(2) Ha a baleseti rokkantsági nyugdíjas nem a szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset következtében halt meg, az özvegyi nyugdíj annak a nyugdíjnak a 60%-a, amely a nyugdíjast a halál időpontjában a III. rokkantsági csoportban járó baleseti rokkantsági nyugdíj címén megillette, vagy megillette volna.
(3) A hősi halott után az özvegyet megillető özvegyi nyugdíj összege a II. rokkantsági csoportban baleseti nyugdíj címén járó nyugdíj 70%-a.
189. § (1) Annak az özvegynek, akinek 12 hónapon túl is járó özvegyi nyugdíja újabb házasságkötés folytán szűnt meg, egy évi özvegyi nyugdíjának megfelelő összegű végkielégítés jár.
(2) Az özvegyi nyugdíj továbbfolyósítása helyett végkielégítést kérhet az az özvegy, akinek az özvegyi nyugdíjra jogosultságát az újabb házasságkötés nem szünteti meg.
190. § (1) Az árvaellátás összege árvánként az özvegyi nyugdíj 50%-a. Annak az árvának, akinek mindkét szülője meghalt (szülőtlen árva), az özvegyi nyugdíj teljes összegének megfelelő árvaellátás jár.
(2) A szülői nyugdíj összege az özvegyi nyugdíj összegével egyenlő. Ha a szülői nyugdíjra többen szereztek jogot, a szülői nyugdíj a jogosultakat egyenlő arányban illeti meg.
191. § (1) Az e törvény alapján járó nyugellátások megállapításáról első fokon a miniszter által kijelölt szerv indokolt határozatban dönt.
(2) A határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a miniszterhez fellebbezés nyújtható be. A miniszter határozata ellen a kézbesítésétől számított 30 napon belül keresettel a bírósághoz lehet fordulni.
192. § (1) A nyugellátásra jogosultnak a nyugállományba helyezést követő 2 hónapra nyugdíj helyett az utolsó havi illetménye kétszeresének számított személyi jövedelemadóval csökkentett összegét kell kifizetni.
(2) Ha a hivatásos állomány tagja meghalt, az (1) bekezdés szerinti összeget azoknak a nyugellátásra jogosult hozzátartozóknak kell folyósítani, akik az elhalttal annak halálakor együttéltek.
193. § (1) A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyával összefüggő ügyben szóban vagy írásban kérelmet terjeszthet elő.
(2) A kérelmet szolgálati úton ahhoz a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáróhoz kell előterjeszteni, akinek a kérelem elbírálása a hatáskörébe tartozik.
(3) Az elöljáró a kérelem tárgyában 30 napon belül intézkedni köteles.
194. § (1) A hivatásos állomány tagja – meghatalmazás alapján nevében az érdekképviseleti szerv és az ügyvéd is – szolgálati panasszal élhet, ha a szolgálati viszonyára vonatkozó, e törvény 195. §-ában nem szabályozott döntést vagy intézkedést, illetve ezek elmulasztását sérelmesnek tartja.
(2) A panaszt a döntést hozó (mulasztó) elöljárónál lehet benyújtani, aki – ha annak nem ad helyt – az ügyre vonatkozó iratokkal együtt köteles haladéktalanul felterjeszteni az elöljáró parancsnokhoz. Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az elöljáró parancsnok azt 30 napon belül bírálja el, és döntését a panaszt benyújtóval közli. E határidő egy ízben 30 nappal meghosszabbítható.
(3) A panaszjog gyakorlásában senkit sem szabad korlátozni. A panasztevőt a panasz megalapozatlansága esetén hátrány nem érheti, kivéve, ha azzal szándékos fegyelemsértés, illetve szabálysértés vagy bűncselekmény valósult meg.
(4) A más jogszabályban meghatározott panaszjog gyakorlását e törvény nem érinti.
195. § (1) A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyával kapcsolatos ügyben a fegyveres szerven belüli eljárás során hozott elsőfokú határozat ellen – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a kézbesítésétől számított 15 napon belül panaszt [142. § (1) és 159. § (2) bekezdés] vagy fellebbezést [180. § (5) és 191. § (2) bekezdés] nyújthat be.
(2) A hivatásos állomány tagja halálának a szolgálati kötelmekkel való összefüggése kérdésében hozott határozat ellen a közeli hozzátartozó nyújthat be fellebbezést.
(3) A panaszt vagy fellebbezést a szolgálati elöljáró, illetőleg a miniszter által meghatározott szerv – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – 30 napon belül bírálja el. E határidő egy ízben 30 nappal meghosszabbítható.
196. § (1) A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyból származó jogvita esetén 30 napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz, ha
a) a szolgálati panaszát, illetőleg az elsőfokú határozat elleni panaszát vagy fellebbezését elutasították;
b) a sérelmezett döntést a miniszter hozta;
c) az a)–b) pontba nem tartozó, alanyi jogon biztosított jogosultságokkal kapcsolatban hozott döntés vagy intézkedés, illetve ezek elmulasztása miatt joghátrány érte.
(2) A fegyveres szerv a szolgálati viszonnyal kapcsolatos igényével közvetlenül a bírósághoz fordulhat, ha a törvény a fegyveres szerven belüli eljárásról nem rendelkezik.
197. § (1) A bíróság a szolgálati viszonynak felmentéssel történő megszüntetéséről hozott határozatot hatályon kívül helyezi, ha az felmentési tilalomba ütközik, vagy egyébként jogellenes.
(2) Ha a szolgálati viszonyt jogellenesen szüntették meg, a hivatásos állomány tagját olyan helyzetbe kell hozni, mintha a szolgálati viszony meg sem szűnt volna.
(3) A szolgálati viszony megszüntetéséről hozott határozat hatályon kívül helyezése esetén a hivatásos állomány tagját eredeti beosztásába vissza kell helyezni, és meg kell téríteni az elmaradt illetményét, egyéb járandóságát, valamint a felmerült kárát. Nem kell megtéríteni az illetménynek, az egyéb járandóságnak és a kárnak azt a részét, amelyet a hivatásos állomány tagja munkaereje hasznosításával megkeresett vagy megkereshetett volna.
(4) Ha a hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyának fenntartását nem kívánta, ezt úgy kell tekinteni, mintha szolgálati viszonya a bírósági határozat jogerőre emelkedésének napjával közös megegyezéssel szűnt volna meg. Ebben az esetben részére végkielégítés jár.
(5) A fegyveres szerv kérelmére a bíróság mellőzi az eredeti munkakörbe történő visszahelyezést, ha a fegyveres szerv a hivatásos állomány tagjának a felmentés esetén járó végkielégítés kétszeresének megfelelő összeget megfizeti. Ha pedig a hivatásos állomány tagja végkielégítésre nem lenne jogosult, részére a 63. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott összeg kétszerese jár.
(6) Nem alkalmazható az (5) bekezdésben foglalt rendelkezés, ha a felmentés a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe (5. §), a hátrányos megkülönböztetés tilalmába (6. §), illetve felmentési tilalomba ütközik (58. §).
(7) Ha a felmentés azért jogellenes, mert e törvényben előírtnál rövidebb felmentési időt állapítottak meg, ez a felmentést nem teszi érvénytelenné, de ilyen esetben a szolgálati viszony a szabályos felmentés utolsó napjáig tart.
198. § A hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonyával összefüggő jogvitában a sérelmezett döntést hozó első fokon eljárt szerv székhelye szerint illetékes munkaügyi bíróság – a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint a rendőrség nem nyílt hivatásos állományú tagjai esetén kizárólag a Fővárosi Munkaügyi Bíróság – jár el.
199. § (1) A hivatásos állomány tagjairól személyügyi alapnyilvántartást és központi személyügyi nyilvántartást kell vezetni (a továbbiakban együtt: személyügyi nyilvántartások).
(2) Személyügyi alapnyilvántartást az állományilletékes parancsnok szervezeti egységénél, központi személyügyi nyilvántartást – a miniszter döntése szerint – a minisztériumban vagy az országos parancsnokságon kell vezetni.
(3) A személyügyi nyilvántartásokban kezelhető adatokat e törvény 7. számú melléklete tartalmazza.
200. § (1) A személyügyi alapnyilvántartás keretében a hivatásos állomány tagjairól személyi anyaggyűjtőt kell vezetni, amely a szolgálati viszony létesítésével kapcsolatos, a szolgálati viszony fennállása alatt és azt követően keletkezett iratokat és okmányokat, továbbá a szolgálati viszony fennállása alatt készült minősítéseket (szolgálati jellemzéseket) tartalmazza.
(2) A szolgálati viszony megszűnését követően a személyi anyaggyűjtőt és a nyilvántartható adatokat tartalmazó egyéb adatállományt további 50 évig a szolgálati viszonyban állók nyilvántartásától elkülönítetten kell kezelni.
201. § (1) A nyilvántartható adatok számítógépes rendszerben is feldolgozhatók. A számítógépes személyügyi nyilvántartó rendszer a fegyveres szerv, illetve a minisztérium egyéb nyilvántartásaival (adatrendszereivel) csak az adatszolgáltatás szükséges mértékéig, egyéb adatrendszerrel csak törvény felhatalmazása alapján kapcsolható össze.
(2) A személyügyi alapnyilvántartás adatairól és változásairól az állományilletékes szerv folyamatos adatszolgáltatást nyújt a személyügyi központi nyilvántartásnak.
(3) A személyügyi nyilvántartásokból a (2) bekezdésen kívül csak törvényben meghatározott szervek részére, a meghatározott céllal és adattartalommal szolgáltathatók adatok.
202. § A személyügyi alapnyilvántartásba betekinteni, illetve abból adatot átvenni jogosult:
a) a saját adatait illetően a hivatásos állomány tagja;
b) az alárendeltjei vonatkozásában
– a minősítést végző személy,
– a szolgálati elöljáró,
– az állományilletékes parancsnok,
– az országos parancsnok és az illetékes helyettese;
c) a miniszter, az államtitkár, felügyeleti hatáskörében a helyettes államtitkár;
d) a szervezeti egység, az országos parancsnokság, valamint a minisztérium személyügyi szervének vezetője és az arra feljogosított beosztottja, valamint a fegyelmi ügyben eljáró személy;
e) a törvényben meghatározott egyéb szervek és személyek.
203. § (1) A személyügyi alapnyilvántartás vezetéséhez az érintett személy (saját magára vonatkozóan), valamint az adattal rendelkező szerv köteles adatot szolgáltatni. Az alapnyilvántartás adatkörében beállt változásról az érintett köteles 8 munkanapon belül bejelentést tenni az illetékes személyügyi szervnek.
(2) A hivatásos állomány tagja jogosult a róla nyilvántartott adat helyesbítését, a jogellenesen nyilvántartott adat törlését kérni, a jogellenesen kért adat közlését megtagadni. Az adatkezelő köteles a helytelen adatot haladéktalanul helyesbíteni, illetve törölni.
(3) A személyügyi nyilvántartás adatai közül a fegyveres szerv megnevezését, a hivatásos állomány tagja nevét, továbbá a beosztására, rendfokozatára és kitüntetésére vonatkozó adatot a hivatásos állomány tagja beleegyezése nélkül nyilvánosságra lehet hozni.
(4) A 202. §-ban foglalt személyeken és szerveken kívül – törvény eltérő rendelkezése hiányában – más részére tájékoztatást, igazolást, jellemzést, javaslatot a személyügyi nyilvántartásban őrzött iratok alapján csak az érintett hozzájárulásával lehet adni.
(5) A személyi anyaggyűjtő a szolgálati hely tervezett vagy kérelmezett változtatását megelőzően az új szervezeti egység vezetőjének betekintésre átadható. A 42. § (2) bekezdése szerinti – minisztériumon kívüli – más szerv vezetőjének csak az érintett hozzájárulásával adható át.
204. § (1) A hivatásos állományból nyugállományba helyezett személy (a továbbiakban: a nyugállomány tagja) – a 205. §-ban meghatározott eset kivételével – egyenruháját viselheti, és rendfokozatát a nyugállományra utaló megjelöléssel használhatja.
(2) A nyugállomány tagja, házastársa és az általa eltartott gyermeke a 179. § szerinti egészségügyi szolgáltatáson túl jogosult – a külön jogszabályban meghatározott – kedvezményes üdülésre. A házastársat e jog a nyugállomány tagjának halála után is megilleti.
(3) A nyugállomány tagja változatlan feltételek mellett megtartja a minisztérium, illetve a fegyveres szerv kezelése vagy rendelkezése alatt álló lakáshoz való bérleti jogát.
(4) A nyugállomány tagja rendfokozatban egy alkalommal előléptethető (kinevezhető), ha a fegyveres szerv célja érdekében kifejtett tevékenységével arra érdemesült.
(5) Az egyenruha viselésének és a rendfokozat használatának a joga, továbbá a lakás bérleti joga nem illeti meg a nyugállomány tagját, ha a szolgálati viszonya az 53. § b), e)–f) pontja alapján vagy a hivatásos szolgálatra méltatlanná váláson alapuló felmentés miatt szűnt meg.
205. § (1) A nyugállomány tagja politikai rendezvényen egyenruhát nem viselhet.
(2) Ha a nyugállomány tagja a magatartása alapján az egyenruha viselésére és a rendfokozatra méltatlan, annak viselésétől, illetve használatától eltiltható.
(3) Az egyenruha viselésére és a rendfokozatra méltatlan az,
a) aki egyenruhában nyilvános helyen, mások előtt megbotránkozást keltő magatartást tanúsít;
b) aki a fegyveres szerv megbecsülését és tekintélyét romboló tevékenységet folytat;
c) akit szándékos bűncselekmény elkövetése miatt a bíróság szabadságvesztésre ítélt.
206. § A fegyveres szervek szociális gondoskodásának körébe tartozik:
a) a fegyveres szervek hivatásos és nyugállományú tagja, valamint annak közeli hozzátartozója;
b) az elhunyt hivatásos és nyugállományú tag özvegye, árvája, amíg ellátást folyósítanak számára, illetve az özvegy akkor is, ha saját jogú nyugdíjat kap;
c) akinek a szolgálati viszonya a szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset, betegség miatt szűnt meg.
207. § A szociális gondoskodás keretében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló jogszabályokban biztosítottakon túl, a fegyveres szerv saját költségvetése terhére pénzbeni, természetbeni, személyes gondoskodást nyújtó alap- és szakosított ellátást biztosít.
208. § (1) Ha a hivatásos állomány tagja a szolgálati kötelezettség teljesítése során az életét feláldozta, őt az illetékes miniszter hősi halottá vagy a szolgálat halottjává nyilváníthatja.
(2) A miniszter, illetve a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a hivatásos, valamint a nyugállomány tagját – a szolgálat teljesítése során szerzett érdemeire figyelemmel – a fegyveres szerv, fegyvernem, helyőrség, szervezeti egység halottjává nyilváníthatja.
209. § (1) A kegyelet hivatalos kifejezéseként az elhunytat – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – végtisztesség megadásaként katonai tiszteletadással, az intézkedésre jogosult hozzátartozó kérésének megfelelően egyházi vagy polgári szertartással kell eltemetni.
(2) Nem illeti meg az (1) bekezdés szerinti katonai tiszteletadással történő eltemetés azt, aki a halálát szándékosan maga okozta, illetve akinek a halála önhibájából eredő ittas vagy bódult állapotának következménye.
(3) Különös méltánylást érdemlő körülmények figyelembevételével a (2) bekezdésben foglalt esetben is lehetséges a katonai tiszteletadással történő eltemetés.
210. § (1) Ha a hivatásos állomány tagját hősi halottá, a szolgálat, illetve a fegyveres szerv halottjává nyilvánították, temetésének költségeit a fegyveres szerv viseli.
(2) Az (1) bekezdés alá nem tartozó elhunyt esetében a fegyveres szerv 50%-ban viseli a temetés költségeit; míg a 209. § (2) bekezdése alá tartozók esetében méltányosságból hozzájárulhat a temetési költségekhez.
211. § (1) A honvédség hivatásos és szerződéses állományú tagjaira (a továbbiakban e fejezetben együtt: hivatásos katona) e törvény rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A hivatásos katonák kötelezettségeire és jogaira az e törvényben meghatározottakat a Hvt.-ben foglalt rendelkezésekkel együtt kell alkalmazni.
(3) Ahol e törvény a szerződéses állomány tagját (a továbbiakban: szerződéses katona) külön nem említi, ott ránézve a hivatásos állomány tagjára vonatkozó szabályok az irányadók.
212. § (1) A hivatásos katona a szolgálati elöljárótól
a) a Hvt. 22. §-a (1) bekezdésének a)–d), valamint a 34. §-a (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott feladatok végrehajtására kapott parancsot önfeláldozásig terjedő bátorsággal köteles végrehajtani;
b) a hivatásos katona a Hvt. 22. §-a (1) bekezdésének e), f) és h), valamint a Hvt. 34. §-a (1) bekezdésének a)–d) pontjában meghatározott feladatok végrehajtására kapott parancsot akkor is köteles teljesíteni, ha az az életét vagy testi épségét közvetlenül vagy súlyosan veszélyezteti.
(2) A hivatásos katona a szolgálati feladatához rendszeresített öltözetet az előírásoknak megfelelő módon köteles viselni.
213. § (1) A hivatásos katona a feljebbvaló vagy a katonai rendész felszólítására személyazonosságát – a külön jogszabály szerint – igazolni köteles.
(2) A feljebbvaló a hivatásos katonát a személyazonossága igazolására azokban az esetekben szólíthatja fel, amely esetekben parancsadásra jogosult.
(3) A hivatásos katona személyazonosságát szolgálati igazolványával igazolja.
214. § (1) A hivatásos katona személyi szabadságát a katonai rendész is korlátozhatja. Ennek keretében a hivatásos katonát – az erre vonatkozó külön jogszabály szerint – igazoltathatja és előállíthatja, ha
a) bűncselekmény, szabálysértés vagy súlyos fegyelemsértés elkövetésével gyanúsítható, vagy ha ilyen cselekmény elkövetése közben tetten érték;
b) jogosulatlanul visel fegyvert vagy rendfokozatot, magát jogosulatlanul hatósági személynek adja ki, és ilyen jellegű tevékenységet folytat;
c) a katonai rendész jogszerű parancsát ismételt felszólításra sem hajtja végre, az intézkedésével szembeszegül, őt megfenyegeti, bántalmazza vagy az utóbbit megkísérli.
(2) A katonai rendész a hivatásos katonát a legközelebbi helyőrségi rendészeti kommendáns hivatalhoz, illetve katonai szervezet egységügyeleteséhez állítja elő. Az előállítás és az ideiglenes őrzés legfeljebb az intézkedés megkezdésétől számított 6 órán át tarthat.
(3) Ha a hivatásos katona megkísérli, hogy az előállítás helyét önkényesen elhagyja, illetőleg a katonai rendész jogos intézkedése során ellenszegül, vele szemben arányosan szükséges kényszerítő eszköz alkalmazható.
215. § Ha a szolgálati rend és a fegyelem fenntartása érdekében elkerülhetetlenül szükséges, a szolgálati elöljáró, a helyőrség-, illetve az egységügyeletes a hivatásos katonát bűncselekmény elkövetése esetén elkülönített helyiségben, felügyelet alatt tarthatja. Ez a személyi szabadságkorlátozás legfeljebb 6 órán át tarthat.
216. § (1) A hivatásos katona – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a szolgálati helye szerinti helyőrségben köteles lakni.
(2) A hivatásos katona a helyőrségen kívül csak az állományilletékes parancsnok engedélyével lakhat.
217. § (1) A hivatásos katona a szolgálati helyén a szolgálati kötelezettség teljesítésének sérelme nélkül vehet igénybe lelki gondozást, illetve vehet részt vallási szertartáson. A lelki gondozásra vagy a vallási szertartáson való részvételre azonban nem kötelezhető.
(2) A szolgálati helyen a lelki gondozást, illetve a vallás szabad gyakorlását a Tábori Lelkészi Szolgálat biztosítja. A Tábori Lelkészi Szolgálat a Honvédelmi Minisztérium közvetlen szerve.
(3) A tábori lelkész a lelkipásztori szolgálatát az egyházi törvények és előírások szerint végzi. Tevékenysége során figyelembe veszi a katonai szervezet működési rendjét, a parancsnoknak ezzel kapcsolatos parancsait és intézkedéseit.
(4) A tábori lelkész a katonai szolgálatának tartalmával össze nem függő feladat ellátására nem kötelezhető. Szolgálati elöljárója, illetve szolgálati alárendeltje csak tábori lelkész lehet.
(5) A szolgálati helyen történő lelki gondozáshoz és vallásgyakorláshoz szükséges személyi és dologi feltételek biztosításának rendjét külön jogszabály állapítja meg.
218. § A szolgálati viszony alanya a honvédség és az állományába tartozó hivatásos és szerződéses katona.
219. § A tábori lelkészi szolgálati viszony létesítéséhez az illetékes egyház, felekezet egyetértése is szükséges.
220. § (1) Szerződéses szolgálati viszony tisztesi beosztás betöltéséhez általános iskolai végzettséggel rendelkező jelentkezővel is létesíthető.
(2) Szerződéses szolgálati viszonyt létesíteni a 30. életév betöltéséig lehet.
(3) Szerződéses szolgálati viszony létesítésének további feltétele férfiak esetén a sorkatonai szolgálat letöltése.
221. § (1) Szerződéses szolgálati viszony létesíthető olyan tiszti, zászlósi, tiszthelyettesi és tisztesi szakbeosztások betöltésére, amelyek polgári iskolai végzettség (szakképesítés), illetve a sorkatonai szolgálat során szerzett katonai szakképzettség alapján elláthatók.
(2) A szerződéses katona – kivételesen – parancsnoki beosztást is betölthet.
(3) A szerződéses katonákkal betölthető tisztesi beosztásokat a katonai szervezet állománytáblája külön megjelöli.
222. § Szerződéses szolgálati viszony – az előzőekben meghatározott feltételek fennállása mellett is – akkor létesíthető, ha a jelentkező tiszti, zászlósi és tiszthelyettesi beosztás esetén legalább 5 év, tisztesi beosztás esetén legalább 2 év időtartamra vállalja a szolgálatot. A szerződéses szolgálat időtartama közös megállapodás alapján parancsban meghosszabbítható.
223. § (1) A szerződéses szolgálatra jelentkező és a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a szolgálati viszony létesítéséről írásbeli megállapodást köt. A megállapodás tartalmazza a szerződéses katona szolgálati beosztását, a kezdő rendfokozatot, a szolgálati helyét, a vállalt szolgálati idő tartamát és kezdőnapját, továbbá az illetményt, az egyéb juttatásokat és ellátásokat.
(2) A szolgálati viszony az állományba vétellel keletkezik. Az állományba vétel a megállapodásban foglalt feltételekkel, parancsban történik.
224. § (1) A szerződéses szolgálati idő együttes tartama – a (2) bekezdésben foglalt korhatár figyelembevételével – tiszti, zászlósi és tiszthelyettesi beosztás esetén a 20 évet, tisztesi beosztás esetén a 15 évet nem haladhatja meg.
(2) A szerződéses szolgálat felső korhatára tiszti, zászlósi és tiszthelyettesi beosztás esetén a betöltött 45. életév, tisztesi beosztás esetén a betöltött 40. életév.
(3) Az Egyesült Nemzetek Szervezetének keretében végzett és egyéb békefenntartó feladatok végrehajtására önként jelentkezők szerződéses szolgálati viszonyára az (1)–(2) bekezdésben foglaltaktól eltérően lehet megállapodni.
225. § A szerződéses katona a szolgálat első félévében köteles a szolgálati beosztásának ellátásához szükséges katonai, szakmai ismeretek elsajátítása végett az illetékes főnökség külön követelményprogramja alapján felkészülni, és vizsgát tenni.
226. § (1) A szerződéses szolgálati viszony létesítésekor a jelentkezővel legfeljebb 6 hónapig terjedő próbaidő köthető ki.
(2) A rendfokozat nélkül felvett szerződéses katonát legalább őrvezetői rendfokozatba kell előléptetni.
227. § (1) A hivatásos katona a 42. § (1)–(2) bekezdésében meghatározottakon kívül szolgálatot teljesíthet
a) a Köztársasági Elnöki Hivatalnál,
b) a bíróságoknál,
c) a védelmi bizottságoknál,
d) a Kormányzati Frekvenciagazdálkodási Hivatalnál,
e) a katonai nemzetbiztonsági szolgálatoknál.
(2) A katonai bírákra és ügyészekre, valamint a hivatásos állományú orvosokra a rájuk vonatkozó törvények szabályait is alkalmazni kell.
(3) A 42. § (2) bekezdésének a)–b) és f), valamint e § (1) bekezdésének a), c)–e) pontjában meghatározott szervezetekhez vezényelt hivatásos katonára a 43–44. §-ok rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) szolgálati viszonyára a honvédség szervezeteinél hivatásos szolgálatot teljesítő katonák szolgálati viszonyára vonatkozó szabályok irányadók;
b) a szolgálati beosztása betöltésével összefüggő költségek a vezénylés helye szerinti szervezetet terhelik;
c) vele szemben a munkáltatói jogkört a vezénylés helye szerinti szervezet hatáskörének megfelelő vezetője gyakorolja;
d) a vezénylés megszüntetése után – ha az nem fegyelmi okból vagy alkalmatlanság miatt történt – a vezénylés tartama alatti előmenetelének megfelelő beosztást kell részére a honvédségnél biztosítani.
(4) A katonai nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjaira a (3) bekezdésben foglaltakon túl megfelelően alkalmazni kell a rájuk vonatkozó külön törvényt, a 198. §-nak a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokra vonatkozó szabályát és a 278–279. §, 280. § (1) bekezdés, 284. § (1) bekezdés, 285. § (1) bekezdés, 286. § (2)–(3) bekezdés, 288–289. §, 292. §, 295–296. §, 297. § (1)–(2) bekezdés, valamint a 299. § (1) bekezdés rendelkezéseit.
228. § (1) A hivatásos állomány tagjának külföldi gyakorlaton való részvételéhez beleegyezése nem kell.
(2) A szerződéses katona más szervezeti egység állományába csak kérelmére vagy írásbeli hozzájárulásával helyezhető át, illetve vezényelhető. Az évente összesen 60 napot meg nem haladó tartamú vezényléshez hozzájárulás nem kell. Nem minősül vezénylésnek a helyőrségen kívüli gyakorlaton vagy bázisképzésen való részvétel.
(3) A szerződéses katona közigazgatási és érdekképviseleti szervhez nem vezényelhető.
229. § (1) Azt a hivatásos katonát, akinek a szolgálati viszonya a hadkötelezettség Hvt. 70. §-a (1) bekezdésében meghatározott felső korhatárának elérése előtt szűnt meg – kivéve a szolgálati vagy a rokkantsági nyugállományba helyezést –, tartalékos állományba kell helyezni.
(2) A katonai bírónak a honvédséggel fennálló szolgálati viszonya – a lemondása kivételével – akkor szüntethető meg, illetőleg az a törvény erejénél fogva a hivatásos szolgálat felső korhatárának elérése miatt csak akkor szűnik meg, ha a bírói tisztsége megszűnik.
(3) A katonai ügyésznek és más katonai ügyészségi alkalmazottnak a honvédséggel fennálló szolgálati viszonya – a lemondása kivételével – akkor szüntethető meg, illetőleg az a törvény erejénél fogva a hivatásos szolgálat felső korhatárának elérése miatt csak akkor szűnik meg, ha ügyészségi szolgálati viszonya megszűnik.
(4) A (3) bekezdésben említett eseten kívül a honvédséggel fennálló szolgálati viszony akkor is megszüntethető, ha a katonai ügyész és más katonai ügyészségi alkalmazott áthelyezését kéri a Magyar Köztársaság ügyészsége nem katonai ügyészségi szervezeti egységéhez, és az áthelyezéséhez a legfőbb ügyész hozzájárul.
230. § A szerződéses szolgálati viszony megszűnésének esetei az 53. §-ban meghatározottakon túl az alábbiak:
a) a hivatásos állományba vétel;
b) a szerződésben meghatározott szolgálati idő letelte, ha annak meghosszabbítására nem került sor;
c) a szerződés felbontása
– létszámcsökkentés vagy átszervezés miatt,
– a katonai szervezet áttelepülése (megszűnése) miatt, ha a más szervezeti egység állományába történő áthelyezéshez a szerződéses katona nem járul hozzá,
– a szerződéses katona körülményeiben bekövetkezett, előre nem látható változás miatt, amelynek folytán a szolgálat további ellátása számára aránytalan nehézséget, illetőleg hátrányt okozna.
231. § (1) A szerződéses katonát, ha a szolgálati viszonya a szerződésben meghatározott idő letöltésekor szűnik meg, leszerelési segély illeti meg. A leszerelési segély összegére a 63. § (2) bekezdésében meghatározottak irányadók.
(2) Nem jár leszerelési segély annak a szerződéses katonának, akit szolgálatának megszakítása nélkül hivatásos állományba vettek, akinek a szolgálati viszonya az 53. § b), e)–f) pontja, a 66. § (2) bekezdése, méltatlanság, illetve rokkantsági nyugdíjra való jogosultság megszerzése miatt szűnt meg.
(3) Ismételten létesített szerződéses szolgálati viszony megszűnésekor vagy később létesített hivatásos szolgálati viszony felmentéssel történt megszüntetésekor a leszerelési segély (hivatásos szolgálati viszony esetében a végkielégítés) alapjául az újabb szolgálati viszonyban töltött időt lehet figyelembe venni.
232. § (1) Az előmeneteli rendszer tervszerű és szakszerű működésének biztosítása érdekében a személyügyi alapnyilvántartással rendelkező katonai szervezeteknél előmeneteli bizottságot kell létrehozni. Az előmeneteli bizottságba 3–5 fő hivatásos katonát kell választani, akik a katonai szervezetet képviselik. Az előmeneteli bizottságban az érdekvédelmi szervezet is képviselteti magát.
(2) Az előmeneteli bizottság rangsorolással javaslatot tesz:
a) a magasabb beosztás betöltéséhez szükséges iskolai végzettség (szakképesítés) megszerzésére,
b) a magasabb beosztás betöltésére való alkalmasságra,
c) a soron kívüli előléptetésre.
(3) Az előmeneteli bizottságot be kell vonni a pályázat útján betölthető beosztások esetén a pályázatok elbírálásába.
233. § (1) Az a hivatásos katona, akit alegység-parancsnoki beosztásból – neki felróható okból – 5 év elteltével nem helyeztek magasabb beosztásba, beosztási alkalmassági felmérő vizsgát köteles tenni. Ettől függően beosztásában meghagyható, más beosztásba helyezhető, illetőleg vele szemben az 56. § (2) bekezdésének a) pontja alkalmazható.
(2) Azt az alegység-parancsnoki beosztásban lévő hivatásos katonát, aki 10 éven belül nem vált alkalmassá magasabb beosztás betöltésére, beleegyezésével átképzésben kell részesíteni, majd más beosztásba kell helyezni.
(3) Ha a hivatásos állománynak alegység-parancsnoki beosztásban lévő tagja e beosztását megfelelően ellátja, és nem kíván magasabb beosztásba kerülni, az alegység-parancsnoki beosztásában meg kell hagyni.
234. § (1) A parancsnoki beosztásokhoz rendszeresített rendfokozatokat a katonai szervezetek állománytáblájában kell meghatározni a következők szerint:
a) | a szakaszparancsnoki beosztáshoz | tiszthelyettestől főhadnagyig, | ||
b) | a századparancsnoki beosztáshoz | százados, | ||
c) | az önálló századparancsnoki beosztáshoz | őrnagy, | ||
d) | a zászlóalj-(osztály-)parancsnoki beosztáshoz | alezredes, | ||
e) | az ezred- és önálló zászlóalj-(osztály-)parancsnoki beosztáshoz | ezredes, | ||
f) | a dandárparancsnoki beosztáshoz | dandártábornok, | ||
g) | a hadosztály-parancsnoki beosztáshoz | vezérőrnagy, | ||
h) | a hadtestparancsnoki és ennél magasabb parancsnoki beosztáshoz | altábornagy, | ||
i) | a Magyar Honvédség parancsnoka és a vezérkari főnöki beosztáshoz | vezérezredes. |
(2) A d)–h) pontok szerinti rendfokozatok a nem kiemelten sorolt katonai szervezetek parancsnoki beosztásainál eggyel alacsonyabbak. A kiemelt katonai szervezeteket és szervezeti elemeket a honvédelmi miniszter határozza meg.
(3) A parancsnokhelyettesi beosztásokra a parancsnokira megállapítottnál eggyel alacsonyabb rendfokozatot kell rendszeresíteni. Azoknál a katonai szervezeteknél, amelyeknél a parancsnoki (főnöki) beosztásra rendszeresített rendfokozat tábornok, a helyettesi beosztások rendszeresített rendfokozata kettővel alacsonyabb lehet. Egyes intézményeknél (pl. kórházaknál) a parancsnokival azonos lehet a helyettesi beosztásra rendszeresített rendfokozat.
(4) Az (1)–(3) bekezdésben nem szabályozott parancsnoki (parancsnokhelyettesi), továbbá a parancsnoki beosztásnak nem minősülő tiszti, valamint a zászlósi, tiszthelyettesi és tisztesi beosztásokhoz tartozó rendfokozatokat a parancsnoki beosztásokhoz viszonyítva, azokkal beazonosítva kell meghatározni.
(5) A beosztásokhoz tartozó beosztási kategóriákat a miniszter által jóváhagyott nómenklatúra alapján az állománytábla tartalmazza.
235. § A nem katonai vagy rendvédelmi oktatási intézményből hivatásos állományba felvett személy rendfokozatát a 40. §-ban foglaltak figyelembevételével kell megállapítani azzal, hogy az nem lehet alacsonyabb a tartalékos rendfokozatánál.
236. § (1) A szakasz- és az annál magasabb parancsnoki, illetve az ezeknek megfelelő vezető beosztású hivatásos katonákat a szolgálati idő után járó pótszabadság helyett parancsnoki pótszabadság illeti meg, amely évente:
a) | szakaszparancsnoknál | 9 munkanap, | ||
b) | századparancsnoknál | 10 munkanap, | ||
c) | zászlóalj-(osztály-)parancsnoknál | 11 munkanap, | ||
d) | ezredparancsnoknál | 12 munkanap, | ||
e) | dandárparancsnoknál | 13 munkanap, | ||
f) | hadosztályparancsnoknál | 14 munkanap, | ||
g) | hadtestparancsnoknál és ennél magasabb beosztású elöljáró esetén | 15 munkanap. |
(2) A 86. § (6) bekezdése szerint a Magyar Honvédség napja május 21.
237. § (1) Az illetménypótlékok az illetményalap %-ában meghatározva a következők:
a) fokozottan veszélyes szolgálatért
– | repülési pótlék az éves repülési terv 100%-os teljesítése esetén, a feladat bonyolultságától, illetve a hajózó osztályos fokozatától függően | 180–1240% | ||
– | repülőgép berepülési pótlék gépenként | 18–27% | ||
– | ejtőernyős ugrási pótlék az ugrások számától és bonyolultságától függően ugrásonként | 4,2–34% | ||
– | ejtőernyő beugrási pótlék az ernyő típusától függően ernyőnként | 23–31% | ||
– | tűzszerész pótlék óránként | 2,9–9,2% | ||
– | búvárpótlék óránként | 2,6–3,5% | ||
– | nagyfrekvenciás és ionizáló sugárzásnak, illetőleg mérgezésnek, valamint biológiai anyag feldolgozása közben fertőzés veszélyének kitett beosztásban szolgálatot teljesítők pótléka havonta | 45% |
b) a feladat bonyolultságához és nehézségi fokához igazodó mértékű harckészültség és működőképesség miatti fokozott igénybevételért
– | harckészültségi pótlék havonta | 9,0–12,6% | ||
– | készültségi pótlék naponként | 3,2–5,2% | ||
– | ügyeleti díj szolgálatonként | 3,8–7,4% | ||
– | orvosi ügyeleti díj ügyeletenként | 3,0–18,8% | ||
– | készenléti díj naponként | 6,3% | ||
– | gépkocsivezetői pótlék havonta | 5,3–18,8% | ||
– | terepfelmérői pótlék naponta | 4,2–8,4% | ||
– | gyakorlati pótlék naponta | 6,3% | ||
– | díszelgési pótlék havonta | 10,0% | ||
– | zenekari pótlék havonta | 10,0% | ||
– | repülő és helikopter műszaki üzemben tartó pótlék havonta | 20,0% |
c) a különleges felkészültségért
– | osztálybasorolási pótlék havonta | 6,3–37,5% | ||
– | aranykoszorús kiegészítő pótlék havonta | 11,3–16,5% |
(2) A szolgálatteljesítés helyén az átlagosnál kedvezőtlenebb körülmények elviseléséért távoli helyőrségi pótlék jár, amelynek havi összege a körülményeket figyelembe véve 19,4–33%.
(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti ügyeleti díjazás nem illeti meg a folyamatos szolgálat ellátására szervezett beosztásokat betöltőket.
(4) A katonai büntetés-végrehajtási intézmény foglári állományánál a 306. §-t kell alkalmazni.
238. § (1) A hivatásos katona végkielégítés jellegű egyszeri repülőhajózói és ejtőernyős juttatásra jogosult, ha neki fel nem róható egészségi okból vagy a szolgálat érdekében
a) alacsonyabb repülőgép-(helikopter-)típusra vagy földi beosztásba helyezték,
b) a repüléstől, ejtőernyőugrástól véglegesen eltiltották.
(2) Az egyszeri juttatás összegét a beosztás és osztályos fokozat figyelembevételével – a repülőhajózó, illetőleg ejtőernyős beosztásokban eltöltött minden év után – az illetményalap 25–75%-ában kell megállapítani.
239. § (1) A hivatásos katona a lakhatásának megoldásához és lakásának fenntartásához honvédségi támogatásra jogosult. A támogatás a hivatásos katona családi körülményeihez, rendfokozatához, szolgálati beosztásához igazodik. Érvényre kell azonban juttatni az egyenlő elbírálás követelményét is.
(2) A nyugállomány tagja – ha a szolgálati érdek nem zárja ki – lakása helyett megfelelő cserelakásra jogosult, továbbá lakását – a külön szabályok szerint – megvásárolhatja. Halála esetén e jog a vele közös háztartásban élt házastársát illeti meg. Külön jogszabály korlátai között a nyugállomány tagjának egyeneságbeli rokona a bérleti jogviszony folytatására jogosult.
(3) A nyugállomány tagjának halála esetén az (1) és (2) bekezdés szerinti jogok az élettársat illetik meg, ha
a) az együttélésből közös gyermek született, vagy
b) az együttélés a halál bekövetkezéséig megszakítás nélkül legalább 5 éven át tartott.
240. § (1) A szerződéses katona – ha a beosztása indokolja – lakhatási támogatást kaphat.
(2) A szerződéses katona jogosulttá válik a lakhatási támogatásra, ha a szerződéses szolgálatban 5 évet már eltöltött, és összesen legalább 10 év szolgálatot vállalt.
241. § (1) A honvédség katonai szervezeteinél a hivatásos katonák feletti fegyelmi jogkört – az e törvényben meghatározott eltérésekkel – az ezred- (önálló zászlóalj-, osztály-), dandár-, hadosztály-, hadtest-, intézet- és a vele azonos vagy magasabb szintű parancsnok, főnök (szolgálati elöljáró) gyakorolja.
(2) A század-(üteg-), zászlóalj-(osztály-) és a vele azonos szintű parancsnok a szolgálati alárendeltségébe tartozó hivatásos katonák által elkövetett fegyelemsértésről és szabálysértésről – a szolgálati út betartásával – írásban köteles jelentést tenni az állományilletékes parancsnoknak.
242. § (1) A jogerős fenyítésről szóló határozatot állománygyűlésen kell kihirdetni. Az állománygyűlésen csak a megfenyített személlyel azonos vagy nála magasabb rendfokozati állománycsoportba tartozó és beosztású hivatásos katonák vehetnek részt.
(2) A jogerős fenyítéseket az erre rendszeresített dicséreti/fenyítési lapon nyilván kell tartani. Ha a hivatásos katonát áthelyezték, a dicséreti/fenyítési lapját az új szolgálati helyére meg kell küldeni.
243. § A más szervnél szolgálatot teljesítők a katonai fegyelmi és büntető jogszabályok hatálya alatt állnak.
244. § (1) Összesített személyügyi nyilvántartást kell vezetni az alárendelt katonai szervezetek hivatásos állományáról az elöljáró katonai szervezeteknél, amelyek körét a honvédelmi miniszter határozza meg.
(2) A személyügyi alapnyilvántartást vezető katonai szervezetek az általuk nyilvántartott adatokról és azok változásairól folyamatos adatszolgáltatást nyújtanak az elöljáró katonai szervezeteknél vezetett összesített nyilvántartás részére.
(3) A Honvédelmi Minisztériumban szolgálatot teljesítők alapnyilvántartását a minisztérium személyügyi szerve vezeti. A központi nyilvántartáshoz szükséges adatszolgáltatásra a 201. § (2) bekezdése vonatkozik.
245. § A személyügyi alapnyilvántartásba jogosult betekinteni a katonai szervezetnél működő előmeneteli bizottság elnöke.
246. § A határőrség, a rendőrség, a polgári védelem, valamint az állami és önkormányzati tűzoltóság hivatásos állományára e törvény rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
247. § (1) A fejezet hatálya alá tartozó fegyveres szerveknél állományilletékes parancsnok; az országos parancsnok és a főigazgató, a megyei (budapesti) rendőrfőkapitány, a határőr-igazgató, a megyei polgári védelmi és a megyei tűzoltóparancsnok, a fővárosi önkormányzati tűzoltóparancsnok, a városi (budapesti kerületi) rendőrkapitány, az önkormányzati tűzoltóparancsnok, valamint az ezekkel azonos jogállású szervezeti egység vezetője.
(2) Az állományilletékes parancsnokok munkáltatói jogkörét e törvény keretei között a belügyminiszter állapítja meg.
248. § A belügyminiszter a fegyveres szerv hivatásos állományú tagját határozott vagy határozatlan időre – beleegyezésével – a Belügyminisztériumba szolgálatteljesítésre berendelheti. A berendeltre a 43–44. §-ok szabályait a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) szolgálati viszonyára a fegyveres szerv hivatásos állományára vonatkozó szabályok az irányadók;
b) a foglalkoztatásával összefüggő költségek a minisztériumot terhelik;
c) a munkáltatói jogkört vele szemben a fegyveres szerv irányításában és felügyeletében közreműködő minisztériumi egység vezetője gyakorolja;
d) a berendelés megszüntetése után – ha az nem fegyelmi okból vagy alkalmatlanság miatt történt – legalább a berendelés előtti szolgálati beosztásával azonos, illetve a berendelés során elért előmenetelének megfelelő besorolású szolgálati beosztást kell a részére biztosítani.
249. § A magasabb beosztás betöltéséhez szükséges iskolai végzettség (szakképesítés) megszerzésére a pályázatot a felsőoktatási intézmény a belügyminiszter jóváhagyásával írja ki.
250. § (1) A hivatásos állomány tagja a fegyveres szerv más szervezeti egységéhez – ha az a szolgálatteljesítés helyének megváltozásával is jár – beleegyezésével helyezhető át.
(2) A tanfolyamrendszerű továbbképzésen kívül évente 3 hónapot meghaladó időtartamra vezényelni a hivatásos állomány tagját csak beleegyezésével lehet.
251. § (1) A belügyminiszter határozza meg e fejezet hatálya alá tartozó fegyveres szerveknél rendszeresített beosztásokat, a betöltésükhöz szükséges további követelményeket (iskolai végzettség, szakképesítés, sorkatonai szolgálat letöltése), a beosztásokban elérhető legmagasabb rendfokozatokat, valamint a beosztásokhoz tartozó fizetési fokozatokat.
(2) A próbaidő legrövidebb időtartama 6 hónap.
252. § A fegyveres szervek hivatásos tiszthelyettesi állományát a 82. § (1) bekezdése szerint kell minősíteni, a szerződéses állományban levőkről szolgálati jellemzést kell készíteni.
253. § (1) A fejezet hatálya alá tartozó fegyveres szerveknél
a) | – | a szakaszparancsnokot, | |||
– | az előzővel azonos besorolású vezetőt | 9, | |||
b) | – | a századparancsnokot, | |||
– | a rendőrkapitánysági alosztályvezetőt, | ||||
– | az előzőekkel azonos besorolású vezetőt | 10, | |||
c) | – | a rendőrkapitánysági osztályvezetőt, | |||
– | a zászlóaljparancsnokot, | ||||
– | a határőr kirendeltségvezetőt, | ||||
– | a városi (budapesti kerületi) tűzoltóparancsnok-helyettest, | ||||
– | az előzőekkel azonos besorolású vezetőt | 11, | |||
d) | – | a megyei (budapesti) parancsnoksági (főkapitánysági) osztályvezetőt, | |||
– | a határőr-igazgatósági osztályvezetőt, | ||||
– | a fővárosi tűzoltó-parancsnokság osztályvezetőjét, | ||||
– | az előzőekkel azonos besorolású vezetőt | 12, | |||
e) | – | az országos parancsnokság osztályvezetőjét, | |||
– | a megyei (budapesti) parancsnokság (főkapitányság) főosztályvezetőjét és parancsnokhelyettesét, | ||||
– | a határőrigazgató-helyettest, | ||||
– | a polgári védelmi körzetparancsnokot, | ||||
– | a városi (budapesti kerületi) rendőrkapitányt, tűzoltóparancsnokot, | ||||
– | az előzőekkel azonos besorolású vezetőt | 13, | |||
f) | – | az országos parancsnokság főosztályvezetőjét, | |||
– | a megyei (budapesti) főkapitányt, | ||||
– | a megyei parancsnokot, | ||||
– | a határőr-igazgatót, | ||||
– | a fővárosi tűzoltóparancsnokot, | ||||
– | az előzőekkel azonos besorolású vezetőt | 14, | |||
g) | – | az országos parancsnokot, főigazgatót | 15 |
munkanap parancsnoki pótszabadság illeti meg.
(2) A 92. § (2) bekezdése szerinti tartós igénybevétel esetén a rendkívüli pihenőnapokat az országos parancsnok engedélyezi.
254. § (1) A hivatásos állomány felsőfokú és középfokú végzettségű tagját 10 év elteltével az állományilletékes parancsnok a 82. § (4) bekezdés szerint minősíti, a minősítés alapján kinevezheti a következő beosztási kategória első fizetési fokozatába. Ha az érintett a következő beosztási kategóriához előírt szakirányú végzettséget megszerezte, kinevezésére 10 év letelte előtt is sor kerülhet.
(2) A 104. §-ban meghatározott pótlékokon felül a hivatásos állomány tagját az illetményalap százalékában a következő pótlékok illetik meg:
a) egy hónapra számítva:
– | különleges bevetési pótlék | 100–150% | ||
– | lovasjárőri pótlék | 25% | ||
– | kutyavezetői pótlék | 20% | ||
– | gépjárművezetői pótlék | 13% | ||
– | különleges gépjárművezetői pótlék | 25% | ||
– | díszelgési pótlék | 25% | ||
– | hajóvezetői pótlék | 20% | ||
– | nyomozói pótlék | 20% | ||
– | zenekari pótlék | 10% | ||
– | nagyfrekvenciás és ionizáló sugárzásnak, illetőleg mérgezésnek, valamint biológiai anyag feldolgozása közben fertőzés veszélyének kitett beosztásban szolgálatot teljesítők pótléka | 45% |
b) teljesített óránként:
– | repülőgép-(helikopter-)vezetői pótlék | 10% | ||
– | éjszakai pótlék | 0,5% | ||
– | délutáni pótlék | 0,25% | ||
– | készenléti pótlék | 0,25% | ||
– | tűzszerészpótlék | 9% | ||
– | búvárpótlék | 5% | ||
– | akció szolgálati pótlék | 0,5% |
c) szolgálatonként:
– | ügyeleti pótlék | 3,8–7,4% |
(3) A (2) bekezdés szerinti pótlék a hivatásos állomány tagjának a pótlékkal elismert tevékenység tényleges kifejtésének, illetve beosztás betöltésének idejére jár.
255. § A határőrség hivatásos állományú tagjaira megfelelően alkalmazni kell a 211–215. §-ok, továbbá a 322. § (2) bekezdésének rendelkezéseit.
256. § (1) A határőrség szerződéses szolgálati viszonyt létesíthet meghatározott szolgálati beosztások betöltésére.
(2) A szerződéses állományra vonatkozóan megfelelően kell alkalmazni a 220–226., 228., 230–231., valamint a 240. §-ok rendelkezéseit.
257. § A határőrség 86. § (6) bekezdése szerinti ünnepnapja június 27-e, Szent László napja.
258. § (1) Rendőri szolgálati jogviszony – a 37. § (1) és a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 7. §-ának (2) bekezdésében meghatározott feltételeken túl – akkor létesíthető, ha a jelentkező, valamint közeli hozzátartozóinak és a vele egy háztartásban élőknek az életvitele kifogástalan, és
a) írásban hozzájárul személyes adatai kezeléséhez, továbbá ahhoz, hogy a felvételi követelményeknek való megfelelés megállapítása érdekében lakó- és családi körülményeit, továbbá a korábbi büntetéseire vonatkozó adatokat előzetesen megvizsgálják;
b) megszerzi a közeli hozzátartozói, illetve a vele közös háztartásban élő személyek hozzájárulását – saját személyükre vonatkozóan – személyes adataik kezeléséhez;
c) írásban elfogadja, hogy az a) pontban meghatározott feltételeket a szolgálati viszony tartama alatt a fegyveres szerv bármikor megvizsgálhatja.
(2) A vizsgálat befejezéséről, annak terjedelméről, a megvizsgált körülményekről és következtetésekről a szolgálati viszonyt létesíteni kívánó, illetve a szolgálatot teljesítő személyt tájékoztatni kell. Amennyiben a szolgálati viszony nem jön létre, vagy szolgálati viszonyt érintő adat nem keletkezett, az előzetes vizsgálat során keletkezett adatokat meg kell semmisíteni.
(3) Többes állampolgárságú magyar állampolgár szolgálati viszonyának létesítését a belügyminiszter engedélyezi.
259. § (1) A szolgálati viszonyt létesítő személyt, illetve azt a rendőrt, aki e törvény hatálybalépésekor még nem rendelkezik rendőri szakképzettséggel, a feltételek biztosítása mellett megfelelő határidő kitűzésével kötelezni kell a rendőri szakképzettség megszerzésére. Ha ennek az előírt határidőben nem tesz eleget, a szolgálati viszonya az 59. § (1) bekezdésének b) pontja alapján megszűnik.
(2) A rendőri szakképzettséggel nem rendelkező rendőr önálló intézkedésre nem jogosult, szolgálatba történő beosztására rendőri szakképzettséggel rendelkező rendőrnek alárendelten vagy kötelékben alkalmazva kerülhet sor.
260. § (1) Próbaidő kikötése kötelező, ha a hivatásos állományba jelentkező rendőri szakképzettséggel nem rendelkezik.
(2) A rendőr-szakképzőiskolán tanulmányokat folytató személyeket az első oktatási év eredményes befejezését követően 12 hónap próbaidő kikötésével hivatásos állományba kell venni.
261. § (1) A bűnözés elleni eredményes fellépés céljából a rendőr, hivatásos szolgálati viszonyának fenntartása mellett – szolgálati feladatként, a rendőrséghez tartozás leplezésével – más foglalkoztatási jogviszony létesítésével, vagy egyéb jövedelemszerző tevékenység folytatásával bízható meg.
(2) Az (1) bekezdés szerinti feladat ellátása alatt a rendőr társadalombiztosítási ellátására, járandóságaira a hivatásos állományra vonatkozó szabályok szerint jogosult.
262. § A foglalkoztatásra vonatkozó speciális szabályokat – a hatályos jogszabályok keretei között – a belügyminiszter állapítja meg, továbbá – a költségvetési és társadalombiztosítási kötelezettségek teljesítése és a járandóságok tekintetében – az érintett szervezetekkel kötött megállapodás tartalmazza.
263. § A 85. § alapján elrendelt szolgálatteljesítési időbeosztást – a 87. § (1) bekezdésben meghatározott eseteket kivéve – az illetékes szolgálati elöljáró köteles azt megelőzően legalább 1 héttel közölni a rendőrrel.
264. § A rendőrség 86. § (6) bekezdése szerinti ünnepnapja április 24-e, Szent György napja.
265. § (1) A polgári védelem hivatásos állományú tagjai szolgálatot teljesíthetnek a 42. § (2) bekezdésén kívül a megyei (fővárosi) és települési önkormányzatoknál, valamint a védelmi bizottságoknál.
(2) A polgári védelem meghatározott beosztásokra szerződéses szolgálati viszonyt létesíthet.
(3) A szerződéses állomány tekintetében alkalmazni kell a 220–226., 228., 230–231., valamint a 240. §-okat.
266. § (1) A polgári védelem szerveinél kiemelt munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró az országos parancsnok, állományilletékes parancsnok pedig a fővárosi, megyei parancsnok.
(2) Szolgálati elöljáró a polgári védelem szerveinél:
a) a munkáltatói jogkör gyakorlására jogosult személy,
b) a főigazgató, igazgató a főigazgatóság, igazgatóság állománya,
c) a főosztályvezető, osztályvezető a főosztály, osztály állománya,
d) a körzetparancsnok a körzet állománya
tekintetében.
267. § A polgári védelem 86. § (6) bekezdése szerinti ünnepnapja március 1-je, a polgári védelem napja.
268. § (1) Az önkormányzati tűzoltóparancsnok kinevezése és felmentése az önkormányzati képviselő-testület (a továbbiakban: képviselő-testület), a Főváros esetén a közgyűlés (a továbbiakban: közgyűlés) hatáskörébe tartozik.
(2) Minden más munkáltatói jogot – a fegyelmi és kártérítési jogkör kivételével – a polgármester (főpolgármester) gyakorol.
269. § (1) Hivatásos szolgálati viszony férfi esetén csak a sorkatonai szolgálatot teljesített vagy az alól mentesített állampolgárral létesíthető.
(2) A szolgálati viszony az önkormányzati tűzoltó-parancsnokság és a hivatásos önkormányzati tűzoltó között, illetve az önkormányzat és a hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnok között jön létre.
(3) Az önkormányzati tűzoltóparancsnoki beosztást pályázat útján kell betölteni. A pályázatot a képviselő-testület (közgyűlés) írja ki. A pályázati feltételeket a szakmai felügyeletet ellátó tűzoltóparancsnokkal előzetesen egyezteti.
270. § (1) Az önkormányzati tűzoltó-parancsnokság a legalább 1 évig tartó képzés, továbbképzés céljából más szervhez vezényelt hivatásos állományú tagja helyettesítésére határozott időre szolgálati viszonyt létesíthet (szerződéses tűzoltó).
(2) Szerződéses szolgálati viszony létesíthető tiszti, zászlósi és tiszthelyettesi beosztásokra akkor, ha a jelentkező legalább 1 év szolgálatot vállal, amely közös megállapodás alapján meghosszabbítható. A szerződéses szolgálati viszony összidőtartama legfeljebb 10 év lehet.
(3) Határozott időre történő alkalmazás esetén tiszthelyettesi beosztásba felvételre kerülő személyt tisztesi rendfokozatba kell kinevezni, ha középiskolai végzettséggel nem rendelkezik.
(4) Szerződéses szolgálati viszony létesítése esetén 6 hónap próbaidő kikötése kötelező.
(5) A szerződéses tűzoltó a próbaidő alatt köteles az alapfokú tűzoltó tanfolyamot elvégezni.
(6) A szerződéses tűzoltót az utánpótlás biztosításakor előnyben kell részesíteni.
(7) A szerződéses szolgálati viszony az 53. §-ban foglaltakon túl megszűnik határozatlan idejű kinevezés esetén, valamint a kinevezésben meghatározott szolgálati idő leteltével, ha annak meghosszabbítására nem került sor.
271. § (1) A hivatásos állomány tagja vezetői beosztásba történő kinevezéséhez 5 év tűzoltó szakmai gyakorlat szükséges.
(2) Ha a hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnokot beosztásából felmentik, alacsonyabb beosztásba helyezhető, vagy más állami, illetve önkormányzati tűzoltó-parancsnokság állományába áthelyezhető. Amennyiben ezt nem fogadja el, vele szemben a felmentés szabályait kell alkalmazni.
(3) A hivatásos tűzoltó – beleegyezésével – az állami vagy önkormányzati tűzoltó-parancsnokságról más állami vagy önkormányzati tűzoltó-parancsnokság állományába vezényelhető, ha a vezényléssel kapcsolatos költségek viseléséről az érintett parancsnokságok írásban megállapodtak.
272. § (1) A tűzoltóság szakképzettséggel nem rendelkező hivatásos állományú tagja nem láthat el önállóan olyan szolgálatot, amelyhez tűzoltói szakképzettség szükséges.
(2) Bármely beosztásba történő első kinevezés esetén kötelező az alapfokú tűzoltó tanfolyam elvégzése. Ez alól felmentést a szakmai felügyeletet ellátó tűzoltóparancsnok adhat.
(3) A századosi rendfokozati állománycsoportba tartozó tűzoltói beosztások betöltéséhez középfokú állami és szakmai iskolai végzettség is elfogadható.
(4) A hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnokot a polgármester (főpolgármester) minősíti a szakmai felügyeletet ellátó tűzoltóparancsnok véleményének a figyelembevételével.
273. § Az önkormányzat saját költségvetése terhére a törvényben meghatározottakon túl további juttatásokat állapíthat meg.
274. § (1) Az önkormányzati tűzoltóparancsnok helyettese felett a fegyelmi jogkört a polgármester (főpolgármester) gyakorolja.
(2) A fegyelmi eljárást
a) hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnok esetében az önkormányzati képviselő-testület (közgyűlés),
b) parancsnokhelyettes esetében a polgármester (főpolgármester) rendeli el.
(3) A fegyelmi eljárás elrendeléséhez ki kell kérni a szakmai felügyeletet ellátó tűzoltóparancsnok véleményét.
(4) A fegyelmi vizsgálatot az önkormányzati tűzoltóparancsnok esetében a képviselő-testület vagy annak bizottsága – a szakmai felügyeletet ellátó tűzoltó-parancsnokság képviselőjének bevonásával – folytatja le.
(5) Az önkormányzati tűzoltóparancsnok felfüggesztéséről a polgármester vagy az eljáró bizottság javaslatára a képviselő-testület határoz, parancsnokhelyettes esetében a polgármester intézkedik.
(6) A felelősségre vonásról vagy annak mellőzéséről az önkormányzati tűzoltóparancsnok esetében a polgármester előterjesztése alapján a képviselő-testület hoz határozatot.
(7) A 123. § (1) bekezdésének g) és h) pontjában meghatározott fenyítések helyett a polgármester (főpolgármester) a parancsnok, illetve a parancsnokhelyettes beosztásból történő felmentését kezdeményezheti.
(8) Ha a fegyelemsértést több önkormányzati tűzoltóság hivatásos állományába tartozók együttesen követték el, a fegyelmi vizsgálat lefolytatásáról az az önkormányzati tűzoltóparancsnok intézkedik, akinek a működési területén a fegyelemsértést elkövették. Az érdemi döntést azonban az eljáró parancsnok javaslatának figyelembevételével az állományilletékes tűzoltóparancsnokok hozzák meg.
275. § (1) A hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnok hatáskörében hozott intézkedése, fenyítési és kártérítési határozata ellen benyújtott panaszt a polgármester bírálja el.
(2) A képviselő-testület (közgyűlés), illetve a polgármester (főpolgármester) által a munkáltatói jogkörében hozott határozattal (minősítéssel) szemben közvetlenül a munkaügyi bírósághoz lehet fordulni.
276. § (1) A hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnok és helyettese személyi anyagába – a 202. §-ban meghatározottakon kívül, és az érintett beleegyezésével – a polgármester (főpolgármester) megbízottja tekinthet bele.
(2) Az önkormányzati tűzoltó-parancsnokság a belügyminiszter által meghatározott rendben szolgáltatja a szükséges adatokat és okmányokat a szakmai felügyeletet ellátó tűzoltó-parancsnokság részére.
(3) Az önkormányzati tűzoltó-parancsnokság személyzeti és munkaügyi tevékenységének felügyeletét a szakmai felügyeletet ellátó tűzoltó-parancsnokság látja el.
(4) A tűzoltóság napja május 4-e, Szent Flórián napja.
277. § A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjaira e törvény rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
278. § A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja fontos és bizalmas munkakört betöltő személynek minősül.
279. § A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja a gyülekezési törvény hatálya alá eső rendezvényen történő megjelenési szándékát köteles a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárónak bejelenteni, aki összeférhetetlenség esetén (politikai tevékenység tilalma) a részvételt megtilthatja.
280. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja külföldre utazásának tervezett napját, útvonalát, célját, hazatérésének várható időpontját az állományilletékes parancsnoknak köteles bejelenteni. Az állományilletékes parancsnok a külföldre utazást szolgálati és biztonsági érdekből megtilthatja, illetőleg korlátozhatja.
(2) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja – az elöljáró parancsnok által elrendelt időszakban – köteles bejelenteni a szolgálaton kívüli tartózkodási helyét.
281. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai szolgálati és szociális életkörülményeikkel kapcsolatos érdekeik védelmére szolgálatonként érdekképviseleti szerveket hozhatnak létre, ha a hivatásos állomány egyharmada alapító tagként az érdekképviseleti szerv megalakítását kimondja. Az egyes érdekképviseleti szervek nemzetközi érdekképviseleti szövetséghez nem csatlakozhatnak.
(2) Az érdekképviseleti szervet egyetértési jog illeti meg a szolgálat költségvetésében előirányzott jóléti célú pénzeszközök felhasználásával és a jóléti jellegű intézmények, ingatlanok hasznosításával kapcsolatban.
(3) Az érdekképviseleti szervet véleményezési jog illeti meg az illetményfejlesztésre és az egyéb járandóságok fedezetére rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásával, a szociális juttatásokkal, lakásgazdálkodással, egészségügyi ellátással, illetőleg a szolgálati és munkakörülményekkel összefüggő tervek kialakításával kapcsolatban.
(4) Az érdekképviseleti szerv – halasztó hatállyal nem bíró – kifogást nyújthat be a munkáltatói jogkör gyakorlójánál a hivatásos állomány nagyobb csoportját közvetlenül érintő jogellenes elöljárói intézkedés (mulasztás) ellen. Ha a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a kifogással nem ért egyet, egyeztetésnek van helye.
(5) A (4) bekezdésben foglalt kifogás benyújtására a jogellenes intézkedést (mulasztást) követő, illetőleg a tudomásra jutástól számított 8 munkanapon belül van lehetőség. A határidő jogvesztő. A kifogást a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró 5 munkanapon belül elbírálja. Az egyeztetésre ezt követően 8 munkanapon belül kerül sor. Az eredménytelen egyeztetést követően az érdekképviseleti szerv a miniszterhez fordulhat.
282. § (1) Az érdekképviseleti szerv a hivatásos állomány tagját a nemzetbiztonsági szolgálattal szemben bíróság vagy más hatóság előtt nem jogosult képviselni.
(2) Az érdekképviseleti szerv tevékenysége nem irányulhat a nemzetbiztonsági szolgálat rendeltetésszerű tevékenysége, valamint az elöljárói jogkör gyakorlása ellen.
283. § (1) E törvény alkalmazása során a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró alatt a főigazgatókat kell érteni.
(2) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok tekintetében az illetékes főigazgató a 2. számú mellékletben meghatározottakon túl a következő munkáltatói jogköröket is gyakorolja:
a) főtiszt, tiszt szolgálati viszonyának megszüntetése;
b) beosztásba kinevezés, vezénylés, áthelyezés, beosztás ellátásával való megbízás, szünetelés (a miniszter jóváhagyásával) az ezredesi rendfokozattal rendszeresített beosztások esetében;
c) tartós külszolgálatra vezénylés (a miniszter jóváhagyásával);
d) külföldi tanintézet alaptagozatára, tanfolyamaira főtiszt, tiszt beiskolázása;
e) főtiszt, tiszt más szervhez vezénylése, más fegyveres szervhez történő áthelyezése;
f) személyi illetmény megállapítása főtiszt, tiszt számára;
g) az alá- és fölérendeltségi viszonyból eredő összeférhetetlenség feloldása;
h) tanácsosi és főtanácsosi cím adományozása.
284. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál hivatásos szolgálati viszony azzal létesíthető, aki – a 37. §-ban meghatározott általános feltételeken túl – rendezett családi, illetve magánéletet él, és titoktartási kötelezettséget vállal.
(2) A miniszter további alkalmassági követelményeket határozhat meg; kivételes elbírálás során engedélyezheti többes állampolgárságú magyar állampolgárral szolgálati viszony létesítését.
(3) Ahol e törvény katonai és rendvédelmi oktatási intézményeket említ, a nemzetbiztonsági szolgálatok esetében – a 38. § (2) bekezdése kivételével – a szolgálatok oktatási intézményeit is érteni kell.
(4) A nemzetbiztonsági szolgálatok próbaidőre felvett hivatásos állományú tagja a próbaidő alatt is részesíthető lakhatási támogatásban.
285. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja – a 42. §-ban meghatározottakon túl – a külön törvényben meghatározott intézményeknél és szervezeteknél is teljesíthet szolgálatot.
(2) A miniszter a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagját – beleegyezésével – határozott vagy határozatlan időre az irányítási feladatok ellátását segítő szervezetbe berendelheti. A berendelt hivatásos állományú tagra a 43–44. §-ok szabályait a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) szolgálati viszonyára a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományára vonatkozó szabályok irányadók;
b) vele szemben a munkáltatói jogkört – a kinevezés és felmentés kivételével – az irányítási feladatok ellátását segítő szervezet vezetője gyakorolja;
c) a berendelés megszűnése után – ha az nem fegyelmi okból vagy alkalmatlanság miatt történt – a berendelés alatt elért előmenetelének megfelelő besorolású szolgálati beosztást kell részére biztosítani.
(3) E törvény minisztériumokban szolgálatot teljesítő hivatásos állományú tagokra vonatkozó rendelkezéseit a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter feladatai ellátását segítő szervezetben szolgálatot teljesítő hivatásos állományú tagra is alkalmazni kell.
286. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja központi állományban van, ha szolgálatteljesítése alapvetően a munkáltató polgári nemzetbiztonsági szolgálatnál történik.
(2) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja kihelyezett állományban van, ha nemzetbiztonsági feladatait külső munkaviszonyt létesítve – azt felhasználva – látja el.
(3) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja a 44. §-ban meghatározott eseteken kívül akkor is rendelkezési állományban van, ha külső szervvel létesített munkaviszonya során nemzetbiztonsági feladatokat átmenetileg nem lát el, de szolgálati viszonyának fenntartása továbbra is indokolt. Ebben az esetben a rendelkezési állományban lévők a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok béralapja terhére illetményben és egyéb bérjellegű kifizetésekben nem részesülhetnek, szolgálati viszonyuk azonban folyamatos.
287. § A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagját külföldi szolgálatra – a miniszter jóváhagyásával – a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárója vezényli.
288. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok esetében az elöljáró parancsa teljesítésének módjára a külön törvényben meghatározott eltérő rendelkezéseket kell alkalmazni.
(2) A titoktartási kötelezettség alól a miniszter, illetve a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró adhat felmentést; e jogkör nem ruházható át.
289. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjának minősítése során nem kötelező a törvény 4. számú mellékletében meghatározott lőkészség vizsgálata. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjának minősítésére észrevételeket az érdekképviseleti szerv nem tehet.
(2) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja minősítését bíróság előtt nem támadhatja meg.
290. § A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok vezetőit parancsnoki pótszabadság az alábbiak szerint illeti meg:
– csoportvezetőt | 10 munkanap, | ||
– referatúravezetőt, alosztályvezetőt | 11 munkanap, | ||
– osztályvezetőt és helyettesét | 12 munkanap, | ||
– főosztályvezetőt és helyettesét | 13 munkanap, | ||
– igazgatót | 14 munkanap, | ||
– főigazgatót és helyettesét | 15 munkanap. |
291. § A polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál a besorolási osztályokhoz és beosztási kategóriákhoz kötődő egyes rendszeresített beosztásokat és a beosztásokban elérhető rendfokozatokat a miniszter határozza meg.
292. § A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjának a külön törvényben meghatározottak szerint nemzetbiztonsági pótlék adható.
293. § (1) A 292. §-ban meghatározott pótlékon felül a hivatásos állomány tagját az illetményalap százalékában meghatározva a következő pótlékok illetik meg.
Egy hónapra számítva:
– személyi pótlék | 50–100%, | ||
– tanácsosi pótlék | 50%, | ||
– főtanácsosi pótlék | 100%, | ||
– gépjárművezetői pótlék | 13%. |
Teljesített óránként:
– délutáni pótlék, óránként | 0,25%, | ||
– éjszakai pótlék, óránként | 0,5%, | ||
– készenléti pótlék, óránként | 0,25%, | ||
– akció szolgálati pótlék | 0,5%. |
Teljesített szolgálatonként:
– ügyeleti díj | 3,8–7,4%. |
(2) Az (1) bekezdés szerinti pótlék a hivatásos állomány tagjának a pótlékkal elismert tevékenység tényleges kifejtésének, illetve a beosztás tényleges betöltésének idejére jár.
294. § A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjainak tanácsosi és főtanácsosi cím adományozható; a főtanácsos ezredessé előléptethető.
295. § (1) A hivatásos állomány tagjával szemben elrendelt fegyelmi eljárás során – képviselőként – ügyvéd nem járhat el. Képviselőként az érdekképviseleti szerv tagja vagy a nemzetbiztonsági szolgálattal szolgálati viszonyban álló más hivatásos állományú személy kérhető fel. A képviseletért díjazás nem adható.
(2) Ha a fegyelmi határozat állam- és szolgálati titokkörbe tartozó indokolást tartalmaz, az az érintettnek nem kézbesíthető.
296. § A kártérítési eljárás során a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja képviseletében ügyvéd nem járhat el.
297. § (1) Szolgálati panasz benyújtása esetén a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja képviseletében ügyvéd nem járhat el.
(2) A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja által benyújtott panaszt a sérelmezett döntést hozó, intézkedést tevő vagy mulasztást elkövető személy szolgálati elöljárója bírálja el.