(4) Fogdában letöltendő fogságfenyítés kiszabására a fegyelemsértő hadköteles katona állományilletékes parancsnoka, önálló század kötelékébe tartozó hadköteles katonával szemben pedig az állományilletékes parancsnok elöljáró parancsnoka jogosult.
(5) Amennyiben a 88. § (3) bekezdésére, továbbá a 101. § (4) bekezdésére figyelemmel a fenyítés kiszabása az állományilletékes parancsnok fenyítő hatáskörét meghaladja, a fegyelmi ügy iratait - javaslatával - 3 napon belül az elöljáró parancsnoknak megküldi, aki az érdemi döntését 5 napon belül hozza meg.
102. § Meg kell szüntetni a fegyelmi eljárást
a) a fegyelmi felelősséget kizáró vagy megszüntető ok esetén,
b) ha a fegyelemsértést a fegyelmi eljárás alá vont hadköteles katona nem követte el, vagy azt nem lehet bizonyítani.
103. § (1) A fenyített hadköteles vagy a védője a fenyítés közlésétől számított 3 napon belül - az azt kiszabó parancsnok útján - az elöljáró parancsnokhoz panaszt jelenthet be, amelyben a fenyítése felülvizsgálatát kéri.
(2) A panaszt a fenyítést kiszabó parancsnok elöljáró parancsnoka 8 napon belül bírálja el.
104. § (1) A panasz elbírálása során - indokolt esetben a fenyített katona meghallgatása után - a 103. § (2) bekezdése szerinti elöljáró
a) a panaszt elutasítja, ha az alaptalan,
b) a fenyítést enyhítheti,
c) ténybeli megalapozatlanság vagy a fegyelmi döntés eredményére is kiható eljárási vagy anyagi jogi jogsértés esetén a fenyítést kiszabó parancsot hatályon kívül helyezi, és az ügyet új eljárásra visszaadja,
d) a 102. §-ban meghatározott ok esetén a fegyelmi eljárást megszünteti, és a fenyítést kiszabó parancsot hatályon kívül helyezi.
(2) A megismételt fegyelmi eljárást a hatályon kívül helyezést elrendelő parancsban adott iránymutatás szerint kell lefolytatni.
(3) A fegyelmi eljárással összefüggő költségeket - a meghatalmazott védő készkiadása és díja kivételével - a katonai szervezet viseli.
105. § (1) A panaszjog kimerítése után a hadköteles katona a fegyelmi ügyében bírósághoz fordulhat.
(2) A keresetet a jogerős parancsnoki döntés kézhezvételétől számított 15 napon belül a Polgári perrendtartás (a továbbiakban: Pp.) közigazgatási perekre vonatkozó szabályai szerint lehet a bírósághoz előterjeszteni. Ennek akadályozása esetén az akadályozót felelősségre kell vonni.
(3) A fogság fenyítés - kérelemre történő - bírósági felülvizsgálatáról külön törvény rendelkezik.
106. § (1) A fenyítés végrehajtható, ha az azt kiszabó parancs jogerőre emelkedett.
(2) A fenyítést kiszabó parancs akkor jogerős, ha
a) ellene a jogosult 103. § (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül panaszt nem jelentett be, vagy a bejelentett ilyen panaszt visszavonta,
b) a jogosult a bírósági felülvizsgálati kérelmét, vagy a Pp. szabályai szerint a keresetét visszavonta,
c) a bíróság a fogság fenyítést helybenhagyta, annak tartamát csökkentette, vagy enyhébb fenyítést alkalmazott.
(3) A fenyítést kiszabó parancsot a jogerőssé válása napján jogerősségi záradékkal kell ellátni.
(4) A fenyítés végrehajtását az azt kiszabó parancs jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül meg kell kezdeni. E határidő eltelte után a fenyítés végrehajtása nem kezdhető meg.
(5) Ha a hadköteles katona a fenyítése jogerős kiszabása után kiemelkedő katonai helytállást tanúsított, a fenyítés végrehajtását - vagy további végrehajtását - kimaradás és eltávozás megvonása fenyítés esetén az állományilletékes parancsnok, fogdában letöltendő fogság fenyítés esetén pedig az azt kiszabó elöljáró a 93. § (1)-(2) bekezdések rendelkezései szerint felfüggesztheti.
(6) Ha a kimaradás és eltávozás megvonásával, illetve a fogdában letöltendő fogsággal sújtott hadköteles katona beteg, a 66. § (1) bekezdése szerinti szolgálat orvosa javaslatára az említett fenyítések végrehajtását a felgyógyulásáig el kell halasztani, vagy félbe kell szakítani. Ha a fenyítést kiszabó parancs jogerőre emelkedésétől számítva 2 hónap így eltelt, a fenyítés nem hajtható végre.
107. § (1) A hadköteles katona a szolgálati viszonyából eredő kötelességének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik.
(2) A hadköteles katona vétkességét, a kár bekövetkeztét és mértékét, valamint az okozati összefüggést a katonai szervezetnek kell bizonyítania.
108. § A kár és a hiány megtérítésénél illetményként a kár megállapításának hónapjában esedékes havi alapilletmény és a rendszeresen járó pótlékok együttes összegét kell alapul venni, levonva belőle a külön jogszabályban meghatározott összeget (a továbbiakban: illetmény).
109. § (1) Gondatlan károkozás esetén - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kártérítés mértéke a hadköteles katona 1 havi illetményének 50%-át nem haladhatja meg.
(2) A hadköteles katona a 3 havi illetményének erejéig felel, ha a kárt
a) a beosztásának ellátására, a katonai szervezet gazdálkodására vagy az anyagi-technikai eszközök kezelésére vonatkozó szabályok súlyos megsértésével, illetve gondatlan bűncselekménnyel,
b) az ellenőrzési kötelezettség elmulasztásával vagy hiányos teljesítésével
okozta.
110. § Szándékos károkozás esetén a hadköteles katona a teljes kárt köteles megtéríteni.
111. § (1) A hadköteles katona vétkességére tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel.
(2) Mentesül a hadköteles katona a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő, vagy a katonai szervezet a biztonságos őrzés feltételeit nem biztosította.
(3) A hadköteles katonát az (1) bekezdés szerinti teljes anyagi felelősség csak akkor terheli, ha a dolgot jegyzék vagy elismervény alapján vette át. A pénztárost, a pénzkezelőt vagy értékkezelőt enélkül is terheli a felelősség az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében.
(4) Az (1) és (3) bekezdésben meghatározott feltételek meglétének, a kár (hiány) bekövetkeztének, illetve mértékének bizonyítása a katonai szervezetet terheli.
(5) Ha a megőrzésre átadott dolog megrongálódott, a hadköteles katona a vétkességi felelősségre vonatkozó szabályok szerint felel. Ilyenkor a vétlenség bizonyítása a hadköteles katonát terheli.
112. § (1) Ha a kárt többen együttesen okozták, vétkességük - a megőrzésre átadott dologban bekövetkezett hiány esetén pedig illetményük - arányában felelnek.
(2) Ha a kárt többen szándékosan okozták, egyetemleges kötelezésnek van helye.
113. § (1) A leltárhiány a kezelésre szabályszerűen átadott és átvett anyagban, áruban (leltári készletben) ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség mértékét meghaladó hiány.
(2) A leltárhiányért
a) a raktárvezető és a raktárvezető-helyettes 6 havi,
b) a beosztott raktáros (anyagkezelő) 4 havi
illetménye erejéig felel.
(3) Ha a hadköteles katona olyan beosztásban teljesít szolgálatot, ahol az átvett anyagokat (raktári készleteket) állandóan egyedül kezeli, a teljes leltárhiányért felel.
(4) A leltárhiányért a raktárvezető és helyettese, valamint a beosztott raktáros (a továbbiakban együtt: raktáros) illetményük arányában felelnek, ha a leltárhiány nem éri el a (2) bekezdés szerinti felelősség alapján megállapítható megtérítési kötelezettség együttes összegét.
114. § A leltárhiányért megtérítési felelősséget akkor lehet megállapítani, ha
a) a raktárost a raktári beosztásba helyezéskor írásban tájékoztatták a kártérítési felelősség formájáról és mértékéről,
b) az anyagokat (raktári készleteket) kezelésre szabályszerűen átadták, illetve átvették.
115. § (1) A leltárhiányért megtérítési felelősséget - a raktáros előzetes hozzájárulásának hiányában - csak a raktár teljes készletének leltározása alapján lehet megállapítani.
(2) A raktárvezetőnek és helyettesének személyében történő változás vagy a felelősségi szabályok megváltozása esetén a raktárt leltározással kell átadni, illetve átvenni.
(3) Leltározásnál a raktárosnak, illetve akadályoztatása esetén a képviselőjének a jelenlétét lehetővé kell tenni. Ha a raktáros a képviseletéről nem gondoskodott, az állományilletékes parancsnok e feladat ellátására szakmailag alkalmas, érdektelen képviselőt köteles kijelölni.
(4) A raktáros a leltározással kapcsolatban a leltárfelvétel során és azt követően is észrevételt tehet.
(5) A leltárhiányért való felelősséget a leltárfelvétel befejezését követő 60 napon belül el kell bírálni, és a határozatot a raktárossal írásban közölni kell. Büntetőeljárás esetén a határidő a nyomozó hatóság, illetve a bíróság jogerős határozatának kézhezvételét követő nappal kezdődik.
116. § Nem kell a hadköteles katonának megtérítenie a kárnak azt a részét, amely a katonai szervezet közrehatása következtében állott elő.
117. § (1) A hadköteles katona kártérítési felelősségének megállapítására az állományilletékes parancsnok jogosult.
(2) Az állományilletékes parancsnok a kár felfedezése után haladéktalanul köteles intézkedni a kár összegének és a károkozó személyének megállapítására.
(3) A kártérítési eljárás során a tényállás megállapítására arra alkalmas, érdektelen és elfogulatlan személyt kell megbízni. Ha a tényállás bonyolult, a kárügy lefolytatására bizottságot kell kijelölni.
(4) A kártérítési eljárásban a hadköteles katonát meg kell hallgatni, és lehetővé kell tenni, hogy védekezését részletesen előadja. A lefolytatott bizonyításról jegyzőkönyvet kell készíteni.
(5) A kártérítési ügyben a hadköteles katonát a Pp. rendelkezése szerinti meghatalmazott képviselheti.
(6) A kár összegének és a károkozó személyének megállapítását követő 60 napon belül az állományilletékes parancsnok a kártérítésre kötelezésről indokolt írásbeli határozattal dönt.
118. § (1) A kártérítést az állományilletékes parancsnok mellőzheti, ha ezt az eset összes körülményei indokolják, és az nem jár a honvédségi vagyontárgyak megóvásához fűződő érdekek sérelmével.
(2) A megőrzési és a leltárhiányért való felelősség körében a kártérítés mérséklésének csak rendkívüli méltánylást érdemlő esetben van helye.
(3) A kártérítés mérséklésének nincs helye, ha a károkozásból a hadköteles katona vagyoni előnyhöz jutott, vagy a károkozás szándékosan történt.
(4) Ha a büntetőeljárás során a kártérítési igényt érdemben nem bírálták el, vagy a bíróság nem utasította egyéb törvényes útra, a kártérítésre való kötelezésről a büntetőügyben hozott jogerős határozat kézbesítésétől számított 60 napon belül kell dönteni.
119. § (1) A hadköteles katona a kártérítési felelősségét megállapító határozat ellen - a kézbesítésétől számított 15 napon belül - a határozatot hozó parancsnok elöljáró parancsnokához fellebbezéssel élhet. A fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van.
(2) A fellebbezési határidő elmulasztása esetén a katona a mulasztását igazolási kérelemmel kimentheti, ha bizonyítja, hogy a mulasztás önhibáján kívül történt. Az igazolási kérelemmel együtt a fellebbezést is be kell nyújtani.
(3) Az igazolási kérelmet az elmulasztott határidő utolsó napjától, illetve a mulasztásra okot adó körülmény megszűnésétől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni.
(4) Az elmulasztott határidő utolsó napjától számított 6 hónapon túl igazolási kérelmet nem lehet előterjeszteni.
(5) Az igazolási kérelemről a fellebbezés elbírálására jogosult parancsnok dönt.
120. § (1) Az elbírálásra jogosult parancsnok a fellebbezést 30 napon belül írásbeli határozattal köteles elbírálni. A határozatot meg kell indokolni.
(2) A fellebbezés elutasítása esetén a kártérítésre kötelezett a kártérítési határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül halasztó hatályú keresettel fordulhat a bírósághoz. A perre az elbírálásra jogosult parancsnok szolgálati helye szerinti bíróság illetékes.
121. § (1) Az állományilletékes parancsnok által jogerősen megállapított kártérítést a katonai szervezet az adózás rendjéről szóló jogszabályok szerint hajtja be.
(2) A bíróság által megítélt kártérítés behajtása - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a bírósági végrehajtás szabályai szerint történik.
(3) A hadköteles katona illetményéből kártérítés címén tartozást levonni nem lehet.
(4) Méltánylást érdemlő személyi körülményekre tekintettel a tartozást nyilvántartó katonai szervezet állományilletékes parancsnoka a kártérítés végrehajtását elhalaszthatja, a megállapított kártérítés összegét mérsékelheti, vagy elengedheti.
(5) Jogszabály állapítja meg a kárösszegnek azt az alsó határát, amely alatt nincs helye kártérítési eljárásnak, illetve kártérítésre kötelezésnek.
122. § (1) A katonai szervezet a vétkességére tekintet nélkül teljes mértékben felel a hadköteles katonának a szolgálati viszonya keretében keletkezett káráért. A kártérítési felelősség a hadkötelezettséggel kapcsolatos megjelenési kötelezettség teljesítése során bekövetkezett kárért is fennáll.
(2) Mentesül a katonai szervezet a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.
(3) Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a károsult vétkes magatartása idézett elő.
(4) A katonai szervezet köteles megtéríteni a hadköteles katona közeli hozzátartozójának [Ptk. 658. § b) pont] a károkozással összefüggésben felmerült kárát és indokolt költségeit.
123. § (1) A katonai szervezet a vétkességére tekintet nélkül felel a kárért, ha az olyan betegség következménye, amely a szolgálat teljesítésével összefüggésben keletkezett vagy súlyosbodott (szolgálati betegség).
(2) A szolgálati betegségen kívüli egyéb megbetegedés folytán keletkezett kárért a katonai szervezet csak vétkessége esetén felel.
124. § Nem felel a katonai szervezet a kárért, ha az a lakóhelyen (tartózkodási helyen), a szolgálati helyről (a kötelezettség teljesítésének helyéről) a lakóhelyre (tartózkodási helyre) vagy onnan visszautazás közben következett be, kivéve, ha az utazás a katonai szervezet saját vagy általa igénybe vett szállítóeszközzel történt.
125. § (1) A katonai szervezet a hadköteles katona dolgaiban bekövetkezett kárért - vétkességére tekintet nélkül - akkor felel, ha az a katonai szervezet engedélyével, annak körletében, megőrzőjében vagy az általa erre a célra kijelölt más helyen elhelyezett dologban keletkezett.
(2) Ha a hadköteles katona polgári ruházatot hozott be a szolgálati helyére, e ruházatban bekövetkezett kárért - vétkességére tekintet nélkül - akkor felel a katonai szervezet, ha azt jegyzéken megőrzésre átvette.
126. § A kár bekövetkezése esetén a károsult hadköteles katona állományilletékes parancsnoka a károkozástól számított 30 napon belül köteles a hadköteles katonát felhívni a kárigénye előterjesztésére, valamint tájékoztatást adni a kártérítési eljárásról.
127. § (1) Ha a kárért a katonai szervezet felelőssége egyértelműen megállapítható, és az ügy ténybeli és jogi megítélése egyszerű, továbbá, ha a kártérítés összege nem haladja meg az illetékes miniszter által megállapított összeghatárt, valamint a kártérítés nem jár járadékfizetési kötelezettséggel, a kártérítés kifizetésére az állományilletékes parancsnok intézkedik.
(2) A kártérítést a károsult részére az igénybejelentéstől számított 60 napon belül ki kell fizetni.
(3) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó esetben, vagy ha a károsult a döntéssel nem értett egyet, az ügyben keletkezett iratokat haladéktalanul fel kell terjeszteni az illetékes miniszter által meghatározott katonai szervezet parancsnokához.
128. § (1) A kártérítési eljárás lefolytatása, a kártérítés összegének megállapítása és kifizetése - a 127. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel - a 127. § (3) bekezdése szerinti katonai szervezet hatáskörébe tartozik.
(2) A kártérítési igényt 90 napon belül kell elbírálni, és a döntést a károsulttal indokolt írásbeli határozatban kell közölni.
(3) A határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül az illetékes miniszterhez fellebbezést lehet benyújtani.
(4) Az illetékes miniszter a fellebbezést 60 napon belül indokolt határozattal bírálja el, és határozatát a károsulttal írásban közli.
(5) A károsult az illetékes miniszter határozata ellen a kézbesítéstől számított 30 napon belül keresettel fordulhat a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz.
129. § (1) E fejezet szerint a hadköteles katona és a honvédség kártérítési felelőssége alapján támasztható kártérítési igények 3 év alatt évülnek el. A bűncselekménnyel okozott kárért fennálló felelősség 5 év alatt, ha pedig a büntethetőség elévülési ideje ennél hosszabb, az ennek megfelelő idő alatt évül el. Az elévülés akkor kezdődik, amikor a kárigény, illetőleg a kártérítési követelés esedékessé vált. Ha a jogosult a kártérítési igényét menthető okból nem tudta érvényesíteni, azt az akadály megszűnésétől számított 6 hónapon belül akkor is megteheti, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból 6 hónapnál kevesebb van hátra.
(2) A hadköteles katona és közeli hozzátartozója igényének elbírálásakor - ha e törvény másképp nem rendelkezik - a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, valamint az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény szabályait kell megfelelően alkalmazni.
130. § A tartalékos tiszthelyettesi, zászlósi, tiszti és főtiszti rendfokozatok eléréséhez a következő végzettséggel kell rendelkezni:
a) őrmestertől főtörzsőrmesterig: középiskolai,
b) zászlóstól főtörzszászlósig: középiskolai végzettségre épülő szaktanfolyam,
c) hadnagytól századosig: katonai vagy polgári főiskolai,
d) őrnagy: főiskolai végzettségre épülő szaktanfolyam,
e) alezredes vagy ennél magasabb rendfokozat esetén: egyetemi (akadémiai).
131. § A tartalékállományba helyezett katona - a szakbeosztásának és állományviszonyának megjelölésével - jogosult a rendfokozatát használni.
132. § A fegyveres erők Hvt. szerinti jóléti és szociális gondoskodása keretében ellátásra jogosult
a) a hadköteles katona, továbbá a katonai kötelmekkel összefüggő baleset vagy betegség következtében rokkantsági nyugállományba helyezett személy,
b) az a) pont szerinti rokkantsági nyugállományba helyezett személy halála esetén az ellátásra jogosult hozzátartozója, amíg ellátást folyósítanak számára, az özvegye akkor is, ha saját jogú nyugdíjat kap,
c) akinek a hadkötelezettség alapján keletkezett szolgálati viszonya katonai kötelmekkel összefüggő baleset vagy betegség miatt szűnt meg, és részére járadékot folyósítanak,
d) akinek jóléti ellátását az illetékes miniszter méltányosságból engedélyezte.
133. § A jóléti tevékenység keretében gondoskodni kell
a) a rászorulók szociális érdekvédelméről,
b) a szükséges rendkívüli segélyezésről,
c) a hadköteles katonák és hozzátartozóik külön jogszabályban megállapított ellátásáról.
134. § (1) A szolgálati kötelezettség teljesítése következtében az életét feláldozó hadköteles katonát az illetékes miniszter hősi halottá nyilváníthatja.
(2) A személyügyi hatáskörrel rendelkező elöljáró az elhunyt hadköteles katonát a szolgálat teljesítése során szerzett érdemeire figyelemmel a Magyar Honvédség (a Határőrség), a fegyvernem (szolgálat), a katonai szervezet, illetőleg a helyőrség halottjává nyilváníthatja.
(3) A hősi halottá nyilvánított rendfokozat nélkülit, tisztest, tiszthelyettest és zászlósokat hadnaggyá, más rendfokozatú hadköteles katonát eggyel magasabb rendfokozatba kell előléptetni.
135. § (1) A kegyelet hivatalos kifejezéseként az elhunyt hadköteles katonát - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - végtisztesség megadásaként katonai tiszteletadással és az intézkedésre hivatott hozzátartozó kérésére egyházi szertartással kell eltemetni. Az elhunyt katona intézkedésre hivatott hozzátartozójának kérésére a katonai tiszteletadástól el kell tekinteni.
(2) Nem illeti meg a katonai tiszteletadással történő temetés az (1) bekezdésben említett elhunytat, ha a halálát szándékosan okozta.
(3) Különös méltánylást érdemlő körülmények figyelembevételével a (2) bekezdésben foglalt esetben is engedélyezhető az elhunytnak a katonai tiszteletadással történő temetése.
136. § (1) A Hvt. 166. §-ában említett elhunyt hadköteles katona temetésének a költségeit a honvédség, illetőleg a határőrség viseli.
(2) A katonai szolgálattal összefüggő baleset vagy betegség következtében a leszerelést követő 1 éven túl elhunyt személy temetésének költségeihez a honvédség, illetőleg a határőrség parancsnoka méltányosságból hozzájárulhat.
137. § A hadköteles katona - ha a jogszabály nem tiltja, hogy a szolgálati viszonyával összefüggő ügyben elöljáró vagy más szolgálati személy döntését kérje - kérelmet, a szolgálati viszonyával összefüggő bármely jog- vagy érdeksérelem megszüntetése végett pedig panaszt nyújthat be (a továbbiakban együtt: beadvány).
138. § (1) A panaszt írásban, a kérelmet szóban is elő lehet terjeszteni. Azon kérelmek esetében, amelyekben a Hvt. szerint az államigazgatási eljárás általános szabályai az irányadóak, a szóban előterjesztett kérelmekről jegyzőkönyvet kell készíteni.
(2) A kérelmet általában az állományilletékes parancsnokhoz, a panaszt pedig a döntést hozó vagy azt megtagadó elöljáró közvetlen szolgálati elöljárójához kell benyújtani. Jogszabály előírhatja, hogy a beadványt más szolgálati személyhez kell benyújtani.
(3) Ha a beadványt a (1) bekezdésben említett parancsnoknál magasabb beosztású elöljáróhoz vagy a miniszterhez nyújtották be, az elöljáró (miniszter) a beadványt átteheti az elbírálásra elsősorban jogosulthoz, de azt kivételesen maga is elbírálhatja.
139. § (1) A beadványt általában szolgálati úton kell előterjeszteni a következők szerint:
a) kérelem esetén a közvetlen szolgálati elöljárónak jelenteni kell annak tartalmát és elmondásának várható idejét,
b) a panaszt vagy írásba foglalt kérelmet a közvetlen szolgálati elöljárónak kell átadni, aki azt legkésőbb 2 munkanapon belül továbbítja az állományilletékes parancsnokhoz, ha pedig az elbírálásra ő sem jogosult, a beadványt az állományilletékes parancsnok az elbírálásra jogosulthoz 3 munkanapon belül továbbítja.
(2) Az (1) bekezdés szempontjából a századparancsnoknál alacsonyabb beosztású szolgálati elöljárókat figyelmen kívül kell hagyni.
(3) Az írásbeli beadvány továbbítását megtagadni, illetőleg a kérelem elmondását megtiltani nem lehet. Ha az írásbeli beadvány valamely jogszabályban foglalt feltételnek nem felel meg, az (1) bekezdés b) pontjában említett elbírálásra nem jogosult elöljáró erre a hadköteles katona figyelmét felhívja. Ha a hadköteles katona a beadvány továbbításához ennek ellenére ragaszkodik, a beadványt az előírt időn belül továbbítani, illetőleg a kérelem elbírálására jogosult elöljáró előtt a szóbeli kérelem elmondását biztosítani kell.
(4) A sorkatonai szolgálat félbeszakítására okot adó körülmények bizonyított fennállása esetén a kérelmet közvetlenül a honvédség vezérkari főnökéhez kell továbbítani.
(5) A szolgálati út betartása nélkül lehet panaszt előterjeszteni
a) a katonai ügyészségnek,
b) fogadóórán a fogadóórát tartó elöljárónak,
c) átfogó felügyeleti ellenőrzések alkalmazásával a bizottság vezetőjének,
d) az illetékes miniszternek.
140. § (1) A beadványt a közvetlen elöljáróhoz való benyújtástól számított 30 napon belül el kell bírálni. Az elbíráló ezt a határidőt - a beadványt benyújtó egyidejű értesítésével - indokolt esetben 15 nappal meghosszabbíthatja.
(2) Ha a beadványt - a 139. § (4) bekezdésében foglalt kivétellel - a szolgálati út mellőzésével terjesztették elő, vagy a beadvány névtelen, azt általában érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, vagy az ügyet le kell zárni. Kivételesen indokolt esetben a beadvány ekkor is elbírálható, illetőleg tartalma kivizsgálható.
(3) A beadvány elbírálására jogosult szükség esetén, vagy ha azt jogszabály előírja, a beadványt benyújtót meghallgatja.
(4) A beadványt a jogszabályban meghatározott feltételek alapján kell elbírálni. Ha a jogszabály a beadvány elbírálására irányadó szempontot nem tartalmaz, a döntést mérlegelési jogkörben a szolgálati érdek és a méltánylást érdemlő egyéni érdek figyelembevételével kell meghozni.
(5) A döntést indokolni kell, ha azt jogszabály előírja, vagy ha a jogszabály az elbírálásnál irányadó szempontokat meghatározza.
(6) A döntést írásba kell foglalni, és a beadványt előterjesztőnek kézbesíteni kell.
(7) Ha a jogszabály másként nem rendelkezik, mellőzhető az írásbeli tájékoztatás, feltéve, hogy az elbírálásra jogosult a beadványnak helyt adott, erről a beadvány előterjesztőjét szóban tájékoztatták, és ő nem kér írásba foglalást.
141. § (1) A panasz valamely döntés ellen vagy döntés elmaradása miatt nyújtható be.
(2) Nem lehet panaszt benyújtani
a) a miniszter által hozott döntés ellen,
b) ha a jogszabály a panaszjogot bíróság által felülvizsgálható döntés esetében kizárja,
c) ha a panaszra okot adó sérelemnek a panasz benyújtására jogosult tudomására jutásától számított 6 hónap vagy a panasz benyújtására jogosult leszerelésétől számított 30 nap eltelt.
(3) A panaszt a hadköteles katona egyénileg nyújthatja be. A hadköteles katonák érdekvédelméről és érdekképviseletéről szóló III. Fejezet rendelkezései szerint több hadköteles katona együttesen is panaszt nyújthat be.
(4) A panasz érdemi elintézésében nem vehet részt az a személy (szerv), aki (amely) ellen a beadvány irányul, továbbá, aki a panasszal érintett döntés meghozatalában részt vett. A panaszt nem lehet áttenni olyan szervhez, amely vagy amelynek vezetője a panasszal érintett döntést hozta.
(5) Jogszabály elrendelheti, hogy a panaszt csak a döntés meghozatalától számított meghatározott időn belül lehet benyújtani. Az előírt határidő elmulasztása esetén a panasz érdemi vizsgálat nélkül elutasítható, indokolt esetben azonban a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott időn belül ilyenkor is elbírálható. A határidő elmulasztása esetén az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint van helye igazolásnak.
(6) A panasznak - a fenyítés ellen benyújtott panasz kivételével - a végrehajtásra általában nincs halasztó hatálya. Jogszabály azonban halasztó hatályt írhat elő, a panaszt elbíráló elöljáró pedig a végrehajtást kérelemre vagy hivatalból felfüggesztheti.
(7) A panasz elbírálására jogosult a sérelmezett döntést hatályon kívül helyezheti vagy megváltoztathatja. Jogszabálysértés esetén a hatályon kívül helyezés, illetve a megváltoztatás kötelező.
142. § (1) A beadvány alapján hozott döntést hatályon kívül kell helyezni, illetve meg kell változtatni, ha az jogszabálysértő volt. A hatályon kívül helyezésre vagy megváltoztatásra a döntéshozó vagy annak bármely elöljárója, továbbá az illetékes miniszter jogosult. A hatályon kívül helyezés vagy megváltoztatás a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat, valamint 1 év elteltével a hadköteles katona jogait nem érintheti.
(2) Jogszabály a beadványokkal kapcsolatos további részletes szabályokat állapíthat meg.
143. § A panasz jogát kimerítő hadköteles katona a panasza elutasítását követő 15 napon belül - jogszabálysértésre hivatkozva - a Pp. közigazgatási perekre vonatkozó szabályai szerint a bíróságnál a döntés felülvizsgálatát kérheti.
144. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő harmadik hónap 1. napján lép hatályba.
(2) A törvény 48-60. §-ai 1996. szeptember 1-jén lépnek hatályba.
(3) Az (1) bekezdés szerinti hatálybalépéssel egyidejűleg hatályát veszti a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek tagjainak a testülettel szemben fennálló anyagi felelősségéről szóló 7/1970. (IV. 1.) Korm. rendelet és az azt módosító 33/1980. (VIII. 19.) MT rendelet és a 9/1988. (II. 23.) MT rendelet, továbbá a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek kártérítési felelősségéről szóló 16/1978. (III. 1.) MT rendelet, valamint a rendőrség, a határőrség, a polgári védelem és a tűzoltóság szerveinek, valamint hivatásos állományú tagjainak anyagi felelősségét szabályozó egyes rendeletek módosításáról szóló 79/1993. (V. 12.) Korm. rendelet. E törvény hatálybalépése előtt a szolgálati viszonyból származó igényre és eljárásra az igény keletkezésekor hatályos jog az irányadó.
145. § (1) Napon - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - naptári napot kell érteni.
(2) A napokban megállapított határidőbe nem számít be az a nap, amelyen a határidő megkezdésére okot adó intézkedés (pl. kézbesítés) történt.
(3) A hónapokban vagy években megállapított határidő (időtartam) lejártának napja az a nap, amely számánál fogva a kezdő napnak megfelel. Ha ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a határidő a hónap utolsó napján jár le.
(4) Ha valamely nyilatkozat megtételére előírt határidő utolsó napja szombat, vasárnap vagy munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le.
146. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a törvényi szabályozásig rendeletben állapítsa meg a hadköteles katonával szemben alkalmazható kényszerítő eszközöket, az alkalmazásuk feltételeit és rendjét.
(2) Felhatalmazást kap a honvédelmi miniszter és a belügyminiszter, hogy rendeletben állapítsa meg a hadköteles katonákra vonatkozólag azokat a részletes szabályokat, amelyek a következőkről rendelkeznek:
a) a katonai egyenruháról és a rendfokozati jelzésekről,
b) az egészségügyi és jóléti ellátásról,
c) az illetményellátásról, a leszerelő sorkatonák egyszeri pénzjuttatása (leszerelési segély) összegéről és folyósításának szabályairól,
d) az anyagi és természetbeni ellátásról, a szociális támogatásról,
e) a kártérítésről, ideértve annak a kárösszegnek a megállapítását, amely alatt nincs helye kártérítési eljárásnak, illetve kártérítésre kötelezésnek, valamint a szolgálati kötelmekkel összefüggő balesetekről és a betegségek köréről, minősítésükről,
f) a beadványokkal kapcsolatos eljárásról,
g) az elhelyezési körletben tartható tárgyakról.
147. § (1) A Hvt. 28. §-a (5) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Tilos a parancs kiadása, ha az)
„a) a törvényben foglalt kivétellel a katona életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül vagy súlyosan veszélyeztetné;”
(2) A Hvt. 78. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A bevonulási paranccsal ellátott hadkötelesnek a 3 hónapot meghaladó időtartamú külföldre utazását be kell jelentenie.”
(3) A Hvt. 87. §-a (5) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az átvett személyi okmányokat a leszereléssel egyidejűleg a leszerelt részére vissza kell adni.”
(4) A Hvt. 88. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A sorozott hadköteles az illetékes hadkiegészítő parancsnokság engedélyével, aki pedig a katonai szolgálatát teljesíti, az állományilletékes parancsnok elöljáró parancsnokának engedélyével utazhat külföldre.
(4) A külföldre utazás engedélyezése nem tagadható meg, ha a sorozott hadköteles kérelmében vállalja, hogy a tervezett behívását megelőző 15 napig külföldről hazatér.”
(5) A Hvt. 96. §-a a következő új (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A honvédelmi miniszter a belügyminiszterrel egyetértésben évente rendeletben határozza meg a sorkatonák leszerelésének naptári napjait. Az állományváltásokra figyelemmel a sorkatonák szolgálatteljesítési ideje az (1) bekezdésben meghatározottnál kevesebb is lehet, azonban a csökkentés a 20 napot nem haladhatja meg.”
(6) A Hvt. 100. §-a (5) bekezdése E) pontjának e) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép, és az E) pont a következő f) alponttal egészül ki:
(aki azért nem teljesíthetett sorkatonai szolgálatot, mert)
„e) országgyűlési vagy helyi önkormányzati képviselői, polgármesteri, társadalombiztosítási vagy kisebbségi önkormányzati képviselői jelölése vagy megválasztása miatt,
f) bejelentett vagy engedélyezett külföldi tartózkodása miatt nem volt behívható,”
(7) A Hvt. 103. §-a (1) bekezdésének k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem hívható be sorkatonai szolgálatra az a hadköteles)
„k) akit országgyűlési vagy helyi önkormányzati képviselőjelöltként, polgármesterjelöltként, társadalombiztosítási vagy kisebbségi önkormányzati képviselőjelöltként nyilvántartásba vettek, vagy megválasztottak, a jelöltsége, illetőleg mandátuma (megbízatása) fennállásáig;”
(8) A Hvt. 112. §-a (1) bekezdésének c)-e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Félbe kell szakítani a sorkatonai szolgálatát annak a hadkötelesnek)
„c) akit felsőoktatási intézmény nappali tagozatára alapképzésre hallgatónak vettek fel, a tanulmányai igazolt megkezdését megelőző 30. naptól a tanulmányai befejezéséig;
d) akit jogerősen nem katonai fogdában végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, a szabadulásáig;
e) akit országgyűlési, helyi önkormányzati, polgármesteri, társadalombiztosítási vagy kisebbségi önkormányzati választáson képviselőjelöltként (polgármesterjelöltként) nyilvántartásba vettek, a választást, illetőleg megválasztása esetén a mandátuma (megbízatása) megszűnésének időpontját követő 30 napig.”
(9) A Hvt. 114. §-ának (2) bekezdése a következő új j) ponttal egészül ki:
(A váltási rendtől eltérő időpontban kell leszerelni azt a sorkatonát, akinek)
„j) legalább 4 hónapos sorkatonai szolgálata letelt, és vele hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati viszonyt létesítettek.”
(10) A Hvt. 172. §-a (2) bekezdésének első mondatában a „2 napot” szövegrész helyébe az „1 napot” szövegrész lép.
148. § A külföldre utazásról és az útlevélről szóló 1989. évi XXVIII. törvény 2. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem utazhat külföldre az sem, aki)
„b) sor-, tartalékos, póttartalékos katonai szolgálatát teljesíti, ha nem rendelkezik az állományilletékes parancsnokának elöljáró parancsnokától kapott engedéllyel, illetve a besorozott hadköteles, ha az illetékes hadkiegészítő parancsnokság engedélyével nem rendelkezik.”
| Rendfokozat | Szorzószám | |
| honvéd (határőr, matróz) | 0,15 | |
| őrvezető | 0,17 | |
| tizedes | 0,19 | |
| szakaszvezető | 0,21 | |
| őrmester | 0,23 | |
| törzsőrmester | 0,25 | |
| főtörzsőrmester | 0,27 | |
| zászlós | 0,31 | |
| törzszászlós | 0,33 | |
| főtörzszászlós | 0,35 |
| A beosztás megnevezése | Szorzószám | ||
| a) | Sorállományú rajparancsnok (kezelőszemélyzet, harcjármű-, löveg-, aknavető-, rádióállomás-, munkagép-, váltás-, járőr- stb. parancsnok) részére | 0,10 | |
| b) | Tiszthelyettesi beosztásba kinevezett sorkatona részére (a szakaszparancsnoki beosztást betöltő kivételével) | 0,12 | |
| c) | Szakaszparancsnoki és bármely tiszti beosztásba kinevezett sorkatona részére | 0,14 | |
| d) | Csapatgyakorlaton levő tiszt- vagy tiszthelyettesképzés során a csapatgyakorlaton részt vevők részére | 0,15 | |
