A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézményekben folyó tevékenység célja – a magyar felsőoktatási rendszer részeként a fegyveres szervek személyi állományának sajátos életviszonyaihoz igazodó körülmények között – a fegyveres szervek hivatásos tiszti utánpótlásának, valamint a honvédelmet és a rendvédelmet érintő tevékenységet végző szakembereknek a képzése.
A képzési feladatok megvalósításához szükséges sajátos vezetői, oktatói és hallgatói jogállás szabályozása érdekében – a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 115. §-ának (1) bekezdése alapján, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényre, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényre és a hadköteles katonák szolgálati viszonyáról szóló törvényre is figyelemmel – az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. § (1) Ezt a törvényt kell alkalmazni a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények (a továbbiakban együtt: intézmény)
a) vezetőire,
b) oktatóira, valamint
c) nappali, levelező és távoktatás formájában alapképzésben, szakirányú továbbképzésben és doktori képzésben részt vevő, magyar állampolgárságú hallgatóira (a továbbiakban együtt: hallgató).
(2) A külföldi hallgató jogállására a 15. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti polgári hallgatóra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ha jogszabály vagy a képzésről szóló megállapodás másképp nem rendelkezik.
2. § E törvény alkalmazásában
a) fegyveres szerv: a Magyar Honvédség (a továbbiakban: honvédség), a határőrség, a rendőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a vám- és pénzügyőrség, a polgári védelem, az állami és önkormányzati tűzoltóság, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok,
b) miniszter: a katonai felsőoktatási intézmények vonatkozásában a honvédelmi miniszter, a Rendvédelmi Főiskola vonatkozásában a belügyminiszter,
c) országos parancsnok: az a) pont szerinti fegyveres szerv országos parancsnoka, főigazgatója vagy országos főkapitánya,
d) szakmai gyakorlat: az intézmény tanterve által megkövetelt csapat-, területi vagy üzemi gyakorlat,
e) vezető: a rektor, a főiskolai főigazgató, helyetteseik, a dékán, a kari főigazgató, a gazdasági (fő)igazgató, a főtitkár, az oktatási és a kutatási szervezeti egység vezetője.
3. § (1) Az intézményben vezetői beosztást, oktatói munkakört közalkalmazott vagy a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) szerinti hivatásos állomány tagja tölthet be.
(2) Közalkalmazott vezető, oktató az lehet, aki
a) a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) előírásainak megfelel, és
b) tudomásul veszi, hogy munkahelyén pártpolitikától mentes magatartást köteles tanúsítani.
(3) Hivatásos állományú vezető, oktató az lehet, aki
a) fegyveres szerv hivatásos állományának tagja, és
b) az Ftv. szerint a beosztásához megkívánt követelményeknek megfelel.
4. § (1) Az intézményben a vezetői beosztásokat és oktatói munkaköröket nyilvános pályázat útján kell betölteni. Egyes beosztások, illetve munkakörök ellátása hivatásos szolgálati viszonyhoz és külön törvény szerinti nemzetbiztonsági követelményekhez is köthető.
(2) A vezetői és az egyetemi tanári pályázatot a miniszter, az egyéb pályázatot az intézmény vezetője írja ki az e törvényben és az Ftv.-ben meghatározott feltételeknek megfelelően.
(3) Ha a pályázatot a hivatásos állomány tagja nyeri el, a Hszt. szerint határozott vagy határozatlan időre rendelkezési állományba kerül a beosztás, illetve a munkakör elfoglalásának napjától.
5. § (1) Az egyetemi tanárt az intézményi tanács felterjesztésére, a miniszternek a művelődési és közoktatási miniszter egyetértésével tett javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki, és menti fel.
(2) A főiskolai tanárt az (1) bekezdés szerinti eljárás alapján a miniszterelnök nevezi ki, és menti fel.
(3) A miniszter, valamint a művelődési és közoktatási miniszter az (1) és (2) bekezdés szerinti javaslattételt megtagadja, ha az eljárás során jogszabálysértés történt. A megtagadásról és okáról az intézményi tanácsot írásban kell értesíteni.
(4) Az intézmény vezetője az adjunktusi és a tanársegédi oktatói beosztás 4 évre szóló ellátására megbízást ad. A határozott idő elteltével az oktatót az intézményi szabályzatban meghatározott szempontok és az oktatási, illetve kutatási szervezeti egység vezetőjének javaslatai alapján az intézmény vezetője minősíti.
(5) Az intézmény az oktatói fokozatban való előmenetelhez szükséges továbbtanuláshoz köteles az intézményi Szabályzatban meghatározottak szerint hozzájárulni.
6. § (1) Ha a közalkalmazott vezető, oktató hivatásos állományba került, a közalkalmazottként betöltött beosztását, munkakörét újabb pályázat elnyerése nélkül jogosult ellátni.
(2) Az az oktató, akinek a hivatásos szolgálati viszonya neki fel nem róható okból szűnt meg, vagy aki a hivatásos szolgálat felső korhatárát elérte, kérésére állományviszonyának megváltoztatása mellett közalkalmazottként, pályázat kiírása nélkül az eredeti munkakörében tovább foglalkoztatható, ha a munkakör ellátása nincs a hivatásos szolgálati viszonyhoz kötve.
(3) A (2) bekezdés szerinti felróhatóság szempontjából a Hszt. alapján a hivatásos szolgálati viszony megszüntetésekor kiadott szolgálati viszonyra vonatkozó igazolás az irányadó.
7. § (1) A hivatásos állomány tagja a vezetői beosztás, illetve az oktatói munkakör ellátásának megszűnése esetén a kinevezési parancs szerinti fegyveres szerv alárendeltségébe kerül vissza.
(2) A hivatásos állomány tagja részére a kinevezési parancs szerinti fegyveres szervnél rendfokozatának, végzettségének és képzettségének megfelelő beosztást kell biztosítani, ha
a) az oktatói munkakör megszüntetése a hivatásos állomány tagjának nem róható fel, vagy
b) az adjunktust, illetőleg a tanársegédet munkakörének ellátásában nem hosszabbították meg, vagy magasabb oktatói munkakört nem nyert el.
(3) A volt hivatásos állományú oktató illetménye az új beosztásba helyezéssel nem csökkenhet.
8. § Ha e törvény másképpen nem rendelkezik, az oktatók felett a munkáltatói jogokat az intézmény vezetője gyakorolja.
9. § (1) A hivatásos állomány tagját az egyetemi docenssé vagy főiskolai tanárrá történő kinevezéskor a soron következő rendfokozatba – alezredesig – soron kívül elő kell léptetni.
(2) A hivatásos állomány tagját az egyetemi tanárrá történő kinevezéskor a soron következő rendfokozatba – ezredesig – soron kívül elő kell léptetni.
(3) A tanári, illetve docensi kinevezéskor a határozott idejű oktatói megbízás határozatlan idejűre változik.
(4) A más jogszabályban megállapított oktatói és tudományos fokozatok után járó pótlékok a hivatásos állomány tagját is megilletik.
10. § (1) Az intézmény oktatója intézményi feladatainak ellátása során köteles a pártpolitikai tevékenységtől tartózkodni.
(2) A képzés, gyakorlati felkészítés során az oktató köteles a hallgatók életének és testi épségének megóvása érdekében a balesetvédelmi rendszabályok betartására és betartatására.
(3) Az e §-ban foglalt kötelezettségek megsértése esetén fegyelmi eljárásnak is helye van.
11. § (1) A miniszter az intézményi tanács felterjesztésére a művelődési és közoktatási miniszter egyetértésével tesz javaslatot a köztársasági elnöknek a magyar állampolgárságú egyetemi tanárok közül a rektor, a miniszterelnöknek a magyar állampolgárságú egyetemi és főiskolai tanárok közül a főiskolai főigazgató megbízására, illetve felmentésére.
(2) A honvédelmi miniszter az intézményi tanács felterjesztését a honvédség parancsnokának véleményezésre megküldi.
(3) A belügyminiszter az intézményi tanács felterjesztését az érintett országos parancsnokoknak véleményezésre megküldi.
(4) A rektor és a főiskolai főigazgató felett a munkáltatói jogkört – a kinevezési és felmentési jogkör kivételével – a miniszter gyakorolja. Egyes munkáltatói jogok gyakorlása az intézményi tanácsra rendelettel átruházható.
12. § (1) A rektor és a főiskolai főigazgató helyetteseit, a főtitkárt, a gazdasági (fő)igazgatót, a dékánt és a kari főigazgatót az intézményi tanács javaslata alapján a belügyminiszter, illetőleg – a honvédség parancsnoka véleményének kikérésével – a honvédelmi miniszter 5 évi időtartamra bízza meg. A megbízás további 5 évre meghosszabbítható.
(2) Rektorhelyettesi, dékáni és kari főigazgatói megbízást egyetemi tanár vagy docens és főiskolai tanár, főiskolai főigazgató-helyettesi megbízást rajtuk kívül főiskolai docens kaphat.
(3) Az (1) bekezdés szerinti vezető megbízását – a saját kérésére vagy az intézményi tanács javaslatára – a miniszter a határidő lejárta előtt visszavonhatja.
13. § A Rendvédelmi Főiskola rendvédelmi szolgálati ismereteket oktató szervezeti egységeinek vezetőit az oktatott szakterület szerint illetékes országos parancsnok véleményét kikérve kell kinevezni, illetve megbízásukat visszavonni.
14. § Az intézmény vezetője köteles a tananyag összeállítása során az érintett fegyveres szerv véleményét beszerezni.
15. § (1) A hallgatói jogviszony az intézménybe történő első beiratkozás napján létesül.
(2) Az Ftv. 27. §-a szerinti hallgató e törvény alkalmazása során
a) ösztöndíjas hallgató: ha a felvételt nyert nappali tagozatos személy a katonai felsőoktatási intézményben a honvédséggel vagy a határőrséggel kötött ösztöndíjszerződés alapján a honvédség, illetve a határőrség tényleges állományú tagjaként, vagy a Rendvédelmi Főiskolán valamely fegyveres szervvel kötött ösztöndíjszerződés alapján végzi a tanulmányait,
b) kettős jogállású hallgató: ha az intézménybe felvett, Hszt. szerinti hivatásos állomány tagja folytat tanulmányokat,
c) polgári hallgató: ha nem tartozik az a) és b) pont hatálya alá.
16. § A hallgatói jogviszony megszűnik
a) a felsőfokú végzettséget tanúsító oklevél kiállításának napján,
b) a hallgató által írásban beadott lemondó nyilatkozattal, a benyújtását követő 8. napon,
c) az intézményvezető határozata alapján elbocsátással, a határozat jogerőre emelkedésének napján,
d) kizárás fegyelmi büntetés esetén, a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján,
e) a hallgatói névjegyzékből való törléssel az Ftv. 28. §-ának (1) bekezdésében említett esetben, a törlés napján.
17. § (1) A hallgatói jogviszony – a (3) bekezdésben foglalt korlátozással – elbocsátással akkor szüntethető meg, ha
a) az intézményben a hallgató által látogatott szak oktatása megszűnt,
b) a hallgató körülményeiben olyan változás állt be, amelynek következtében már nem felel meg a felvételkor támasztott alkalmassági követelményeknek,
c) a hallgató a tanulmányi kötelességét a tanulmányi és vizsgaszabályzatban megengedett mértéket meghaladóan önhibájából nem teljesítette.
(2) Az intézmény az elbocsátást köteles megindokolni. Az indokolásból az elbocsátás okának világosan ki kell tűnnie, továbbá szükség esetén az intézménynek kell bizonyítania, hogy az elbocsátás indoka valós és okszerű.
(3) A hallgató az (1) bekezdés a) és b) pontja alapján csak akkor bocsátható el, ha más intézménybe vagy az intézményen belül más szakra nem irányítható át, vagy ha az átirányítást a hallgató nem vállalta. Az átirányítási kötelezettségre nem hivatkozhat a hallgató, ha az (1) bekezdés b) pontja szerinti körülményváltozás neki felróható.
18. § (1) A hallgatói jogviszony az oktatási időszak elején szükséges beiratkozás elmaradása esetén, valamint szükségállapot vagy rendkívüli állapot idején szünetelhet.
(2) A hallgatót a hallgatói jogviszony szünetelése alatt vagy a hallgatói jogviszony megszűnése után az intézményi Szabályzatban meghatározott egyes jogok megilletik és egyes kötelezettségek terhelik.
(3) A (2) bekezdés szerinti kötelezettség különösen a kártérítési és a titoktartási kötelezettség.
19. § A hallgatók érdekvédelmi és érdekképviseleti szervezeteket, szövetségeket hozhatnak létre, azokba beléphetnek, továbbá azokkal kapcsolatot létesíthetnek és tarthatnak fenn.
20. § A hallgató köteles
a) megtartani az államtitkot és a szolgálati titkot,
b) óvni és rendeltetésszerűen használni a rábízott haditechnikai eszközöket és felszerelési tárgyakat,
c) tiszteletben tartani társai emberi méltósághoz fűződő jogait, szükség esetén nekik segítséget nyújtani.
21. § A hallgató a tanulmányi feladatainak ellátása során köteles tartózkodni a pártpolitikai tevékenységtől. Az intézményben, annak kollégiumában, valamint a gyakorlat teljesítésének helyén politikai agitációt nem folytathat, politikai szervezet képviselőjeként vagy megbízottjaként véleményt nem nyilváníthat.
22. § A hallgató fegyelmi és kártérítési felelősségét – e törvényben szabályozott kivételekkel – az Ftv., valamint az intézmény fegyelmi és kártérítési szabályzata állapítja meg.
23. § (1) Az intézmény hallgatója a tanulmányi idő alatt a tanterv szerinti szakmai gyakorlaton vesz részt.
(2) A Rendvédelmi Főiskola nappali tagozatos hallgatója az elméleti képzés megkezdése előtt alapkiképzésen vesz részt.
24. § (1) Az ösztöndíjas hallgató juttatásait e törvény és az ösztöndíjszerződés tartalmazza. Az ösztöndíjszerződést a fegyveres szerv és a hallgató közös megegyezéssel módosíthatja. Nem minősül módosításnak a hallgató juttatásainak jogszabály szerinti emelése.
(2) A katonai felsőoktatási intézmény ösztöndíjas hallgatója vállalja, hogy a honvédség vagy a határőrség tényleges állományába lép, és tanulmányai befejezte után meghatározott ideig a képzettségének és végzettségének megfelelő hivatásos szolgálatot teljesít.
(3) A Rendvédelmi Főiskola ösztöndíjas hallgatója a szerződésben azt vállalja, hogy tanulmányai befejezése után meghatározott ideig az ösztöndíjszerződést kötő fegyveres szervnél hivatásos szolgálatot, köztisztviselői vagy közalkalmazotti jogviszonyt teljesít, a fegyveres szerv pedig a hallgató képzettségének és végzettségének megfelelő beosztásban munkát biztosít számára.
25. § (1) Az ösztöndíjas hallgató az intézmény Szabályzatában meghatározott módon – a Rendvédelmi Főiskola hallgatója esetében az ösztöndíjszerződésben érintett fegyveres szervek engedélyével – a képzés első félévében intézményt, első évében szakot változtathat.
(2) Az ösztöndíjas hallgató nem csatlakozhat olyan szervezethez, amelynek szerveződési célja vagy tevékenysége a fegyveres szervek törvényben meghatározott feladataival ellentétes.
(3) Az ösztöndíjas hallgató – a katonai kiképzés vagy alapkiképzés és a szakmai gyakorlat időtartama, valamint a szükségállapot vagy rendkívüli állapot kivételével – szolgálati feladat ellátására nem vehető igénybe.
(4) A (3) bekezdés szerinti szakmai gyakorlat teljesítése során a Rendvédelmi Főiskola ösztöndíjas hallgatója önálló hatósági jogkör gyakorlása nélkül, felügyelet mellett, a fegyveres szerv tevékenységére vonatkozó eljárási szabályok szerint köteles a fegyveres szerv szolgálati feladatainak végrehajtásában közreműködni, jogosult bármely cselekménynél jelen lenni, intézkedésben részt venni, részfeladatokat önállóan végrehajtani.
26. § (1) Az intézmény ösztöndíjas hallgatója külön jogszabály szerint egyenruha vagy formaruha (a továbbiakban együtt: egyenruha) és évfolyamjelzés viselésére köteles.
(2) Az ösztöndíjas hallgató pártrendezvényen egyenruhát nem viselhet. Az intézményen kívül egyéb politikai rendezvényen egyenruhát csak akkor viselhet, ha az intézmény vezetőjének engedélyével az intézményt hivatalosan képviseli.
27. § A katonai felsőoktatási intézmény alapképzésben részt vevő, ösztöndíjas hallgatója, ha nem teljesített sorkatonai szolgálatot, az elméleti képzés megkezdése előtt katonai kiképzésen vesz részt. A kiképzés során a hallgató a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 49. §-a szerint esküt tesz.
28. § A katonai felsőoktatási intézmény ösztöndíjas hallgatója katonai kiképzésben vagy szakmai gyakorlaton köteles
a) részt venni a Hvt. 22. §-ának (1) bekezdése szerinti feladatok végrehajtásában,
b) a haza katonai védelmére felkészülni, részt venni az ehhez szükséges kiképzésben,
c) őr-, ügyeleti, készenléti, készültségi és futárszolgálatot, valamint katonai rendészeti szolgálatot ellátni,
d) a katonai szervezet működéséhez szükséges munkák ellátásában részt venni.
29. § A katonai felsőoktatási intézmény ösztöndíjas hallgatójának jogaira és kötelességeire a katonai kiképzés és a szakmai gyakorlat ideje alatt az általa ellátott beosztásnak a hadköteles katonák szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIV. törvény (a továbbiakban: Hkt.) szerinti szabályai az irányadóak azzal, hogy a hallgató fenyítési és elismerési jogkört nem gyakorolhat, illetményre pedig e törvény szabályai alapján jogosult.
30. § (1) A katonai felsőoktatási intézmény ösztöndíjas hallgatójára a katonai kiképzés és a szakmai gyakorlat ideje alatt kiszabott fegyelmi büntetés a tanulmányi időszakban is letölthető.
(2) A katonai felsőoktatási intézmény ösztöndíjas hallgatója esetén az Ftv. 39. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerinti, a tanulmányok folytatásától meghatározott időre eltiltás fegyelmi büntetés nem alkalmazható.
(3) A katonai felsőoktatási intézmény ösztöndíjas hallgatója büntetőjogi és szabálysértési felelősségének elbírálására a hadköteles katonákra vonatkozó szabályok az irányadóak.
31. § (1) Az ösztöndíjas hallgatói jogviszony megszűnik, ha
a) a hallgatói jogviszony a 16. § szerint megszűnt,
b) az ösztöndíjszerződés közös megegyezéssel megszűnt,
c) a hallgató az ösztöndíjszerződést felbontotta,
d) a fegyveres szerv az ösztöndíjszerződést felbontotta.
(2) Az ösztöndíjszerződést a hallgató és a fegyveres szerv közös megegyezéssel bármikor, bármelyik fél kezdeményezésére megszüntetheti. A közös megegyezést írásba kell foglalni, amelyben rögzíteni kell a feleknek a megszüntetett ösztöndíjszerződésből eredő, egymás iránti jogait és kötelezettségeit.
(3) A fegyveres szerv egyoldalúan akkor bonthatja fel az ösztöndíjszerződést, ha
a) az Országgyűlés vagy a Kormány döntése alapján a fegyveres szerv állományát érintő létszámcsökkentést kell végrehajtani, vagy átszervezés miatt a hallgatót a képzettségének és végzettségének megfelelő kezdő beosztásba nem lehet helyezni, és
b) a hallgatónak más intézménybe vagy az intézményen belül más szakra történő átirányítására nincs lehetőség, illetőleg ha az átirányítást a hallgató nem vállalta.
(4) Ha az ösztöndíjas hallgatói viszony az (1) bekezdés b)–d) pontja alapján szűnt meg, a hallgató a tanulmányait az intézményben polgári hallgatóként folytathatja, ha a szak felvételi feltételei a polgári hallgató jelentkezését megengedik.
(5) Ha az ösztöndíjas hallgatói viszony a hallgató érdekkörében felmerült okból szűnik meg, az ösztöndíjszerződésben vagy a (2) bekezdés szerinti megegyezésben meghatározott költségeket a hallgató megtéríteni köteles. E törvény alkalmazásában az egészségi ok a fegyveres szerv érdekkörében felmerült oknak minősül.
32. § (1) A kettős jogállású hallgató szolgálati jogviszonyból eredő jogaira és kötelességeire a Hszt. az irányadó.
(2) A kettős jogállású hallgató esetén e törvény 22. §-át nem kell alkalmazni, a hallgató fegyelmi és kártérítési felelősségére a Hszt. szabályai az irányadóak.
(3) A kettős jogállású hallgató intézményt vagy szakot a kinevezési parancs szerinti fegyveres szerv engedélyével változtathat.
(4) A kettős jogállású hallgató jogszabály szerinti egyenruha, illetőleg formaruha viselésére köteles.
(5) A kettős jogállású hallgató esetében – a 48. §-ban felsorolt rendelkezéseken túlmenően – az Ftv. 29. §-a és 39–46. §-a sem alkalmazható.
33. § (1) Ha a kettős jogállású hallgató szolgálati viszonya megszűnt, tanulmányait az intézményben polgári hallgatóként folytathatja, feltéve, hogy
a) a szak felvételi feltételei a polgári hallgató jelentkezését megengedik, és
b) a szolgálati viszony megszűnése nem volt a hallgatónak felróható.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti felróhatóság szempontjából a Hszt. alapján a hivatásos szolgálati viszony megszűnésekor kiadott szolgálati viszonyra vonatkozó igazolás az irányadó.
(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti követelmény alól az intézmény vezetője különös méltánylást érdemlő esetben kivételt tehet.
34. § (1) Az a polgári hallgató, aki a fegyveres szervek törvényben meghatározott feladataival ellentétes célú szervezethez tartozik, a hallgatói jogviszony időtartamára köteles a tagsági viszonyát felfüggeszteni, és az azzal összefüggő tevékenységét mellőzni.
(2) A Rendvédelmi Főiskola polgári hallgatója szakmai gyakorlatára, formaruha és évfolyamjelzés viselésére az ösztöndíjas hallgatókra vonatkozó 25. § (4) bekezdésének, valamint a 26. §-ának a rendelkezéseit kell alkalmazni.
35. § (1) A katonai felsőoktatási intézmény polgári hallgatója tandíj fizetésére kötelezett, az ösztöndíjas és a kettős jogállású hallgatót tandíjmentesség illeti meg.
(2) A tandíj alaptandíjból és képzési költségtérítésből áll. A tandíjból befolyt összeget a katonai felsőoktatási intézmény jogosult felhasználni.
(3) Az alaptandíj mértéke megegyezik az állami felsőoktatási intézményekben fizetendő alaptandíj mértékével.
(4) A képzési költségtérítés mértékét a képzés jellegéhez és költségeihez igazodó módon az intézmény határozza meg, és a Felsőoktatási Felvételi Tájékoztatóban évente közzéteszi.
(5) A félévre megállapított tandíjat havonta egyenlő részletekben vagy a hallgató kérésére egy összegben a Szabályzat szerinti módon kell befizetni.
36. § (1) Az intézmény a tanulmányi és vizsgaszabályzatban rögzített kötelezettségek elmulasztása vagy késedelmes teljesítése esetére a Szabályzatban díjakat határoz meg. A díj mértéke az állami felsőoktatási intézményekben megállapítható díj mértékét nem haladhatja meg.
(2) Az (1) bekezdés szerinti díjakból befolyt összeget a hallgatói önkormányzat feladatainak ellátására, valamint az intézmény hallgatóinak alanyi jogon járó juttatásaira kell fordítani.
37. § (1) A katonai felsőoktatási intézmény kettős jogállású hallgatója a Hszt. szerint jogosult illetményre.
(2) A polgári hallgató az állami felsőoktatási intézményekre vonatkozó szabályok szerint jogosult a katonai felsőoktatási intézménytől ösztöndíjra és egyéb támogatásokra.
38. § (1) Az ösztöndíjas hallgató a honvédségtől, illetve a határőrségtől illetményre jogosult, amely alapilletményből és a (2)–(4) bekezdés szerinti pótlékból áll. A hallgatót az illetménye a tanulmányi időszakon kívül is megilleti.
(2) A hallgató az előző félévi tanulmányi eredménye alapján – az első évfolyam második félévétől kezdődően – tanulmányi pótlékra jogosult. A tanulmányi és vizsgaszabályzatban megfogalmazott követelményeknek megfelelő hallgatónak kiemelt összegű tanulmányi pótlék adható.
(3) A kiképzési tervben szereplő repülési feladatok végrehajtásáért az ösztöndíjas hallgató repülési pótlékra jogosult.
(4) A hallgató az alapilletményben ki nem fejezhető többletkövetelmények teljesítéséért – a (3) bekezdés alá nem tartozó – egyéb pótlékokra is jogosultságot szerezhet. A pótlékok feltételeit és mértékét a Hkt.-nek a sorkatonákra vonatkozó rendelkezései alapján kell megállapítani.
(5) Az alapilletmény és a pótlékok összege a köztisztviselői illetményalap és az e törvény mellékletében meghatározott érték szorzata. A hallgatók illetményjogosultságát naptári napokra kell meghatározni.
39. § (1) A katonai felsőoktatási intézmény hallgatója – a (3) bekezdés kivételével – kollégiumi díj fizetése ellenében jogosult kollégiumi elhelyezésre.
(2) A kollégiumi díj mértékét az állami felsőoktatási intézményekre vonatkozó szabályoknak megfelelően az intézmény állapítja meg.
(3) A kettős jogállású hallgató és az ösztöndíjas hallgató térítésmentesen jogosult a kollégiumi elhelyezést igénybe venni.
40. § A katonai felsőoktatási intézmény ösztöndíjas hallgatója a tanszerek és tankönyvek árának részbeni megtérítése érdekében félévente – a jogszabályban meghatározott mértékben – tanszertámogatásra jogosult.
41. § (1) Az ösztöndíjas hallgató a sorkatonai szolgálatot teljesítő személyekre vonatkozó szabályok szerint jogosult természetbeni ellátásként ruházati és élelmezési ellátásra, illetve kiküldetés esetén napidíjra.
(2) A polgári hallgató élelmezésre és ruházati ellátásra jogszabályban meghatározott térítés ellenében jogosult.
(3) A kettős jogállású hallgató élelmezésre jogszabályban meghatározott térítés ellenében jogosult.
42. § (1) A Rendvédelmi Főiskolán az alapképzésben részt vevő ösztöndíjas és kettős jogállású hallgató tandíjmentességben részesül.
(2) A polgári hallgató tandíjfizetésre kötelezett. A tandíj alaptandíjból és képzési költségtérítésből áll.
(3) Az alaptandíj mértéke megegyezik az állami felsőoktatási intézményekben fizetendő alaptandíj mértékével.
(4) A képzési költségtérítés mértékét a képzés jellegéhez és költségeihez igazodó módon a főiskola évente határozza meg, és azt a Felsőoktatási Felvételi Tájékoztatóban évente közzéteszi.
(5) A félévre megállapított tandíjat havonta egyenlő részletekben, vagy a hallgató kérésére egy összegben a főiskolai Szabályzatban meghatározott módon kell befizetni.
43. § A Rendvédelmi Főiskolán a hallgató – a polgári hallgató kivételével – pénzbeli és természetbeni juttatásokra jogosult.
44. § (1) Az ösztöndíjas hallgató pénzbeli juttatásként ösztöndíjra jogosult. Az ösztöndíj fedezetét a szerződést kötő fegyveres szerv éves költségvetésében kell biztosítani, a költségvetésről szóló törvényben, a Rendvédelmi Főiskola hallgatójára meghatározott normatíva szerint. A hallgatót megillető pénzbeli juttatásokat a Rendvédelmi Főiskola folyósítja.
(2) Az ösztöndíj alanyi jogon járó alapjuttatásból, szociális és tanulmányi juttatásból áll. Az alapjuttatás mértékét, a szociális és tanulmányi juttatás feltételét és mértékét a főiskolai Szabályzat állapítja meg.
(3) A kettős jogállású nappali tagozatos hallgató pénzbeli juttatásként a hivatásos szolgálati viszonyának megfelelő alapilletményre jogosult, ennek költségvetési fedezetét a küldő fegyveres szerv éves költségvetésében kell biztosítani.
45. § A nappali tagozatos, alapképzésben részt vevő ösztöndíjas és kettős jogállású hallgató térítésmentes természetbeni juttatásként jogosult
a) külön rendelet szerint ruházati ellátásra,
b) az alapkiképzés bentlakásra kötelezett időszakában elhelyezésre és ellátásra.
46. § (1) A vezető, oktató és hallgató az államtitkot vagy szolgálati titkot képező vagy azt tartalmazó találmányainak szabadalmaztatását, tudományos kutatásainak közzétételét csak engedéllyel kezdeményezheti.
(2) Találmányt, kutatási eredményt államtitokká vagy szolgálati titokká a miniszter minősíthet a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 17. §-ának figyelembevételével.
(3) A (2) bekezdés szerinti minősítés során az érintett országos parancsnok véleményét ki kell kérni.
47. § A minősített adatot tartalmazó dokumentációk, könyvtári segédletek az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény IV. Fejezete alapján az intézmény titokvédelmi szabályzatában meghatározottak szerint ismerhetőek meg.
48. § (1) Az intézmény vezetőire, oktatóira és hallgatóira az Ftv. szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni, nem alkalmazható a 16. § (2) bekezdésének első mondata, valamint a 30. és 31. §.
(2) Az Ftv. 9. §-a (4) bekezdésének első mondata csak a polgári hallgatók vonatkozásában alkalmazható.
49. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 3. hónap 1. napján lép hatályba. E törvény hatálybalépése az azt megelőzően kötött tanulmányi szerződésekben foglalt hivatásos állományba vételi kötelezettséget nem érinti.
(2) A hallgatói juttatásokra és a tandíjfizetési kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseket első ízben az 1996/97-es tanévben első évfolyamot megkezdő hallgatók esetében kell alkalmazni.
(3) A vezetői beosztásokat a 11–13. § rendelkezései szerint első ízben legkésőbb 1998. június 30-ig kell betölteni.
(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Hvt. 11. §-a (1) bekezdésének h) pontja a hatályát veszti.
50. § Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza:
a) a 40. § szerinti tanszertámogatás mértékét,
b) a térítés ellenében igénybe vehető élelmezési és ruházati ellátás körét és mértékét,
c) az illetményfolyósítás részletes szabályait,
d) a képzési költség visszatérítésének részletes szabályait.
51. § (1) A Hvt. 10. §-a a következő l) ponttal egészül ki:
(A honvédelmi miniszter a honvédelmi tevékenység szakmai irányítása körében)
„l) a honvédelem képzési igényeit is biztosító katonai felsőoktatási, szak- és közoktatási intézmények tekintetében, az intézményekre vonatkozó jogszabályok alapján gyakorolja a közvetlen felügyeleti, a szakképesítést felügyelő minisztert megillető, továbbá az alapítói és fenntartói jogköröket.”
(2) A Hvt. 44. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, a bekezdés a következő e) ponttal egészül ki, és a c) pont végéről a „továbbá” szó elmarad:
(A tényleges katonai állományba tartoznak:)
„d) a katonai felsőoktatási intézmények honvédségi ösztöndíjas hallgatói és
e) a katonai középfokú oktatási, illetőleg katonai felsőoktatási intézmények középfokú szakképzésben (a továbbiakban: katonai szakképzés) részt vevő, szolgálati viszonyban álló hallgatói.”
(3) A Hvt. 48. §-a és az azt megelőző cím helyébe a következő cím és rendelkezés lép:
48. § (1) A katonai felsőoktatási intézmények honvédségi ösztöndíjas hallgatói – a katonai életviszonyokhoz igazodó, sajátos körülmények között – külön jogszabály szerint készülnek a hivatásos katonai pályára.
(2) A katonai szakképzésben részt vevő, szolgálati viszonyban álló hallgatók – a katonai szolgálat keretében – külön jogszabály szerint készülnek a hivatásos katonai pályára.”
(4) A Hvt. 96. §-ának (3)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Ha a katonai, illetve rendvédelmi középfokú szakképzésben részt vevő személy a tanulmányait a sorkatonai szolgálati időnél rövidebb idő alatt abbahagyta, alkalmassága esetén az (1) bekezdésben megállapított idő fennmaradó részére sorkatonai szolgálatra köteles.
(4) Ha a katonai, illetve rendvédelmi felsőoktatási intézmény hallgatója a tanulmányait abbahagyta, alkalmassága esetén sorkatonai szolgálatra köteles. A sorkatonai szolgálat (1) bekezdés szerinti idejét az intézmény által igazolt, katonai kiképzésre vagy alapkiképzésre és szakmai (csapat-, területi, üzemi) gyakorlatra fordított időtartammal csökkenteni kell. A katonai, illetve rendvédelmi felsőoktatási intézményben tanulmányait eredményesen befejező hallgató mentesül a sorkatonai szolgálati kötelezettség alól.
(5) Kivételes méltánylást érdemlő esetben, különösen, ha a jogviszony megszűnése a sorkötelesnek nem róható fel – a (3), illetve (4) bekezdés szerinti oktatási intézmény vezetőjének javaslatára –, a sorkatonai szolgálat hátralévő időtartamát a honvédség vezérkari főnöke csökkentheti, vagy elengedheti.”
(5) A Hvt. 114. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A váltási rendtől eltérő időpontban kell leszerelni azt a sorkatonát, akinek)
„b) a katonai vagy rendvédelmi szakképzésben, illetve felsőoktatásban töltött idő beszámításával a szolgálati ideje letelt.”
(6) A Hvt. a következő új 203/A. §-sal egészül ki:
„203/A. § A szükségállapot vagy rendkívüli állapot idejére jogszabály a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvénytől, valamint a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvénytől eltérő szabályokat állapíthat meg.”
52. § Az Ftv. 1. mellékletének II. Főiskolák része A) Állami főiskolák című felsorolásában a „Rendőrtiszti Főiskola” szövegrész helyébe a „Rendvédelmi Főiskola” megfogalmazás lép.
| Évfolyam | Szorzószám | |
| I. | 0,25 | |
| II. | 0,27 | |
| III. | 0,29 | |
| IV. | 0,31 |
| Átlageredmény | Szorzószám | ||
| – 3,50 | nem jár | ||
| 3,51–4,00 | 0,10 | ||
| 4,01–4,50 | 0,15 | ||
| 4,51–5,00 | 0,20 | ||
| kiemelt tanulmányi pótlék | 0,40 | ||
A repülési pótlék szorzószáma az éves repülési tervben meghatározott repülési feladatok 100%-os teljesítése esetén – a repülőgép (helikopter) típusától függően – 0,25-től 1,00-ig terjedhet.
