| 17 | Külkereskedelmi szolgálat | |||||||||
| 1 | Működési költségvetés | |||||||||
| 1 | Intézményi működési bevételek | 1 460,7 | ||||||||
| 4 | Egyéb működési célú pénzeszköz-átvétel, bevételek | 730,0 | ||||||||
| 2 | Felhalmozási bevételek | |||||||||
| 3 | Egyéb felhalmozási célú pénzeszköz-átvétel, bevételek | 60,0 | ||||||||
| 18 | Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság Hivatala | |||||||||
| 1 | Működési költségvetés | |||||||||
| 1 | Intézményi működési bevételek | 14,3 | ||||||||
| 21 | Magyar Szabadalmi Hivatal | |||||||||
| 1 | Működési költségvetés | |||||||||
| 1 | Intézményi működési bevételek | 1 077,5 | 17,5 | |||||||
| 22 | Országos Mérésügyi Hivatal | |||||||||
| 1 | Működési költségvetés | |||||||||
| 1 | Intézményi működési bevételek | 952,4 | ||||||||
| 4 | Egyéb működési célú pénzeszköz-átvétel, bevételek | 2,2 | ||||||||
| 23 | Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár | |||||||||
| 1 | Működési költségvetés | |||||||||
| 1 | Intézményi működési bevételek | 159,2 | ||||||||
| 2 | Felhalmozási bevételek | |||||||||
| 3 | Egyéb felhalmozási célú pénzeszköz-átvétel, bevételek | 0,3 | ||||||||
| 24 | Országos Atomenergia Hivatal | |||||||||
| 1 | Működési költségvetés | |||||||||
| 1 | Intézményi működési bevételek | 370,1 | ||||||||
| 25 | Fejezeti kezelésű előirányzatok | |||||||||
| 2 | Ágazati célelőirányzatok | |||||||||
| 3 | Gazdaságfejlesztési előirányzatok | 590,0 | ||||||||
| 4 | Turisztikai célelőirányzat | 1 160,0 | ||||||||
| 6 | Piaci intervenciós célelőirányzat | 1 135,1 | ||||||||
| 7 | Műszaki fejlesztési célelőirányzat | 650,0 | ||||||||
| XIX. fejezet bevételei összesen: | 10 962,9 | 99,8 | ||||||||
| XX. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM | ||||||||||
| 1 | Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium igazgatása | |||||||||
| 1 | Működési költségvetés | |||||||||
| 1 | Intézményi működési bevételek | 2,1 | ||||||||
| 2 | Felhalmozási bevételek | |||||||||
| 3 | Egyéb felhalmozási célú pénzeszköz-átvétel, bevétel | 1,5 | ||||||||
| 2 | Országos Műemlékvédelmi Hivatal | |||||||||
| 1 | Működési költségvetés | |||||||||
| 1 | Intézményi működési bevételek | 10,6 | ||||||||
| 4 | Egyéb működési célú pénzeszköz-átvétel, bevételek | 3,6 | ||||||||
| 2 | Felhalmozási bevételek | |||||||||
| 2 | Felhalmozási célú pénzeszköz-átvétel az elkülönített állami alapoktól | 1,5 | ||||||||
| 3 | Egyéb felhalmozási célú pénzeszköz-átvétel, bevételek | 4,6 | ||||||||
| 3 | Országos Meteorológiai Szolgálat | |||||||||
| 1 | Működési költségvetés | |||||||||
| 1 | Intézményi működési bevételek | 122,9 | ||||||||
| 3 | Működési célú pénzeszköz-átvétel az elkülönített állami alapoktól | 3,0 | 1,5 | |||||||
| 4 | Egyéb működési célú pénzeszköz-átvétel, bevételek | 12,0 | ||||||||
| 2 | Felhalmozási bevételek | |||||||||
| 2 | Felhalmozási célú pénzeszköz-átvétel az elkülönített állami alapoktól | 3,0 | ||||||||
| 3 | Egyéb felhalmozási célú pénzeszköz-átvétel, bevételek | 5,0 | ||||||||
| 4 | Környezetgazdálkodási Intézet | |||||||||
| 1 | Működési költségvetés | |||||||||
| 1 | Intézményi működési bevételek | 330,0 | ||||||||
| 3 | Működési célú pénzeszköz-átvétel az elkülönített állami pénzalaptól | 34,0 | ||||||||
| 2 | Felhalmozási bevételek | |||||||||
| 3 | Felhalmozási célú pénzeszköz-átvétel az elkülönített állami pénzalaptól | 1,2 | ||||||||
| 5 | Természetvédelmi területi szervek | |||||||||
| 1 | Működési költségvetés | |||||||||
| 1 | Intézményi működési bevételek | 136,2 | ||||||||
| 3 | Működési célú pénzeszköz-átvétel az elkülönített állami alapoktól | 3,0 | ||||||||
| 2 | Felhalmozási bevételek | |||||||||
| 3 | Egyéb felhalmozási célú pénzeszköz-átvétel, bevételek | 0,2 | ||||||||
| 6 | Környezetvédelmi területi szervek | |||||||||
| 1 | Működési költségvetés | |||||||||
| 1 | Intézményi működési bevételek | 126,1 | ||||||||
| 3 | Működési célú pénzeszköz-átvétel az elkülönített állami alapoktól | 12,0 | ||||||||
| 4 | Egyéb működési célú pénzeszköz-átvétel, bevételek | 2,7 | ||||||||
| 2 | Felhalmozási bevételek | |||||||||
| 3 | Egyéb felhalmozási célú pénzeszköz-átvétel, bevételek | 2,8 | ||||||||
| 8 | Fejezeti kezelésű előirányzatok | |||||||||
| 2 | Ágazati és célelőirányzatok | |||||||||
| 29 | Területfejlezstési Alap átvett feladatai | |||||||||
| 13 | Belterületi földértékesítés | 160,0 | ||||||||
| 16 | Visszafizetett támogatás | 35,0 | ||||||||
| 18 | Pályázati díj | 20,0 | ||||||||
| 19 | Állami tőkerészesedés értékesítéséből származó bevétel | 75,0 | ||||||||
| XX. fejezet bevételei összesen: | 1 089,4 | 18,6 | ||||||||
| XXI. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA | ||||||||||
| 1 | MTA Titkársága | |||||||||
| 1 | MTA Titkárság Igazgatása | |||||||||
| 1 | Működési költségvetés | |||||||||
| 1 | Intézményi működési bevételek | 1,1 | ||||||||
| 4 | Egyéb működési célú pénzeszköz-átvétel, bevételek | 5,0 | ||||||||
| 2 | Felhalmozási bevételek | |||||||||
| 3 | Egyéb felhalmozási célú pénzeszköz-átvétel, bevételek | 0,1 | ||||||||
| 2 | MTA Doktori Tanács Titkársága | |||||||||
| 1 | Működési költségvetés | |||||||||
| 1 | Intézményi működési bevételek | 12,9 | ||||||||
| 3 | MTA Könyvtára | |||||||||
| 1 | Működési költségvetés | |||||||||
| 1 | Intézményi működési bevételek | 17,3 | ||||||||
| 3 | Működési célú pénzeszköz-átvétel az elkülönített állami alapoktól | 1,3 | ||||||||
| 4 | Egyéb működési célú pénzeszköz-átvétel, bevételek | 4,5 | ||||||||
| 4 | MTA matematikai és természettudományi kutatóintézetek | |||||||||
| 1 | Működési költségvetés | |||||||||
| 1 | Intézményi működési bevételek | 1 561,7 | ||||||||
| 3 | Működési célú pénzeszköz-átvétel az elkülönített állami alapoktól | 363,4 | ||||||||
| 4 | Egyéb működési célú pénzeszköz-átvétel, bevételek | 120,6 | ||||||||
| 2 | Felhalmozási bevételek | |||||||||
| 2 | Felhalmozási célú pénzeszköz-átvétel az elkülönített állami alapoktól | 29,9 | ||||||||
| 3 | Egyéb felhalmozási célú pénzeszköz-átvétel, bevételek | 14,0 | ||||||||
| 5 | MTA élettudományi kutatóintézetek | |||||||||
| 1 | Működési költségvetés | |||||||||
| 1 | Intézményi működési bevételek | 407,7 | ||||||||
| 3 | Működési célú pénzeszköz-átvétel az elkülönített állami alapoktól | 185,4 | ||||||||
| 4 | Egyéb működési célú pénzeszköz-átvétel, bevételek | 136,6 | ||||||||
| 2 | Felhalmozási bevételek | |||||||||
| 2 | Felhalmozási célú pénzeszköz-átvétel az elkülönített állami alapoktól | 25,3 | ||||||||
| 3 | Egyéb felhalmozási célú pénzeszköz-átvétel, bevételek | 8,3 | ||||||||
| 6 | MTA társadalomtudományi kutatóintézetek | |||||||||
| 1 | Működési költségvetés | |||||||||
| 1 | Intézményi működési bevételek | 72,9 | ||||||||
| 3 | Működési célú pénzeszköz-átvétel az elkülönített állami alapoktól | 177,0 | ||||||||
| 4 | Egyéb működési célú pénzeszköz-átvétel, bevételek | 128,8 | ||||||||
| 7 | MTA területi akadémiai központok | |||||||||
| 1 | Működési költségvetés | |||||||||
| 1 | Intézményi működési bevételek | 12,4 | ||||||||
| 8 | MTA kutatást kiszolgáló szervek | |||||||||
| 1 | Működési költségvetés | |||||||||
| 1 | Intézményi működési bevételek | 85,8 | ||||||||
| 4 | Egyéb működési célú pénzeszköz-átvétel, bevételek | 0,6 | ||||||||
| 10 | MTA egyéb intézményei | |||||||||
| 1 | Működési költségvetés | |||||||||
| 1 | Intézményi működési bevételek | 73,7 | ||||||||
| 4 | Egyéb működési célú pénzeszköz-átvétel, bevételek | 1,2 | ||||||||
| 2 | Felhalmozási bevételek | |||||||||
| 3 | Egyéb felhalmozási célú pénzeszköz-átvétel, bevételek | 2,0 | ||||||||
| XXI. fejezet bevételei összesen: | 3 369,9 | 79,6 | ||||||||
| XXII. MAGYAR TÁVIRATI IRODA | ||||||||||
| 1 | Magyar Távirati Iroda | |||||||||
| 1 | Működési költségvetés | |||||||||
| 1 | Intézményi működési bevételek | 965,0 | ||||||||
| 2 | Felhalmozási bevételek | |||||||||
| 3 | Egyéb felhalmozási célú pénzeszköz-átvétel, bevételek | 3,0 | ||||||||
| XXII. fejezet bevételei összesen: | 965,0 | 3,0 | ||||||||
| XXIII. MAGYAR RÁDIÓ | ||||||||||
| 1 | Magyar Rádió | |||||||||
| 1 | Működési költségvetés | |||||||||
| 1 | Intézményi működési bevételek | 8 748,0 | ||||||||
| 2 | Felhalmozási bevételek | |||||||||
| 3 | Egyéb felhalmozási célú pénzeszköz-átvétel, bevételek | 20,0 | ||||||||
| XXIII. fejezet bevételei összesen: | 8 748,0 | 20,0 | ||||||||
| XXIV. MAGYAR TELEVÍZIÓ | ||||||||||
| 1 | Magyar Televízió | |||||||||
| 1 | Működési költségvetés | |||||||||
| 1 | Intézményi működési bevételek | 21 889,2 | ||||||||
| 2 | Felhalmozási bevételek | |||||||||
| 3 | Egyéb felhalmozási célú pénzeszköz-átvétel, bevételek | 800,0 | ||||||||
| XXIV. fejezet bevételei összesen: | 21 889,2 | 800,0 | ||||||||
| XXV. GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL | ||||||||||
| XXV. fejezet bevételei összesen: | ||||||||||
| XXVI. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL | ||||||||||
| 1 | KSH Központi Igazgatás | |||||||||
| 1 | Működési költségvetés | |||||||||
| 1 | Intézményi működési bevételek | 127,4 | ||||||||
| 2 | Felhalmozási bevételek | |||||||||
| 3 | Egyéb felhalmozási célú pénzeszköz-átvétel, bevételek | 2,0 | ||||||||
| 2 | KSH megyei igazgatóságai | |||||||||
| 1 | Működési költségvetés | |||||||||
| 1 | Intézményi működési bevételek | 52,1 | ||||||||
| 4 | KSH Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat | |||||||||
| 1 | Működési költségvetés | |||||||||
| 1 | Intézményi működési bevételek | 1,5 | ||||||||
| 5 | KSH Népességtudományi Kutató Intézet | |||||||||
| 1 | Működési költségvetés | |||||||||
| 1 | Intézményi működési bevételek | 1,4 | ||||||||
| 6 | Fejezeti kezelésű előirányzatok | |||||||||
| 2 | Célelőirányzatok | |||||||||
| 16 | Statisztikai regiszter | 300,0 | ||||||||
| XXVI. fejezet bevételei összesen: | 182,4 | 302,0 | ||||||||
| XXVII. ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSOK HIVATALA | ||||||||||
| XXVII. fejezet bevételei összesen: | ||||||||||
| XXVIII. BÍRÓSÁGOK | ||||||||||
| 1 | Bíróságok | |||||||||
| 1 | Működési költségvetés | |||||||||
| 1 | Intézményi működési bevételek | 1 367,8 | ||||||||
| 3 | Fejezeti kezelésű speciális előirányzatok | |||||||||
| 1 | Gyermektartásdíjak visszatérülése | 9,0 | ||||||||
| XXVIII. fejezet bevételei összesen: | 1 376,8 | |||||||||
| XXX. NEMZETKÖZI ELSZÁMOLÁSOK | ||||||||||
| 1 | Kormányhitelek | |||||||||
| 1 | Korábban nyújtott hitelek visszatérülése | |||||||||
| 1 | Rubelelszámolású hitelek visszatérülése | 7 436,0 | ||||||||
| 2 | Dollárelszámolású hitelek visszatérülése | 1 150,0 | ||||||||
| 2 | Nemzetközi pénzügyi szervezetek és külföldi pénzintézetek hiteleinek visszatérülése | |||||||||
| 1 | Belföldre továbbkölcsönzött hitelek kamat és rendelkezésretartási jutalékának visszatérülése | 3 103,5 | ||||||||
| 2 | Belföldre továbbkölcsönzött hitelek tőke-visszatérülése | 2 156,7 | ||||||||
| 3 | Vegyes bevételek | |||||||||
| 1 | Japán segélyek | 100,0 | ||||||||
| XXX. fejezet bevételei összesen: | 5 260,2 | 8 686,0 | ||||||||
| XXXI. A KÖLTSÉGVETÉS BELFÖLDI ADÓSSÁGA | ||||||||||
| 1 | A költségvetés követeléseit csökkentő bevételek | |||||||||
| 1 | Állami kölcsön törlesztés | 1 110,0 | ||||||||
| 2 | Állami alapjuttatás járadéka | 8 000,0 | ||||||||
| 3 | Jamburgi gázszállítás árbevétele | 23 000,0 | ||||||||
| 2 | Kamatbevételek | |||||||||
| 1 | Állami kölcsön kamata | 600,0 | ||||||||
| 2 | Alárendelt kölcsöntőke-kötvény kamata | 8 300,0 | ||||||||
| 3 | Kincstári egységes számla betéti kamata | 12 000,0 | ||||||||
| 3 | Állami vagyonnal kapcsolatos osztalék | 11 000,0 | ||||||||
| 4 | Privatizációs bevételek központi költségvetést megillető hányada | 100 000,0 | ||||||||
| 6 | Hitelkonszolidációs bevételek | 400,0 | ||||||||
| 7 | Származékos világbanki hitelek törlesztése | 29,0 | ||||||||
| XXXI. fejezet bevételei összesen: | 64 010,0 | 100 429,0 | ||||||||
| Fejezetek összesen: | 1 801 401,1 | 152 559,5 | ||||||||
| BEVÉTELEK FŐÖSSZEGE: | 1 953 960,6 | |||||||||
| XXXII. A KÖLTSÉGVETÉS TÖRLESZTÉSEI ÉS HITELFELVÉTELEI | ||||||||||
| 4 | A költségvetés külföldi hitelfelvételei | |||||||||
| 2 | Hitelfelvétel nemzetközi pénzügyi szervezetektől és külföldi pénzintézetektől | |||||||||
| 1 | Világbanki hitelek felvétele | 17 593,0 | ||||||||
| 2 | EBB hitelek felvétele | 7 300,0 | ||||||||
| 4 | KfW hitelek felvétele | 3 459,0 | ||||||||
| 5 | US AID hitelek felvétele | 1 898,0 | ||||||||
| XXXII. fejezet bevételei összesen: | 30 250,0 | |||||||||
| BEVÉTELEK | 1994. évi LXV. törvény előirányzat | 1994. évi teljesítés | KIADÁSOK | 1994. évi LXV. törvény előirányzat | 1994. évi teljesítés | |
| GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK BEFIZETÉSEI | GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK TÁMOGATÁSA | |||||
| Társasági adó (pénzintézetek nélkül) | 58 400,0 | 75 978,4 | Termelési árkiegészítés és dotáció | 19 680,0 | 37 182,7 | |
| Különleges helyzetek miatti befizetés | 22 000,0 | 17 741,3 | Reorganizációs program | 5 000,0 | 4 978,8 | |
| Vám- és importbefizetések | 122 500,0 | 148 795,9 | Egyéb támogatás | 1 677,6 | 2 294,8 | |
| Állami vagyon utáni részesedés | 0,0 | –1 126,1 | Együtt | 26 357,6 | 44 456,3 | |
| Játékadó | 4 500,0 | 4 265,6 | Mezőgazdasági és élelmiszeripari exporttámogatás | 34 600,0 | 40 040,3 | |
| Egyéb befizetések | 11 000,0 | 12 299,7 | Agrárpiaci támogatás | 7 000,0 | 6 691,6 | |
| Összesen | 218 400,0 | 257 954,8 | Agrártermelési támogatás | 11 000,0 | 9 909,3 | |
| Együtt | 52 600,0 | 56 641,2 | ||||
| FOGYASZTÁSHOZ KAPCSOLT ADÓK | Összesen | 78 957,6 | 101 097,5 | |||
| Általános forgalmi adó | 325 000,0 | 336 371,2 | FOGYASZTÓI ÁRKIEGÉSZÍTÉS | 27 000,0 | 27 046,6 | |
| Fogyasztási adó | 166 800,0 | 164 271,4 | FELHALMOZÁSI KIADÁSOK | |||
| Összesen | 491 800,0 | 500 642,6 | Központi beruházások költségvetési fedezete | 44 112,5 | 43 653,0 | |
| Jamburgi Gázvezeték Építési Alap | ||||||
| LAKOSSÁG BEFIZETÉSEI | Magánerőből való lakásépítés támogatása | 27 500,0 | 29 569,8 | |||
| Személyi jövedelemadó | 248 000,0 | 243 477,6 | Összesen | 71 612,5 | 73 222,8 | |
| Adóbefizetések | 4 000,0 | 3 525,8 | ||||
| Illetékbefizetések | 16 500,0 | 16 393,6 | GARANCIA ÉS HOZZÁJÁRULÁS A TÁRSADALOMBIZ- | |||
| Összesen | 268 500,0 | 263 397,0 | TOSÍTÁSHOZ | 7 000,0 | 7 000,0 | |
| TB KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL FOLYÓSÍTOTT ELLÁTÁSOK | ||||||
| Családi pótlék, várandóssági támogatás | 113 900,0 | 113 900,0 | ||||
| KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEKTŐL SZÁRMAZÓ | Egyéb juttatások és térítések | 85 281,3 | 89 122,3 | |||
| BEFIZETÉSEK | 4 083,6 | 4 616,8 | Összesen | 199 181,3 | 203 022,3 | |
| HELYI ÖNKORMÁNYZATOK BEFIZETÉSE | 200,0 | 838,7 | KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK TÁMOGATÁSA | |||
| ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOKTÓL | 5 300,0 | 5 300,0 | Minisztériumok, országos szervek | 171 251,1 | 185 501,3 | |
| NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI KAPCSOLATOKBÓL EREDŐ | Védelem és egyéb fegyveres testületek | 147 632,6 | 161 758,9 | |||
| BEVÉTELEK | 26 500,0 | 30 132,0 | Társadalmi önszerveződések támogatása | 2 582,0 | 2 581,7 | |
| PÉNZINTÉZETEK TÁRSASÁGI ADÓJA ÉS OSZTALÉKA | 23 000,0 | 30 447,7 | Bérpolitikai keret | 15 570,0 | 0,0 | |
| EGYÉB BEVÉTELEK | 3 583,0 | 2 315,8 | Összesen | 337 035,7 | 349 841,9 | |
| ADÓSSÁGSZOLGÁLATTAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK | 93 700,0 | 95 709,7 | HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÁMOGATÁSA | 298 519,7 | 298 623,9 | |
| ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK TÁMOGATÁSA | 37 409,7 | 37 410,0 | ||||
| NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI KAPCSOLATOK KIADÁSAI | 36 000,0 | 36 466,8 | ||||
| BEVÉTELEK ÖSSZESEN: | 1 135 066,6 | 1 191 355,1 | ADÓSSÁGSZOLGÁLAT, KAMATTÉRÍTÉS | 360 600,0 | 360 210,7 | |
| BEVÉTELEK ÖSSZESEN | 1 135 066,6 | 1 191 355,1 | Ebből: adósságtörlesztés | 69 226,0 | 68 066,3 | |
| KIADÁSOK ÖSSZESEN | 1 475 026,1 | 1 513 057,1 | EGYÉB KIADÁSOK | 3 800,0 | 3 676,0 | |
| ÁLTALÁNOS TARTALÉK | 1 709,6 | 0,0 | ||||
| HIÁNY | –339 959,5 | –321 702,0 | KORMÁNYZATI RENDKÍVÜLI KIADÁSOK | 4 200,0 | 4 175,9 | |
| Központi költségvetési szervek saját bevételei | 173 293,0 | 287 171,2 | ÁLLAM ÁLTAL VÁLLALT KEZESSÉG ÉRVÉNYESÍTÉSE | 12 000,0 | 11 262,7 | |
| A törvény 2. számú melléklete szerinti bevételek | 1 308 359,6 | 1 478 526,3 | KIADÁSOK ÖSSZESEN: | 1 475 026,1 | 1 513 057,1 | |
| HIÁNY | –339 959,5 | –299 906,0 | Központi költségvetési szervek saját bevétellel fedezett kiadásai | 173 293,0 | 265 375,2 | |
| EGYENLEG finanszírozási műveletek nélkül | –270 733,5 | –231 839,7 | Központi költségvetési szervek pénzmaradványa | 0,0 | 21 796,0 | |
| A törvény 1. és 2. számú melléklete szerinti egyenleg | –339 959,5 | –299 906,0 | A törvény 1. számú melléklete szerinti kiadások | 1 648 319,1 | 1 800 228,3 |
1. Községek általános támogatása
Összege: 2 millió Ft/község
Az állami hozzájárulást az 1995. augusztus 31-i önálló közigazgatási státussal rendelkező községek, nagyközségek vehetik igénybe.
2. Települési igazgatási, kommunális, közművelődési és sportfeladatok
Összege: 1637 Ft/fő
Az 1995. január 1-jei állandó népességszám alapján a települések – igazgatási, közművelődési, sport, kommunális, út-, hídfenntartási, valamint a településüzemeltetés során jelentkező egyéb – kiadásaihoz járul hozzá.
Az elmaradott, valamint az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliségű körzetekbe tartozó – a területfejlesztés kedvezményezett területeinek jegyzékéről szóló 61/1995. (V. 30.) Korm. rendelet mellékletében szereplő – települések önkormányzatai önhibájukon kívül hátrányos pénzügyi helyzetük miatt az 1 főre jutó összeg kétszeresét vehetik igénybe.
3. Üdülőhelyi feladatok
Összege: 2 Ft/idegenforgalmi adó
Az állami hozzájárulás az üdülővendégek tartózkodási ideje alapján beszedett idegenforgalmi adó minden forintjához 2 Ft. (Üdülőépület utáni idegenforgalmi adó alapján nem igényelhető a hozzájárulás.)
4. Szociális és gyermekjóléti feladatok
Összege: 2800–7000 Ft/állandó népesség
A hozzájárulás a települési önkormányzatok által külön jogszabály alapján nyújtandó pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokhoz, a szociális alapellátás körébe tartozó szolgáltatások, továbbá a gyermekjóléti szolgáltatások működési költségeihez, illetve a lakásgazdálkodási tevékenység ellátásához kapcsolódik.
E feladatok különösen: rendszeres szociális és nevelési segélyezés (a tartósan munkanélküliek jövedelempótló támogatásának 50%-a), a lakásfenntartási támogatás, az ápolási díj, az átmeneti (krízis) segélyezés, a temetési segély, a köztemetés, a közgyógyellátás, a szociális étkeztetés, a bölcsődés, óvodás, iskolás gyermekek és tanulók étkeztetésének támogatása, a gyermekek napközbeni ellátása, beleértve a bölcsődei, óvodai és iskolai napközis ellátást, a házi segítségnyújtás, a családsegítés, a kiskorúak veszélyeztetettségének megelőzése, illetve a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése, valamint az önkormányzat által nyújtott lakáscélú támogatások kiadásaihoz történő hozzájárulás.
A települési önkormányzatok a hozzájárulást a településen az 1995. január 1-jei állapot szerinti állandó népesség száma alapján vehetik igénybe.
1149 Ft/fő egységesen illet meg minden települési önkormányzatot. További 3242 Ft/fő a település szociális jellemzői szerinti szorzó függvényében jár. A két tényező együttes összegének el kell érnie a 2800 Ft/fő mértéket, és nem haladhatja meg a 7000 Ft/fő összeget.
A települési önkormányzatokat megillető differenciált normatív hozzájárulás meghatározásánál használt szorzó az alábbi – a lakosság szociális helyzetét jellemző – tényezőket veszi figyelembe:
– inaktív korúaknak, az 1995. január 1-jei állapot szerinti,
– regisztrált munkanélkülieknek, az 1995. július havi állapot szerinti,
– személyi jövedelemadót fizetőknek, az 1994. évi adóbevallások összesítése szerinti,
– 20–30 éves korcsoportba (11 éves időszak) tartozó állandó népességnek az 1995. január 1-jei állapot szerinti
részaránya az összes, illetve aktív népességen belül.
5. Gyermek- és ifjúságvédelem
Összege: 270 000 Ft/ellátott
A hozzájárulás a gyermek- és ifjúságvédő intézetet (a továbbiakban: GYIVI) fenntartó önkormányzatot illeti meg az alábbiak szerint:
A. Az állami gondoskodás keretében gyámhatósági határozattal állami vagy intézeti nevelésbe vett, valamint intézeti elhelyezett és ideiglenes hatállyal beutalt 0–18 éves korúak után, akik
– nevelőotthonban,
– kollégiumban,
– szakmunkástanuló otthonban,
– csecsemőotthonban,
– kórházi és egyéb egészségügyi intézményben,
– munkásszálláson,
– nevelőszülőknél,
– albérletben és egyéb helyeken
elhelyezettek, kivéve a központi költségvetési szerv által fenntartott intézményekben (nevelőintézetben, különleges gyermekotthonokban, büntetés-végrehajtási intézetekben stb.) és a központi költségvetés által finanszírozott humánszolgáltatás keretében ellátottakat.
B. Az előzőeken túlmenően igénybe vehető ezen hozzájárulás:
– a csecsemőotthonba kerülő gyermek után akkor, ha állami gondoskodásba veszik, visszamenően a csecsemőotthonba kerülés időpontjától,
– legfeljebb 24 éves korig, a korábban állami gondoskodás alatt álló fiatal után, ha számára ellátást (szállást és étkezést) biztosítanak a fentiekben felsorolt helyeken és a fiatal
= nappali tagozaton tanulmányokat folytat, annak befejezéséig,
= önálló életvitelre nem képes, vagy csökkent munkaképességű, vagy munkaviszonyban áll ugyan, de havi jövedelme a minimálbért nem éri el,
= ápolást, gondozást nyújtó vagy rehabilitációs intézményben történő ellátást igényel, a szociális intézménybe történő felvétel időpontjáig.
Amennyiben a GYIVI-t fenntartó önkormányzat nyújt az ellátottak részére általános iskolai, középiskolai, szakiskolai, szakmunkásképző iskolai oktatást, a gyermek- és ifjúságvédelemre vonatkozó normatív hozzájáruláson túl a 3. számú melléklet 10–13. pontja szerint veheti külön igénybe a normatív állami hozzájárulásokat.
Ha az eddigiekben felsorolt intézményi ellátásokat nem a GYIVI-t fenntartó önkormányzat nyújtja, a feladatot ellátó önkormányzat jogosult a normatív állami hozzájárulásra.
Az állami gondoskodásban részesülő gyermekek után az óvodai és kollégiumi ellátásra e jogcímen külön normatív állami hozzájárulás nem igényelhető. Ha az óvodai és kollégiumi ellátásokat nem a GYIVI-t fenntartó önkormányzat nyújtja, akkor a GYIVI-t fenntartó önkormányzat a feladatot ellátó önkormányzat számára azt megtéríti, legalább a kapcsolódó normatív hozzájárulásnak megfelelő szintig.
Ha az állami gondoskodásban lévő gyermek más önkormányzat által fenntartott napközi otthoni ellátásban részesül, a GYIVI a mindenkori térítési díj alapulvételével étkezési hozzájárulást fizet.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor becsléssel, az elszámolásnál az állami gondoskodásban részesülők éves gondozási napjainak a száma osztva 366-tal. A gondozási napok szerinti nyilvántartást – elhelyezéstípusonként – a GYIVI köteles vezetni.
6. Bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátás
Összege: 202 000 Ft/ellátott
A hozzájárulás – fogyatékosok ápoló-gondozó otthonának kivételével – az ápolást, gondozást nyújtó otthonokban, a rehabilitációs intézményekben, valamint a gyermekek, az időskorúak és a fogyatékosok átmeneti elhelyezését biztosító intézményekben ellátottak után illeti meg az önkormányzatot.
Azok az önkormányzatok vehetik igénybe a hozzájárulást, amelyek „A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról” szóló, módosított 1993. évi III. törvényben szabályozott időskorúak, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek vagy egyéb betegségben szenvedők ápoló-gondozó otthonát, illetve rehabilitációs intézményt, továbbá gyermekek, időskorúak és fogyatékosok átmeneti elhelyezését biztosító intézményt tartanak fenn, és ezen feladat az intézmény alapító okiratában (működési engedélyében) szerepel.
Ha a rehabilitációs intézmény közoktatási feladatot (óvodai, általános iskolai, középiskolai, szakiskolai és szakmunkásképző iskolai) is ellát, akkor a fenntartó önkormányzat az intézményen belül oktatott bentlakó és bejáró tanulók alapján igénybe veheti a 3. számú melléklet 10–13. pontjai szerinti normatív állami hozzájárulásokat.
Átmeneti elhelyezést nyújtó intézménynek minősülnek a hetes jelleggel, meghatározott időszakhoz kötődően folyamatosan működő, valamint határozott időtartamra elhelyezést biztosító intézmények: gyermekek átmeneti otthona, időskorúak, fogyatékosok gondozóháza (szállást biztosító klub, panzió, otthonház).
A gyermekek átmeneti otthonaként csak olyan intézmények vehetők figyelembe, amelyek a családban élő, állami gondoskodásban nem részesülő kiskorúak átmeneti elhelyezését biztosítják. Az állami gondoskodásban részesülő gyermekek után az 5. pont alatt részletezett normatív állami hozzájárulás igényelhető.
A hajléktalanok átmeneti elhelyezését biztosító intézményekben ellátottak után a 8. pont alatti, a fogyatékosok ápoló-gondozó otthonaiban ellátottak után a 9. pont alatti normatív állami hozzájárulás illeti meg az önkormányzatot.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor becsléssel, elszámolásnál az ellátottak gondozási napokra vonatkozó nyilvántartása szerint összesített éves gondozási napok száma osztva 366-tal.
7. Nappali szociális intézményi ellátás
Összege: 36 200 Ft/ellátott
A hozzájárulás az időskorúak, a fogyatékosok, a szenvedélybetegek és a hajléktalanok nappali intézményeiben ellátottak után illeti meg az önkormányzatot.
Azok az önkormányzatok vehetik igénybe a hozzájárulást, amelyek „A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról” szóló, módosított 1993. évi III. törvényben szabályozott időskorúak, fogyatékosok, szenvedélybetegek, valamint hajléktalanok nappali intézményét (idősek klubja, fogyatékosok, pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali intézménye, nappali melegedő) tartanak fenn, és ezen feladat az intézmény alapító okiratában (működési engedélyében) szerepel. A taglétszámba nem vehetők figyelembe a kizárólag étkezésben részesülők és a 30 napnál hosszabb ideig távolmaradók.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor becsléssel, elszámolásnál az ellátottak gondozási naplója (eseménynapló) alapján naponta összesített tagok számának alapulvételével kiszámított éves ellátotti létszám osztva 314 nappal.
8. Hajléktalanok átmeneti intézményei
Összege: 87 000 Ft/férőhely
A hozzájárulás a hajléktalanok átmeneti intézményében működő férőhelyek száma alapján illeti meg az önkormányzatot. Azok az önkormányzatok vehetik igénybe a hozzájárulást, melyek „A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról” szóló, módosított 1993. évi III. törvényben szabályozott átmeneti szállást és éjjeli menedékhelyet tartanak fenn hajléktalanok részére, és ezen feladat az intézmény alapító okiratában (működési engedélyében) szerepel.
A férőhelyek számának meghatározása: tervezéskor becsléssel, elszámolásnál a gondozási napokon rendelkezésre álló férőhelyek éves összege osztva 366-tal.
9. Fogyatékosok ápoló-gondozó otthoni és gyógypedagógiai intézeti ellátása
Összege: 289 500 Ft/ellátott
A hozzájárulás a fogyatékos gyermekek, illetve fogyatékos felnőttek ápoló-gondozó otthonában, valamint a gyógypedagógiai intézetben ellátottak után illeti meg az önkormányzatot.
Azok az önkormányzatok vehetik igénybe a hozzájárulást, amelyek „A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról” szóló, módosított 1993. évi III. törvényben szabályozott fogyatékosok (látás-, mozgás-, értelmi- és halmozottan fogyatékos) ápoló-gondozó otthonát, továbbá „A közoktatásról” szóló 1993. évi LXXX. törvényben szabályozott gyógypedagógiai intézetet tartanak fenn, és ezen feladat az intézmény alapító okiratában (működési engedélyében) szerepel. Ha az idetartozó intézmények közoktatási (óvodai, általános iskolai, középiskolai, szakiskolai és szakmunkásképző iskolai) feladatot is ellátnak, akkor a fenntartó önkormányzat az intézményen belül oktatott bentlakó és bejáró tanulók alapján igénybe veheti e normatív hozzájáruláson túl a 3. számú melléklet 10–13. pontja szerint a normatív állami hozzájárulásokat.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor becsléssel, elszámolásnál az ellátottak gondozási napokra vonatkozó nyilvántartása szerint összesített éves gondozási napok száma osztva 366-tal.
10. Óvodai nevelés, általános iskolai nevelés és oktatás, alapfokú művészetoktatás
Összege: 54 000 Ft/fő
Az alaphozzájárulást a helyi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben ellátottak után a fenntartó veheti igénybe, a következők szerint:
a) 100%-ban az óvodai ellátásban részt vevők után, ha a gyermek az óvodai ellátást a nevelési év átlagában legalább napi öt órát igényli.
b) 50%-ban az óvodában kizárólag iskolai életmódra felkészítő foglalkozásokon részt vevők után, továbbá akik az óvodai ellátást a nevelési év átlagában napi öt óránál kevesebb időre veszik igénybe.
c) Ha az óvodai ellátást olyan településen szervezik, ahol az állandó népességszám nem éri el a háromezer főt, az a)–b) pont alapján megállapított hozzájárulás mellett 10% kiegészítő hozzájárulás igényelhető.
d) Ha az óvodai ellátást olyan gyermek veszi igénybe, akit a település állandó népességszáma megállapításánál nem lehet figyelembe venni, és nem tartozik az óvoda fenntartójának ellátási kötelezettségébe, az a)–b) pont alapján megállapított hozzájárulás mellett 10% kiegészítő hozzájárulás igényelhető. A főváros közigazgatási területén lakókra ezt a rendelkezést nem lehet alkalmazni, ha fővárosi székhelyű óvodát vesznek igénybe.
e) Ha az óvodai ellátásban részt vevő gyermek olyan intézménybe jár, amely közös fenntartásban működik, az a)–b) pont szerinti hozzájárulás mellett 15% kiegészítő hozzájárulás igényelhető. Ebben az esetben a d) pont szerinti kiegészítő hozzájárulás nem igényelhető.
f) A nemzetiségi, etnikai óvodai ellátásban részt vevők után az a) pont alapján megállapított hozzájárulás mellett 15% kiegészítő hozzájárulás jár, ha az óvodai nevelés a művelődési és közoktatási miniszter által jóváhagyott, illetőleg kiadott nevelési-oktatási terv alapján folyik.
g) Általános iskolai nappali oktatásban részt vevők után az alaphozzájárulás
– 105%-ban az 1–6. évfolyamon,
– 115%-ban a 7–8. évfolyamon,
– 120%-ban a 9–10. évfolyamon
vehető igénybe. A nappali oktatásban való részvétel feltétele, hogy a tanuló olyan iskolai oktatásban vegyen részt, amelyet a nappali oktatás munkarendje szerint szerveznek meg.
h) Ha az általános iskolai nappali oktatást olyan településen szervezik, ahol az állandó népességszám nem éri el a háromezret, a g) pont alapján megállapított hozzájárulás mellett az
– 1–6. évfolyamon 10%,
– 7–8. évfolyamon 5%,
– 9–10. évfolyamon 5%
kiegészítő hozzájárulás vehető igénybe.
i) Ha az általános iskolai oktatásban olyan tanuló vesz részt, akit a település állandó népességszáma megállapításánál nem lehet figyelembe venni, és nem tartozik az iskolafenntartó ellátási kötelezettségébe, a g) pont szerint megállapított hozzájárulás mellett 10% kiegészítő hozzájárulás igényelhető. A főváros közigazgatási területén lakókra ezt a rendelkezést nem lehet alkalmazni, ha fővárosí székhelyű iskolát vesznek igénybe.
j) Ha az általános iskolai oktatásban részt vevő gyermek olyan intézménybe jár, amely közös fenntartásban működik, a g) pont szerint megállapított hozzájárulás mellett 15% kiegészítő hozzájárulás igényelhető. Ebben az esetben az i) pont szerinti kiegészítő hozzájárulás nem igényelhető.
k) A nemzetiségi, etnikai kisebbségi és a két tanítási nyelvű oktatásban részt vevők után 35% kiegészítő hozzájárulás igényelhető az alaphozzájárulás mellett, ha az iskolai nevelés és oktatás a művelődési és közoktatási miniszter által jóváhagyott, illetőleg kiadott nevelési-oktatási terv alapján folyik.
l) Az általános iskolai esti, levelező oktatásban részt vevők után az alaphozzájárulás 40%-ban vehető igénybe. Esti, levelező oktatásban való részvétel feltétele, hogy a tanuló olyan iskolai oktatásban vegyen részt, amelyet az esti, illetve a levelező oktatás munkarendje szerint szerveztek meg.
m) Alapfokú művészetoktatásban részt vevők után az alaphozzájárulás 65%-ban vehető igénybe, ha a tanuló az alapfokú művészetoktatási intézményben a tanítási év átlagában legalább heti négy foglalkozáson vesz részt. Ha a tanuló a tanítási év átlagában legalább heti 2 foglalkozáson vesz részt az e pont szerint számított hozzájárulás fele igényelhető. Ha a tanuló a heti 4 foglalkozásnál többet vesz igénybe, a hozzájárulás ez esetben is csak egyszer számítható. Az alapfokú művészetoktatáshoz normatív hozzájárulás csak abban az esetben vehető igénybe, ha a tanuló a tanítási év első napjáig nem töltötte be a huszonkettedik életévét.
n) Magántanulóként tanulmányokat folytatók után az alaphozzájárulás 30%-ban vehető igénybe. Magántanuló az, akit felmentettek az iskola kötelező tanórai foglalkozásainak látogatása alól, és tanulmányi követelményeinek osztályozó vizsga vagy az iskola által meghatározott más módon tesz eleget.
11. Középiskolai oktatás
Összege: 86 000 Ft/fő
Az alaphozzájárulást a helyi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben ellátottak után a fenntartó veheti igénybe, a következők szerint:
a) Nappali oktatásban részt vevők után
– 77%-ban a gimnázium és a szakközépiskola 9–10. évfolyamán,
– 88%-ban a gimnázium 11–13. évfolyamán,
– 93%-ban a szakközépiskola 11–13. évfolyamán,
– 100%-ban az érettségi után államilag elismert első szakképesítésre történő szakközépiskolai felkészítés esetén vehető igénybe a 10. g) pontban meghatározott feltételek esetén.
b) Ha a nappali iskolai oktatást olyan tanuló veszi igénybe, akit a települési önkormányzat által fenntartott intézmény esetén a település, megyei önkormányzat által fenntartott intézmény esetén a megye állandó népességszáma megállapításánál nem lehet figyelembe venni, az a) pont szerint megállapított hozzájárulás mellett
– a gimnázium és szakközépiskola 9–10. évfolyamán 10%,
– a gimnázium 11–13. évfolyamán 10%,
– a szakközépiskola 11–13. évfolyamán 12%,
– a érettségi utáni államilag elismert első szakképesítésre történő felkészítés esetén 14%
kiegészítő hozzájárulás vehető igénybe. Ez a rendelkezés a főváros közigazgatási területén lakókra, ha fővárosi székhelyű iskolát vesznek igénybe, nem alkalmazható.
c) Ha a nappali középiskolai oktatást olyan intézményben szervezik, amely közös fenntartásban működik az a) pont szerint számított hozzájárulás mellett
– a gimnázium és szakközépiskola 9–10. évfolyamán 12%,
– a gimnázium 11–13. évfolyamán 12%,
– a szakközépiskola 11–13. évfolyamán 14%,
– az érettségi utáni államilag elismert első szakképesítésre történő felkészítés esetén 16%
kiegészítő hozzájárulás vehető igénybe.
Ebben az esetben a b) pont szerinti kiegészítő hozzájárulás nem igényelhető.
d) Nemzetiségi, etnikai kisebbségi és két tanítási nyelvű oktatásban részt vevők után 30% kiegészítő hozzájárulás vehető igénybe az alaphozzájárulás mellett, a 10. k) pontban meghatározott feltételek esetén.
e) Gimnáziumi, szakközépiskolai esti levelező oktatásban részt vevők után az alaphozzájárulás 35%-ban vehető igénybe a 10. l) pontban meghatározott feltételek esetén.
f) Magántanulóként tanulmányokat folytatók után az alaphozzájárulás 30%-ban vehető igénybe a 10. n) pontban meghatározott feltételek esetén.
12. Szakiskolai, szakmunkásképző iskolai szakképzés
Összege: 54 000 Ft/fő
Az alaphozzájárulást a helyi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben ellátottak után a fenntartó veheti igénybe, a következők szerint:
a) Szakiskolai nappali oktatásban részt vevők után
– 95%-ban a 9–10. évfolyamon elméleti oktatásban,
– 105%-ban a 11. évfolyamon elméleti oktatásban,
– 30%-ban az iskolai tanműhelyi oktatásban
a 10. g) pontban meghatározott feltételek esetén.
b) Ha a szakiskolai oktatást olyan tanuló veszi igénybe, akit a települési önkormányzat által fenntartott intézmény esetén a település, megyei önkormányzat által fenntartott intézmény esetén a megye állandó népességszáma megállapításánál nem lehet figyelembe venni, az a) pont szerint megállapított hozzájárulás mellett az elméleti oktatáshoz 10%, az iskolai tanműhelyi oktatáshoz 5% kiegészítő hozzájárulás igényelhető. Ez a rendelkezés a főváros közigazgatási területén lakókra, ha fővárosi székhelyű iskolát vesznek igénybe nem alkalmazható.
c) Ha a nappali szakiskolai oktatást olyan intézményben szervezik, amely közös fenntartásban működik, az a) pont szerint számított hozzájárulás mellett az elméleti oktatáshoz 12%, az iskolai tanműhelyi oktatáshoz 7% kiegészítő hozzájárulás igényelhető. Ebben az esetben a b) pont szerinti kiegészítő hozzájárulás nem igényelhető.
d) Szakmunkásképző iskolai nappali oktatásban részt vevők után
– 85%-ban a 9–10. évfolyamon az elméleti oktatásban,
– 90%-ban a 11. évfolyamon az elméleti oktatásban,
– 90%-ban az iskolai tanműhelyi oktatásban,
– az érettségi utáni államilag elismert első szakképesítésre történő felkészítés esetén 100%
a 10. g) pontban meghatározott feltételek esetén.
e) Ha a szakmunkásképző iskolai oktatást olyan tanuló veszi igénybe, akit a települési önkormányzat által fenntartott intézmény esetén a település, megyei önkormányzat által fenntartott intézmény esetén a megye állandó népességszáma megállapításánál nem lehet figyelembe venni, a d) pont szerint megállapított hozzájárulás mellett az elméleti oktatáshoz 10%, az iskolai tanműhelyi oktatáshoz 12%, az érettségi után államilag elismert első szakképesítésre történő felkészítés esetén 14% kiegészítő hozzájárulás igényelhető. Ez a rendelkezés a főváros közigazgatási területén lakókra, ha fővárosi székhelyű iskolát vesznek igénybe, nem alkalmazható.
f) Ha a szakmunkásképző iskolai oktatást olyan intézményben szervezik, amely közös fenntartásban működik, a d) pont szerint számított hozzájárulás mellett az elméleti oktatáshoz 12%, az iskolai tanműhelyi oktatáshoz 14% kiegészítő hozzájárulás igényelhető. Ebben az esetben az e) pont szerinti kiegészítő hozzájárulás nem igényelhető.
g) A szakiskolában és a szakmunkásképző iskolában az alaphozzájárulás mellett a nemzetiségi, etnikai kisebbségi oktatásban részt vevők után 35% kiegészítő hozzájárulás igényelhető, a 10. k) pontban meghatározott feltételek esetén.
h) Magántanulóként tanulmányokat folytatók után az alaphozzájárulás 30%-ban vehető igénybe, a 10. n) pontban meghatározott feltételek esetén.
13. Speciális oktatás és nevelés
Összege: 88 000 Ft/fő
A alaphozzájárulást a helyi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben ellátottak után a fenntartó veheti igénybe, a következők szerint:
a) Kollégiumi ellátásban részesülők után 140%-ban, beleértve azt a tanulót is, aki externátusi ellátást kap.
b) Fogyatékosok óvodai, iskolai ellátásában és oktatásában részesülő gyermek, tanuló után 110%-ban, függetlenül attól, hogy a többi gyermekkel, tanulóval együtt, illetőleg külön az e célra létrehozott intézményben vesz részt az ellátásban, abban az esetben, ha az óvodai, iskolai felvétele a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleményében meghatározottak szerint történt. Ez a hozzájárulás jár a magántanulónak abban az esetben, ha a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleményében meghatározottak alapján magántanulóként teljesíti a tanulói jogviszonnyal összefüggő kötelezettségét.
c) Képzési kötelezettségben részt vevők után 110%-ban az után a gyermek után vehető igénybe a hozzájárulás, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleményében foglaltak alapján ötéves korától legfeljebb tizennyolc éves koráig képzési kötelezettségben vesz részt.
d) A nemzetiségi, etnikai oktatásban részt vevő fogyatékos tanuló után a 10. pont szerinti alaphozzájárulás 35%-a vehető igénybe, ha az iskolai nevelés és oktatás a 10. k) pontban meghatározott feltételek alapján folyik.
14. Megyei, fővárosi önkormányzatok igazgatási és közművelődési feladatai
Összege: 523 Ft/fő
A hozzájárulás minden megyei önkormányzatot a megye (a megyei jogú város népességével együtt számított), valamint a fővárosi önkormányzatot a főváros 1995. január 1-jei állandó népessége alapján illeti meg, és az igazgatási – ideértve a területi honvédelmi igazgatást –, a közművelődési és a pedagógiai intézetek működtetési feladataihoz kapcsolódik.
Kiegészítő szabályok:
1. Ha a tanuló gyermek- és ifjúságvédő intézetben van elhelyezve, lakóhelyét az alapján kell megállapítani, hogy az elhelyezését szolgáló épület melyik településen található.
2. Amennyiben a gyermek- és ifjúságvédő intézetben elhelyezett gyermek, tanuló részére nem a GYIVI-t fenntartó önkormányzat biztosítja az általános iskolai, középiskolai, szakiskolai ellátást, a normatív állami hozzájárulásokat a gyermek, tanuló ellátásáról gondoskodó nevelési-oktatási intézményt fenntartó önkormányzat veheti igénybe.
3. Az 10–13. számú jogcímeknél a normatív állami hozzájárulás igénybevételéhez az ellátottak és oktatottak számának meghatározása tervezéskor becsléssel történik, az elszámolás a nevelési-oktatási feladatoknak megfelelő közoktatási statisztikai adatokra, illetve az azt megalapozó, előírt tanügyi okmányokra épül.
4. A szakképzést nyújtó oktatási formáknál (szakközépiskola, szakmunkásképző iskola és szakiskola) csak az első szakma megszerzését biztosító képzésben részt vevők után igényelhető a normatív állami hozzájárulás. A speciális szakiskolában a fogyatékos tanuló szakképzéséhez minden esetben igényelhető a normatív állami hozzájárulás.
5. A 10–13. jogcímek szerinti állami hozzájárulások – a 13. c) pont kivételével – a tanulói jogviszony szünetelése esetén nem igényelhetők.
6. A közös tulajdonú (ez esetben a fenntartás is közös), illetőleg közös fenntartású intézmények (együtt: az Ötv. 43. §-ában meghatározott intézményirányító társulások) esetén az intézmény székhelye szerinti önkormányzat igényelheti a normatív állami hozzájárulást, és számol is el a hozzájárulással.
7. Amennyiben helyi önkormányzat más helyi önkormányzatnak 1996. január 1-jével ad át feladatot, illetve intézményt, az erről szóló megállapodás alapján a feladatot, intézményt átvevő helyi önkormányzat igényelheti a normatív állami hozzájárulást.
8. Amennyiben a helyi önkormányzat feladatot, illetve intézményt nem helyi önkormányzatnak év közben ad át, a törvény 3. számú melléklet 10–13. pontjában felsorolt jogcímekhez kapcsolódó mutatószámváltozásnál az alábbi eljárást kell alkalmazni:
– az átadás hónapjáig a statisztikai alapokmány szerinti létszámmal,
– az átadás hónapját követő hónaptól a feladatváltozást rögzítő megállapodással korrigált létszámmal kell számolni.
9. Gondozási nap: egy gondozott egy napi intézményi gondozása (különféle ápoló, gondozó otthoni intézményi átmeneti és nappali szociális intézményi ellátás, valamint az állami gondozásban részesülők ellátása), amely az intézményben történő felvétellel kezdődik és annak végleges elhagyásával fejeződik be. Az ideiglenes távollévők – kórházi ápolás, szabadság – is beszámítanak a gondozási napokba.
10. Az állandó népességre vonatkozó adatok a Központi Nyilvántartó és Választási Hivatal adatai. A település állandó népességszámának megállapításához az 1995. január 1-jei állapotot kell figyelembe venni.
A helyi önkormányzatok színházi támogatása 1996. évben összesen 3461,6 millió forint.
Ebből:
– 2322 millió forint az épület működtetést,
– 899,6 millió forint a művészeti kiadásokhoz való hozzájárulást,
– 240 millió forint a színházak pályázati támogatását
szolgálja.
| a) Épület működtetés támogatása | 2322 millió forint |
Költségvetési szervként vagy közhasznú társasági formában, állandó vagy alkalmi társulattal új produkciókat létrehozó, folyamatosan játszó kőszínházat fenntartó helyi önkormányzatokat színházépület működtetési támogatás illeti meg az alábbiak szerint:
Millió forint
| Önkormányzatok | Működési támogatás | ||
| Békés Megyei Önkormányzat (Jókai Színház) | 60,5 | ||
| Heves Megyei Önkormányzat (Gárdonyi Géza Színház) | 64,8 | ||
| Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat (Móricz Zsigmond Színház) | 62,0 | ||
| Tolna Megyei Önkormányzat (Deutsche Bühne) | 21,6 | ||
| Veszprém Megyei Önkormányzat (Petőfi Színház) | 78,6 | ||
| Zala Megyei Önkormányzat (Hevesi Sándor Színház) | 70,3 | ||
| Debrecen Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Csokonai Színház) | 99,6 | ||
| Dunaújváros Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Bartók Színház) | 10,0 | ||
| Győr Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Nemzeti Színház) | 134,0 | ||
| Kaposvár Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Csiky Gergely Színház) | 80,0 | ||
| Kecskemét Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Katona József Színház) | 75,0 | ||
| Miskolc Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Nemzeti Színház) | 92,9 | ||
| Pécs Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Nemzeti Színház, Harmadik Színház) | 124,2 | ||
| Sopron Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Petőfi Színház) | 68,5 | ||
| Szeged Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Nemzeti Színház) | 128,0 | ||
| Székesfehérvár Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Vörösmarty Színház) | 37,2 | ||
| Szolnok Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Szigligeti Színház) | 70,5 | ||
| Tatabánya Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Jászai Mari Színház) | 26,7 | ||
| Budapest Fővárosi Önkormányzat (Bp. Bábszínház, Fővárosi Operettszínház, József Attila Színház, Katona József Színház, Kolibri Színház, Madách Színház, Mikroszkóp Színpad, Radnóti Miklós Színház, Thália Színház, Új Színház, Vidám Színpad, Vígszínház) | 1017,6 | ||
| Összesen: | 2322,0 | ||
| b) Művészeti tevékenység kiadásaihoz való hozzájárulás | 899,6 millió forint | ||
A helyi önkormányzatokat költségvetési rendeletükben tervezett színház támogatási előirányzatuk arányában a művészeti kiadásokhoz való hozzájárulás illeti meg. Igénybevételének rendjét a művelődési és közoktatási miniszter 1996. január 31-ig rendeletben szabályozza.
| c) Színházak pályázati támogatása | 240 millió forint |
E támogatást a Művelődési és Közoktatási Minisztérium pályázati felhívása alapján a helyi önkormányzatok által fenntartott – az a) pontban nem szereplő –, illetve az általuk támogatott bábszínházak, szabadtéri színpadok, nemzetiségi színházak, valamint színházi vállalkozások és alternatív műhelyek igényelhetik. Az e célra felosztható támogatási összeg 240 millió forint, melynek megoszlása a következő:
| Bábszínházak | 70 millió forint | |
| Szabadtéri színházak | 60 millió forint | |
| Nemzetiségi színházak | 30 millió forint | |
| Színházi vállalkozások, alternatív műhelyek | 80 millió forint |
Az elosztásról kuratórium dönt. A támogatás az önkormányzatot illeti meg.
Millió forint
| Kiemelt elő-irányzat száma | Cél | Igénybevétel feltételei | Támogatási keret | |
| 1. | Lakossági közműfejlesztési befizetésekkel összefüggő támogatás | A közműfejlesztések támogatásáról szóló, módosított 89/1991. (VII. 12.) Korm. rendelet alapján igényelhető. | 4 000 | |
| 2. | Határátkelőhelyek fenntartásának, valamint határnyiladék tisztításának támogatása | Igényelhet támogatást: a) minden határátkelőhelyet (kivéve a vasúti átkelőt) fenntartó települési önkormányzat az 1995. évi forgalom (ki- és beléptetési adatok) alapján; | | |
| b) határnyiladék tisztítására minden szárazföldi határsávval rendelkező települési önkormányzat a Belügyminisztérium Határőrség Határrendészeti Igazgatóságai által települési önkormányzatonként visszaigazolt határhossz alapján 65 ezer Ft/km/év összeggel; | ||||
| c) a vízi határszakasszal rendelkező települési önkormányzatok a határjelek láthatóságának biztosítására 100 Ft/határjel összeggel. Az igényeket a Belügyminisztériumhoz kell benyújtani 1996. március 15-ig a megyei TÁKISZ-on keresztül. | 150 | |||
| 3. | A körjegyzők illetményének és társadalombiztosítási járulékának támogatása | A körjegyzőség (a közös képviselő-testület) székhelye szerinti önkormányzat polgármestere nyújthatja be az igényt a Belügyminisztériumhoz a megyei TÁKISZ-on keresztül egy évben kétszer, június 20-ig és november 20-ig utólag. | ||
| Új körjegyzőségnél a megalakulást követő hónap 1-jétől jár a támogatás. Az 1996-ban igényelhető támogatás mértéke havi 35 000 Ft. | 210 | |||
| 4. | Települési folyékony hulladék ártalmatlanításának támogatása | Igényelheti minden helyi önkormányzat, amely lakossági folyékony települési hulladékgyűjtést ártalmatlanítás céljából saját önkormányzati szervezetével végez, vagy külső vállalkozóval végeztet. A támogatás mértéke az összegyűjtött és a szabályozott lerakóhelyek által igazolt ártalmatlanított lakossági folyékony hulladék után köbméterenként – áfával együtt – 106 Ft. Igényelhető utólag, az önkormányzathoz beérkezett, előzőek szerint igazolt és az önkormányzat által felülvizsgált számlák alapján, minden negyedévet megelőző hónap 20-áig a Belügyminisztériumtól a megyei TÁKISZ-on keresztül. | 224 | |
| 5. | Pincerendszerek veszélyelhárítási munkálatainak támogatása | Igényelheti azon veszélyeztetett település önkormányzata, ahol a támogatás a tárcaközi bizottság által jóváhagyott, már folyamatban lévő sürgős veszélyelhárítási munkák befejezésére szolgál. Az összeg elosztásáról a tárcaközi bizottság 1996. január 31-ig dönt. | 400 | |
| 6. | Lakossági víz- és csatornaszolgáltatás díjának támogatása | Az előirányzott összeg a lakossági fogyasztást támogatja oly módon, hogy a szolgáltatók által kiszámlázható lakossági fogyasztáshoz kapcsolódó ivóvíz- és csatornahasználati díjra felső díjhatárt állapít meg, és a hatályos díjnak a lakossági díjhatáron felüli részét részben vagy egészben ellentételezi, továbbá szűk körben az egészséges ivóvízzel való ellátás ideiglenes módozatainak költségeit fedezi. Az egyes érintett szolgáltatókat megillető támogatást és a díjhatárt tárcaközi bizottság állapítja meg. A támogatás és a díjhatár megállapításakor a tárcaközi bizottság egyrészt a támogatásra rendelkezésre álló összeget, másrészt a KHVM által jóváhagyott, vagy a szolgáltatásban részt vevő települési önkormányzatok által elfogadott, a támogatási igénybejelentés idején hatályos – a tárcaközi bizottság által közzétett feltételeknek megfelelő tartalmú – díjat, valamint a várható 1996. évi lakossági fogyasztást veszi figyelembe. A tárcaközi bizottság intézkedik arról is, hogy az önkormányzatokhoz a jóváhagyott támogatás éves összege átutalásra kerüljön. A támogatás az igénylés szerinti díj és lakossági fogyasztás esetén jár. Évközi díj- vagy fogyasztáscsökkenés esetén az arányos támogatási összeg visszautalandó. A támogatás jóváhagyását követő szolgáltató szervezeti változások pénzügyi következményeit az érintett önkormányzatok, illetve a szolgáltatók egymás között rendezik. A támogatás összege az erre jutó áfát is tartalmazza. | 2 476 | |
| 7. | Nevelési segély kiegészítés | A rendszeres nevelési támogatás önkormányzati forrásának kiegészítését célozza. Felhasználható a gyermekek közélelmezéssel kapcsolatos térítési díjainak mérséklésére vagy átvállalására, illetve egyéb, neveléssel összefüggő kiadások támogatására. A Népjóléti Minisztérium által 1996. február 28-ig meghirdetett pályázat alapján illeti meg a települési önkormányzatokat. Az elosztás (a pályázati feltételrendszer) figyelembe veszi a település szociális paramétereit, illetve a nevelési segélyezésre tervezett saját forrásait. | 1 850 | |
| 8. | Gyermeknevelési támogatás | Három vagy több kiskorú gyermek családon belüli nevelési feltételeinek javítására szolgál. A jogosultsági kört, a támogatás mértékét „A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról” szóló törvény határozza meg. Igénybe vehető az önkormányzatok által már kifizetett támogatások alapján. Az igénylés rendjét a 30/1993. (II. 17.) Korm. rendelet szabályozza. | 2 580,1 | |
| 9. | Helyi önkormányzati hivatásos zenekarok és énekkarok támogatása | A támogatás önkormányzati körben történő igénybevétele feltételeiről a Művelődési és Közoktatási Minisztérium 1996. február 15-ig ad tájékoztatást. A pályázatok elbírálásáról kuratórium dönt. | 150 | |
| 10. | A közalkalmazotti törvény végrehajtásával összefüggő kamattámogatás | Igénybe vehető az 1993. évi CXI. törvény 72. §-a (4) bekezdésének c) 1. pontjában foglaltak szerint. | 100 | |
| 11. | Helyi kisebbségi önkormányzatok működésének általános támogatása | Azonos összegű támogatásra jogosultak az 1995. december 31-ig megválasztott helyi kisebbségi önkormányzatok a települési önkormányzaton keresztül, valamint a kisebbségi települési önkormányzatok működési költségeikre. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal – a választások eredményeként kialakult települési listának megfelelő – intézkedésére a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium a támogatást két egyenlő részletben, 1996. január 31-ig, illetve 1996. július 31-ig utalja át az érintett önkormányzatoknak. | 188 | |
| 12. | Egyes közoktatási feladatok támogatása | A közoktatás racionálisabb, gazdaságosabb szervezése érdekében igényelhetik a helyi önkormányzatok az oktatás területén intézményfenntartó társulás kialakításához, illetve az ahhoz szükséges tárgyi feltételrendszer megteremtéséhez, különös tekintettel az általános iskolai társulások esetén iskolabusz vásárlásához; továbbá az 1996–1997. tanévi helyi közoktatásszervezéshez kapcsolódóan a szükséges létszámcsökkentések miatti kötelezettségek (végkielégítések) teljesítéséhez. A támogatás részletes feltételeit a Művelődési és Közoktatási Minisztérium – a Munkaügyi Minisztériummal, Pénzügyminisztériummal és a Belügyminisztériummal egytértésben – 1996. január 31-ig megjelenteti. | 188 | |
| 13. | Kompok, révek fenntartásának, felújításának támogatása | Az előirányzat a meglevő közforgalmú, közútpótló folyami révek, kompok és az azokhoz szükséges parti létesítmények felújításának fedezetére szolgál, ha az említett eszközökön végzendő munkákat – kivételes esetben új eszköz beszerzését – a műszaki előírások vagy a műszaki állapot szükségessé teszik. Az összegnek azon települési önkormányzatok közötti elosztásáról, amelyeknek az említett eszközök a tulajdonában és működtetésében vannak, vagy amelyeknek közigazgatási területén az említett eszközöket közforgalmú-közútpótló jelleggel érvényes engedély birtokában működtetik, tárcaközi bizottság dönt. Az igénybejelentés feltételeiről a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium az érintett társminisztériumokkal egyeztetett tájékoztatót jelentet meg. | 100 | |
| 15. | Tartalék | Közoktatási célokra használható fel. | 6 000 | |
| 16. | A lakossági tüzelőolaj felhasználás kiadásaihoz kapcsolódó hozzájárulás | A támogatás a települési önkormányzatokat illeti meg a lakossági tüzelőolaj-felhasználás kiadásaihoz. A települési önkormányzatok az állandó lakások tüzelőolaj-fogyasztási igény normatív feltételei (lakásnagyság, háztartástípus, fajlagos energiafogyasztás) arányában részesülnek a hozzájárulásból. A központi költségvetési hozzájárulás felhasználásáról a települési önkormányzat saját hatáskörében dönt, és erről a helyileg szokásos módon tájékoztatja a lakosságot. A hozzájárulás felhasználható különösen a tüzelőolajjal fűtő háztartások támogatására, továbbá egyszeri jelleggel az olajat más fűtési móddal felváltó háztartások segítésére. A népjóléti miniszter, a belügyminiszter, az ipari és kereskedelmi miniszter és a pénzügyminiszter 1996. január 31-ig együttes rendeletben teszik közzé a települési önkormányzatokat megillető támogatások összegeit, szabályozzák az átutalás módját, valamint a támogatás lakossági igénybevételének jogosultsági körét. Az önkormányzat szabályozhatja a jogosult elszámolási kötelezettségét a támogatás felhasználásról. | 7 000 | |
| 17. | Bérpolitikai intézkedés | A köztisztviselői alapilletmények, a közalkalmazotti illetményrendszer változásával, valamint az 1992. július 1-jét megelőző, nem közalkalmazotti munkaviszonyok beszámításával összefüggő többletkiadásokra szolgál. E törvény 23. §-a figyelembevételével a Belügyminisztérium a Munkakügyi Minisztériummal és a Pénzügyminisztériummal együttesen Útmutató kiadásával intézkedik az igény felméréséről és a támogatás folyósításáról. | 15 000 | |
| 23. | Fővárosi tömegközlekedés támogatása | Megilleti a Fővárosi Önkormányzatot a főváros tömegközlekedésének üzemeltetése és állóeszköz-fenntartási, -fejlesztési céljaira, négy részletben, január 20-ig, március 20-ig, június 20-ig, szeptember 20-ig, figyelembe véve, hogy az összegből 20 millió forint – elkülönítve – a tömegközlekedési vállalat műszaki emlék értékű járművei fenntartására szolgál és egy összegben január 20-ig igényelhető. | 2 000 | |
| 24. | Gyermek- és ifjúsági feladatok | A támogatási keret felhasználásáról a Gyermek és Ifjúsági Koordinációs Tanács dönt. | 100 | |
| Központosított előirányzat összesen | 49 528,1 |
1. Vis maior esetében támogatás
A helyi önkormányzat támogatást igényelhet a rendkívüli, váratlan események következtében felmerülő, az önkormányzati tulajdont sújtó természeti vagy más károk mérséklésére – figyelembe véve a biztosításból vagy egyéb módon megtérülő károkat –, valamint az előre nem látható, az önkormányzat körültekintő gazdálkodása ellenére többletkiadásokkal járó kötelezettségek részbeni vagy teljes elismerésére. Nem tartoznak e támogatási körbe az elmaradt felújításból, karbantartásból eredő, korábban megelőzhető károk helyreállítását, illetve felújítási előirányzatok pótlását célzó támogatási igények. Nem támogathatók azok a kérelmek sem, ahol a jelzett károk helyreállítása a helyi önkormányzattól elvárható.
A támogatási kérelmekhez mellékelni kell:
– az önkormányzat 1996. évi költségvetéséről szóló képviselő-testületi előterjesztést és rendeletet,
– a káresemények bekövetkeztét, a többletkiadások kötelezettségét tanúsító bizonylatot (pl. kárbecslés, szakértői vélemény, költségvetés, számla, egyéb okirat),
