(2) Aki országos terjesztésű hetilapban – a műsorközlő hetilap kivételével – befolyásoló részesedéssel, kiadói, illetve alapítói joggal rendelkezik, országos – hálózatba kapcsolódás nélküli – műsorszórással terjesztett műsorszolgáltatóban nem szerezhet többségi tulajdont, és viszont.
(3) Aki befolyásoló részesedéssel, kiadói, illetve alapítói joggal rendelkezik olyan nem országos terjesztésű napilapban, amelynek eladott napi példányszáma a tízezer példányt eléri, nem szerezhet többségi tulajdont olyan műsorszolgáltatóban, illetve műsorelosztóban, amelynek vételkörzete átfedi a lap terjesztési körzetének nyolcvan százalékát, és viszont.
(4) A többségi tulajdonnál kisebb mértékű tulajdont a (3) bekezdésben meghatározott tulajdonos, kiadó vagy alapító akkor szerezhet, ha az adott vételkörzet legalább hetven százalékára kiterjedően már működik másik helyi vagy körzeti műsorszolgáltató, illetve műsorelosztó.
126. § (1) A műsorelosztó vállalkozásban befolyásoló részesedéssel rendelkező nem szerezhet befolyásoló részesedést más műsorelosztóban.
(2) Aki lapterjesztő vállalkozásban befolyásoló részesedéssel rendelkezik, műsorszolgáltató vagy műsorelosztó vállalkozásban nem szerezhet befolyásoló részesedést, és viszont.
127. § (1) Nem nyereségérdekelt műsorszolgáltató más műsorszolgáltatási jogosultságot is csak nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatóként szerezhet.
(2) Az üzemben tartó, aki saját műsort szolgáltat, nem rendelkezhet befolyásoló részesedéssel más műsorszolgáltatást végző vállalkozásban, illetve műsorszolgáltatási jogosultságot saját rendszerén kívül nem szerezhet.
(3) A tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvény szerinti szervezeti egyesülés és meghatározó befolyásszerzés nem engedélyezhető, ha az e törvényben foglaltak sérelmével jár.
128. § (1) A törvény hatálybalépésekor MTV2, illetve Danubius Rádió néven megjelölt, továbbá a harmadik országos földfelszíni terjesztésű televíziós műsorszolgáltatási jog pályáztatása során az 52. § (2) és (6) bekezdései nem alkalmazhatóak, egyebekben a VI. fejezetben foglaltakat a 129–131. §-ok szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A Kormány haladéktalanul megkezdi
a) a harmadik országos földi terjesztésű televíziós műsorszolgáltatás céljára igénybe vehető frekvenciakészlet kialakítását annak érdekében, hogy a frekvenciakészlet – a továbbiakban megvalósuló beruházásokkal együtt – alkalmas legyen az összlakosság legalább hetven százalékára kiterjedő vételkörzet kialakítására a törvény hatálybalépését követő tizenegyedik hónapban. A vételkörzetnek a lakosság legalább nyolcvanöt százalékára történő kiterjesztését a műsorszolgáltatás megkezdését követő egy éven belül biztosítani kell. A frekvenciakészlet megtervezését, illetve a kialakításhoz szükséges előkészületeket a 129. §-ban meghatározott pályázat kihirdetéséig el kell végezni,
b) a Magyar Rádió számára két országos műsorszolgáltatás céljára 87,5–108,0 MHz frekvenciasávban igénybe vehető lehetőségek biztosítását az a) pont első mondata szerinti ütemezésben úgy, hogy az egyik műsorszolgáltatás esetében a lakosság legalább nyolcvan százalékára, a másik műsorszolgáltatás esetében a lakosság legalább ötven százalékára terjedjen ki a vételkörzet.
129. § (1) A Testület köteles a törvény hatálybalépését követő százhúsz napon belül pályázatot hirdetni a törvény hatálybalépése előtt MTV2 műsorként megjelölt, továbbá a harmadik országos földi terjesztésű televíziós műsorszolgáltatás jogosultságára úgy, hogy a műsorszolgáltatást a Magyar Televízió második műsorszolgáltatásának megindulását követően legkésőbb egy hónap elteltével meg kell kezdeni.
(2) A pályázatokat a kiírástól számított kilencven napon belül kell benyújtani. A Testület a pályázatokat a pályázati határidő lejártát követő hatvan napon belül bírálja el a 98–101. §-ok megfelelő alkalmazásával. Hiánypótlás esetén az elbírálási határidő tizenöt nappal meghosszabbodik.
(3) A pályázati felhívásban a Testület meghatározza, hogy a 91. § (1)–(3) bekezdésében előírtakon kívül milyen feltételeknek kell a pályázónak megfelelnie.
(4) A törvény hatálybalépése előtt MTV2 műsorként megjelölt televíziós műsorszolgáltatási jogosultság pályázati felhívásának tartalmaznia kell, hogy
a) a műsorszolgáltató napi műsoridejének legalább huszonöt százalékában köteles közszolgálati műsorszámokat szolgáltatni. A közszolgálati műsorszámokat a főműsoridőben úgy kell elhelyezni, hogy heti átlagban számolva arányuk elérje a húsz százalékot,
b) a műsorszolgáltató filmalkotások, reklámok, hírek, sportközvetítések, vetélkedők és játékok nélkül számított évi műsoridejének legalább harmincöt százalékát magyarországi gyártású műsorszámokból szerkeszti meg,
c) a műsorszolgáltató filmalkotások, reklámok, hírek, sportközvetítések, vetélkedők és játékok nélkül számított teljes műsoridejének – egy naptári hónap átlagában – legalább harminc százalékát magyarországi gyártású műsorszámokból szerkeszti meg,
d) a műsorszolgáltató – reklám és sportközvetítés nélkül számított – évi műsoridejének legalább kilenc százalékát, 1999. január 1-jétől legalább tizenegy százalékát nem saját, de – a filmalkotások kivételével – magyarországi gyártású műsorokkal tölti ki,
e) a b) pontban meghatározott aránynak a főműsoridőben is érvényesülnie kell.
(5) A harmadik országos földfelszíni terjesztésű televíziós műsorszolgáltatási jogosultság (4) bekezdés szerinti kötelezettségei mértékét a Testület a pályázatban állapítja meg. A kötelezettségek mértékét a (4) bekezdésben foglaltakhoz képest enyhébben kell megállapítani.
130. § (1) A Testület a 132. § (2) bekezdésére is figyelemmel köteles a törvény hatálybalépését követő kilencven napon belül pályázatot hirdetni a törvény hatálybalépése előtt Danubius Rádió néven megjelölt műsorszolgáltatási jogosultságra, továbbá legalább egy, a 87,5–108,0 MHz frekvenciasávban meghirdetett országos rádió műsorszolgáltatásra. A Danubius Rádió néven megjelölt műsorszolgáltatás frekvenciakészletét a Testület a pályázati kiírásban határozza meg úgy, hogy a műsorszolgáltatást csak akkor lehet elkezdeni, ha a Magyar Rádió legalább egy országos műsorszolgáltatást kezdett el a 87,5–108,0 MHz frekvenciasáv igénybevételével. A műsorszolgáltatási jogosultsággal a névhasználati jogot is át kell ruházni.
(2) A pályázatokat a kiírástól számított kilencven napon belül kell benyújtani. A Testület a pályázatokat a pályázati határidő lejártát követő hatvan napon belül bírálja el a 98–101. §-ok megfelelő alkalmazásával. Hiánypótlás esetén az elbírálási határidő tizenöt nappal meghosszabbodik.
131. § (1) Az e fejezet szerint elnyert műsorszolgáltatási jogosultságért a pályázat eredményeként kialakult műsorszolgáltatási díjnak két részből kell állnia: a teljes összeg legalább harminc százalékát elérő egy összegű díjból, valamint a negyedik évtől kezdődően évente fizetendő részletekből.
(2) Az MTV2 utáni díj hetven százaléka a Magyar Televízió Közalapítványt, harminc százaléka a Hungária Televízió Közalapítványt illeti meg. A Danubius néven jelölt jogosultság műsorszolgáltatási díját a Magyar Rádió Közalapítvány kapja.
(3) A harmadik földi terjesztésű országos televíziós műsorszolgáltatási jogosultságért fizetendő díj a Műsorszolgáltatási Alapot illeti meg, úgy, hogy az ebből származó bevételt a műsorszórás, valamint a műsorszolgáltatások elosztására szolgáló kábelhálózatok fejlesztésére kell fordítani. Ez az összeg más célra nem használható fel.
132. § (1) A Magyar Rádió a pályázat után a törvényben meghatározott feladatainak ellátásához három országos műsort szolgáltat, amelyek közül egy az 526,5–1606,5 kHz frekvenciasávban, kettő pedig a 87,5–108,0 MHz frekvenciasávban sugározható.
(2) Az országos és körzeti rádió műsorszolgáltatási lehetőségeket a Testületnek úgy kell kialakítania, hogy a Magyar Rádió és más műsorszolgáltatók azonos eséllyel juthassanak műsorsugárzási lehetőséghez a sugárzási normák figyelembevételével.
(3) A Magyar Televízió a pályázat után egy országos földfelszíni terjesztésű – amelynek frekvenciahasználati feltételei megegyeznek a törvény hatálybalépése előtt az MTV1 műsorként megjelölt műsorszolgáltatás feltételeivel – és egy másik országos terjesztésű műsort szolgáltat.
(4) A (3) bekezdésben másodikként meghatározott műsorszolgáltatás műszaki, gazdasági és jogi feltételeinek vizsgálata után a megvalósítás módjáról a Testület dönt, a kuratórium véleményének figyelembevételével úgy, hogy a műsorszolgáltatást a törvény hatálybalépését követő tizenegy hónapon belül meg kell kezdeni, és az MTV2 egy hónapon át a jelenlegi és az új terjesztési lehetőséget egyaránt használja. Az átállás során a Magyar Televízió mindvégig két programot szolgáltat.
(5) A Duna Televízió egy műholdas rendszerrel közszolgálati műsort szolgáltat.
133. § (1) A közszolgálati műsorszolgáltatók e törvény szerinti jogosultsága rádió műsorszolgáltatásnál hét év, televízió műsorszolgáltatásnál tíz év időtartamra szól. Az érvényességi idő lejártakor a jogosultság ugyanennyi időre többször, változtatás nélkül meghosszabbítható, ha az adott műsorszórási lehetőségekre vonatkozó nemzetközi korlátozások, a Frekvenciasávok Nemzeti Felosztási Táblázatának előírásai vagy az ellátottsági kötelezettségek nem változtak meg. A meg nem hosszabbítható jogosultság helyett a közszolgálati műsorszolgáltató ellátási kötelezettségének teljesítéséhez megfelelő más műsorsugárzási lehetőségre vonatkozó jogosultságot kell biztosítani.
(2) Az országos földi terjesztésű televízió és rádió műsorszolgáltatási jogosultságok tekintetében a jogosultság megszűnését követően a Testület – a kuratóriumok véleményének figyelembevételével – felülvizsgálja az országos műsorszolgáltatások rendszerét, és dönt arról, hogy a közszolgálati műsorszolgáltatók számára fenntartja-e addigi jogosultságaikat vagy megváltoztatja azokat.
(3) A közszolgálati műsorszolgáltatók műsorszolgáltatási kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges – frekvencia és sugárzási jellemzőkkel meghatározott – műsorszórási lehetőségeket előzetes egyeztetés után a Testület a döntéseinek meghozatalára irányadó szavazási és nyilvánossági szabályok alkalmazásával állapítja meg.
(4) A Testület a (2) és (3) bekezdésben említett előzetes egyeztetést a Hírközlési Főfelügyelet, a közszolgálati műsorszolgáltató, valamint a műsorok szórását végző távközlési szolgáltató képviselőivel folytatja le.
(5) A (2) és (3) bekezdés nem vonatkozik a közszolgálati műsorszolgáltató külföldre irányuló rádió műsorszolgáltatásainak műsorszórási lehetőségeire. Ilyen műsorszolgáltatás céljára a Hírközlési Főfelügyelet a frekvenciahasználatra vonatkozó jogosultságot a nemzetközi eljárás keretei között biztosítja.
134. § (1) A közszolgálati műsorszolgáltató a törvény alapján őt megillető műsorszórással megvalósuló lehetőségen túl további műsorszórási lehetőségre a VI. fejezetben foglaltak szerinti eljárásban 2000. január 1-je előtt csak akkor pályázhat, ha a 23. § (4) bekezdésének c) pontjában foglalt feladatát másként nem képes teljesíteni.
(2) A közszolgálati műsorszolgáltatóra a 122. § (1)–(3) és (5) bekezdésében foglaltak nem vonatkoznak, a 123. § (1) bekezdés szerinti korlátozás pedig akkor irányadó, ha a közszolgálati műsorszolgáltató pályázati úton is szerez műsorszolgáltatási jogosultságot.
(3) A közszolgálati műsorszolgáltató helyi, körzeti műsorszolgáltatást is nyújthat.
135. § Jogosulatlanul végzett műsorszolgáltatás, illetve bejelentés nélkül vagy attól eltérő módon végzett műsorelosztás esetén a felelőssel szemben a Testület a jogosulatlanul elért bevétel kétszeresének megfelelő, vagy ha ez nem állapítható meg, tízezer forinttól egymillió forintig terjedő bírságot szabhat ki, melyet az Alapba kell befizetni.
136. § (1) A VI. fejezet 12. címe, a VII. fejezet, valamint a 135. § alkalmazásában a Testület közigazgatási ügyben eljáró szerv, eljárására az e §-ban foglalt eltérésekkel az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvényt kell alkalmazni.
(2) A Testület határozata ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye.
(3) A Testület határozatának felülvizsgálatát a bíróságtól lehet kérni. A bíróság a Pp. XX. fejezetének szabályai szerint jár el. A bíróság a Testület határozatát megváltoztathatja.
137. § Rendkívüli állapot, szükségállapot, veszélyhelyzet, külső fegyveres csoportoknak Magyarország területére történő váratlan betörése, továbbá az ország területének a Magyar Honvédség légvédelmi és repülő erőivel való oltalmazása esetén az Országgyűlés, a Honvédelmi Tanács, a köztársasági elnök és a Kormány, illetőleg az Alkotmány 19/D. és 19/E. §-án, valamint 35. §-a (3) bekezdésén alapuló törvényben meghatározott személyek és szervek – a helyzetnek megfelelő szükséges mértékben – kötelezhetik a műsorszolgáltatót a fennálló állapottal, helyzettel kapcsolatos közérdekű közleményeknek az általuk meghatározott formában és időben történő ingyenes közzétételére, illetőleg közzétételt megtilthatnak. A közzétételkor a forrást egyértelműen meg kell nevezni.
138. § (1) Az Országgyűlés ülései egészének, a kinevezésekkel és jelölésekkel kapcsolatos nyilvános országgyűlési bizottsági meghallgatásoknak, valamint szükség szerint az országgyűlési bizottságok üléseinek közvetítésére e törvény hatálybalépésétől számított egy éven belül zártláncú televíziós rendszert kell létesíteni.
(2) A zártláncú rendszerből kimenő jelet valamennyi műsorszolgáltató számára hozzáférhetővé kell tenni. A rendszerhez való csatlakozás költségei a műsorszolgáltatót terhelik.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak nem érintik bármely műsorszolgáltatónak azt a jogát, hogy az Országgyűlés épületének kijelölt helyéről vonalon műsort közvetítsen vagy rögzítsen.
(4) A kimenő jelről egy-egy rögzített, bárki számára hozzáférhető példányt az Országgyűlési Könyvtárban és az Országos Széchényi Könyvtárban kell elhelyezni. Az Országgyűlési Könyvtár biztosítja a rögzített anyag megtekinthetőségét és költségtérítés ellenében arról bárki által szabadon felhasználható másolatot készít. Egy-egy példányt a Magyar Televízió, illetve a Magyar Rádió (hanganyag) archívumában is el kell helyezni.
(5) Az országgyűlési tevékenység közvetítésének pártatlanságát biztosító közvetítési rendet az Országgyűlés Házszabályának mellékleteként a törvény hatálybalépésétől számított egy éven belül kell meghatározni.
(6) Az az országos műsorszolgáltató, amely kizárólag az Országgyűlés tevékenységének folyamatos és teljes bemutatásával, illetve ehhez kapcsolódó elemzésekkel foglalkozik, e törvény szerinti közműsor-szolgáltatónak minősül.
(7) A közszolgálati műsorszolgáltatók elnökei a 71. § a) pontjában foglalt jogkörükben gondoskodnak az országgyűlési ülések folyamatos közvetítésének rendjéről.
(8) A közszolgálati műsorszolgáltatók részvénytársasággá történő átalakulásáig az országgyűlési közvetítések a törvény hatálybalépésekor meglévő rendje nem változik.
139. § (1) E törvény 142. §-a a kihirdetésekor, egyéb rendelkezései – a (2)–(4) bekezdésben foglaltak kivételével – a kihirdetését követő hónap 1. napján lépnek hatályba.
(2) A 75. § (1) bekezdése, a 79–84. §-ok és a 162. § 1997. január 1-jén lépnek hatályba.
(3) A 161. § p) pontja a Magyar Rádió és a Magyar Televízió részvénytársaságok megalapításakor lép hatályba.
(4) A 151. § az új szerzői jogi törvény hatálybalépésével, de legkésőbb 1997. január 1-jén lép hatályba.
140. § (1) E törvény kihirdetésétől számított negyvenöt napon belül
a) meg kell választani a Testület tagjait,
b) meg kell választani a kuratóriumok elnökségének tagjait.
(2) Az 57. § (2) bekezdése szerinti felhívást első alkalommal e törvény hatálybalépésétől számított hatvan napon belül kell közzétenni. A jelentkezés határideje a közzétételtől számított húsz nap. A nyilvántartásba vétellel kapcsolatos adminisztratív és ellenőrző feladatok ellátásáról – a Testület hivatali szerveinek megalakulásáig – a Kormány gondoskodik. Az 57. § (5) bekezdése szerint írt sorsolást első alkalommal a nyilvántartásba vételre jelentkezés határidejének lejártától számított húsz napon belül kell megtartani.
(3) A kuratóriumok elnökségei a közszolgálati műsorszolgáltatók elnöki tisztségeinek betöltésére nyilvános pályázati felhívást tesznek közzé a megválasztásukat követő harminc napon belül. A pályázat benyújtásának határideje harminc nap, a pályázatokat harminc napon belül kell elbírálni.
(4) A kuratóriumok elnökségei megválasztásakor az Országgyűlés elfogadja a közalapítványok alapító okiratát, amelyek a bírósági nyilvántartásba bejegyzéssel jönnek létre. A bejegyzési eljárásban az Országgyűlést a főtitkára képviseli.
(5) A Hungária Televízió Közalapítvány jelenlegi kuratóriumának megbízatása az új kuratórium elnökségének megválasztásával megszűnik. A delegált tagokkal kiegészült új kuratórium létrejöttétől számított hatvan napon belül e törvénynek megfelelően módosítja a Duna Televízió Rt. alapító okiratát.
(6) A Testület, illetve a kuratóriumok elnöksége, majd delegált tagjai névsorát a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.
141. § (1) A Kormány a törvény hatálybalépésétől számított hat hónapon belül leltár alapján vagyonértékelést készít a Magyar Rádió, illetve a Magyar Televízió vagyonáról. Ezeket a vagyonokat azon a napon adja a Magyar Rádió Közalapítvány, illetve a Magyar Televízió Közalapítvány tulajdonába, amely napi hatállyal a közalapítványok a részvénytársaságokat megalapítják. A részvénytársaságok az alapító okiratban meghatározott időpontra visszamenőleges hatállyal, a cégjegyzékbe való bejegyzéssel jönnek létre.
(2) A Magyar Rádió Részvénytársaság a Magyar Rádió költségvetési szerv, a Magyar Televízió Részvénytársaság a Magyar Televízió költségvetési szerv általános jogutóda. Erre tekintettel megalapításuk során a Gt. 251. §-ának (2) bekezdését nem kell figyelembe venni.
(3) A közalapítványok e törvény szerinti tulajdonszerzése, illetve társaságalapítása minden adó-, illetékfizetési kötelezettség alól mentes.
(4) A Magyar Rádió és a Magyar Televízió bankszámláit a jogfolytonosság alapján tovább kell vezetni, az ingatlan-nyilvántartásban az érintett állami tulajdonú ingatlanok tulajdonjogát – a közalapítványok közbenső tulajdonszerzésének feltüntetése mellett – hivatalból az érintett részvénytársaság nevére kell jegyezni.
(5) A közszolgálati műsorszolgáltatók mentesek a társasági adó alól és személyes illetékmentességet élveznek.
(6) A Magyar Rádió és a Magyar Televízió, mint költségvetési szervek az (1) bekezdés szerinti napon megszűnnek.
(7) A (2) bekezdésben foglaltakra is tekintettel a Kormány kezdeményezze az 1996. évi költségvetési törvény módosítását annak érdekében, hogy a Magyar Rádió és a Magyar Televízió 1996. évi folyamatos költségvetési támogatásának folyósításában a részvénytársasággá alakulás miatt fennakadás ne történjen. Ennek során a Duna Televízió támogatását növelni kell, amelynek forrása a televízió-készülékek előfizetési díjbevételének újrafelosztása lehet. A költségvetést módosító törvényjavaslatban – az előfizetési díjbevétel terhére – gondoskodni kell a Testület, illetve a közalapítványok kuratóriumai működéséhez szükséges fedezetről is.
(8) Az Országgyűlés költségvetési ügyekben illetékes bizottsága jelenlévő tagjai négyötöde javasolhatja parlamenti biztos kinevezését a Magyar Rádióhoz vagy a Magyar Televízióhoz az átalakulás időtartamára. A parlamenti biztos feladata a törvény 142. §-ában foglalt, a Magyar Rádió, illetve a Magyar Televízió elnöke (alelnöke) által tett jognyilatkozatok ellenjegyzése. Ellenjegyzés nélkül a jognyilatkozat érvénytelen.
(9) A (8) bekezdés szerinti parlamenti biztos hiányában a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumának, illetve a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumának elnöksége a megalakulásától kezdődően gyakorolja a törvény 66. § (2) bekezdés c), illetve da)–dc) pontjai szerinti hatáskörét, ennek megfelelően a Magyar Rádió illetve a Magyar Televízió elnökei a törvény 71. § g) és h) pontjai szerinti kötelezettségek szerint járnak el.
142. § A Magyar Rádió és a Magyar Televízió hivatalban lévő elnökeinek és alelnökeinek, valamint a Duna Televízió Részvénytársaság igazgatósági tagjainak, főigazgatójának megbízatása az e törvény szerint választott elnökök hivatalba lépésével megszűnik. A hivatalban lévő elnökök (a Duna Televízió Részvénytársaság igazgatósága, főigazgatója) a törvény kihirdetését követően a működőképesség fenntartásához szükséges intézkedések megtételére jogosultak. Nem jogosultak ingatlan elidegenítésére, az egy évet meghaladó tartamú, vagy az intézmény éves pénzügyi terve kiadási főösszege öt százalékát meghaladó értékű, vagy a reklámjogok kizárólagos hasznosítását átengedő szerződés megkötésére, a rendszeresen folytatott, rendeltetésszerű gazdálkodási tevékenység körébe tartozóak kivételével. Nem jogosultak továbbá az 1991. évi IV. törvény 22–23. §-aiban meghatározott mértékű létszámleépítésre, valamint a hatályos szervezeti és működési szabályzat – saját hatáskörben történő – módosítására.
143. § (1) A Magyar Rádió és a Magyar Televízió alkalmazottainak közalkalmazotti jogviszonya a Magyar Rádió Rt. és a Magyar Televízió Rt. megalapításával egyidejűleg munkaviszonnyá alakul át. Az alkalmazottaknak a Magyar Rádiónál és a Magyar Televíziónál közalkalmazotti jogviszonyban töltött idejét úgy kell tekinteni, mintha azt a részvénytársaságnál töltötték volna el. A jogviszonyok átalakulását megelőzően adott magasabb vezetői és vezetői megbízásokat – a jogviszonyok átalakulásával egyidejűleg – a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 23. §-ának (5) bekezdése alapján visszavontnak kell tekinteni.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a felmondási idő és a végkielégítés tekintetében a Magyar Rádió Rt.-nél és a Magyar Televízió Rt.-nél eltöltött munkaviszony időtartamát a közalkalmazotti jogviszonynak munkaviszonnyá történő átalakulásának napjától kell számítani. A felmondási idő és a végkielégítés mértékéhez a megelőző közalkalmazotti jogviszony időtartama alapján, a Kjt.-nek a jogviszony átalakulásának időpontjában irányadó szabályai szerint számított felmentési idő és végkielégítés mértékét hozzá kell számítani.
(3) A közalkalmazotti jogviszonyból származó és a jogviszony (1) bekezdés szerinti átalakulását megelőzően keletkezett igényre a Kjt.-nek az igény keletkezésekor hatályos rendelkezései, az igény érvényesítésének rendjére a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény rendelkezései az irányadók. A közalkalmazotti jogviszony megszüntetésével összefüggő nyilatkozatot (intézkedést) vagy megállapodást a Kjt.-nek a nyilatkozat megtételekor, illetve a megállapodás megkötésekor hatályos rendelkezései alapján kell elbírálni.
(4) A Magyar Rádió és a Magyar Televízió alkalmazottai közalkalmazotti jogviszonyának munkaviszonnyá történő átalakulásával összefüggésben a Kjt. 25/A. §-ának rendelkezései nem alkalmazandók.
(5) A folyamatban lévő fegyelmi eljárást, illetve a munkáltató fegyelmi határozatával összefüggő munkaügyi pert – a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel – meg kell szüntetni.
(6) Ha a munkaügyi per fegyelmi elbocsátás tekintetében folyik, a kereset elbírálásánál a rendkívüli felmondás szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(7) A határozott időre szóló fegyelmi büntetés végrehajtását meg kell szüntetni.
(8) A Magyar Rádió Közalkalmazotti Tanácsa és a Magyar Televízió Közalkalmazotti Tanácsa üzemi tanácsként működik tovább.
144. § (1) A Magyar Rádió által a törvény hatálybalépésekor végzett műsorszolgáltatás e törvény II. fejezetében foglalt általános feltételek szerint mindaddig folytatható, amíg a műsorszolgáltatáshoz a törvény hatálybalépéséig használt frekvenciára a törvényben meghatározott pályázati eljárásban műsorszolgáltatási jogosultságot szerző a műsor szórását meg nem kezdi.
(2) A Magyar Rádió, a Magyar Televízió és a Duna Televízió tekintetében a reklámidő korlátozására és a műsorszámok támogatására vonatkozó szabályok 1996. december 31-ig nem alkalmazhatók.
(3) A Magyar Rádió és a Magyar Televízió hatályos Szervezeti és Működési Szabályzatát, az e törvény szerint elfogadott szervezeti és működési szabályzat, illetve közszolgálati műsorszolgáltatási szabályzat hatálybalépéséig kell alkalmazni.
145. § A Magyar Rádió műsorainak terjesztéséhez e törvény hatálybalépésekor használt három 66,0–73,0 MHz frekvenciasáv közül kettő a törvény hatálybalépésétől számított legfeljebb három évig használható, a harmadik 66,0–73,0 frekvenciasáv tíz évig használható. E határidőn belül a Testület a Magyar Rádiótól két 66,0–73,0 MHz frekvenciasáv használatára vonatkozó jogosultságot elvonhat, ha a 87,5–108,0 MHz frekvenciasávban két műsorszolgáltatás megvalósul.
146. § (1) A törvény hatálybalépése előtt kiadott, dátumszerűen meghatározott ideig szóló stúdióengedélyek jogosultjai 1996. március 31-ig jelenthetik be a Testületnél engedélyük műsorszolgáltatási szerződéssé való átalakítására vonatkozó igényüket. E jogvesztő határidő elmulasztásával az engedély érvényét veszti. A Testület nem köthet szerződést az igénylővel, ha a stúdió nem, vagy nem a stúdióengedélyben foglaltak szerint végez műsorszolgáltatást. A Testület erről szóló határozatával a stúdióengedély érvényét veszti.
(2) Az igénylővel a Testület megköti az eredeti engedélyben foglalt stúdióengedély időtartamáig és az abban foglalt vételkörzetre a szerződést – a műsorszolgáltatási díj megállapításával –, ha a kérelmező a stúdióengedélyben foglaltak szerint működik.
(3) A stúdióengedély érvényének elvesztése folytán felszabaduló frekvenciára (adásidőre) a Testület pályázatot ír ki, kivéve, ha a 100. § (3) bekezdése alapján ahhoz a műsorszolgáltató nem járul hozzá.
(4) A törvény hatálybalépése előtt határozatlan időre, illetve az ebben a törvényben meghatározott határidőre utalással kiadott stúdióengedélyek alapján használt frekvenciák e törvény szerinti hasznosítására pályázatot kell kiírni. Az ebben a törvényben meghatározott határidőre utalással kiadott stúdióengedélyek alapján használt frekvenciákra a Testület kilenc hónapon belül, a határozatlan időre kiadott stúdióengedélyek alapján használt frekvenciákra egy évet követően, de legfeljebb másfél éven belül kell a pályázatot kiírni. E határidőket a törvény hatálybalépésétől kell számítani. A stúdióengedélyek legkésőbb a pályázat alapján megkötött műsorszolgáltatási szerződés alapján kezdődő műsorszolgáltatás megkezdésének időpontjában hatályukat vesztik.
(5) A (3)–(4) bekezdésben jelzett pályázatoknál az értékelés során kiemelt szempontként kell értékelni az azonos frekvencián korábban stúdióengedély alapján műsorszolgáltatásra jogosult korábbi működését.
(6) A törvény 85–88. §-ai, 108. §-a és a VIII. fejezetében foglaltaknak meg nem felelő, e törvény hatálybalépésekor működő vállalkozásokkal a Testület azzal a feltétellel köthet szerződést, hogy azok 1996. december 31-ig kötelesek tevékenységüket módosítani, vagy vállalkozásukat átalakítani.
147. § (1) E törvény hatálybalépését megelőzően már nyújtott értéknövelő szolgáltatást végző távközlési szolgáltató tevékenységét a 20. és a 21. §-okban foglalt rendelkezések nem érintik.
(2) Hálózatos televízió műsorszolgáltatás 1997. január 1. előtt nem kezdhető el, az ötven kilométer átmérőjű vételkörzetnél nem nagyobb hálózatos műsorszolgáltatást kivéve.
(3) A (2) bekezdésben foglalt korlátozás nem alkalmazható olyan folyamatosan működő műsorszolgáltató esetében, amelyik műsorszolgáltatása e törvény szerint hálózatos műsorszolgáltatásnak számít és működését
a) a törvény hatálybalépése előtt egy évvel megkezdte, és
b) legfeljebb napi négy óra műsoridőben működik hálózatos műsorszolgáltatásként.
Az így jogosultságot szerzett műsorszolgáltató vételkörzete 1997. január 1-je előtt nem lehet nagyobb, mint a törvény hatálybalépése előtt három hónappal.
148. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a készülék üzembentartási díj beszedésének részletes szabályait 1997. január 1-jei hatálybalépéssel rendelettel meghatározza.
(2) A törvény hatálybalépését követő harminc napon belül a Kormány gondoskodik
a) a „Határokon Túllépő Televíziózásról” szóló európa tanácsi egyezmény magyarországi alkalmazhatóságához szükséges intézkedések megtételéről,
b) a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségről szóló 95/1991. (VII. 23.) Korm. rendeletnek az e törvénnyel összhangban történő módosításáról.
(3) Felhatalmazást kap a Kormány a hálózatba kapcsolódás műszaki feltételeiről szóló jogszabály vagy szabvány kiadására.
(4) Felhatalmazást kap a Testület az európai, illetve a magyarországi gyártású műsorszám fogalmának meghatározására. Az erről szóló állásfoglalását a Testület az országos műsorszolgáltatási jogosultságok pályázatainak meghirdetése előtt a Magyar Közlönyben teszi közzé és a közzétételt követően annak tartalmát nem változtathatja meg.
149. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy – a Testület véleményét kikérve – gondoskodjék a rádió és televízió műsorszolgáltatás műszaki feltételrendszerének és követelményeinek kialakításáról.
(2) A Magyar Rádió külföldre irányuló műsorszolgáltatásának külön költségvetési támogatásban részesítéséről az Országgyűlés az éves költségvetési törvényben dönt.
150. § (1) A Pp. 343. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a sajtó a helyreigazítási kötelezettségét határidőben nem teljesíti, a helyreigazítást igénylő fél az időszaki lap szerkesztősége, a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény szerinti műsorszolgáltató, illetőleg a Magyar Távirati Iroda ellen keresetet indíthat.”
(2) A Pp. 344. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A perre azoknak az időszaki lapoknak, amelyeknek a szerkesztősége Budapesten van, továbbá minden budapesti székhelyű műsorszolgáltató és a Magyar Távirati Iroda esetében a Pesti Központi Kerületi Bíróság, egyébként az a bíróság illetékes, amelynek a területén az időszaki lap szerkesztősége, a műsorszolgáltató, illetve a stúdió székhelye van.”
151. § (1) Az Szjt. 50/G. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A rádió- vagy televízió-szervezet, illetve a saját műsort a nyilvánossághoz vezeték útján átvivő műsorában sugárzott vagy vezetéken átvitt műveknek az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával, vezeték útján a nyilvánossághoz történő egyidejű átviteléhez a szerző hozzájárulását megadottnak kell tekinteni, ha az egyidejű átvitelt végző szervezet a Szerzői Jogvédő Hivatalnak az általa a művelődési és közoktatási miniszter jóváhagyásával megállapított díjat befizette. A díj megállapítása előtt véleményt kell kérni az érintett érdekképviseleti szervezetektől.
(2) Az (1) bekezdés alapján befolyt díjak – költségek levonása után fennmaradó – összegéből hatvanöt százalék a szerzőket, illetve a szerzői jog jogosultjait, harmincöt százalék az előadóművészeket illeti meg.”
(2) Az Szjt 50/H. §-ában az „Az 50/F. és az 50/G. §-okban” szövegrész helyébe az „Az 50/F. §-ban” szövegrész lép.
152. § (1) A sajtóról szóló 1986. évi II. törvény (a továbbiakban: Stv.) 12. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Mindenkinek jogában áll sajtóterméket előállítani és nyilvánosan közölni. Ezt a jogot törvény a feltétlenül szükséges és arányos mértékben – más alapvető alkotmányos jog érvényesülése érdekében – korlátozhatja.”
(2) Az Stv. 12. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A fegyveres erők, rendvédelmi szervek, rendészeti szervek felett felügyeletet gyakorló minisztérium (országos hatáskörű szerv) a felsorolt szervek által belső használatra kiadott oktatási, kiképzési vagy nevelési célokat szolgáló sajtótermékre a nyilvántartásba vétel jogát gyakorolja.”
(3) Az Stv. 20. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„sajtó: az időszaki lap, a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény szerinti műsorszolgáltató és a hírügynökség.”
(4) Az Stv. 22. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A 15. § (1) bekezdésében és a 19. § (2) bekezdésében meghatározott perek, valamint a nyilvános közlés megtiltása iránti bírósági eljárás a Fővárosi Bíróság hatáskörébe és kizárólagos illetékessége alá tartoznak.”
153. § (1) Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Vjt.) 11. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Magyar Távirati Iroda, a Magyar Rádió és a Magyar Televízió a választáson jelöltet állító pártok választási felhívását – azonos feltételek mellett, legkésőbb a választást megelőző napig – legalább egyszer ingyenesen közli. Az ingyenes közlési kötelezettség minden közműsor-szolgáltatót terhel, a saját sugárzási körzetében, a jelöltek választási programjára vonatkozóan azonos feltételek mellett. A jelöltet, illetőleg a pártot népszerűsítő hirdetés csak »Fizetett választási hirdetés« jelzéssel közölhető.”
(2) A Vjt. 11. §-a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha a műsorszolgáltató a választást megelőző harminc napban hírt ad választási eseményekről, a Magyar Rádióra és a Magyar Televízióra vonatkozó szabályok szerint köteles eljárni.”
154. § A közszolgálati tájékoztatási eszközök (Magyar Rádió, Magyar Televízió, Magyar Távirati Iroda) vezetőinek kinevezési rendjéről szóló 1990. évi LVII. törvény 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a (2) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:
„(1) A köztársasági elnök, a miniszterelnök javaslatára, – az Országgyűlés kulturális és sajtóügyekkel foglalkozó bizottsága általi nyilvános meghallgatását követően, a bizottság jelenlévő tagjai négyötödös támogatása esetén – kinevezi és felmenti a Magyar Rádió, a Magyar Televízió elnökeit, alelnökeit, továbbá a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatóját.
(2) A köztársasági elnök – a miniszterelnök javaslatára, a Országgyűlés kulturális és sajtóügyekkel foglalkozó bizottsága általi nyilvános meghallgatását követően – kinevezi és felmenti a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatóját.
(3) A (2) bekezdés a Magyar Rádió és a Magyar Televízió részvénytársaságok megalapításakor lép hatályba, és ezzel egyidejűleg az (1) bekezdés hatályát veszti.”
155. § A tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló 1990. évi LXXXVI. törvény 48. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A műsorszolgáltatóval szemben kiszabott bírságot a Műsorszolgáltatási Alapba kell befizetni.”
156. § A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 1. §-a (1) bekezdésének k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ez a törvény állapítja meg)
„k) a távközlési szolgáltatás (közcélú távbeszélő szolgáltatás, közcélú mobil rádiótelefon szolgáltatás, országos közcélú személyhívó szolgáltatás, országos és körzeti rádió- és televízió-műsor szétosztása valamint szórása, a szakosított műsorszolgáltatás kivételével,”
157. § (1) A társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény 4. §-ának (2) bekezdése a következő z) ponttal egészül ki:
(Az adózás előtti eredményt az adóalap számításakor csökkenti:)
„z) a Műsorszolgáltatási Alapba történő önkéntes befizetés, valamint a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény szerinti, közszolgálati műsor, műsorszám támogatására (szponzorálására) közvetlenül fordított összeg.”
(2) A Ktv. 1. §-ának (2) bekezdése a következővel egészül ki:
„...és az Országos Rádió és Televízió Testület irodája...”
158. § (1) A Ttv. 3. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A távközlési szolgáltatások közül)
„d) országos és körzeti rádió- és televízió-műsor szétosztását, valamint szórását, a szakosított műsorszolgáltatás kivételével”.
(2) A Ttv. 39. §-a az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (3)–(5) bekezdések számozása (4)–(6) bekezdésre változik:
„(3) E törvény hatálybalépése előtt alapított – a 37. § (1) bekezdésében említett – távközlési szervezet vagy jogutódja a 3. § (1) bekezdése c) és d) pontjában foglalt távközlési szolgáltatást 2002. december 31-től kezdődően kizárólag koncessziós szerződés alapján folytathatja. A miniszter e határidőt megelőzően vagy azt követően is jogosult koncessziós eljárás lefolytatására.”
(3) A Ttv. mellékletének 17. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. Regionális műsorszórás
Az a műsorszórás, amelynek vételkörzetében az ország népességének kevesebb, mint a fele lakik.”
159. § (1) Az Ftv. 3. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(a Kormány feladata:)
„g) a rádió-távközlési világ- és körzeti értekezletekre a magyar álláspont jóváhagyása.”
(2) Az Ftv. 5. §-ának (1)–(7) bekezdései helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § (1) A Kormány az informatika és a hírközlés feladatai ellátásában való közreműködés céljából 11 tagból álló Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsot (a továbbiakban: Tanács) hoz létre.
(2) A Tanács három tagját a Kormány delegálja. A Kormány által delegált tagok visszahívhatók.
(3) A Tanács további nyolc tagja – köztük a Tanács elnöke – a hírközlés, illetve az informatika területén legalább ötéves gyakorlattal rendelkezők köréből kerül ki.
(4) A Tanács elnökét a köztársasági elnök nevezi ki, a miniszterelnök ellenjegyzésével.
(5) A Tanács csak a törvénynek van alárendelve és tagjai tevékenységük körében nem utasíthatók.
(6) A tagok közül
a) három tagot az Országos Rádió és Televízió Testület,
b) egy tagot a Távközlési Érdekegyeztető Fórum,
c) egy tagot a Magyar Tudományos Akadémia,
d) egy tagot a MTESZ,
e) egy tagot az Informatikai Érdekegyeztető Fórum delegál.
(7) A Tanács tagjainak megbízása négy évre szól.
(8) A Tanácsban a (6) bekezdés e) pontja szerinti tag helye az Informatikai Érdekegyeztető Fórum jogszabály alapján történő létrehozásáig betöltetlen marad.
(9) A Tanácsra és tagjaira a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény 34–37. §-aiban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell, az alábbi eltérésekkel:
a) a Tanács elnöke és tagja nem lehet hírközlési, műsorkészítő, hírlapkiadó, hírlapterjesztő és frekvenciagazdálkodási tevékenységet folytató szervezetnél vezető beosztású dolgozó, igazgatósági vagy felügyelő bizottsági tag, kuratóriumi tag, illetőleg ilyen szervvel nem állhat munkavégzésre irányuló jogviszonyban, és nem lehet tulajdonosa (tagja, részvényese),
b) a Tanács Kormány által delegált tagja lehet köztisztviselő,
c) a megüresedett helyet az erre jogosult szerv harminc napon belül köteles betölteni,
d) kizárási oknak minősül a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény 37. §-ának (5) bekezdésében foglaltakon túl az, ha a Tanács tagja tisztségére méltatlanná válik,
e) az összeférhetetlenségről, felmentésről, vagy kizárásról szóló döntéshez a Tanács tagjai kétharmadának szavazata szükséges.
(10) A (9) bekezdés a) pontja szerinti összeférhetetlenségi előírásokat – a közeli hozzátartozóra vonatkozó korlátozás kivételével – a tagság megszűnését követő hat hónapban is alkalmazni kell.
(11) A Tanács tagja politikai tevékenységet nem folytathat, politikai nyilatkozatot nem tehet, pártban vezető tisztséget nem vállalhat.”
(3) Az Ftv. a következő 5/A. §-sal egészül ki:
„5/A. § (1) A Tanács a Kormány véleményező, javaslattevő szerve.
(2) A Tanács tesz javaslatot:
a) a Kormánynak
– a hírközlés piaci szabályozásának kialakítására, a piacon működők esélyegyenlőségének elősegítésére,
– a kormányzati és a polgári frekvenciagazdálkodás összhangjának biztosítására,
– a rádió-távközlési világ- és körzeti értekezleteken képviselendő magyar álláspontra;
b) az illetékes miniszternek
– a Hírközlési Főfelügyelet elnökének kinevezésére,
– a Hírközlési Alap felhasználási tervére vonatkozóan, kivéve a törvényben vagy koncessziós szerződésben meghatározott kötelezettségek teljesítéséhez szükséges felhasználást.
A javaslatot a Kormányhoz az illetékes miniszter továbbítja.
(3) A Tanács
a) véleményezi
– a Frekvenciasávok Nemzeti Felosztási Táblázatát,
– a két illetékes miniszter között – a frekvenciagazdálkodás körében – felmerült vitás kérdéseket,
– a hírközlés és a polgári frekvenciagazdálkodás állami, hatósági, valamint szakhatósági feladatainak körét és ellátását,
– a frekvenciafelhasználás általános elveinek meghatározását,
– a rádiófrekvenciás tartomány polgári és kormányzati célú megosztásának módosítását.
(4) A Tanács elnöke a vizsgált frekvenciasávok igénybevételében, az ezekkel végzett szolgáltatásokban érdekelt szervezetek képviselőit tanácskozási joggal meghívhatja.
(5) A Tanács akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van. Határozatait szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetében az elnök szavazata dönt.
(6) A Tanács elnökét a frekvenciagazdálkodást érintő kérdések tárgyalásakor a Kormány ülésére meg kell hívni.
(7) A Tanács működésének rendjét maga állapítja meg.
(8) A Tanács működésének anyagi feltételeit a Hírközlési Alapból kell biztosítani.
(9) A Tanács gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. A Tanács feladatai teljesítéséről évente beszámol az Országgyűlés illetékes bizottságának.”
(4) Az Ftv. 9. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Műsorszórási célra frekvenciakijelölést törvényben meghatározott műsorszolgáltatási szerződés szerint keletkezett jogosultság alapján a jogosult vagy az azzal a műsorszórásra szerződött távközlési szolgáltató részére lehet kiadni.”
(5) Az Ftv. 12. §-a a következő h) ponttal egészül ki:
(A rádióengedélyt vissza kell vonni, ha)
„h) a műsorszolgáltatási jogosultság megszűnt.”
(6) Az Ftv. mellékletének 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„14. Műsorszórás: földfelszíni vagy műholdas rendszerrel végzett egyirányú – megfelelő vevőkészülékkel rendelkező, elvileg korlátlan számú felhasználónak szánt – rádió-távközlési eljárás hangok, képek vagy egyéb természetű jelek továbbítása.”
160. § A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény 1. §-a a következő f) ponttal egészül ki:
„f) a közszolgálati műsorszolgáltatók, valamint azok a közműsor-szolgáltatók, amelyek működését többségében közpénzből finanszírozzák.”
161. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:
a) az Stv. 2. §-ának (2) és (3) bekezdéséből az „és mozgósítson a társadalmi cselekvésre” szövegrész, 4. §-ának (1) bekezdéséből az „a gazdálkodó szervezetek [Ptk. 685. § c) pontja]” szövegrész; 9. §-a, a 12. §-a előtti címből az „Az engedélyezés” szövegrész; 13. §-a, a 14. §-ának (2) bekezdése, a 14. §-ának (1) bekezdésében, valamint a 15. §-ában az „az engedély megtagadásáról, visszavonásáról” szóló szövegrészek; 17. §-ának (2) bekezdése; 19. §-ának (4)–(6) bekezdése; 22. §-ának (3) bekezdéséből az „illetőleg engedélyt visszavonó” szövegrésze, továbbá 23. §-ának (2) és (3) bekezdése,
b) a sajtóról szóló 1986. évi II. törvény módosításáról szóló 1990. évi XI. törvény 6. §-ának az Stv. 14. §-ának (2) bekezdését megállapító szövege, valamint a 6. és 7. §-okban „az engedély megtagadásáról, visszavonásáról” szóló szövegrészek, valamint 8. és 9. §-a,
c) a Polgári Perrendtartás módosításáról szóló 1992. évi LXVIII. törvény 19. §-a,
d) az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvényt módosító 1994. évi III. törvény 7. §-a,
e) az Szjt 50/G. §-ának (5) bekezdése,
f) a Ttv. 40. §-ának (3) bekezdése,
g) a sajtóról szóló 1986. évi II. törvény végrehajtásáról szóló 12/1986. (IV. 22.) MT rendelet 4. §-a, 6. §-ának (1) bekezdéséből az „egyéb sajtótermék esetében az engedélyezés iránti kérelmet a kiadó” szövegrész és a 4. §-ra utaló szövegrész, 6. §-a (2) bekezdéséből az „engedélyezési vagy”, továbbá az „illetőleg az engedélyezés melyik szerv hatáskörébe tartozik” szövegrész, 7. §-ának a) pontjából a „tárgykörét” szövegrész, 8. §-a, 11. és 12. §-a, 13. §-ának (1) bekezdéséből az „az engedélyezés alá eső” szövegrész és az „az engedélyt megkapta, illetve,” szövegrész, 13. §-ának (3) bekezdése, 14. §-ából az „engedélyező hatóságot, az engedély számát” szövegrész, 17. és 18. §-a,
h) a sajtóról szóló 1986. évi II. törvény végrehajtásáról szóló 12/1986. (IV. 22.) MT rendelet módosításáról szóló 58/1989. (VI. 15.) MT rendelet 7. és 8. §-a,
i) a nem kereskedelmi, helyi rádió- és televízió-műsort készítő és közlő stúdiók alapításának engedélyezéséről szóló 110/1993. (VII. 30.) Korm. rendelet, továbbá az ezt módosító 142/1994. (XI. 10.) Korm. rendelet,
j) a Duna Televízió feljogosításáról televízió-műsor készítésére és nyilvános közlésére című 68/1994. (V. 4.) Korm. rendelet,
k) a helyi jellegű önálló rádió- és televízió-műsort készítő stúdiókról szóló 2/1986. (IX. 1.) MTH rendelkezés,
l) a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala elnöke egyes rendelkezéseinek hatályon kívül helyezéséről, illetve módosításáról szóló 1/1993. (I. 22.) MKM rendelet,
m) a formanyomtatvány alkalmazásáról szóló 8/1993. (VII. 30.) MKM rendelet, valamint az ezt módosító 21/1994. (XI. 17.) MKM rendelet,
n) a Rádió- és Televíziószabályzat kiadásáról szóló, többször módosított 7/1973. (XII. 27.) KPM rendelet 6–9. §-ai, valamint a 31–33. §-ai,
o) a helyi rádió és televízió műsorszóró adók frekvenciakijelöléséről, rádióengedélyezéséről és üzemeltetési feltételeiről szóló 18/1993. (VII. 16.) KHVM rendelet, továbbá az ezt módosító 10/1994. (III. 10.) KHVM rendelet 2. §-a,
p) a Magyar Rádióról és a Magyar Televízióról szóló 1047/1974. (IX. 18.) MT határozat, továbbá az ezt módosító 1063/1983. (XII. 29.) MT határozat és 91/1990. (V. 2.) MT rendelet.
162. § Az árak megállapításáról szóló, többször módosított 1990. évi LXXXVII. törvény mellékletének „8–11 A Magyar Televízió műsora vételének díja pénzügyminiszter” szövegrésze hatályát veszti.
A Testület tagja hivatalba lépése alkalmával az Országgyűlés elnöke előtt az alábbi szövegű esküt teszi:
„Én .................. esküszöm, hogy az Országos Rádió és Televízió Testület tagjaként (elnökeként) az Alkotmányt és a törvényeket megtartom, megbízatásomhoz híven, a szólás- és a sajtószabadság érvényesítésére törekszem. Feladataimat részrehajlástól mentesen fogom ellátni.”
