 | Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal | |||||||||
| 1 | Működési költségvetés | |||||||||
| 1 | Személyi juttatások | 36,7 | ||||||||
| 2 | Társadalombiztosítási járulék | 14,8 | ||||||||
| 3 | Dologi kiadások | 43,7 | ||||||||
| 2 | Felhalmozási kiadások | |||||||||
| 1 | Intézményi beruházási kiadások | 4,2 | ||||||||
| 4 | Üdülők | |||||||||
| 1 | Központi Állami Üdülő és Oktatási Központ | |||||||||
| 1 | Működési költségvetés | |||||||||
| 1 | Személyi juttatások | 17,7 | ||||||||
| 2 | Társadalombiztosítási járulék | 7,8 | ||||||||
| 3 | Dologi kiadások | 138,4 | ||||||||
| 2 | Felhalmozási kiadások | |||||||||
| 2 | Felújítás | 50,0 | ||||||||
| 2 | MEH Hivatali Üdülő | |||||||||
| 1 | Működési költségvetés | |||||||||
| 3 | Dologi kiadások | 22,4 | ||||||||
| 5 | Határon Túli Magyarok Hivatala | |||||||||
| 1 | Működési költségvetés | |||||||||
| 1 | Személyi juttatások | 73,9 | ||||||||
| 2 | Társadalombiztosítási járulék | 26,0 | ||||||||
| 3 | Dologi kiadások | 71,0 | ||||||||
| 2 | Felhalmozási kiadások | |||||||||
| 1 | Intézményi beruházási kiadások | 11,7 | ||||||||
| 6 | Fejezeti kezelésű előirányzatok | |||||||||
| 2 | Célelőirányzatok | |||||||||
| 1 | Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Közalapítványa támogatása | 389,0 | ||||||||
| 2 | Új Kézfogás Közalapítvány támogatása | 300,0 | ||||||||
| 3 | Első Közép- és Kelet-Európai Együttműködés Alapítvány támogatása | 50,0 | ||||||||
| 4 | Illyés Közalapítvány támogatása | 450,0 | ||||||||
| 5 | Teleki László Alapítvány támogatása | 70,0 | ||||||||
| 6 | Kisebbségi koordinációs és intervenciós keret | 40,0 | ||||||||
| 7 | Kisebbségi kompenzációs keret | 500,0 | ||||||||
| 8 | Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutatóintézete Közalapítvány támogatása | 50,0 | ||||||||
| 9 | Politikatörténeti Alapítvány támogatása | 30,0 | ||||||||
| 10 | Magyarországi Cigányokért Közalapítvány támogatása | 150,0 | ||||||||
| 18 | X–400-as rendszer üzemeltetése | 50,0 | ||||||||
| 20 | Balatoni kutatások támogatása | 125,0 | ||||||||
| 3 | Beruházási célprogramok | |||||||||
| 1 | Központi kormányzati informatikai infrastruktúra fejlesztése | 450,0 | ||||||||
| 2 | Kormányzati távközlési célprogram | 265,6 | ||||||||
| 4 | Fejezeti tartalék | 203,7 | ||||||||
| 7 | Biztonsági Szolgálatok | |||||||||
| 1 | Nemzetbiztonsági Hivatal | |||||||||
| 1 | Működési költségvetés | |||||||||
| 1 | Személyi juttatások | 2 276,4 | ||||||||
| 2 | Társadalombiztosítási járulék | 932,5 | ||||||||
| 3 | Dologi kiadások | 1 137,1 | 22,2 | |||||||
| 2 | Felhalmozási kiadások | |||||||||
| 1 | Intézményi beruházási kiadások | 260,3 | ||||||||
| 2 | Felújítás | 75,0 | ||||||||
| 4 | Egyéb beruházás | 775,0 | ||||||||
| 5 | Lakástámogatás | 55,0 | ||||||||
| 2 | Információs Hivatal | |||||||||
| 1 | Működési költségvetés | |||||||||
| 1 | Személyi juttatások | 670,6 | ||||||||
| 2 | Társadalombiztosítási járulék | 272,0 | ||||||||
| 3 | Dologi kiadások | 1 039,6 | ||||||||
| 2 | Felhalmozási kiadások | |||||||||
| 1 | Intézményi beruházási kiadások | 38,4 | ||||||||
| 2 | Felújítás | 8,1 | ||||||||
| 4 | Egyéb beruházás | 153,5 | ||||||||
| 5 | Lakástámogatás | 16,5 | ||||||||
| 8 | Kormányzati Ellenőrzési Iroda | |||||||||
| 1 | Működési költségvetés | |||||||||
| 1 | Személyi juttatások | 85,0 | ||||||||
| 2 | Társadalombiztosítási járulék | 37,8 | ||||||||
| 3 | Dologi kiadások | 37,1 | ||||||||
| 2 | Felhalmozási kiadások | |||||||||
| 1 | Intézményi beruházási kiadások | 3,5 | ||||||||
| 10 | Tartalékok | |||||||||
| 1 | Költségvetés általános tartaléka | 10 450,0 | ||||||||
| 2 | Céltartalék | 10 450,0 | ||||||||
| 1 | Bérpolitikai keret | 14 873,0 | ||||||||
| 11 | Kormányzati rendkívüli kiadások | |||||||||
| 1 | Pénzbeli kárpótlás | 2 400,0 | ||||||||
| 3 | Magyar Export-Import Bank Rt. és a Magyar Exporthitelbiztosító Rt. alaptőke-juttatása | 1 000,0 | ||||||||
| 6 | Egyházi nemzetközi rendezvények | 300,0 | ||||||||
| 7 | Egyéb rendkívüli kiadások | 3 000,0 | ||||||||
| 8 | Közszolgálatban állók Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárai szervezésének támogatása | 1 500,0 | ||||||||
| VII. fejezet kiadásai összesen: | 20 583,5 | 26 232,1 | ||||||||
| VIII. BELÜGYMINISZTÉRIUM | ||||||||||
| 1 | Belügyminisztérium igazgatása | |||||||||
| 1 | Belügyminisztérium központi igazgatása | |||||||||
| 1 | Működési költségvetés | |||||||||
