(3) A hivatásos állomány tagja panaszával közvetlenül nem fordulhat az illetékes ügyészséghez.
(4) A (2) bekezdés szerinti eljárásban hozott sérelmezett döntés ellen a hivatásos állomány tagja a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáróhoz panasszal fordulhat; ha a sérelmezett döntést a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró hozta, az (5) bekezdés szerint kell eljárni.
(5) A munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró által hozott elsőfokú határozat, illetve nem felülvizsgálati jogkörben hozott döntés, intézkedés vagy mulasztás ellen a hivatásos állomány tagja a miniszterhez panasszal, illetve fellebbezéssel fordulhat.
298. § A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja a szolgálati viszonyból származó jogvita esetén akkor fordulhat a bírósághoz, ha a szolgálati viszonyára vonatkozó – az elöljáró mérlegelési jogkörébe nem tartozó – döntést vagy intézkedést, illetve ezek elmulasztását sérelmesnek tartja, és a fegyveres szerven belüli – illetve a 297. § (5) bekezdése szerinti – jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette.
299. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok központi személyügyi nyilvántartásaikat szolgálatonként vezetik. A szolgálatok személyügyi alapnyilvántartást nem vezetnek.
(2) A személyügyi központi nyilvántartásba a 202. § a), b) és e) pontjaiban meghatározottakon túl betekinteni, illetve onnan adatot átvenni a miniszter, a kabinetfőnök, valamint a miniszter által meghatározott, a miniszteri irányítási feladatok ellátását segítő szervezetben és az illetékes munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró által meghatározott, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál dolgozó személyek jogosultak.
300. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok esetében a – 342. § (2) bekezdésében meghatározottaktól eltérően – a miniszter utasításban állapítja meg:
a) a minősítés és a szolgálati jellemzés készítése, továbbá a személyügyi nyilvántartás rendjét, az ezekkel összefüggő személyügyi hatásköröket és a személyügyi igazgatással kapcsolatos feladatokat;
b) az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeket, az azoknak való meg nem feleléssel kapcsolatos eljárást;
c) azokat a szolgálati beosztásokat, amelyekben az idegen nyelv használata szükséges, illetőleg, ahol idegen nyelv ismerete a szolgálati beosztással járó feladat, továbbá a ritka és a 2 nyelvnél több nyelv használatáért adható kiegészítő nyelvpótlék mértékét;
d) azokat a szolgálati beosztásokat, amelyeknél a szolgálati viszonyban töltött idő számítása a 329. § (1) bekezdésében meghatározott szorzószámok szerint történik, ezen belül azokat a körülményeket, amelyek a számítás szempontjából különösen veszélyesnek minősülnek.
(2) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok esetében a 342. § (2) bekezdésében meghatározottaktól eltérően az illetékes munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró utasításban állapítja meg:
a) azokat a szolgálati beosztásokat, amelyek betöltéséhez a 72. §-ban meghatározott iskolai végzettségen (szakképesítésen) túl magasabb iskolai végzettség (szakképesítés) megszerzése, illetve szaktanfolyam elvégzése szükséges;
b) azokat a szolgálati beosztásokat, amelyek pályázat útján tölthetők be, a pályázat kiírásának és elbírálásának rendjét;
c) a kártérítés mértékének összeghatárait, megállapításának módját, mérséklését és mellőzését, a szervezeti egység által fizethető kártérítés összeghatárát, és az ezzel kapcsolatos eljárás rendjét;
d) az őr-, ügyeleti, készenléti és készültségi szolgálatok körét.
301. § A büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományára e törvény rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
302. § (1) A büntetés-végrehajtási szervezetnél a szolgálati viszony létesítésének – a 37. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül – további feltétele férfiak esetében az előírt sorkatonai szolgálati kötelezettség teljesítése.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt feltétel meglétét figyelmen kívül kell hagyni, ha a szolgálatra jelentkező a szolgálati viszony létesítésekor a sorköteles kort túllépte.
(3) A büntetés-végrehajtási szervezetnél a hivatásos szolgálati viszony létesítésének feltétele, hogy az érintett hozzájárul a személyes adatai kezeléséhez, illetve beszerzi közeli hozzátartozói és a vele közös háztartásban élő nagykorú személyek írásos hozzájárulását személyes adataik kezeléséhez.
(4) A büntetlen előélet ellenőrzéséhez a (3) bekezdésben felsoroltak írásbeli hozzájárulását csatolni kell.
(5) A büntetlen előéletnek való megfelelést a büntetés-végrehajtási szerv a szolgálati viszony létesítésekor ellenőrzi, annak fennállása alatt pedig ellenőrizheti.
303. § (1) A 42. § (2) bekezdés a) és b) pontja alapján az Igazságügyi Minisztériumhoz és a fegyveres szervek felsőoktatási intézményéhez vezényelt hivatásos állomány tagjára a 43–44. §-ok rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) a szolgálati viszonyára a büntetés-végrehajtás hivatásos állományú tagjára vonatkozó szabályok irányadók,
b) ha e törvény másként nem rendelkezik, a munkáltatói jogkört a minisztériumhoz vezényelt személy esetén a fegyveres szerv felügyeletét ellátó minisztériumi vezető, a felsőoktatási intézményhez vezényelt személy esetén – az országos parancsnokkal egyetértésben – a felsőoktatási intézmény vezetője gyakorolja,
c) a vezénylés megszüntetése után – ha az nem fegyelmi okból vagy alkalmatlanság miatt történt – az annak tartama alatti előmenetelének megfelelő beosztást kell részére a büntetés-végrehajtási szervezetnél biztosítani.
(2) A 42. § (2) bekezdés e) pontja alapján a hivatásos állomány tagja a fogva tartottak foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervnél is teljesíthet szolgálatot. Esetében a 43. § (2)–(4) bekezdéseit értelemszerűen alkalmazni kell.
304. § A miniszter határozza meg a büntetés-végrehajtási szervezetnél rendszeresített szolgálati beosztásokat, a betöltésükhöz szükséges – a 72. §-ban meghatározottakon túli – iskolai végzettségi (szakképesítési) követelményeket, a beosztásokban elérhető legmagasabb rendfokozatokat, valamint a beosztásokhoz tartozó illetménykategóriákat.
305. § (1) A büntetés-végrehajtási szervezet vezető beosztású hivatásos állományú tagjait a szolgálati idő után járó pótszabadság helyett évente vezetői pótszabadság illeti meg, amelynek mértéke:
| – osztályvezető-helyettesnél | 9 munkanap, | ||
| – osztályvezetőnél | 11 munkanap, | ||
| – főosztályvezető-helyettesnél, parancsnokhelyettesnél | 12 munkanap, | ||
| – főosztályvezetőnél, parancsnoknál | 13 munkanap, | ||
| – országos parancsnokhelyettesnél | 14 munkanap, | ||
| – országos parancsnoknál | 15 munkanap. |
(2) A 90. § (2) bekezdése, valamint a 92. § (1)–(2) bekezdése szerinti pótszabadságon túl évente 5 munkanap pótszabadságra jogosult a hivatásos állomány tagja, ha szolgálati feladatait a különleges biztonsági körletben látja el.
(3) A büntetés-végrehajtási szervezet napja szeptember 8., Adorján napja.
306. § A 104. §-ban meghatározott pótlékon felül a hivatásos állomány tagját az illetményalap %-ában meghatározva a következő pótlékok illetik meg:
| – gépjárművezetői | havonta 13%, | ||
| – lovasjárőri | havonta 25%, | ||
| – kutyavezetői | havonta 15–20%, | ||
| – orvosi ügyeleti díj | ügyeletenként 10–15%, | ||
| – ügyeleti díj | szolgálatonként 3,8–7,4%, | ||
| – különleges gépjárművezetői szolgálat | naponként 10%, | ||
| – készenléti | teljesített óránként 0,25%, | ||
| – éjszakai | teljesített óránként 0,5%, | ||
| – délutáni | teljesített óránként 0,25%, | ||
| – fokozottan veszélyes munkakör ellátásáért | teljesített óránként 0,5%. |
307. § A vám- és pénzügyőrség hivatásos állományára e törvény rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
308. § A 2. § alkalmazásában
a) munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró:
– az országos parancsnok és helyettesei tekintetében a pénzügyminiszter,
– a vám- és pénzügyőrség más hivatásos állományú tagja tekintetében az országos parancsnok,
b) állományilletékes parancsnok: a középfokú szerv parancsnoka,
c) szolgálati elöljáró: az alsó fokú szerv parancsnoka,
d) szervezeti egység: a középfokú szerv,
e) szolgálati hely: a vámhivatal.
309. § (1) A vám- és pénzügyőrséghez – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – legalább középiskolai végzettségű személy vehető fel.
(2) Középiskolai végzettség nélkül is felvehető a jelentkező a vám- és pénzügyőrség őrszolgálatának állományába.
310. § (1) A vám- és pénzügyőrségnél a hivatásos állomány utánpótlása – a (2) bekezdés kivételével – a 37. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően közvetlenül hivatásos állományba vétellel történik. Az így felvettek szakmai képzésére a hivatásos állományba vételt követően kerül sor.
(2) A 38. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően történik a hivatásos állomány utánpótlása a Rendőrtiszti Főiskolát végzettek esetén.
311. § (1) A 310. § (1) bekezdés alapján hivatásos állományba vett személy részére az alapfokú szaktanfolyam, tiszti rendfokozattal felvettek esetében a középfokú szaktanfolyam elvégzése kötelező.
(2) Speciális szakterületen foglalkoztatottak felvételéhez a munkakörnek megfelelő végzettség írható elő.
312. § A 39. § (2) bekezdésének alkalmazása szempontjából kiváló eredménnyel végzett pályakezdő a hivatásos állomány Rendőrtiszti Főiskola vámigazgatási szakon végzett tagja lehet.
313. § A vám- és pénzügyőrségnél pályázat kiírására az országos parancsnok jogosult.
314. § (1) A vám- és pénzügyőrség hivatásos állományú tagja más helységbe 3 évenként összesen 12 hónapra vezényelhető. A 6 hónapot meghaladó időtartamú folyamatos vezényléshez a hivatásos állomány tagjának beleegyezése szükséges.
(2) Ha a hivatásos állomány tagjának a 6 hónapon túli folyamatos vezényléséhez a beleegyező nyilatkozata hiányzik, akkor a vezénylését meg kell szüntetni. Ezt követően egy éven belül más szolgálati helyre nem vezényelhető.
315. § A vám- és pénzügyőrség hivatásos állományú tagjának a 62. §-ban foglaltakon kívül meg kell térítenie a bentlakásos tanfolyamoknak a pénzügyminiszter által meghatározott összegű költségeit, valamint az általa elvégzett olyan tanfolyamok tandíját is, amelyet helyette a vám- és pénzügyőrség fizetett ki, ha szolgálati viszonya 10 éven belül a 62. § (1) bekezdésében meghatározott ok miatt szűnt meg. 5 évet meghaladó hivatásos szolgálat esetén a fenti költségeknek a le nem töltött évekre eső hányadát kell megfizetni.
316. § A vám- és pénzügyőrség hivatásos állományú tagja nem végezhet olyan gazdasági tevékenységet, amely a vám- és pénzügyőrség alaptevékenységéhez kapcsolódik.
317. § A hivatásos állomány egészségügyi, pszichikai és fizikai alkalmasságát a Vám- és Pénzügyőrség Egészségügyi Szolgálata vizsgálja és minősíti.
318. § A vám- és pénzügyőrségnél az egyes beosztásokhoz rendszeresített tiszti és tábornoki rendfokozatokat a szerv állománytáblájában kell meghatározni.
319. § A hivatásos állománynak a szaktanfolyamot kiváló eredménnyel elvégzett tagja – állománycsoportján belül – eggyel magasabb rendfokozatba előléptethető. Ha az előléptetés állománycsoport-változás miatt nem lehetséges, a meglévő rendfokozatában a várakozási ideje tiszthelyettes és zászlós esetében 1 évvel, tiszt és főtiszt esetében 2 évvel csökken.
320. § (1) A 84. § (4) bekezdésének alkalmazásában folyamatos szolgálatnak minősül a határvámhivataloknál, valamint az állandó ügyeletet, őrfeladatokat ellátó szerveknél a váltószolgálat. A szolgálatteljesítési időt e szerveknél negyedéves keretekben kell meghatározni.
(2) A folyamatos szolgálatot ellátókat – amennyiben részükre szabadidő nem biztosítható – a túlszolgálat időtartamára az alapilletmény alapján számított díjazásban kell részesíteni.
(3) A 86. § (6) bekezdésének alkalmazásában a vám- és pénzügyőrség tekintetében munkaszüneti napnak minősül január 26-a, a nemzetközi vámnap.
(4) A túlszolgálat elrendelésére a vám- és pénzügyőrségnél a szolgálati elöljáró jogosult.
321. § (1) A hivatásos állomány tagja részére járó szabadságot a szolgálati elöljáró engedélyezi.
(2) A parancsnoki, illetve vezető beosztású hivatásos állomány tagját a szolgálati idő után járó pótszabadság helyett vezetői pótszabadság illeti meg, amelynek mértéke:
| a) vámhivatali parancsnoknál | 12 munkanap, | ||
| b) középfokú szerv vezetőnél | 13 munkanap, | ||
| c) országos parancsnoksági vezetőnél | 14 munkanap, | ||
| d) országos parancsnoknál | 15 munkanap. |
322. § (1) A hivatásos állomány tagját a 104. §-ban foglaltakon túl a következő – az illetményalap százalékában számított – pótlékok illetik meg:
| a) ügyeleti pótlék | szolgálatonként 3,8–7,4%, | ||
| b) készenléti pótlék | teljesített óránként 0,25%, | ||
| c) akciószolgálati pótlék | teljesített óránként 0,5%, | ||
| d) éjszakai pótlék | óránként 0,5%, | ||
| e) gépjárművezetői pótlék | havonta 10%, | ||
| f) hajóvezetői pótlék | havonta 10%, | ||
| g) kutyavezetői pótlék | havonta 10%, | ||
| h) nyomozói pótlék | havonta 20%, | ||
| i) zenekari pótlék | havonta 10%, | ||
| j) utasforgalmi pótlék | havonta 10%, | ||
| k) éjszakai pótlék | havonta 10%, | ||
| l) veszélyességi pótlék | havonta 45%, | ||
| m) szemlepótlék | havonta 10%, | ||
| n) képviseleti pótlék | havonta 15%, | ||
| o) pénzkezelői pótlék | havonta 5%. |
(2) A vám- és pénzügyőrség külföldi szolgálati helyen szolgálatot teljesítő hivatásos állományú tagját naponta a belföldi napidíj 50%-ának megfelelő külföldi szolgálati helyi pótlék illeti meg.
323. § A vám- és pénzügyőrség hivatásos állományú tagjai lakhatási támogatására a 115. §-ban meghatározottakat értelemszerűen kell alkalmazni.
324. § (1) A zászlósokat és a tiszthelyetteseket a középfokú, illetőleg a felsőfokú szaktanfolyam sikeres elvégzése után egy fizetési fokozattal előre kell sorolni.
(2) Egy fizetési fokozattal előre kell sorolni a tiszteket a felső fokú szaktanfolyam sikeres elvégzése után.
(3) Eggyel alacsonyabb fizetési fokozatba kell sorolni a hivatásos állomány tagját, aki középiskolai végzettséggel nem rendelkezik.
325. § (1) A hivatásos állomány tagja kártérítési felelősségének megállapítására, illetőleg a kártérítés összegének mérséklésére 500 000 Ft értékhatárig az állományilletékes parancsnok, ezt meghaladó kár esetén pedig az országos parancsnok jogosult.
(2) A 329. § (1) bekezdése c) pontjának alkalmazásában fokozott igénybevétellel és veszéllyel járó beosztásnak minősül a határvámhivataloknál, a nyomozó hivataloknál, a kábítószer felderítési szervezetnél, valamint az őrszolgálat akció alosztályánál ténylegesen teljesített szolgálat.
326. § (1) A végkielégítés, a pótszabadság mértéke, a jubileumi jutalom, a nyugdíjjogosultság, a nyugdíj mértéke és a leszerelési segély szempontjából e törvény hatálybalépése előtt a fegyveres szervek állományában hivatásos szolgálati viszonyban eltöltött és a beszámított szolgálati időt szolgálati viszonyban töltött időnek kell elismerni.
(2) Az e törvény hatálybalépése után létesített szolgálati viszony esetén a szolgálati viszonyban eltöltött időbe csak a 328. § (1) bekezdése szerint van helye beszámításnak.
(3) A hivatásos szolgálati viszonyban töltött idő a kinevezési okmánnyal történt állománybavétel napjától a szolgálati viszony megszűnésének napjáig tart.
(4) E törvény hatálybalépését követően a továbbszolgálói szolgálati viszonyban eltöltött időt szerződéses szolgálati viszonyban töltött szolgálati időnek kell tekinteni. Ha a szerződéses állomány tagja hivatásos szolgálati viszonyt létesít, az addig szerződéses szolgálati viszonyban eltöltött ideje hivatásos szolgálati viszonyban töltött időnek számít.
327. § Akinek a szolgálati viszonyát megszüntették, annak az e törvény szerint számított hivatásos szolgálati idejét – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – munkaviszony, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszony, bírósági és ügyészségi szolgálati viszony létesítése esetén a létesítendővel azonos jellegű jogviszonyban eltöltött időnek kell elismerni.
328. § (1) A szolgálati nyugdíjra jogosultság szempontjából szolgálati viszonyban ténylegesen eltöltött időnek kell tekinteni a sor-, a tartalékos, a póttartalékos, a továbbszolgáló és a szerződéses katonai, továbbá a katonai és rendvédelmi oktatási intézményeknél hallgatói (növendéki), valamint a fegyveres szerveknél hivatásos szolgálati viszonyban töltött időt.
(2) A szolgálati nyugdíj mértékének megállapításához az (1) bekezdésben foglaltakon kívül a szolgálati időbe be kell számítani a társadalombiztosítási jogszabályok szerinti szolgálati időket is.
(3) A katonai és rendvédelmi felsőfokú oktatási intézmények hallgatóinak (növendékeinek) e szolgálati ideje a társadalombiztosítási szabályok szerint nem számít korkedvezményre jogosító szolgálati időnek.
329. § (1) A 326. § (1) bekezdésében meghatározott szempontból az alábbiak szerint kell a szolgálati viszonyban eltöltött időt számítani:
a) 2-szeresen a hangsebesség feletti repülőgépek hajózó állományának, a külföldön háborús, rendkívüli vagy különösen veszélyes körülmények között szolgálatot teljesítőknek, valamint a terrorelhárítóknak,
b) 1,5-szeresen a hangsebesség alatti repülőgépek és a helikopterek hajózó állományának, az ejtőernyősöknek, aknakutatóknak, tűzszerészeknek, búvároknak, az a) pont alá nem eső, nemzetközi szerződés alapján békefenntartói tevékenységet folytatóknak, valamint a tartós külföldi szolgálatot teljesítőknek,
c) 1,2-szeresen a rendszeres csapatkiképzést folytató szervezetek állományának, harcálláspontokon, a földfelszín alatt szolgálatot teljesítőknek, a büntetés-végrehajtási szervezeteknél a fogvatartottakkal közvetlenül folyamatosan foglalkozó állomány tagjainak, valamint a fokozott igénybevétellel és veszéllyel járó beosztásokban szolgálatot teljesítőknek.
(2) Nem számítható kedvezményesen az az idő, ami alatt az (1) bekezdésben meghatározottak nem a beosztásuknak megfelelő feladatot látnak el.
330. § (1) A szolgálati idő számításánál nem lehet figyelembe venni a szolgálati beosztásból való felfüggesztés, az előzetes letartóztatás, valamint a katonai fogdában végrehajtott szabadságvesztés időtartamát.
(2) Az (1) bekezdés – a katonai fogdát kivéve – nem alkalmazható, ha az érintett személyt az ellene emelt vád alól jogerősen felmentették, vagy a büntetőeljárást megszüntették.
331. § (1) Az illetmény nélküli szabadság 30 napot meghaladó tartama a társadalombiztosítási szabályok szerint számít szolgálati időnek.
(2) A szolgálati viszony szünetelésének időtartama nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít.
332. § (1) Ez a törvény a kihirdetést követő harmadik hónap első napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti:
– a fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló 1971. évi 10. törvényerejű rendelet, az ezt módosító 1974. évi 21. tvr., az 1981. évi 33. tvr., az 1984. évi 7. tvr. és az 1988. évi 15. törvényerejű rendelet, valamint az 1990. évi LXXXII. törvény;
– a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény 46. §-a, valamint az előtte lévő cím, az 51. §-ának (2)–(5) bekezdése [az (1) bekezdés számozás nélkül marad], az 52. § (3)–(6) bekezdése, az 53–55. és 57–64. §-a, a 261. §-ának (5) bekezdése, valamint a melléklet 3. pontja;
– a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 7. §-ának (3)–(12) bekezdése;
– az egyes törvények és törvényerejű rendeletek hatályon kívül helyezéséről és módosításáról szóló 1990. évi XXII. törvény 13–19. §-a;
– a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 17. §-ának (2) bekezdése;
– a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 77. §-a;
– a tűz elleni védekezésről és a tűzoltóságról szóló 1973. évi 13. törvényerejű rendeletnek a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 10. §-ával megállapított 5. §-ának (6)–(7) bekezdése, valamint a 7. §-a.
(2) A honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény 44. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A tényleges katonai állomány tagjainak szolgálati viszonyára vonatkozó szabályokat külön törvények állapítják meg.”;
Az (1) bekezdésének b) pontjából a „továbbszolgáló és”, a 45. §-ának (2) bekezdéséből „a továbbszolgálatra vagy”, a 47. §-ból a „továbbszolgáló”; a 49. § (1) bekezdéséből a „hivatásos, a továbbszolgáló, a szerződéses, továbbá a”; az 52. § (1) bekezdéséből „a továbbszolgáló” szóösszetétel kimarad; az „...illetve e törvényben...” szövegrész „...illetve törvényben...”-re módosul.
(3) A bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény
a) 53. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A katonai bírót a honvédelmi miniszter – a kinevezéssel egyidejűleg – rendelkezési állományba helyezi. A katonai bíró szolgálatát a bírói tisztsége megszűnéséig az igazságügyi szervezetnél teljesíti.”
b) 68. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A katonai bírónak a Magyar Honvédségnél fennálló szolgálati viszonya – a lemondása kivételével – csak abban az esetben szüntethető meg, illetőleg az a törvény erejénél fogva a hivatásos szolgálat felső korhatárának elérése miatt csak akkor szűnik meg, ha bírói tisztsége megszűnik.”
(4) A szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény 28. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„28. § (1) A katona által a szolgálati viszonya tartama alatt a szolgálati helyen, illetőleg a szolgálattal összefüggésben elkövetett szabálysértést fegyelmi eljárás keretében kell elbírálni. Ha a katona szolgálati viszonya a szabálysértés elbírálása előtt megszűnt, a szabálysértést a szabálysértési hatóság bírálja el.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az elkobzásról, az elkobzás alá eső dolog értékének megfizetésére kötelezésről, továbbá a külön jogszabályban meghatározott igazgatási intézkedés megtételéről a szabálysértési hatóság rendelkezik.
(3) A szabálysértési rendelkezések alkalmazásában katona a fegyveres erők tényleges állományú tagja, valamint a rendőrség, a büntetés-végrehajtási testület és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja.”
(5) A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 122. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„122. § (1) E törvény alkalmazásában katona a fegyveres erők tényleges, továbbá a rendőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja.”
(6) A Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló 1991. évi XXXI. törvény 7. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A belügyminiszter, a honvédelmi miniszter, az igazságügyminiszter, a pénzügyminiszter és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter a fegyveres erőknél, a rendvédelmi szerveknél, a polgári és katonai nemzetbiztonsági szolgálatoknál szolgálatot teljesítők részére szolgálati jelet alapíthat.”
(7) Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény
a) 28. §-ának (5) bekezdése a következő, utolsó mondattal egészül ki:
„Ha a katonai ügyész hivatásos katonai szolgálati viszonya lemondással szűnt meg, és más ügyészi munkakörbe történő áthelyezéséhez nem járul hozzá, ezt úgy kell tekinteni, hogy ügyészségi szolgálati viszonya a lemondási idő lejártának napjával lemondással megszűnik.”
b) 94. §-a a következő, új (4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (4) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik:
„(4) A Katonai Főügyészségen és a katonai ügyészségeken szolgálatot teljesítő hivatásos állományú katona ügyészségi alkalmazottak munkaidőn túl teljesített ügyeletének és készenlétének díjazására a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvénynek a hivatásos katonákra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.”
333. § A törvény hatálybalépését megelőzően létrehozott érdekképviseleti szervek működésére, illetőleg e szervek tisztségviselőinek jogosultságaira és kedvezményeire is e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
334. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a fegyveres erőknél továbbszolgálatot teljesítők szolgálati viszonya szerződéses szolgálati viszonnyá alakul át, ez azonban nem érinti a megszerzett továbbszolgálói jutalomra való jogosultságot.
(2) Ha a továbbszolgáló állomány tagja nem vállalja a szerződéses szolgálati viszonyban való szolgálatot, továbbszolgálói viszonyát a törvény hatálybalépése előtti szabályok alapján kell megszüntetni, ha az részére kedvezőbb.
(3) A katonai felsőoktatási intézmény hallgatóját, akit a hatályos szabályok szerint az utolsó tanulmányi év megkezdése előtt hivatásos állományba vesznek, ezzel egyidejűleg rendelkezési állományba kell helyezni.
335. § (1) E törvény hatálybalépésekor a szolgálati viszony létesítésére és módosítására vonatkozóan folyamatba tett ügyekben e törvény szabályait, a szolgálati viszony megszüntetésére – beleértve a nyugállományba helyezést is – folyamatba tett ügyekben e törvény hatálybalépése előtti szabályokat kell alkalmazni.
(2) A 75. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezés e törvény hatálybalépésétől számított 5 év eltelte után alkalmazható.
336. § (1) A 72. §-ban meghatározott iskolai végzettségi (szakképesítési) követelmények nem vonatkoznak a hivatásos állomány tagjára, ha a törvény hatálybalépésekor a 45. életévét betöltötte, illetőleg ha a képesítési követelményeknek való megfelelését a korábbi szabályok szerint elismerték.
(2) A hivatásos állomány 45. évét még be nem töltött, és az előírt iskolai végzettséggel (szakképesítéssel) nem rendelkező tagjának a katonai vagy rendvédelmi oktatási intézményekben, illetve polgári oktatási intézményekben e törvény hatálybalépésétől számított 3 éven belül meg kell kezdenie az iskolai végzettség (szakképesítés) megszerzésére irányuló tanulmányait, és azokat az oktatási intézmény kötelező tanulmányi idején belül be kell fejeznie. Ennek elmulasztása esetén alkalmazni kell az 59. § (1) bekezdésének b) pontját.
(3) Az előírt iskolai végzettségi (szakképesítési) követelmények teljesítésének hiánya a (2) bekezdés alá tartozók esetében nem akadálya e törvény hatálybalépése előtti követelmények szerinti beosztás további betöltésének és az elért rendfokozat viselésének.
(4) E törvény hatálybalépése előtt megkötött tanulmányi szerződésekre, illetve a megkezdett tanulmányokkal kapcsolatos kedvezményekre a szerződés megkötésekor, illetőleg a tanulmányok megkezdésekor hatályos szabályokat kell alkalmazni.
337. § A hivatásos állomány tagjának a törvény szerinti minősítésére, szolgálati jellemzésére, valamint személyi nyilvántartására a törvény hatálybalépését követő 1 éven belül kell áttérni.
338. § (1) A törvény szerinti illetményrendszerre 1999. január 1-jéig kell áttérni. A korábbi áttérés lehetőségét az éves költségvetések tárgyalásakor vizsgálni kell.
(2) A hivatásos állomány tagját e törvény 6. sz. melléklete szerinti fizetési fokozatba e törvény hatálybalépését követő 6 hónapon belül kell visszamenő hatállyal besorolni.
339. § (1) E törvény hatálybalépése után létesített szolgálati viszonynál a hivatásos állomány tagja számára az e törvény szerint járó illetménynél magasabb illetmény – más törvényben meghatározott kivételektől eltekintve – nem állapítható meg.
(2) E törvény hatálybalépésével a hivatásos állomány tagjának illetménye – az új illetményrendszer bevezetése miatt – nem csökkenhet.
(3) E törvény alapján végkielégítésre a hivatásos állomány volt tagja a törvény hatálybalépését követő időben történt felmentése esetén jogosult.
(4) A 30 év szolgálati viszonyban töltött idő esetén járó jubileumi jutalmat ki kell fizetni a hivatásos állomány azon tagjának is, akinek e törvény hatálybalépését követő 2 éven belül – a hivatásos szolgálat felső korhatárának elérése miatt – a törvény erejénél fogva szűnik meg a szolgálati viszonya [59. § (1) bekezdés a) pont] és a nyugállományba helyezésekor a szolgálati viszonyban töltött ideje meghaladta a 30 évet, de nem érte el a 110. § (3) bekezdésének c) pontja szerinti időt.
340. § (1) A törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő fegyelmi és kártérítési ügyekben az eljárás megindulásakor hatályos szabályok alapján kell eljárni.
(2) A törvényben meghatározott új fenyítéseket [123. § (1) bekezdés c)–d) pont] csak a törvény hatálybalépése után folyamatba tett ügyekben lehet alkalmazni.
341. § (1) Aki e törvény hatálybalépésekor a hatályos jogszabályok alapján szolgálati nyugdíjjogosultságot szerzett, vagy azt a törvény hatálybalépése évének december 31. napjáig megszerzi, e jogosultságát a törvény nem érinti.
(2) A hivatásos állomány (1) bekezdésben meghatározott tagja nyugdíjának megállapítására és folyósítására a korábban hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni, ha az rá nézve kedvezőbb.
(3) A hivatásos állomány tagja az (1)–(2) bekezdésben meghatározott jogával e törvény hatálybalépését követő 5 évig élhet.
(4) Az (1) bekezdés szerint járó nyugdíjjogosultságról a hivatásos állomány tagját írásban értesíteni kell, és a kérésének megfelelő időpontban nyugállományba kell helyezni.
342. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben részletesen szabályozza:
a) a más szervhez vezénylésre és áthelyezésre kerülők szolgálati viszonya módosításának rendjét, a foglalkoztatásukkal, jogaikkal és kötelezettségeikkel összefüggő kérdéseket, továbbá a velük kapcsolatos személyügyi igazgatást;
b) a szolgálati viszony szünetelésének eljárási rendjét;
c) a besorolási osztályok beosztási kategóriáiba történő besorolás, valamint az illetménypótlékok fizetése feltételeinek általános szabályait,
d) a fokozottan veszélyes beosztások meghatározását a 85. § (2) bekezdése, a 92. § (1) bekezdésének a) pontja, a 237. § (1) bekezdése, a 254. § (2) bekezdése, a 293. § (1) bekezdése, a 306. §, a 322. § (1) bekezdésének l) pontja, valamint a 329. § (1) bekezdésének c) pontja alkalmazása szempontjából.
(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a törvény hatálybalépését követő 6 hónapon belül, a törvény alapján rendeletben részletesen szabályozza:
a) az egyenruha, a rendfokozati és a fegyvernemi jelzés, a kitüntetés és a szolgálati jel viselésének módját, az egyenruha és a rendfokozat viselése eltiltását a nyugállomány tagjainak esetében;
b) a szolgálati viszony létesítésének, módosításának, megszüntetésének, a szolgálat ellátásának keretében a szolgálati viszony tartalmának, az előmenetelnek, a minősítés és a szolgálati jellemzés készítésének, a személyügyi nyilvántartásnak, az ezekkel összefüggő személyügyi hatáskörök és a személyügyi igazgatás rendjét;
c) a más kereső foglalkozást nem folytatható vezetők körét, a más kereső foglalkozás bejelentésével, engedélyezésével, az összeférhetetlenség megszüntetésével és tilalma megszegése következményeivel kapcsolatos eljárást;
d) az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság követelményeit, az azoknak való meg nem feleléssel, a baleset, betegség szolgálati kötelmekkel való összefüggésének megállapításával kapcsolatos eljárást, az egészségügyi szabadságra és szolgálatmentességre, valamint a csökkentett napi szolgálati időre vonatkozó szabályokat, továbbá a társadalombiztosítási szabályok szerinti ellátáson kívüli kiegészítő, térítéses egészségügyi szolgáltatás és az arra jogosultak körét, valamint a szolgáltatás térítésének eltérő módját;
e) az illetmény megállapítása (illetményfokozatba besorolás, előresorolás, kifizetés, levonás stb.), a juttatások, a költségtérítések, a kedvezmények és támogatások (beleértve a lakhatási jellegűeket is), a természetbeni ellátás feltételeit és az azokban való részesítés, a kedvezményes üdültetés, valamint a végkielégítés, leszerelési segély, továbbszolgálói jutalom kifizetésének rendjét;
f) azokat a szolgálati beosztásokat,
– amelyekben az idegen nyelv használata szükséges, illetőleg, ahol az idegen nyelv ismerete a szolgálati beosztással járó feladat, továbbá a ritka és a kettőnél több nyelv használatáért adható kiegészítő nyelvpótlék mértékét,
– amelyek betöltéséhez a 72. §-ban meghatározott iskolai végzettségen (szakképesítésen) túl magasabb iskolai végzettség (szakképesítés) megszerzése, illetve szaktanfolyam elvégzése szükséges,
– amelyek pályázat útján tölthetők be, a pályázat kiírásának és elbírálásának rendjét;
g) a kártérítés mértékének összeghatárait, megállapításának módját, mérséklését és mellőzését, a szervezeti egység által fizethető kártérítés összeghatárát és az ezzel kapcsolatos eljárás rendjét;
h) az őr-, ügyeleti, készenléti és készültségi szolgálatok körét;
i) a szociális és kegyeleti gondoskodással kapcsolatos feladatokat;
j) az egyes elismerések adományozására jogosultak körét, az elismerésben részesítés feltételeit és rendjét;
k) azon szolgálati elöljárók körét, akik a dicsérő és fegyelmi jogkört gyakorolhatják és közöttük a dicséreti és fenyítési nemek elosztását;
l) a miniszter és az országos parancsnok munkáltatói jogkörében nem szereplő, alacsonyabb szintű munkáltatói jogkörök táblázatát;
m) a nyugellátás eljárási rendjét.
A rendfokozatok rendfokozati állománycsoportok szerinti sorrendben:
a) tisztesek:
– őrvezető,
– tizedes,
– szakaszvezető;
b) tiszthelyettesek:
– őrmester,
– törzsőrmester,
– főtörzsőrmester;
c) zászlósok:
– zászlós,
– törzszászlós,
– főtörzszászlós;
d) tisztek:
– hadnagy,
– főhadnagy,
– százados;
e) főtisztek:
– őrnagy,
– alezredes,
– ezredes;
f) tábornokok:
– dandártábornok,
– vezérőrnagy,
– altábornagy,
– vezérezredes.
Az egyes rendfokozatokban eltöltendő várakozási idő:
| – tisztesi rendfokozatokban | 6 hónap, | ||
| – őrmesteri rendfokozatban | 3 év, | ||
| – törzsőrmesteri rendfokozatban | 4 év, | ||
| – zászlósi rendfokozatban | 6 év, | ||
| – törzszászlósi rendfokozatban | 7 év, | ||
| – hadnagyi rendfokozatban | 3 év, | ||
| – főhadnagyi rendfokozatban | 4 év, | ||
| – századosi rendfokozatban | 5 év, | ||
| – őrnagyi rendfokozatban | 6 év. |
A hangsebesség feletti repülőgépek hajózó állományának várakozási ideje egy-egy évvel csökken.
A főtörzsőrmesteri, főtörzszászlósi, alezredesi, ezredesi és tábornoki rendfokozatokban nincs várakozási idő.
A polgári felsőoktatási intézményben végzett hadnagy várakozási ideje a tanulmányi idő figyelembevételével:
| – öt év tanulmányi idő esetén | 2 év, | ||
| – hat év tanulmányi idő esetén | 1 év. |
| A jogkör gyakorlója | ||||||||
| A hatáskör területe | A munkáltatói jogkör megnevezése | miniszter | országos parancsnok | |||||
| 1. | A szolgálati viszony létesítés, állománybavétel | 1.1. | Hivatásos állományba vétel: | |||||
| – | tábornokokra vonatkozó javaslat előterjesztése a KE-höz | x | ||||||
| – | főtisztet, tisztet | x | ||||||
| 1.2. | Szolgálati viszony megszüntetése: | |||||||
| – | tábornokra vonatkozó javaslat előterjesztése a KE-höz | x | ||||||
| – | főtisztet, tisztet | x | ||||||
| 1.3. | Hivatásos állományba való visszavétel: | |||||||
| – | tábornokra vonatkozó javaslat előterjesztése a KE-höz | x | ||||||
| – | főtisztet, tisztet | x | ||||||
| 2. | Rendfokozatra vonatkozó döntések | 2.1. | Első hivatásos tiszti rendfokozatba való kinevezés | x | ||||
| 2.2. | Kinevezés magasabb rendfokozatba: | |||||||
| – | tábornoki rendfokozatba történő kinevezés előterjesztése a KE-höz | x | ||||||
| 2.3. | Előléptetés magasabb rendfokozatba: | |||||||
| – | ezredessé | x | ||||||
| 2.3.1. Soronkívüli előléptetés: | ||||||||
| – főtisztet, tisztet | x | x | ||||||
| 3. | Rendfokozatot és a szolgálati viszonyt érintő fegyelmi döntések | 3.1. | Rendfokozatban történő visszavetés: | |||||
| – | tábornokra vonatkozó előterjesztés a KE-höz | x | ||||||
| – | ezredest | x | ||||||
| – | főtisztet, tisztet | x | x | |||||
| 3.2. | Lefokozás: | |||||||
| – | tábornok esetében előterjesztés a KE-höz | x | ||||||
| – | ezredest | x | ||||||
| – | főtisztet, tisztet | x | x | |||||
| 3.3. | Szolgálati viszony megszüntetése: | |||||||
| – | tábornok esetében előterjesztés a KE-höz | x | ||||||
| – | ezredes esetében | x | ||||||
| – | főtiszt, tiszt esetében | x | x | |||||
| 4. | Szolgálati beosztásra vonatkozó döntések | 4.1. | A hivatásos állomány tagjával betölthető beosztások meghatározása a minisztériumban | x | ||||
| 4.2. | Beosztásba kinevezés, vezénylés, áthelyezés, beosztás ellátásával való megbízás, szünetelés | |||||||
| – | magasabb kinevezési hatáskörbe tartozókra vonatkozó előterjesztések a miniszterelnökhöz | x | ||||||
| – | tábornoki rendfokozattal rendszeresített beosztásba | x | ||||||
| – | ezredesi rendfokozattal rendszeresített beosztásba HM hatáskör | x | ||||||
| – | katonai attasé MHPK hatáskör | x | ||||||
| – | katonai attaséhelyettes | x | ||||||
| 5. | Vezénylés | 5.1. | Külszolgálatra | |||||
| – | tábornokot, főtisztet, tisztet, zászlóst, tiszthelyettest | x | ||||||
| 6. | Beiskolázásra vonatkozó döntések | 6.1. | Külföldi tanintézet alaptagozatára, tanfolyamaira | |||||
| – | tábornokot, főtisztet, tisztet | x | ||||||
| 6.2. | Hazai tanintézet alaptagozatára, tanfolyamaira | |||||||
| – | tábornokot | x | ||||||
| – | főtisztet, tisztet | x | ||||||
| 7. | Egyéb döntések | 7.1. | Más szervhez vezénylés | |||||
| – | tábornokot, katonai bírót, főtisztet, tisztet | x | ||||||
| 7.2. | Más fegyveres szervhez áthelyezés | |||||||
| – | tábornokot, főtisztet, tisztet | x | ||||||
| 7.3. | Egyenruha viselési jog engedélyezése és megvonása | |||||||
| – | tábornokra vonatkozó javaslat előterjesztése a KE-höz | x | ||||||
| – | főtisztnek, tisztnek | x | ||||||
| 7.4. | Illetmény nélküli szabadság engedélyezése | |||||||
| – | tábornok részére | x | x | |||||
| – | főtiszt, tiszt részére | x | ||||||
| 7.5. | Hősi halottá, a szolgálat halottjává és a fegyveres szerv halottjává való nyilvánítás | |||||||
| – | hősi halottá | x | ||||||
| – | a szolgálat halottjává | x | ||||||
| – | a fegyveres szerv halottjává | x | x | |||||
| 7.6. | Kitüntetések, elismerések | |||||||
| – | kitüntetésre történő felterjesztés a KE-höz | x | ||||||
| – | kitüntető díjak, szolgálati jel adományozása | x | ||||||
| 7.7. | Személyi illetmény megállapítása | |||||||
| – | tábornoknak, főtisztnek, tisztnek | x | ||||||
| 7.8. | Azonos fegyveres szervezetnél alá-fölérendeltségi viszonyból eredő összeférhetetlenség feloldása | x | ||||||
| 7.9. | Ágazati Érdekegyeztető Fórummal egyeztetés | x | ||||||
| 7.10. | Tárcaközi Érdekegyeztető Fórummal egyeztetés | x | ||||||
Rövidítések:
KE – köztársasági elnök
HM – honvédelmi miniszter
MHPK – Magyar Honvédség parancsnoka
Az eskü szövege:
„Én ........................... esküszöm, hogy a Magyar Köztársaság fegyveres erejének hűséges tisztje (zászlósa, tiszthelyettese) leszek.
A Magyar Köztársaság függetlenségét, az állampolgárok jogait bátran, a törvények betartásával és betartatásával, a rám bízott katonák és fegyverek erejével, életem árán is megvédem. A katonai ismereteket elsajátítom, alárendeltjeimet a honvédelem feladatainak ellátására felkészítem.
Elöljáróim parancsainak engedelmeskedem, alárendeltjeimet jogaik tiszteletben tartásával vezetem, róluk emberséggel és felelősséggel gondoskodom.”
Az eskü szövege:
„Én .................................... a Magyar Köztársaság ........................... tagja, esküszöm, hogy a Magyar Köztársaság Alkotmányához, törvényeihez és más jogszabályaihoz híven, becsületesen teljesítem kötelességemet. Elöljáróim és feljebbvalóim parancsainak engedelmeskedem.
Esküszöm, hogy hazám alkotmányos és törvényes rendjét, nemzetünk biztonságát, ha kell életem kockáztatásával is hűségesen védelmezem. Mindenkor az állampolgári jogok érvényesítését tartom szem előtt és a nép érdekeinek megfelelően járok el.
Esküszöm, hogy elöljáróimat, munkatársaimat megvédem, fegyveremet, felszerelésemet megóvom.
A szolgálati ismereteket elsajátítom. A rendet és fegyelmet minden törvényes eszközzel fenntartom. Alárendeltjeimről a legjobb tudásom szerint gondoskodom, őket öntudatos hazafiakká, a népek kölcsönös tiszteletére nevelem. Minden erőmmel, törekvésemmel, tudásommal a Magyar Köztársaság fejlődését szolgálom.
Az állam- és szolgálati titkot híven megtartom. Szolgálatban és szolgálaton kívül példamutatóan viselkedem.”
Az eskü szövege:
„Én (név) ........................... a Magyar Köztársaság ...........................* tagja esküszöm, hogy hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz hű leszek; az Alkotmányt és az alkotmányos jogszabályokat megtartom; szolgálati kötelezettségeimet ha kell, életem kockáztatásával is teljesítem. A rendet és a fegyelmet minden törvényes eszközzel fenntartom. Elöljáróimat, munkatársaimat megvédem, fegyveremet,** felszerelésemet megóvom.
A szolgálati ismereteket elsajátítom. Elöljáróim és feljebbvalóim utasításainak engedelmeskedem. Alárendeltjeimről legjobb tudásom szerint gondoskodom. Az állam- és szolgálati titkot megőrzöm, kötelezettségeimet részrehajlás nélkül lelkiismeretesen, kizárólag a jogszabályoknak megfelelően pontosan, a legjobb tudásom szerint teljesítem.
Esküszöm, hogy minden erőmmel, törekvésemmel, tudásommal a Magyar Köztársaság javát szolgálom.”
A fogadalom szövege:
„Én (név) ........................... a Magyar Köztársaság ...........................* tagja fogadom, hogy hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz hű leszek; az Alkotmányt és az alkotmányos jogszabályokat megtartom; szolgálati kötelezettségeimet ha kell, életem kockáztatásával is teljesítem. A rendet, a fegyelmet minden törvényes eszközzel fenntartom. Elöljáróimat, munkatársaimat megvédem, fegyveremet,** felszerelésemet megóvom. A szolgálati ismereteket elsajátítom. Elöljáróim és feljebbvalóim utasításainak engedelmeskedem. Alárendeltjeimről legjobb tudásom szerint gondoskodom. Az állam- és szolgálati titkot megőrzöm, kötelességeimet részrehajlás nélkül lelkiismeretesen, kizárólag a jogszabályoknak megfelelően pontosan, legjobb tudásom szerint teljesítem.
Fogadom, hogy minden erőmmel, törekvésemmel, tudásommal a Magyar Köztársaság javát szolgálom.”
*A rendvédelmi szerv megnevezése.
**Jelölt szövegrészek a tűzoltó esküjéből (fogadalmából) értelemszerűen elhagyandó.
1. Személyi adatok
Név (leánykori név):
Anyja neve:
Születési hely:
Születési idő:
Rendfokozata (besorolása):
Vezetői megbízatás:
2. Az adott pályaszakasz kezdete:
3. A minősítés időpontja:
4. Az előírtnál rövidebb vagy hosszabb várakozási idő indoka:
5. A jogszabályban előírt és a rendvédelmi szerv által meghatározott feltételek, feladatok:
6. Szempontok a feltételek és feladatok teljesítésének megítéléséhez:
– szakmai ismeret és jártasság
– elemzőkészség
– ítélőképesség
– fizikai állóképesség, terhelhetőség
– pszichikai állapot, tűrőképesség
– lőkészség
– felelősségérzet, hivatástudat
– pontosság
– írásbeli kifejezőkészség
– szóbeli kifejezőkészség
– kapcsolatteremtő, -fenntartó készség
– szorgalom, igyekezet
Vezető esetében:
– a vezetett szervezet munkájának színvonala, hatékonysága
– a szolgálat szervezettsége
A megjelölt szempontok egységes értékelése:
1. Kiemelkedő
2. Átlag feletti
3. Átlagos
4. Átlag alatti
5. Nem kielégítő
7. A minősítő által lényegesnek tartott egyéb szempontok:
8. A minősített alkalmasságának megítélése (a 6–7. pontban megjelölt szempontok alapján), indokolása
1. Kiválóan alkalmas
2. Alkalmas
3. Kevéssé alkalmas
4. Alkalmatlan
9. A minősítést a minősítettel ismertettem.
10. A minősítő neve, aláírása, szolgálati beosztása:
11. A minősítés tartalmát megismertem.
12. Észrevételeim:
13. A minősített aláírása:
14. Az érdekképviseleti szerv észrevételei:
| minősítő | minősített |
SZERVEZET MEGNEVEZÉSE:
1. Név (leánykori név):
2. Anyja neve:
3. Születési hely, idő:
4. Családi állapot:
– gyermekek száma:
1. Iskolai végzettség: előírt:
meglévő:
2. Szolgálati viszony: jellege:
kezdő napja:
3. Szolgálati beosztása:
mikortól tölti be:
4. Rendfokozat: – rendszeresített:
– meglévő (mikortól):
5. Beosztási kategória és fizetési fokozat (mióta?):
6. Érdem utáni díj, kitüntetés, szolgálati jel (mikor?):
7. Hatályban lévő fenyítés – neme:
– kiszabás ideje:
8. Az előző minősítés alkalmasságra vonatkozó megállapítása:
– elért pontszám:
– szöveges megítélés:
9. Az előző minősítésben meghatározott képzési, továbbképzési, egyéb feladatok:
10. A meghatározott feladatok teljesítésének helyzete:
11. A minősítés készítésének oka:
| A minősítés | Értékelés | ||||||||
| 5 | 4 | 3 | 2 | 1 | Össz- | Pont- | |||
| fő területei | szempontjai | kiemel- kedő | átlag feletti | átlagos | átlag alatti | nem kielé- gítő | pont- szám | átlag | |
| 1. Tulajdonságok | Személyiség pszichikai jellemzői | ||||||||
| Viselkedés, magatartás | |||||||||
| Testi-fizikai felépítés, adottság, erőnlét, ügyesség | |||||||||
| 2. Tudás, képesség | Általános műveltség | ||||||||
| Általános katonai ismeretek | |||||||||
| Beosztáshoz előírt szakmai ismeretek | |||||||||
| Ismeretek gyarapítása | |||||||||
| Alkotókészség (kreativitás) | |||||||||
| 3. Teljesítmény | Ismeretek alkalmazása | ||||||||
| Önfejlesztés, beosztottak nevelése | |||||||||
| Katonai kiképzés eredménye | |||||||||
| Lőkiképzés eredménye | |||||||||
| Technika üzemeltetése, karbantartása | |||||||||
| 4. Vezetői képesség | Tervező-, szervezőkészség | ||||||||
| Elemző-értékelő készség | |||||||||
| Döntési készség, határozottság | |||||||||
| Követelménytámasztás | |||||||||
| Gondoskodás emberről, anyagról | |||||||||
| 5. Tekintély | Tulajdonságok alapján | ||||||||
| Felkészültség alapján | |||||||||
| Az alkalmasság megítéléséhez elért összesített eredmény | |||||||||
1. Elért összpontszám: ............... (pontátlag: ....................)
2. Szöveges minősítés:
[minősítő értékítélet alkalmazás (osztályozás) nélkül]
1. A minősített különleges adottságai, képességei:
2. A minősített személy képzési, továbbképzési, egyéb feladatai:
3. Következtetések, javaslatok:
– Milyen más szolgálati beosztásba alkalmas?
– FÜV döntés alapján egészségi állapota megfelel-e a beosztásának, ha nem, milyen más területre alkalmas?
– Milyen „M” beosztásra alkalmas?
– Mikor, milyen tanintézeti képzésre van tervezve?
Kelt, ................ év ....................................... hó .................. nap
..............................................
állományilletékes parancsnok
Kelt, ................ év ....................................... hó .................. nap
..............................................
a minősített személy
(A minősített személy kérelmére)
Kelt, ................ év ....................................... hó .................. nap
.................................................
érdekképviseleti szerv vezetője
