Időállapot: közlönyállapot (1996.IV.19.)

1996. évi XXVIII. törvény

a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról * 

1. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. § A Munka Törvénykönyve bevezető rendelkezései közül (Első rész) a közalkalmazotti jogviszony tekintetében a 3. § (4) bekezdése és 13. §-a nem alkalmazható; a 3. § (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a közalkalmazott neve és beosztása közérdekű adatnak minősül, azt bárki megismerheti.”

2. § (1) A Kjt. 4. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[4. § (1) A munkaügyi kapcsolatokat és a közalkalmazotti jogviszonyt érintő]

b) ágazati jelentőségű kérdésekben az ágazati miniszter (a továbbiakban: miniszter) az önkormányzati érdekszövetségek bevonásával az érintett megfelelő szintű szakszervezetekkel az ágazati sajátosságoknak megfelelően ágazati (alágazati) érdekegyeztető tanácsban,

c) területi és települési jelentőségű kérdésekben az önkormányzat az érintett megfelelő szintű szakszervezetekkel önkormányzati érdekegyeztető tanácsban

egyeztet.”

(2) A Kjt. 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Kormány az önkormányzati érdekszövetségek bevonásával az érintett szakszervezetekkel véleményezteti

a) a napi munkaidő leghosszabb mértékére, valamint

b) a közalkalmazotti illetmény-előmeneteli rendszerre

vonatkozó javaslatát.”

(3) A Kjt. 4. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az (1) bekezdés szerinti érdekegyeztető tanácsok létrehozása, működtetése, továbbá személyi, tárgyi és anyagi feltételeinek biztosítása a Kormány, a miniszter, illetve az önkormányzat kötelessége.”

3. § A Kjt. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„11. § A közalkalmazotti jogviszony tekintetében a Munka Törvénykönyvének a szakszervezetekről szóló rendelkezései (Második rész, II. fejezet) közül a 29. § (2) bekezdése nem alkalmazható.”

4. § A Kjt. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„12. § (1) A kollektív szerződés hatálya kiterjed arra a munkáltatóra, amely

a) a kollektív szerződést kötötte, vagy

b) a kollektív szerződés megkötése idején a szerződést kötő munkáltatói érdekképviseleti szervezetnek tagja, illetőleg

c) később ehhez csatlakozott.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott csatlakozás esetén a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet egyetértése szükséges ahhoz, hogy a kollektív szerződés hatálya a munkáltatóra kiterjedjen.

(3) A kollektív szerződésben meg kell határozni, hogy annak hatálya az (1) bekezdés b) pontjában említett munkáltatók mely körére terjed ki.”

5. § A Kjt. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„13. § A közalkalmazotti jogviszony tekintetében a Munka Törvénykönyvének a kollektív szerződésről szóló rendelkezései közül (Második rész III. fejezet) a 33. § (7) bekezdése, a 34–35. §, a 36. § (1)–(3) bekezdése, a 37. § (3) bekezdése nem alkalmazható.”

6. § A Kjt. 16. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„16. § (1) A közalkalmazotti tanácsot együttdöntési jog illeti meg a kollektív szerződésben meghatározott jóléti célú pénzeszközök felhasználása, illetve az ilyen jellegű intézmények és ingatlanok hasznosítása tekintetében.”

7. § A Kjt. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„23. § (1) A közalkalmazott magasabb vezető, illetve vezető beosztás ellátásával bízható meg. A megbízást és annak elfogadását írásba kell foglalni.

(2) A magasabb vezető, valamint a vezető beosztások körét, továbbá a megbízás feltételeit a miniszter határozza meg. A magasabb vezető beosztás ellátására pályázatot kell kiírni.

(3) A magasabb vezető, valamint a vezető beosztás ellátásával történő megbízás határozatlan időre szól. A miniszter határozott időre szóló megbízást is előírhat.

(4) A megbízás visszavonását – a közalkalmazott kérelmére – indokolni kell. Az indokolásból a visszavonás okának világosan ki kell tűnnie. Vita esetén a visszavonás indokának valóságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania. A közalkalmazott az indokolást a visszavonás kézhezvételétől számított három napon belül, írásban kérheti; a munkáltató az indokolást további három napon belül köteles a közalkalmazott részére írásban megadni.

(5) A magasabb vezető, valamint vezető beosztás ellátásáról a közalkalmazott lemondhat. A magasabb vezető, valamint a vezető beosztásról való lemondásra – ha a (7) bekezdésben foglaltak szerint a közalkalmazott eredeti munkakörében történő továbbfoglalkoztatására, ennek hiányában végzettségének, illetve képesítésének megfelelő munkakör felajánlására nincs lehetőség, illetve a közalkalmazott a végzettségének, illetve képesítésének megfelelő munkakört nem fogadja el – a közalkalmazotti jogviszonyról való lemondás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(6) A megbízás visszavonását és a lemondást írásba kell foglalni.

(7) A megbízás visszavonása, határozott időre szóló megbízás esetén a határozott idő letelte, valamint a megbízásról való lemondás után a közalkalmazottat az eredeti munkakörében kell továbbfoglalkoztatni, ennek hiányában végzettségének, illetve képesítésének megfelelő munkakört kell részére felajánlani.

(8) Ha a bíróság megállapítja, hogy a megbízás visszavonása jogellenes, a közalkalmazottat – kérelmére – az eredeti magasabb vezető, illetve vezető beosztásában kell továbbfoglalkoztatni. Ezen túlmenően a vezetői pótlék elmaradt összegét a közalkalmazott részére meg kell téríteni.

(9) A bíróság mellőzi a közalkalmazott magasabb vezető, illetve vezető beosztásba történő visszahelyezését, ha a jogvita elbírálásáig a határozott időre szóló megbízás visszavonás nélkül is megszűnt volna. A közalkalmazottat ebben az esetben a vezetői pótléknak a határozott idő leteltéig számított összege illeti meg.

(10) A közalkalmazottat, ha a határozott időre szóló megbízás jogellenes visszavonása esetén nem kéri a magasabb vezető, illetve vezető beosztásba való visszahelyezését, a vezetői pótléknak a határozott idő leteltéig számított összege illeti meg.

(11) A közalkalmazott, ha a határozatlan időre szóló megbízás jogellenes visszavonása esetén nem kéri a magasabb vezető, illetve vezető beosztásba való visszahelyezését, a részére korábban megállapított vezetői pótlék egyévi összegére jogosult.

(12) A vezetői pótlék (8)–(11) bekezdés szerinti megtérítésén túlmenően a munkáltató a közalkalmazott felmerült kárát is köteles megtéríteni.”

8. § A Kjt. 25/A. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az (1)–(6) bekezdések szabályait kell megfelelően alkalmazni, ha az alapító a munkáltatót, illetve a munkáltató egy részét (szervezeti egységét) megszüntetni, és ezzel egyidejűleg az alapító vagy más jogi személy a feladat ellátására a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó szervezetet létesít.”

9. § A Kjt. 27. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyt a 30. § (1) bekezdés a)–c) és e) pontjában foglalt okok alapján a munkáltató – a 25. § (2) bekezdésétől eltérően – azonnali hatállyal megszüntetheti; a közalkalmazott részére azonban egyévi, ha a határozott időből még hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre jutó átlagkeresetét köteles előre megfizetni.”

10. § (1) A Kjt. 30. § (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a következő c) ponttal egészül ki, egyidejűleg az eredeti c)–d) pont megjelölése d)–e) pontra változik:

[30. § (1) A munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt – a (3)–(4) bekezdésben foglalt korlátozásokkal – felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha]

b) az Országgyűlés, a Kormány, a miniszter vagy az önkormányzati képviselő-testület munkáltatót érintő döntése – különösen a feladatok változásából adódó átszervezés vagy a költségvetési támogatás csökkentése – következtében a közalkalmazott további foglalkoztatására nincs lehetőség;

c) a magasabb vezető, illetve vezető beosztás ellátásával történő megbízás visszavonását, határozott időre szóló megbízás esetén a határozott idő leteltét követően a közalkalmazott eredeti munkakörében való továbbfoglalkoztatására, ennek hiányában a végzettségének, illetve képesítésének megfelelő munkakör felajánlására nincs lehetőség, vagy a közalkalmazott a végzettségének, illetve képesítésének megfelelő munkakört nem fogadja el;”

(2) A Kjt. 30. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az (1) bekezdés c) pontjától eltérően a magasabb vezető, illetve vezető beosztás fegyelmi hatályú visszavonása esetén a közalkalmazotti jogviszony felmentéssel akkor szüntethető meg, ha a közalkalmazott eredeti, ennek hiányában végzettségének, illetve képesítésének megfelelő munkakörben való továbbfoglalkoztatására a munkáltatónál nincs lehetőség.”

11. § A Kjt. 34. §-ának (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a következő (3)–(5) bekezdéssel egészül ki; egyidejűleg az eredeti (3) bekezdés számozása (6) bekezdésre változik:

„34. § (1) Ha a bíróság megállapítja, hogy a munkáltató a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyát jogellenesen szüntette meg, a közalkalmazottat – kérelmére – eredeti munkakörében kell továbbfoglalkoztatni. Ezen túlmenően meg kell téríteni elmaradt illetményét (egyéb járandóságát) és felmerült kárát. Nem kell megtéríteni az illetménynek (egyéb járandóságnak), illetve a kárnak azt a részét, ami máshonnan megtérült.

(2) A munkáltató kérelmére a bíróság mellőzi a közalkalmazott eredeti munkakörbe történő visszahelyezését, feltéve, ha a munkáltató a közalkalmazottnak a felmentés esetén járó végkielégítés kétszeresének megfelelő összeget megfizeti. Ha a közalkalmazott felmentése esetén végkielégítésre nem lenne jogosult, részére a 37. § (5) bekezdésének a) pontjában meghatározott összeg kétszerese jár.

(3) Nem alkalmazható a (2) bekezdésben foglalt rendelkezés, ha a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe (Munka Törvénykönyve 4. §), a hátrányos megkülönböztetés tilalmába (Munka Törvénykönyve 5. §), illetve felmentési tilalomba [31. §, valamint a Munka Törvénykönyve 90. § (1) bekezdése] ütközik, vagy a munkáltató megszegi a felmentési korlátozásokra vonatkozó rendelkezéseket [30. § (3)–(4) bekezdése; 32. § (2) bekezdése, valamint a Munka Törvénykönyve 90. § (2) bekezdése].

(4) A közalkalmazott, ha nem kéri eredeti munkakörben történő továbbfoglalkoztatását – az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően – a (2) bekezdésben meghatározott összegre is jogosult.

(5) A (2) és (4) bekezdés szerinti esetben a közalkalmazotti jogviszony a jogellenes megszüntetést megállapító határozat jogerőre emelkedése napján szűnik meg. A közalkalmazottat ilyenkor az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően – ha a közalkalmazotti jogviszony nem felmentéssel szűnt meg – a felmentési időre járó átlagkereset és a felmentés esetén járó végkielégítés is megilleti.”

12. § (1) A Kjt. 37. §-a (2) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Nem jár továbbá végkielégítés a közalkalmazottnak, ha nyugellátásra szerzett jogosultságot, vagy korengedményes nyugdíjat állapítottak meg részére, illetve a további közalkalmazotti jogviszony megszüntetése esetén.”

(2) A Kjt. 37. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg az eredeti (3)–(10) bekezdés számozása (4)–(11) bekezdésre változik:

„(3) Ha a közalkalmazottal ugyanazon munkáltató, egymást követően több esetben létesít határozott időre szóló közalkalmazotti jogviszonyt a miniszter vagy a kollektív szerződés – a 25. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben is – végkielégítésre való jogosultságot írhat elő. A végkielégítés azonban nem haladhatja meg azt az összeget, amelyre a határozott időre szóló közalkalmazotti jogviszonyok együttes időtartama alapján a közalkalmazott határozatlan idejű jogviszony felmentéssel történő megszüntetése esetén jogosult lenne.”

13. § A Kjt. 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„38. § A közalkalmazotti jogviszony tekintetében a Munka Törvénykönyvének a munkaviszony megszűnéséről és megszüntetéséről szóló rendelkezései közül (Harmadik rész, IV. fejezet) a 86. §, a 86/A. §, a 87. § (1) bekezdése, a 88. §, a 89. §, a 92. §, a 93. § (1)–(2) bekezdése, a 95–97. §-a, a 98. § (1) bekezdése, a 99–101. § nem alkalmazható.”

14. § A Kjt. 39. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A közalkalmazott a munkaköri feladatait a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályoknak, az egyéb szakmai szabályoknak és szokásoknak, valamint a munkáltató utasításainak megfelelően, a közérdek figyelembevételével látja el.”

15. § A Kjt. 46. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„46. § (1) A fegyelmi eljárás megindítását – a törvény eltérő rendelkezése hiányában – a kinevezési jogkör gyakorlója, magasabb vezető és vezető beosztású közalkalmazott tekintetében a megbízásra jogosult rendeli el. Erről egyidejűleg a közalkalmazottat írásban értesíteni kell.

(2) Kötelező a fegyelmi eljárás megindítása:

a) jelentős súlyú fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén, továbbá

b) ha az eljárás lefolytatását a közalkalmazott maga ellen kéri.

(3) Nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha

a) a fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanújáról való tudomásszerzéstől egy hónap, vagy

b) a fegyelmi vétség elkövetésétől egy év

eltelt.

(4) A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott határidőt a fegyelmi eljárás megindítására jogosult tudomásszerzésétől kell számítani.

(5) Ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult és az nem végződött felmentéssel (az indítvány elutasításával), az egy hónapos határidő a jogerős határozatnak a munkáltatóval történt közlésétől, az egyéves határidő az eljárás jogerős befejezésétől számít. Ha a fegyelmi eljárás megindítására a munkáltatón kívüli szerv vagy személy jogosult, a munkáltató a kézhezvételtől számított öt napon belül a jogerős határozatot köteles a fegyelmi eljárás megindítására jogosult részére megküldeni.

(6) Külföldön elkövetett kötelezettségszegés esetén a határidőket a közalkalmazott belföldre történő visszatérésétől kell számítani.

(7) Az egyéves határidő

a) magasabb vezető beosztású közalkalmazott esetében három évre,

b) vezető beosztású közalkalmazott esetében két évre

emelkedik.

(8) Mellőzhető a fegyelmi eljárás lefolytatása – a (2) bekezdésben foglalt esetet kivéve –, ha a kötelezettségszegés csekély súlyú és a tényállás tisztázott. A közalkalmazottat ilyen esetben is meg kell hallgatni. Az ügy érdeméről a fegyelmi eljárás megindítója dönt és legfeljebb megrovás büntetés szabható ki.”

16. § (1) A Kjt. 47. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a következő (2) bekezdéssel egészül ki; egyidejűleg az eredeti (2)–(7) bekezdés számozása (3)–(8) bekezdésre változik:

„47. § (1) A fegyelmi eljárás során vizsgálatot kell tartani. Ennek lefolytatására a fegyelmi eljárás megindítója az eljárás megindításától számított öt napon belül, írásban vizsgálóbiztost jelöl ki a munkáltató közalkalmazottai közül. A vizsgálóbiztost a fegyelmi eljárás alá vontnál magasabb, ennek hiányában azzal azonos beosztású, illetve besorolású közalkalmazottak közül kell kijelölni.

(2) Nem lehet vizsgálóbiztos az a közalkalmazott, akivel szemben a 49. § (3) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott összeférhetetlenségi ok áll fenn.”

(2) A Kjt. 47. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A vizsgálóbiztos javaslatára a fegyelmi eljárás megindítója a fegyelmi eljárást felfüggeszti

a) legfeljebb az akadály elhárultáig, ha a közalkalmazott védekezését a (6) bekezdésben meghatározottak szerint nem tudja előterjeszteni, illetve

b) ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, legfeljebb annak jogerős befejezéséig, feltéve, hogy enélkül a tényállás nem tisztázható.”

17. § A Kjt. 48. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a következő (2) bekezdéssel egészül ki; egyidejűleg az eredeti (2)–(4) bekezdés számozása (3)–(5) bekezdésre változik: * 

„48. § (1) A vizsgálóbiztos javaslatára a fegyelmi eljárás megindítója a fegyelmi eljárás alá vont közalkalmazottat a fegyelmi eljárás befejezéséig állásából felfüggesztheti, ha

a) jelenléte a tényállás tisztázását gátolná, vagy

b) a kötelezettségszegés súlya és jellege a munkahelytől való távoltartást indokolja, továbbá

c) a fegyelmi eljárást a 47. § (7) bekezdésének b) pontja alapján függesztették fel.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően az elbocsátás fegyelmi büntetéssel – a határozat jogerőre emelkedéséig – a felfüggesztés együtt jár.”

18. § (1) A Kjt. 49. §-ának (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„49. § (1) Az ügy érdemében háromtagú fegyelmi tanács határoz.

(2) A fegyelmi tanács elnöke a fegyelmi eljárás megindítója, aki ezt a jogkörét a munkáltatónak az eljárás alá vontnál magasabb beosztású, vagy magasabb besorolású közalkalmazottjára átruházhatja. A fegyelmi tanács tagjait a fegyelmi tanács elnöke a munkáltatónak az eljárás alá vontnál magasabb, ennek hiányában azzal azonos beosztású, illetve besorolású közalkalmazottai közül jelöli ki.”

(2) A Kjt. 49. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(3) A fegyelmi tanács eljárásában és a döntés hozatalában tagként, illetve jegyzőkönyvvezetőként nem vehet részt:]

b) az eljárás alá vont közalkalmazott közeli hozzátartozója [Munka Törvénykönyve 139. § (2) bekezdése],”

(3) A Kjt. 49. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha a fegyelmi eljárás megindítására a munkáltatón kívüli szerv vagy személy jogosult, a (2) bekezdés első mondata nem alkalmazható.”

19. § A Kjt. 50. §-ának (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„50. § (1) A fegyelmi tanács a vizsgálóbiztos előterjesztésétől számított tizenöt napon belül tárgyalást tart. A fegyelmi tanács tárgyalását úgy kell kitűzni, hogy arról a felek az értesítést a tárgyalás előtt legalább három munkanappal megkapják.

(2) A tárgyaláson a munkáltatót az ügy vizsgálóbiztosa képviseli, a közalkalmazott jogi képviselőt is igénybe vehet. A tárgyalás nyilvános. A fegyelmi tanács azonban az államtitok vagy szolgálati titok megőrzése érdekében, valamint a fegyelmi eljárás alá vont kérelmére zárt tárgyalást köteles elrendelni.”

20. § A Kjt. 51. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a következő (2) bekezdéssel egészül ki; egyidejűleg a jelenlegi (2)–(3) bekezdés számozása (3)–(4) bekezdésre változik:

„51. § (1) A fegyelmi tanács az első tárgyalástól számított legkésőbb harminc napon belül zárt ülésen, szótöbbséggel határoz, döntését indokolt írásbeli határozatba foglalja.

(2) Nem kell fegyelmi büntetést kiszabni, ha a körülményekre tekintettel a legenyhébb fegyelmi büntetés kiszabása is indokolatlan.”

21. § A Kjt. a következő 51/A. §-sal egészül ki:

„51/A. § (1) Meg kell szüntetni a fegyelmi eljárást, ha

a) annak tartama alatt a közalkalmazotti jogviszony megszűnik;

b) a fegyelmi eljárás megindítására a 46. § (3)–(7) bekezdésében meghatározott határidő után kerül sor.

(2) A 47. § (1) bekezdése szerinti vizsgálat tartama alatt a fegyelmi eljárás megszüntetéséről a fegyelmi eljárás megindítója, egyébként a fegyelmi tanács határoz.”

22. § A Kjt. 53. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„53. § (1) Ha a fegyelmi eljáráshoz a 47. § (1) bekezdésében és a 49. § (2)–(3) bekezdésében előírt személyi feltételek a munkáltatónál nem biztosíthatók, a munkáltató kérésére a vizsgálóbiztost, valamint a fegyelmi tanács tagjait a munkáltató fenntartója, illetve felügyeleti szerve jelöli ki saját tagjai, illetve a fegyelmi eljárás alá vontnál magasabb beosztású, illetve besorolású, ennek hiányában legalább a fegyelmi eljárás alá vonttal azonos szintű iskolai végzettségű alkalmazottai közül.

(2) Ha a fegyveres erőknél, valamint a rendvédelmi szervnél foglalkoztatott közalkalmazott fegyelmi ügyében a 47. § (1) bekezdésében, valamint a 49. § (2)–(3) bekezdésében meghatározott feltétel a munkáltató közalkalmazottai közül nem biztosítható, vizsgálóbiztosként, valamint a fegyelmi tanács tagjaként a fegyveres, illetve a rendvédelmi szervnek a fegyelmi eljárás alá vonttal legalább azonos szintű iskolai végzettséggel rendelkező hivatásos állományú tagja is kijelölhető.

(3) A (2) bekezdésben előírt feltételek hiányában a fegyveres, valamint a rendvédelmi szervnél foglalkoztatott közalkalmazott fegyelmi ügyében is az (1) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.”

23. § A Kjt. az 53. §-t követően „A helyi önkormányzat képviselő-testülete (közgyűlése) által indított fegyelmi eljárásra vonatkozó egyes eltérő szabályok” címmel, valamint a következő 53/A. §-sal egészül ki:

„53/A. § (1) A helyi önkormányzat képviselő-testülete (közgyűlése), vagy a fővárosi önkormányzat bizottsága, a főpolgármester által megbízott magasabb vezető, illetve vezető beosztású közalkalmazott fegyelmi ügyében a fegyelmi tanács feladatainak ellátása és a fegyelmi büntetés kiszabása a képviselő-testület (közgyűlés) hatáskörébe tartozik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a 46. § (3) bekezdésének a) pontjában megállapított határidőt a polgármester (főpolgármester), illetve a megyei közgyűlés elnöke tudomásszerzésétől kell számítani.”

24. § A Kjt. 62. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„62. § (1) Az előmeneteli rendszer illetménytáblázatának nyolc fizetési osztálya van. A Kiemelt közalkalmazotti osztályhoz tartozókat kettő (E, G), a Felső közalkalmazotti osztályhoz tartozókat három (C, D, F), a Közép közalkalmazotti osztályhoz tartozókat két (B1, B2), az Alsó közalkalmazotti osztályhoz tartozókat egy (A) fizetési osztályba lehet besorolni.

(2) Az osztályok fizetési fokozatokra tagozódnak. A „G” fizetési osztály tizenhárom, az „F” fizetési osztály tizenegy, az „E”, „D” és „C” fizetési osztály tizenhárom, a „B1”, „B2” és az „A” fizetési osztály tizennégy fizetési fokozatot tartalmaz.”

25. § A Kjt. 63. §-ának (5)–(7) bekezdése helyébe a következő (5)–(9) bekezdés lép:

„(5) A „G” fizetési osztályba kell besorolni azt a közalkalmazottat, aki a Kiemelt közalkalmazotti osztályba nyert besorolást, és a munkaköre ellátásához szükséges

a) két egyetemi oklevéllel,

b) egyetemi oklevéllel és más szakon szerzett főiskolai oklevéllel, vagy posztgraduális képzésben, szakosító képzésben szerzett oklevéllel, vagy 1984. szeptember 1-je előtt doktori cselekmény alapján szerzett egyetemi doktori címmel, vagy 1984. szeptember 1-je után szerzett egyetemi tudományos fokozattal (dr univ.),

c) egyetemi oklevéllel és a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 119. §-ának (1) bekezdése szerinti tudományos fokozattal, illetve 120. §-ának (2) bekezdése szerinti mester(DLA-)fokozattal

rendelkezik.

(6) A „G” fizetési osztályba kell besorolni továbbá azt a közalkalmazottat is, aki a Kiemelt közalkalmazotti osztályba nyert besorolást, és a munkaköre ellátásához szükséges művészeti főiskolai oklevéllel, valamint az 1990. évi XII. törvény, vagy az 1991. évi XXXI. törvény és a 4/1992. (III. 6.) MKM rendelet alapján adományozható művészeti díjjal rendelkezik.

(7) Az „F” fizetési osztályba kell besorolni azt a közalkalmazottat, aki a Felső közalkalmazotti osztályba nyert besorolást, és itt legalább hatévi közalkalmazotti jogviszonyban töltött idővel, valamint legalább két, a munkaköre ellátásához szükséges főiskolai végzettséggel, illetve főiskolai végzettsége mellett posztgraduális képesítéssel rendelkezik.

(8) Az (5) és (7) bekezdés szerinti besoroláshoz a miniszter további feltételeket állapíthat meg. Ennek során a képzés, illetve a képesítés sajátosságaira tekintettel meghatározhat olyan felsőfokú iskolai végzettséget, továbbá posztgraduális képesítést, amelyet a besorolásnál nem lehet figyelembe venni.

(9) Az (5)–(7) bekezdés szerinti átsorolás után a közalkalmazott fizetési fokozata megegyezik a közvetlenül az átsorolást megelőző fizetési fokozat számával.”

26. § A Kjt. 66. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„66. § A fizetési osztályok és fizetési fokozatok szerinti illetmény garantált összegét e törvény melléklete határozza meg.”

27. § (1) A Kjt. 68. §-a (3) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A (2) bekezdéstől eltérően – ha ezek együttes időtartama a hat hónapot nem haladja meg – figyelembe kell venni]

e) minden olyan munkában nem töltött időt, amely alatt a közalkalmazott átlagkereset, illetve távolléti díj fizetésben részesült.”

(2) A Kjt. 68. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg az eredeti (4)–(6) bekezdés megjelölése (5)–(7) bekezdésre változik:

„(4) A (2)–(3) bekezdéstől eltérően a tizenharmadik havi illetményre való jogosultság megállapításánál a rendes szabadság időtartamát figyelembe kell venni.”

28. § A Kjt. 72. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közalkalmazott illetménypótlékra jogosult, ha a foglalkoztatására munkaideje nagyobb részében egészségkárosító kockázatok között kerül sor, vagy a védelem csak egyéni védőeszköz állandó vagy tartós használatával valósítható meg.”

29. § A Kjt. 75. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„75. § A miniszter a 69–74. § rendelkezésein túl ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel további illetménypótlékot állapíthat meg.”

30. § (1) A Kjt. 85. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki; egyidejűleg a jelenlegi (5)–(6) bekezdés számozása (6)–(7) bekezdésre változik:

„(5) A központi költségvetési szervként működő kutatóintézetekben, a nem kutatóintézetként működő központi költségvetési szerveknél tudományos kutatói munkakörökben és a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó, kutatást kiegészítő akadémiai központi költségvetési szerveknél, valamint a Magyar Rádiónál, a Magyar Televíziónál, valamint a Magyar Távirati Irodánál foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonya tekintetében, ahol e törvény miniszteri rendeletet említ, rendeletalkotásra a Kormányt kell feljogosítottnak tekinteni.”

(2) A Kjt. 85. §-a (6) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(6) Eltérő rendelkezés hiányában ahol jogszabály]

h) munkabért említ, azon illetményt, illetménypótlékot, illetménykiegészítést, tizenharmadik havi illetményt és jutalmat;”

[is érteni kell.]

31. § (1) E törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Kjt. melléklete helyébe e törvény melléklete lép.

(3) E törvény 24–26. §-át, valamint a Kjt. e törvény 31. §-ának (2) bekezdésével megállapított mellékletének I. pontja szerinti havi garantált illetményeket 1996. február 1-jétől kell alkalmazni.

(4) A Kjt. 70–74. §-ában, valamint a Kjt. 75. §-a alapján kiadott jogszabályban említett „A1” fizetési fokozat szerinti illetmény helyett 1996. február 1-jétől havi 9350 forintot, 1996. szeptember 1-jétől havi 9800 forintot kell pótlékalapként figyelembe venni.

(5) A 92/1994. (VI. 17.) Korm. rendelettel módosított 49/1993. (III. 26.) Korm. rendeletben, valamint a 4/1995. (I. 20.) Korm. rendeletben említett közalkalmazotti „A1” fizetési fokozat helyett 1996. február 1-jétől havi 9350 forintot, 1996. szeptember 1-jétől havi 9800 forintot kell az illetménypótlék, illetve a tiszteletdíj alapjaként figyelembe venni.

(6) A Kjt. e törvény 31. §-a (2) bekezdésével megállapított mellékletének II. pontja szerinti havi garantált illetményeket 1996. szeptember 1-jétől kell alkalmazni.

(7) Ha a közalkalmazott besorolását a 24–25. § rendelkezései érintik, a közalkalmazottat e törvény hatálybalépését követő 15 napon belül újra be kell sorolni. A besorolás következtében a közalkalmazott illetménye nem csökkenhet.

(8) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

– a Kjt. 30. §-ának (3) bekezdésében az „(1) bekezdés a), b) pontja” szövegrész helyébe az „(1) bekezdés a)–c) pontja” szövegrész, a 30. § (4) és (5) bekezdésében az „(1) bekezdés c) pontjában meghatározott” szövegrész helyébe az „(1) bekezdés d) pontjában meghatározott” szövegrész, a 37. § (4) bekezdésében „az (5) bekezdésben meghatározott” szövegrész helyébe „a (6) bekezdésben meghatározott” szövegrész, a 37. § (8) bekezdésében „az (5)–(6) bekezdésben foglaltak” szövegrész helyébe „a (6)–(7) bekezdésben foglaltak” szövegrész, a 37/A. §-ban „– a 37. § (9) bekezdésében foglaltak kivételével–” szövegrész helyébe a „– a 37. § (10) bekezdésében foglaltak kivételével–” szövegrész, a 68. § (7) bekezdésében az „(5) bekezdés alapján” szövegrész helyébe a „(6) bekezdés alapján” szövegrész, a „– a (4) bekezdéstől eltérően –” szövegrész helyébe pedig a „– az (5) bekezdéstől eltérően –” szövegrész lép; * 

– a Kjt. 8. §-a előtti „A szakszervezetek” cím helyébe „A szakszervezetek, a kollektív szerződés” cím lép;

– a Kjt. 12. §-a előtti „A kollektív szerződés” cím, a Kjt. 17. §-ának (3) bekezdéséből a „– a 18. § (1) bekezdése –” szövegrész, a Kjt. 18. §-a, valamint a Kjt. 33. §-ának (4) bekezdése, a Kjt. 59. §-ából a „a 130. § (1) bekezdése,” szövegrész, valamint a Kjt. 73. §-a hatályát veszti. A 18. § (2) bekezdését azonban a 18. § (1) bekezdése alapján az e törvény hatálybalépése előtt megalkotott közalkalmazotti szabályzat tekintetében továbbra is alkalmazni kell.

(9) A Kjt. 46. §-ának e törvény 15. §-ával megállapított (1) és (8) bekezdését, valamint e törvény 16–23. §-ait a törvény hatálybalépését követően elrendelt fegyelmi eljárás tekintetében kell alkalmazni.

(10) A Kjt. 27. §-a (2) bekezdésének az e törvény 9. §-ával megállapított rendelkezését az e törvény hatálybalépését követően létrejött határozott időre szóló közalkalmazotti jogviszonyok tekintetében kell alkalmazni.

(11) Az e törvény hatálybalépéséig a Kjt. 63. §-ának (6) bekezdése (munkáltatói mérlegelés) alapján „F” fizetési osztályba besorolt közalkalmazottak besorolását a törvény hatálybalépése nem érinti.

(12) Az e törvény hatálybalépéséig a Kjt. 63. §-ának (5) bekezdése alapján kiadott jogszabályban megállapított, az „F” fizetési osztályba történő besorolásra vonatkozó feltételeket a „G” fizetési osztályba történő besorolás esetén is alkalmazni kell.

Melléklet az 1996. évi XXVIII. törvényhez

„Melléklet az 1992. évi XXXIII. törvényhez

A fizetési osztályok és fizetési fokozatok szerinti
havi garantált illetmények forintban

I.
1996. február 1.
Fizetési Fizetési osztályok
fokozatok A B1 B2 C D E F G
1 14 500 14 700 15 900 18 500 23 200 28 200 35 000
2 15 000 15 650 16 900 20 000 24 100 29 700 35 800
3 16 200 16 800 18 400 22 000 26 000 31 200 35 900 36 400
4 16 250 18 150 19 450 23 000 27 150 32 450 37 700 38 200
5 16 700 19 350 21 350 24 700 29 100 33 450 39 500 40 000
6 17 050 20 500 22 300 25 700 30 350 34 950 41 100 42 500
7 17 200 21 400 22 900 26 700 31 350 35 900 43 900 46 900
8 17 300 22 300 23 900 28 000 32 100 36 900 46 000 48 600
9 17 600 23 150 24 900 28 800 33 100 38 100 47 100 49 700
10 17 900 23 900 25 900 29 800 33 850 39 100 48 300 50 300
11 18 200 24 750 26 900 30 800 35 600 40 200 50 800 52 000
12 19 500 25 600 28 200 32 000 37 850 43 200 51 100 53 000
13 20 500 26 600 29 100 33 500 38 000 44 600 52 000 53 850
14 21 800 28 400 30 500
II.
1996. szeptember 1.
Fizetési Fizetési osztályok
fokozatok A B1 B2 C D E F G
1 14 500 15 700 17 000 19 400 24 300 29 300 36 600
2 15 300 16 700 18 100 21 000 25 200 30 900 37 400
3 16 500 18 000 19 600 23 100 27 200 32 500 37 200 37 900
4 16 600 19 400 20 700 24 200 28 400 33 800 39 100 39 800
5 17 000 20 600 22 700 26 000 30 500 34 800 41 000 41 600
6 17 400 21 800 23 700 27 000 31 800 36 400 42 700 44 400
7 17 500 22 800 24 400 28 000 32 800 37 400 45 400 49 000
8 17 600 23 700 25 400 29 400 33 600 38 500 47 600 50 800
9 18 100 24 600 26 500 30 300 34 700 39 700 48 800 51 900
10 18 300 25 400 27 500 31 300 35 500 40 800 50 100 52 500
11 18 600 26 300 28 600 32 400 37 300 41 900 52 500 54 300
12 19 900 27 200 29 900 33 600 39 700 45 300 52 800 55 400
13 20 900 28 300 30 900 35 200 39 800 46 600 53 700 56 300
14 22 200 30 100 32 300 –”