a) a közszolgálati műsorszolgáltató részvénytársaság vonatkozásában a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény (a továbbiakban: Gt.) alapján – az e törvényben foglalt eltérésekkel – a közgyűlés jogainak gyakorlása,
b) a közalapítvány éves gazdálkodási tervének elfogadása és mérlegének megállapítása,
c) javaslattétel a Testületnek az üzemben tartási díjbevétel növelése érdekében,
d) javaslattétel az Országgyűlés illetékes bizottságának az állami költségvetési támogatás, céltámogatás kezdeményezésére,
e) amit a közalapítvány alapító okirata – e törvény keretei között – a hatáskörébe utal.
(2) Az elnökség a közalapítvány kezelőjének jogkörében gazdálkodik a közalapítvány vagyonával.
60. § (1) A közalapítvány bevételeit képezik:
a) az üzemben tartási díjbevételnek e törvényben megállapított hányada,
b) a műsorszolgáltatási díjbevételnek e törvényben megállapított hányada,
c) a közalapítvány vagyonának hozadéka,
d) az egyéb alapítványi célú bevételek (állami költségvetési támogatás, céltámogatás, alapítványi befizetések).
(2) A közalapítvány kiadásait képezik:
a) a közszolgálati műsorszolgáltató működési és fejlesztési költségeihez hozzájárulás,
b) a közalapítvány saját költségei (kiadásai).
(3) A közalapítványok üzletszerű gazdasági tevékenységet nem végezhetnek, más gazdasági társaságot, közhasznú társaságot nem alapíthatnak, más működő gazdasági társaságban részesedést nem szerezhetnek, alapítvány létrehozására nem jogosultak.
(4) Működési költségeiket az üzemben tartási díjnak az őket megillető részéből fedezik, a fel nem használt összeget a közszolgálati műsorszolgáltatók támogatására kötelesek fordítani.
(5) A közalapítvány gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
61. § (1) A kuratórium, illetve az elnökség a feladatai ellátásához szükséges gyakorisággal, de a kuratórium legalább negyedévente, az elnökség legalább havonta ülésezik. Az ülést a kuratórium (elnökség) elnöke hívja össze akkor is, ha az közgyűlési ügyekben kíván dönteni. Ezekhez a napirendi pontokhoz a közszolgálati műsorszolgáltató elnökét meg kell hívni. Az elnök köteles a kuratórium (elnökség) rendkívüli ülését a kuratórium (elnökség) tagjai többségének a napirend megjelölésével előterjesztett kérésére nyolc napon belüli időpontra összehívni. Ennek elmulasztása esetén a kezdeményezők együttesen jogosultak a rendkívüli ülés összehívására.
(2) A kuratórium tagjainak (ideértve az elnökség tagjait, az elnököt és az elnökhelyettest is) szavazati joga egyenlő.
(3) Az ülés határozatképes, ha azon a tagok több mint fele és az elnök vagy az elnökhelyettes jelen van. A határozat meghozatalához a jelenlévők többségének szavazata szükséges. Kuratóriumi ülésen a jelenlévők kétharmadának szavazata szükséges azonban a közszolgálati műsorszolgáltató elnöke megválasztásához, megbízatásának egyszeri meghosszabbításához [66. § (1) bekezdés b) pont].
(4) A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően az összes tag kétharmadának szavazatával hozható döntés az elnök visszahívásáról, illetve az alelnökök megbízásának vagy megbízatása visszavonásának megtiltásáról [66. § (1) bekezdés c) pont], valamint elnökségi ülésen a 66. § (2) bekezdés b) pontja szerinti ügyekben. Az összes kuratóriumi tag több mint fele tehet javaslatot az elnök visszahívására [66. § (1) bekezdés d) pont].
(5) Az ülés napirendjét az elnök állítja össze, és vezeti az ülést. A napirendre bármely tag írásban előzetesen javaslatot tehet, amelynek napirendre vételéről az ülés határoz.
(6) Ha az elnökség a 66. § (2) bekezdés b) pontja alapján nem tud az összes tag kétharmados többségével javaslatot tenni a műsorszolgáltató elnökének személyére, és ugyanilyen szavazataránnyal új pályázat kiírásáról sem tud dönteni a pályázat beadási határidejétől számított harminc napon belül, megbízatása megszűnik. Az Országgyűlés egy hónapon belül új elnökséget választ. Ennek során az előző elnökség tagja nem jelölhető.
(7) A kuratórium ügyintéző, ügykezelő és ügyviteli teendőit a kuratórium titkársága látja el. A kuratórium titkárságának szervezetére és működésére vonatkozó további szabályokat az alapító okirat állapítja meg.
62. § (1) A közalapítvány kuratóriumának tevékenységét ellenőrző testület ellenőrzi.
(2) Az ellenőrző testület elnökből és két tagból áll.
(3) Az ellenőrző testület elnökét és egy tagját az Országgyűlés ellenzéki képviselőcsoportjai, egy tagját a kormánypártok képviselőcsoportjai jelölik a kuratóriumi elnökségre irányadó szabályok szerint azzal, hogy országgyűlési képviselő is jelölhető. Megválasztásukra a kuratórium elnöksége tagjaira irányadó szabályokat kell alkalmazni.
(4) Az ellenőrző testület a kuratóriumtól tájékoztatást kérhet, és az iratokba betekinthet. A kuratóriumra kötelező döntést nem hozhat. A kuratórium jogellenes döntései, illetve a közalapítvány gazdálkodásával kapcsolatos hiányosságok és az alapítványi célok megvalósítását sértő vagy veszélyeztető döntések esetében értesíti az Országgyűlés elnökét, illetve az Állami Számvevőszéket. A kuratórium éves beszámolóját az ellenőrző testület véleményével kell az Országgyűlés elé terjeszteni.
63. § Az elnökség tagjait az országgyűlési képviselők alapdíja száznegyven százalékának, az elnököt az alapdíj kétszáz százalékának, az elnökhelyettest az alapdíj száznyolcvan százalékának, az ellenőrző bizottság tagjait az alapdíj hetven százalékának, az ellenőrző bizottság elnökét az alapdíj száz százalékának megfelelő összegű díjazás illeti meg, továbbá költségtérítésre tarthatnak igényt. Költségtérítés a kuratórium többi tagját is megilleti.
64. § (1) A nemzeti közszolgálati rádió, illetőleg a televízió feladatainak ellátására a Magyar Rádió Közalapítvány, illetőleg a Magyar Televízió Közalapítvány zártkörűen megalapítja a Magyar Rádió Részvénytársaságot (a továbbiakban: MR Rt.) illetőleg a Magyar Televízió Részvénytársaságot (a továbbiakban: MTV Rt.).
(2) A Magyar Rádió, illetve a Magyar Televízió – e törvény 141–143. §-aiban foglalt eljárás lefolytatása után az ott meghatározott időponttól – a Magyar Rádió Közalapítvány, illetve a Magyar Televízió Közalapítvány által alapított egyszemélyes részvénytársaságként működik.
(3) Az MR Rt.-re, az MTV Rt.-re és a Duna TV Rt.-re (a továbbiakban együtt: részvénytársaságok) e törvényben foglalt eltérésekkel a Gt.-nek a részvénytársaságokra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni, ideértve a gazdasági társaságok közös szabályait is.
(4) A részvénytársaságnak egy forgalomképtelen részvénye van.
65. § A közalapítványok gyakorolják a részvénytársaságok vonatkozásában a Gt. 288–300. §-ában meghatározott alapítói, illetve részvényesi jogokat. Nem jogosultak azonban:
a) megváltoztatni a részvénytársaságok alapvető tevékenységi körét,
b) a részvénytársaságokat megszüntetni, egyesíteni, szétválasztani vagy más szervezeti formába átalakítani,
c) a részvénytársaságoktól vagyont vagy nyereséget (osztalékot) elvonni,
d) a részvénytársaságok műsorszerkezetét, továbbá műsorainak, illetve műsorszámainak tartalmát meghatározni,
e) a részvénytársaság elnökének az általa gyakorolt munkáltatói jogkörökre nézve utasítást adni,
f) olyan kérdésben dönteni, amely e törvény alapján más szerv vagy a részvénytársaság elnökének hatáskörébe tartozik.
66. § (1) A kuratórium hatáskörébe tartozik:
a) a közszolgálati műsorszolgáltató, mint részvénytársaság alapító okiratának megállapítása, módosítása, annak a Magyar Közlönyben történő közzététele,
b) a részvénytársaság elnökének megválasztása, a megbízatás egyszeri meghosszabbítása,
c) a részvénytársaság elnökének visszahívása, alelnökei megbízásának, a megbízás visszavonásának megtiltása – a részvénytársaság elnöke intézkedését követő kuratóriumi ülésen,
d) a részvénytársaság elnöke visszahívásának kezdeményezése,
e) a részvénytársaság függetlenségének védelme,
f) a közszolgálati műsorszolgáltatási szabályzat jóváhagyása, a Művelődési Közlönyben történő közzététele, a szabályzat követelményeinek érvényre juttatása, érvényesülésének évenkénti értékelése,
g) az archiválás rendjéről szóló szabályzat jóváhagyása,
h) a részvénytársaság elnöke pályázatában foglalt célkitűzések évenkénti értékelése,
i) az alaptőke felemelése, leszállítása,
j) az éves gazdálkodási és pénzügyi terv elveinek és fő összegeinek a jóváhagyása,
k) az évi adásidő jóváhagyása, módosításának engedélyezése,
l) az új, magyarországi gyártású műsorszolgáltatásban felhasználásra kerülő mozgóképes alkotásokra fordítandó pénzösszegek meghatározása, a külső gyártás arányaira is kiterjedően,
m) a mérleg- és az eredménykimutatás jóváhagyása,
n) a részvénytársaságok felügyelő bizottsági tagjainak megválasztása, visszahívása, a Gt. 13. §-ában foglaltakra figyelemmel,
o) a könyvvizsgáló megválasztása, megbízatásának felmondása.
(2) A kuratórium elnöksége kizárólagos feladat- és jogköre:
a) a részvénytársaság elnöki tisztségére nyilvános pályázati felhívás kiírása, elbírálása, az elnök díjazásának megállapítása,
b) javaslattétel az elnök megválasztására, vagy új pályázat kiírása, javaslat az elnök visszahívására, illetve az elnöki megbízatás pályázat kiírása nélküli egyszeri meghosszabbítására;
c) a részvénytársaság gazdálkodásának ellenőrzése,
da) egymilliárd forintnál vagy a tervezett éves forgalom tíz százalékánál magasabb értékű szerződésekhez előzetes tárgyalási felhatalmazás megadása,
db) hitelfelvétel, illetve háromszázmillió forintnál vagy a tervezett éves forgalom három százalékánál nagyobb értékű szerződések előzetes jóváhagyása,
dc) ingatlan-elidegenítés, illetve százmillió forint feletti vagyoni értékű jog elidegenítésének engedélyezése,
e) javaslattétel a felügyelő bizottsági tagok megválasztására és visszahívására, díjazásuk megállapítása,
f) javaslattétel a könyvvizsgáló megbízására és megbízásának felmondására, díjazásának megállapítása,
g) a közszolgálati műsorszolgáltatási szabályzat érvényesülésének ellenőrzése, a kuratórium éves értékelésének előkészítése,
h) a részvénytársaság elnöke pályázatában foglalt célkitűzések megvalósításának folyamatos ellenőrzése, a kuratórium éves értékelésének előkészítése.
67. § (1) A részvénytársaságok ügyvezetését az elnök látja el, igazgatóság nem működik. Az elnök gyakorolja mindazon hatásköröket, amelyeket a Gt. a részvénytársaság igazgatóságának hatáskörébe utal. Az elnökkel megbízási jogviszonyt kell létesíteni, díjazását – évente egyszer – az általa vezetett társaság terhére meghatározott havi összegben kell megállapítani.
(2) A részvénytársaságok alelnöke(i) munkaviszonyban állnak.
68. § A részvénytársaság elnöke beszámol a kuratóriumnak (elnökségnek) az általa irányított részvénytársaság tevékenységéről.
69. § (1) Nem választható a részvénytársaság elnökévé, aki a választást megelőző két évben köztársasági elnök, miniszterelnök, a Kormány tagja, államtitkár, helyettes államtitkár, országgyűlési képviselő, főpolgármester, politikai párt országos vagy területi szervezetének tisztségviselője volt.
(2) A részvénytársaság elnökét a pályázat alapján a kuratórium titkos szavazással választja négy évre. A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó részletes elképzeléseit a részvénytársaság tájékoztatási és kulturális műsorpolitikai célkitűzéseiről, üzletpolitikájáról, valamint az elnökség által meghatározott egyéb kérdésekről.
(3) Az elnökség a részvénytársaság elnöke megbízatása lejártát megelőzően százhúsz nappal, az elnöki megbízás egyéb okból megszűnése esetén azt követően legkésőbb tizenöt nappal a pályázatot köteles meghirdetni.
(4) A kuratórium a részvénytársaság elnöke megbízatását egy ízben pályázat kiírása nélkül a megbízatás lejártától számított további négy évre meghosszabbíthatja.
70. § (1) A részvénytársaság elnöke a megbízatási ideje alatt nem lehet
a) országgyűlési képviselő,
b) párt tagja,
c) a kuratóriumnak, a Testületnek tagja, elnöke,
d) olyan gazdasági társaságban tulajdoni részesedéssel rendelkező tag, illetve olyan gazdasági társaság vezető tisztségviselője vagy felügyelő bizottsági tagja, amely a részvénytársaságok bármelyikével üzleti kapcsolatban áll,
e) más, műsorszolgáltatással, illetőleg lapkiadással foglalkozó gazdasági társaságban tulajdoni részesedéssel rendelkező tag,
f) olyan gazdasági társaságban tulajdoni részesedéssel rendelkező tag, illetve olyan gazdasági társaság vezető tisztségviselője vagy felügyelő bizottsági tagja, amelyben a Magyar Államnak többségi részesedése van.
(2) A részvénytársaság elnöke a megbízatásának ideje alatt tudományos, oktató, irodalmi, művészeti és más szerzői jogvédelem alá eső tevékenység kivételével egyéb kereső foglalkozást nem folytathat, az irányítása alatt álló részvénytársaságtól e jogcímeken sem jogosult díjra, illetve az irányítása alatt álló részvénytársaságtól járó szerzői jogdíját jótékony célra köteles felajánlani.
(3) A részvénytársaság elnöke pártpolitikai tevékenységet nem folytathat, pártpolitikai nyilatkozatot nem tehet.
(4) A részvénytársaság elnöke – a tevékenységének megkezdése előtt – írásbeli nyilatkozatot tesz arról, hogy vele szemben összeférhetetlenségi ok nem áll fenn.
(5) A részvénytársaság elnöke a megbízatásának lejártát követő két évben nem lehet többségi állami részesedéssel rendelkező gazdasági társaságban vezető tisztségviselő.
71. § A részvénytársaság elnöke e törvény, más jogszabályok, az alapító okirat, a kuratórium (elnökség) határozatai és a közszolgálati műsorszolgáltatási szabályzat keretei között irányítja a részvénytársaságot.
Ennek keretében:
a) dönt a műsorrendről,
b) megállapítja a szervezeti és működési szabályzatot,
c) előterjeszti a közszolgálati műsorszolgáltatási szabályzatot és gondoskodik végrehajtásáról,
d) előterjeszti az archiválás rendjéről szóló szabályzatot és gondoskodik végrehajtásáról,
e) meghatározza és jóváhagyásra bemutatja az éves gazdálkodási tervet és gondoskodik végrehajtásáról,
f) elkészíti a mérleg- és eredménykimutatást és jóváhagyásra előterjeszti a kuratóriumnak,
g) előterjeszti a szerződés engedélyezésére vonatkozó javaslatokat [66. § (2) bekezdés dc) pont],
h) előterjeszti a tárgyalási felhatalmazást, illetve előzetes jóváhagyást igénylő javaslatokat [66. § (2) bekezdés da) és db) pont],
i) gyakorolja a részvénytársaság alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat, beleértve az alelnök(ök) alkalmazását,
j) gondoskodik mindazon további előterjesztések előkészítéséről, amelyeket e törvény és az alapító okirat vagy a kuratórium határozata előír,
k) gyakorolja – az e törvényben foglalt eltérésekkel – mindazokat a jogokat, amelyeket a gazdasági társaságokról szóló törvény a részvénytársaság igazgatóságának hatáskörébe utal.
72. § A részvénytársaság elnöke a részvénytársaság tulajdonosától semmilyen jogcímen nem kaphat díjazást.
73. § (1) A részvénytársaság ügyvezetését a felügyelő bizottság ellenőrzi. Jogában áll az elnöktől, a társaság dolgozóitól jelentést vagy felvilágosítást kérni, a társaság könyveit, bankszámláját, iratait és pénztárát bármikor megvizsgálni, vagy szakértővel a társaság költségére megvizsgáltatni.
(2) A felügyelő bizottság három tagból áll. Tagjait a dolgozók által választott tag kivételével a kuratórium választja négy évre. A felügyelő bizottság tagjainak részleges cserélődése vagy a felügyelő bizottság új tagokkal való kiegészítése esetén az új tag(ok) megbízatása a felügyelő bizottság eredeti megbízásának időpontjáig szól.
(3) A felügyelő bizottság első ülésén tagjai közül elnököt választ.
(4) A felügyelő bizottság maga állapítja meg működésének szabályait, ügyrendjét a kuratórium elnöksége hagyja jóvá.
(5) A felügyelő bizottság határozatképes, ha az ülésen legalább kettő tag jelen van.
(6) A felügyelő bizottság köteles megvizsgálni a kuratórium (elnökség) elé terjesztendő minden olyan jelentést, amely a kuratóriumnak, illetve az elnökségnek a részvénytársaság közgyűlési hatáskörébe tartozó vagyoni jellegű ügyeire vonatkozik.
(7) A részvénytársaság belső ellenőrzési szervezete a felügyelő bizottság irányítása alá tartozik.
(8) A felügyelő bizottság szervezetére, működésére egyebekben a Gt. és az alapító okirat előírásai az irányadóak.
74. § (1) A részvénytársaság könyvvizsgálóját a kuratórium választja négy évre.
(2) A könyvvizsgáló feladatát, jog- és hatáskörét a Gt. keretei között az alapító okiratban kell meghatározni.
75. § (1) Az állam a központi költségvetés „Országgyűlés” fejezetében a részvénytársaságokat – a közalapítványok útján – a műsorterjesztési költségeiknek megfelelő összegű támogatásban részesíti.
(2) Az állam a központi költségvetés „Országgyűlés” fejezetében a Magyar Rádió Részvénytársaságot – a közalapítvány útján – a művészeti együttesek támogatása címén költségvetési támogatásban részesítheti.
(3) A részvénytársaság – a főtevékenységének elősegítése érdekében – vállalkozási tevékenységet végezhet. Nyereségét kizárólag a közszolgálati műsorszolgáltatás folytatására, fejlesztésére, illetve vállalkozásainak fejlesztésére használhatja fel.
(4) A részvénytársaságnak nem lehet részesedése más műsorszolgáltatóban.
(5) A Magyar Rádiót, a Magyar Televíziót és a Duna Televíziót megillető, e törvény hatálybalépése előtt keletkezett szerzői jogosultság alapjául szolgáló műveket a közszolgálati műsorszolgáltatók, a birtokos műsortervének sérelme nélkül, kölcsönösen, térítés nélkül – kizárólag saját műsorukban – felhasználhatják.
76. § (1) A részvénytársaság elnöke, alelnöke, a szervezeti és működési szabályzatban e korlátozás alól nem mentesített dolgozója a részvénytársaság nevében nem köthet olyan szerződést, amelyben másik félként maga, a Ptk. 685. § b) pontja szerinti hozzátartozója, illetve olyan társaság szerepel, amelyben maga vagy a Ptk. 685. § b) pontja szerinti hozzátartozója közvetett vagy közvetlen tulajdoni részesedéssel, más vagyoni értékű joggal, illetve személyes érdekeltséggel rendelkezik. Ha a korlátozásban érintettek érdekeltségi körébe tartozó szerződést a részvénytársaság más dolgozója köti meg, a szerződést a részvénytársaság felügyelő bizottságának haladéktalanul meg kell küldeni.
(2) A részvénytársaság az ötszázezer forintos szerződési értéket meghaladó szerződéseiről külön nyilvántartást vezet. A nyilvántartásban naprakészen fel kell tüntetni a szerződő fél cégszerű azonosításához szükséges adatokat, valamint a szerződő felek által teljesítendő szolgáltatást és ellenszolgáltatást. Az egyazon naptári évben ugyanazon szerződő féllel kötött szerződéseket egybe kell számítani.
77. § (1) A Műsorszolgáltatási Alap (a továbbiakban: Alap) olyan elkülönített pénzalap, amelynek feladata a közszolgálati műsorszolgáltatás, a közműsor-szolgáltatók, a nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatók, a közszolgálati műsorok és műsorszámok támogatása, a kultúra megőrzése és továbbfejlesztése, a műsorok sokszínűségének biztosítása, valamint az e törvényben meghatározott egyéb feladatok támogatása.
(2) Az Alap eszközei kizárólag az e törvényben meghatározott célokra használhatók fel.
(3) Az Alap forrásai: a műsorszolgáltatási díj, a pályázati díj, a műsorszolgáltatási szerződésszegési kötbér és kártérítés, a bírság, az üzemben tartási díj, valamint e címen az állam által átalány, illetve kiegészítés formájában folyósítandó költségvetési hozzájárulás, továbbá az önkéntes befizetések.
(4) Az Alapba történő önkéntes befizetés közérdekű kötelezettségvállalásnak minősül.
(5) Az Alap kezelője a Testület. Az Alap jogi személy.
(6) Az Alap kezelésének részletes szabályait – a pénzügyminiszterrel egyetértésben – a Testület határozza meg és a Művelődési Közlönyben közzéteszi.
78. § (1) Az Alap bevételének évi legalább fél-fél, legfeljebb egy-egy százalékát a nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatók, valamint a közműsor-szolgáltatók visszatérítendő vagy vissza nem térítendő támogatására kell fordítani. A támogatás a műsorszolgáltató folyamatos tevékenységének meghatározott idejére folyósítható.
(2) A műsorszolgáltatók által az Alapba fizetett műsorszolgáltatási díj összegének legalább ötven százalékát a műsorszolgáltatók magyarországi gyártású, közszolgálati műsorszámai készítésének visszatérítendő vagy vissza nem térítendő támogatására kell fordítani, különös tekintettel a filmgyártással összefüggő előírásokra.
(3) A közszolgálati műsorszolgáltatók a (2) bekezdés alapján kiosztásra kerülő összeg legfeljebb egyharmadáig részesülhetnek támogatásban.
(4) A közszolgálati műsorszámok és műsorok, valamint a nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatók, illetve a közműsor-szolgáltatók támogatását nyilvános pályázat útján kell biztosítani. A pályázatot a Testület írja ki, és a Testület által összehívott eseti bírálóbizottság értékeli.
(5) A bírálóbizottság tagjait a Testület köztiszteletben álló személyek közül választja ki, a Testület tagjaira vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok alkalmazásával. A bírálóbizottság tagjai nem lehetnek köztisztviselők. A bírálóbizottságban a műsorszolgáltatási díj fizetésére kötelezettek és a nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatók, valamint közműsor-szolgáltatók szakmai-érdekképviseleti szerveinek képviseletét biztosítani kell.
(6) A Testület a döntését nyilvánosságra hozza.
79. § (1) Üzemben tartási díjat köteles fizetni az, aki televízió-műsor vételére alkalmas készüléket (a továbbiakban: televízió-készülék) üzemeltet. Az üzemben tartási díj – ha e törvény másként nem rendelkezik – televízió-készülékenként fizetendő.
(2) Az üzemben tartási díj összegét évenként a központi költségvetésről szóló törvény állapítja meg.
(3) Az üzemben tartási díjat a közszolgálati műsorszolgáltatók versenyképes és takarékos működtetésének, a műsorszolgáltatási rendszer fenntartásának és a közszolgálati műsorok támogatási szükségleteinek figyelembevételével kell megállapítani.
(4) Az üzemben tartási díj beszedéséről nyilvános pályázati eljárásban kiválasztott megbízott útján a Testület gondoskodik.
80. § (1) Nem kell üzemben tartási díjat fizetni
a) a magánszemély – és a vele közös háztartásban élő személyek – által üzemben tartott második és minden további,
b) az egészségügyi és gyermekintézmények, a fegyveres erők, rendvédelmi szervek, szanatóriumok, óvodák, oktatási és közművelődési intézmények, közgyűjtemények, diákszállások (kollégiumok), személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények által ugyanabban az épületben, épületcsoportban használt második és minden további,
c) a bérelt,
d) a legfeljebb tizenöt napra próbára átvett,
e) a műsorszolgáltató, a műsorelosztó, a műsorszétosztó, a műsorszóró rendszer üzemeltetője, illetőleg a Testület vagy a Hírközlési Főfelügyelet által üzemi, vétel-megfigyelési és ellenőrzési célból telephelyen, illetve vétel-megfigyelési helyen és gépkocsiban üzemben tartott,
f) az ország területén legfeljebb harminc napig tartózkodó külföldi állampolgár által üzemben tartott,
g) a diplomáciai képviselet, a konzuli képviselet és a nemzetközi szervezet, valamint ezek tagjai, nem magyar állampolgárságú alkalmazottai és családtagjaik, valamint egyéb, nemzetközi szerződés alapján díjfizetés alóli mentességre jogosult szervek és személyek által üzemben tartott,
h) a zárt televíziós rendszerben, monitorként üzemeltetett
televízió-készülék után.
(2) Aki
a) televízió-készülék forgalomba hozatalával, bemutatásával foglalkozik, üzemegységenként egy,
b) televízió-készülék bérbeadásával foglalkozik, továbbá az (1) bekezdés b), d), g) és h) pontja alá nem eső jogi személy és nem jogi személy gazdasági társaság a tevékenységi körébe tartozó minden
televízió-készülék után köteles üzemben tartási díjat fizetni.
(3) A vendéglátóipari (szállodaipari) egységben, más kereskedelmi egységben – a (2) bekezdés a) pontja kivételével – vagy nyilvános területen üzemeltetett televízió-készülék után az üzemben tartási díj háromszorosát kell megfizetni.
81. § (1) Mentes az üzemben tartási díj fizetése alól:
a) az egyedül élő hetven éven felüli személy,
b) az önálló háztartásban élő házaspár, illetve az élettársak, ha egyikük hetven, másikuk hatvan éven felüli,
c) az a hatvan éven felüli személy, aki önálló nyugdíjjal, keresettel vagy egyéb jövedelemmel nem rendelkező közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] eltartásáról gondoskodik,
d) a hadirokkant és hadiözvegy,
e) a súlyosan látás- vagy hallássérült, az I. és II. csoportbeli rokkant.
(2) Az éves központi költségvetési törvényben az (1) bekezdésben megjelöltek után átalány formájában meghatározott üzemben tartási díjat kell előirányozni és azt időarányosan, havonta az Alapba kell átutalni.
(3) A mentességre jogosult a mentesség igazolását követő hónap első napjától mentesül a fizetési kötelezettség alól. Nem kell igazolnia a mentességét annak, aki e törvény hatálybalépését megelőzően már igazolta azt.
82. § (1) A díjfizetési kötelezettség a televízió-készülék üzemeltetésének megkezdését követő hónap első napján kezdődik és az üzemeltetés megszűnése hónapjának utolsó napjáig áll fenn.
(2) Ha a díjfizetésre kötelezett a fizetésére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, az elmulasztott díjon felül, a díjjal azonos összegű pótdíjat köteles fizetni.
83. § A díj fizetésére kötelezett
a) a televízió-készülék üzemeltetését,
b) a 80. § (2) bekezdésének b) pontjában, illetve a (3) bekezdésében meghatározott tevékenységét, valamint a televízió-készülékek számát, annak növekedését, a díj mértékét a fizetési kötelezettsége megkezdésétől számított nyolc napon belül a díjbeszedést végző szervezetnek köteles bejelenteni.
84. § (1) Az 1995-ben előfizetési díj címén az üzemeltetők által befizetett összeg (bázisszám) ötven százalékának mértékéig a központi költségvetés minden évben utólag kiegészíti az Alap üzemben tartási díjból származó bevételét, ha ez a bevétel az említett százalékaránynak megfelelő összeget nem éri el. Ha a bevétel az ötvenszázalékos arányt meghaladja, a központi költségvetés az alábbi mértékű támogatást nyújtja:
ha a bevétel a bázisszám
50,1–60 százaléka közötti összeg, akkor az 50% feletti bevételnek a 40%-át;
60,1–70 százaléka közötti összeg, akkor az 50% feletti bevételnek a 35%-át;
70,1–80 százaléka közötti összeg, akkor az 50% feletti bevételnek a 30%-át;
80,1–90 százaléka közötti összeg, akkor az 50% feletti bevételnek a 25%-át;
90,1–95 százaléka közötti összeg, akkor az 50% feletti bevételnek a 20%-át.
(2) A beszedési költségek levonása után valamennyi jogcímen az Alapba befolyt üzemben tartási díj ötven százaléka a Magyar Televíziót, huszonnyolc százaléka a Magyar Rádiót, tizennégy százaléka a Duna Televíziót illeti – a tulajdonos közalapítványon keresztül történő folyósítással – , egy százaléka a Testület, egy százaléka – egymás közt egyenlő arányban – a Magyar Rádió Közalapítvány, a Magyar Televízió Közalapítvány és a Hungária Televízió Közalapítvány működési költségeinek fedezetére, hat százaléka a közszolgálati műsorok támogatására kiírandó pályázatok céljaira szolgál.
(3) Az Alapba valamennyi jogcímen befolyt üzemben tartási díj négy százalékáig terjedően a Testület, három százalékáig terjedően a kuratóriumok költségvetését az Országgyűlés az Alap terhére kiegészítheti. A kuratóriumok erre vonatkozó együttes javaslatukat az Országgyűlés költségvetési ügyekben illetékes bizottságához terjeszthetik elő.
85. § (1) Magyarországi műsorszolgáltatás végzésére magyarországi lakóhellyel rendelkező természetes személy, a Magyar Köztársaságban nyilvántartásba vett jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság jogosult.
(2) Részvénytársasági formában működő műsorszolgáltató részvényei kizárólag névre szólóak lehetnek.
(3) Országos és körzeti vételkörzetű televízió, illetve országos vételkörzetű rádió műsorszolgáltató részvénytársasági, illetőleg kizárólag helyi, területi önkormányzatok vagy (és) nemzeti és etnikai kisebbségi önkormányzatok tulajdonában álló közhasznú társasági formában működhet.
86. § (1) Műsorszolgáltatóként, illetve hálózatos műsorszolgáltatóként a Testület által a törvény szerinti eljárásban feljogosított vállalkozás, valamint a közszolgálati műsorszolgáltató működhet.
(2) Nem lehet műsorszolgáltatásra jogosult személy:
a) a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az országgyűlési képviselő, a Kormány tagja, az államtitkár, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, az alkotmánybíró,
b) a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke, ezek helyettese, a jegyző, a főjegyző,
c) a bíró, az ügyész,
d) a párt alkalmazottja, országos vagy területi tisztségviselője,
e) a közszolgálati műsorszolgáltató felügyelő bizottságának, kuratóriumának tagja,
f) a közszolgálati műsorszolgáltató elnöke, alelnöke, illetve az, aki közszolgálati műsorszolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll,
g) a Testület tagja, valamint az, aki a Testülettel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll,
h) a közigazgatási szerv, a Magyar Nemzeti Bank, a Gazdasági Versenyhivatal, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság és az Állami Számvevőszék vezető beosztású tisztségviselője, a számvevő, a Gazdasági Versenytanács tagja,
i) aki a Hírközlési Főfelügyelettel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll.
(3) Nem lehet műsorszolgáltatásra jogosult szervezet:
a) párt, az általa létrehozott gazdasági társaság,
b) az állami és közigazgatási szerv, kivéve ha az Alkotmány 19/D. és 19/E. §-ában szabályozott esetekben az azok végrehajtására elfogadott törvény másként rendelkezik,
c) az a gazdasági társaság, amelyben a magyar államnak befolyásoló részesedése van,
d) az a gazdasági társaság, amelyben a (2) bekezdésben felsoroltak bármelyike közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedéssel rendelkezik, illetve döntésének befolyásolására külön megállapodás alapján vagy egyéb módon jogot szerzett, vagy az egyébként tulajdonszerzési korlátozás alá eső személy, szervezet.
(4) 2002. december 31-ig nem szerezhet műsorszolgáltatási jogosultságot az, aki a tervezett műsorszolgáltatás vételkörzetében távközlési szolgáltatást végez, kivéve
a) ha a távközlési szolgáltatási engedélyt a műsorszolgáltatási szerződés megkötése után kapta abból a célból, hogy saját műsorát műsorszórás útján terjessze,
b) azt a műsorelosztót, aki nem végez egyéb távközlési szolgáltatást.
(5) Aki szerződés vagy bejelentés alapján műsorszolgáltatásra jogosult, az egyidejűleg legfeljebb
a) egy országos műsorszolgáltatás, vagy
b) két körzeti és négy helyi műsorszolgáltatás, vagy
c) tizenkét helyi műsorszolgáltatás
végzésére rendelkezhet jogosultsággal.
(6) Az (5) bekezdés szerinti korlátozás nem vonatkozik a szakosított műsorszolgáltatásra, azonban a 16. § (1)–(3) bekezdéseiben engedélyezett reklámidőt az (5) bekezdés szerinti mértéken felüli műsorszolgáltatás(ok) tekintetében 0,3 szorzószámmal lehet csak figyelembe venni.
87. § Nem lehet jogosult a legalább húsz százalékban az önkormányzat területére eső vételkörzetű műsorszolgáltatásra az a gazdasági társaság, amelynek igazgatóságában, ügyvezetői közt vagy felügyelő bizottságában, illetve az az alapítvány, amelynek kuratóriumában a helyi képviselőtestület tagja, alkalmazottja, a polgármester, főpolgármester vagy ezeknek a Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója vesz részt.
88. § Hálózatos műsorszolgáltatásra csak a hálózatos műsorszolgáltató jogosult. A hálózatos műsorszolgáltatásra a műsorszolgáltatásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
89. § (1) A műsorszolgáltatónak a műsorára vonatkozó hiteles dokumentációt – ideértve a teljes műsorszolgáltatás kimenőjelének teljes rögzítését – a közzétételt követő harminc napig, az országos és a körzeti műsorszolgáltatónak hatvan napig meg kell őriznie, illetve felkérésre térítésmentesen haladéktalanul át kell adnia a Testületnek. A műsorszolgáltatással kapcsolatosan megindított eljárás, illetve jogvita esetén a dokumentációt az eljárás jogerős befejezését követő egy évig kell megőrizni.
(2) A műsorszolgáltató törvény, illetve szerződéses kötelezettség alapján önellenőrzésre, mérésre, adatszolgáltatásra és adattárolásra köteles.
(3) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az önellenőrzés költségeit az önellenőrzésre kötelezett viseli.
(4) A műsorszolgáltató a Testület számára az általa megszabottak szerint adatokat köteles szolgáltatni különösen
a) a reklámkorlátok és tilalmak, a műsorszám-támogatási, műsorkészíttetési és közszolgálati műsorsugárzási előírások,
b) a műsorszolgáltatási szerződésben vállalt kötelezettségek,
c) a közműsor-szolgáltatói kötelezettségek megtartásának ellenőrzéséhez;
d) a törvény VIII. fejezetében megjelölt összekapcsolódások megállapításához.
90. § (1) A műsorszolgáltatási szerződés a Testület és a pályázati eljárásban kiválasztott műsorszolgáltató között jön létre. Műsorszolgáltatási szerződést földfelszíni rendszerű műsorszórás útján megvalósuló, illetve a Kormány rendelkezési jogába tartozó (általa bérelt) műholdas, valamint rádiótávközlő eszközzel végzett műsorszolgáltatás esetén kell kötni.
(2) A műsorszolgáltató a pályázatában vállalt időtartamban és adásidőben az adásidő-beosztás szerint, saját megkülönböztető azonosítási jelét használva, a vállalt műsorstruktúrának megfelelő műsor sugárzására jogosult és köteles, az általa üzemben tartott saját hálózaton, berendezésekkel, eszközökkel vagy távközlési szolgáltató (műsorszóró) szolgáltatás közreműködésével. A saját eszközökkel történő műsorszóró, szétosztó tevékenységekre a távközlési szolgáltatási engedélyt nem, de a külön jogszabályokban meghatározott egyéb engedélyeket be kell szerezni.
(3) A jogosult ellenszolgáltatásként negyedévenként előre műsorszolgáltatási díjat fizet. A műsorszolgáltatási jog elnyerésekor a díjat fél évre előre kell megfizetni. A díjfizetés késedelme esetén a Testület a szerződést tizenöt napos határidővel felmondhatja.
(4) A (3) bekezdésben foglaltak megszegése a törvény súlyos megsértésének minősül.
(5) A szerződésszegés miatt kiköthető kötbér esetenként nem haladhatja meg az éves műsorszolgáltatási díj ötven százalékát.
(6) A nem nyereségérdekelt műsorszolgáltató nem köteles műsorszolgáltatási díjat fizetni. A nem nyereségérdekeltség feltételeinek való megfelelést a Testület állapítja meg. A feltételek teljesítéséről a műsorszolgáltató minden év végén a Testület által megállapított időpontban beszámol.
91. § (1) A Testület legalább két országos napilapban nyilvánosságra hozza a műsorszolgáltatási szerződések tartalmára és azok elbírálására vonatkozó általános pályázati feltételeket. Az általános pályázati feltételeket úgy kell meghatározni, hogy érvényesüljön a tájékoztatás és kultúra szabadsága, sokszínűsége, az egyetemes és a nemzeti kultúra megőrzése és gazdagítása.
(2) Az általános pályázati feltételekben kell meghatározni különösen
a) a műsorszolgáltatás tárgyi feltételeit,
b) a tárgyi feltételek értékelésének szempontjait,
c) a szerződésszegés következményeit, így különösen a kötbért, továbbá a műsorszolgáltatás legfeljebb harminc napig terjedő felfüggesztésének feltételeit,
d) a műsorszolgáltató kötelezettségei teljesítésének megállapításához szükséges információk előállítására, őrzésére, hozzáférhető állapotban tartására és közlésére vonatkozó feltételeket.
(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti tárgyi feltételként különösen az alábbiakat kell előírni:
a) az üzleti tervet,
b) bankigazolást arra vonatkozóan, hogy a műsorszolgáltató működési költségeinek fedezete legalább a működés első három hónapjára, reklámbevétel nélkül, elkülönített bankszámlán a műsorszolgáltató rendelkezésére áll,
c) a műszaki feltételek ismertetését,
d) a műsorterv és a műsor főbb jellemzőinek bemutatását, kitérve az esetleges tájékoztató és közszolgálati műsorokra – különösen a hírszolgáltató műsorokra –, valamint országos és körzeti televíziók esetében a magyarországi gyártású filmalkotások bemutatására vonatkozó elképzelések ismertetésére és mindezek időbeli arányára,
e) a tervezett műsoridőre vonatkozó ajánlatot.
(4) A tárgyi feltételeknek az a pályázó tesz eleget, aki igazolja vagy valószínűsíti a feltételek teljesülését.
92. § (1) Az általános pályázati feltételek között különbség tehető a helyi, körzeti és országos, illetőleg műholdas műsorszolgáltatásra vonatkozó feltételek között.
(2) Az általános pályázati feltételek meghatározhatják a helyi, területi önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni érdekeltségében álló műsorszolgáltató társaságban a tulajdonost megillető szavazati jogok gyakorlásának mértékét, továbbá az ilyen műsorszolgáltató vezetőjének kinevezési (pályázati) feltételeit.
93. § Az általános pályázati feltételekről a Testület tervezetet készít és azt teljes egészében, indokolással együtt a Művelődési Közlönyben közzéteszi. A közzétételt követő tizenöt napon belül az általános pályázati feltételekre bárki írásban – a Testülethez címzett – észrevételt tehet.
94. § (1) Az általános pályázati feltételek tervezetének közzétételétől számított legkevesebb húsz napon túl, legkésőbb harminc napon belül a Testület nyilvános meghallgatást (a továbbiakban: meghallgatás) tart. A meghallgatáson részt vesz a Hírközlési Főfelügyelet képviselője is.
(2) A meghallgatás helyéről és időpontjáról legalább a meghallgatást tíz nappal megelőzően közleményt kell közzétenni a Művelődési Közlönyben és két országos napilapban.
(3) A meghallgatáson lehetőséget kell adni arra, hogy valamennyi érdekelt kifejthesse álláspontját, továbbá hogy a Testület és a Hírközlési Főfelügyelet képviselője az érdekeltek kérdéseire válaszolhasson.
(4) A meghallgatást a Testület képviselője vezeti és ő dönt arról, hogy a meghallgatás a törvényben előírt feltételek teljesülése esetén megtartható.
(5) A meghallgatás vezetője a jelenlevők meghallgatása után és az esetleg előzetesen közölt napirendre való tekintettel határozza meg a végleges napirendet.
(6) A meghallgatáson az eljárás tárgyához tartozó kérdést bárki föltehet és a tárgyhoz tartozó kérdésben álláspontját kifejtheti.
(7) A jelenlevők – a meghallgatás vezetőjén keresztül – egymáshoz is intézhetnek kérdést.
(8) A meghallgatásról nyolc napon belül jegyzőkönyv készül, amely a Testület irodájában megtekinthető.
(9) A meghallgatás után a Testület dönt az általános pályázati feltételek véglegesítéséről. Döntését a meghallgatást követő harminc napon belül a Művelődési Közlönyben közzéteszi.
95. § (1) A pályázati felhívás tervezetére, közzétételére és a nyilvános meghallgatásra a 93–94. §-okban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
(2) A pályázati felhívás tartalmazza a műsorszolgáltatási lehetőségekre vonatkozóan az 52. § (4) bekezdésében felsorolt adatokat, a pályázat kötelező tartalmát, továbbá számszerű meghatározással a törvény 96. § (1) bekezdés e), f), g) és i) pontjaiban foglaltak értékelési szempontjait.
(3) A pályázati felhívás feltételei az általános pályázati feltételtől csak akkor térhetnek el, ha törvény vagy az általános pályázati feltételek ilyen eltérést megengednek. A pályázati felhívás részét képezik az általános pályázati feltételek.
(4) A pályázatot úgy kell kiírni, hogy
a) országos műsorszolgáltatásra vonatkozó pályázat benyújtására legalább hatvan nap,
b) körzeti műsorszolgáltatásra vonatkozó pályázat benyújtására legalább negyven nap,
c) helyi műsorszolgáltatásra vonatkozó pályázat benyújtására legalább harminc nap
álljon rendelkezésre.
(5) A Testület a közszolgálati műsorszámok meghatározott arányát vagy a nemzeti és etnikai kisebbségi, illetőleg más kisebbségi igények meghatározott mértékű szolgálatát pályázati feltételként írhatja elő, ha az adott vételkörzetben a tájékoztatás és a tájékozódás szabadsága, illetve a kulturális sokszínűség – valamennyi műsorszolgáltatást együttesen figyelembe véve – nem érvényesül. A Testület a nemzeti és etnikai kisebbség más törvényben meghatározott jogosultságainak biztosítására heti legalább négy-, legfeljebb nyolcórányi műsoridőben pályázat nélkül, a nemzeti és etnikai kisebbség önkormányzatának kizárólagos tulajdonában lévő közhasznú társaságot, mint nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatót műsorszolgáltatásra jogosítja fel, ha a pályázati felhívásban meghatározott vételkörzetben a nemzeti és etnikai kisebbségek anyanyelvű tájékoztatási igényeinek kielégítése másképp nem biztosított.
(6) A Testület a pályázati felhívásban – a 8. § (3) bekezdésén felüli mértékben – feltételként írhatja elő, hogy a műsorszolgáltató rendszeresen híreket adjon.
(7) A pályázati felhívásban meg kell határozni a műsorszolgáltatási díj legkisebb mértékét, amely alatt – a nem nyereségérdekelt műsorszolgáltató kivételével – a műsorszolgáltatási jogosultság nem ítélhető oda.
(8) A pályázati felhívás a műsorszolgáltatási díj megfizetése alól legfeljebb két évre szóló, ötvenszázalékos mentesítést kínálhat fel. A mentesítés a 91. § (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott fedezetre vonatkozó kötelezettséget nem érinti.
(9) A pályázati felhívásra ajánlatot tevő pályázati díjat fizet. A pályázati díj a meghirdetett legkisebb évi műsorszolgáltatási díj öt százaléka. A pályázati díj nyolcvan százaléka a műsorszolgáltatási díjba beszámít, visszautasított pályázat esetében a pályázati díj nyolcvan százaléka a visszautasítástól számított harminc napon belül visszajár.
(10) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell azt az időpontot, amelyen belül a műsorszolgáltatást meg kell kezdeni. Ha a szolgáltatás megkezdésére a jogosultnak felróható okból a határidő elteltéig nem kerül sor, a jogosultság megszűnik.
96. § (1) A pályázatnak tartalmaznia kell:
a) a pályázó adatait:
– nevét,
– lakcímét (székhelyét vagy telephelyét),
– cégnyilvántartási vagy bírósági nyilvántartási számát,
b) annak a büntetlen előéletű személynek a nevét és lakcímét, aki a sajtójogi, valamint e törvény szerinti személyes felelősséget viseli a műsorszolgáltató tevékenységéért,
c) ha a pályázó gazdasági társaság, a társasági szerződését, illetve alapító okiratát esetleges módosításával együtt,
d) a pályázó nyilatkozatát arról, hogy milyen nagyságú közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése van magyar napilapot vagy hetilapot kiadó, lapterjesztő, továbbá magyarországi műsorszolgáltatást végző, illetőleg magyarországi műsorszolgáltatási jogosultságot igénylő gazdasági társaságban,
e) a tervezett műsorszolgáltatás alapvető adatait:
– fajtáját (rádió, televízió),
– vételkörzetét,
– az igénybe venni kívánt műsorszórási lehetőséget,
– a szolgáltatás adásidejét, adásidő beosztását,
– a tervezett kiegészítő és értéknövelő műsorszolgáltatást,
– a műsorszolgáltatás állandó megnevezését, emblémáját, illetőleg szignálját,
f) a tervezett műsorszerkezetet, a közszolgálati műsorszámok közlésére szánt havi átlagos műsoridőt, a napi rendszeres híradásra szánt műsoridőt, a nemzeti és etnikai vagy más kisebbségek igényeinek szolgálatára tervezett havi átlagos műsoridőt,
g) a pályázati felhívásban megjelölt egyéb adatokat, beleértve a műsorszolgáltatási díj mértékére vonatkozó ajánlatot,
h) műholdas műsorszolgáltatás esetén a pályázó által használni tervezett műholdkapacitás szolgáltatójának a csatorna bérbeadására vonatkozó, annak frekvenciáját, műszaki feltételeit és díját is rögzítő szándéknyilatkozatát,
i) a műsorszolgáltató üzleti, pénzügyi tervét, illetve banki igazolást a 91. § (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott összeg rendelkezésre állásáról.
(2) Gazdasági társaság pályázatának tartalmaznia kell az arra vonatkozó adatokat is, hogy a társaságban tulajdoni részesedéssel rendelkezőnek milyen nagyságú közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése van bármely magyar napilapot vagy hetilapot kiadó, vagy lapterjesztő, továbbá magyarországi műsorszolgáltatást végző, illetőleg magyarországi műsorszolgáltatási jogosultságot igénylő gazdasági társaságban.
(3) A pályázónak nyilatkoznia kell, hogy vele kapcsolatban nem áll fenn a törvény szerinti kizáró ok, illetve arról, hogy más, folyamatban lévő pályázatának elfogadása esetén nem keletkezne ilyen kizáró ok.
(4) A pályázatban szereplő adatokról a Testület a szerződés megkötéséig harmadik személynek nem adhat tájékoztatást. A szerződés megkötését követően az (1) bekezdés szerinti adatok – a d) pontban meghatározottak kivételével – nyilvánosak.
97. § A 102. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti pályázatok esetében a Testület köteles a pályázati határidő lejártát követő tizenöt napon belül a Művelődési Közlönyben nyilvánosságra hozni a pályázók nevét, címét, a tervezett műsorszolgáltatás jellegét és vételkörzetét, valamint egyéb adatait.
98. § A Testület országos műsorszolgáltató esetében a pályázati határidő lejártától számított kilencven, más esetben hatvan napon belül megvizsgálja, hogy
a) a pályázó nem esik-e a 85–88. §-okban vagy a VIII. fejezetben foglalt korlátozó rendelkezések hatálya alá,
b) megfelel-e a pályázati felhívásban meghatározott tartalmi és alaki követelményeknek,
c) megfelel-e a törvényben vagy a törvény alapján megállapított pályázati feltételben foglalt tárgyi és személyi feltételeknek.
99. § (1) Ha a pályázó korlátozó rendelkezésekbe ütközik, a Testület köteles a pályázatot a 98. §-ban megjelölt időn belül az elutasítás okát megjelölő és indokolt nyilatkozatban visszautasítani.
(2) Ha a pályázatok közt nincs olyan, amely a 95. § (5) bekezdésében meghatározott pályázati feltételnek eleget tenne, a Testület jogosult a pályázatokat úgy elbírálni, mintha a vonatkozó pályázati feltételt nem hirdette volna meg.
(3) Ha a pályázat a 95. §-ban foglalt követelményeknek nem felel meg, a Testület azt hiánypótlás, helyesbítés végett a pályázónak visszaadja. A hiánypótlást tizenöt napon belül el kell végezni. A határidő jogvesztő, elmulasztása esetén a Testület a pályázatot visszautasítja.
(4) A pályázatot vissza kell utasítani, ha a pályázat benyújtásával egyidejűleg a pályázati díjat az erre köteles nem fizette meg.
(5) A pályázat (1) bekezdés szerinti visszautasítása bíróság előtt megtámadható. Amennyiben a kereset alapos, a bíróság a Testületet kártérítésre kötelezheti. A perindítás a pályázati eljárás folytatásának nem akadálya.
100. § (1) A Testület a pályázat nyertesével köthet szerződést. Helyi műsorszolgáltatásra vonatkozó pályázat esetén, ha egyetlen pályázó felel meg a törvényes, illetve pályázati követelményeknek, a Testület megköti a műsorszolgáltatási szerződést.
(2) Ha az ajánlat szerint a napi adásidő nyolc óránál kevesebb, a fennmaradó adásidőre a Testület pályázatot ír ki.
(3) Ha az ajánlat szerint a napi adásidő a nyolc órát meghaladja, a jogosult hozzájárulásával a fennmaradó adásidőre a Testület pályázatot írhat ki.
(4) A Testület a 101. §-ban meghatározott eljárást követően köti meg a szerződést, ha egymással versengő pályázatok szerinti műsorszolgáltatási igények egyidejűleg nem elégíthetők ki a pályázatban feltüntetett módon.
101. § (1) Ha versengő pályázatok közül kell választani, a Testület a 98. §-ban megjelölt időn belül felszólíthatja a versengő pályázókat, hogy a felszólítástól számított tizenöt napon belül állapodjanak meg a megpályázott műsorsugárzási lehetőségek időbeli megosztásában.
(2) Megegyezés hiányában a versengő pályázatok közül a Testület a pályázat kiírásakor nyilvánosságra hozott értékelési elvek szerint dönt.
(3) Ha a versengő pályázók között nem nyereségérdekelt műsorszolgáltató is pályázott – az országos műsorszolgáltatást kivéve –, a jogosultságot a nem nyereségérdekelt műsorszolgáltató szerzi meg, amennyiben az adott vételkörzet lakosainak nyolcvan százaléka számára már legalább két nyereségérdekelt helyi műsorszolgáltatás elérhető és közülük legalább egy műsorszórással valósul meg.
102. § (1) A műsorszolgáltatási szerződés létrejöhet:
a) pályázati felhívásra benyújtott pályázatok közti választással, illetve
b) az igénylő által lefolytatott tervezés eredményeként létrejött – a Hírközlési Főfelügyelet ellenőrző vizsgálata alapján a Testület által jóváhagyott – műsorszolgáltatási lehetőségre, az e törvényben meghatározottak szerint.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti pályázati felhívásnak a Hírközlési Főfelügyelet által kidolgozott és a Művelődési Közlönyben előzetesen nyilvánosságra hozott – a vételkörzet, a frekvenciasáv és más műszaki jellemzők által meghatározott – műsorszolgáltatási lehetőségekre kell vonatkoznia.
(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti tervezéshez a Hírközlési Főfelügyelet – költségtérítés ellenében – adatokat szolgáltat.
(4) A pályázat az (1) bekezdés a) pontja alapján
a) a Testület által közzétett nyilvános felhívásban megjelölt határidőig, valamint
b) az a) pont szerinti nyilvános felhívásra beérkezett igények elbírálása után fennmaradt műsorszolgáltatási lehetőségekre bármikor
benyújtható.
(5) Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint keletkezett műsorszolgáltatási lehetőségre a Testület pályázatot hirdet. A pályázat elbírálása során az eredeti, a törvényes feltételeknek egyébként megfelelő igénylővel kell a műsorszolgáltatási szerződést megkötni, ha a pályázaton felajánlott legmagasabb összegű műsorszolgáltatási díj megfizetését vállalta.
(6) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti eredeti igénylő a pályázat nyertesétől az adatszolgáltatással és tervezéssel kapcsolatban felmerült indokolt költségeinek megtérítésére tarthat igényt.
103. § (1) A műsorszórási célú frekvenciát a Hírközlési Főfelügyelet a műsorszolgáltatási jogosultsággal rendelkező vagy a vele szerződött távközlési szolgáltató számára kijelöli.
(2) A frekvenciakijelölési eljárást a Hírközlési Főfelügyelet a frekvenciagazdálkodásról szóló 1993. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Ftv.) szerint folytatja le.
(3) A műsorszóró adó frekvenciakijelölési határozata tartalmazza:
a) a frekvencialekötési díjat,
b) a műsorszóró adó üzemeltetésének műszaki feltételeit és előírásait.
(4) A műsorszóró adó frekvenciakijelölési határozatának melléklete tartalmazza:
a) a Testület döntésének számát, a döntés meghozatalának időpontját,
b) a Testület által meghatározott, a műsorszolgáltatásra vonatkozó feltételrendszert.
104. § (1) A műsorszóró adó rádióengedélye tartalmazza:
a) a 103. § (3) bekezdésének b) pontjában és (4) bekezdésében foglaltakat,
b) a frekvenciahasználati díjat.
(2) A műsorszóró adó rádióengedélyét a Hírközlési Főfelügyelet a műsorszolgáltatási jogosultság érvényességi idejének lejártáig adja ki.
(3) A Hírközlési Főfelügyelet hivatalból, vagy a Testület megkeresésére ellenőrzi a műsorszolgáltatási szerződésben, illetve a rádióengedélyben foglalt feltételek megvalósulását, és ha szabálytalanságot állapít meg, az ellenőrzés eredményéről a Testületet tájékoztatja.
(4) A Testület megkeresésére végzett ellenőrzés igazolt költségeit a Testület megtéríti. Ha az ilyen megkeresésre végzett ellenőrzés eredménye szerint a műsorszolgáltatási szerződésben, illetve a rádióengedélyben foglalt feltételeket megszegték, az ellenőrzés költségeit az köteles megtéríteni, akinek a feltételek megszegése a Ptk. 339. §-a szerint felróható.
105. § (1) A műsorszórásra jogosult a rádióengedély egy példányát az engedély kézhezvételétől számított nyolc napon belül megküldi a Testületnek, s a műsorszórás megkezdését annak megkezdése előtt nyolc nappal a Testületnek írásban bejelenti.
(2) A műsorszórásra jogosult köteles az általa közölt adat változását a változás bekövetkezésétől számított nyolc napon belül bejelenteni. A Testület megtagadja a tudomásulvételt, ha a változás e törvénybe ütközik.
106. § (1) A műsorszóró adó üzemeltetője – a műsorszolgáltatóval együttműködve – köteles folyamatosan vagy meghatározott, naponta ismétlődő időben azonosító jelet sugározni vagy azonosító információ bemondásáról gondoskodni. Ha az adó több műsorszolgáltató műsorát sugározza, az azonosító információnak vagy jelnek megkülönböztethetőnek kell lennie.
(2) A műsorszóró adó mérőjelet, mérőábrát, állóképet, monoszkópot a műsor megkezdése előtt és után legfeljebb tíz percig, műsor közben legfeljebb két percig sugározhat.
(3) Üzemzavar előfordulásakor műsorjel hiánya esetén a hiány időtartamára a (2) bekezdés szerinti korlátozás nem alkalmazható.
(4) Televízió műsorszóró adó üzemideje alatt a hang- és a képadó nem működtethető külön vagy olyan módon, hogy eltérő, illetve egymással nem kapcsolatos műsoranyagot sugározzon, kivéve
a) az előre bejelentett mérést vagy kísérleti sugárzást,
b) az állókép, illetve a monoszkóp sugárzását, valamint
c) ha a kép- vagy hangcsatorna berendezéseinek hibája miatt az üzemzavart csak a hang- vagy a képcsatornán lehet bejelenteni.
107. § (1) A műsorszolgáltatási jogosultság televízió esetén legfeljebb tíz évig, rádió esetén legfeljebb hét évig érvényes, és lejártakor a műsorszolgáltató kérelmére pályázat nélkül egy ízben öt évre megújítható. A megújításra vonatkozó igényt a lejárat előtt tizennégy hónappal a Testülethez be kell jelenteni.
(2) A Testület az (1) bekezdés szerinti bejelentés hiányában, vagy ha nincs helye a megújításnak, tizenkét hónappal a jogosultság lejárta előtt köteles a nyilvános pályázati felhívást közzétenni.
(3) Nem lehet megújítani a jogosultságot, ha a jogosult a szerződést ismételten vagy súlyosan megszegte.
(4) A jogosultság megújítására irányuló eljárásra egyebekben az annak létesítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
108. § (1) Ha a tervezett hálózatba kapcsolás esetén a tervezett hálózat vételkörzete vagy a műsor jellemzői a műsorszolgáltatási jogosultságtól eltérnek, a hálózatba kapcsolódás feltétele a műsorszolgáltatási szerződések módosítása.
(2) A tervezett hálózatba kapcsolódást az abba kapcsolódók együttesen bejelentik a Testületnek. A bejelentésnek tartalmaznia kell a hálózatos műsorszolgáltató megnevezését és a távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 19. §-a (4) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott engedélyt. Az összekapcsolódás távközlési hatósági eljárásban történő engedélyezése csak a műszaki feltételek nem teljesítése esetén tagadható meg.
(3) Ha a bejelentő megfelel a 98. §-ban foglaltaknak, a Testület módosítja a műsorszolgáltatási szerződéseket, egyidejűleg nyilvántartásba veszi a hálózatba kapcsolódást és a hálózatos műsorszolgáltatót. Nem módosítható a műsorszolgáltatási szerződés a hálózatba kapcsolódó olyan körzeti és helyi műsorszolgáltató tekintetében, amelynek fennmaradó saját műsorszolgáltatása nem éri el naponta a négy órát.
(4) A közműsor-szolgáltatónak, ha nem kizárólag közszolgálati műsorának teljesítése céljából kapcsolódik hálózatba, műsorszolgáltatási díjat kell fizetnie. Nem nyereségérdekelt műsorszolgáltató csak nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatóval kapcsolódhat hálózatba.
109. § (1) A műsorszolgáltatási jogosultság nem ruházható át.
(2) A műsorszolgáltatónak a Testülethez be kell jelentenie, ha tulajdoni viszonyaiban vagy más adataiban változás következett be, így különösen
a) a vállalkozás neve, székhelye (lakcíme) megváltozását,
b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság esetében a tulajdoni részesedés megváltozását, az alapszabályban, alapító okiratban vagy társasági szerződésben bekövetkezett változásokat.
(3) A műsorszolgáltatónak nyilatkoznia kell arról, hogy a tulajdoni viszonyaiban bekövetkezett változás nem sérti a törvény VIII. fejezetében foglalt rendelkezéseket.
110. § Ha a műsorsugárzási tevékenység a jogosultság érvényességi idejének lejárta előtt azért nem folytatható, mert a rádióengedélyt az Ftv. 12. §-ának (1) bekezdése alapján a jogosultnak fel nem róható okból – a Testület tájékoztatása mellett – visszavonták, a Testület a jogosultnak pályázati kiírás nélkül hasonló feltételekkel más műsorszolgáltatási jogosultságot kínál fel.
111. § A Testület a szerződés módosítását nem tagadhatja meg, ha a vételkörzet a műsorelosztó rendszerrel elért lakosszám növekedése miatt nőtt meg és ennek folytán változott a helyi műsorszolgáltató körzeti, a körzeti pedig országos műsorszolgáltatóvá, feltéve, hogy a műsorszolgáltató egyébként eleget tesz az adott új műsorszolgáltatóra vonatkozó, e törvényben foglalt követelményeknek.
112. § (1) Ha a műsorszolgáltató az e törvényben, illetve a szerzői jogról szóló törvényben, valamint a műsorszolgáltatási szerződésben és a rádióengedélyben előírt feltételeket és előírásokat nem teljesíti vagy megsérti, illetőleg ha műsorszolgáltatóval a cselekmény elkövetésekor munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban lévő személy bűnösségét a Btk. 329. §-ában meghatározott bűncselekmény miatt jogerős ítélet állapította meg, a Testület
a) felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére,
b) írásbeli figyelmeztetésben megállapítja a jogsértést, és felhívja a műsorszolgáltatót a jogsértés megszüntetésére, illetve arra, hogy a jövőben tartózkodjon a jogsértéstől,
c) meghatározott időre, de legfeljebb harminc napra felfüggeszti a műsorszolgáltatási jogosultság gyakorlását,
d) érvényesíti a szerződésben megállapított kötbért,
e) a közszolgálati műsorszolgáltatóval szemben, illetve a Panaszbizottság kezdeményezésére bírságot szab ki, a 135. § szerinti összeghatárok között,
f) azonnali hatállyal felmondja a szerződést.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt írásbeli figyelmeztetés, illetve kötbér az (1) bekezdésben foglalt más joghátrányokkal együtt is alkalmazható.
(3) A figyelmeztetést és a műsorszolgáltatási jogosultság felfüggesztésére vonatkozó állásfoglalást a Művelődési Közlönyben közzé kell tenni.
(4) Azonnali hatállyal kell felmondani a szerződést, ha
a) a szerződést nem lehetett volna megkötni, és a jogsértő állapot még fennáll,
b) a szerződés a törvény VIII. fejezetében foglaltakat sérti, és a jogosult a jogsérelmet a Gazdasági Versenyhivatal, illetve a Testület határozatában foglaltak szerint száznyolcvan napon belül nem orvosolta,
c) a szerződés megkötése óta másodszor kellene az (1) bekezdés b) pontja szerinti írásbeli figyelmeztetést alkalmazni.
(5) A nem nyereségérdekelt műsorszolgáltató és a közműsor-szolgáltató esetében a kötbér alapja a meghirdetett műsorszolgáltatási díj, kivéve, ha műsorszolgáltatási díjat fizetnek.
(6) Ha a reklámozásra és támogatásra vonatkozó előírások meg nem tartása a nézők és hallgatók érdekeit is sérti, a Testület a szerződésszegés jogkövetkezményeinek alkalmazása mellett a szolgáltatás megtiltását vagy feltételhez kötését, továbbá bírság kiszabását indítványozhatja a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségnek.
113. § (1) Az a műsorszolgáltató, aki műsorának terjesztését kizárólag műsorelosztó rendszer segítségével végzi, műsorszolgáltató tevékenységének megkezdése előtt legalább harminc nappal köteles a Testületnek bejelenteni a 96. § (1)–(3) bekezdése szerinti adatokat.
(2) Ha a bejelentés tudomásulvételét a Testület hatvan napon belül nem tagadta meg, a bejelentést nyilvántartásba vettnek kell tekinteni azzal, hogy a műsorszolgáltatási díj mértékét e határidőn belül a jogosulttal közölni kell.
(3) A bejelentés tudomásulvételét meg kell tagadni, ha a bejelentő egyébként nem lehetne műsorszolgáltatási szerződés jogosultja.
(4) Törölni kell a nyilvántartásból a műsorszolgáltatót, ha
a) a nyilvántartásba vétel megtagadásának volna helye,
b) az üzemben tartó bejelentette a műsorszolgáltatás elosztásának megszüntetését, vagy tizenkét hónapon belül legfeljebb összesen hatvan napon át folytatta,
c) a törvény II. fejezetében foglalt kötelezettségét ismételten súlyosan megszegte.
(5) E § rendelkezéseit kell alkalmazni abban az esetben is, ha a műsorszolgáltatás nem a Kormány rendelkezési joga alá tartozó műhold igénybevételével történik.
114. § (1) Helyi műsorszolgáltatási jogosultságra kérelemre ideiglenes, legfeljebb harminc napra szóló műsorszolgáltatási szerződést kell kötni, olyan műsorsugárzási lehetőség használatára,
a) amely a Testület által nyilvánosságra hozott frekvenciatervben szerepel, és amelyre pályázati igényt nem nyújtottak be, vagy
b) amelyre más már műsorszolgáltatási jogosultságot szerzett, de a jogosult műsorszolgáltatása az ideiglenes műsorszolgáltatás befejezését követő hatvan napon belül nem kezdődik meg.
(2) A nyilvánosságra hozott frekvenciatervben nem szereplő műsorszolgáltatási lehetőség esetén az igénylőnek a Hírközlési Főfelügyelet által kiadott igazolással kell bizonyítania, hogy a műsorszolgáltatás másoknak okozott zavarás és a nemzetközi előírások megsértése nélkül folytatható. Az igazolásnak tartalmaznia kell az 52. § (4) bekezdésben foglalt műszaki adatokat. Ilyen esetben a Testület a műsorszolgáltatási jogosultságot az alábbi szabályok szerint lefolytatott eljárás alapján adja meg:
a) a pályázati felhívást a kérelem benyújtásától számított nyolc napon belül, az 52. § (4) bekezdésben foglalt adatokkal együtt a Testület teszi közzé;
b) a pályázatot a közzétételtől számított nyolc napon belül kell benyújtani;
c) a pályázatnak tartalmaznia kell:
ca) a pályázó nevét, lakcímét,
cb) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság alapszabályát, vagy társasági szerződését,
cc) a tervezett műsoridőt napi, heti vagy havi bontásban,
cd) a műsortervet,
ce) a műsorért felelős személy nevét és lakcímét;
d) ha a műsorszolgáltatási lehetőségre egy pályázatot nyújtanak be és az megfelel az e törvényben foglaltaknak, a Testület a pályázóval a műsorszolgáltatási szerződést megköti;
e) ha a műsorszolgáltatási lehetőségre több pályázatot nyújtanak be és azok mindegyike megfelel az e törvényben foglaltaknak, a Testület felhívására a pályázók megállapodhatnak egymás között a műsoridő megosztásáról. Ha e megállapodás létrejön, a Testület mindegyik pályázóval azonos feltételekkel megköti a műsorszolgáltatási szerződést. Ha a felhívást követő három napon belül a megállapodás nem jön létre, a Testület dönt a műsorszolgáltatási jogosultság odaítéléséről. A döntés ellen benyújtott panasz esetén a Testület a pályázati eljárást a 3. címben foglaltak szerint folytatja le.
(3) Ideiglenes műsorszolgáltatási szerződést ugyanazzal a vállalkozással évente egyszer, vagy azonos közigazgatási területen évente három alkalommal lehet kötni úgy, hogy az ideiglenes szerződések időtartama között legalább egy hónapnak el kell telnie. Az ideiglenes műsorszolgáltatásra feljogosított műsorszolgáltató más műsorszolgáltatóval hálózatba nem kapcsolódhat.
(4) Ideiglenes műsorszolgáltatási szerződés alapján a nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatónak nem kell műsorszolgáltatási díjat fizetni. A műsorszolgáltatási díjat egyébként a Testület állapítja meg.
(5) E § alkalmazása során a törvény VIII. fejezetében szereplő előírásokat nem kell figyelembe venni.
(6) Az (1) bekezdésben megjelölt ideiglenes műsorszolgáltatási idő nem hosszabbítható meg.
115. § (1) Műsorszolgáltatás – ha az nem ütközik törvénybe vagy nemzetközi szerződésbe – vezetékes műsorelosztó távközlő hálózattal vagy műsorelosztó rádiótávközlő eszközzel is végezhető.
(2) Az (1) bekezdés szerinti műsorszolgáltatás az e célra rendszeresített nyilvántartásba vétel után kezdhető meg.
(3) A törvény hatálybalépésekor már működő műsorelosztó a Testület megalakulását követő harminc napon belül, a tevékenységét később kezdő műsorelosztó, a tevékenység megkezdése előtt harminc nappal köteles a Testületnek bejelenteni
a) a műsorelosztó nevét, lakcímét (székhelyét, telephelyét), cégnyilvántartási vagy hatósági nyilvántartási számát,
b) annak a büntetlen előéletű személynek a nevét és lakcímét, aki a sajtójogi, valamint az e törvény szerinti felelősséget viseli a műsorelosztó tevékenységért,
c) a műsorelosztó vállalkozás társasági szerződését, illetve alapító okiratát, esetleges módosításaival együtt,
d) a műsorelosztó, illetve az üzemeltetésre feljogosított vállalkozás (a továbbiakban együtt: üzemben tartó) nyilatkozatát arról, hogy milyen nagyságú részesedése van magyar napilapot vagy hetilapot kiadó, lapterjesztő, továbbá magyarországi műsorszolgáltatást végző, illetve magyarországi műsorszolgáltatási jogosultságot igénylő vállalkozásban,
e) a tervezett műsorelosztás vételkörzetét,
f) a műsorelosztáshoz csatlakoztatott háztartások számát.
(4) Műsorelosztó vállalkozás vételkörzete nem haladhatja meg a körzeti műsorszolgáltatás e törvényben megszabott legmagasabb mértékének egyharmadát.
(5) A (3) bekezdés szerinti bejelentés nem mentesít más jogszabályokban előírt engedélyek megszerzése alól.
(6) A bejelentésben közölt adatok változása esetén a (3) bekezdés a)–e) pontjaiban foglaltakat harminc napon belül, az f) pontban foglaltakat a tárgyévet követő év február 1-jéig kell bejelenteni.
(7) Törölni kell a nyilvántartásból a műsorelosztót, ha
a) bejelentette a műsorelosztás megszüntetését,
b) tevékenységét tizenkét hónapon belül legfeljebb összesen hatvan napon át folytatta,
c) nem tett eleget az (5)–(6) bekezdésben foglalt kötelezettségnek,
d) bejelentés nélkül osztott el műsorszolgáltatást,
e) nem tett eleget a Testület műsorszolgáltatás elosztásának szüneteltetésére vonatkozó, nemzetközi szerződésen alapuló felszólításának.
(8) A műsorelosztó rendszerek műszaki szabványait a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter rendeletben szabályozza. A szabályozást úgy kell kialakítani, hogy az újonnan kiépülő rendszerek, illetve a már meglévő rendszerek további kiépítése megfeleljen a korszerű adatátvitel követelményeinek. Műsorelosztó rendszerek építése esetén a rendelet hatálybalépésétől, már meglévő rendszerek esetében pedig az átépítést 2003. január 1-jétől kell érvényesíteni. Olyan már kiépített műsorelosztó rendszereknél, amelyeknek gerinchálózata nem felel meg a rendeletben szabályozottaknak, a további lakossági csatlakozások kiépítésénél a rendeletben foglaltakat ugyancsak 2003. január 1-jétől kell érvényesíteni.
116. § (1) Az üzemben tartó – ha ez nem ütközik törvénybe vagy nemzetközi szerződésbe – nyilvántartásba vétel alapján jogosult elosztani bármely magyarországi vagy külföldi műsorszolgáltatást.
(2) Magyarországi vagy külföldi műsorszolgáltató műsorának elosztásához, az elosztás megkezdése előtt harminc nappal a Testületnek be kell jelenteni:
a) az elosztani kívánt magyarországi vagy külföldi műsorszolgáltató műsorának állandó megnevezését, a műsorszolgáltató azonosítását lehetővé tevő egyéb adatokat,
b) a műsorszolgáltatóval kötött szerződést vagy a műsorelosztási jogosultság egyéb igazolását, és/vagy azokat az adatokat, amelyek igazolják, hogy a szerzői jogok és a szerzői jogokkal szomszédos jogok védelmére szükséges lépéseket a műsorelosztó megtette,
c) az egyes műsorszolgáltatások műsorelosztó rendszeren belüli elhelyezésének műszaki adatait,
d) az egyes műsorszolgáltatások különböző díjú szolgáltatási csomagokban való elhelyezését.
(3) Az üzemben tartó február 1-jéig köteles bejelenteni az egyes műsorszolgáltatások vételébe az előző év december 31-éig bekapcsolódott háztartások számát.
(4) Ha a bejelentés tudomásulvételét a Testület hatvan napon belül nem tagadta meg, a bejelentést nyilvántartásba vettnek kell tekinteni.
(5) A Testület a nyilvántartásba vételt akkor tagadhatja meg, ha
a) a műsorszolgáltatás tervezett elosztása e törvénybe vagy a Magyar Köztársaság nemzetközi kötelezettségvállalásába ütközik,
b) a (2) bekezdés szerinti adatok – hiánypótlásra történő felszólítás után – nem állnak rendelkezésre.
(6) A Testület a nyilvántartott adatokról harmadik személynek a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényben foglaltak szerint adhat tájékoztatást. A Testület a nyilvántartás alapján statisztikai célra a műsorszolgáltató és a műsorelosztó hálózatot üzemben tartó személyének azonosítására alkalmas adatot nem szolgáltathat. A műsorelosztó által elosztott műsorok műsorszolgáltatói számára, kérésükre, a Testület a (2) bekezdésben foglalt, rájuk vonatkozó adatokat rendelkezésre bocsátja.
117. § (1) 1996. július 1-jétől az üzemben tartó köteles rendszere révén elosztani a közszolgálati műsorszolgáltató valamennyi műsorát, amennyiben ezek vételkörzete kiterjed az adott fejállomásra. Ezeket a műsorokat alapszolgáltatásként kell elosztani és ezekért a műsorszolgáltatásokért többletdíjat az előfizetőtől nem lehet kérni.
(2) Az elosztás valamennyi közszolgálati műsorszolgáltató számára díjmentes és a közszolgálati műsorszolgáltató sem követelhet műsorai elosztásáért az üzemben tartótól ellenszolgáltatást. Az üzemben tartó az (1) bekezdésben meghatározott műsorszolgáltatások esetében mentesül a szerzői jogról szóló 1969. évi III. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 50/G. §-ának (1) bekezdésében meghatározott jogdíj megfizetése alól.
(3) Az üzemben tartó és a műsorszolgáltató között létrejött szerződés nem tartalmazhat olyan kikötést, amely kizárja azt, hogy az üzemben tartó valamely műsorszolgáltatóval szerződést kössön.
(4) Az üzemben tartó szerződéses megállapodást köthet bármely műsorszolgáltatóval, amelyben vállalja, hogy a műsorért a műsorelosztó rendszer előfizetőitől a műsorszolgáltató részére díjat szed.
118. § (1) Nem lehet elosztani olyan műsorszolgáltatást, amely sérti a 3. § (2)–(3) bekezdésében, valamint az 5. § (4) bekezdésében foglaltakat.
(2) A kizárólag műsorelosztó rendszeren működő műsorszolgáltatások, illetve műholdas távközlési rendszeren terjesztett szakosított műsorszolgáltatások esetében az egy üzemeltetőhöz tartozó műsorelosztó rendszeren azonos műsorszolgáltatóhoz tartozó műsorszolgáltatások száma nem haladhatja meg a műsorelosztó rendszerben szétosztott műsorszolgáltatások húsz százalékát.
(3) A műsorelosztót – kapacitásának legalább tíz százalékáig, de legfeljebb három műsorszolgáltatóig – a helyi műsorszolgáltatók szerződéses ajánlatára – különös tekintettel a helyi közműsor-szolgáltatóra vagy helyi nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatóra – szerződéskötési kötelezettség terheli.
(4) A műsorelosztót – kapacitása további tíz százalékáig, de legfeljebb három műsorszolgáltatóig – a magyarországi körzeti vagy országos műsorszolgáltató szerződéses ajánlatára szerződéskötési kötelezettség terheli.
(5) A (3)–(4) bekezdés szerinti szerződéskötési kötelezettség csak olyan műsorszolgáltató irányába áll fenn, amelynek napi műsorideje a négy órát eléri.
(6) Amennyiben a (3) és (4) bekezdés szerinti szerződés az ajánlattételtől számított harminc napon belül nem jön létre, a műsorszolgáltató jogosult a Testülethez fordulni a szerződés létrehozása érdekében. A Testület a szerződés díjra vonatkozó részét a piaci feltételeknek megfelelően határozza meg, tekintet nélkül a 117. § (4) és a 119. § (4) bekezdésére.
(7) A (3) és (4) bekezdésben jelzett kötelezettség teljesítése tekintetében a saját műsorszolgáltatás nem vehető figyelembe.
119. § (1) Nem tekinthető műsorszolgáltatónak az üzemben tartó, ha a műsorszolgáltatás elosztását egyidejűleg, a műsor változtatása nélkül végzi, feltéve, hogy a Testülethez címzett bejelentése alapján vezetékes műsorelosztóként vették nyilvántartásba.
(2) Nem tekintendő műsorszolgáltatónak az, aki a külföldi műsorszolgáltatótól átvett műsor egyidejű, változtatás nélküli elosztása során az átvett műsor reklámcélú felhasználásra szolgáló időrészében – e törvény reklám-előírásainak megtartása mellett – saját reklámot szolgáltat.
(3) A műsorelosztó elkülönítetten kezeli a műsorszolgáltató szolgáltatásáért járó díjat, illetve a rendszer működtetéséért felszámított összeget.
(4) A vezetékes műsorelosztó távközlő rendszer tulajdonosa vagy üzemben tartója az egyes műsorcsatornák működtetéséért csak az előfizetőktől szedhet üzemeltetési díjat. Ez alól kivételt képez, ha a műsorszolgáltató a távközlési tevékenységéért ellenszolgáltatást fizethet azzal, hogy ilyen esetben az adott műsorszolgáltatási csomag díja nem változhat.
(5) Rádió távközlő műsorelosztó rendszer üzemben tartója a műsorszolgáltatótól a távközlési tevékenységéért ellenszolgáltatást kérhet – kivéve a közszolgálati műsorszolgáltatókat –, míg a csatornák vételéért távközlési szolgáltatási díjat a rendszer előfizetőitől szedhet.
120. § (1) Az üzemben tartó a díjazás összegére tekintettel eltérő műsorcsoportokat alakíthat ki.
(2) Az üzemben tartók elosztásból származó reklámbevételeiket kötelesek folyamatosan elkülönítetten vezetni, és arról minden év március 1-jéig a Testület részére havi bontásban tájékoztatót küldeni. A Testület ellenőrzései alkalmával jogosult a nyilvántartást ellenőrizni.
121. § (1) A korlátozott – nemzeti frekvenciagazdálkodás hatálya alá eső – műsorelosztó rendszernek minősülő rádió távközlő műsorelosztó rendszeren működő műsorszolgáltatásokra a műsorszolgáltatási szerződésre vonatkozó rendelkezések irányadók.
(2) A nem korlátozott, rádió távközlő műsorelosztó rendszeren működő műsorszolgáltatásra a vezetékes műsorelosztó rendszereken végzett műsorszolgáltatásokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az eredeti célját tekintve műsorszétosztásra szolgáló, de közvetlen vétel útján műsorelosztást is megvalósító rendszerre e törvény szempontjából a vezetékes műsorelosztó rendszerre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(3) A műsorelosztás részletes szabályairól külön törvényt kell alkotni.
122. § (1) Országos műsorszolgáltatásra jogosult részvénytársaságban a magyar állampolgárságú, magyarországi lakóhelyű természetes személyeknek vagy magyarországi székhelyű jogi személyeknek összesen legalább a szavazati jogok huszonhat százalékával kell rendelkezniük.
(2) Az országos hálózatba kapcsolódás nélküli földfelszíni terjesztésű televíziós műsorszolgáltatást végző részvénytársaságban egy vállalkozás legfeljebb a szavazati jogok negyvenkilenc százalékával rendelkezhet.
(3) A (2) bekezdés alkalmazása során a közvetlen és közvetett tulajdoni részesedéseket össze kell adni.
(4) Országos műsorszolgáltatást végző részvénytársaság igazgatóságában a tagok, közhasznú társaság esetében az ügyvezetők többségének magyar állampolgárságú, magyarországi lakóhelyű személynek kell lennie.
(5) Országos és körzeti műsorszolgáltatást végző részvénytársaság szavazati jogot biztosító részvénye alapítvány tulajdonában nem lehet.
123. § (1) A szakosított műsorszolgáltató kivételével az országos műsorszolgáltatásra jogosult és az abban befolyásoló részesedéssel rendelkező nem szerezhet befolyásoló részesedést más műsorszolgáltatást, vagy műsorelosztást végző vállalkozásban.
(2) Ugyanaz a vállalkozás műsorszolgáltatásra jogosult szervezetben a 86. § (5) bekezdésben foglalt korlátok között szerezhet befolyásoló részesedést.
124. § (1) A körzeti és helyi műsorszolgáltató a műsorszolgáltatásának vételkörzetébe eső más körzeti vagy helyi műsorszolgáltatást végző vállalkozásban – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – befolyásoló részesedést nem szerezhet.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt korlátozás nem alkalmazható, ha
a) a két műsorszolgáltató vételkörzete legfeljebb húsz százalékban fedi át egymást, vagy
b) a pályázat elbírálása után kihasználatlan adásidő marad és új pályázat kiírása mellett a szabadon maradt adásidőre szerződést kötnek az (1) bekezdésben megjelölt műsorszolgáltatóval, feltéve, hogy az általa így megszerzett adásidő a már meglevő adásidejétől nyolcvan százalékban eltér és egyik adásidő sem haladja meg a négy órát.
(3) Vezetékes műsorelosztó hálózat útján végzett körzeti vagy helyi műsorszolgáltatás esetén egy műsorszolgáltató az általa használt rendszerben legfeljebb a magyarországi műsorszolgáltatások elosztására szolgáló csatornái egyharmadának megfelelő számú csatornát, de legalább egyet vehet saját műsorszolgáltatásra igénybe.
125. § (1) Aki országos terjesztésű napilapban befolyásoló részesedéssel, kiadói, illetve alapítói joggal rendelkezik, országos – hálózatba kapcsolódás nélküli – műsorszórással terjesztett műsorszolgáltatóban, műsorelosztóban nem szerezhet befolyásoló részesedést, és viszont.
